Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-17 / 20. szám
SO-ik szám Gyula, 1891. május 17-én X. évfolyam. ;« r ^ ss l Szerkesztőség: 1 Főtér, Dobay János ke- ; reskedése, hova a lap i szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj : I Egész évre j 5 írt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. legvi >§IÉÍ Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDÉIT VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoToay Ts.ra.os. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. í _____ ] Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. ez. Eckstein Bernát fürdő-uteza 4. sz. Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. sz., — Becsben: Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. „Mikor pedig a Pünköst napja eljött volna, valának mindnyájan egy akarattal együtt. Akkor nagy hirtelenséggel lön az égből, mintegy sebesen zugó szélnek zendülése, mely eltelé az egész házat, a mely- beu ülnek vala. És látának kettős tüzes nyelveket: és üle miudenikre azok közűi. Megtelének pedig mindnyájan Szent-Lélekkel, és kezdőnek szólni más nyelveken, a mint a Szent-Lólek ád vala nékik szól niok.“ E szavak rajzolják röviden az első Pünköst jelentőségteljes eseményeit. Ezé által beigazolva látjuk, hogy : ..Az Ígéret teljesedett, Szentlélek Isten küldetett A búsongó tanítványokra; Kik is vévén e kegyelmet, Tudtak mindenféle nyelvet, S ciszéledtek tartományokra.“ Rég volt midőn a lelkesültség Jángj a keresztyén anyaszentegyház dicső épüle tének körvonalait megvilágitá, midőn tevékenység terére ragadott sokaság meg értette e szavak horderejót: „Nem vetté tek a szolgálatnak lelkét a félelemre, ha nem a fiuságnak lelkét vettétek, ki álta kiáltjuk: Abba, azaz: Szerelmes atya!“ Mily különböző korszak: keresztyén ség előtt és után! Sötét éj, melyben csak itt ott csillo fel egy-egy fénysugár; sivatag puszta, mely nek homok síkján vajmi kevés a zöldelő oáz. Ez a képe amannak! f AB Szép május.... Szép május püntcüsd-ünnepén Mély bú ködében élek én. Szivemnek nincsen egy virága, A mely nyíló fcélyhét kitárja; Kiégett, néma, színtelen, Egyhangú róna életem. Hiába nézek én körül, Lelkem a tájnak nem örül; Odúiban sötét romoknak Baljóslatú baglyok huhognak, Keresni a sast hasztalan, — Kég elszállott már, messze van 1 Mit ér a rózsa, gyöngyvirág, Mit ér a víg dalos világ, Ha szárnyaszegve, szomorúan Virraszt szivem a méla búban 1 . . . Sugaras nyár, hiába jősz, A zord, rideg homály legyőz Rudnyánszky Gyula. Derült ég, fénylő nap sugár-özönnel; zöld pázsitos mező illatos virágokkal: ez utóbbi! Ur volt a Jehova, uralkodott mindeneken, törvényének ereje tartotta fenn a nagy inindenséget, de a hit szemüvegén „erős, bosszúálló Isten“ tűnt föl. Mig emitt a szeretet melege oszlatá a rettegés kemény fagyát; a kegyelem napja sugárzá körül a könyörülő édes atyát, ki a világot, hogy egyetlen érette, hogy valaki benne Pünkösti elmélkedések. Kitárult szépsége a természet kebelének egy hosszú tél után, mely már csak nem végetlenbe látszott benyúlni, mint égy óriás gondolat, mely egy világot készül átalakítani ; miként ez az ős hajdanban a kereszténység által történt, mikor is uj arczot öltött i megavult világ magára, annak isteni munkás sága által, kiben megváltattunk, a kinek monda az úr: ülj az én jobb kezem felől. Csel. II. 34 Bölcs rendelése a mindenség urának a természet rendének szép egymás utánban folydogálása, ama mindenható erő csere, mely a teremtett dolgokból megértetvén, meglátta- tik, amely nyilvánul a figyelmes keresztyéni lélek előtt; ez a télben rejtve látszik lenni, „úgy szerette szülöttét adá hiszen el ne vesszen, hanem örök élete legyen.“ Szolgaság helyett fiuság; rettegés helyett bizalomteljes ragaszkodás; Ur helyett Atya; félelem helyett szeretet! És ez üdvös változás koronája, zárpecsétje az első Pünköst eseménye lön, mert: „mikoron a Pünköstnek napja eljött volna, valának mindnyájan egyenlő akarattal együtt“ .... Midőn ma hangzik felénk a kérdés: „Vettetek-é szent lelket?“ önkénytelenül eszüukbe jut, hogy hát mi „mindnyájan egyenlő akarattal együtt“ vagyunk-e ? Drága hazánkat szeretjük-e „egyenlő akarattal együtt?“ ennek javát, boldogságát minden erőnkből munkálni feladatunknak, kötelességünknek tekintjük-e? Az isteni s emberi törvények iránti szeretet él-e kebleinkben ? A magasztos értelemben vett testvériség érzetét hiven ápoljuk- sziveinkben? Ezek s több hasonló kérdések tódu nak elénk, melyekre feleletet keresve — fájdalom ! — nem mindenkor jelenik rae a nyugodt öntudat! . . . „Keserűséggel ne illessétek az Istenne ama szent lelkét, melynek általa megpe csételtettetek a teljes váltságnak napjára és titkon, de munkál, mint az erénybarát vaa; a jótékonyság- angyala. Ha kibocsátja az úr maga lelkét, a tavasz pompájában előttünk áll az egykor rejtve látszó erő egész nagy ságában. De mennyivel felségesebb, hogy a lelki világ is megújúl e múlandóság lakhelyén, múló ébreszt halhatatlant,' amidőn nagyszerű változataival a változhatlan Istenhez emelked ni segíti a vele rokon lelket, minden egy egy innep Mint ama hajnalán a szentügy munká satra, elküldötte ma is a megújító erőt szeDtlelket, amelyet Ígért az apostoloknak távozó mester. Vajha a lélek ma is felserken tené az emberiséget épen úgy, mint a nagy természet felserkqntetik a tavaszban 1 Vajh megismernők jobban azokat, amelyek a m békességünkre tartoznak, megközelíthetnék minél jobban az igazságot, melyről Írva van hogy az igazság szabadokká tészen titeket Szabaddá a földi nyűgöktől, melyek lel künket nemes szárnyalásából le-lerántják. — Mikor jő el azon idő, hogy megtelünk mind nyáján ha nem szent, hát jobb lélekkel ? Az alkalom jelen van most is, mint ma egy éve szikra gyújthatna, lelkesíthetne; ámde az anyagiasság oly fogékonytalansággal verte meg az emberiséget, hogy elégnek tartjuk, ha vannak egyesek tudomány, művészet, igazsás jámborság, bölcseség, erényszeretet, Isten fé- "elmével felruházva közöttünk, általánosság ra törekvés azonban nem fogja át egész valónkat. Ez igy nem jól van l — Egy régi iró igy szól: „Nem lehet, hogy figyelmünket kikerülhetné az apostoli kor történetéből azon szomorú tény, mikép már az ős kereszténységben is kártékony szerepet vitt az önzés, hiúság, kevélység, uralgási vágy, vitatkozási sze zély. Maiglan is ezek a kér. egyház legkártékonyabb ellenségei. Mi tudjuk becsülni és méltányolni az egyház szervezetét, mely a kehangzik felénk. Vajha e parancs lelkiismeretes teljesítésében lennénk „mindnyájan egyenlő akarattal együtt“! . . . Vegyük azért ajkainkra e napon a szív szükségünket előtüntető eme fohászt: „Jövel szentlélek úr Isten! Töldtsd bé sziveinket éppen Mennyei szent ajándékkal; Szivbéli szent buzgóságual, Melynek szentségéé ereje Nyelveket egyező hitre Egybegyüjte sok népeket, Kik, mondván igy énekeljenek: Alleluja ! Alleluja!“ — Mert: „A hol az Urnák lelke vagyon, ott vagyon a szabadság“ ! Domby Lajos Békésmegye közigazgatási bizottságának f. évi május hava ll-dikén tartott ren des üléséről. Jelen voltak: Terényi Lajos főispán elnö lete alatt Jancsovics Pál alispán, Dr. Fábry Sáu dór főjegyző, Nagy Károly árvaszéki elnök, D Kovács István vármegyei főorvos, Gaszner Pál kir. pénzügyigazgató, Bánhegyi István kir. tan felügyelő, Kaviár Lajos kir. mérnök, mint az ál lamepitészeti hivatal főnöke, Steioecker Gábo kir. mérnök, a gyulai kir. folyammérnökség fő nőké, Zlinszky István közgazdasági előadó, Hoff- maun Mihály, Kalmár Mibály, Keller Imre, Dr. Zsilinszky Endre, Dr. Hajnal István, Vidovszky János, Horváth Károly ób Jancsovics Emil bi zottsági tagok és Popovics Sylveszter 1. aljegy ző, mint a bizottság jegyzője. A vármegyei alispán rendszerinti havi je lentése alapján, a belügyminiszter félkéretni ha tároztatott, hogy tekintettol a megye területén felmerült munkás zavargásokra, Bánfalván egy csendőr-örs állomást reudszeresiteni, Csabán csendőrséget 6 lovas csendőrrel szaporítani Orosházán egy lovas század katonaság állandó elhelyezése iránt intézkedni inéltóztatnek, a jelentés különben egyébb részeiben tudomásul vé te tett. Több megyebeli hadkötelesek kivételes nő ez sem segít rajtunk, ha meg nem őrizzük szívünket minden önzésnek felette az emli tett bűnöktől.« „Nem lehet, hogy figyelmünket kikerül te volna az apostoli kor történetéből ama vi gasztaló tény, miszerint az apostolok dicső jelleme alkotta az egyház oszlopát s lön földnek savává. Ma és minden idóoen egye sek dicső jelleme az, mely az egyház milliói nak számára a romolhatlan kincset megőrzi Ezek hite erősiti meg a gyülekezetek hitét ezek lángzata hevíti fel a kihűlt kebleket. — Ezek reménye éleszti fel a csugedöket.“ (K Tóth Mihály.) Óh ha önzésünk lassankint önismerésre hiúságunk egyszerűségre, kevélységünk meg alázódásra, uralgási vágyunk kevéssel is meg elégedésre — melyben áll a valódi boldogság — vonzana, vitatkozási szeszélyünk egymás véleményének kellő tiszteletben tartására ve zérelnének: akkor lenne méltó inneplésünk úgy most, mint jövőben. — Ezt adja meg az Urnák szent lelke nekünk I Innepeljünk azért a töredelmes szívnek alázatosságában, a szentlélek kitöltetése és í kér. egyház megállapítása e nagy innepén hogy igy Istennek szent lelke vezérelje és töltse be a kér. anyaszentegyházat és annak tagjait mindaz időknek vógeiglen. Uraml a te szolgáidon láttassad dolgaidatl Kicsoda tartóztata meg titeket, hogy ne engednétek az igazságnak? Szeretettől gymásnak szolgáljatok, űral. V. 7. 13. Rácz János. Irodalmi pályázatok. irodai az iró hanem Kis nemzet vagyunk, kicsi az unk, kevés az olvasóközönségünk, ajdnem több, mint a könyv vásárló, azért az egész világon sehol annyi irodalmi pályázatot nem hirdetnek, mint nálunk. Az v __HHi IH RPHR_______________ ember bátran aktuális tárgynak veheti az irore sztyénség szellemével hármóniában van. De'dalmi pályázatok kérdését, mert alig múlik el sütés iránti kérvénye pártolólag terjesztett fel a honvédelmi miniszterhez. A vármegyei állatorvosnak, az egészség- ügyi állapotokat feltüntető havi jelentése megnyugtató tudomásul vétetett. A kir. ügyésznek rendszerinti .havi jelentése, melyszerint a felügyelete alatt álló állami fogházakban az elmúlt ápril havában összesen 106 fi és II nő volt a rablétszám, s amely szerint ápril havában 1131 munka nap után az állam kincstár részére 6 frt, a munkás rabok részére 14 frt munka keresmény folyt be, tudomásul vétetett. Az árvaszéki elnök rendszerinti havi jelentése, valamint a békésmegyei és Gyula városi árvaszékek tevékenységét feltüntető időszaki jelentések, illetve kimutatások tudomásul vétettek. Közgazdasági előadó előadmányát képező Pilitzer Adolf f.-gyarmati lakos felebbezésére elrendeltetett, hogy nevezettnek a tenyésztésre alkalmatlannak ítélt mén lova felülvizsgáltassék, mely felülvizsgálatra a vármegyei állatorvos,, továbbá Herkélyi János és Péter András vármegyei bizottsági tagok kiküldettek, a vármegyei állatorvos felhivatván, hogy a felülvizsgálati jegyzőkönyvet ide mielőbb terjessze be. Az orosházi járás főszolgabirájának jelentése, melyszerint Orosházán, az úgynevezett bosz- szúsori zug iskola helyére építtetni kérelmezett községi iskola felállítását, szükségtelennek jelzi, tudomásul vétetett. A csabai alsó fokú ipar iskola 1S89/90. tanévi pénztári számadása 1705 frt 92 kr bevétellel, 1696 írt 3d kr kiadással helyben hagyatott. A Békésen fellállitott kisdedovoda intézetbe Bedő Mária kisdedóvónőnek megválasztását, a bizottság helybenhagyta és megerősítette. A gyulai községi polgári iskola 1689/90. tanévi pénztári számadása, megvizsgálás végett a vármegyei számvevői tisztségnek kiadatott. A csabai tanyai iskolák után kirovott | a község által leíratni kérelmezett országos tanítói nyugdijintézeti 108 forinrnyi járulea behajtását elrendelő vallás miniszteri reudeiet, a csabai járás főszolgabirájának foganatosítás végett kiadatott. A gyulai községi iskolaszék felhivatik, hogy úgy a gondnokot mint az iskolaszéki jegyzőt uiahónap, melyben egy-két pályázat batárideje le nem járna. Az akadémia, a Kisfaludy és Petőfi-tarsaság, a Toldy-kör, a soproni, deb- reczeni, eperjesi irodalmi körök versenyeznek egymással, hogy a görög olimpi játékokat modern alakban új életre költsék, sőt most már a heti és napi újságok is részt kérnek a dicsőségből. Hírlapok, divatlapok, magán-egyesületek, mübarátok köre, dalár-szövetség — mind — mind irodalmi pályázatokat hirdetnek. Hamarjában kiszámítottam, hogy május i-től október 30-ig, tehát félesztendö alatt, nem kevesebb, mint 23 pályázat jár le versre, drámára, eposzra, alkalmi színműre, tarczára, elbeszélésre, királyhimnuszra, újdonságra s a jó ég tudja még mire ! Xiapunk mai azamáihoz féUv melléklet van csatolva, Ebből aztán a fölületes szemlélő könnyen azt gondolhatná, hogy a sok irodalmi pályázat rózsás irodalmi állapotokat teremt és hogy ennélfogva szépirodalmunk a tömérdek pályázat gondos kertészkedése mellett pompásan virágzik. Hanem ebből egy szó sem igaz. Az irodalmi pályázatok nemcsak hogy nem használnak, hanem a mai rendszer mellett határozottan ártanak az irodalomnak. Különösen a drámai pályázatoknál lehet ezt tapasztalni. Hála a sok alapítónak és az akadémia bölcsességének, most már van évenkint 5—6, sőt néha 7—8 állandó drámai pályázatunk. Színháza azonban ennek a tömérdek koszorús darabnak csak egyetlen egy van Magyarországon: a budapesti nemzeti színház. Hát nem viszás állapot ez? Fejlődhetik igy a magyar dráma-irodalom? Évenkint 100—150 színdarab készül, venkint 5—6-ot megkoszorúznak: de csak egy színház van, mely felé az önérzetes ambitió fordulhat. Az ország százezreket költ a fölösleges kozmopolita irányú operára, de megöli magyar drámát, mert nem enged vig színházat építeni, nem csinál a várszínházból kis magyar színházat, nem épit a nemzetnek uj palotát, hogy a mostanit egy magyar történeti színháznak engedhesse át. S ha már színházak híjában a dráma csq-
