Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-08 / 45. szám

45-ik szám.

Gyula, 1891. november 8-án

X. évfolyam.

Szerkesztőség:

Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési dij :

Fóiéyreéwe..rfsöt1 | Társadalmi és közgazdászati hetilap

Évnegyedre .1 » 25 »

Egyes szám ára 10 kr.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoToay Tám.os.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Ziaáé hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők.

Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban.

Nyílt-tér sora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fúrdö-utcza 4. sz. Haasenstevn és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utoza 8. sz., — Bécsben: Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési

irodáiban, a szokott előnyös árakon.

A járdák készítése.

A képviselő testület, keddi közgyűlésében a járdák készítésére nézve olyan intézkedést hozott, melyet őszintén üdvözlünk, s amely intézkedés bizonyára a város közönségének is osztatlan helyeslését fogja kiérdemelni.

járdák kiépítését nyilvános árlejtés útján a legkevesebbért vállalkozónak adja ki s vállalkozó a járdákat jövő év folyamán teljesen elkészíteni köteleztessék.

A képviselő testület a tanács javaslatát egyhangúlag elfogadta, s annak végrehajtására ugyancsak a tanácsot felhatalmazta. —

A képviselő testületnek határozata, a lapunkban annak idejében közölt s lörvény- hatóságilag is jóváhagyott járdaépítési szabályrendeletnek kifolyása. Nem kisebb jelentőségű tény annál, mint hogy eme határozat alapján a város összes utczái, az 1892-ík év folyamán megfelelő járdával, nevezetesen részint betonnal, részint téglával, de mindenesetre pallóval ellesznek látva.

S ami első sorban figyelembe veendő körülmény, hogy a város összes utczáinak járdákkal való ilyetén ellátása, nem a közköltségek emelésével, hanem tisztán csak a városi közmunka czélszerű felhasználásával, illetőleg a közmunka alapból fog megtörténni.

Az 1892. évi községi közmunka ösz- szeirás szerint ugyanis van rendelkezésre 1691 igás és 8545 kézi napszám s ezen eredmény a jövő évben minden valószínűség szerint még emelkedni fog, de semmi esetre sem fog visszaesést feltüntetni.

A városi tanácsnak tehát az volt a javaslata, hogy miután a közmunka pénztár az eddigi tapasztalatok szerint csupa tol- dozás foldozásban emésztődik fel, és miután Gyula városában közrendészeti s szépészeti tekintetekből elkerülhetlenül szükség van rá, hogy a város összes utczái végre vala- hára jó járdával láttassanak el: az e czímen felmerülendő s a várost terhelő — mérnöki 6zámitás szerint — 41434 írtra rugó költség öt évre osztassék be olyíormán, hogy ezen 41434 frtnyi összeg az 1892. 1893. 1894. 1895 és 1896. évek közmunka alapjából fedeztessék, a tanács pedig megbi- zassék, hogy az összes beton, tégla s padló

A nyomorhoz.

Hányán átkoznak balvégzetük alatt Nyomor 1 — milliók szívgyilkolója I Kiknek alig jut naponként egy falat, Mely éltük’ az éh-haláltól ójja:

Én nem panaszlom, bár állandó lakást Vettél te nálam, nem alkudva rá;

Mert hogyha kínod a szívemen hat át: Úgy érzem, mintha megaczéloznál

Igaz, hogy így a városi közmunka alap, teljes öt évre le van kötve; le van pedig a nélkülözhetlen külső út s hidjavi- tásokra jutó pár száz forint szükségleten felül csaknem az utolsó krajczárig, úgy hogy ezen az öt éven belül le kell róla mondanunk, kogy a közmunka aiapból bármely költséget vagy szükségletet fedezhessünk. De az ellenértók, melyet ez által kapunk: az összes utczáknak járdákkal egyszerre való ellátása oly vívmány, mely nemcsak kárpótol, hanem teljesen kibékit az öt évi lemondás tényével.

A mérnöki költségvetés szerint a 41434 forint költségből a beton járda kiépítése folytán a város által fedezendő hányád 24290 írt 25 krt tesz ki. Az ezen felül szükséges összeget szabályrendelet szerint az érdekelt háztulajdonosok tartoznak viselni. A háztulajdonosok által e czímen fedezendő költség mindenesetre tekintélyesebb lesz; de valamint a város is 5 évre osztja be a reá eső kvóta fedezését, gondoskodni kell arról is, hogy a beton járdáival érdekelt háztulajdonosok szintén öt évi részletben fizethessék a szabályrendeleting őket illető költségeket. Ez annyival inkább szükséges, mert noha beton csak is a belvárosi részeken és a sugárúton terveztetik, hol aránylag a polgárság legjobb módú s legértelmesebb része lakik, melynek túlnyomó része a reá esedékes költség daczára is méltán vívmánynak üdvözli a ház értékét és csínját egyaránt emelő beton járdát: mégis egyesekre olyan teher háramlik, melyet a legjobb akarat mellett sem tudnának egyszerre fedezni. S az öt évi

Nagy művész vagy te s utánozhatatlan, Millióknak vetsz egyszerre — ágyat;

Ahol te lakói: — összetákolt lakban, — Körötted folyton új erény támad :

Ott van a tűrés rongyos, kopott mezben, Meg a szerénység szűzies tisztán És a becsület, az eltéríthetlen,

Mely vezet a lét köves pázsitén,

Óh, nem egyedül vagy te csupán — ottan, Hol panaszt s átkot szór rád a tömeg; Ahol a szív csak indúlatba dobban,

De Na józan észt, — azt nem érti meg.

Az oly romboló elégü 1 e tlen ség És nemtelen vágy, a másé után: Láthatatlanéi sorakoznak melléd,

Torlaszt készítve az élet útján.

Énhozzám te csak egymagádban jöttél, Azért becsüllek tégedet, nyomor!

Roskadva hordom, mit váltamra tettél,

De a lelkemben nyugalom honol;

Közelb jutott e z Istenhez általad, Megtanítottad megismerni Ót,

Hogy fenn röpüljön: te adtál szárnyakat, Hogy leborúljon szent szine előtt I

Megnyugszom hát az Úrnak rendelésén: Panaszra nem nyíl’ ajakam soha,

És megáldalak az életút végén,

Hol már zöldéit egy dicsőbb lét moha.

S lenn a sírban is, ha a csödes álom Hosszú időre lezárja szemem’;

Ottan is az Úr jóságát példázom,

Ki irgalmasan bánt itt fenn velem!!

Meteor.

Igazságszolgáltatás a XVIII. század végén Szeghalmon.*

(Folytatás.)

A bíró úr annyira megelégelte a jó újságokat. hogy io perezre felfüggesztette az ülést. Makra pipáját társaival együtt kiverte s csakhamar olyan füstöt csaptak a jóféle, finánezot nem látott dohányból, hogy megállóit volna benne a vasvilla. A kitűzött idő eltelvén, igazabban, mert a makrák kiégtek, újra hozzáfogtak törvényt tenni.

Túri István becsületes lakosnak felesége

* Irta és felolvasta Chriszto Miklós, a „Békésmegyei régész- és művelődéstörténelmi társulatnak Szeghalmon i. hó 18-án tartott vándorgyűlésén.

teher megosztásnak, eladás esetében, a ház- tulajdonos utódot is kellene terhelnie.

őszintén örvendeni fogunk rajta, ha a végrehajtási mód oly szerencsés lesz, mint aminőnek magát az eszmét méltán tekintjük.

Szabályrendeleti tervezet.

Békésvármegye közművelődési pénzalapjáról és annak felhasználásáról.

1. §. A közművelődési alap tőkéjét képezi:

a) a vármegye törvényhatóság által, az e czélból az 1889-ik évre egyszersmindenkorra kivetett l-°/0tóli vármegyei pótadó s az e czimen már meglevő s a vármegye pénztárában kezelt tőke, a annak fel nem használt kamatai. Az alaptőke tőkéjében semmi körülmények között fel nem használható.

Az alaptőke gyarapítására szolgálnak.

b) az alaptőke évenkint fennmaradó kamatai,

c) netaláni adományok.

2. §. A közművelődési alap felhasználható bevételi forrását képezik az 1. §-ban felsorolt alaptőkénék kamatai.

3. §. A közművelődési alap jövedelmei fel- használhatók :

a) az állam nyelvének fejlesztése czéljából a nem magyar ajkú tanulókból álló iskolák tanítói és tanulói jutalmazására,

b) segélyezésre szorult kisdedóvodák támogatására,

c) közművelődési intézmények segélyezésére,

d) a vármegye történelmére és közművelődés fejlesztésére szolgáló müvek kiadásainak elő - moz kására.

4. §. A közművelődési alap jövedelmeinek hová fordítása felett az előző szakasz b), c) és d) pontjaiban megjelölt esetekben esetről-esetre a vármegye törvényhatósági bizottsága a magyar kir. belügyminiszter ur jóváhagyása mellett határoz.

5. §. A 3. §. a) pontjának végrehajtására pedig a következő határozmányok szolgálnak irányadóul:

1.

hallotta, Cserepes Andrásné napának a komája feleségétől, hogy Nagy Mihály becsületes lakos feleségét homály tehénnek és fösvénynek nevezte.

Hasonlóképen Varga Andrásné is, a feljebb irt mocskos beszédeket hintegetvén, mindketten 25 korbácsokra és a helységből tüstént leendő kiköltözésre bűntetteitek. Első azért, mivel csak dolgozni jöttek a nyárra és jött-ment emberek; — második azért, minthogy már méltóságos uraság tisztjei által egy ízben ugyanerre büntettetett.

Úgy látszik, hogy a tolonezozást már abban az időben is ismerték bírák uraimék.

Nagy András, Nagy M. János, Turbucz és Fazekas János becsületes lakosok vallástételeiből világosságra jött, hogy Pipó Ferencz bortól megmelegedvén a pinezében, Pap Mihályt vádolta, hogy mióta ő napánál lakik, báró Harucker ő nagyságát Pap Mihály nem szolgálta hatszor, mely nyilvánvaló hazugság; — végezetre hozzá tette azt is, hogy mióta ő kisbiró volt, azóta semmi igazgság nincs a bírák között. Ezen állitásának, a midőn semmi igaz okát nem tudá adni, helytelen szavaiért 25 pálezákra büntettetett.

Baranya Gergely, Szalai János és több tanúk relatiójából nyilvánvaló, hogy Balog Mihály gyarmati vízimalomba átkozódott ily szókkal; „Üsse meg a menykő azt is, a ki kérte, azt is, a ki adta a szabad szert Szeghalmon helység számára, pokolba légyen a temető helye.* Ezen mocskos szavaiért 25 pálczákkal megbüntettetett.

6. §. A magyar nyelvet sikeresen tanitó néptanítók számára állandóan három jutalomdij állapittatik meg: egy 200 írtból, egy 150 frtból s egy 100 frtból álló, mely dijak az alaptőke jövedelmeiből évenkint kiosztás alá kerülnek.

7. §. Az első 200 frtos jutalomban csupán azon felekezeti, községi vagy állami elemi néptanító részesittethetik, ki az alábbi szakaszokban meghatározott módon igazolja, hogy nem magyar ajkú tanulóit az összes tantárgyakban az egész tanéven át kizárólag magyar nyelven, vagy a mennyiben az iskola fenn tartó által, némely, vagy az összes tantárgyaknak a gyermekek anyanyelvén való tanítása volna kötelezőleg előírva, ezen nyelven kívül a magyar nyelven is oly eredménynyel tanította, hogy a tanulók a tantárgyak mindegyikéből teljesen érthető, magyar feleleteket képesek adni, anélkül, hogy az által bármely tantárgy háttérbe szorittatott — és az általános tan-eredmény csökkent volna. — Meg- kivántatik továbbá, hogy a növendékek egymás közt magyarul társalogni képesek legyenek, s magyar vallási énekeket is tudjanak énekelni.

A 150 frtos és 100 frtos jutalmak a fentebb körvonalozott feltételek között kiadhatók az esetben íb, ha a tantárgyaknak nem mindegyike, (pl. a vallástan) tanittatik magyarul, s ha a gyermekek a magyar nyelven kellőleg társalogni még nem képesek, s magyar vallási éneket nem tudnak. Az előbbi pontban előirt egyéb feltételek azonban megkivántatnak, nevezetesen, hogy a nem magyar ajkú tanulóknak a magyar nyelven való tanítása oly eredményes legyen, hogy a tanulók a magyarul tanított tárgyakat teljesen megértsék, azokból magyar kérdésekre teljesen érthető magyar feleleteket legyenek képesek adni, anélkül, hogy a magyarul való tanítás által az általános taneredmény csökkent volna.

A másod- és harmadrendű jutalom kiadása tekintetében a jutalmazandók által elért eredmény fokozatot a magyarul tanított tárgyak számának nagyobb voltához s az általános eredményhez képest a 13. §. szerint megalkotott vizsgáló bizottság állapítja meg.

8. §. A jutelomdijak bármelyike csak oly

Az érdemes elöljárók úgy látszik, csak úgy hajigálóztak a 25 bottal. Kevesebbről a sententia nem is igen szólott.

Ambrus Mihály egy szombat estéjén azt parancsolta Fodor András szolgájának, hogy az ökröket hajtsa a gulyára; hat lovait pedig csapja el túl a csalántő gáton, hogy tudják hol keresni f maga pedig a szolga jöjjön haza mindjárt. A szolga mindenekben e szerint cselekedett, hanem, hogy haza nem jött akkor este, hanem a gulyánál hált és másnap reggel jött haza, — azon éjszaka pedig történt, hogy egy lovat megevett a farkas. Voxra menvén ezen kétséges dolog, tizen arra végezték a becsületes bírák, hogy a szolga semmit ne fizessen a kárért, ketten pedig arra, hogy a kárnak felét megfizesse. — 1786-ban már egészen új tanácsot látunk a község élén.

1786. aug. 22. felvett törvényszék jegyzőkönyve igy hangzik : A midőn nemzetes vitézlő Beliczay József vármegye szolgabiró úr adjunctusával Paulovitz András úrral, (a vár- megye árvaszéki kiadó szépapjával (ezen vármegye determinatiojából Palis János csaplá- roskori állapotjának végső elintézése végett Szeghalomra kijöttek volna, akkoron a mostani és régebbi bírák uraimék, u. m. Tóth András biró, Böncsök István biró, Hegyesi András, Patai Dániel, Tóth János, Petes István, Túri István, Tollai István, Molnár János esküdtek, Tóth Mihály, Kis Mihály, Czeglédi István és Tokai István régi esküdtek jelenlétében ily megegyezés történt;