Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-18 / 3. szám
delem nélkül marad, mér pedig mindenki tudja, mily nehéz állapot a háztartásnál a kisebbnél úgy mint a nagyobbnál, ha a budgetbe felvett jövedelem elmarad, mily nehéz azt más jövedelemmel pótolni, vagy erős megtakarítás által az egyensúlyt helyreállítani. Van azonban egy mód, mely szerint népünk igen szép mellékkeresethez juthat a nélkül, hogy töke befektetést kellene tennie oly vidéken, hol a szederfa, köznyelven eperfa (Morus alba) dfszlik. Ezen igen igénytelen, hálás fa lombja biztos, s ezzel kapcsolatosan a selyemtermelés is, mi főleg nemzetgazdászati szempontból megérdemli, hogy nagyobb figyelemben részésittes- sék. Ma már a magyar nyers selyem oly kedvelt, hogy mind a franczia, mind az olasz gyárosok által keresett, és szívesen fizetik a leg magasabb árakat. Hogy ezen mellékkereset mily összegre rúghat, elég, ha annyit említek meg, hogy Tolna megye : Szegzárd vidékén 18—20,000 frt, és N.-Dorogh vidékén 12—16,000 frt fizettetett ki múlt esztendőben beváltott selyem gu- bóért, mely összeg azonban még nagyobbá vált volna, ha a szederfák ma már oly mennyiségben lennének ültetve, mennyi „selymér hernyói bő táplálására szükséges lombot biztosítanák. — Hogy a lomb oly vidéken, hol a nép ezen üdvös foglalkozást előszeretettel űzi, — nem elegendő, mutatja azon szomorú tény, hogy bizonyos gramm súlyú kiosztott pete után a rendes körülmények között várható mennyiségű gubó be nem adható, és vannak helyek, hol lombszedés alkalmával már erőszakoskodások is fordultak elő, s Bezerédy Pál, országos selyemtenyésztési felügyelő által tett azon nyilatkozat, hogy még eljő azon idő, midőn minden egy szederfáért — lomb nyerése szempontjából — éven- kint 10—15 kr. haszonbér készséggel fog fizettetni, — úgy látszik, nincsen is igen messze. Ezekkel szemben hol áll Békésmegye ? pedig népe éppen oly intelligens és szorgalmas, józan gondolkodású és vagyonszerző, mint más megyéé, ország-, megyei- s közlekedési utai hiányos szegélyzete elég teret nyújt a szederfa elhelyezésének! Karoljuk fel tehát a szederfák ültetését. Szederfamagot kapni Szegzárdon bármennyit, és ha már Békésmegye részére 1882-ben 2 Vs liter mag adatott onnan, mig ugyanaz időben Temes m. 12, Veszprém m. 15, Bács-Bodrog m. 12 Tolna m. 22, Pest-Pilis m. 39 liter magot szerzett, úgy a jó példán okulva, fejtsünk ki nagyobb tevékenységet e téren. Hogy azonban a községi faiskolák a kivánalmaknak megfelelőbbek legyenek, szükségesnek vélném azon eljárást követni, — még anyagi áldozattal is, — mint Tolna megyében van gyakorlatban, miszerint az egyes községek faiskolái ne egyedül a községi kertészre bizassannak hanem községi felügyelők I ezek viszont járási felügyelők — felügyelete alatt tartassanak, kik rendes napidij mellett idöszakonkint kötelesek a faiskolákat látogatni, útmutatással szolgálni a hiányokról és tapasztalatokról, esetleg szabálytalanságokról a járási főszolgabiráknál tüzetes jelentést tenni. Ezen állás oly qualifikáltabb egyénekre lenne bízandó, pld. tanítók, kik a fatenyésztés iránt érzékkel és előszeretettel viseltetvén, esetleg kiküldhetők is lennének oly helyekre, hol a szederfa metszés, csonkítás és egyéb megfelelő eljárások jónak bizonyultak, gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnének. A községi faiskolák tér nagysága azonban alig engedi meg a nagyobb terjeszkedést, és nagyon czélszerü lenne a nagyobb birtokosokat felkérni, hogy megfelelő és alkalmas helyen néhány hold földet 4—6 évi használatra az államnak taniskolául ingyen rendelkezésre bocsássanak, mely faiskolák azonban az állam által kezeltetnének. Ha már fa van, a selyemtermelés iránt a kedv is megjő, kivált, ha a tanítók — kik első sorban hivatottak — gyermekekkel e foglalkozást megkedveltetni, jó példával járnak el s ezek után indulnának, látva a szép jutalmat csekély fáradság után, az erősebb munkákra már nem alkalmas egyének és czigányok, úgy hogy majdnem biztosra vehető, miszerint az utóbbi 11 év alatt 3.718.133 klg. gubóért 5.247.421 frtot fizetvén ki az állam, a jövő évtized alatt ennek kétszeresét fogja kifizethetni. Vidovszky László. Irodalom. Uj könyv, költemények Irta: Rudnyánszky Gyula. Tisztelt nagy közönség! Márczius 15-ére kiadom költeményeim harmadik kötetét. A „Fény ben, árnyban“ és a „Nyár“ után az „Uj könyv“- et. Magyarországon tán vagyok az egyetlen versiró, aki minden foglalkozás nyűgétől szabadon — a költészetnek élek. Hogy életem egyedüli czél- jának ezt választva, hogyan élek ? itt föl nem panaszlom. A mi lelkemnek fáj : csupán az, hogy pályám függetlenségében nagyobb költői müvek megalkotására nincs „egy kis független nyugalmam“ , melyre azért sóvárgok, hogy a nemzeti költészet oltárán lelkem egész világát igaz áldozatul bemutathassam. Meg szeretném Írni a Mátyás-trilógiát, melyet már tiz esztendő óta Írogatok. Vágyam tüzel rég megkezdett nemzeti épo- szom meg a XIX. század hü képét tükröző verses regényem befejezésére. Ezeken felül sok más drámai és epikai tárgyam kívánkozik lelkemből szárnyakra kelni. De hiába zsibongnak eszméim, — a mindennapi élet gondja egyre zavar munkámban, és én, erőmet forgácsolva, a jövőt kell hogy odavessem martalékul a mának. Kissebb költeményeim kiadására pedig nincs válalkozó, aki az én múzsámért lelkesednék és, az úgynevezett mostoha irodalmi viszonyoktól visza nem riadva, verses könyvem Írói diját megadni kész lenne. Ily körülmények közt egyedül az ismeretlen nagy közönség szeretetében bizhatik a sikerre szomjazó reménység. Én tehát most ehez a nagy közönséghez, a magyar nemzethez szólok; az ő szivében óhajtok viszhangot kelteni. Lírai költeményeim 15 év óta szállnak, egyre szállnak szét a nagy haza minden tája felé; de nem tudom, melyik szív nyílt meg nekik, nem tudhatom még azt sem, egyáltalán nem vesztek-e el útközben nyomtalanul ? Hiszen ez a lírikus sorsa, kivált nálunk : csak úgy dalolhat, mint a madár rengeteg erdőben; ez szinte fölrebben, ha észreveszi, hogy hallgatják. De most az egyszer még is meg akarom tudni : él-e hazámban valahol rokonérzés, szeretet visszhangja, mely az ón dalaimra támadt? Várják-e, örömest látják-e valahol az én — új könyvemet? Ám, őszintén megvallva, czélom nem csupán az, hogy egy új kötettel útnak eredjek — ismeretlen állomások felé. Azt is el szeretném érni, hogy vándorlásomnak sikere legyen, hogy a nagy közönség segítségével végre nagyobbszabású műveim megírására szentelhessem minden időmet. Ezért adom ki most új könyvemet. Ez az új könyv igen díszes és terjedelmes kötet lesz : de előfizetési ára mégis csak egy forint, mert tudom, hogy a múzsát a szegényebbek jobban kedvelik a gazdagoknál. Az „Uj könyv“ mintegy 20 sűrűn nyomott íven, a nyomtató-ipar teljes művészetével kiállítva, 1891. márczius 15-én fog megjelenni. Fűzött példány ára 1 frt ; arany metszésű kötött példányé 2 frt. Kérem a nagy közönszget : rendeljék meg Uj könyvemet minél számosabban, és az előfizetési pénzt méltóztassék legkésőbb februárius havának végéig hozzám (Érsekújvárra czimezve) beküldeni. A ki a pénzt nevemre utalványozza: Uj könyv-emet 1891. márczius 15-én bérmentve megkapja. Bízom a nagy közönségben. Budapesten, 1891. Viz- kereszt napján. Rudnyánszky Gyula. A legújabb kor története czim alatt megjelent, Marczali Henrik nagyszabású munkájának füzetes kiadásából Révai testvérek (Budapest, IV. Váczi-utcza í. sz.) megküldték nekünk a 8. és 9. füzeteket. Ha már eddigelé is folyton fokozódó érdeklődéssel lapoztuk e jeles munka korábbi füzeteit, most az érdeklődéshez élvezet is járul, mert hazánk történetéről és nemzetünk beléletének azon korszakáról van benne szó, mely előkészítője lett a szabadság utáni vágy világokat megrázó kitörésének, az elnyomott szabadság romjain épült önbizalomnak és végre annak az igazi nemzeti öntudatnak és ezzel együtt az igazi alkotmányosságnak, melyért ma irigykedve néznek ránk oly népek is, ahol talán a „forradalom“ szele hamarább döntött trónokat, de a hol a romok még ma is feltámadást váró eszmék hantjait képezik. Marczali szakavatott kézzel mutat rá mindarra, a m, kiváltkép az 1825—1836. időközben oly gyökeres átalakítást idézett elő, hogy a régi állapotokba való viszatérés egyszer mindenkorra lehetetlenné vált. Szépítsük a dolgot akárhogy, de ha őszinték akarunk lenni, be kell ismernünk, hogy bizony nagyon elmaradottak voltunk még akkor, a midőn Európa többi nemzetei már gyors lépésekkel törtek előre. Ámde ugyancsak az 1825-iki országgyűlés ideje képezi hazánk történelmében azt a nevezetes pontot, a midőn Ausztriában komolyan kezdtek gondolkozni arról, miféle módokhoz kell nyúlni Magyarországgal szemben, a hol úgy látszik, a régi rendszernek már nincs foganatja. És e gondolkodás aztán teremtett uj rendszert, melynek hogy mi lett a következményei azt 23 évvel később tudtuk meg. A mint látjuk tehát, a most előttünk fekvő két füzet rendkívül érdekes anyaggal gyarapítja az előbbi füzetek tartalmát, és nem tudjuk eléggé ajánlani, hogy Marczali könyvét mindenki megszerezze, aki oly történelmi munka birtokába akar jutni, mely tudományos alapja daczára a legvonzóbb modorban van megírva és mely helyenként ép oly érdek feszitő, mint a legszebb regény és melynek unalmas része nincs sehol sem. Marczali könyve nélkülözhetetlen kiegiszitője mindem világ történelemnek és már csak azért is könnyű módon megszerezhető, mert 30 kros füzetekben jelenik meg. Gazdagon illlusztrálva jelent meg a Czapáry Albert által szerkesztett vRózsatenyésztés'í 2-ik füzete. E füzetben folytatja szerző észrevételeit a rózsás tervezése és a rózsa elhelyezését illetőleg a virágos kertben, illusztrácziókkal mutatva be szakszerű fejtegetését. Az első ábrán egy egészen egyszerű rózsás alaprajzát mutatja be a szerző, mig a 2-ik ábrán már egy táj kertbe helyezett rózsás tervrajzát állitja elénk kiváló Ízléssel. A 3-ik ábra egy rózsaiskolát mutat be bámulatos szakszerűséggel rendezve, míg a 4 ik és 5-ik ábrán ismét meglepő szép rózsások terveit látjuk. A 6-ik és 7-ik ábrán egy törpe, bokor, kúszó, közép magas és magas alanyon nevelt rózsák összeillesztését mutatja be. A rózsa ültetvénynek a bokor csoportozatok közt elvonuló sétányaira való beilleszthetésének még egy igen kellemes hatású képét nyújtja a 8-ik ábrán bemutatott alaprajza a rózsaágyaknak. A 9-ik ábra pedig a lugas szerkezetét oly időben tünteti elő, midőn a rózsák ép le vannak metszve. Á füzetet 9 ily szép kép disziti I ha még hozzá a világos és szabatos fejtegetést is felemlítjük, úgy őszintén elmondhatjuk, hogy e mű hézagot pótol kertészeti irodalmunkban s csak jó lélekkel ajánlhatjuk mindenkinek e mű megszerzését. Ára e folyóiratnak '/4 évre 1 frt 20 kr, mely összeg legczélszerübben postautalványon küldendő be a „Yirágkedvelők könyvtára“ kiadó-hivatalának Nyíregyházára. A Geszti uradalom Puszta-Gyantéi törzs sertés tenyésztéséből eladó magsüldők: 10 drb kan 60 forinttal, 70 drb kocza 50 forinttal P|4 évesek. Fekete fecskehasú kondor, elősmert jó faj. Megrendelhető folyó évi márczius hó 15-éig, átveendő április hó 15-éig, a Gyantéi tisztségnél, utolsó posta §arkad- Keresztár, Bihar megye. n. 2—3. Cognak Monopol (tSrv. védve.) Legkitűnőbb minősége és jutányosságánál fogva igen ajánlható. I nagy üveg *** sodronyba font 2 frt 50. I kis „ *** » » I frt 35. Ctyulán valódi minőségben csak egyedül Diésy Béla fűszer és csemege kereskedésében 3—8. kapHató. 2132. tkv. 1890. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Uferbach Rezső gyulai lakos végrehajtatónak, özv. Muldt Já- nosné Collet Karolina végrehajtatást szenvedő elleni 21 frt 80 kr. tőke követelés éB jár. iránti végrehajtási ügyében a b.-gyulai 1219. sz. tj. könyvben 2127. hrsz. alatt felvett beltelkes házra az árverést 600 frt — krban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fen- nebb megjelölt ingatlan az 1891. évi január hó 23. napján délelőtt 9 órakor a gyulai kir. tszék mint tkkvi hatóság árverelö helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/0-át, vagyis 60 frt — krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított, és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazság- ügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadék képes értékpapírban a kiküldött kezéhez ler tenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. 14. 1—1. Kir. törvényszék mint tkkvi hatóság. Gyulán, 1890. évi október hó 18-án. Fallay, tszéki bíró. Kiadó lakás. Szarvas utczában a németvárosi templom közelében 3 nagy szoba, 1 terem, 1 kisebb szobából, 1 konyha, 2 kamara és faszáiból álló két utezára szolgáló sarokház azonnal, vagy Szent- György naptól kezdve hosszabb időre haszonbérbe kiadó. A helyiségek két lakásnak is használhatók. t Értekezhetni Grimm A. József irodájában. íe. 1-3. lakásból állá, teljes jó karban levő Pacsirta utca 1369. számú házam szabad kézből, jutányos áron eladó. A házban 6 szoba és más melléképületek vannak. Venni szándékozók értekezhetnek a tulajdonos ÖZV. Jelűnek Já- zsefnével Gyulán. 16. 1—1. —___—1 Békésvármegye alispánjától. Árlejtési hirdetmény. Békésvármegye alispánja részéről ezenne közhírré tétetik, hogy a Csabán az u. n. vasúti téren építendő mély kút munkáinak biztosítása iránt f. évi január hó 25-én délelőtt 10 órakor a vármegyei székház kistermében újabb ajánlati verseny tárgyalás tartatik. Ezen kőműves, kutásó és vasmunkából álló vállalát költsége 1260 forint 61 krral irányozta- tott elő. Felhivatnak vállalkozni kívánók, hogy kellően bélyegzett és „Ajánlat a csabai mély kút építésére“ felirattal ellátott írásbeli zárt ajánlataikat, melyekhez 10°/o az az egyszázhusz forintot mint biztosíték csatolandó f. évi január hó 25-dikén d. e. 10 óráig alólirt alispánnal nyújt, sák be. A terv, előmérték, költségvetés, az árlejtési és épitési feltételek a békésvármegyei m. kir. építészeti hivatal helyiségében a vármegye székházában minden hétköznap d. e. 9—12 ég d. u 3—5 óráig betekinthetők. Gyula, 1891. január 8-án. 13. 2—2 . Jancsovics Pál, alispán. Dobay János könyvnyomdáj ába és könyvkötészetébe is kellő képzettségű 2 tanoncz felvétetik, és a hely egyezség esetén azonnal elfoglalható, it. 1-1. Gyulán, 1891. Dobay János nyomdája
