Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-12-20 / 51. szám
51-ik szám Gyula, 1891. deczember 20-án X. évfolyam 9T™ ”, " N Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap , szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nőm adatnak vissza. Előfizetési dij : t Egész évre . 5 írt — kr. ! Félévre ... 2 » 50 » | Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. %w Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁHNAF. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ^DoTosl3T Táu2ELOs. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. i M 1 i Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. Maasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. sz., — Bécsben: Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Előfizetési felhívás 33 LL 1892. évi XI. évfolyamára. Midőn lapunknak folytatólagos évfolyamára hívjuk fel megyénk és városunk közönségének szives figyelmét, nem teszünk újabb hangzatosabb Ígéreteket, hanem kijelentjük, hogy továbbra is abban a körben maradunk, a melyben nem tiz, de csekély megszakítással már 23 éve, hogy a lap cziméhez méltóan mozogtunk. Mint a megyei központban megjelenő lap, alkalmunk van figyelemmel kisérni minden mozzanatot, mely úgy a központ, mint a megyei községek érdekeit van hivatva felölelni; és hogy ezt minden befolyástól menten tesszük, arról olvasó közönségünk minden kérdés felszínre jutásánál meggyőződhetett. — Jelszavunk : senkinek kegyét nem hajhászni, s nem kérni, hanem az évtizedek óta gyűjtött tapasztalataink által megszilárdult véleményünket nyilvánítani, s hogy ezt tehessiik, kerültünk minden hangzatos phrázis utáni hajhá- szatot, ami lapunknak netán valami hivatalos jelleget kölcsönözne. A megyénkben történteket felöleltük röviden a múltban lapunk hasábjain, s ugyanezt tesszük a jövőben is úgy, hogy ha valaki évtizedek múltán megyénk jelen történelmét meg akarja Írni, bőven tájékozva lesz a szűkebb körünkben történt eseményekről. Megyénk nagyobb városainak önálló lapjaik lévén, el van az út előlünk zárva, ezek viszonyaival is tüzetesen foglalkozni, de egyes községek szives tadósitói, valamint a múltban, úgy a jövőben is közleményeikkel fel fogják keresni lapunkat; erre igóretű két bírjuk. Ép ezért a múltból merített bizalommal kérjük szives pártolásukat, előfizető seik mielőbbi megújítását, részünkről ígéretet téve, hogy pártfogásukhoz mérten fokozottabban fogjuk a lapunkhoz kötött óhajokat kielégíteni. Az előfizetési árak lapunk elején je lezvék s legczélszerübb használatra posta utalványt ajánlunk. Négy egyszerre beküldött előfizetés után tiszteletpóldányt küldünk. Gyulán, deczember 19. 1891. Dobay János, a „Békéi“ kiadó tulajdonosa és felelős szerkesztője. Az ipar fejlesztésének akadályai. (Két ezikkO Il-ik czikk. Egyetemeinkben nincs elég hely a jelentkezők befogadására, pedig évenként százával bocsátják szélnek a diplomás koldusokat, kik azután igazán nehéz, keserves tusát kénytelenek végig küzdeni, hogy a társadalmi fokozott igényeknek megfelelően , állásukhoz képest megélhessenek addig, mig végezetül valami közhatóságnál, vagy magánosnál a legszükségesebbre is csekély jövedelemmel meglapulnak. Mennyivel többet érne, ha évenkint ugyanannyi munkás kezet nyerne a nemzet. Ha évenkint csak nehány száz törekvő tanult és művelt iparossal gyarapodnék a nemzet; százszor több kamatot hozna ezeknek munkája, mint amazoké, akik kivált azon túltengés mellett, mely a keresettel foglalkozók minden ágában mutatkozik, előbb-utóbb nyűgeivé válnak a társadalomnak. Az ifjúság, ha jobban tudna gondolkodni, bizony sokat érne. Aki dicsvágyat érez magában, az épen úgy nagygyá lehet a szappan, vagy csizmakószités mellett is, mint a tudományos pályán. — Ott van Franklin Benjámin, a múlt században Amerika diplomácziai ügyvivője az állam felszabadítása idején, a franczia nemzetnél, a ki örök példaképet képezhetne bármely nemzet ifjúságánál, iparos volt; ifjú tűzzel, bámulatos higgadtsággal védte hazájának méltóságát. Lincoln Ábrahám és Johnson a déliek ellen vívott harczban, mint észak-amerikai elnökök, kiváló szolgálatot tettek az államnak, iparosok voltak. Grant, az északi hadsereg fővezére, ki az alárendelt hadsereggel, a déli lázadó sereg ellen két hónap alatt nyolcz ezer O-gü területet foglalt vissza a déliektől, ácsmester volt. Munkácsg Mihály, a világon az elsőrendű festő, magyar asztalos inas volt; nem rég pedig a párisi világtárlaton munkálatait bámulták a szaktudósok. Az élelmes iparos, aki ismeri a közönség ízlését és saját mesterségét, e két tényező összeegyeztetésével teremthet olyant, ami által nemcsak hírnevet, de szép vagyont is szerezhet. A nagy feltalálók nem az egyetem padjairól kerültek a világ elé, hanem a műhelyekből. Az, aki dolgozik s e mellett elmélkedik, sok újat teremthet s a régiben is sok újítást és tökélyesitést vihet véghez. Az ipar hatalmassá teszi a nemzetet! Igen, nagy és kis uraságok, született képviselők ! ezt tessék jól megérteni és másokkal is megértetni! Angolország a vas, az aczél hazája; gyáriparával hódította meg a világot magának. Francziaország azokkal az alig értékes apró fényűzési czikkekkel. vívott ki olyan tekintélyt és vagyont, mely ma kör; t nyezi Csak mi : Magyarország lakói nem iparkodunk. A mi iparunk még mindig primitiv iparosságunk még mindig az a régi, mely csak felejt, de nem tanul. És azt a kevés törekvő embert is kit az irigykedés tönkre nem tesz, meg rontja a külföldi verseny, az idetóduló ezernyi külföldi iparos és gyártmány, mely ellen tömeges erővel bírókra kelni elég bá torságunk, kellő erőnk, öntudatosságunk nincs Az is nagy baj, hogy iparosaink nem igen élelmesek. Olcsó, jó és Ízléses árút nem tudnak kiállítani olyan árért, mint a mennyiért a külföld az idehozottat eladja, pedig azért még vámot is fizetnek. A franczia külső csinnal hódít s ez épen, a mi iparosainknál hiányzik. Készít ményeik, ha jók is, de nehézkesek, már jedig a közönség első sorban szépet s csak azután kiván jót. Ha több tekintet mutatkoznék a nemzetben az ország ipara iránt, ha a tőke óbban támogatná a gyár ipart, és végül közönségünk nem vonakodnék annyira az iparos pályától, akkor a kormány többet telietne érdekünkben. Ha azt a sok munkaerőt, mely proletár módra fecséreltetik el, fel lehetne használni : akkor nem volna okunk panaszkodni a sorsra, végzetre, a rósz időkre! Nem az idők roszak, hanem mi magunk vagyunk gyengék arra, hogy a kornak, hogy saját érdekeinknek sugalmát kövessük. Nem a végzet kegyetlen irántunk, hanem mi magunk iránt vagyunk érzéketlenek; mert nem akarjuk felérteni, fel- érezni azt, hogy a munka igazán nemesít! a munka az, ami igaz nagyságot, szép jövőt biztosit. Majd ha felértjük, majd ha fel érezzük azt, akkor belátjuk, hogy mi csináljuk a sorsot, nem a sors tesz bennünket azzá, a mi vagyunk és belátjuk, hogy nincs az az ipar, nincs az a mesterség a világon, mit szégyelnünk kelljen; és a mi nek ez éltudatos, okszerű fejlesztése az emberi ész találékonyságát bőségesen ne jutalmazná. így tehát a hivatása magaslatán álló iparos előtt tisztelettel haladjunk el, mert az iparos a nemzet-testnek keze, lába, és mert iparunk nagysága, életrevalósága nemzeti nagyságunk, életrevalóságunk leghívebb jelzője, legelső feltétele legjobb biztosítéka. Előre tehát! vállvetett munkássággal, támogasuk iparosainkat és iparosaink fáradtságot nem ismerő tevékenységgel támogassák egymást, önmagukat! Vajba az el mondatfákat megértené mindenki! Szabó János 8 tatisztikus, 1849-ik honv. oszt. parancsnok Járdaépítés. Gyula város képviselőtestülete november hó 3án 149. k. gy. szám alatt a járdák kiépítését határozta el úgy, hogy az összes járdák az 1892 ik évben létesíttessenek, azok költségei pedig az 1892—1896-ik években fedeztessenek 5 egyenlő részletben. A fedezet módja egyszerűen az, hogy a községi közmunkaváltságdij a következő években jórészt ezen költségek törlesztésére fog fordittatni. Az 1892-ik évi költségelőirányzatba például, melynek 9911 frt 45 kr. az összes bevétele, — a járdaépítési költségek 7986 írttal vannak felvéve, vagyis az összes költségek 80°/o-át képezik. Eltekintve attól, hogy egyátalában nine még eldöntve, vájjon az 1890. évi 1. t.-cz. alapján a közmunkaváltságdij járdaépítésre felhasználható e P mellőzve azt, hogy vájjon közúti kocsiközlekedésünk annyira biztositott-e, miszerint a törvény értelmében ezen czélra fordítandó jövedelmeinket más mellékes czélra is használhassuk; számba se véve a költségvetés azon hiányát, hogy az összes közmunkatartozást megváltásra veszi fel, holott csak a fele esik kényszer váltság alá, az önkénytes megváltás bizonytalan, annak behajtása kétséges : ezúttal csupán a járdaépítésre s annak módjára kívánom a mérvadó körök és egyének becses figyelmét fel hívni. A járdaépítés ügye az e tárgyú szabály rendelettel van szerves összefüggésben, mely már valószínűleg jogerős. A költségek meghatározott egyik részét viselik a háztulajdonosok, a másik részt fedezi a város. A járdák három anyagúak: beton, tégla és tölgypalló. A költségvetés és annak megosztása pedig igy terveztetik : Magánfél. Város. Összesen. Beton-járda 11613-39 frt. 24290 25 frt. 35903 64 frt. Tégla * 4226-00 | 4534 72 | 8760-72 , Tölgypaliójárda 1005-98 „ 12610 72 „ 13616 70 „ Főösszeg 16845-37frt. 41435-69 frt, 58281 06frt. A számított költségeknek átlag 29°/0-kát viselik a háztulajdonosok, 71%-kát a város; a következő éven át előbbiek évenként 3369 írttal, a város pedig 8287 frttal és esetleg az időközi kamatokkal terheli meg magát. Hát mielőtt ezt a már most ismert terhet és annak még eddig ismeretlen esetleges tartozékait a nyakunkba vennénk s polgártársainkra rónánk: szabadjon az ügy érdekében a következő irányú kételyeinknek kifejezést adnunk. Járdáink egy része ha nem is jó, de néhány évig maradhat, gondos fentartással megtartható. — Anyagi helyzetűnk semmi esetre se olyan, hogy az I—2 éves járdát kidobjuk s a helyett derüre-borúra újat építsünk — akár szükséges, akár nem. És milyen uj járdát ? Betont. Hát ki ismeri közülünk a beton járdát úgy, hogy a 35903 frt 64 kr befektetését nyugodt lelkiismerettel ajánlhatná ? Megfelel-e az az igényeknek, a talaj és éghajlati viszonyoknak, a költségek arányban ál- lanak-e aminőséggel? De hát afentartás? Mibe fog az kerülni? A kapuk alatt és az átjáróknál nem fog e hamar tönkre menni a beton ? Miért van mellőzve végképen az aszfalt ? Hiszen alig van város az országban, a világon, hol aszfalt-járda ne volna; miért nem felel meg az Gyulán, halott olcsóbb s könnyebben javítható? ! Egy négyzetméter téglajárda 80 kr, egy fm. tölgypalló 67 kr, amabból épül 8760-72 frt áru, ebből 13616-70 frt értékű. Érdemes a 13 kr kü- lömbségért a folyton drágaló és aránylag gyorsan pusztuló tölgyfát alkalmazni ? Más járda építési módok és anyagok nincsenek, vagy nem alkalmazhatók ? Ki van ez már teljesen próbálva, avagy mi akadálya van, hogy nálunk akár a városháza, akár a megyeháza ut- czában a közönség szeme előtt minden komoly figyelmet érdemlő mód és anyaggal egyformán megtörténjék? Ismerem a városháza előtti betont, de nem tudok összehasonlítást tenni, mert más nem épült; a javítását meg fogom figyelni, mert a keleti csatornánál már repedezett. Azután meg a mai járdák irány és magasság tekintetében teljesen megfelelnek? Vagy ki van dolgozva és közszemlére lesz kitéve az újak részletes tervezete | Avagy nincs-e a járdák elhelyezése által érdekelve a közönség? Hiszen a járdák elhelyezésének módja a háztulajdonosokra nézve lényeges vagyoni kírdés, melytől kisebb- nagyobb mérvben házuknak árte’jÉe függ! Erre tehát részletes és legalább két forum által megállapítandó tervezet kell. Hát nem érdemel ez az ügy figyelmet és tanulmányt ? Ott van intő példának körgát-ügyünk — arra nézve, hogy középitkezéseinket jobban, alaposabban, lelkiismeretesebben készítsük elől És ne is terheljük meg magunkat se egyoldalúan, se túlságosan! Ha a közlekedésen akarunk segíteni : ám tegyük azt meg a kellő körültekintéssel és módon ; építsünk járdát és ko- csiutat, de ne engedjük, hogy a gyalogközlekedés külsőségei miatt évtizedekre kátyúban lubicz- koljanak szekereink. Azután meg előttünk van a vágóhíd, artézi kút, kaszárnyák, középiskola esetleg a kórház kérdése : ezek százezrekbe kerülnek, ha felesleges terheket vállalunk, majd nem bírjuk azt, ami elkerülheti énül szükséges. Mindezek figyelembe vételét, megfontolását és a tervezett járdaépítés elhalasztása mellett annak alaposabb tanulmányozását és előkészítését őszinte ügyszeretetből ajánlom; a rendszeres kísérletek és megfigyelések megtételét, valamint a részletes tervezet készítését, közszemlére való kitételét és végleges helybenhagyásának kieszközlését pedig elengedhetlennek tartom. Gyulán, 1891. deczember 19. Egy gyulai. Békésvármegye közigazgatási bizottságának folyó évi deczember hava 14-én tartott rendes illése. A vármegye alispánjának, az árvaszéki elnöknek s a főorvosnak rendszerinti havi jelentéseik, valamint a kir. ügyésznek a felügyelete alatt álló állami fogházakról bemutatott november havi kimutatása, tudomásul vétettek. Több hadkötelesnek kivételes nősülés iránti folyamodványai, a kir. honvédelmi miniszterhez pártolélag lettek felterjesztve, azonban Kiss An-
