Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-06 / 36. szám

1886. évi XXI. t.-cz. is 67. §-ában, de különben is az árvaügyi nyilvántartási teendők oly fonto sak, s az ügykezelés fokozatos fejlődése mellett már oly tágkörüek, hogy azok elvégzésére okvet lenül egy külön tisztviselő szükséges, annál in kább is, mert Békésvármegyében a nagyobb köz ségek is fel lévén önálló gyámpénztári kezelésre jogosítva, ezekkel szemben a központi ellenőr zés, mely csak a nyilvántartás pontos vezetésével eszközölhető, különösen indokolt.

E teendőket eddig egy, a vármegyei köz igazgatási irodából az árvaszékhez lerendelt írnok végezte, kinek nem lévén hivatása a nyilvántar tás vezetés, s a kellő előtanulmányokkal sem bir ván, a teendők felszaporultával természetszerűleg nem végezhette a nyilvántartási teendőket az azok fontosságának megfelelően, s másrészt közigazgatási irodából való elvontása folytán közigazgatási ügymenet is hátráltatást szenvedett Az újonnan szervezendő nyilvántartói állás javadalmazása 1000 írtban állapíttatott meg hogy ez állásra teljesen alkalmas egyén legyen megnyerhető. E javadalmazás a házi pénztár bevételeiből kellő fedezet hiányában nem lévé biztosítható, gondoskodni kellett tehát annak más módon való fedezéséről. Legigazságosabb nak látszott e kiadást, tekintve, hogy az új állás szervezése az árvák és gondnokoltak, illetve községi gyámpénztári alapok érdekében történik a gyámpénztári tartalék-alapok terhére róni ennélfogva ez alapok terhére, melyek felett az 1877. évi XX. t.-cz 298. §-a alapján, a törvény hatósági bizottság a szükséghez képest intézked hetik, s melyek 199,000 frt tőkével bírván, kiadást meg sem érzik, a jövő évi költségeié rányzat bevételi részének XV-ik tétele alatt vármegyei házi-pénztár javára 1000 frt bevétel ratott elő. Ez 1000 frt évenkint volna a gyám pénztári tartalék alapokból a községek árva tö megeinek mennyisége arányában a számvevőség kiszámításához képest a vm. házi pénztárba be fizetendő.

2. A jövő évi költségelőirányzat szükséglet; részének IV. tételénél, vagyis a vm. szolgák mellékjárulékainak megállapításánál 448 frt 50 krral kevesebb kiadás vétetett fel, mint a foly'

vben. E különbözet onnan ered, hogy a jövő évben a szolgák részére kevesebb téli ruha szűk séges, mint e folyó évben, miután ez évben ily ruhanemüekkel kellőleg elláttattak.

3. A jövő évi szükséglet VI. rovatánál, iro dai szerekre 342 frttal több vétetett fel, mert a folyó évre előirányzott irodai szerek mennyisége az év folyamán kevésnek bizonyult, s az ezen évben szerzett tapasztalatok szerint még körül belül 342 frt árú irodai szerekre leend szükség

4. A jövő évi költségvetés fejezeti részének XV-ik rovatában foglalt 1000 frt felvétele az indokolás I-ső pontjában okadatoltatott.

Egyebekben a jövő évi költségvetés telje sen megegyezik az ideivel, s igy a többi részben ndokolásra nem szorul.

Az ezek szerint megállapítani javasolt költ ségvetés kivonata az 1889. évi XXI. t.-cz. 17 ik § ához képest a várm. törvényhatósági bizottság folyó évi szeptember hava 21-ik napjára kitűzött közgyűlést 15 nappal megelőzőleg a vármegyei főjegyző hivatalos helyiségében közszemlére ki teendő. Az ekként közszemlére kitett költség- vetés ellen a vármegyebeli adózók észrevételeiket a közgyűlést öt nappal megelőzőleg az ál landó választmányhoz czimzetten beadhatják.

Békésvármegye állandó választmányának Gyulán, 1891. szeptember hava 5-én tartott ülé séből.

Kiadta:

Dr. Fábry Sándor,

várm főjegyző.

Békésvármegye közigazgatási bizottságának jelentése az 1891. év l-sö feléről.

(Folytatás.)

III. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz terium ügykörére nézve.

A lefolyt félévben a kir. tanfelügyelő 10 község 43 iskolájának 66 tantermét látogatta meg s az észlelt hiányok orvoslása iránt részint a helyszínén tette meg a kellő intézkedéseket, amennyiben az saját hatáskörében eszközölhető volt, részint bizottságunkhoz fordulva eszközölte ki a szükséges határozatokat.

A magyar nyelv tanítását elrendelő 1879. évi 18. t.-cz. végrehajtása tárgyában tisztelettel jelentjük, hogy vármegyénk idegen ajkú népiskoláiban általában majdnem mindenütt a kellő gond fordittatik a magyar nyelv tanítására; a hol még némi hiányok mutatkoztak, mint péld. a csabai ág. helv. ev. és a kétegyházi gör. kel. iskolákban, ott részint magunk sürgettük az egyházi főhatóság útján (312. és 777. kb. sz. a.) a bajok orvoslását, részint a kir. tanfelügyelő is intézkedett a törvénykövetelte javítások érdekében.

Kótegyházán a magyar nyelvi tanképesités- sel nem biró ßirdean Julia, gör. kel. tanítónő elmozdittatott állásától, s miután ennek helyébe ismét egy magyar nyelvi tanképesitéssel nem biró tanítónő alkalmaztatott ideiglenesen, * ezt oklevelének egy óv leforgása alatti bemutatására utasítottuk.

A vármegye közművelődési czélokra szánt l°/o-nyi pótadójának egy részét a magyar nyelv sikeres terjesztése körül érdemeket szerzett tanítok jutalmazására akarván fordítani, utasítottuk az erre 9. kb. szám alatt kiküldött bizottságuk kát, hogy az érdemes tanitókat kijelölje s jutal- maztatásuk ügyében járjon el.

Gyomán a községi ismétlő- és iparos tanulók iskolájának tanterme rozzant állapota, szűk volta és helytelen bútorzata miatt nem felelvén meg az oktatás czéljainak, utasítottuk a község elöljáróságát, hogy e nyár folyamán egy megfelelő tanteremről és annak kellő felszereléséről gondoskodjék.

Két, a tanításra alkalmatlannak talált tanítónak nyugdijjaztatása folyamatba tétetett.

A tanügy állapotának az egész tankerületre kiterjedő átalános képét csak az évi tanügyi statistical anyag feldolgozása után nyújthatván, jelenleg csak a föntebbi egyes részletekre szorítkozhattunk ugyan, mindazonáltal kiemelendőnek tartjuk már most is azt, hogy új iskolák létesítése (T.-Komlós, Békés, Bánfalva, Szabad-Szent-Tornya, Mező-Berény, Orosházán) új tantermek építése, az iskoláknak taneszközökkel való felszerelése, az oklevél nélküli tanítóknak a tanitas teréről való leszorítása és hasonló kedvező mozzanatok eléggé tanúskodnak arról, hogy a tanügy előmozdítására hivatott körök igyekeznek feladatuknak híven megfelelni.

IV. A m. kir. igazságügyi minisztérium ügykörét illetőleg.

Az igazságügyi szakra vonatkozó s tisztelettel ide zárt kimutatás adatai szerint a lefolyt félév kezdeten a gyulai kir. törvényszék fogházában a rablétszám 108 volt, és pedig 102 férfi és 6 no, e létszám a félév végén 103-ra fogyott, s ezek közt volt 91 férfi és 12 nő.

Ezen létszámból elitéit fogoly volt 84, és pedig 74 férfi és 10 nő, felebbezés alatt állott az ügye 7 férfi fogolynak; vizsgálat alatt van 10 férfi és 2 nő.

A félévi rabtartási költség 5704 frt 20 krt tett ki, melyből a rabok munkakeresménye által 284 frt befolyt, rabtartási téritmények által 476 frt 67 kr, összesen 760 frt 67 kr. fedeztetvén, az állam által megtérítendő összeg 4973 frt 61 krajezár.

A törvénykezés ellen a közönség körében panasz nem merült fel.

Az igazságszolgáltatásban közreműködik a vármegye területén 5 közjegyző, 61 ügyvéd és 13 ügyvédjelölt. A gyakorló ügyvédek száma Gyulán 15, Orosházán 9. Békésen 10, Csabán 7, Szarvason 7, Szeghalmon 4, Gyomán 3, Mező- Berényben 2, és Endrődön, Kígyóson, Öcsödön, Vésztőn 1—1. Közjegyző van Gyulán, Csabán, Orosházán, Békésen és Szarvason.

V, A kereskedelemügyi m. kir. minisztérium ügykörét érdeklöleg.

1. Az út-adó ügyre vonatkozó adatokat a mellékelt V. számú kimutatás tartalmazza

Az űt adó és közmunkakötelezettség vált- 8á-gdijából 130,212 frt 2 kr. van még kint, mely összeg azért oly nagy, mivel az 1890. évi I. tcz. értelmében váló út-adó kivetés jogérvényesen csak május hóban fejeztetett be.

A vármegyebeli földutak helyreállítása és helyenkénti feldomboritására a rendelkezésre álló múlt évi 304 kézi napon kivül kiutalvánvoztatott 2020 frt.

A kőútak javítása megkezdetett Csabán, befejuztetett Gyomán.

A m.-berény-k -tárcsái kőútépités befejezéshez közel áll s abból csupán mintegy 500 fm. van hátra. A Glasner és Eibeschitz ezég részére kereseti kimutatások alapján 30,000 frt fizettetett ki szerződésszerű 5°/0-kos kötvényben.

A gyula-gyula-varsándi kongótégla útból elkészült 1900 fm. szakasz s a tégla szállításért kifizettetett 7000 frt, a munkáért pedig 2800 frt.

A békési és dobozi hid-átépitések befejeztettek és felülvizsgáltattak. A két 42 0 m.-es vasszerkezet került összesen 30,362 frt 17 krba, 4 db. pillérépités pedig 59,328 frt 14 krba. Ezen hidak költségeihez a kereskedelemügyi miniszter úr 36,000 frt segélylyel járult hozzá, a hid meghosszabbítás költségeibe pedig bosszúfoki- és alsó-fehér-körösi társulatok együttesen 18,000 frtban lettek elmarasztalva, Javítás alatt volt 4 db. műtárgy és a vármegyei komp.

A vármegye területén működésben volt 498 db. gőzkazán, melyek közül kipróbáltatott 69 db., megszemléltetett 12 db.

A békésvármegyei helyi érdekű vasút a f. év junius hó 28-án átadatott a forgalomnak.

A szarvas-mező hegyesi vasút engedélyezése tárgyában a tárgyalás a kereskedelmi miniszte- umban a f. év julius hó 1-ón tartatott meg A tárgyaláson a vármegye képviseletében megjelent vármegye alispánja és Geiszt Gyula nagybirtokos.

2. A posta- és távirdaforgalom és ezzel apcsolatosan az e tárgyú jövedéki bevétel ánylagosan emelkedett.

Az orosháza-tótkomlósi egyfogatú kocsi üldönezjárat személyszállítással összekötött kót- fogatú kocsi küldönezjárattá lett átváltoztatva.

A békésvármegyei helyi érdekű vasút mentén vasúti távirdavezeték építtetett, s a körös- ladányi, szeghalmi és vésztői vasúti távirda- állomások, állami- és magántáviratok kezelésére felhatalmaztattak, mely működésöket junius ó 29-én kezdették meg.

Az alsó-fehér-körösi ármentesitő - társulat rvédelmi czélokra szolgáló távbeszélő vezetéket állított fel védtöltései mentén, melynek hossza mintegy 110 kim., s abba 24 távbeszélő állomás van bekapcsolva.

VI. A honvédelmi minisztérium ügykörében.

A VI. mintájú kimutatás azon adatokat tartalmazza, melyek a védkötelesek számára adott nősülési engedélyeket és elbocsátási eseteket tüntetik föl.

A vármegye területén a lefolyt fél évben -Csabán a cs. és kir. 101. számú gyalog-ezred zászlóalja s ugyanezen ezred hadkiegészítő kerületi parancsnoksága és Gyulán a m. kir. IL honvéd gyalog-ezred két zászlóalja és a m. kir. II. honvéd huszár-ezred 1. 2-ik számú százada voltak állandóan elhelyezve.

jf 39' prág Bonifáez és társai csorvási lake sok felebbezése Csorvás község képviselőiestül .hetének f. évi 33. sz. s a községi pótadó kiveti jlsét szabályozó határozata ellen.

40. K.-Ladány község határozata a képvi j selőtestiileti gyűlések ügyrendjét meghatároz .1 községi szabályrendelet tárgyában.

,1 41. Vésztő- és

42. K.-Ladány községek kérelmei módosi Itott gyámpénztári szabályrendeleteik jóváha Igyása iránt.

I 43. B.-Csaba község kérvénye a városi kór ház rendkívüli szükségleteinek fedezésére 50' |frt kölcsön felvehetése iránt.

44. Szarvas község határozata mértékhite jlesitési hivatal felállítása iránt.

45. Tót-Komlós község szabályrendelete | Ihivatali- és szolgaszemélyzet fizetése és napi di íjainak megállapítása tárgyában.

46. Endrőd község és az állam kincstár-,

47. Endrőd község és Hanyecz Mihály-,

48. Kondoros község és Reguly testvérek49. Öcsöd -község a körös-tisza-marosi tár sulat között kötött, s jóváhagyás végett beter Ijesztett adás-vételi szerződések.

50. Az önálló pénzkezelésre jogosított községek gyámpónztárainak árvaszéki elnöki meg vizsgálása alkalmával felmerült költségeknek s gyámpénztári tartalék alapból való fedezhetesi iránti intézkedés.

51. A vármegyei gyámpénztári tartalék alapot térhelő adok kiutalványozása tekintetebei szükséges intézkedés.

52. A községek közpénztári és alapítvány számadásainak felülvizsgálása.

53. A községek 1892. évi költség előirány zatainak megállapítása.

VI.

A póttárgysorozatban felsorolandó ügyek Gyulán, 1891. szeptember 2 án.

Jancsovics Pál,

alispán.

Békésvármegye 1892-ik évi költségelőirányzata.

I. Szükséglet:

A múlt évi pénztári hiány —-—

I. A vármegyei tisztviselők és kezelőszemélyzet fizetése 59320.—

II. Ezek mellékjárulékai —•—

[II. A vármegyei szolgák bére 4150.—

[V. Ezek mellékjárulékai 1037.—

V. Hivatali helyiségek bérlete 500.—

VI. Irodai szükséglet 4726.—

VII. Úti költségek és napidijak 500.—

VIII. Vármegyei épületek fenntartási

költsége 489.—

[X. Egyéb rendszeresített kiadások 265.—

X Előre nem látott költségek 500.—

Évi szükséglet 71487.—

II. Fedezet:

ti. Az 1883. évi XV. t.-cz. 1-sö §-a alapján kiszolgáltatandó évi állami javadalmazásból 69200.—

tll. Fekvőségek jövedelméből 220 —

till. Elhelyezett tőkék kamataiból 700.— tIV. Egyébb jövedelmekből 575.—

tV. A vármegyei központi és a községek árvatári tartalékalapjaiból az árvaszéki nyilvántartó fizetésére átvétetik ÍOUO.—

Fedezeti összeg 71695.—

fedezetből levonva a szükségletet mutatkozik fedezet többlet 208.—

iékésvármegye állandó választmányának véleménye.

Az állandó választmány az előterjesztett és Bnntebb közölt költségvetési tervezetet általános, alamint részletes bírálat alá vevén, azt 71487 frt szükséglettel,

71695 frt fedezettel, és igy

208 frt maradvánnyal, illetve több- sttel helyesnek találja.

Elfogadásra ajánlandónak találtatott e költ- égvetés, mert annak tételei a költségvetés mel- skleteit képező s a részleteket meghatározó ki- lutatások szerint, szorosan a tényleges szükség jtnek megfelelőleg állapíttattak meg s mert e öltségvetés legnagyobb részében megegyezik a jlyó évi költségvetéssel, mely több óv tapasz- a-latai nyomán, az ezen években felösmert szük- égletek alapján állapíttatott meg, azon részeiben edig, melyekben a f. évi költségvetéstől külön- lözik az eltérésekre vonatkozólag teljesen indo- olva van.

Ily eltérések fordulnak elő — mint az a Bntebbi kimutatásból is kitűnik, — a szükség- Bti rész I., IV. és VI. tételénél; valamint a feezed rész XV-dik tételénél; i amennyiben a íult évi költségvetése annak idején közgyűlésiig megállapítva, s a nagyméltóságú m. kir. bel- gyminiszter úr által jóváhagyva lett, csupán zen eltérések indokolását tartjuk szükségesnek.

Ez elteresek indokolására szolgáljanak a övetkezők :

I- I jövő évi költségelőirányzat szükségleti észenek I-ső tételénél a vármegyei tisztviselők is kezelő személyzet fizetése czimén a jövő évre

000 frttal több vétetett fel, mint e czimen a olyó évben felvéve volt E különbség abban leli nagyarázatát, hogy a vármegyei közigazgatási •izottság f. évi 922. kb. sz. határozatában fogalt javaslathoz képest szükségesnek látszott egy írvaszéki nyilvántartói állást szervezni, melynek

1 jövő év január 1-étől folyóvá teendő fizetése 100 írtban, lakpénze 200 írtban állapíttatván meg, sz alapon a tisztviselők fizetésének megállapitá- lánál 1000 frt több kiadásúi felveendő volt! Ez íj állásra elkerülhetlenül szükség van. Előírja

kon, Sarlón, Budán s Erdély szent földjéi győztek, s ő veszni fog.

Magyar nép! segítsd, előzd meg hadain kát az ellenség keresésében s üldözésében - s ö veszni fog.

Magyar nép 1 mutasd meg az ellenség nek, hogy neked nem kell pánczél, nem kel kard, hogy mellel, karral véded a hazát — ő veszni fog.

Magyar nép 1 mutasd meg az ellenség nek. hogy a magyar ember kezében, a kasza a csép, a dorong többet ér a gyáva bérzsol dós puskájánál s ágyújánál — s 6 veszni fog Magyar nép! mutasd meg az ellenségnek hogy miként véredet úgy vagyonodat, sen kíméled a hazáért, hogy hazádat, csűrödet in kább a lángoknak adod át, mint sem neki lovadat, marhádat inkább elhajtod, mint sen használatára engedjed — s ő veszni fog.

Magyar népi mutasd meg az ellenség nek, hogy te vagy a honnak fia, hogy neke< minden bokor, minden halom sáncz, mely me gett halál vár reája, az erdő, a berek erősség melyből soha ki nem ver, minden nyom ut melyen titokban hirt viszesz a tiednek min den mozgásásáról, hogy ő itt idegen, hogi nincs útja, sem hídja, sem töltése, melyet éjjé el nem ronthatsz, hogy nincs nyugta sem éj jel sem nappal - sö veszni fog. J

Magyar nép! mutasd meg az ellenség nek, hogy ellensége vagy, hogy irányábai nincs törvény, nincs igazság, nincs irgalom hogy minden szem halálát lesi, hogy mindéi gondolatod vesztén jár, hogy szived mindé lüktetése átok a zsarnokokra s szolgákra - s ő veszni fog.

Magyar nép 1 mutasd meg a világnak hogy méltó vagy a szabadságért elvérzet fiaidhoz — s győzni fogsz.

A pokol ellened, veled az isten — győzi fogsz 1

Hadd jöjjön a muszka, jöjjön és vesszen

Budapest, julius 26-án 1849.

15. A várm. közig, bizottság javaslata érvi széki nyilvántartói állás szervezése iránt.

16. Előterjesztés a betegápolási szükségh tek fedezésére az 1892. évre 1% törvényhatóság pótadónak megszavazása iránt.

17. Előterjesztés a vármegyei közkórhá végleges kiépitési költségeinek fedezésere szűk séges 1°/# vármegyei pótadó megszavazása irán

18. A katona beszállásolás terhének ará nyosabb megosztása czéijából az 1892. évre szü séges vármegyei pótadó kivetése, beszede stt tárgyában alkotott szabályrendelet

19. Csorvás község kérvénye a munkás za vargások miatt ott beszállásolt katonaság eme lyezési költségeinek a katona beszállásolást alap ból való fedezése tárgyában.

20. I vármegyei közigazgatási bizottság ha tározata a magyar nyelv sikeres tanítása körű érdemeket szerzett tanítók jutalmazása tárgyában

21. Küldöttségi jelentés a közúti törvéni 24. és 25. §§ ai alapján szerkesztett szabályrende leti tervezetek beterjesztése tárgyában.

22. A vármegye alispánjának jelentese, mel] mellett a kihágási ügyek kezelésének szabályozási tárgyában kiadott körrendeletét tudomás vegeti bemutatja.

23. Alispáni jelentés ügykezelési szabályrendelet alkotása, a szervezési szabályrendeletnek módosítása s a hivatalok elhelyezésének megváltoztatása tárgyában.

24. Alispáni jelentés a folyó évi 243. bgy. számú határozat folytán a közúti pénztár állásáról, s ezen pénztár részére más törvényhatósági alapokból 125,000 forint ideiglenes kölcsön felvétele iránt.

25. Alispáni jelentés a kondoros-körös-tar- csai közlekedési út irányának áthelyezése tárgyában.

26. B.-Csaba község kérvénye a csabai népbank bukása folytán előállott 15,954 frt 25 kr gyámpénztári veszteségnek a gyámpénztár tartalék alapjából leendő fedezése iránt.

27. Id. báró Wodianer Albert kérvénye a gyomai uradalmi vámos-hid átvétele iránt.

28 Előterjesztés a várm. tűzrendészed szabályrendelet módosítása iránt.

29. Gyula-Vári község kérelme a vármegyei tűzrendészed szabályrendelet 3. §-ának megváltoztatása iránt.

30. Szeghalom községének, és

31. az orosházi járás községeinek jóváhagyás végett beterjesztett tűzrendészeti szabályrendeletei.

32. Kis Sándor mező-berényi lakos felebbezése a községnek körmérnöki állás szervezésére vonatkozó folyó évi 8-ik számú határozata ellen.

33. Gyula város képviselő-testületének határozata a honvéd pót-laktanya tovább építése tárgyában.

34. Gyula város kérvénye, melyben a pótiák tanya építési költségeinek fedezésére a vármegye törvényhatóságától egyes pénztári alapok-1 ból 32,827 frt kölcsönt kér.

35. Füzes Gyarmat község kérvénye az u. n. vasúd kölcsön feltételeinek megváltoztatására vo-| natkozó képviselő-testületi határozat jóváhagyásai iránt.

36. Endrőd község képviselő-testületének I jóváhagyás végett beterjesztett határozata a köz-1 sóg piaczterének megnagyobbitása tárgyában.

37. Csorvás község képviselő-testületéneki fellebbezése az orosházi járás főszolgabírójának I díjnok alkalmazását elrendelő határozata ellen.I

38. Beck József és társai fellebezése Csorvás községnek a községháza részben való átala-l kitása tárgyában hozott 54—1891. bgy. számúi határozata ellen.