Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-06 / 36. szám

36-ik szánt

Gyula, 1891. szeptember 6-án

X« évfolyam

Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nem adatnak ]k vissza.

! Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. i Félévre ... 2 » 50 »

* Évnegyedre .1 » 25 »

| Eyyes szám ára 10 kr.

i—i ‘hjVfj'Kivp

Társadalmi és közgazdászati lietilap

MEGJELENIK MINDEN V.A.S ÁRH.A.F.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: üoTdsl3t Tám.os.

Eiadó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők.

Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban.

Nyilt-tér sora 10 kr.

&

.......................................ü

Hi

rdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernéit fürdö-utcza 4. sz. Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. sz., — Bécsben: Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési

irodáiban, a szokott előnyös árakon.

Állami közegészségügyi mérnöki hivatal szervezése.

Dr. Fábry Sándor, vármegyénk főjegyzője egy indítványt terjesztett be a törvényhatóság e havi őszi közgyűlése elé, melyet alább teljes egészében közlünk. Ezen indítvány oly közelről érdekli vármegyénk s általában az egész alföld egészségügyi viszonyait, s a megoldásra vonatkozó eszme oly szerencsésnek mondható, hogy ez indítványra méltán hívjuk fel a közönség, s különösen a vármegyebizottsfígi tagok figyelmét:

tak létesítése körül tapasztalt nehézségeket eloszlatni, s módot nyújtani arra. hogy az alföld községei általában artézi kutakkal láthassák el magukat.

Osmerve Békésvármegye tek. törvény- hatóságának a közegészségügy iránti buzgó érdeklődését a fentebb vázolt czél elérhetése tekintetéből bátorkodom indítványozni, hogy a tek. törvényhatósági bizottság a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz, mint a legfőbb közegészségügyi hatósághoz, feliratot intézni s a jelzett nehézségek eloszlatása tekintetében teendő intézkedésekre őt felkérni méltóztassék.

„Az emberi egészség egyik legfőbb feltétele kétségtelenül a jó ivó viz. És habár ez az alfóldön csupán artézi kutak létesítése által biztosítható, mégis, mint tapasztaljuk, az artézi kutak a közegészség- ügy hátrányara általában nem a szükségletnek megfelelő arányban létesittetnek.

Oka e körülménynek köztudomás szerint abban rejlik, hogy az artézi kutak fúrása ezidőszerint, mondhatni az egész országban egyetlen egy megbízható kezében van, úgy hogy az e tekintetben fennálló monopólium folytán, s az ország geológiai viszonyai rendszeres megállapításának hiányából eredő nehézségek következtében az artézi kutak furatása jelenleg oly sokba kerül, hogy a költégek fedezésére csakis a gazdagabb községek képesek.

Tekintve a közegészségügynek rendkívüli fontosságát, tekintve, hogy annak előmozdítása a hatóságok és a kormány egyik legkiválóbb feladatát képezi; s tekintve, hogy az artézi kutak a közegészségügy javításának (a forrásokkal nem biró vidékeken) egyik legfontosabb tényezői: a hatóságoknak okvetlenül egyik legkiválóbb feladatát kell hogy képezze, az artézi kuSzerény nézetem szerint e nehézségek eloszlathatok volnának, ha a belügyminisztérium kebelében közegészségügyi mérnöki hivatal szerveztetnék, mint az a nyugati államokban van, mely hivatalnak az általános technikai-egészségügyi szolgálaton kívül, hova a községi belvíz levezetés, építési egészségügy stb. tartozik, — legfőbb feladatát képezné az ország egyes vidékeinek, első sorban az alföldnek geológiai viszonyait a lehetőséghez képest pontosan megállapítani s tagjait az artézi kutak fúrásában kiképezvén, azok létesítését akként megkönnyíteni, hogy e hivatal bármely község megkeresésére, a mely artézi kutat szándékozik furatni, egyik tagját tartozzék a helyszínére kiküldeni, ki ott a tényleges kiadásoknak a község által való fedezése mellett a munkálatok szakszerű vezetését ingyen, vagy igen csekély dij mellett legyen köteles teljesíteni.

Ekként az egységes tervszerű munkálat folytán a geológiai viszonyoknak megállapítása sikerülendvén, remélhető, hogy ez alapon az artézi kutak fúrásának sikeressége is megközelittetik, s másrészt, hogy a fúrási költségek a nyerészkedés kizárásával csupán a befektetési tényleges kiA szabadságharc* kiáltványaiból.

A szabadségharczi emlékek kiállításának gazdag . okmánytárából közöljük az alábbi proklamátiókat, melyek a muszka invasió hírének hatása alatt keletkeztek.

Az első kiáltvány következőleg hangzik:

zánk bérczein, hangozzék minden ajkon, rezgje át a szivek húrjait I

Midőn a nagy napnak csillaga hanyatlott, a perzsa czár 300000 zsoldosa egy ma- rokonyi polgárhad előtt minden szélnek futott ; a gallok sáskaserege arany helyett vassal fogadtatván szét volt tiporva; a svejczi nép mellei utat törtek a szabadságnak, s a büszke fejedelem és büszke lovagjai verben fetrengtak ; a szabadság vitorlái lobogtak, a szabadság szele fútt, — s a meggyőzhetlen armáda nem volt.

Szabadságunkat veszély fenyegeti |

Egy szó hangzik most hazánk bérczein — völgyein keresztül, egy hang rezg minden honfi, minden honleány ajkán egy hang tölti be a levegőt, a sziveket: „Jönek a barbároki“ S hangzik hatalmasan, szív rendítve, miként hangzott Attica téréin, midőn először taposta a perzsa zsarnok tengernyi serege; miként hangzott Róma halmain, midőn a vad gallok féktelen árja minden gátot törni, minden ellenállást nevetni látszott ; miként hangzott Helvéczia bérczein, midőn merész Károly fény és dicsőségben úszó lovagserege tiporni jött a világ legcsendesebb népének ártatlan szabadságát; miként hangzott Anglia partjain, midőn a spanyol a meggyőzhetlen armáda vitorlái a tengerszinét halottlepelként borították.

Nem félelem, nem kétségbeesés hangja az, nem kell annak lenni, nem lehet az. A magyar nemzet, melynek védői egész Európa bámulására keleten és nyugoton, éjszakon és délen lobogtatták a szabadság és győzelem zászlóit, bizhatik erejében, ügye szentségében I fiai bátorságában; ki annyi ellent ledöntött, nem félhet egy uj ellenségtől; ki annyi viharral daczolt, nem lehet gyáva.

Min tört meg a perzsa világűr tengernyi zsoldoshada ? min a dühös gallok féktelen árja ? min a merész burgundi vas serege s büszkesége ? min a meggyőzhetlen armáda árboczerdeje ? — Egy nép elszántságán.

Ily nagy elszántság hangja rengjen haGyőzni vagy halni — ez a szabad népek jeligéje, a győzelem varázsszava.

Nézzünk saját múltúnkra ! Nem a Hunyadiak, Dobók és Rákoczyak messze tűnt idejére, hanem azon korra, mely kormányzóink s vezéreink neveit a csillagok közé szőtte. Hova lettek a hiú Jellacic, a város romboló Windigsrätz bérenczhadai ? hova Weiden és Wohlgemuth olasz vértől párolgó babérjai? hova az osztrák császárok százados hatalma? — szét porlottak a magyar nemzet elszántságának szikláján. Az uj ellenség nem gyakorlottabb, nem bátrabb annál, kit hadaink letiportak ; a seregek, melyek ellenünk küldetnek, nem számosabbak, mint szabadságunk lelkes védői; vezéreik hire elhalványul azon nevek fényénél, melyeket győzelmeink lapjai hallha- tatlanitanak; a félelem, melyet vadságuk költ, gyengébb azon gyűlöletnél, melyet Európa minden ajkú, minden vallásu népei a szabadság gyilkosai iránt éreznek.

Kicsiny, de bátor volt a had, mely Athén népét segité Marathon napján; bátrabb a haza spártai ifjúsága, mely a szabadság mellett vérzik és győz. S a szolgaseregek körül és mögöttük fenyegetve lebeg a szaggatott Lengyelhon szelleme, mely bosszút liheg és boszút álland Varsó, Krakkó és Lemberg hóhérain I Philippinél találkozni fognak.

Kicsiny volt az ifjak serege, mely szabadságunk ifjú csemetéjét vérével öntözé, ez most a viharok közben erős árboczczá nőtt,

adásokra szorittatváu, az artézi kutak építési költsége olyannyira leszáll, hogy minden egyes községben a szükségletnek megfelelő számban lesz artézi kút létesíthető.

Hogy a szervezendő állami hivatal ily képen felhasználható leend, tanúsítja a kul- tur mérnöki hivatalok jelenlegi szervezete. Az állami kultúrmérnöki hivatalok ugyanis, bármely birtok gazdasági üzemének javítására irányuló mérnöki munkálatok terveit ingyen tartoznak elkészíteni s azok megvalósításában a birtokost elősegíteni. Már pedig, ha a kormány a gazdasági érdeke két állami munkaerők átbocsájtásával ekként elősegíti, s ha másrészt az állategészségügy megóvására nem tartja fölöslegesnek nagy költséggel állami állategészségügyi személyzetet tartani fenn: semmi esetre sem fog visszariadni azon, a czél fontosságához képest csekély költségektől, melyek a jelzett, egyébként is szükséges uj intézmény felállításával járnak, hisz az ember lévén a nemzetgazdaság tulajdonképeni alapja, az által a gazdasági érdekeket is előmozdítja, s másrészt az emberi egészségügy előmozdítására, mely mindenesetre fontosabb az állategészség ügyénél, sohasem sokalható bármely kiadás is.

Ezeknek előterjesztése után vagyok bátor indítványomat ismételten becses figyelmükbe ajánlani.“

Békésvármegye törvényhatósági bizottsága f. évi rendes őszi közgyűlését 1891-ik évi szeptember hava 21-én és következő napjain fogja megtartani, melyre a törvényhatósági bizottság teljes czimü tagjai tisztelettel oly megjegyzés mellett hivatnak meg, hogy a közgyűlés tárgyát fogja képezni a vármegyei közkórház végleges kiépítési költségeinek fedezésére l°/0-li, a betegápolási alap részére l°/0 várm. pótadó, valamint a katona beszállásolás terhének arányosabb megosztása czéljából az 1892. évi állami egyenes adók arányában kivetendő törvényhatósági pótadó feletti határozás is.

melyen a győzelem és dicsőség lobogója leng ; az pedig oly erős haddá, mely hajónkat minden vészek daczára a béke s boldogság végpontjához viendi. Azért ne ijeszszenek a tornyosuló fellegek.

Amely nép szabadságáért halni kész, az élni fog.

Jöjjenek a barbárok ! elvárjuk.

Bpest, junius 27-én 1849.

*

Üt Üt

A második kiáltvány egy hónappal későbbről keltezve már fegyverre szólítja a népet. Ez igy hangzik :

Jön a muszka — fegyverre, hadd vesz- szén el !

Jön a muszka, jön a világ legnagyobb zsarnokának féktelen népe, a magyar nép földére.

Rablás, pusztítás, vérlázitó erőszak első lépésük nyomai.

Jön az isten legáldottabb földjére, mely boldogságnak teremtetett, hogy hasonlóvá tegye saját országa sivatagjaihoz.

Isten kertje az ország előtte, megette pusztaság, melyből az élet eltűnt.

Jön aratni, hol a magyar nép vetett, szüretelni, hol a magyar nép szőlőtőkét ültetett s ápolgatott.

Jön rabolni, gyilkolni, nőket fertőztetni a császár parancsára.

Jön fiainkat anyjuk öléből kiragadni, hogy a zsarnok zászlói alatt szülőik, testvéreik s hazájuk hóhérjaiként szolgáljanak.

Jön szabadságunkat megsemmiteni, annyi győzelemmel, annyi dicsőséggel kivívott szabadságunkat, hogy újra rabjai legyünk egy szószegü meregkeverő, vértől párolgó uralkodó háznak, mely kiirtásunkat a p ikolnak esküdte.

De hála Istennek 1 még nem tompult el a magyar huszár kardja, a magyar harczos szuronya, mely győzelemről győzelemre ha-1

Tárgysorozat:

I. 1. Aliapáni jelentés a vármegye állapotáról 1 a tavaszi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről.

2. A közigazgatási bizottság jelentése az

1891. év I-ső feléről

3. A számonkérőszék jelentése a tisztikar tevékenységéről.

4. Az üresedésben lévő szarvasi járási főszolgabírói állásnak, valamint ezen állás betöltése folytán esetleg megürülő más tiszti állásnak, választás útján való betöltése.

5. Inditvány az ártézi kutak létesítésének előmozdítása tárgyában.

6. A sárréti járás községeinek köszönő feliratai a békésvármegyei helyi érdekű vasút létesítése körül a vármegye részéről tanúsított támogatásért.

II. Miniszteri rendeletek.

7. A m. kir. belügyminiszter urnák leirata a központi gyámpénztár pénz készletének az adóhivatalokban való elhelyezése iránt hozza intézett feliratra vonatkozólag; ezzel kapcsolatosan névszerinti szavazással való meghatározása annak, hogy a központi gyámpénztár pénzkészlete mely pénzintézetekben helyeztessék el.

8. A m. kir. honvédelmi miniszter ur rendeleté a Csabán építendő laktanya ügyében.

9. A m. ki. belügyminiszter ur rendelete a legtöbb adót fizető vármegye bizottsági tagok jövő évi névjegyzékének elkészítése és felterjesztése tárgyában.

10. A földmivelésügyi miniszter ur rendelete a selyem tenyésztés tárgyában.

11. A kereskedelmi miniszter ur rendelete a vámszedési jogok igazolása tárgyában.

12. A m. kir. honvédelmi miniszter ur leirata a feloszlott 184%-iki honvéd egylet alapítványának kezelésére vonatkozó szabályrendelet módosítása tárgyában.

III. Törvényhatósági levelek.

13. Gömörvármegye átirata a bábászati ügy rendezése tárgyában.

IY. Pénztári ügyek.

Y. Az állandó választmány előterjesztései.

14. A törvényhatóság 1892. évi költségvetése ; és ezzel kapcsolatosan.

ladva Ausztria legrettenetesebb hadát, semmivé tette; még nem hült el a magyar nép lángoló leikedése, mely annyi nyilt és titkos ellenséget legyőzött, annyi hóhért és árulót letiport.

Hadd jöjjön a muszka is, hadd lelje ö is sirját, e zsarnok vesztő földön.

Az uj ellenség nem félelmesebb, ami ifjú hadaink porrá zúzták; a veszély hazánkat most környezi, kisebb annál, mely a múlt évben a készületlen, alvó népet meglepte.

Hadd jöjjön a muszka, hadaink és népünk várják.

De ismerjük harczunk s veszélyünk feladatát.

A királyi zsarnokság, miután régi fegyverei: árúlás, szenteskedés, hitszegés eltompultak, újakat keres a vadságban, embertelenségben és vérontásban. Kiirtani akar minden műveltséget, lelkesedést, tudományt és erényt, hogy sir csendben elvadult, bármi szolganép uralkodhassék. .Szövetkezett a vad muszkákkal, miként szövetkezett a vad rá- czokkal, szerbekkel és oláhokkal a magyar nemzet kiirtására. Küzdenünk kell nem csak jogaink és szabadságunkért, hanem létünk és életünkért.

S nemcsak magunkért, hanem más népekért is küzdünk. Ott van a lengyel, ki velünk vérzik és győz, s győzelmünktől legyilkolt hona feltámadását várja; ott az olasz, ki velünk együtt legnemesebb vérét ontja a szabadságért ; ott a német, ki velünk küzd és bosszút áll Bécsnek császári hóhérjain.

Nagyszerű e harcz, mert az egyesült népek harcza a világnak egyesült zsarnoksága, ellen.

Magyar nép ! mutasd meg a világnak, hogy méltó vagy ilyen harcz élén állani.hogy méltó vagy a világ szabadságát kivívni.

Magyar nép 1 kelj fel egész törhetlen erőddel — s ellenséged veszni fog.

Magyar nép! mutasd meg az ellenségnek, hogy méltó vagy hadaidhoz, mdy-ik Szolno-