Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-20 / 51. szám

tál uj-kigyósi illetőségű hadköteles hasontárgyu folyamodványa, mivel özvegy anyja munkaképtelenségét igazoló bizonylat, nem megyei tiszti orvos által lett kiállítva, elutasittatott.

Endrőd községében a piacztér megnagyob- bitását czélozó kisajátítási jogot engedélyező^ kereskedelemügyi miniszteri rendelet, illetve értesítő leirat, — tudomásul vétetett.

Gyulaváros adóhivatalának megvizsgálásá ról Bzóló alispáni jelentés tudomásul vétetett.

Enyedi János gyulai lakos ellen 1885 ev óta perben álló Gyulavárosi árvatári 100 frt tartozása ügyében, Gyulaváros polgármestere által bemutatott jelentés, az 1212/891. kb. számú határozat rendelkezésének meg nem felelvén, a polgármester újabb jelentés tetelre utasittatik.

Békés városában 417 frt 06 kr. hadmentességi adóhátralék tartozás, behajthatlanság czi- mén töröltetik.

A pénzügyigazgató előadmányát képezett több rendbeli egyesek adó ügyében beadott kó- rolmek, illetve felebbezések nagyobb részt elutasítással elintézést nyertek.

A közigazgatási bizottság is szükségesnek látván Orosházán egy uj kir. adóhivatal felállítását, Orosháza és Sz.-8zent-Tornya községek által eziránt beadott kérvény a nagy méltóságú m. kir. pénzügyminiszterhez pártolólag lett felterjesztve.

Gr. Desseffy Emilnó által virilis jog gyakorlása ügyében beadott felebbezés, mivel két egybehangzó határozat ellen felebbezésnek helye nincs, elutasítva lett.

Dr. Miklovicz Bálint bánfalvi községi orvos, orvosi lakás áthelyezési ügyben beadott fe- lebbezésének hely adatván, a nevezett képviselő testületi határozat hatályon kívül helyeztetik.

Gr. Blankenstein József és társainak a 483/91 kb. számú határozat elleni felebbezése, a belügyminiszterhez felterjesztetik.

Rácz Rozália gyulai lakostól bordély üzleti engedély megvonása tárgyában a belügyminiszterhez felvilágosító felterjesztés küldetik.

Misley Kálmánnak Gyulaváros képviselőtestülete által | gr. Wenckheim Frigyes-féle ösztöndíj kiadása ü’yében hozott határozata elleni felebbezésére érdemleges intézkedés nem tétetik, mivel a nevezett városi képviselőtestületi hatá rozat az 1296/91 kb. számú határozattal már hatályon kívül lett helyezve, miről felebbező Misley Kálmán értesittetik.

K. Tót Mihály k.-tarcsai községi elöljárót állásától felfüggesztő határozat, a fegyelmi eljárás foganatosításának elrendelése mellett, hatályon kivül helyeztetik’

Uhrin János és érdektársai csabai lakosoknak újsikátor és házhely kimérési ügyében, az összes iratok a m. kir. pénzügyigazgatósághoz visszavárólag megküldetcek.

A kir, tanfelügyelőnek rendszerinti havi jelentése alapján Philippinyi Mihály zugiskolai tanító ellen 50 frt, Hrabovszki Mihály kerékgyártó, mint a zúgiskola részére épületet bérbeadó ház- tulajdonos ellen 25 frt pénzbírság büntetés elrendeltetik, utasittatván a csabai járás főszolga- birája, hogy ezen határozat jogerőre emelkedése után, a birság összegeket 15 nap alatt hajtsa be, a községi elöljáróság pedig utasittatik, hogy a fent nevezett zúgiskola 52 növendékének szüleivel szemben az 1868. évi 38. t.-cz. 4 § a alapján járjon el.

A körös-ladányi Dabicz-féle iskolának biztonsági szempontból leendő szakszerű megvizsgálására a járási főszolgabíró közbejötté mellett, a kir. államépitészeti hivatal utasítva lett.

A szarvasi járás főszolgabirája utasittatik, hogy vizsgálata tárgyé ,á tegye, miszerint Hanthó Kálmán volt szarvad óvodás a községi pénztárba befizette-e a 37 Trt 50 kr nyugdíj intézeti járulékot, és hogy ezen összeg beszállittatott-e az állampénztároa? melyről jelentést tegyen.

A hír. tanfelügyelőnek a békésvármegyei tankötelesek 1891/92. évi összeírásának eredményét, feltüntető kimutatása alkalmazkodás végett a községek elöljáróinak másolatban kiadatott.

Gyulaváros polgármestere és a járási főszol- birák utján a községek elöljárói utasittatnak munkálataik visszautasításának terhe mellett, hogy a nem hivatalos kiadasu népiskolai nyomtatványok használatától jövőre szigorúan tartózkodjanak.

A kir. állam építészeti hivatal főnökének rendBzerinti havi jelentése tudomásul vétetett.

Gyulaváros 1892. évi közúti költség előirányzata, Endröd község képviselőtestületének az

1892. évi közmunka felének kötelező megváltását kimondó 240/91. számú határozata jóváha- gyatik.

Diószegi Kálmán körös-ladányi lakosnak egy magán vasúti útátjáró létesítése iránti kérelme, a m. kir. állam vasutak aradi üzlet vezetőségéhez nyilatkozat tétel végett megküldetik.

Békés vármegye alispánjának határozata, melyben a községi mérnököt az építkezések kijelölése alkalmával szedett napidijjak további felszámításától eltiltja, Bulla Sándor orosházi községi mérnök felebbezése folytán, hatályon kivül helyeztetett.

A községi közlekedési utakra vonatkozó közigazgatási bizottsági határozatot helyesnek elismerő és megerősítő kereskedelemügyi m. kir. miniszteri rendelet kiadatik a vármegye alispánjának azon utasítással, hogy ezen ügyben az érdekeltséget és a hozzájárulást most már haladéktalanul megállapítsa.

Még egy néhány gőzkazán vizsgálati ügy elintézése után a bizottsági ülés, melyen mind végig, Reiszig Ede főispán elnökölt, még az első pap a késő esti órában (Vs 7 óra) bevégződött.

Az alföldi munkásmozgalom.

(irta és felolvasta: dr. Gaal Jenő, országgy. képviselő a M. Tudományos Akadémia nemzetgazdasági és stati sztika bizottságában.)

(Vége.)

Ezt a rendkívüli eljárást azonban csak úgy képzelem, hogy bizonyos kibővítessél az szabá- lyoztassék részletesen és szigorúan, a mi ma sikerrel ugyan, de úgyszólván a törvény keretén kivül történik Békésvármegyében. Törvényt kellene hozni ez esetben, mely szabatosan megjelölné, mi a teendő a socialis mozgalmak vezetőivel, sajtójukkal, egyleteik és gyűléseikkel, oly terül leteken, a hol azon mozgalmak nagyobb mértékben elbarapództak, vagy imminens a veszély, hogy el fognak harapódzni. | törvénynek végrehajtási záradéka azonban nem volna, hanem arra, hogy alkalmaztassák, minden esetben a törvényhozásnak külöu, határidőt és területet megjelölő, törvény alakjában adott felhatalmazása lenne szükséges. Ha a mozgalom tovább tartana, a meghatalmazás is szintén ily módón lenne meghossza- bítandó, és így lenne a felmentvény is megadandó a kormánynak, ha az a törvényhozás együtt nem léte alatt síját felelősségére a kivételes törvény alkalmazását szükségesnek találta volna. — Az ily törvény is azonban, bármennyi cautelával lenne is ellátva, ha nincs kellőleg előkészítve, valószínűleg sokak által ellenzésre és így nagyobb vitára adna alkalmat a törvényhozásban, a mi pedig szintén sokat árthat. Azért én az előadói javaslatnak előbb közzétételét és a sajtó, a szakegyletek és a politikai körök általi beható meg vitatását tartom szükségesnek és annak törvény- javaslat alakjában leendő előterjesztése szerintem csak az esetben kívánatos, ha a törvényhozás által nagyobb tusa nélkül közmegnyngvással lenne megszavaztatható. A magyar országgyűlés minden jelentőséggel bíró pártja bir annyi haza- fisággal, hogy kész az állam és társadalom fe nyegetett érdekeinek önzetlen megvédésére, s megadja kellő biztosítékok mellett a kormánynak a rendkívüli hatalmat is, ha annak múlhatatlan szükségéről megtudják azt győzni. Azért ha, amint a reformok nagyon késnek, a szóban for^ó igen veszészélyes mozgalmak pedig újból hasonló módon mint eddig, jelentkeznek, én a rendkívüli intézkedések megtételének idejét elérke zettnek látnám, s akkor helyesebbnek vélem, ha azok a törvényen, mintha csupán bizonytalan határok közt mozgó gyakorlaton nyugosznak.

Ezekben volt szerencsém az alföldi munkás mozgalom mibenlétéről, másfelől orvosszereirő bővebb megfontolás és a helyzetnek behatóbb tanulmányozása után alkotott véleményemet elő adni. Sajnálattal constatálom, hogy nekem is el kellett búcsúznom azon szép csalódástól, mintha nekünk a szociális kérdéssel, mely eddig hitünk szerint külterjes gazdasági viszonyainknál fogva távol van még tőlünk, nem kell gyakorlatilag és tüzetesebben foglalkoznunk, hanem bevárhatjuk, hogy azzal mások drága tapasztalokat szereznek, melyeket mi azután később valamikor kényelmesen alkalmazhatunk gazdasági életünk és egészséges társadalmi fejlődésünk nagy hasznára. Fájdalom, a baj itt van és pedig egészen különleges módon jelentkezett, mely önnálló kutatásra és gondolkozásra kényszerít bennünket. Nem hiszem, hogy most még nagyfokú e baj, de igen veszélyes alakja van, melyet kellő figyelemben kell részesíteni, ha a jövő kedvezőtlen fejleményeit megelőzni I az e részben netán terhűnkre eső mulasztásért a súlyos felelősséget el akarjuk kerülni. A hely, a hol e szavakat mondom 8 a tárgy, melyről beszéltem, egyaránt óvatosságra intenek, de viszont akármit is, ha azt a nagyhorderejű kérdésre vonatkozólag fontosnak láttam, elhallgatni nagy hiba lett volna, azért minden elfogultságtól ment véleményemet kívántam legjobb tudomásom szerint bemutatni úgy, mint ahogy a tndománynak, tehát a mindennapi élet salakjától megtisztult igazságnak ezen templomában nyilatkozni kell.

Békésvármegye ügykezelési szabályrendeletének tervezete.

Szerkesztette: Dr. Fábry Sándor vm. főjegyző.

(Folytatás.)

II. Fejezet. Az ügyek elintézése.

A) Kiosztás.

21. §• A^posta bontás alkalmával a vármegyei főjegyző minden egyes ügydarabon megjelöli az előadót, kinek az az iktató által feldolgo zás végett kiosztandó.

Előadók gyanánt működnek a főjegyző és aljegyzők, a főszámvevő és ulszámvevők és az alispán által erre feljogosított közigazgatási gyakornokok.

A kiosztásnál figyelem fordítandó arra, hogy az előadók a munka mennyiségére nézve lehetőleg egyenlően legyenek terhelve, más részt a kiosztásnál szem előtt tartandó, hogy az egyes aljegyzők egy időben főleg egy szakba tartozó ügyekkel, de ezeken felül mellékszakbeli ügyekkel is foglalkozzanak és a körülményeknek meg felelő idő elmúltával a különböző szakbeli ügyekben való _ kiképzésük czéljából, főleg az azon szakbeli ügyeket kapjak feldolgozás végett, amelyekkel addig mint mellókszakbeliekkel foglalkoztak. °

Az ugyanarra az ügyre vonatkozó beadványok az ügy egész folyamán, ugyanannak az előadónak osztandók ki.

1 22. § Semmi ügydarabot sem lehet olyan előadónak kiosztani, ki a felekkel vagy ezek képviselőivel oly viszonyban áll, hogy ennél a viszonynál fogva az ügy elintézésénél az elfogult- sag szioebe jöhetne. °

Az előadó azon bejelentése folytán, hogy a neki kiosztott ügyek valamelyikében érdekelve van, vagy elfogultság nélkül el nem járhat, a főjegyző a körülmények megvizsgálásának eredményéhez képest az ügyet másnak oszthatja ki.

23. §. Minden előadó köteles az ügydarabok átvételéről és elintézéséről előadói könyvet vezetni. Az előadói könyv az iktató hivatalban vezetett jegyzékkel (17. §.) az ügydarabok kézhez vétele alkalmával összehasonlítandó és az utóbbi az átvétel napjának kitételével az előadó által aláírandó. Az előadói könyv a következő rovatokból áll. Folyó szám, iktató szám, elintézés napja, alispánilag, gyűlésen.

24. §. Az átvétel megtörténte után az előadó haladéktalanul megvizsgálni köteles a részére kiosztott ügyeket a végből, hogy nincs-e azok között olyan, mely azonnali elintézést igényel, valamint hogy az egyes ügydarabok jól vannak felszerelve s az utóbbiakra nézve a felszerelés iránt az irattárnoknál azonnal intézkedni tartozik.

B) Előadás.

Az előadók a kiosztott és „sürgőseknek“ jelzett ügyeket a kiosztás után azonnal, a többi ügyeket a lehető bnzgósággal elintézni, vagy pedig az elintézést gátló körülményekről az alispánnak jelentést tenni tartoznak; oly ügyek a melyek csak több jelentés beérkezte után intézhetők el, az alapirattal együtt az előadók által gyüjtetnek, kik a kitűzött határidőre különösen felügyelni és az összes jelentések beérkezte után az ügyet azonnal elintézni és előadni tartoznak, önként értetvén, hogy amennyiben az egyes jelentések a kiadott utasításnak teljesen nem felelnének meg, a hiányok pótlása iránt közbeneső intézkedés teendő. Ez esetben az előadó a hiányos jelentést azonnal előadni tartozik.

Az egy ügyszámnál elintézett több ügydarab számai az elintézési számnál feljegyzendők, hogy a kiadó azok elintézését is feljegyezhesse a kiadói könyvbe, a többi ügydarabokra pedig feljegyzendő, hogy mely számnál nyerték elinté- zésöket. Tartoznak továbbá az előadók a kitűzött határidőket a nyilvántartási lajstromba leendő bevezethetés czéljából színes irónnal, ezen megjelölés mellett „Scoutro“ a fogalmazvány külső lapjára feljegyezni, a kiadónak szóló utasítás gyanánt pedig a fogalmazvány végén tartoznak kitüntetni, hogy hány kiadmány készítendő, mily mellékletek csatolandók stb.

26. §. Minden előadó az általa feldolgozandó ügyekről fogalmazványi iveket készít, azt az alispánnak az általa kitűzendő időben, az egyes ügyek rendszeres előadása mellett, a ki- adhatási záradékkal leendő ellátás végett bemutatja.

Az alispán az előadó határozati javaslatát megbírálván, azt vagy elfogadja, vagy pedig azonnal szabatosan kiigazittatván, a kiadhatási záradékkal ellátja, vagy ha a fogalmazvány azonnal kiigazítható nem lenne, újabb előadást rendel.

A közgyűlési és felebbezési ügyek szabatos előkészítése illetőleg elintézése czéljából az alispán, a várm. főjegyző, tiszti főügyész és az illető előadó jegyzők és esetleg egyéb szakközegek közbenjöttével bármikor tisztiszéket tarthat, valamint nagyobb fontosságú intézkedések pontos végrehajtása tekintetéből az egész vármegyei tisztikar meghívása mellett általános tisztiszéket tart.

A törvény értelmében a bizottság és választmányi ülések jegyzőkönyveit a törvényható- ság jegyzői tartoznak vezetni; kötelesek a jegyzők az általuk felvett jegyzőkönyveket az ülést követő 24 óra alatt az elnöknek hitelesítés végett bemutatni.

27. §. Minthogy a fő- és alszámvevők a 21 §. szerint mint előadók működnek, ezek ügykezelése következőleg szabályoztatik;

Számlák és munkabérekről beérkezett költ- ségjegyzékek | egyáltalán minden oly követelés, mely csak közigazgatási számfejtés alapján utalványozható ki, avagy számvevői vélemény mellett intézhetők el, előadói könyv mellett a számvevőség tagjainak osztandók ki, kik a kiosztott okiratot érvényesítési záradékkal ellátják illetőleg észrevételeiket megteszik s az igy kiegészített okiratot a határozati javaslattal együtt az alispánnak mutatják be. A törvényhatóság számadásait, hasonlólag a számvevők vizsgálják felül és észrevételeiket a pénzügyi szakosztálynak határozati javaslat alakjában mutatják be, I a közgyűlésen előadják.

A községi számadásokat szintén a számvevők vizsgálják felül és az észrevétel nélküli számadásokra nézve a megfelelő záradékkal történt ellátás után a törvényhatóság elé terjesztendő határozati javaslatot elkészítik.

Észrevételek esetón észrevételeiket írásban foglalják, s ellen észrevételek megtétele és további tárgyalás végett a községekhez leendő juttatás czéljából az illetékes főszolgabíróhoz czim- zett alispáni utasítást fogalmazzák, s azt az alispánnak bemutatják.

Azon esetekben, midőn az észrevételek és ellen észrevételek után a számvevők véleménye szerint a számadók ellen marasztaló végzés hozandó, az elmarasztaló végzés javaslatát elkészítik, 8 azt előterjesztés végett a vármegye alispánjának adják elő, ki azt az állandó választmány, illetőleg törvényhatóság közgyűlésén a vármegyei jegyzői karral terjeszteti elő.

28. §. A vármegyei tiszti főügyész és tiszti főorvos annyiban szintén külön előadóként szerepelnek, hogy a részükre kiosztott ügyeket határozati javaslat alakjában való elintézés mellett terjesztik be.

Részükre az ügyek szintén előadói könyv mellett osztatnak ki.

Az állam építészeti hivatal szintén határozati javaslat alakjában tartozik előterjesztéseit bemutatni.

29. §. Minden elintézett ügydarab után az eredeti fogalmazvány az irattár számára megtartandó.

30. §. Az elintézett és az alispán által kiadhatónak nyilvánított ügydarabok a kiadónak adatnak ki, ki azoknak elintézését a kiadókönyv illető rovatába feljegyzi.

31. §. A vármegye főjegyzője, mint a jegyzői kar feje, felügyel a jegyzői kar tevékenységére, ellenőrzi az ügyviteli szabályokban előirt, teendők pontos végrehajtását, e czélból az előadói könyveket felülvizsgálja a hátralékok elintézését sürgeti, s amennyiben a sürgetése 48 óra alatt eredménytelen maradna, az alispánnak jelentést tesz.

III. Fejezet. Kiadóhivatal.

A) Kiadókönyv.

32. §. A kiadó minden átvett ügydarabot az átvétel napján a kiadókönyvbe beiktatni és az Írnokoknak kiosztani tartozik.

A kiadőkönyv a következő rovatokkal vezettetik ;

1. a sorszám, mely az egyes ügyiratok iktatói számával azonos, az év kezdetétől végéig ;

2. az átvétel napja ;

3. a leiró neve ;

4. a kiadás napja ;

5. az a nap, amelyen az iratok az irattárba tétettek.

Amely ügyek a 9. §. szerint külön iktatókönyvbe tartoznak, azokra nézve külön kiadókönyvek vezetendők.

B) Lemásolás.

33. §. Mihelyt az ügydarabok a kiadókönyv 1. és 2. rovatába be vannak vezetve, azok leirás végett a 3-dik rovat kitöltésével azonnal kiosz- tandók.

A kiosztás jegyzék mellett történik, melybe a kiadó az ügydarabok iktatói számát és az átadás napját beírja. Minden átvételkor ennek elismeréséül a jegyzéket a leiró aláírja. Az ügydarabokat a leiró, az általa vezetett leírási könyvbe szám szerint a lapok és a beadás napjának kitüntetésével bejegyzi s a kiadónak visszaszolgáltatja, melynek elismeréséül a jegyzéket a kiadó aláirja. Az Írnokok ezen jegyzékben egész heti működésük eredményét összeállítani és minden vasárnap reggel 9 órakor a kiadónak bemutatni kötelesek.

Kiadmányok, amelyek sürgőseknek vannak megjelölve, vagy amelyekben naptár szerinti határidő van kitűzve, a többieket megelőzőleg;, ezek pedig az átvétel sorrendje szerint vétetnek leirás alá. A kiadó kötelessége felügyelni a lemásolásnak kellő időben való megtörténtére.

35. §. Leirás után a kiadmány a fogalmazványnyal összeegyeztetendő és ennek tanúságául mind a leiró, mind az összeegyeztető neve a fogalmazványon és kiadmányon kiteendő.

36. §. A leirt és összeegyeztetett kiadmányok naponként <!. e. 10 órakor és d. u. 4 órakor, a sürgősek pedig azonnal átadatnak a kiadónak, a ki azok aláírásáról gondoskodik.

Az aláírással ellátott ügydarabok azonnal- legkésőbb azonban 24 óra alatt kiadványozan, dók illetőleg kézbesítés végett elküldendők, minek megtörténte után a visszamaradt iratok irattárba helyezés czéljából haladék nélkül a levéltárnoknak átadandók, ki azokat azonnal az irattárba elhelyezni tartozik.

37. §. Oly kiadmányok, amelyek nem hivatalos jelentés avagy levelezés jellegével bírnak, s melyek közvetlenül adatnak ki az érdekeltnek, pecséttel ellátandók.

(Folyt, köv.)

Sírok.

Lapunk legközelebbi, ez évben utolsó száma pénteken karácsony első napján fog megjelenni, hogy nyomdai személyzetünknek az ünnepek teljes élvezetét biztosítsuk.

Lapunk mai számához a „Pesti Hírlap” előfizetési felhívása van mellékelve.

Az alispáni jelentést a folyó hó 14-én tartott közigazgatási bizottsági ülésről lapunk jövő száma hozandja.

Reiszig Ede főispán a hét utolsó napjain a gyomai s szarvasi járási főszolgabírói hivatalokat vizsgálta.

Képviseleti közgyűlés. November IS-ikán illetve deczember hó 7-én tartott közgyűlésen 1. A „Magyar utcza“ egyenes irányban való nyitásához szükséges terület vétel, és a város tulajdonát képező „Döbögő“ beitől kés ház eladása tárgyában hozandó határozatok idejéül 1891. évi deczember hó 22-ik napja tűzetik ki, minélfogva az említett nap d. e. 9 órakor a városháza nagy termében rendkívüli küzgyülés fog tartatni, melyen még a következő tárgyak fognak intézkedés alá vétetni: 1. A rendőrkapitányi állásra helyettesített Csánki Jenő eskü letétele. 2. A vármegyei tek. közigazgatási bizottság 1296.-91. sz. határozata, a gróf 'Wenckheim Frigyes-féle ösztön-díj adományozása tárgyában. 3. A gazdászati szakosztály indítványa, a sertésmázsáló felállítása, ügyében, Szabados Antal által beadott fellebbezés és az állatorvos díja tárgyában, a tanács véleményével. 4. A gyámi pénztárt terhelő adó ki- utalványozása. 5. A folytatólagos épités alatt álló laktanya tervezetén szükségessé vált módosítás iránt az épi-tés felügyeletével megbízott küldöttség javaslata, a tanács véleményével. 6. Az 1892-ik évben szükséglendő nyomtatványok, irodai szerek, cselédségi ruházatok, csizmák és petroleum Bzállitása tárgyában megtartott árlejtésekről felvett jegyzőkönyvek előterjesztése. 7. A kir. pénzügyigazgatóság átirata, a melylyel a város által bírt fogyasztási-adó szedési jog felmondatik. 8. Ifj. Mondák György v. képviselő jelentése, melylyel a legtöbb adót fizető városi képviselők lajstromából magát kihagyatni kéri. Gyula, 1891 deczember 18. Dutkay Béla, polgármester.