Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-19 / 16. szám

lO-tk siám. Gyula, 1891. április 19-én !i Szerkesztőség: !t (' Főtér, Dobay János ke- 11 reskedése, hova a lap 1 [ i szellemi részét illető köz- • i (1 lemények intézendők. ,1 < Kéziratok nem adatnak <t . *í vissza. V Előfizetési di]: II ; \ Egész évre . 5 frt — kr. !j [ i' Félévre ... 2 » 50 » i' Évnegyedre . 1 | 25 » 1 Eyyes szám ára 10 kr. í> ■ X. évfolyam. Társadalmi és közgazdászat^ hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoToa,^ János. w*. Eiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. ’ Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger. A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. Saasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. sz., — Becsben: Moose Rudolf és Dukes 31. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Gyula városa rendes tavaszi kép­viseleti közgyűlése. A holnapi napon megtartandó képvi­seleti közgyűlésre a meghívók, ideje ko­rán, még f. hó 16-án küldettek szét, s igy ha az ott előadandó tárgyakba a kép­viselet bármely tagja be akart pillantani, volt ideje azt megtenni; mi ugyan hisz- szük, hogy azokba a szakosztály tagjait kivéve, senki sem tekintett bele, s igy informácziókat csakis a gyűlés folyamán szerzünk, ezek az informácziók pedig az előadandó tárgy hatása alatt szereztet­nek meg s számtalanszor a jól meggon- doltság körén kívül esnek. Pedig e közgyűlésnek mennyi fontos tárgya van, melyek felett az előleges el­mélkedés nem hogy felesleges, de szük­séges is. Mellőzve az 1-ső pont alatti polgár- mesteri jelentést, mely előzőleg be nem tekinthető, s a 2-ik pont alatti számadá­sok megejtett vizsgálatáról szólló jelenté­seket, melyek a szakosztály — hisszük, kö­rültekintő — retortáin mentek át, átté­rünk a harmadik tárgyra : a körgát kér­désének megoldására, mely 1881. óta va­júdik, s bár többször fordult elő a gyű­léseken, a nem akaródzás közbevető in­dítványával mindenkor a napirendről le­vétetett; pedig vagy akarjuk vagy nem annak meg kell lenni; — ne bízzuk el magunkat, hogy 1881. óta baj nélkül úsztuk meg a tavaszi áradásokat, az elbi­zakodottság megbosszulja magát akkor, midőn legkevésbé gondolunk rá, s a ma szükségelt ezrek befektetése közönyünk­nek száz ezrekbe kerülhet. — Példa volt rá. Igaz, hogy a terheknek, különösen az utóbbi években folyton felcsigázott szapo­rodása a komoly gondolkodásuakat is ag­godalomba ejti, de ennek létesítését az ön­biztonság kényszere teszi szükségessé, s í> Valami a piknikről. A napsugaras, tavaszi levegőben játsza­dozva kavargóit, lágyan suttogott egy jelszó, melyet mindenki megértett, magáénak vallott. Ez a bűvös jelszó : a revanche volt. Ott lebegett ellenállhatatlan varázszsal az előzékeny mamák gondterhes fejei fölött; ráne­hezedett démoni erővel a papák féltve őrzött tárczájára. A hatás végzetszerűen teljes volt, habár a papák keserű mosolylyal váltakozó tragikus vonásai sokszor titkos árulói lettek érzékeny jeleneteknek. A nagy Galeotto szárnyára is vette nyom­ban a családias jellegű háborús híreket, a me lyek azonban, ha meg is előzték komoly, diplo macziai szóváltások, elenyésztek a nélkül, hogy a börzén pánikot okoztak volna. De ha a börzét nem is sikerült zavarba hozni a furcsa háború hírével, annál nagyobb rettegés szállta meg a szárnyasok ártatlan vi­lágát. Volt is rá szegényeknek méltó okuk, mert a revanche szó hallatára iziben vérszomjasokká lettünk, akár csak egy telivér franczia. Az igaz, hogy egy kis külömbséggel. Mert a könnyüvérü párisit lángra lobbantja a nagyhangzású szó, égő vágygyal, kiolthatatlan szenvedélylyel nyúl fegyveréhez és rohan Berlin felé. A csöndes kiadású gyulai ezt nem teszi. Megelégszik azzal, ha szelíd lelkesedéssel két ha e szempont lebeg előttünk, nem han­gozhat el a tárgy felett az ismét elodázó vélemény nyilvánítása. A honvéd pót-laktanya további — s reméljük, véglegesen befejezendő — épí­tésére vonatkozó terv és költségvetést, azon reményben, hogy az, mint számításon ala­puló, jól átgondolt javaslat kerül kellően felszerelve a gyűlés elé, készséggel elfogad­juk ; idegen pénz behozatala reánk, kik ipari, kereskedelmi és gazdasági téren nyo­masztó helyzetben vagyunk, nemcsak kívá­natos, de jól felfogott anyagi érdekünkben szükséges is. — Vak, a ki nem látja; sü­ket, aki fel nem fogja. A tiszteletbeli tanácsosi állások beszün­tetése a belügyminiszter által igaz, hogy törvényen alapszik, de azok beszüntetése által a közigazgatás mai követelményeivé' szemben, legalább 10 fizetéses tanácsosi állást, — habár más elnevezéssel is — lé­tesíteni kell, mert a tanács szervezete olyan, hogy a tisztviselő ülő munkára van kár­hoztatva, járást-kelést igénylő munka van a törvényben előírva, csak a vásári rend­őrség gyakorlásánál is; ehez pedig »hites« ember kell, | eddig ez a közteherré semmi kiadást nem okozott. A gazdászati szakosztály elnökségére ember majd csak akad. ez nagyobb ráz- kódtatást nem szül, kivált ha a szakosz­tályi ülésen elhatározottakat, a közgyűlé­sen a szakosztályi tagok maguk szavaz­zák le. A községi bikák beszerzése iránt már évekkel ezelőtt volt nemcsak indítvány, de hosszan folyó tárgyalás is, leszavaztatott azok egy része által, kik indítványozták, mert pénzbe kerül. Végre a megyei alispán megtagadó határozata a képviselőválasztás és tisztuji- tás elhalasztása iránt teljesen törvényes lé­vén, az legfeljebb kisérletképen a belügy­miniszterhez lesz felebbezhető, a ki ugyan szinte nem bir törvényes mandátummal arra, hogy az elhalasztást megadja, hacsak a községek küszöbön hitt újra szervezése nem adna okot arra, hogy e felterjesz­tés ott figyelembe vétessék. Többek azon nézetével szemben, hogy ha a szervezés előtt új választás lenne, a megválasztott tisztviselők jogosítva lenné­nek 6 évüket kiszolgálni, vagy plane szol­gálat nélkül is fizetésüket követelni, ta­gadó álláspontot foglalunk el. — Emlékez­zünk csak vissza. 1885-ben a miniszter ha­tározottan kimondta, hogy szervezés válto­zása esetében megszűnik a választott hi­vatalnok működni, ha újra nem válasz- tatik meg, vagy nem neveztetik ki. Most pedig új törvény, új elvi álláspontot álla­píthat meg. A többi tárgyak kisebb fontosságúak lóvén, alig fognak hosszabb vitára alkal­mat adni; a fent ismertetett tárgyak leg­többje azonban legalább is 2 napon fogja a gyűlést húzni, kivált ha az ügyekhez csatolt iratok, mintegy indokolásáúl, az előterjesztéseknek is fel fognak olvastatni. Gyula város képviseletének folyó év ápril hó 20-án d. e. 9 órakor a városháza nagytermében tartandó rendes városi kép­viseleti közgyűlésének tárgysorozata: 1- ször. Polgármesteri időszaki jelentés. 2- szor. Az 1890. évi közpénztár, ápolda, szé­pészeti, regale, katonaelszállásolási, tüzérségi, ka­taszteri, körgát, népkerti csarnok, gr. "Wenkheim Frigyes alapítványi, Göndöcs Benedek alapít­ványi, letéti, megyei pótadó, laktanya, fogyasztási adó, városi közmunka és árvatári pénztárakra vonatkozó zárszámadások, a gazdászati szakosz­tály és a tanács véleményével. 3- szor. Az építendő körgátra vonatkozó álta­lános feltételek, részletes építési feltételek és ár­lejtési hirdetményre vonatkozó javaslatok, vala­mint a kiépítéshez szükségelt kölcsönpénz beszer­zése körül tett előleges intézkedések előterjesz­tése. 4- szer. A honvéd pótlaktanya további épí­tésére vonatkozó terv és költségvetén a gazdá­szati szakosztály és tanács véleményével. 5- ör. A nagyméltóságú m. kir. belügyminisz­ter ur rendelete a tiszteletbeli tanácsnoki állások beszüntetése iránt. 6- szor. Dr. Zöldi Géza lemondása a gazdá­szati szakosztályi elnökségről s ennek folytán szükségessé vált uj elnökválasztás. 7- szer. A szervezeti szabályrendelet egyné­mely pontjának módosítására vonatkozó előter­jesztés. 8- szor. A cseléd törzskönyvek tárgyában hozott belügyminiszteri határozat meghirdetése. 9- szer. A vásártéri csürhejárásnak 3 évre történt bérbeadásáról felvett árverési jegyzőkönyv. 10- szer. A halászati jognak 3 évre történt bérbeadására vonatkozó árverési jegyzőkönyv. 11- szer. Márczius havi pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyv. 12- szer. A közvágóhíd tárgyában kiadott belügyminiszteri rendelet, a tanácsnak a további intézkedésekre vonatkozó véleményével. 13- szor. A tanács előterjesztése Hollóéi György s neje Kis Erzsébet adóhátralékai tár­gyában. 14- szer. Dr. Bodoki Zoltán, Blonder Mór, Köpf Károly, Weisz Mór, Lehoczky Mihály, Kör- mendy Sándor, Imrei Gusztáv, Unterberger Far­kas, Paskusz Ignácz, Túri Gábor, Sonnenfeld Miksa, Viliger József, Soltész Ferencz, Kun Jó­zsef, Szabó Sámuel. Resowszky Lipót, Matusek Pál, Minich Endre, Lövey Imre, Fái Izidor, Kohn Bernát és dr. Berkes Sándor Gyulán állandóan megtelepült honpolgároknak Gyula város községi kötelékébe való felvétele iránti előterjesztések. 15- ször. Községi bikák beszerzése iránti kérvény a gazdászati szakosztály és tanács véle­ményével. 16- szor. 1891. évi márczius 26 án megtartott árvapénztári vizsgálatról felvett jegyzőkönyv. 17- szer. Megyei alispán ur határozata a képviselő választás és tisztujitás elhalasztása iránt beadott felterjesztésre. 18- szor. Időközben netán érkezendő ügyek. Békésvármegye közigazgatási bizottságá­nak f. évi ápril hava 13-án tartott ren­des üléséről. Jelen voltak: Terényi Lajos főispán elnök­lete alatt, Jancsovics Pál alispán, Nagy Károly árvaszéki elnök, Oláh György tiszti főügyész, leti böjtöt szab magára s úgy rohan a népkerti mvillonba — revanche-ra. Ebben a külömbözőségben, hogy a mi i )árisinál vérboszút jelent, az a gyulainál dinom lánomot, sok élvezetes, sok megragadó van. Egyáltalában nem veszem rósz néven, ha ralaki ilyen nehéz alternativa előtt állva, inkább izeret gyulai, mint párisi lenni. Jó magam is gén meg vagyok elégedve a születési helyem nel. 1 igazán mondhatom, hogy a kinek az élet :eserűségei nem rontották meg az étvágyát, az ilympusi gyönyörben úszhatott — a pikniken és látran megfeledkezhetett a fogyasztási adók sú yos voltáról, annál is inkább, mert a vendég zerető háziasszonyok lekötelező szívessége, ki áló bájossága erre nézve mindent el is kö ’etett. Különben a történeti hűségnek tartozom zzal a kijelentéssel, hogy a lukullusi lakomát tiszt urak tiszteletére rendezték, a kik igazán á szolgáltak. Mert ha ők szívesek voltak minket mulat atni négy estén keresztül, mi is vigadhattunk gyszer — a tiszteletükre. És ez nem is volt lyan megerőltető, a mint talán képzelik. Hiszen világfiak észjárása szerint a mulatozásnál nincs ellemesebb foglalkozás ezen a kerek világon, [elleniénél csak költészete nagyobb. Változa- isságánál csak eredménye kisebb. Hírből hallottam ugyan, hogy a mulatozás­ál is van még egy kedvesebb foglalkozás, a sok énz olvasás, de ez a hir előttem csak képzele- ;met felülmúló mese számba megy. Nem tehetek róla. Ez a hiányosságom az pám hibája. Tudom nem veszi zokon a jó öreg, iszen § is elmondhatja ugyanezt az apjáról. Különben nemcsak a pénzolvasásban nyi­latkozik meg gyarlóságé.u. A szép szemekkel is épen úgy vagyok, mint a pénzzel. Hej, pedig ezek változatos széditő, mámo- ritó olvasmányok, csak az a kár bennük, hogy nem azokra ragyogtatják fényüket, a kik igazán olvasnak belőlük, hanem azokra, akik csak úgy fölületesen tekintenek beléjük. Ezt a nagy igazságot soha se volt fénye­sebb alkalmam kiolvashatni, kinézni, mint épen a pikniken. Mert túlzás nélkül felhívhatom az ég irigy­kedő angyalait is tanúknak, hogy ritkán látót olyan elegáns előkelő közönséget a diszcsarnok nak csúfolt czúz nevelő hajlék, mint azon az evésbon bővelkedő estén, mely nagy sokáig fe­lejthetetlen lesz azok előtt, kik szeretik a ké­nyelmet és a tiszta levegőt. Külömben nem rágalmazom ezt a kevesek­nek büszke palotáját, melyről úgy is csak egy vélemény van, hogy télen jó nyári és nyáron pompás téli helyiség. Szóval, akkor nem válik be, a mikor használják. Yigasztalódhatik, máson is megesett már ilyen. Értékét fgy se veszíti el, mert Gyulának a népkert olyan, mint Párlsnak Versailles, Kómá­nak Tivoli, Budapestnek Kőbánya, egyetlen ki­ránduló és mulató helye. Nem bók ugyan reánk nézve, de a megszokás, a jóakaratú közöny tür- hetővé teszi a helyzetei. Sőt ha olyan válogatott kedves közönséget fogad magába, a diszcsarnok czimet is készséggel utalványozom. Azt meg épen el kell ismernem, hogy azért mulatni lehet ott -- egész réggé ig is. így történt ez, azon a kedves emlékű estén is, melyen % jó kedvet nem zsibbasztották meg az ablakokon beszűrődő bágyadt napsugarak sem, melyek szánakozva szórták halvány fényüket a lakomának sokat szenvedett romjaira. A pusztu­lás képe volt látható mindenütt .... Az elhaló zene utolsó akkordjai szakadozottan kavarogtak a párázatos légbe, s azt suttogták, hogy „az asz- szony ingatag." A terem padlóján szép múltú hervadt virá­gok kezdettek titokzatos beszédet az elárvult ruha foszlányokkal. Mit regéltek egymásnak? — nem tudom. Én csak azt tudom, a mit magamnak ősz* szekötözgettem egy szép bokrétába. Be is muta­tom, hogy mások is gyönyörködhessenek. Ott voltak: Bodoki Erzsiké, Csausz Jenny és Elza, (Csorvá-ról), Cziífra Lujza, Dálnoki Emma, Fiuk nővérek, Fürdők nővérek, Frankó Mariska, Haj­nal Erzsiké (Békésről). Hajóssy nővérek, Kis Emma (Kétegyháza), Köpf nővérek, Keller Ró- zsika, Kherndl Idusa és Adusa, Lucchi Esztella, Lechner Irma (Bpest), Novák Iza, Nagy Ilona, Otrok Mariska, Rombai Mariska (Fankota), Szé­náéi Giziké, Schrantz Ilona, Zöldi Róza. Ugy-e bár pompásan festő, szép bokréta! Ha időszaki virágkiállitás volna, elküldeném, (nehezen menne ugyan), aranyéremért versenyző gyöngyvirág bokrétának. Ebből ugyan bárki ki­szakíthatja a maga gyöngyvirágját, csak én nem. De hát nekem abban is van örömöm, ha leg­alább másnak kijut. Tánesosi

Next

/
Thumbnails
Contents