Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-17 / 20. szám

sitsa az iránt, miszerint jövőben az iskolai pénz tári számadások minden tanév végével elkészül jenek és be is terjesztessenek.

A csabai járás főszolgabirája utasittatik hogy a még mindég fennálló csabai tanyai zug iskolákat f. hó 25-ig zárassa be, s az azokban működő tanítókat 50—50 frt pénzbírság tért a'att a továbi tanítástól, a berházak tulajdon sait pedig házaiknak zug iskola berhelyiségül adásától 25—25 frt pénzbírság terhe alatt tiltsa el, s a tilalmat az eddigi iskola helyiségek aj tajaira függessze ki, egyidejűleg utasittatik Csa ba város elöljárósága, hogy évröl-évre egy-eg. tanyai rendes iskola felállításáról gondoskodjék

Az adó ügyeket részletesen feltüntető pénz- ügyi^azgatósági rendszerinti havi jelentés, mely szerint az egyenes adónemek befizetésénél 11097 frt 2672" a hadmentességi adónál pedig ||9| frt 90 krral kedvezőbb eredmény mutatkozil a múlt évi hason időszaki bevételekhez, viszo nyitva, tudomásul vétetett.

Csabán összesen 2947 frt 717| kr különféle nemű adó tartozási hátralékok, mint behajthat lanok töröltetnek.

Tót-Komlós község fogyasztási adóit meg állapitó pénzügyminiszteri határozat tudomásul vétetett.

Az állam építészeti hivatal főnökének rend szerinti havi jelentése alapján a Gyoma endrőd kőut felülvizsgálata, esetleg átvétele elrendeltetik

Sámson községében 1890. évi 53 frt vár megyei közmunka valtsagi dij hátralékból 31 frt 50 kr töröltetik, 21 frt 50 kr pedig leiratik j e helyett 43 természetben leszolgálandó kéz közmunka nap felvétele elrendeltetik.

A gyulai vasúti állomás melletti 39-ik számú őrháznál egy gyalog átjáró létesítése érdé kében, a m. kir. állam vasutak szegedi üzlet ve zetősége megkerestetni határoztatott.

Orosházán 202 forint vármegyei közmunka váltsák törlése és 70 forint leírása iránt beadottj ügyiratok azzal adatnak ki a járási főszolgabírónak, hogy a beterjesztett nemleges zálogolási jegyzőkönyveken az illetők munka képtelenségét igazolja.

A kereskedelemügyi miniszternek, a közúti költség előirányzat, illetőleg az indóházi kőutak- ra I azok fenntartási előlegeire vonatkozó rendeleté — tudomásul vétetett.

Utasittatik a gyulai járás főszolgabirája, hogy a Kétegybáza községi lakosok által természetben leszolgálandó közmunka tartozás lerovása iránt saját hatáskörében a közmunka szabályrendelet 26. §-a értelmében intézkedjék.

A békési és dobozi hidak átépítési munkálatainak felülvizsgálati jegyzőkönyve 59328 frt 14 kr tiszta keresettel és 6828 frt 14 kr végjá randósággal elfogadtatik és helyben hagyatik.

Ezzel az ülés az első nap délutáni óráiban bevégződött, mely után a bizottság árvaügyi fe- lebbviteli küldöttsége — 2 felebbezés elbírálása végett tartott rövidke ülést.

Az egészségügyi rendészetre vármegyeszerte kellő gond fordittatott.

Az állategészségügy teljesen kifogástalan volt, az állatok legelőre történt kihajtás előtt megvizsgáltattak, s jelenleg már legelőn vannak A felfogadott pásztorok megeskettettek, s az állategészségügyi törvény értelmében kötelességük re nézve kitanitattak.

II. Közbiztosság.

Múlt márczius haváról szóló jelentésemben jeleztem volt, hogy a külföldön és hazánkban is a gyári és ipari munkások között támadt inozga lom az újabb időben a mezei munkások és ál tatában véve a napszámosok között is mind m kább terjed.

Ez idő szerint pedig sajnosán kell jelente nem, hogy ezen a személy és vagyonbiztosságot veszélyeztető a társadalmi rend felforgatását czél- zó mozgalom ép vármegyém két községében Csa bán és Orosházán sajnos és gyászos kihágások okozója lett.

Ugyanis a munkásnép hatósági határozott tilalom ellenére Orosházán május hó 1-én, Csabán május 2-án egybe csoportosulva tüntetett, a közrendet és közbékét veszélyesen megtámadta a hatósági épületeket ostrom alá vette és ron gálta, sőt Csabán Sztraka György járási főszol- gabirót nappal nyilvános köztéren nagy néptö meg szeme láttára orgyilkosok módjára megtá madta s életveszélyesen megsebesitve véresri verték. Hasonló kép bántak el B.-Csaba község rendőrbiztosával, sőt egyes polgárokat is üldözőbe vettek és elvertek, minek folytán a később megérkezett katonaság és csendőrség, a felbőszült nép ez utóbbiaknak is ellenállva, a lázangok közzül többeket megsebesítettek, mely megsebesültek közzül f. hó 6-án Pongrácz András a kapott sebek folytán meghalt, a katonaság közzül pedig a lázangók által 6 katona sebesittetett meg.

Némi mozgalom mutatkozott még Csorvá- son is, ahol az uradalmi cselédség is szegődött a mozgalomhoz, amennyiben az egyes uradalmakat tilalom daczára ott hagyták, de az oda rendelt katonaság és Oláh György várm. tiszti fő- gyész a mozgalmat még csirájában elfojtotta és I cselédséget a szolgálatba vissza állította, mely azonban még folyton forrong.

Eme sajnos kihágások folytán úgy Orosházára, mint B.-Csabára a rend helyre állítása czéljából nagyobb számú katonaság rendeltetett ki, sőt B.-Csabára hol a főszolgabíró szenvedett sérülései folytán hivatali teendőinek eleget nem tehetett, Dr. Fábry Sándor vármegyei főjegyző kiküldetett.

Alispáni jelentés.

A közigazgatási bizottság május hó 11-ki úiésén.

Méltóságos Főispán Ur !

Tekintetes közigazgatási bizottság !

A közállapotokról szóló rendszerinti jelentésemet a múlt ápril haváról az 1876. évi TI. t.-cz. 15. §-ához képest tisztelettel a következőkben terjesztem elő :

I. Közegészségügy.

A múlt hóban a közegészségügy — Békés és Mezö-Berény község kivitelével, — a hol a kanyaró betegség járványszerüleg uralgott az egész vármegye területén kedvező volt.

A megindult mozgalom vezetői s a kihágást elkövetők ellen a vizsgálat folyamatban van, már több elfogatás történt. A mozgalom pedig az igénybe vett karhatalom segítségével e 1 főj - tatott.

A vizsgálat megállapította, hogy a zavargás 80cialisticus jellegű, s hogy a mozgalom felidézésében az oroszlán rész a meglévő s alakulóban lévő munkásköröket illeti, e helyeken adatván meg az alkalom az idegen helyekről ellátogatott izgatóknak elhinteni az osztályharcz eszes magvát. Ép ez indokból tett felterjesztésemre a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter a Csorváson és Orosházán megalakult s jó- áhagyott szabályzattal bírt orosházai és csór ási munkáskörök feloszlattatását elrendelte, a többi alakulóban lévő munkáskörök alapszabályaitól a jóváhagyást — mint a jelzettem zavargások szellemi szerzőjeitől — megtagadta. A belügyminiszter ur ezen rendelete alapján a csor- ási munkáskor tényleg fel is oszlattatott, az orosházi munkáskor helyisége pedig bezárva és lepecsételve van, azonban ennek feloszlatása a munkáskor vezetői Budapesten lévén — még meg nem történhetett, a szolgabiró e hó 9-ikén

nevész, még inkább fojtogatja életét drámai pályázataink rendszere.

Az akadémiai Karácsonyi-dij valóságos tengeri kigyó, mely minden két évben megjelenik ugyan zsákjával, de eddig 30 esztendő alatt csak 3-szor adták ki.

A Teleki-jutalom 100 aranya ugyan minden évben kijár, de többnyire 100 bot kíséretében. Az eddig jutalmat nyert 38 színdarab közül 21 oly silány, hogy még csak színre se kerülhetett soha. Ezt a jutalmat tehát megnyerni immár nem is dicsőség.

Hanem ez a két dij még legalább komoly. Am a legújabban alapitott Kóczán-jutalom és Rökk-alap már valóságos komédiává sülyesz- tette a drámai pályázatokat.

Kóczán Ferencz hazafi i4,ooo irtot tett le a haza oltárára azzal a kikötéssel, hogy az alapítvány kamataiból az akadémia évröl-évre történeti színmüveket jutalmazzon. Eddig helyes. De a szerencsétlen hazafi azt is kikötötte, hogy a magyar történelem időrendben, szép sorban korszakonként dolgozható csak föl, vagyis a hun Attilán kezdve egész i848-ig évszámok szerint ki kell péczézni a magyar drámai hősöket. Meg is kezdték a sort Attilán folytatták Árpádon, Botondon, Lehel vezéren, most már szent Istvánt koronázzák.

És ezt a furcsaságot az akadémia nem Utasította vissza, hanem a i4,ooo irtot en bloc elfogadta ö-szes bogaraival együtt. A magyar történeti dráma tehát meg van rendelve. Kérek egy pár gigerli czipöt, kérek egy Aba Sámuelt, kérek Salamont, Béla királyt, fehér nyakkendőt, pepita nadrágot és II-!k Endrét.

Csak az égre egy nagy tehetségű magyar drámairó ne tűnjék föl egy remek mohácsi vész korabeli drámával, mert 20 évig kell majd várnia a dicső Kóczán-dijra,

De még borzasztóbb ennél a Rökk-ala- pitvány drámai jutalma. Az áldott emlékű bőkezű öreg 4ooo frt két-két évi kamatait drámák jutalmazására hagyta, de a pályázó drámát színésznek kell írni, még pedig első sorban a nemzeti színház tagjának. Kár, hogy nincs kikötve, hogy a burleszk komikus drámája előnyben részesül a lírai szerelmes vagy kedélyes apa-szinész drámája fölötti

Hát nem égbekiáltó komédia ez ? Nem merül föl mindenkiben önkénytelenül az a gondolat, hogy ha már Rökk Szilárd színészeket akart jutalmazni, mért nem hagyta pénzét annak a színésznek, a ki legkevesebbet hallgat a súgóra, vagy a ki legkevésbbé hiszi magáról hogy ellenállhatatlan és hogy legnagyobb színésze a világnak ?

Szólhatnék még a drámai jutalmakon kívül különösen a Nádasdy-dijról. De kinek van sejtelme róla, hogy ilyen is létezik ?

Az akadémia 1857-óta minden évben kitűzi eposzra, költői beszélyre, verses regényre, évenkint száz arany, de soha sem adja ki. A bírálat pedig minden május Havában igy szól: Pályázott 5 (10—15—20) mű, jutalomra méltó egy sem akadt, a 100 arany az akadémia vagyonához csatolandó. íme, ez a Nádasdy-ju- talom története.

S ily körülmények közt, mikor az irodalmi pályázatok minden komoly iró előtt végkép diskreditálva vannak, előáll a müba- rátok köre és 100 aranyért királykimnust kér.

Hát nem veszi észre, hogy ezen az utón csak a kontárokat, a laikusokat a fűzfán si pólókat ösztönzi lutrizásra? Az irodalmi pályázatok egyenlő értékűek a házassági kis- hirdetésekkel. Ugyan melyik önérzetes férfiúnak volna kedve ezen a „többé nem szokatlan- utón tenni szert feleségre? E helyett előállnak az irodalmi stréberek és a jó közönség mikor egy-egy pályázat gyarló eredményét kihirdetik, azt képzeli, hogy a magyar irodalom hanyatlik, inert ime, csak gyönge pályamüveket produkál. És senki sincs a ki a jó közönséget felvilágosítsa arról, hogy valamire

való iró ma már soha sem vesz részt az _

iro

dalmi pályázatokban.

Rudnyánsxky Gyula.

vett távirati jelentése szerint a kör feloszlatása e hó 10-én fog végrehajtatni.

Heinéiéin, hogy a gonosz lelkű és saját érdeküket hajhászó néplázitók által felbujtatott és elvakitott nép szenvedélyes mozgalma mi hamarább végleg lecsilapul és teljesen megszűnik, remélem, hogy a féke vesztett nép mámorából kijózanodva rendes foglalkozásához vissza tér, hogy mindennapi kenyerét megszerezhesse s családja megélhetését törvényes eszközökkel biztosíthassa.

(Vége köv.)

Békésvármegye közgyűlése.

Békésvármegye törvényhatósági bizottsága t. évi rendes tavaszi közgyűlését f. 1891. évi május hava 25-én és következő napjain fogja megtartani, — melyre a törvényhatósági bizottság teljes czimü tagjai tisztelettel oly megjegyzés mellett hivatnak meg, hogy a közgyűlés egyik tárgyát fogja képezni a vármegyei közkórház végleges kiépitési költségeinek fedezésére szükséges 1 °/0-tóli pótadó kivetése feletti határozás is.

Tárgysorozat:

I. Alispáni jelentés a vármegye állapotáról s az őszi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről.

II. A közigazgatási bizottság jelentése az

1890. év második feléről.

III. A számonkérőszék jelentése a vármegyei tisztikar tevékenységéről.

IV. A vármegyei árvaszék jelentése az árvaügyek 1890. évi állapotáról.

V. A megüresedett szarvasi járási főszolga- birói, — valamint az üresedésben levő vármegyei alpénztárnoki — s az ezen állások betöltése folytán esetleg megürülő más tiszti állások választás utján leendő betöltése.

VI. Minisztén rendeletek.

1. A m. kir. belügyminiszter ur rendelete — a vármegye helyettes alpénztárnokának és helyettes könyvvezetőjének — a helyettesítési időtartamra — jutalomdijban való részesítése iránt.

2. Ugyanannak rendelete a „vásár-rendtartás“ tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelet módosítása iránt.

3. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter urnák — az 1890. évi I. t.-cz. 18. §-a értelmében az utmesterek vagy utbiztosok személyzeti létszámának megállapítása, fizetéseiknek és illetményeiknek szabályozása, nemkülönben azok nyugdíjazása és végkielégítése tekintetében szabályrendeletek mikénti készítése tárgyában kelt rendelete.

4. Ugyanannak a törvényhatósági mérnöki hivatal szervezése tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelet módosítása iránt.

VII. Törvényhatósági levelek és egyébh átiratok.

1. Dr. Majer István ez. püspök, nagyprépost és káptalani helynöknek, Simor János her- czegprimás elhalálozása alkalmából a vármegye által kifejezett részvét folytán kelt köszönő átirata.

2. Somogy és Szatmár vármegyék átiratai a közigazgatás államosítása iránt.

3. Alsó-Fehérvármegye átirata a vármegyei tisztviselők választásának fenntartása iránt.

4 Somogy és Vasvármegyék átiratai Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézett üdvözlő és bizalmi feliratoknak hason szellemű felirattal leendő pártolása iránt.

5. Zólyom és Hont vármegyék átiratai az „E. M. K, E.“ részére, továbbá a felvidéki magyar közművelődési egyesület javára 1—1 millió forintnyi sorsjegykölcsön engedélyezése iránt a képviselőházhoz intézett feliratoknak hason szellemű felirattal leendő pártolása végett.

6 Barsvármegye átirata az állami tüzkár- biztositási rendszernek megvalósítása czéljából az urszággyülés képviselőházához intézett feliratnak, hason szellemű felirattal leendő pártolása iránt.

7. A nemzeti zenede megkeresése pénzbeli adomány iránt.

8. A gyulai kir. törvényszék elnökének megkeresése a gyulai törvényszék elhelyezésére szolgáló s a vármegye tulajdonát képező épületek udvarán 3 tüzmentes irattári szobának államköltségen leendő felépítéséhez szükséges engedély megadása iránt.

VIII. Pénztári ügyek.

IX. Az állandó választmány előterjesztései.

1. A vármegye házipénztára, valamint a vármegyei többi pénztárak és alapok, úgyszintén a községi pénztárak és alapok, továbbá a községek gyámpénztári 1890. évi számadásainak megvizsgálása tárgyában.

2. Szeghalom község képviselő testületének 125 ezer, esetleg 115 ezer forint kölcsön engedélyezése iránti kérelme tárgyában.

3. Vésztő községnek, a vármegye tűzrendészed szabályrendelet módosítása iránti kérelme tárgyában.

4. Vésztő község tűzrendészed szabályrendelete tárgyában.

5. Kétegyháza községnek a vadházasság meggátlása iránt alkotott szabályrendelete tárgyában.

6. Körösladány községének vásártere áthelyezése folytán kötött jogügyletek jóváhagyása tárgyában.

7. Gyula város szervezési szabályrendelete némely pontjainak módosítása tárgyában.

8. Gyula városának a fogadó, vendéglő, bormerő, kávéház iparról alkotott szabályrendelet jóváhagyása s az az ellen W inkier Ferencz és társai által beadott felebbezés tárgyában.

9. Gyula város tűzrendészed szabályrendelete — s az ellen ifj Seres József által beadott észrevételek felülbirálata tárgyában.

10. Gyula városának a „magyar utcza“ kinyitása tárgyában hozott határozat jóváhagyása

— s az az ellen beadott felebbezés tárgyában.

11. Gyula városának a gyalogjárdák építése iránt alkotott szabályrendelete s az az ellen beadott felebbezés felülvizsgálása tárgyában.

12. Gyula város polgármestere ellen az

1889. évi költségvetés túlhágásáért elrendelt vizsgálat tárgyában.

13. Kondoros község képviselő testületének, a szarvas-mezőhegyesi helyi érdekű vasút létesítése czéljából törzsrészvények vásárlása iránti határozata jóváhagyása tárgyában.

14. Szeghalom község tüzrendészeti szabályrendelete jóváhagyása tárgyában.

15. Eörös-Tarcsa községi orvos fizetése tekintetéből felmerült vitás ügy felülbírálása tárgyában.

16. Honvéd gyámolitó egylet alapszabályai

felett.

17. Szeghalom község elöljárósága segéd- és kezelő, valamint a szolgaszemélyzet fizetését megállapító szabályrendelete tárgyában.

18. Gyoma község tüzrendészeti szabályrendelete tárgyában.

19. Szarvas község képviselő testületének

— a szarvas-mezőhegyesi helyi érdekű vasút ló tesitése czéljából törzsrészvények vásárlása iránt hozott határozata felett.

20. Körös-Ladány község képviselő testületé által a takarmánykertek berendezése tárgyában hozott határozata ellen Fazekas Imre és társai által beadott felebbezése felett.

21. A szarvasi közbirtokosság közbirtokában levő 8 a szarvas-szent-andrási vármegyei útban fekvő vámos hídnak a vármegye tulajdonába leendő átvétele tárgyában.

22. Doboz község,

23. Gyula Vári község — és

24. Gyoma község képviselő testületéi által a vágatási dijak tárgyában alkotott szabályrendeletei felett.

25. Tót-Komlós község kérvénye a községi birtok-nyilvántartó fizetése felemelése tárgyában.

26. Ugyanannak a községi adóvégrehajtó fizetése felemelése tárgyában.

27. Szent-András községének 1500 forint kölcsön engedélyezése felett.

28. Endrőd községének a heti piaczokon szedendő díj szabályzata jóváhagyása tárgyában.

29. Szarvas községnek a gr. Károlyi-féle épület haszonbérbe adása iránti kérelme tárgyában.

30. B -Csaba község és Hrabovszki János között kötött adás vételi szerződés felett.

31. B.-Csaba község által a napdijak megállapítása tárgyában hozott szabályrendelete felett.

32. Körös-Ladány községnek több rendbeli adás-vételi szerződés jóváhagyása iránti kérelme tárgyában.

33. Békés községnek 1889. évi közpénztári számadásánál észlelt túlkiadások tárgyában kelt igazoló jelentése felett.

34. B.-Csaba község és Unyatinszky nővérek között.

35. B.-Csaba község és Botyánszki Pálné között.

36. B. Csaba és Szeberényi Gusztáv között kötött adás-vételi szerződések felett.

37. Szarvas község és a szarvasi járásbíróság között kötött haszonbéri szerződés jóváhagyása tárgyában.

38. A P.-Sz.-Tornya községi halottkém fizetés felemelése tárgyában.

39. Szeghalom község elöljárói részéről az óvodai pénztár irányában fennálló 9000 frt tartozás visszafizetése iránt hozott határozat jóváhagyása tárgyában.

40. Tót-Komlós község képviselőtestületének adósságai convertálása és újabb kölcsön engedélyezése iránti kérelme tárgyában.

41. Lepény Pál csabai lakosnak, Csaba község képviselőtestülete által 135/891. sz. a. hozott határozat ellen beadott felebbezése tárgyában.

42. B.-Csaba község képviselőtestületének Dr. Réthy Pál községi orvos nyugdíjban való részesithetése iránt hozott határozat tárgyában.

43. Mihálfy József által Szarvas község és környékéről készített térkép kiadási költségeihez a vármegye részéről való hozzájárulása tekintetéből a vármegye pénztári tisztsége által tett jelentés felett.

44. Szeghalom községnek, és

45. Vésztő községnek a vasúti állomáshoz vezető utak kikövezése iránti kérelmei tárgyában.

46. A vármegye közigazgatási bizottságának B.-Csabán és Gyulán kisebb útszakaszok kiépítése iránt hozott határozata tárgyában.

47. A Gyula-Vári kongó út kiépítésére vo- x natkozó tervezet felett.

48. Szívós Bálint és társai szeghalmi lakosoknak Szeghalom község 113/890. sz. határozata ellen beadott felebbezés tárgyában.

49. Urszinyi János és társai csabai lakosoknak, Csaba község képviselőtestülete által 91./891. sz. a. hozott határozata ellen beadott felebbezés tárgyában.

50. Szabados József ácsmester s a csabai laktanya tervezete elkószitőjének bent lévő 200 frt pályadija kiadása s az újabb változtatások keresztülviteléért még 150 frt dij-pótlék megszavazása iránti kérelme felett.

51. Farkas László szent-andrási biró és Krebsz Ferenoz ugyanottani jegyző kérelme felett, mely szerint a vármegye törvényhatóságának 574./890. sz. határozatával reájnk kirótt 44 frt 40 kr. megfizetése alul magukat felmentetni kérik.

52. B.-Csaba község képviselőtestületének a községi vagyon kezelése körül a képviselőkre hárított anyagi felelősségről részletes utasítás megadása iránti kérelme tárgyában.

53. Grócz Béla a Vida-féle szegény-alap felügyelőjének, a Vida-féle alap mikénti elhelyezése iránti kérelme felett.

64. Endrőd község első jegyzője fizetésé-