Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-26 / 17. szám

Slös&graz clsisdg:Az aradi kereskedelmi es iparkamara évi jelentés*

(Folytatás)

A népesség szaporodásának másik fo ténye zóje az anyagi jólét, melyet előmozdítani es esz_ közeit lehetőleg hatályositani szükséges. JNalunk e végből legújabban igen sok történik, ezt et kell ismerni. A közlekedési eszközok annyira fejlődtek, hogy a tér hatalmát nagy mértekben le tudtuk már győzni. Vizi-utaink ugyan meg korántsem használtatnak fel annyira, mint lehetne és kellene, de vasúti hálózatunk úgy van kiépülve, és pedig most már az ország pénzügyeinek aránylag nem szerfelett nagy megterheltetc sével, a mint azt még csak egy-ket évtizeddel ezelőtt remélni is alig merészeltük. Helyi erdeku vasutaink egyre épülnek, sőt e részben talán egy kissé tulgyors is a haladás. A szeme yszállitás vitelbérének leszállítása a személyforgalmat igen

nagy mértékben emelte, a nélkül, hogy ez áldozatba került volna, sőt ellenkezőleg ez az elhatározás vasutaink jövedelmét tetemesen szaporította. Az áruszállítás helyi díjszabásai szinten jelentékeny módon csökkentve lőnek, minek okvetlenül előnyös hatását az olcsóbb belföldi szállítás, sőt az olcsóbb kivitel is képezendi, miután ugylátszik az osztrák vaspályák szinten kenyte- lenek lesznek tarifáikat tetemesen csökkenteni. Az egyoldalúság, mely mezőgazdaságunkat eddig jellemezte, lassanként kezd megszűnni, de meg e részben szerfelett sok a teendőnk. Tavalyi jelen- tésünkben utaltunk annak szükségére, hogy a földmivelési érdekek hathatósabb előmozdítása czéljából a kormánynak okvetlenül orgánumokra van szüksége. El is mondtuk, hogy felfogásunk szerint, miként kellene ez orgánumokat létesíteni. Itt még csak azon meggyőződésünknek kell kifejezést adnunk, hogy mennyire fontos gazdasági életünknek épen ezen törzsét lehetőleg erősíteni és biztositani. Helyzetünk, fájdalom, olyan, hogy az iparnak rohamos fejlődésére minden jóakarat és törekvés mellett sincsen kilátás. Mindazon áldozatok által, melyeket az állam kedvezmények, helyes közigazgatás és jó igazságszolgáltatás, a közlekedési eszközök fejlesztése, a szakoktatás javítása által nyújthat az iparnak,' mást, mint a lassú léptű, hanem épen azért egészséges, ipari haladás biztosítását, az osztrák ipar mindennap észlelhető versenye mellett elérni nein lehet. Ezt a tényt itt a nélkül, hogy panaszkodni akarnánk ellene, egyszerűen megállapítani kívánjuk.^ De ebből azután szoros logikai következetességgel foly azon másik tagadhatatlan dolog is, hogy akkor tehát állami és társadalmi életünk már is nagy és folyton fokozódó terhei főleg a nyers termelésre hárulnak, melynek oly karban kell lenni, hogy azt minden elgyengülés nélkül folyton elbírhassa. És ebből a szempontból tekintve .a mezőgazdaságot, nem tarthatjuk elégnek, hogy az egyre több tőkeberuházással és mind belter- jesebb módon folytattassék, mert azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az időjárás a mi continentális éghajlatunk mellett mily megbizha tatlan. Különösen a csapadékok egyenletessége tekintetében sokat lehetne e részben kívánni. És nem hiányoznak igen nagytekintélyű meteo: rologusok, a kik több mint mésfél századnyi időszak tapasztalataira hivatkozva, azt állítják, hogy a föld más egyébb részeivel együtt hazánk is a jövő évtized vége felé az igen száraz évek sorsának csapása alatt fog szenvedni. Hogy az aszály mily isten verése Alföldünkön, ha csak egy évig tart is, azt az újabb korban az 1863-ik év megmutatta. Több ily évnek egymásra következése kiszámithatlan pusztulást vinne véghez gazdasági életünkben és vele együtt összes köz- és magánviszonyaink körében. A józan okosság különben is e mellett arra utalván bennünket, hogy létünk legelső segély-forrásait lehetőleg biztosítsuk, ezért már csupán a növekvő szükségek szempontjából is teljes erővel oda kellene törekednünk, hogy a nemzeti jövedelmet minden módon fokozzuk. Erre pedig, ha egészen elfogulatlanul és gyakorlatilag tekintjük a helyzetet, be kell vallanunk, legalkalmasabb a lakosság túlnyomó többségének foglalkozását, a földmivelést minél jutalmazóbbá tenni. Erre egyes szakemberek ná lünk már ismételve utaltak, midőn például a Maros, Tisza és Kőrösök közének csatornázását ajánlották, miáltal ezen területet Európa legdu- ■abban termő földjévé átalakítandónak mondották. Ezt a nagy gondolatot érlelte meg az aradi gazdasági egylet is, midőn elhatározta, hogy Áradás Csanádvármegyékben folyó Szárazér szabályozásának öntözéssel leendő összekapcsolását tanulmányoztad és az öntöző és lecsapoló csatornázás terveit elkészíttetni fogja. E czélból az arad- Csanádi egyesült vasúttársasággal együtt jelentékenyebb összeget meg is szavazott. De mi a csatornázást nem vidéki, hanem nagy horderejű országos kérdésnek tekintjük és azt hisszük, hogy saját hatáskörünket nem lépjük túl, — mert hiszen ma is csak akkor megy jól nálunk az iparos és kereskedő dolga, ha a földművesnek pénze van, — midőn azt hangoztatjuk, hogy azon nagy beruházások után, melyeket közlekedésünk javítására és vizeink szabályozására fordítottunk, most már a csatornázás behozatalának előkészítése kell, hogy következzék. E kamara véleménye szerint ipari fejlődésünkre is csak kedvező hatással lehet, ha a mezőgazdaság vásárlási képessége fokoztatik. A maga részéről tehát éppen, midőn népesedésünk haladásának örvendünk, időszerűnek találja arra utalni, hogy ezt á haladást a jövőben minő veszélyek fenyegetik, és hogy ezek ellen minő hatályos óvintézkedéseket lehet alkalmazni, melyek azon esetben is, ha a nagy baj, mely ellen alkalmaztattak, netalán nem teljes mértékben következnék is be, arra minden esetre eszközül fog szolgálni, hogy a nemzeti jö vedelem fokozását tetemesen előmozditandja.

(Folytatjuk.)

2903. szám.

1891.

Hirdetmény.

A szervezeti szabályrendeletnek inódosi- tása tárgyában hozott képviseleti határozat f évi ápril hó 21-ik napjától kezdve 30 napon át a városi jegyzői irodában közszemlére kitétetett, s az az elleni esetleges fellebbezések ugyanazon idő alatt beadhatók. Gyulán, 1891. ápril hó 21-én.

Dutkay Béla, s. k. polgármester.

1012—1891.

Gyula városa III. osztályú kereseti adóra s a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójára vonatkozó adókiszá- mitási javaslatokat kitüntető 1891. évi pót lajstrom az 1883. évi XLIY. t.-cz. 18. §-a értelmében folyó hó 26-tól május hó 4-éig terjedő 8 napra a városi adóhivatalban közszemlére van kitéve, ahol azokat mindenki megtekintheti s netaláni észrevételeit az adókivutő-bi- zottságnál előterjesztheti.

Gyulán, 1891. ápril hó 25-én.

Dutkay Béla,

polgármester.

h

Hírek.

A képviselőtestület Dutkay Béla polgár- mester elnöklete alatt folyó hó 20-án délelőtt és délután, 21-én pedig délelőtti órákban tartotta rendes félévi közgyűlését. A közgyűlés csak az első délelőtt volt látogatva, noha akkor sem túlnagy számban, délután es másnapon, amikor a legfontosabb ügyek kerültek tanácskozás alá, alig volt együtt 30—40 képviselő Első tárgy a polgármesternek az 1890. év köz- igazgatására vonatkozó, nagy szorgalommal ősz szeállitott kimerítő jelentése volt (melynek közlését az abban foglalt közérdekű adatok miatt mai számunkban kezdjük meg.) A jelentés általánosságban tudomásul vétetett, s abból kifolyólag következő érdemleges intézkedések tétettek: tekintve hogy a lakosság, felsőbb tanulmányokat elérni s folytatni szándékolt gyermekeiket tetemes és igen gyakran jövedelmüket is meghaladó áldozatok árán kénytelen idegen városokban neveltetni, a képviselőtestület a jelenlegi polgári iskola helyett egy 8 esetleg 6 osztályú \gymnasiumnak felállítását kívánatosnak és szűk ségesnek tartván, Keller Imre elnöklete alatt, tíöndöcs Benedek és Oláh György képviselőkből álló bizottságot kéri fel ezen ügy tanulmányozásával olykép, hogy ezek érintkezésbe lépvén az ezen eszmét támogató előkelőségekkel, egy 8 esetleg 6 osztályú gymnasium létesítésére vonatkozó javaslatot készítsenek. A tanács meg- blzatik, hogy a németvárosi főutczának megho- mokoltatása iránt intézkedjék, az úti bizottság pedig felhivatik, hogy tekintettel eme útnak különösen vásár alkalmával való nagy forgalmára, annak kikövezése iránt a képviselőtestülethez véleményes javaslatot tegyen. Fikker Fe •encz, Szánthó Alajos v. képviselők, továbbá Murvai András tiszteletbeli tanácsos és Berkes János volt városi orvos bejelentett elhalálozása részvéttel vétetik tudomásul. A polgármesteri jelentés után a múlt évi közpénztári, ápoldai, szépészeti, regale, katonaelszállásolási, tűzőrségi, kataszteri, körgáti, népkerti csarnoki, gr. Wenck- heim Frigyes és Göndöcs Benedek alapítványi, letéti, megyei pótadó, laktanyai, fogyasztási adó, rárosi közmunka s árvatári zárszámadások terjesztettek elő a gazdászati szakosztály és a tanács véleményével. Ezeknek a jelentéseknek felolvasása s tárgyalása vette legjobban igénybe a közgyűlést, a számadások egyébként érdemileg jóváhagyattak és a vármegyéhez be fognak terjesztetni. — A körgát ügyében, miután a kör gáttestbe építendő két zsilip tárgyában hozott alispáni határozat csvkis azon a napon emelkedett jogerőre s igy az erre vonatkozó építési előmunkálatok még ez alkalommal bemutathatok nem voltak, a körgát építésre vonatkozó előmunkálatok tárgyalása függőben hagyatott a zsiliptervek elkészítése s beterjesztéséig. Hogy pedig a körgát, valamint a zsilipekre vonatkozó előmunkálati összes ügyek kellően előkészíttessenek, Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt Popovics Jusztin főjegyző, Schröder Kornél főügyész, Heller Imre, Santa János i Dobay János képviselőkből álló szűkebbkörü bizottság alakíttatott, hogy az előmunkálatokat beható tanulmány tárgyává tévén, annak idejében a szükséges pénzösszegnek mikénti beszerzésére vonat kozóiag is véleményes javaslatot terjesszenek elő A honvéd,pjtlaktanya teljes kiépítése elvben elfogadtatott, és mert lényeges átalakítás és kölcsönről van szó. 30 napra e tekintetben Öszsze- hivandó gyűlés határoztatott el. — A belügyminiszternek rendelete, melylyel a városi szabályrendeletnek a tiszteletbeli tanácsosokra vonatkozó törvénybe ütköző intézkedését megsemmisíti, tudomásul vétetett. Dr. Zöldy Gézának a gazdászati szakosztály elnöki állásról való lemondása elfogadtatik és miután a képviselőtestület rövid idő múlva újból fog alakulni, ezen elnöki állás betöltése azideig elhalasztatik. — A jelenlegi két orvosi állás egyenlő rang és egyenlő javadalmazás mellett jövőre is fenntartatik; azonban szükségesnek mutatkozváu az orvosi kerületek helyesebb beosztását, valamint a munka 1 hatáskör világosabb körvonalozása ; a tanács előterjesztésének megfelelőleg tehát kimondatik, hogy a város bel- és külterülete az Élővíz vezető csatorna által két részre osztva, az egyik orvos kerületét a csatorna jobb partján, a másik orvos kerületét pedig a csatorna balpartján levő bélés külterületek képezendik. Köteles mindegyik orvos a kerületébe eső összes községi s ható

sági orvosi teendőket felelősség terhe mellett teljesíteni s a körébe vágó kimutatásokat és jelentéseket elkészíteni s beterjeszteni. Az orvo sok szükség esetében egymást helyettesíteni tartoznak, a polgármester felhívására vagy meghagyására pedig köteles mindegyik orvos kerületébe nem eső orvosi teendőket is végezni, sőt sürgős szükség esetében — a rendőrkapitány felhívására — az orvosrendőri teendőket, tekintet nélkül a kerületi beosztásra, teljesíteni. — Noha a képviselőtestület a város újabb szervezése iránti javaslatot a kilátásban levő új községi tör " vény életbe léptéig a napirendről levette, miután azonban a tanács előterjesztéséből arról szerzett meggyőződést, hogy a hatályban levő szervezeti szabályrendelet egynémely intézkedéseinek megtartása mellett a közigazgatás helyes vezetése még ideiglenesen, illetve átmenetileg sem lehetséges, sőt a közigazgatás menete te kintetéből már ez ideig is a szabályrendelettől eltérő intézkedéseket kellett tenni, úgy ezen már megtörtént, mint egyéb intézkedéseknek a szabályrendeletbe való felvétele elkerülhetlenné vált, minélfogva a szervezési szabályrendeletnek a következőre való figyelemmel leendő módosítása rendeltetik el: az árvaszéki ülnök a községi bírói teendők alúl felmentetik, s utóbbi teendők kel Oláh György tanácsos ideiglenesen már meg is bízatott, minélfogva a szabályrendelet aként módosittatik, hogy az árvaszéki ülnök közigazgatási tanácsnoki czímet nyerend, és árvaszéki ügyeken kívül közigazgatási teendőket is köteles elintézni; a közigazgatási iktatói, kiadói s irattári teendők az árvaszéki hasonteendőktől elkülönittetnek, — a közös iroda részére, hol jelenleg csak egy Írnok van rendelkezésre, új ir- noki állás rendszeresittetik. Miután a tiszteletbeli tanácsosi állások megszűntével a rendes tanácsosok teendői tetemesen megszaporodnak, a községi biróság gyakorlásával megbízandó tanácsos évi fizetése 400, a másik két első osztályú tanácsosé 300—300, a 6 másodosztályú tanácsos évi fizetése pedig egyenként 240 írtra emeltetik. A mértékhitelesítő, ki a hitelesítési teendőkön kívül az utczai lámpák részére szükséges petroleum kimérésével is meg van bízva, tekintve hogy így minden idejét a város szolgálatában tölti, s hogy ezen állásra csakis képesítéssel biró szakember választható meg, évi fizetése 200 írtról 300 írtra emeltetik. — A gyalogrendörök száma, az éjjeli őrség kellő módon gyakorolha- tása végett, 8-ról 14 re emeltetik. A belügyminiszternek, a cselédtörzskönyvek vezetése tárgyában hozott rendelete, mellyel az alispán ide vonatkozó határozatát megsemmisíti, tudomáséi vétetett. A vásártéri csűr hej ár ásnak évi 352 frt, a halászati jognak évi 200 írtért történt bérbeadására vonatkozó árverési jegyzőkönyvek jóváhagyattak. A márczius havi pénztárvizsgálatról szóló jegyzőkönyv tudomáséi vétetett. A belügyminiszternek a közvágóhíd eltávolítására vonatkozó rendeletére, tekintve, hogy a jelenlegi vágóhídnál alkalmasabb helyiség nincsen és ilyennek beszerzése nem lehetséges; tekintve, hogy ezen a helyen czélszerü berendezés mellett a vágóhíd úgy alakítható át, hogy az köz- egészségi tekintetekből nem fog kifogás alá esni, a polgármester felhivatik a lehet# lépések megtételére, hogy a vágóhíd mostani helyén megtartható s felépíthető legyen. Több, Gyulán megtelepedett egyén az ide vonatkozó szabályrendeletben megállapított dijjak fizetésének kötele zettségével a város kötelékébe gyulai illetőségűnek felvétetett. A polgármester felhatalmaztatik a íövenyesi legelőre 3 tenyészbikának vételére, és pedig a békésmegyei gazdasági egylet közreműködésének kikérése mellett. A márczius 26-án megtartott árvapénztári vizsgálatról felvett jegyzőkönyv tudomásúl vétetett. Végül előterjesztetett a vármegye alispánjának rendelete. amelyben a képviselőtestület részéről beterjesztett azon kérelemnek, hogy úgy a városi képviselők, mint a városi elöljárósági tagok ez év junius havában lejárandó 6 évi megbízatása, a folyó év végéig, vagyis 6 hónappal meghosz- szabbittassék, helyt nem adva, úgy a képviselő- testületnek újra alakítása, mint az általános tisztújitásnak rendes időben való megejthetése tekintetéből az előzetes intézkedéseket elrendeli. Az alispán eme rendelete minden vita nélkül tudomásúl vétetett, s a képviselőtestületnek a rendes időben való megalakithatására s a tiszt - újításnak junius hó végéig leendő megejtheté- sére szükséges intézkedések megtételére a városi tanács elutasittatik. Ezzel a közgyűlés kedden délben befejeztetett.

Szinészeti jelentés. Az „aradi színtársulat“ előadásait Gyulán, hétfőn 1891. ápril hó 27-ikén kezdi meg a népkerti csarnokban, mely alkalommal bérlet 1-ső számban itt először adatik „A nagymama“, legújabb vígjáték 3 felvonásban, irta Csiky Gergely. (A tagok névsorát lapuk múlt heti számában közöltük.) Az előadandó színdarabok a következőkből válogattatnak: „Szegény Jonathan“, „Florinda kisasszony“, „Sataniel“, „Katonás kis asszony“ legújabb operettek, melyek Gyulán még nem adattak. — „Fatinicza“, „Kékszakállú her- czeg“, „Boccacio“, „Dragonyosok“, operettek. — „Huszárszerelem“, „A harag“, „Apósok“, „Nagy rátermett“ uj vígjátékok, melyek Gyulán még nem adattak. — „Becsület“, „Nagy Galeott“, „Vegyes párok“ uj színmüvek. — „Fenegyere kék“ (Gigerlik), „Tyukodi Lőrincz“ uj bohózatok dalokkal. — „Árvalányhaj“ népszínmű. —Bérlet iránt intézkedni lehet vasárnap d. e. 10 órától 12 ig, d. u. 3-tól 5-ig a színházi pénztárnál a nópkertben. Egy bérlet ára: 10 előadásra 8 frt. — Az előadások kezdete pont 7 és fél órakor Gyulán 1891. április 25. Tisztelettel Aradi Gerő, színigazgató.

Aradi Gerő színtársulata holnap érkezik körünkbe s Csiky Gergely eddigelé legnagyobb színpadi sikert aratott jeles darabjával „Nagy- mamá“-val kezdi meg a tiz előadássá terjedő saisont. A nagyváradi nyári saisonban is „Nagymama“ lesz a megnyitó előadás. Kedden este első operette előadáséi „Szegény Jonathan“ kelül színre. Előre is szívélyesen üdvözöljük a

jeles társulatot és reméljük, hogy amily műélvezetére lesz a közönségnek, époly kellemesen fogja magát körünkben érezni.

Az országos gazdasági egylet által a fővárosban rendezett teuyészállatkiállitáson Wenckheim Frigyes gróf gazdasága, a magyar fajta szarvas- marha csoportos kiállításnál a 400 frankos első díjat, bikáért a 150 frankos második dijat, a sertések csoportjában a 100 frankos első s 80 frankos harmadik dijat nyerte, — a kiállított juhokért elismerő oklevelet kapott a kigyósi birtok. Almásy Kálmán gróf, egyes marhákért 300 frank, üszőért első dijat 100 frankot, tehénért 2. és 3. dijat 100 és 50 frankot, bikáért második dijat 100 frankot nyert.

ilfiká&magye-ffloflografiája czimü két kötetes munkáját Haan Laj os TeTESsz, jeles történé - szünknek, a vármegye tudvalevőleg az akadémiának küldötte megbirálús végett. Az akadémia főtitkára e napokban küldötte le a mo- nographiát Majláth Béla akad. rendes és Ortvay Tivadar levelező tag bírálataival. Mindkét bíráló elismeri a munka kiválóságát, de Majláth erős birálat alá is veszi s mai alakjában nem ajánlja kinyomatni. Különösen hézagosnak találja a praehistorikus • adatokat, amelyeket ajánl kiegészíteni. A két birálat figyelembe vétel végett Haan Lajos lelkészszel közültetik.

Kisajátitási jog. A földmivelésügyi miniszter, a gyulai községi körgát által elfoglalandó területekre kisajátitási jdgot engedélyezett.

A negyvennyolczadiki honvédek Hányán élnek az 1848 — 9-ik évi honvédek közül? Erre a kérdésre megfelel az orsz. honvédegyesület ama nyilvántartó jegyzéke, a melyet nagy munkával és utánjárással abból a czélból állítottak össze, hogy megállapítható legyen azok száma, a kik a most nagyobb mérvben meginduló állami segélyezésre s nyugdíjra igényt tarthatnak. E jegyzék rovataiban meg van jelölve az illetők egykori rangja s mai lakóhelye, foglalkozása, életkora, anyagi helyzete s az a körülmény, hogy van-e valahonnan nyugdija. A jegyzék szerint a szabadságharcz honvédéi közül, most még 29930 különböző katonai rangú egyén él. E jegyzékben Békesvármegye 108 honvéddel szerepel. Ez a szám tudtunkkal nem felel meg a valóségnak, ameny- nyiben megyénkben tetemesen több régi honvéd lakik a kimutatott 108-nál.

A gyomai járásban megejtett ujonczállitás íredménye következő: összeiratott az első korosztályban 220, a másodikban 165, a harmadikban 121, összesen 507; besoroztatott az ujoncz- jutalékba 87, a közös hadsereg póttartalékába 11, a honvédsédségi póttartalókba 6, visszahelyeztetett 255, felülvizsgálatra küldetett 25 hadköteles.

Szabályrendelet jóváhagyás. A belügyminiszter Vésztő község állatorvosi állás javadalmazás iránti szabályrendeletét jóváhagyta.

A hosszúfoki ármentesitő társulat április 28-án délelőtt 9 órakor Békésen rendes közgyűlést, április hó 27-ikén délután 3 órakor pedig választmányi ülést tart. A közgyűlés tárgyai : 1. Társulati igazgató rendszerinti évi jelentése. 2. A főmérnöki teendőkkel megbízott társulati szakaszmérnök jelentése a legközelebbi árvízről. 3. Jelentés a 2.000,000 frtos kölcsön végleges lebonyolításáról 8 az azzal kapcsolatos kérdésekről. 4. A belviz-tervezet és az ennek tárgyában szerkesztett ismertetés bemutatása, valamint javaslat a további teendőkre nézve. 5. Jelentés a Körösladány alatt tervezett mederáthelyezés tárgyában Gyulán megtartott tárgyalásról. 6. A nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter úrnak 78,392/ 1891. V. 15. sz. a. a fekete-körösi 14, 18 és 20 számú átmetszések kibővítés tárgyában kelt rendelete és a b.-gyulai kir. folyammérnöki hivatal által elkészített tervek feletti határozathozatal, esetleg a kiviteli költségekről való gondoskodás

7. Javaslat a Büngözsd medrének kitisztításáról s jelentés az érdekeltség mikénti megalakulásáról. 8. A nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter úrnak 1857/891- V. 15. 6Z. a. kelt rendelete Vámos Sándor és társai k.-tarosai lakosok feleb- bezése tárgyában. 9. A nagyméltóságú pénzügyi miniszter úr 126,391/890 sz. a kelt rendelete, mellyel a költségjárulékoknak közadók módjára leendő behajtását engedélyezte. 10. A b.-gyulai kir. folyammérnöki hivatal 2380/890. sz. a. kelt ajánlata a nagycsatorna mentén az állam által kisajátított területek eladása tárgyában. 11. Békésmegye közigazgatási bizottságának a dobozi és békési hidak meghosszbbitása és átépítése tárgyában 1819/890 sz. a. hozott határozata. 12. A tiszavölgyi társulat központi bizottságának 6/891 sz. a kelt leirata a kassai vizmesteri iskola igénybevétele tárgyában. 13. Ugyanannak leirata az 1891. évi központi költségek kirovásáról. 14. Intézkedés néhai Bors:czky Lajos volt társulati főmérnök részére engedélyezett előlegek mikénti elszámolásáról és Borsiczky Tivadarnak e tárgyban beadott kérvénye. 15. Jelentése az ártéri tartozékok bevonása tárgyában folyó eljárás jelen állapotáról. 16. Az árvédelemhez használatra beszerzett faanyag tárgyában Beck testvérekkel kötött szerződés bemutatása és javaslat ezen anyagok megtartása iránt. 17. Főmérnök-választás. 18. A tiszavölgyi társulat központi bizottságának 113/891. sz. a. kelt leirata a kölcsönök tartalék alapjainak hátraléka tárgyában. 19. A nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter urnák a 9558/891. V. 15. sz. a árvédelemhez miniszteri biztos kirendelése tárgyában kelt rendelete. 20. A nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter urnák a jégrobbantás tárgyában 9560/891. Y. 15. sz. a. kelt leirata. 21. Jelentés a bün- gözsdi szivattyús zsilip működéséről. 22. A magyar földhitelintézet felhívása szabályozási és ta- lajjavitási záloglevelek vásárlása iránt. 23. A számvizsgáló bizottság jelentése az 1890-dik évi számadások megvizsgálásáról. 24. Az alapszabályok több szakaszának szükségessé vált módosítása. 25. A nagyméltósági földmivelésügyi miniszter ur 482/891. sz. a. kelt rendelete, az országos vizépité8zeti hivatal szervezéséről és viz- épitészeti kerületek beosztásáról. 26, A sarkadi