Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-04-26 / 17. szám
17-ik szám. Gyula, 1891. április 26-án X* árfolyam* Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak viasza. Előfizetési díj: ;t Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 | 25 » Eyyes szám ára 10 kr. I Társadalmi és .közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoTosiy Táinos. Eladó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. |k *V*’—** ^~*i *f fi—ai Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A, V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-uteza 11. az. Eckstein Bernéit fűrdö-uteza 4. sz. Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. sz., — Bécsben: Moose Rudolf és Bukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Reflexiók a f. hó 20-ki képviseleti közgyűlésre. Múlt számunkban foglalkoztunk a tavaszi közgyűlés előzményeivel, ma a be- végzett gyűlés után kötelességünk foglalkozni a már bevégzett tényekkel. Valóban nagyobb érdeklődést vártunk volna el a t. képviselőktől már a gyűlés kezdetén, de még nagyobbnak kellett volna lenni a gyűlés folytatásán, s ha az akkor határozott, bevégzett tények valakinek, vagy valakiknek nem tetszenek, tulajdonítsák saját énjüknek, mert a legfontosabb kérdések az első nap délutánja, és a második nap délelőttjén csakugyan csekély számú képviselők előtt tárgyaltattak le. De térjünk át tárgyunkra, melyei szárazon lapunk más helyén foglalkozunk. A polgármesteri jelentés kétségtelenül gondolkodást, munkát és átérzett kötelesség érzetet tanisitó mű, melyet ép azért lapunk is egész terjedelmében közölni kezdett, és be is fog fejezni maradandó emlékül az 1890. év történelmének; az ennek során kifejlett eszmecsere egy 6 vagy 8 osztályú gymnásium létesítése iránt, ha élénk viszhangot keltett, az csak helyeselhető és létesítése kívánatos, de nekünk nem nagy reményünk van a létesítéshez, mert az az alap, a melyre hivatkozás történik, számba sem vehető csekély, és e csekély összeggel is igénybe van véve, segélyre pedig vajmi csekély kilátásunk lehet, az államtól nem, mert itt nemzetiségi érdekek nincsenek veszélyeztetve, a nagy- birtokú kath. főpásztortól pedig azért nem, mert az ő hozzájárulása által kath. felekezeti lenne, ehez pedig különféle nemzetiségi és felekezeti viszonyainknál fogva városi segély alig remélhető; de városi segély csak az esetben volna megadható, ha a meglevő polgári iskola beszüntettet- nék; ez pedig nehezen menne, annak az alapja meg vau vetve úgy, hogy ha 20 növendéke lesz is, fenn fog állani. A kísérlet különben nem árt, csak hogy ne mondjuk 6 vagy 8, hanem 4 vagy 8, mert hat osztályú gymnásium tűrve lehet, de törvényesítve nincs. A németvárosi főutczának homokolta* tására nézetünk szerint kár költeni, annak kövezését a megyénél kérelmezni kell, mert ha a megye busás vasúti vámjövedelmet szed, köveztes8en is fokozatosan, mert hisz a nómetvárosiak ép úgy fizetik a kövezetvámot, mint a belvárosiak, tehát igényük csak jogos. A számadások előterjesztésénél kétségtelen, hogy a szakosztály azokat a számok tekintetében megrostálta, de nem hatolt be a lényegbe, nem derítette fel az okokat, hogy ha túlköltekezések történtek: miért történtek? Mi nem akarunk a szakosztály jövő teendőinek irányt adni, annyit azonban mondhatunk, hogy a költségvetés egyes tételeinél túlköltekezés megyénk minden oly számot tevő községeiben meg van, a kiktől a felsőbb hatóság többet követel, mint a mennyit az előző évben a község megállapít, hogy pedig nagy községeink évenként két költségvetést, és két vagy néha három kivetést készítsenek, ezt tőlök követelni nem lehet. A körgát kérdése helyes megoldást nyert az által, hogy szükebb bizottsághoz utasittatott, mert, ha az arra vonatkozó iratok ott mind íelolvastatnak, és azok felett a szóáramlat megindul, akkor még ma is ott ülünk, 8 a végén nem tudjuk, bogyl hát mi is volt az elején. — A bizottság] tanulmányozni is fogja a kérdést, s a város érdekeinek megfelelően elő is fogja terjeszteni, lévén e kérdésben anyagilag ő ép úgy érdekelve, mint az egész képviselő- testület. A honvéd pót-laktanya teljes kiépítése egyhangúlag fogadtatván el, csak a törvény kívánalmainak kell eleget tenni, s itt a fő az, hogy a 30 napra kitűzött gyüló sen méltóztassanak a t. képviselők teljes számban megjelenni, mert akkor még széna-kaszálás nem lesz, tehát a gazdálkodás megengedi. Tiszteletbeli tanácsos nincs, van helyette felemelt fizetéses; — pénzért kívánhatunk többet és kívánjunk is. A második orvosi állás betöltése a régi alapon helyesen lett elhatározva; az észlelt hiányok pótlása a tanács körültekintő javaslatában indokolva vannak. A szervezési szabályrendelet egynéhány pontja olyképen módosíttatott, hogy ez a jövő szervezéskor is fen fog állhatni, s e tárgynál jellemző az, hogy míg a múlt hó 23-án az uj szervezési szabályrendelet tárgyalás alapjául sem fogadtatott el, most majdnem vita nélkül fogadták el a jelenvoltak az előterjesztést úgy, hogy nagyon kevés pótlás marad az uj szabályrendeletnek. Ez kitűnő sakkhúzás volt; de jó lesz meggondolni, hogy a költekezés tekintetében ne feszítsük a húrt, mert ha elpattan, a feszítők bánják meg. A kisebb jelentőségű ügyek között megemlítendő, hogy a mi után gazdaközönségünk évek óta törekedett: állattenyésztésének fejlesztésére, az most bekövetkezett, megbizatván a polgármester, hogy a fövényesi legelőre 3 tenyész bika szereztessék be. Talán olvasta gazda közönségünk az aradi kereskedelmi és iparkamarának múlt évi jelentését, melyben csodálkozva sajnálatának ad kifejezést, hogy a kamara legáldottabb vidékén, Békés és Gsanád megyékben az állattenyésztés a leghitványabb s messze mögötte van a szegény Hunyadvármegyének. Végül pedig megyei alispán kimondván, hogy „aufschub“ nincs, junius végén meglesz a valószínűleg utolsó —restóráczió. Polgármesteri jelentés Gyula városa 4891. évi ápril 20-áu tartott tavaszi reiides közgyűlésén. A lefolyt év népmozgalmi adatai a következőleg csoportosulnak : Született r. kath. gyermek 452 „ reform „ 235 „ gör. n. e. „ 134 » izf- * 27 Összesen 848 egyén. Meghalt r. kath. 349 egyén „ reform. 244 „ V gör. n. e. 123 „ n izr. 28 „ Összesen 744 egyén. A születési szám e szerint a halálozást 104 számmal múlta felül; arány a város 19916 sz. lakosságát számitva : születés esik 1000 lélekre 42*5; halálozás 37*3; általános szaporulat 5-2°/0 pro miile. (Minden 1000 lélekre 5 egyén.) Egybekelési eset volt 186, és pedig rém. kath. 85, reform. 61, gör. kel. 37, mézes vallásé 3. E helyen megemlitendőnek találom, miszerint a népszámlálás 1891. évi január hó 1—10 dik napjáig megejtetvén, az a következő adatokat tünteti fel: az összes lakosság száma 19916, ezek közül: 9930 róm. kath. tiz óv előtt 9059, szaporul. 871 5813 helv. hitv. n 5056, 1) 757 2920 gör. kel. i) 2795, P 125 33 gör. egyesült V 30, 4 3 481 ágost. hv. móz. vall. n 457, n 24 729 n 631, fl 98 5 nazarénus _ o, B 5 5 unitárius B o, B 5 Anya nyelv szerinti összehasonlítás a f. évi és tiz évvel ezelőtt történt népszámlálás közt magyar 15379, tiz év előtt 12485 szaporul. 2894 tót 414, „ 393 „ 21 oláh 2458, „ 2624 fogyott 166 szerb 15, „ 10 szaporodott 5 német 1629, „ 2492 fogyott 863 Osszeiratott 3 franczia, 13 cseh, 2 horvát, 1 orosz, 1 lengyel és 1 olasz is. Orvos rendőri téren a következő intézkedések tétettek: 1. A védhimlő oltás teljes egészben befejeztetett kizárólag tehén nyirkkel, beoltatott ősz - szesen 592 gyermek. 2. Iskolák, gyárak, vendéglők, kávéházak, korcsmák, hentes üzletek, közpiaczok, utczák, közterek, közhelyek és a vágóhídra rendes állandó felügyelet gyakoroltatott és oly rendetlenségek nem merültek fel, melyek szigorúbb intézkedést igényeltek volna. 3. A közvágóhíd használatba hozatala iránt a lehető intézkedések megtétettek. 4. Az élelmiszerekre a szokásos felügyelet kellőleg gyakoroltatván, egy esetben és pedig julius hó 15-én koboztatott el 11% kiló romlott hús, mely megsemmisittetett. 5. A kéjhölgyek száma volt 117, ezek 104- szer lettek megvizsgálva; betegnek találtatott 23, kik gyógykezelésre a békésmegyei közkórházba lettek beküldve. Az 1886. évi 22 t. ozikk s ennek alapján alkotott város szervezési szabályrendelet rendelkezése s intézkedésének megfelelőleg 1890-dik évre vonatkozólag a város összes ügyeiről jelentésemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni : Az egészségügyi jólét feltételei: a bő ivó vizet szolgáltató közkutak, csatornázási rendszer, utkövezés, az utozák befásitása és öntözése, mely irányban az intézkedések — a város anyagi viszonyaihoz képest — megtétettek és jövőben is meg fognak tétetni. I. Közegészségügy. A város egészségügyi viszonyai általános ságban úgy, miként városunkban már hosszú idő óta szerencsésen konstatálhatjuk a legközelebb lefolyt 1890-ik évben is kielégítők voltak. Erre nézve a városi orvosok jelentései s egyéb adatok szolgálnak bizonyítékul és pedig, nem fertőző betegségek voltak: tüdogümőkór, veselob, tüdővész, tudőhurut, tüdőlégdag, tüdővizenyő, bélhurut, gyomor hurut, hasbártyalob, mellhártyalob, agyhártyalob, agyvizkór, agyszél- hüdés, légcső gyuladás, szervi szívbaj, hólyag, gége, gyomor és máj rák, görvélykór, ászkor, or báncz. Január és február hónapokban az influenza, február és deczember hóban a roncsoló toroklob, junius havától kezdve pedig a vörheny betegségek fordultak elő szórványosan. Öngyilkossági eset 7, vétlen haláleset pedig 6 esetben fordult elő, gyanús betegség folytán egy nő ha- lálozott el, bullája orvos rendőrileg felbonozol- talván a felmerült gyanú okok alapján az eset az illetékes hatóságnak bejelentetett. II. Az állategészségügy. A hasznos háziállatok közt a ragályos betegségek meglehetős mérvét öltöttek ; nevezetesen az év különböző szakában lovaknál a takonykor 3, rühhór 5 esetben fordult elő. Továbbá a ragadós száj és körömfájás a szarvas- marháknál és pedig a galbácskerti tehén csordában két esetben, valamint a kispili legelőn levő gulyában és a Kolbász falusi néhány lakos mar hái közt ütött ki, nem különben az év első felében a ragályos körömfájás Czinczár József és Lédorer Lajos hizlalójában levő sertések között lépett fel. Az állategészségügyi törvény értelmében a szükséges óvintézkedések s rendelkezések megtétetvén e körül a várost terheloleg 451 frt 40 kr költség merült fel, mely összeg a városi közpénztárból, a költség előirányzatba felvett „előre nem láthatók“ tételéből lett fedezve. A közfogyasztásra szánt állatok (sertések kivételével) a közvágóhídon s mindenkor a városi állatorvos jelenlétében és vizsgálata alapján vágattak le. A vágatáéi forgalom a következő : Levágatott 1890. évben: 1. Nagy marha 1157 drb. 2. Borjú 996 „ 3. Bárány és juh 2423 „ 4. Sertés H88 „ Összesen 5764 drb., amelyért a városi közpénztárba 2912 frt 76 kr vágatáéi dij folyt be. Megjegyzem e helyen, hogy a közvágóhid- nál a legszükségesebb javítások az év folyamán megtétettek; azonban a jelenlegi vágóhíd a mai kor igényeinek és szükségleteinek egyáltalában nem felel meg. Ez ügyben első sorban általam s felsőbb hatóságok által tétettek intézkedések, mely ügy a képviseleti közgyűléshez ez alkalommal elő lesz terjesztve s a képviselő testület lesz hivatva a további szükséges intézkedések felett határozni. 111. A rendőri ügyek. A közbiztonságot illetőleg a lefolyt 1890. érről következő adatok tűnnek fel : A személy illetve testi biztonság egy jelentékeny bűntény által, a vagyonbiztosság pedig egy nagyobb szabású zsebtolvajlás által lett megtámadva, melyek az illetékes büntető bírósághoz lettek feljelentve. Ezeken kívül a vagyonbiztos- sági és közrendészetet illetőleg jelentékenyebb esetek nem merültek fel. Kihágás i eset 136 fordult elő, melyek közzül 47 eset a 7 éven aluli gyermekek gyógykezelésének elmulasztásából merült fel, mely kihágási esetek mind elintézést nyertek. Tüzeset volt 17, az épületek nagyobb részt biztosítva voltak, ember élet nem esett áldozatul. A tüzrendőrség, ezzel karöltve az ön- kénytej tűzoltó testület minden egyes esetnél hasznos és eredményteljes elismerésre méltó működést fejtett ki. Bitangságba került jószágok három esetben árvereztelek el; az ezekért befolyt összeg az illetékes helyre beszállittatott, esetleg jogos tulajdonosának kiadatott. Eltolón- czoltatott 76 egyén, elzárva volt egyén kiszabadulása bejelentetett 77 esetben. Kéjhölgyek részére kiadatott 121 türelmi könyv. Cselédkönyv kiadatott 242, munkakönyv kiadatott 122. Do- boltatás történt 104 esetben. Lőpor utalvány kiadatott 15. Beszegődtetett 155 tanoncz, feisza- badittatott 65. Heti és országos vásárok alkalmával az összes rendőrség a csend és rend fentartására mozgósittatik; gond fordittatik arra, miszerint a kofálkodási czélból való bevásárlás a heti vásárok alkalmával csakis 9 órától kezdve eszközöltethessék. A korcsmái vendéglő és kávéházi zárórák megtartására kellő felügyelet gyakoroltatik a zárórákon túli zenélésből bevételezett dij a szegények pénztárába vételeztetik be. A járdák és csatornák tisztán tartására az illető háztulajdonosok s hatósági közegek koronként elutasittatnak, illetve kirendeltetnek ; e tekintetben azonban egy megfelelő szabályrendelet volna hivatva a köztisztaság, rend és közegészségi igények kielégítését megteremteni. A közfogyasztás tárgyát képező czikkek, hús, bor stb. elárusítói által használt mértékek koronként vizsgálat alá vétetnek, e tekintetben egész éven át kevés panasz merült fel. Az orvosi segély nélkül elhalt gyermekekről a halottkémi jelentések rendszerint megtétetnek s a megfelelő további eljárás eszközöltetik. Az ürülék vermek tisztogatása a város által szerződtetett gyepmester által gyakoroltatik. Az utczai világítás 244 petroleum lámpa rendes, szabályozott felgyujtásával gyakoroltatik, üdvösnek és hasznosnak bizonyult be a világításnak házilag elrendelt kezelése, mely idő óta e tekintetben panasz nem merült fel. A rendőrségi személyzet 1 rendőrbizos, két lovasrendőr a kik kizárólag a tanyai kézbesítésekre használtatnak fel és 8 gyalogrendőrből áll. Ezen személyzet az éjjeli és nappali szolgálat teljesítésére egyáltalában elégtelen. Ekéntarend fentartása, a személy és vagyon biztosság megőrzése nem a rendőrségnek köszönhető miután ez csekély számánál fogva arra képtelen — hanem a lakosság óvatosságának és békés természetének. A rendőrség szaporítását illetőleg általam s a rendőrkapitány által már több ízben tétetett előterjesztés s e tekintetben a felsőbb hatóság is intézkedést követelt és követel; azonban az előterjesztett tervezet a képviselőtestület által elfogadva nem lett. Mi végből ismételve külön előterjesztést vagyok kénytelen tenni s ismételve kérni a rendőrségnek szaporítását. (Folyt, köv.)
