Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-18 / 3. szám

delem nélkül marad, mér pedig mindenki tudja, mily nehéz állapot a háztartásnál a kisebbnél úgy mint a nagyobbnál, ha a budgetbe felvett jövedelem elmarad, mily nehéz azt más jövede­lemmel pótolni, vagy erős megtakarítás által az egyensúlyt helyreállítani. Van azonban egy mód, mely szerint né­pünk igen szép mellékkeresethez juthat a nélkül, hogy töke befektetést kellene tennie oly vidéken, hol a szederfa, köznyelven eperfa (Morus alba) dfszlik. Ezen igen igénytelen, hálás fa lombja biztos, s ezzel kapcsolatosan a selyemtermelés is, mi főleg nemzetgazdászati szempontból meg­érdemli, hogy nagyobb figyelemben részésittes- sék. Ma már a magyar nyers selyem oly ked­velt, hogy mind a franczia, mind az olasz gyá­rosok által keresett, és szívesen fizetik a leg magasabb árakat. Hogy ezen mellékkereset mily összegre rúghat, elég, ha annyit említek meg, hogy Tolna megye : Szegzárd vidékén 18—20,000 frt, és N.-Dorogh vidékén 12—16,000 frt fizet­tetett ki múlt esztendőben beváltott selyem gu- bóért, mely összeg azonban még nagyobbá vált volna, ha a szederfák ma már oly mennyiség­ben lennének ültetve, mennyi „selymér hernyói bő táplálására szükséges lombot biztosítanák. — Hogy a lomb oly vidéken, hol a nép ezen üd­vös foglalkozást előszeretettel űzi, — nem ele­gendő, mutatja azon szomorú tény, hogy bizo­nyos gramm súlyú kiosztott pete után a ren­des körülmények között várható mennyiségű gubó be nem adható, és vannak helyek, hol lombszedés alkalmával már erőszakoskodások is fordultak elő, s Bezerédy Pál, országos selyem­tenyésztési felügyelő által tett azon nyilatkozat, hogy még eljő azon idő, midőn minden egy sze­derfáért — lomb nyerése szempontjából — éven- kint 10—15 kr. haszonbér készséggel fog fizet­tetni, — úgy látszik, nincsen is igen messze. Ezekkel szemben hol áll Békésmegye ? pe­dig népe éppen oly intelligens és szorgalmas, jó­zan gondolkodású és vagyonszerző, mint más megyéé, ország-, megyei- s közlekedési utai hiányos szegélyzete elég teret nyújt a szederfa elhelyezésének! Karoljuk fel tehát a szederfák ültetését. Szederfamagot kapni Szegzárdon bármennyit, és ha már Békésmegye részére 1882-ben 2 Vs liter mag adatott onnan, mig ugyanaz időben Temes m. 12, Veszprém m. 15, Bács-Bodrog m. 12 Tolna m. 22, Pest-Pilis m. 39 liter magot szer­zett, úgy a jó példán okulva, fejtsünk ki na­gyobb tevékenységet e téren. Hogy azonban a községi faiskolák a kivá­nalmaknak megfelelőbbek legyenek, szükséges­nek vélném azon eljárást követni, — még anyagi áldozattal is, — mint Tolna megyében van gya­korlatban, miszerint az egyes községek faiskolái ne egyedül a községi kertészre bizassannak hanem községi felügyelők I ezek viszont járási felügyelők — felügyelete alatt tartassanak, kik rendes napidij mellett idöszakonkint kötelesek a faiskolákat látogatni, útmutatással szolgálni a hiányokról és tapasztalatokról, esetleg szabályta­lanságokról a járási főszolgabiráknál tüzetes je­lentést tenni. Ezen állás oly qualifikáltabb egyénekre lenne bízandó, pld. tanítók, kik a fatenyésztés iránt ér­zékkel és előszeretettel viseltetvén, esetleg ki­küldhetők is lennének oly helyekre, hol a sze­derfa metszés, csonkítás és egyéb megfelelő eljá­rások jónak bizonyultak, gyakorlati tapasztala­tokat szerezhetnének. A községi faiskolák tér nagysága azonban alig engedi meg a nagyobb terjeszkedést, és na­gyon czélszerü lenne a nagyobb birtokosokat felkérni, hogy megfelelő és alkalmas helyen né­hány hold földet 4—6 évi használatra az állam­nak taniskolául ingyen rendelkezésre bocsássa­nak, mely faiskolák azonban az állam által kezeltetnének. Ha már fa van, a selyemtermelés iránt a kedv is megjő, kivált, ha a tanítók — kik első sorban hivatottak — gyermekekkel e foglalko­zást megkedveltetni, jó példával járnak el s ezek után indulnának, látva a szép jutalmat csekély fáradság után, az erősebb munkákra már nem alkalmas egyének és czigányok, úgy hogy majd­nem biztosra vehető, miszerint az utóbbi 11 év alatt 3.718.133 klg. gubóért 5.247.421 frtot fizetvén ki az állam, a jövő évtized alatt ennek kétszeresét fogja kifizethetni. Vidovszky László. Irodalom. Uj könyv, költemények Irta: Rudnyánszky Gyula. Tisztelt nagy közönség! Márczius 15-ére kiadom költeményeim harmadik kötetét. A „Fény ben, árnyban“ és a „Nyár“ után az „Uj könyv“- et. Magyarországon tán vagyok az egyetlen vers­iró, aki minden foglalkozás nyűgétől szabadon — a költészetnek élek. Hogy életem egyedüli czél- jának ezt választva, hogyan élek ? itt föl nem panaszlom. A mi lelkemnek fáj : csupán az, hogy pályám függetlenségében nagyobb költői müvek megalkotására nincs „egy kis független nyugal­mam“ , melyre azért sóvárgok, hogy a nemzeti költészet oltárán lelkem egész világát igaz áldo­zatul bemutathassam. Meg szeretném Írni a Má­tyás-trilógiát, melyet már tiz esztendő óta Íroga­tok. Vágyam tüzel rég megkezdett nemzeti épo- szom meg a XIX. század hü képét tükröző ver­ses regényem befejezésére. Ezeken felül sok más drámai és epikai tárgyam kívánkozik lelkemből szárnyakra kelni. De hiába zsibongnak eszméim, — a mindennapi élet gondja egyre zavar mun­kámban, és én, erőmet forgácsolva, a jövőt kell hogy odavessem martalékul a mának. Kissebb költeményeim kiadására pedig nincs válalkozó, aki az én múzsámért lelkesednék és, az úgyneve­zett mostoha irodalmi viszonyoktól visza nem riad­va, verses könyvem Írói diját megadni kész lenne. Ily körülmények közt egyedül az ismeretlen nagy közönség szeretetében bizhatik a sikerre szomja­zó reménység. Én tehát most ehez a nagy közön­séghez, a magyar nemzethez szólok; az ő szivé­ben óhajtok viszhangot kelteni. Lírai költemé­nyeim 15 év óta szállnak, egyre szállnak szét a nagy haza minden tája felé; de nem tudom, melyik szív nyílt meg nekik, nem tudhatom még azt sem, egyáltalán nem vesztek-e el út­közben nyomtalanul ? Hiszen ez a lírikus sorsa, kivált nálunk : csak úgy dalolhat, mint a madár rengeteg erdőben; ez szinte fölrebben, ha észre­veszi, hogy hallgatják. De most az egyszer még is meg akarom tudni : él-e hazámban valahol rokonérzés, szeretet visszhangja, mely az ón da­laimra támadt? Várják-e, örömest látják-e va­lahol az én — új könyvemet? Ám, őszintén megvallva, czélom nem csupán az, hogy egy új kötettel útnak eredjek — ismeretlen állomások felé. Azt is el szeretném érni, hogy vándorlá­somnak sikere legyen, hogy a nagy közönség segítségével végre nagyobbszabású műveim meg­írására szentelhessem minden időmet. Ezért adom ki most új könyvemet. Ez az új könyv igen díszes és terjedelmes kötet lesz : de elő­fizetési ára mégis csak egy forint, mert tudom, hogy a múzsát a szegényebbek jobban kedvelik a gazdagoknál. Az „Uj könyv“ mintegy 20 sűrűn nyomott íven, a nyomtató-ipar teljes művészetével kiállítva, 1891. márczius 15-én fog megjelenni. Fűzött példány ára 1 frt ; arany metszésű kötött példányé 2 frt. Ké­rem a nagy közönszget : rendeljék meg Uj köny­vemet minél számosabban, és az előfizetési pénzt méltóztassék legkésőbb februárius havának végéig hozzám (Érsekújvárra czimezve) beküldeni. A ki a pénzt nevemre utalványozza: Uj könyv-emet 1891. márczius 15-én bérmentve megkapja. Bí­zom a nagy közönségben. Budapesten, 1891. Viz- kereszt napján. Rudnyánszky Gyula. A legújabb kor története czim alatt megje­lent, Marczali Henrik nagyszabású munkájának füzetes kiadásából Révai testvérek (Budapest, IV. Váczi-utcza í. sz.) megküldték nekünk a 8. és 9. füzeteket. Ha már eddigelé is folyton fokozódó érdeklődéssel lapoztuk e jeles munka korábbi fü­zeteit, most az érdeklődéshez élvezet is járul, mert hazánk történetéről és nemzetünk beléletének azon korszakáról van benne szó, mely előkészítője lett a szabadság utáni vágy világokat megrázó kitöré­sének, az elnyomott szabadság romjain épült ön­bizalomnak és végre annak az igazi nemzeti ön­tudatnak és ezzel együtt az igazi alkotmányosság­nak, melyért ma irigykedve néznek ránk oly né­pek is, ahol talán a „forradalom“ szele hamarább döntött trónokat, de a hol a romok még ma is feltámadást váró eszmék hantjait képezik. Marcza­li szakavatott kézzel mutat rá mindarra, a m, kiváltkép az 1825—1836. időközben oly gyöke­res átalakítást idézett elő, hogy a régi állapotok­ba való viszatérés egyszer mindenkorra lehetet­lenné vált. Szépítsük a dolgot akárhogy, de ha őszinték akarunk lenni, be kell ismernünk, hogy bizony nagyon elmaradottak voltunk még akkor, a midőn Európa többi nemzetei már gyors lépé­sekkel törtek előre. Ámde ugyancsak az 1825-iki országgyűlés ideje képezi hazánk történelmében azt a nevezetes pontot, a midőn Ausztriában ko­molyan kezdtek gondolkozni arról, miféle módok­hoz kell nyúlni Magyarországgal szemben, a hol úgy látszik, a régi rendszernek már nincs foga­natja. És e gondolkodás aztán teremtett uj rend­szert, melynek hogy mi lett a következményei azt 23 évvel később tudtuk meg. A mint látjuk tehát, a most előttünk fekvő két füzet rendkívül érdekes anyaggal gyarapítja az előbbi füzetek tar­talmát, és nem tudjuk eléggé ajánlani, hogy Mar­czali könyvét mindenki megszerezze, aki oly tör­ténelmi munka birtokába akar jutni, mely tudo­mányos alapja daczára a legvonzóbb modorban van megírva és mely helyenként ép oly érdek fe­szitő, mint a legszebb regény és melynek unal­mas része nincs sehol sem. Marczali könyve nél­külözhetetlen kiegiszitője mindem világ történe­lemnek és már csak azért is könnyű módon meg­szerezhető, mert 30 kros füzetekben jelenik meg. Gazdagon illlusztrálva jelent meg a Czapáry Albert által szerkesztett vRózsatenyésztés'í 2-ik füzete. E füzetben folytatja szerző észrevételeit a rózsás tervezése és a rózsa elhelyezését ille­tőleg a virágos kertben, illusztrácziókkal mutatva be szakszerű fejtegetését. Az első ábrán egy egészen egyszerű rózsás alaprajzát mutatja be a szerző, mig a 2-ik ábrán már egy táj kertbe he­lyezett rózsás tervrajzát állitja elénk kiváló Íz­léssel. A 3-ik ábra egy rózsaiskolát mutat be bámulatos szakszerűséggel rendezve, míg a 4 ik és 5-ik ábrán ismét meglepő szép rózsások ter­veit látjuk. A 6-ik és 7-ik ábrán egy törpe, bokor, kúszó, közép magas és magas alanyon nevelt rózsák összeillesztését mutatja be. A ró­zsa ültetvénynek a bokor csoportozatok közt el­vonuló sétányaira való beilleszthetésének még egy igen kellemes hatású képét nyújtja a 8-ik ábrán bemutatott alaprajza a rózsaágyaknak. A 9-ik ábra pedig a lugas szerkezetét oly időben tünteti elő, midőn a rózsák ép le vannak metszve. Á füzetet 9 ily szép kép disziti I ha még hozzá a világos és szabatos fejtegetést is felemlítjük, úgy őszintén elmondhatjuk, hogy e mű hézagot pótol kertészeti irodalmunkban s csak jó lélekkel ajánlhatjuk mindenkinek e mű megszerzését. Ára e folyóiratnak '/4 évre 1 frt 20 kr, mely összeg legczélszerübben postautal­ványon küldendő be a „Yirágkedvelők könyv­tára“ kiadó-hivatalának Nyíregyházára. A Geszti uradalom Puszta-Gyantéi törzs sertés tenyészté­séből eladó magsüldők: 10 drb kan 60 forinttal, 70 drb kocza 50 forinttal P|4 évesek. Fekete fecskehasú kondor, elősmert jó faj. Megrendelhető folyó évi márczius hó 15-éig, átveendő április hó 15-éig, a Gyantéi tisztségnél, utolsó posta §arkad- Keresztár, Bihar megye. n. 2—3. Cognak Monopol (tSrv. védve.) Legkitűnőbb minősége és jutányosságánál fogva igen ajánlható. I nagy üveg *** sodronyba font 2 frt 50. I kis „ *** » » I frt 35. Ctyulán valódi minőségben csak egyedül Diésy Béla fűszer és csemege kereskedésében 3—8. kapHató. 2132. tkv. 1890. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Uferbach Rezső gyulai lakos végrehajtatónak, özv. Muldt Já- nosné Collet Karolina végrehajtatást szenvedő elleni 21 frt 80 kr. tőke követelés éB jár. iránti végrehajtási ügyében a b.-gyulai 1219. sz. tj. könyvben 2127. hrsz. alatt felvett beltelkes házra az árverést 600 frt — krban ezennel megálla­pított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fen- nebb megjelölt ingatlan az 1891. évi január hó 23. napján délelőtt 9 órakor a gyulai kir. tszék mint tkkvi hatóság árverelö helyisé­gében megtartandó nyilvános árverésen a meg­állapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/0-át, vagyis 60 frt — krt kész­pénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított, és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazság- ügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadék képes értékpapírban a kiküldött kezéhez ler tenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a ér­telmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismer­vényt átszolgáltatni. 14. 1—1. Kir. törvényszék mint tkkvi hatóság. Gyulán, 1890. évi október hó 18-án. Fallay, tszéki bíró. Kiadó lakás. Szarvas utczában a németvá­rosi templom közelében 3 nagy szoba, 1 terem, 1 kisebb szobá­ból, 1 konyha, 2 kamara és fa­száiból álló két utezára szolgáló sarokház azonnal, vagy Szent- György naptól kezdve hosszabb időre haszonbérbe kiadó. A helyiségek két lakásnak is használhatók. t Értekezhetni Grimm A. József irodájában. íe. 1-3. lakásból állá, teljes jó kar­ban levő Pacsirta utca 1369. számú házam szabad kézből, jutányos áron eladó. A házban 6 szoba és más melléképü­letek vannak. Venni szándékozók értekezhetnek a tulajdonos ÖZV. Jelűnek Já- zsefnével Gyulán. 16. 1—1. —___—1 Békésvármegye alispánjától. Árlejtési hirdetmény. Békésvármegye alispánja részéről ezenne közhírré tétetik, hogy a Csabán az u. n. vasúti téren építendő mély kút munkáinak biztosítása iránt f. évi január hó 25-én délelőtt 10 órakor a vármegyei székház kistermében újabb ajánlati verseny tárgyalás tartatik. Ezen kőműves, kutásó és vasmunkából álló vállalát költsége 1260 forint 61 krral irányozta- tott elő. Felhivatnak vállalkozni kívánók, hogy kel­lően bélyegzett és „Ajánlat a csabai mély kút építésére“ felirattal ellátott írásbeli zárt ajánla­taikat, melyekhez 10°/o az az egyszázhusz forin­tot mint biztosíték csatolandó f. évi január hó 25-dikén d. e. 10 óráig alólirt alispánnal nyújt, sák be. A terv, előmérték, költségvetés, az árlejtési és épitési feltételek a békésvármegyei m. kir. építészeti hivatal helyiségében a vármegye szék­házában minden hétköznap d. e. 9—12 ég d. u 3—5 óráig betekinthetők. Gyula, 1891. január 8-án. 13. 2—2 . Jancsovics Pál, alispán. Dobay János könyvnyomdáj ába és könyvkötészetébe is kellő képzettségű 2 tanoncz felvétetik, és a hely egyezség ese­tén azonnal elfoglalható, it. 1-1. Gyulán, 1891. Dobay János nyomdája

Next

/
Thumbnails
Contents