Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-15 / 11. szám

Elnöklő polgármester 1 Kövér szolgabirót a kikuv működési eredménynek ft ||| lángot!“ Nevezett körülményes/ ’ Dombi Lajos, eljárását, bemutatta zatát, mely szerint' kerül, mely össztfözigazgatási bizottságának f. óv vények aláírásává 9-én tartott rendes üléséről. tézkedés előttük; Terényi Lajos főispán elnök határoztatottyancsovics Pál alispán, Dr. Fábry bocsájtatik^yző, Nagy Károly árvaszéki elnök gyűlésen ■ B pBI M ™ Z yigazgató, Bánhegyi István kir. tantel tek kijj' j£avj4r Lajoa kir. mérnök, mint az ál az éÉpítészeti hivatal főnöke; — Steineeker Gá boqt kir. mérnök, mint a kir. folyammérnöki hi atal főnöke, Cziffra Imre kir. ügyész, Zlinszky István közgazdasági előadó, Hoffmann Mihály, Kalmár Mihály, Keller Imre, Dr. Zsilinszky Endre, Dr. Hajnal István, Ladies György és Horváth Károly bizottsági tagok. Az alispán rendszerinti havi jelentése tu­domásul vétetett. A kir. ügyésznek a felügyelete alatt álló állami fogházak állapotáról szólló 1890. év de ozember havi, 1891. év január és február havi rendszerinti jelentései illetve kimutatásai tudo­mását vétettek. A vármegyei árvaszék elnökének rendsze­rinti havi jelentése, azzal — hogy a jelentés ben feltüntetett múlt 1890. évi hátralék ügy­darabok e hó folyamán az egyes előadók által múlhatlanul feldolgozandók lesznek — tudomá súl vétetett. A kir. pénügyigazgatónak rendszerinti fcav jelentése szintén tudomásul vétetett, — ezen jel lentés szerint az egyenes .»dók befizetésének í év már-szius hava 1-éig, a múlt évi hason id szaki befizetésekhez viszonyítva, az eredméöv 9774 frt 35Va krral kedvezőbb, — a hadmentesl ségi-adónál ugyanezen időszakban az eredmény 1471 frt 20 krrai kedvezőtlenebb, — a bor- éti húsfogyasztási adónál 170 frt 79 kr. túlfizetéd van feltüntetve, — a sör- és czukoradónál 430 frti 59 kr. túlfizetés, az italmérési adó és illetéknél 730 frt 80 kr. hátralék, — az egyenéfték, bélyeg­éé jogilletéknél 32,342 frt 91 Va kr. hátralék, — a szőllődézsma-váltságnál 284 frt 28 kr. hátra-l lék, — a vizszabályozási kölcsönöknél 89,785 frt 19 kr. hátralék, — a vizszabályozási költségeké nél 29,773 frt 22 kr. hátralék, — az örökvált­sági tartozásoknál 107,805 frt 2 kr. hátralék, — a kereskedelmi- és iparkamarai illetékeknél 29 frt 91 kr. hátralék, — és végre a tanítói nyug­díj alapnál 1484 frt 85 kr. hátralék van felé tüntetve. 8üdi István csabai lakos gyógyszerésznek, Csaba város elöljárósága által, — kórház részére szükséges gyógyszerek mikor, mely gyógyszer- tárból szállítása ügyében hozott határozata el­leni felebbezése, mivel annak illetékes fóruma a járási fÖBzolgabiró, — elutasittatott. Békésvármegye alispánja határozatának ha­tályon kivül helyezése mellett, Tavaszi János orosházi lakos ügyvéd, községi képviselői minő­sége megállapittatik. Gr, Wenckheim Dénes nagybirtokos, — a vármegyei alispán határozatának megváltoztatása mellett, Gyula város választás alá nem eső kép­viselői névjegyzékébe leendő felvétele elrendelj tetik, — utasittatván Gyulaváros képviselőiestül Jete, ezen rendelkezésnek feltétlen foganatosí­tására. A vármegye területén fekvő erdők állapo­tára vonatkozó nagy váradi erdőfelügyelőségi rendszerinti jelentés — tudomáséi vetetett. A közgazdasági előadó előadmánya alap ján, utasittatik a vármegye alispánja, hogy tart son vizsgálatot, miszerint a jelentésben felemi- tett útak közútak-e? — s ha igen, utasítsa í érdekelt községeket, hogy azok visszaszerzésére nézve a törvényes lépéseket tegyék meg. A szarvasi polgári leányiskola l88%„. tar évi pénztári számadását helybenhagyó vallásm ciszteri leirat, a nevezett iskolát fenntartó tár sulat elnökének kiadatott. A doboz-megyeri községi iskolának a tanévre 255 frt államsegélyt utalványozó vallás miniszteri rendelet, a nevezett iskola elnökének tudomáséi vétel végett kiadatott. A gyulai alsófoké ipariskola l&p évi pénztári számadása 1623 frt 29 kr. bevétel lel, ugyanannyi kiadással, 778 frt 60 kr. besze detlen hátralékkal és 487 frt 82 kr. kifizetetlen tartozással helyesnek találtatván, jóváhagyás vé gett a vallásminiszterhez felterjesztetett. A békési ipariskola 1889/„0. tanévi pénz­tári számadása 905 frt bevétellel, ugyanannyi ki adással, — a szarvasi ipariskola 188%0. tanév pénztári számadása 1270 frt 23 kr. bevétellel, ugyanannyi kiadással, helybenhagyattak s ^az illető számadó pénztárnokok a további felelős­ség terhe alól felmentettek. A megyebeli több izraelita iskola állam segély iránti kérvénye, — miután az országos izraelita alapból a segélyezések már kiosztattak - figyelembe vehető nem volt. A dobozmegyeri megüresedett községi ta .itói állomás betöltése czéljából tartandó vá- .asztó gyűlésre elnökül Bánhegyi István kir tanfelügyelő bizottsági tag kiküldetett. A csabai alsó foké ipariskola 1889/go. tan­évi pénztári számadása 1705 frt 92 kr, bevétel lel, 1696 frt 38 kr kiadással helyesnek találtat ván, jóváhagyás végett a vallásminiszterhez fel terjesztetett. A mező-berényi statusquo izraelita hitköz­ség államsegély iránti kérvénye, 200 frt segélyre való ajánlás mellett, a vallásminiszterhez felter jesztetett. Békésen a bélmegyeri tanítói állomásrí Nagy Sándornak tanítóéi megválasztása megerő sittetik. Csaba község elöljáróságának az iránti ke reime, hogy a csabai 12 rendetlen tanyai iskola után reája kivetett 12—12 frtnyi, összesen 10Í frt iskola fenntartási illeték töröltessék, — a val lás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez pár tolólag felterjesztetett. A kir. államépitészeti hivatalnak rendsze rinti havi jelentése tudomáséi vétetett. Gyula városa 1890. évi megyei közmunka váltsági dij hárralékából 106 frt 50 kr. törlést elrendeltetik. Kondoros község az iránti kérelmének, hogj több évi vármegyei közmunkaváltsági adóhátra­léka töröltetnék, — hely nem adatott. Szeghalom község az iránti kérelme, hogj szeghalmi vasúti iudóházi état a vármegye ki­építené, a közigazgatási bizottság — mint véle­ménye szerint nem teljesithetőt — terjeszti visz sza a vármegye közgyűlése elé. Orosháza községe az iránti kérelmének hogy az 1890. évi m. közmunkaváltsági-dij hát­ralékából 283 frt 50 kr. töröltetnék, — hely ad ható nem volt. A vármegye területén működő posta- éti távirda hivatalok 1890. évi jövedéki és forgalm eredményeiről szólló kimutatása tudomásúl vé tetett. Még egynéhány, a nagy közönséget kevésbé érdeklő, inkább az egyes hivatalok belügyeit érintő beadványok elintézése után az ülés — melyen mindvégig a vármegye főispánja elnö­költ — még az első nap déli 12 órakor bevég ződött. A nöegylet közgyűlése márczius 8-án. A gyulai nőegylet rendes évi közgyűlését folyó évi márczius hó 8-ún Fábry Mártónnó al- elnök elnöklete alatt tartván meg, a tárgysoro zat szerint a múlt évi közgyűlés jegyzőkönyve hitelesitése után az egylet pénztári számadása étetett tárgyalás alá, amelynek eredménye kö­vetkező : Pénztári bevétel 1890. deczember 31-ig a múlt évi maradványnyal összesen 7765 frt 36 kr. Kiadása 51 egyén egész évi segély dijába és az egylet fentartását igénylő mellékes kiadá­sokra 965 frt 90 kr e szerint pénztári marad- ány 1890. deczember 31-én 6799 frt 46 kr. Jövedelem volt 1288 frt 40 kr, melyből le­vonva a kiadást 965 frt 90 krt szaporulat mutat­kozik 322 frt 50 kr. Ezek szerint az egylet vagyona a 6303 frt 5 kr alaptőkével. Készpénzben, alapítványi köt­vények, tagsági dij hátralékok, és kamat hátra­lékokban 7802 frt 71 kr. Minthogy a számadás adatai szerint az előbbi évekből 46 frt 65 kr behajthatlan tagsági ij szerepel, annak törlése az indokolt előterjesz­tés alapján hatúrozatilag elrendeltetett. A raktári számadás rendben találtatván he- lyeslőleg tudomásul vétetett. Előterjesztések alapján többen az egylet egélyezetjei közzé felvétettek, segély dijuk meg- állapíttatott és némelyeknek emeltetett. Elnöknő bemutatván az egyletbe belépő uj tagok előjegyzési ivét, amely szerint az egylet 35 tagot nyert, e kijelentés örvendetes tudomá­sul vétetvén az egyleti tagok lajstromába beje- yeztetni rendeltettek. A fentiek elintézése után Ferentzy Magdol-' na az egylet pénztárnoka megválasztása alkal­mával kijelentett óhajához képest egy évi pénz- tárnokoskodása után állásáról lemondván, a köz- yülés elösmerésének kifejezést adva elnök a vá­lasztást elrendelte, amelynek folytán Dobag Já- nosné az egylet pénztárnokául közfelkiáltással elválasztatott megköszönve a benne helyezett bi zalmat azt elfogadta, ezen megválasztatása foly tán a választmányból kilépve, helyébe választ­mányi tagul Ferentzy Magdolna egyhangúlag el- választatott. E változás következtében a pénztár átadása és átvétele válván szükségessé bizalmi tagokul az alelnökök közben jöttével. Kohlmann Ferencz, Dobay János, Fürdők Istvánné és Lédererné ké- ettek fel. A folyó évi pénztári számadás megvizsgá­lására számvizsgálóul Kohlmann Ferencz, bizal­mi tagokul Hoff er Sománé, Horváth Istvánné, Wieland Károlyné, Scher Konrádné választat­tak el. Ez alkalomból indítvány tétetett a közgyűlés napjának az őszi hónapokba leendő áttételére, miután az az alapszabályokba ütközött, az intéz­kedés elnapoltatok. Végre E/rkel Ferenczné egyleti választmá­nyi tag az ő áldásos szerepköréhez tartozó uj évi köszöntőkből befolyt 195 frt .30 krt mutatván be, kijelentvén, hogy ez üdvös szép eredmény a vele együtt közreműködő tagtársai Hüeke Szeré­na, Habinay Krisztina és Hajóssy Mária úrhöl- yek grátiával párosult kedves énjük sikere, a iknek ajkaikról a nemes czél érdekében történt felhívás az adakozók részéről eredmény nélkül nem maradt. A 195 frt 30 kr pénztári kezelés alá utalványoztatott. E szép eredményért Erkel Ferenczné, és a vele közre műkő lő úrhölgyek részére a közgyű­lés osztatlan meleg köszönetét, a midőn lelkes ovátiokban kifejezte, azt jegyzőkönyvbe vétetni rendelte. Végül háláB köszönetét nyilvánította a ne­mes adakozóknak áldozat készségükért. Hírek. Márczius tizenötödike. A nemzeti újjá éb- edés korszakalkotó nagy napjára virradtunk s megyénk minden községében hagyómányszerü kegyelettel fogjuk azt megünnepelni. Perikies mondása szerint a nemzeti ünnepek a nép élet­kedvét megújítják. Igazat mondott Perikies, mert egy jól rendezett nemzeti ünnepen nemcsak a szép és nagy tények emlékét újítják meg, de a jövendőt illetőleg reményünket is erősítjük. Em lékezet ét remény, a népek életében is nagy té- yezők, mert emlékezet és remény, más szókkal múlt és jövő nélkül csak a jelen marad és ez oly szűk pont, hogy rajta sem egyén, sem társa­lom nem lehet nagy. Csak amely társadalomnak, amely nemzetnek nagy emlékezete van, lehet nagy •eménye : a jövendőt pedig ez biztosítja. Ilyen nap nekünk Márczius tizenötödike, melynek örök­ké ápoltassék és áldassék jövőnket magába fog­laló nagy emlékezete 1 A képviselőtestület folyó hó 9-én délután Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rend­kívüli közgyűlést tartott, melyen a képviselők szép számban jelentek meg; szép számban, de még sem elegendőben ahhoz, hogy a tanyai isko­lákhoz szükséges telkek vétele s a Magyar utcza ■ megnyitására szükséges telkek szerzésének régóta vajúdó ügyében határozatképes számban legye­nek. A törzsvagyon szerzéséhez ugyanis a képvi­selet tagjai fele számának együttlétele kívánta­tik. A következő közgyűlésen, mely folyó hó 23- ikára van kitűzve, a kérdéses két ügyben a meg­jelenő képviselők számára való tekintet nélkül lesz határozat hozható. A városi tőkepénzekre vo­natkozólag a képviselőtestület névszerinti szava­zással ama határozatot hozta, hogy a pénz fele a bókésrnegyoi, másik fele pedig az I. Gyulavá­rosi takarékpénztárban lesz elhelyezendő. — Az árvaszék által a tartalék pénztárból történt ki- útalványozások helybenhagyattak. A polgármester indokolt előterjesztése alapján a belügyminiszter­hez kérvény intéztetik, annak engedélyezése iránt, hogy a gyámpénztári, személyi s dologi kiadások, nevezetesen a közgyám, segédgyám fizetése a tartalék alap kamatjaiból fedeztessenek. Ugyan­csak a polgármester előterjesztése, hogy Moldo- ványi István tanácsosnak fogyasztási adóhivatali pénztárnokká történt kinevezése folytán közmun­ka tanácsosnak Góg Mihályt, utóbbi helyére pe- dig tized tanácsosnak Sz. Balog József tb. ta­nácsost helyettesítette, tudomásul vétetett. — Az alsó-fehér körösi társulatban a város és az érdekelt­ség képviscltetésére vonatkozólag előterjesztett küldöttségi jelentésből kifolyólag hosszas és élénk vita után egyhangúlag elhatároztatott, hegy a föld- mivelési miniszter kérvényben megkerestessék az iránt, miszerint Gyula városának különleges vi­szonyaira való tekintettel sürgesse meg a társu­latot, hogy az a műszakilag egy év óta elkészí­tett ártérfejlesztési munkálatotot haladék nélkül záros rövid határidő alatt fejezze be, mert addig az ideiglenes ártér kivetési alapból felmerülő s elkeseredett viszályokra anyagot nyújtó sérelmek nem orvosolhatók. Ama indítvány, hogy az érde­keltség a képviselőtestület részéről hivassék fel, hogy a maga részéről képviselőket válasszon a társulati ügyekbe való közvetlen befolyásra, mi­után ily kisérlet már évekkel ezelőtt megtörtént és meghiúsult és valószínűleg hasonló indokok­ból most sem sikerülne, már a befejezés küszö­bén álló ártérfejiesztési munkálatra való tekin­tetből is, amikor az egész társulat uj alapokon fog alakulni, elejtetett. A január és februárban megtartott pénztár vizsgálatokról előterjesztett jegyzőkönyvek tudomásul vétettek. Végül dr. Bo- doky Zoltánnak a fogyasztási adóhivatal ellenőr­zésére kiküldött tagságról való lemondása elfo­gadtatott és helyette Seres József választa­tott be A sorozás Gyulán. Az ujonczállitás évtize­dek óta nem volt oly sikeres Gyulán, mint az idén, melynek eredménye csaknem páratlanul áll. Mig más években a 40—50 főnyi kontingens sem futotta ki, ezúttal a besorozottak száma 100-on felül áll. Igaz, hogy nem válogattak va­lami nagyon, de másrészről az is tagadhatatlan, hogy most az előállottak testi fejlődöttsége tete­mesen felette áll s két-három év előttieknek. A sorozás folyó hó 9-étől 12-éig tartott és négy na­pot vett igénybe s számszerű eredménye követ­kező: a járási községekben összeiratott 244, be- soroztatott az ujonczjutalékba 44, a póttartalékhoz 12, visszahelyeztetett 60. fegyverképtelennek nyil­váníttatott 49, töröltetett 2, felülvizsgálatra kül­detett 11, kórházba 3 s távolmaradt 21 hadköte­les. Gyula városában összeiratott 398, besorozta­tok az ujonczjutalékhoz 80, a két póttartalékoz 26, visszahelyeztetett 155, fegyverkóptelennek nyilvánittatott 89, töröltetett 2, felülvizsgálatra küldetett 18, kórházba 2 és távolmaradt 31 hadköteles. Az iparos ifjúság önképző 3 betegsegélyző egylete Sál József elnöklete alatt folyó hó 8-án tartotta súgárúti díszes helyiségében évi közgyű­lését, melyen úgy a rendes mint a pártoló tagok nagy számban vettek részt. Az üdvös irányban működő s legjobb hírnévnek méltán örvendő egy­let tevékenysége a lehető legsikeresebb volt a múlt évben is, noha megbénította működését a szocziális térre lépett törvényhozás, mely már huzamosabb ideje akadályozza az iparos ifjúsági egyletek hatáskörének körvonalozását és sok te­kintetben arra kényszeríti őket, hogy üdvös kez­deményezések helyett várakozó álláspontot fog­laljanak el. A titkári jelentés is leginkább ennek a thémának fejtegetése s igazolása keretében mozgott, de most már kilátás van rá, hogy a vasárnapi munkaszünet s a munkások segélye­zéséről szóló uj törvények, nemkülönben a Nagy­váradon augusztus hóban tartandó országos ván­dorgyűlés az égetővé vált kérdéseket megfogják oldani s azesetben a gyulai iparos ifjúsági egylet, mely a házépítés ténye által végleg megszilárdult, az eddiginél is üdvösebb működést fog kifejthetni. Az egylet pénztári bevétele 792 frt 30 kr., kia­dása 700 frt 09 kr., takarékpénztári betéte 235 frt 48 kr.; a múlt évben a házépítési adóságból 200 frt tőkét törlesztettek. A. tagok száma 128, a könyvtár 393 kötet, többnyire igen válogatott kitűnő munkát foglal magában. Az utasfogadó intézményt 298 átutazó segéd vette igénybe; be­tegsegélyezési czimen az egyletnek a múlt évben 100 forint körüli kiadása volt. A közgyűlésnek mikor ez megvolt egy tüzes vas segítségével el­párologtatták a nedvességet, hogy keményebb le­gyen és fényt kapjon. Rendkívül fáradságos mun­ka volt és rendkívüli szakavatottságot igényelt Ma a festészet e ueme nincs már használatban. Van ugyan enkaustikus festészet — Weimarban a Preller-féle viaszfreskók az újkori festészet legnagyobb alkotásai közzé tartoznak — de ez lényegesen különbözik a régi görögtől, sokkal könnyebb kezelni, de sokkal ephemerebb is, az egyptomi görögöknél pedig egyik főczél volt, hogy tartós legyen. Ha a képeket élvezni akarjuk 4—5 méter­nyi távolságból kell nézni. Hangsúlyozom, hogy ezen szót „ élvezni* nem relatíve, hanem absolute értem, mert a kik nem látták, még mindig azt hiszik, hogy ezen leletnek csak archeológiái be- ose van. Nem, e képek alkotói nem holmi ma- niristák; távol minden conventionális chablontól önálló felfogás és művészi kivitel párosul bennök. Elérték az arczképfestészet főczélját: teljes in­dividualitást; visszaadták az egyéniséget külső megjelenésével és belső érzelem-világával. Mén­eséi hires berlini festő legkevésbé sem szerény­kedett, mikor azt állitá, hogy a modern festészet összes vívmányaival nem tudna különbet festeni a 2. számú öreg férfiarcznál, Lenbach müncheni akadémikus ugyanezt mondá a 21. számú fiatal arab arezra vonatkozólag. 8okat írhatnék a gyűjtemény ethnographiai és különösen culturhistóriai értékéről, de egye­düli ozélom a Békéi olvasóinak figyelmét e ritka és rövid ideig látható kiállításra felhívni. Még csak azt akarom említeni, ami külön­ben nagyon természetes, hogy a képek eredeti­ségéhez kétely nem fér. Minden skepsiB merőben indokolhatlan. A mint Plinius leírta az ars en- caustikat, olyannak találjuk itt. A mit eddig me­sének gondoltunk, valósággá lön. Már most bi­zonyos, hogy a görögök a festészetben époly na­gyok voltak, mint minden másban. Nem hittük, jjoev ily primitív eszközökkel és anyagokkal, műértékkel biró festményt alkotni lehessen és mégis lehetett. A hulla por és hamuvá lön, de a mennyi leikéből arczán visszatükröződött, azt a művész hízelgés nélkül fentartotta. Ez volt az óhaj; _ teljesü lt. Hosszú, 2000 éves álmukból felvert szellemek tekintenek itt le reánk, kiknek haj dani nevök, rangjuk és tekintélyök nekünk is­meretlen, de a kik beszélnek hozzánk, mind­egyik a saját modorában, oly bizalmassággal, mintha régen ismernének bennünket. — Földi alakjuk elköltözött az áruyvilágba, de individu­alitásuk nem halt el, köztünk él és élni fog, mi­kor mi régen el leszünk felejtve. Ismeretlen századok rég elfelejtett nemze­dékei ezek, kik kibontakoztak a feledés homá­lyából, hogy kétségbe vont magas oivilizátiójukat védelmezzék elbizakodott korunk előtt. Mikor éltek: éreztek és gondolkoztak. Mikor meghaltak: testök betemető a sánezokat, s mi, az epigonok, csak rajtuk keresztül haladhattunk tovább. Az egyes hullám összeomlik, de a dagály előrehalad. Így volt ez kezdettől, így lesz az vé­gig. Egyik generatió a másik után alakot ölt, égi küldetéssel tör elő cimmericus éjből. Mindenki kifejti erejét; az egyik a productio malmában ke­reket hajt, a másik, mint a merész zergeva­dász, felkúszik a tudomány szédítő ormaira, egy harmadik borzasztóan szétzúzatik felebarátjától az örökös harcz kőszírtjein: és akkor a mennyei követ visszaszólittatik. Hogy is mondja Carlyle: Mint egy villámló mennydörgő égi tüzérség ro­han e titokzatos emberi nem hosszé, gyorsan egymásra következő nagyszerű tömegekben az ismeretlen mélységen át. Mint egy istentől al­kotott tüzetlehelő szellemsereg bontakozik ki a végtelen űrből, sietve átrohan a csodálkozó föl­dön s azután újra leszáll az űrbe. De honnét 1 Oh ég, hová? A tudomány nem tudja, a vallás csak sejti s mysteriumtól-mysteriumhoz ; Istentől- Is teához8,

Next

/
Thumbnails
Contents