Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-04-19 / 16. szám
Gaszner Pál kir. pénzügyigazgató, Bánhegyi Isi vau kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. mérnöl mint az állam építészeti hivatal főnöke, Steine! kér Gábor kir. mérnök, mint a kir. folyammá] nöki hivatal főnöke, CzifFra Imre kir. ügyés: Zlinszky István közgazdaságig előadó, Hoffman Mihály, Kalmár Mihály, Szűcsi Béla, Keller Imr< Dr. Hajnal István, Ladies György, Vidovszk' János, Horváth Károly és Jancsovics Emil bi zottsági tagok és Popovics Szilveszter vármegye I-ső aljugyző, mint a bizottság jegyzője. A vármegye alispánjának jelentése, a je lentésben foglalt indítvány elejtésével tudómé sül vétetett, s felhivatott a vármegye alispánja hogy a megyében felmerült munkás mozgalmai mozzanatairól, havonként a bizottsághoz tegyen jelentést. Több hadkötelesnek kivételes nősülés iránt folyamodványaik, a nagyméltósagu m. kir. honvédelmi miniszterhez pártoló ajánlat mellett lettek felterjesztve. A kir. ügyésznek rendszerinti havi jelentése, mely szerint a felügyelete alatt álló állami fogházakban a múlt mártius havában 105 fi és 12 nő volt a rab létszám, s I mely szerint 1451 munka nap után az állam részére 24 frt 95 kr, a munkás rabok részére pedig 12 forint 66 kr folyt be, tudomásul vétetett. Csiszár Sámuel gyulai lakos népszámlálási napi dijjat megállapító i Gyula város polgár- mestere által megfelebbezett alispáni határozat, indokainál fogva helyben hagyatik. Br. Wodianer Béla nagybirtokosnak vizi munkálatok igazolása tárgyában előterjesztett kérelme folytán a vármegye alispánja által ho zott s a Hortobágy-Berettyó vidékei belvizeket szabályozó társulat kormánybiztosa által megfelebbezett határozat a bizottság részéről is helyben hagyatott. Blau Ignácz magyar honpolgár és Fuchs Mátyás szarvasi lakosnak Csorvás községében való betelepedhetés iránti kérelmükre, Csorvás község előljárósági tanácsának elutasító hatá rozata, nevezettek által közbevetett felebbezésl folytán hatályon kívül helyeztetett, mivel ily ké-l relmek feletti határozat hozatalra illetékes forum I a községi képviselő testület. A gyomai iparos tanulók iskolájának 1889.1 január 1-tól 1890. augusztus 31-ig terjedő s a vallás minisztertől leérkezett számadása 1288 fo-| rint 47 kr bevétellel, 759 frt 46 kr, kiadással I helyesnek találtatván, a számadó pénztárnok a| további kötelezettség alól felmentetett. Mezev Lajos békési lakos azon kérelmét,! hogy Békésen magán nőneveidét állíthasson fel teljesíthetőnek nem tartó miniszteri leirat, Dr. Hajnal István iskolaszéki elnöknek tudomás vé l tel végett kiadatott. Békésen a II-ik óvónői állomás betöltésére!1 tartandó választó gyűlésre elnökül Dr. Hajnali1 István közigazgatási bizottsági tag kiküldetik. A dobozi róm. kath. iskolai adó hátralék!1 (48 frt) behajtására a gyulai járás föszolgabirájal1 utasítva lett. A csabai ág. ev. iskolák túl tömöttsége|| miatt fent álló bajok s az egységes vezetés kö-1] rüli hiányok elhárítása illetve orvoslása védett, I, a bányakerületi ág. ev. püspök újból megkeres-1, tetni határoztatik. A dobozmegyeri községi iskola tanítói álló- | mására Szele Árpád tanító megválasztása helyben hagyatik és megerősittetik. Az aradi kereskedelmi és iparkamara által j átküldött 117 forint 25 kr a megyebeli iparos ] tanulók iskoláinak szorgalmas tanulói jutalmazására és a szegényebb sorsú tanulóknak pedig | tanszerekkel való ellátására — a következőkép ( osztatott ki : Békésre 9 frt 70 kr, Gyulára 26 frt, Csabára 26 frt, Gyomára 7 frt, M.-Berénybe | frt 60 kr, Orosházára 20 frt 70 kr és Szarvasra 19 frt 25 kr küldetett ki. < Felhivatik Gyula város polgármester) s ! általa az iskolaszéki elnök, hogy a gyulai pol \ gári iskola 1889/90. számadását aürgösen terjesz ■ 1 sze be, s az eddigi mulasztás okait feltüntető j jelentését f. hó 25-ig tegye meg. j Vallás és közoktatásügyi miniszteri körrendelet illetve szabályrendelet, mely szerint a ta j nitói választó gyűlésekre elnökül kiküldött köz- j igazgatási bizottsági tagok csak az esetben bir- 1 nak szavazati joggal, ha ott egyszersmind iskolaszéki tagok is, a megyebeli iskolaszékek elnö- 1 keivel tudomás vétel végeit közöltetni rendeltetett. A gyulai kir. pénzügyigazgatónak, az adó ügyek állapotát feltüntető rendszerinti havi jelentése, amely szerint az egyenes adók befizetésénél, a múlt évi hason időszaki befizetésekhez viszonyítva 3922 forint 31 */a krral kedvezőbb, a hadmentességi adónál pedig 1422 frt 25 krral kedvezőtlenebb eredmény van feltüntetve, tudomásul vétetett. A csabai indóházi kőútra 1894 évi november 15-ig | kr vámdij szabály engedélyezése tudomásul szolgál s megfelelő további intézkedés végett a m. kir. állam vasutak igazgatóságának oly kéréssel küldetik meg, hogy Csabán ezen felemelt dij szabást mielőbb hozza alkalmazásba. Békés községében 1890. évi 61 frt 50 kr közmunka váltsági dij hátralék leíratni 1 helyette 123 természetben leszolgálandó kézi közmunka nap felvétetni rendeltetik. Körös-Ladány községében 1890. évi 6t frt 81 krnyi közmunka váltsági dij hátralékból 4 frt 50 kr töröltetni, 57 frt 31 kr pedig leíratni s helyette 114Va természetben leszolgálandó közmunka nap felvétetni rendeltelik. Végre a kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák reudelete, melyben értesíti a közigazgatási bizottságot, hogy a gyomai 33-ik számú körösi átmetszcsi hid építési költségeihez való hozzájárulás alól a Körös-Tisza-marosi ármen tesitő és belvíz szabályozó társulatot felmentette s hogy a Berettyó-kőrösi társulattal 10/91. kgy |zám alatt megerősített egyezséget pedig jóvá ■ |hagyta, a vonatkozatos Összes ügyiratokkal együ tanulmányozás és a jövő havi ülésen leendő ti Izetes, indokolt javaslat tétel végett a vármegj -(tiszti főügyészének kiadatni rendeltetett. ■ Ezzel az ülés, melyen mindvégig a vá ‘(megye főispánja elnökölt, még az első nap dé ■ IV912 órakor bevégződött. Alispáni jelentés. A közigazgatási bizottság április hó 13-ki ülésén Méltóságos Főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! A közállapotokról szóló rendszerinti jelei fősemet a múlt márczius haváról az 1876. ét IVI. t.-cz 15-ik §-ához képest tisztelettel a kő (vetkezőkben terjesztem elő : I. Közegészségügy. A múlt havi közegészségügyi állapot ked vezőnek mondható, amennyiben a Vésztő köz ségében múlt évi október óta uralgott vörheny a K--Ladányban uralgott vörheny és roncsol« toroklob, a Gyula-Váriban uralgott kanyaró tel jesen megszűnt; — a Gyula-Váriban és Kétegy háza községében fellépett roncsoló toroklob, . B.-Csabán, Békésen, M.-Berénvben és Orosházái uralgott kanyaró betegség, mely múlt évi de czember hava óta szedi áldozatait, a múlt h< folyama alatt határozottan enyhébb tordulato vett, s remélhető hogy ezen, különösen a gyér mekekre annyira veszélyes járványos betegséf rövid napok alatt teljesen megszűnik. Az egészségügyi rendészetre vármegye- szerte kellő gond fordittatott. Az állategészségügy állapota pedig teljesen kifogástalan. II. Közbiztosság. A személybiztosság múlt hóban semmiféle bűntény vagy merénylet által meg nem zavartatott. A vagyonbiztosság szintén kedvező volt, ímennyiben az egész vármegye területén mind- issze 6 kisebb tolvajlási eset által lett megtá- nadva, — melyek közzül legjelentékenyebb volt íagy Károly gyulai lakos kárára történt több larab ezüstnemü elidegenítése. Öngyilkosságot követtek el Csabán Bjelik rános csabai ifjú, Gyomán Biró József 17 éves fjú, kik is ismeretlen okból felakasztották maikat, — és ugyancsak Gyomán Kis M. Gáborné zül. Hegedűs Mária, ki egy kisebb tolvajlás lkövetéseért ellene folyamatba tett vizsgálat aiatt phosphor oldattal oltotta ki életét. Vélet- en halállal múlt ki B.-Csabán Szák György sabai lakos egy éves György nevű fia, ki is a ölcsőből véletlenül kifordulván, a dunyha le- :ötő zsinegbe akadt nyakával, s reggel szülei Ital ezen zsinegen függve halva találtatott meg; z ügyben a vizsgálat folyamatban van. Dobozon edig Medvegy Mihály a kamarájában levő pet- oleumos hordót lepecsételni akarván, az égő ecsétviaszkot a hordóba cseppentette, , minek övetkeztében a petroleum felrobbant, a házat älgyujtotta és Medvegy Mihály, ifj Sarkadi tábor és ifjú Szabó Mátyáson súlyos égési se- eket ejtett, mely égési sebekben ifjú Sarkadi tábor 14 napi szenvedés után meghalt, ezen étkes gondatlansági eset a kir. ügyészségnek ejelentetvén, a bűnügyi vizsgálat folyamatán van. A most jelzett tűzeseten kivül a múlt óban egyedül még Orosházán fordult elő tűzeset, a midőn Rajki József tűz ellen biztosított háza lett a lángok áldozata. A kémények az e tárgyban fennálló szabályrendelet intézkedéseinek megfelelően rendesen sepertettek. 111. Utak, hidak, védtöltések. A közutak a múlt hó elején beállott hóolvadás következtében majdnem teljesen járatlanokká váltak, — A hónap vége felé azonban, amint a munka lehetősége beállt, az útkaparók az egész vármegye területén a tatarozási munkálatokat megkezdették, és a hónap utolsó napjaiban az utak már járhatóbbak lettek. A hidak és védtöltések jókarban állanak, ez utóbbiak pedig még mindég kellő mennyiségű védanyagokkal felszerelve, védképes állapotban tartattak. A tavaszi árvíz a vármegye területén minden jelentékenyebb és komolyabb baj nélkül vonult el, mindazáltal nem mulaszthatom el azon veszélyre felhívni a tek. bizottság figyelmét, mely a szeghalmi járás területét úgy ez évben, mint minden évi jégzajlás alkalmával fenyegeti az által, hogy a Berettyó medrében annak hullámterén három oly magaslat van, nevezetesen a szeghalmi határban az úgynevezett csikéri hát, széleskert alatti magaslat és a kernyei domb — a hol a megindult jég mindannyiszor ineg- torlodik. A miért is tisztelettel indítványozom, méltóztassék a földmi velésügyi miniszter úrhoz felterjesztést intézni, hogy a Berettyó-körösi viz szabályozó-társulatot oda utasítani szíveskedjék, miszerint ezen fenyegető hullámtéri magaslatoknak még ez év folyamán leendő eltávolítása iránt intézkedjék. IV. Földmivelés, ipar és kereskedelem. A.Z őszi vetések állása — a folytonos hideg időjárás, gyakori hó- és esőesés követkéz tében — igen kétes, sőt a laposabb helyeket az összegyülemlett vadvizek a vetéseket egészben megsemmisítették, — a tavaszi szántást él vetést pedig hátráltatják. Az ipar és kereskedelem terén Szeghalon és Körös-Ladány községében 1—1 jelentéke nyebb kereskedő ezég csődbe jutásán kivül, - forgalmi csökkenés avagy emelkedés észlelhet« nem volt. V. Vegyesek. A vármegyei pénztárak a múlt hó folya mán általam megvizsgáltatván, azok rendben találtattak. A járási főszolgabirák jelentéseik szerint községi ügykezelést a lefolyt hóban is megvizi gálták s teljesen rendben levőknek találták. Végül meg kell emlékeznem, hogy a kü földön és hazánkban is a gyári és ipari munká sok között támadt mozgalom az újabb időben mezei munkások és általában véve a napszámo sok között is mindinkább terjed, és vármegyén több községében már munkásköröket alakította! mely munkásköröknek eddigi mozgalmaikból kiboosájtott felhivásaikból következtetve, ozélju a munkaidő megrövidítése s a munkabér egy oldalú felcsigázása, s ezen munkaidő és munka bérnek titkos összebeszélés s egymás megfélem ütése általi kierőszakolása, — mely czél a tár sadalmi és a birtokosok és a vagyontalanot közt létező békés viszonyok, s igy a közrend és a béke fennforgatásának rugóit rejtvén magé ban, a melyet hatóságilag támogatni nem sza bad, sőt az ily mozgalmak beszüntetése a hatóság feladatát képezvén, a járás főszolgabiráit és Gyula város polgármesterét a szükségesnek mu tatkozott intézkedések megtételére utasítottam. Eme felhivásora folytán a járási főszolga birák s Gyula város polgármestere a szükséges ntézkedéseket megtették, s különben is eddig elé Orosházán és Csorváson mutatkozott na gyobb mérvű munkás mozgalom rcmélhetőlog el fog csendesülni. Gyulán, 1891. április 12-én. Jancsovics Pál, alispán. HfCözg'azd.a.ságrAz aradi kereskedelmi es iparkamara évi jelentése. (Folytatás) Az állattenyésztés egyes ágai közt a haladásra nézve különbség van kerületünkben. Mig gyanis a lótenyésztés az egy Hunyadvármegye ivótelével egész kerületünkben szépen fejlődik, addig a szarvasmarha termelésre ezt mondani nem lehet, a sertéstenyésztés nagyon hullámzik, juhtenyésztésnél pedig hanyatlás észlelhető. A lótenyésztés fejlődését annak a kiváló gondozás nak lehet tulajdonitaui, melyben azt az állam a méntelepek utján részesítette. Hogy ez igy van, mutatja, hogy az állami ménesbirtokosok közvetlen közelében, vagy oly helyeken, hova a ménestelepek méneket küldöttek, a szép lóállomány szaporodott és a mi fő, szemlátomást javul, ott ellenben, hova állami teuyészanyag bánni okból nem jutott, a lótenyésztés, ha nem hanyatlott is. de legalább a régi állapotból nem tudott kivergődni. Ebből talán némi tanulságot lehetne a szarvasmarha tenyésztésre is levonni! Nem feladatunk e részben javaslatokkal fellépni, de azt minden esetre megfontolandónak tartjuk általá bau a közgazdaság szempontjából is, hogy váljon nemzeti vagyonosodásunk egy oly nagy jelentő - égü tényezője, mint a minő a szarvasmarba te- yésztés, maradhat-o a inai állapotban ? Hiszen jelentés részleteinek tanúsága szerint még a legelsőrendü gazdasági viszonyokkal dicsekvő megyékben is, minő Békés- és Canádvármegye, az épenséggel nem kielégítő. Hogy államilag mit és mennyit lehet és kell tenni, hogy a kis gazdaközönség téves állattenyésztési nézetei mi ként alakítandók át, hogy e végből a hatóságoknak és gazdasági egyleteknek teendői hogyan szabassanak meg, mindez iránt véleményt mondani nem a mi hatáskörünkbe tartozik, de arra tényre, mely az általunk alább közölt tüzetes adatokból és szakemberektől származó nyilatkozatokból kitűnik, hogy tudniillik az állapotok, a lótenyésztés kivételével, kerületünkben az állat tenyésztés egész mezején nem kielégítők, sőt elszomoritólag rosszak, kötelességünk fennhangon utalni, hogy a baj elhárításának és a helyzet javításának munkáját ezáltal mi is előmoz ditsuk, Ami az állatkereskedelmet illeti, az tavaly nem volt kielégítő, mert az árak oly alacsonyak voltak, hogy a gazdák a legtöbb eceten csak kényszerűségből adták el jószágaikat. Az állatforgalmat nein kis mértékben akadá- ozta az, hogy a száj- és körömfájás kerületünk több vidékén huzamosan uralkodott. Az állategészségügy különben tűrhető lett volna, de a különben nem veszélyes betegség a kereskedőknek és hizlalóknak igen sok bajt okoz. Pedig e bajokat legnagyobb részt el lehetne ke- ülni, ha az állategészségügy, mely mint említettük, alap.ában véve nem rósz, erélyesebben helyesebben kezeltetnék. A tapasztalás kimutatta, hogy a száj- és körömfájáshoz csak következetes fertőtlenítés és tisztaság kell, hogy meg lehessen szabadulni tőle. De miután a szakközegek részint alkalmatlanok, részint kevesen vannak, mindez nem biztosítható a kellő szigorral. Kívánatos volna, ha e hiányon mielőbb segíteni lehetne. Az idei költségvetés javaslatában ugyan már fel volt véve az állatorvosok államosítása esetén felmerülő költségek első részlete, de miután a közigazgatás egész rendszerének államosítása küszöbön van, nem mutatkozott tanácsosnak egymagában véve fontos, de mégis csak kis részét előzetesen és külön tárgyaltatni törvényhozás által; ez okból a jelzett költség- tétel tehát ez alkalommal egyszerűen töröltetett. Reméljük azonban, hogy a közigazgatási reform legközelebb leendő előterjesztése után nemsokára alkalom fog nyílni az állategészségügyi szolgálat czélszerü átalakítása is, a mi valóban sürgős és felette fontos teendő, mert azzal nemcsak állat- kivitelünk, hanem belforgalmunk jelentékeny ré szének érdekei is elválaszthatlan kapcsolatban vannak. Általában mezőgazdasági érdekeink ápolására ezentúl több gondot kell fordítanunk, mert mint a legutóbbi népszámlálás előzetes adataiból értesültünk, népünk örvendetesen szaporodik és a mint ma állanak és alakulnak a termelési viszonyok, még nagyon sokáig főleg a nyers tér melésből kell az ország lakossága túlnyomó részének, sőt csaknem egészének élni, mert hiszen az ipar és kereskedelem kielégítő üzletmenetének nálunk legfőbb feltételét szintén a nyers terme lés kedvező eredményei képezik. A népszámlálás előzetes adataiból az tűnik ki, hogy a magyar birodalom lakossága 1880 óta 10‘82 százalékkal vagyis 1.639,827 lélekkel szaporodott és hogy az közel tizenhét és fél millióra emelkedett, tehát most már csakugyan a középnagyságú államok sorában foglal helyet. A szaporodás legnagyobb volt Horvát-Szlavon országokban, valószínűleg a Magyarországból oda történt kivándorlások következtében, de elég jelen ■ tékeny az a szorosabb értelemben vett Magyar- ország területén is, hol a szaporodás aránya még mindég 10.15 százalékot képez. Itt a legnagyobb fejlődés (17.67 százalék) a Duna és Tisza közén észlelhető, de utána mindjárt a Tisza balpartja (13.57 százalékkal következik, hol kerületünk legnagyobb része fekszik, mig annak kisebb keleti vidéke a legkevésbbé szaporodott népességű (7.82 százalékkal) erdélyi részekbe esik. Ámbár mindez ndatok csak előzetesek, melyeken talán a felvételi-lapok alapján történő összeszámlálás még valamit változtatni fog, de miután lényeges változást az ily helyesbítés nem szokott mutatni igyekeztünk a kerületünkre vonatkozó előzetes népszámlálási adatokat a legmegbízhatóbb forrásból megszerezni, melyeket érdekesnek tartunk már most közölni. Ezek szerint volt a polgári népesség: 1890-ben 1880-hoz Szaporodás képest több %-kokban Arad szab. kir. városban 41,915 6,389 17.97 Arad vár megy ében 301,923 31,255 11.54 Békésvármegyében 257,888 28,131 12.25 Csánád vármegyében 130,609 21,598 19.87 Hunyadvármegyében 266,720 18,256 7,35 összesen 999,085 105,629 10 70 A kamarai terület lélekszáma 1880. évi de- czember 31-én 893,456 lelket tevén, az 1890. évi deczember 31-éig 105,629 lélekkel, vagyis 10.70 százalékkal szaporodott, ami nagyon kedvező szaporodási arány, mert a magyarországit 0 55 százalékkal múlja felül. Csanádvártnegye lakosságának szaporodása 19.87 százalék volt, ami országszerte feltűnést okozott. Ennek magyará ■ zatául különben a kincstári telepitvények fejlődése is szolgál. Az átlagot Békés- és Aradvár- megyék is meghaladták 2.10, illetve 1.39 százalékkal. Ellenben Hunyadmegye még az átlagos erdélyrészi 7,82 százalékot sem érte el, az országos átlagos szaporodás megett pedig 2 80 százalékkal maradt el. Igazolja ez adat két évvel ezelőtt kimondott véleményünket liunyadvárme- gye közgazdasági és közigazgatási állapotairól, azért, anélkül, hogy a vitát-e részben újból akarnék kezdeni, az igazság érdekében, s eljárásunk teljesen loyalis voltának feltüntetése végett, saját magunk iránti kötelességünk erre itt kifejezetten hivatkozni. Nagyon szépen fejlődött és pedig valóban saját erejéből kamaránk székhelye, mely ina már népességre nézve is egyike az ország legelőkelőbb városainak. Arad népszámlálási ada tait módunkban van a következőkben részletezni: Aradon volt a polgári népesség 1880-ban 35,556 lélek, a szaporodás tehát 6389. Az utolsó 1890. évi népszámlálás szerint legnagyobb volt a szaporodás | belvárosban, hol az 2854 lelket, azután a I’ernyáva külvárosban, hol 1624 lelket tön, azután Sarkad 676, Séga 582, Gáj 487 lélekkel szaporodott; kisebb a szaporulat a tanyákon és a várban. Minden városrészben szaporodás mutatkozik tehát az egy Polturát kivéve, melyben a lakosság 157 lélekkel fogyott. — Arad népesedésének haladása igen nagy mérvű kerületünk cgyébb városaihoz képest is, mert például mig Békésmegyének jelentékenyebb mezővárosai közül a 34,179 lelket számláló Csabán a szaporodás csak 1563, vagyis 4.79 százalék, a 25.093 lakost számláló Békésen 9 39 százalék, Szarvason 8" 15 százalék, Gyulán 10 45 százalék, Orosházán 11 százalék, addig az aradi szaporodás aránya 17'C7 százalék. Tehát e város, melynek igen nagy jelentősége van nemcsak forgalmi, hanem politikai tekintetben is, hivatása nagyságának megfelelő nagy lépésekkel halad előre. E fejlődésben mindazáltal része van a vidékről történő bevándorlásnak is, ez oonan derül ki, mert csupán a születéseknek a halálozások feletti többlete az eredményt nem indokolja. Éppen a múlt év e részben nem is volt kedvező, mivel tavaly a halálesetek száma 95-tel nagyobb a születéseké pedig 99-eI kisebb volt az 1889. évinél. Igaz azonban az is, hogy az aradi közkórházba sok idegen jön úgyszólván meghalni. Azért a mily megnyugvással konstatáljuk a ked vező népszámlálási eredményt, épp oly mértékben kötelességünk foglalkozni azon módokkal és eszközökkel is, melyek segélyével elkerülhetjük azt, hogy népesedési viszonyaink ismét oly kedvezőtlenül alakuljanak, mint a minők a hetvenes években voltak, melyek alatt, mint köztudomású dolog a népesedés pangott. Két irányban kell e végből gondoskodni: a közegészségügyet és a gazdasági érdekek ápolását kell ozélszcrüen intézni. Az első e kamara tanácskozásainak és javaslattételének körén kivül esvén, azt tehát csak jelezni kívánjuk. De annyit e tekintetben mégis felemlítünk, hogy különösen az njabb időben Arad szab. kir. városában élénk érdeklődés és kellő érzék mutatkozik a közegészség legfőbb tényezői a vízvezeték és csatornázás iránt. A város újabban elvben t. i. elhatározta, hogy ha a Shone féle csatornázási rendszer tanulmányozása ozéljából kiküldött szakértők is megnyugtató jelentést fognak e részben a közgyűlés elé terjeszteni, azt behozni hajlandó lesz. Ez esetben a csatornázás, miután a sűrített légnyomással dolgozó rendszer a csatorna-piszoknak műtrágyává feldolgozását is lehetővé teszi, a közönségnek voltakép semmibe sem kerülne. Igen előnyös feltételek mellett kínálkozik most a vízvezeték létesítése is. Ha e két intézményt a város megalkotja, népessége szaporodásának legfőbb tényezője, a közegészség biztosítása javára rendkívül
