Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-06-16 / 24. szám
24-ik szám. Gyula, 1889. junius 16-án. r~ Szerkesztőség; Főtér Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vistza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. Félévre ......... Évnegyedre ..- i » *5 » l Egyes szám ára 10 kr. , .A Vitt. évfolyam T Társadalmi és .közgazdászat! hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoToay János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér tora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. ez. Eckstein Bernút fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon A községi gyámpénztárak kezelése és ellenőrzéséről. Igen szomorú körülmény, hogy a na pirenden levő sikkasztások megelőzéséről vált szükségessé eszmecseréket váltani. Ha minden ember kit a társadalom valamely bizalmi állásba helyez szinjelle- mü és becsiiletességli lenne; ha minden polgára hazánknak a római jog azon elvét követné, hogy: „honeste vivere; neminem ledere; suum cuique tribuere,“ akkor nem lenne szükséges a lopások megelőzésének módjáról értekezéseket Írni De hát elég sajnos, hogy a társadalom ilyetén képét, — kegyes óhajként — csakis ez ábrándok világában kell keresnünk. A „Békés" f. évi júniusi 22-ik számának vezérczikke, a szarvasi gyámpéuz- tárban felmerült sikkasztás esetéből azon eszmét veti fel, hogy a pénztárvizsgálatok „ne csupán a közgyám hivatalos kezelése alatt álló értékekre, okiratokra nevezetesen a pénztári napló, árvák főkönyve és adósok főkönyvére és a kötvényekre terjedjenek ki, hanem, a vizsgáló közeg, az adósok főkönyvében kitüntetett tartozások össze géről az adósokat, névre kiállított bárczá- kon értesítené, hogy a mennyiben a bár- czán kitüntetett tartozás és az adósfél bir tokában levő egyéni könyvecske közt eltérés mutatkoznék, eme egyéni bárczán felhivatnék az adós, a községi bírónál leendő haladéktalan jelentéstételre, hogy igy a ne- taláni csalárd üzelmek rögtön leleplezhe tők legyenek. Szerény nézetem szerint az ajánlott tervezet sem nem elég, sem a kivánt czél- hoz el nem vezetne; s legfeljebb is a megszavazott és kiadott gyámpénztári kölcsönök kezelésének controlja kívánna lenni. A szabatosan meghatározott ügyvitel, és as zigoruan keresztül vitt szakavatott ellenőrzés ez egyetlen de biztos szer arra nézve, hogy a gyámpénztárakban csalások és sikkasz tások elő ne forduljanak. Törvényhatósá gunknak árvaügyi szabálrendeletében íoc lalt 29 —32 §§-ai e tekintetben hézagosak lévén, kívánatos lenne, hogy csak a tör vénybatósági bizottság által hova elébb gyökeres revisió aló vétessenek. Mielőtt ez irányban contemplált nézeteimet általánosságban körvonalozva elő terjeszteném, meg kell ösmertetnem a t olvasót, hogy miféle természetű bevételek képezik a gyámpénztárakban kezelt törne gek összegét, s mik képezik tárgyát az árvaszék s községi elöljáróságok beutalványozá- sornak. A gyámpénztárakban kezelt tömegek a következők: 1. A kir. bíróságok által átadott ha gyatéki ügyekből származott gyámhatósági beutalványozások. 2. Az árvaszék által átadott hagyatéki ügyekből keletkezett beutalványozások 3. Adásvételekből származó vételárak beutalványozása. 4. Ingatlanok haszonbérletéből szár mazó jövedelmek beutalványozása. 5. Ingatlanok kisajátításából származó vételárak beutalványozása. 6. Birói árverések folytán előállott készpénz beutalványozása. 7. Ajándékozás folytán a gyámpénztárakba letéteményezett összegek beutalványozása. 8. Kiskorúak ingóinak eladásából származó pénzek beutalványozása. szolgálók lerótták a társadalom iránt való kötelességüket, melyei a bizalom révén őket polgártársaik megválasztásuk által kitüntették. Jane so vies Péter megyei árv. ülnök. A csabai regále. A csabai regále ügyében Baross Gábor belügyminiszter Csaba község és a közbirtokosoknak — lapunkban közölt — megyei közgyűlési határozata ellen beadott ielebbezésére, kővetkező leiratot intézte Békésvármegye közönségéhez: A vármegye törvényhatósági bizottságának f. évi április 15-én tartott közgyűlésében a b. csabai kir. kisebb haszonvételi jogok iránt felmerült tulajdonjogi vitás kérdésnek, az italmérési kártalanítási igény bejelentése alkalmából is szükségessé vált megoldása czéljáb.l, B.-Csaba község képviselő testületé és az ama jogokat birtokló és haszonélvező birtokosság között létrejött egyesség, illetőleg az ezen egyesség elfogadása tárgyában a községi képviselő testület által folyó évi márczius 18-án 86. sz. a. hozott határozat telett 13. bgy. 3292, 3366, 3557. ikt. sz. a. kelt határozatát, az ellene Csaba község képviselő testületé, úgy szintén Onódy János és társai csabai lakosok által közbevetett felebbezések következtében, továbbá az ezen ügyben Szucsu Béla csabai közbirtokosság! elnök által hozzám közvetlenül benyújtott kérvénynek is alapul vétele mellett és a vármegye főispánja véleményének meghallgatása, úgy szintén a m. kir. pénzügyminiszter ur véleményes nyilatkozása után felülvizsgálván, végső fokban a következőkben határozok. A törvénybatósági határozatot azon részében, amely szerint az egyességtöl, illetőleg az ezt elfogadó községi határozattól a jóváhagyást megtagadta, nem különben azon részében, amely a királyi kisebb haszonvételi jogokat, és mindazon ingókat és ingatlanokat, a melyek ama jogok jövedelmeiből szereztettek, a község vagyonához tartozóknak ismerte el és a községet az italmérési jog kártalanítása iránti igénynek törvény és szabályszerű módon való bejelentésére utasította a felmutatott tárgyalási iratok által igazolt indokainál fogva helybenhagyom. Ellenben a törvényhatósági határozatnak azon részét, a mely szerint a községi képviselő testületi határozatot, amely a jóváhagyás megtagadása által különben is végrehajthatlanná vált, tehát batálylyal nem birkát, azon okból semmisítette meg, mert szerinte az egyik szerződő tél a csabai közbirtokosság szerződésre képesített jogalanynak nem tekinthető: megváltoztatom s kijelentem, hogy a királyi kisebb baszdnvételi jógokat birtokló és haszonélvező birtokos közönség, daczára annak miszerint a kormány által megerősített szabályokon nyugvó szervezettel oem bir, de tulajdouképen annálfogva, hogy a közbirtokos- sági alapszabályok ha léteznek is, — szerződés természetével biró oly szabályok, a melyeket az érdekelt felek magok közt állapíthatnak meg, és melyek hatósági megerősítést nem igényelhetnek, nem is birbat, mégis szerződésre képesített jogalany, a raelylyel a közös és osztatlan tulajdon vagy birtokra nézve a törvényszerű formák s kellékek mellett érvényes szerződés köthető. A törvényhatósági határozatnak azon részét, amely szerint Csaba község képviselő testületé utasittatott, hogy ez idő szerint a közbirtokosság által birtokolt jogok, és az ezek jövedelmeiből szerzett összes ingó, valamint akár a község, akár közbirtokosság nevére telekköuyvczett ingatlanokra nézve tulajdoni és birtok jogait haladéktanul törvényszerűen érvényesítse, szintén megváltoztatom, és elrendelem, hogy a község és a köz- rtoknsság között a királyi kisebb haszonvételi jogok és ezekkel kapcsolatban álló ingók s ingat- ’anoknak a község tulajdonába és birtokába leen- lő bocsátása iránt az 1886. évi XXII. t.-cz. 114. „-a értelmében újabb barátságos egyesség létesítése kiséreltessék meg, amely egyesség a községi képviselő testület által való elfogadtatás után a törvénybatósági bizottság közgyűlésnek jóváhagyása alá lesz terjesztendő. Ezen elhatározásomat indokolja az, bogy ámbár a törvényhatóság azon állás pontját, mely szerint a szóban levő jogokat, ingókat s ingatla- ikat a község vagyonának tartja, az ügyiratok különösen a volt földes urakkal 1846-ban kö tött örök eladási szerződés alapján teljesen alapos s jogosnak kell elismernem, 8 azon esetc(őriztetnek, mert hiszen az ellenőrzésre, hi Ivatott elöljáróknak és főszolgabírónak bát . Imikor alkalma van a közgyámok működésé Iszenunel kísérni, akkor a kezeinél levi Ihatározatok betekintésével mindenkor meg Igyóződést szerezhetnek arról, hogy a ren Idelkező hatóság intézkedéseit, a közgyár lliivén és pontosan végrehajtotta e vág' |neiu. Hanem azután az ellenőrzéssel megbi zott közegeknek is tisztában kell lenniöl I azzal, hogy a közgyám működési köré Itekihtve, tulajdonképen mire kell ellenőr Iző figyelmüket forditaniok; másrészről i ■ hivatalos eljárás körén belül a patriarcháli ■ leinézésnek, leplezgetésnek vége szakítandó Iszeraelőtt tartván ama latin közmondást Ihogy „ amicus Plato, amicus Aristoteles lsed maximé arnica“ a „közérdek“! Hogy ezen irány elvek tekintetbe vé ;|telével, milyen ügyviteli szabályzatot tar Itanék kívánatosnak megalkotandónl, arr; jezen hírlapi czikkben ki nem terjeszkedem la czikkiró úrral szemben azonban, kötelez Ive érzem magamat annak bizonyításán szorítkozni, hogy a gyámpénztári kölcsö mök kezelése is egész egyszerűen control llirozható. A gyáinpéntárak kezelésére feljogosi ltott nagyközségek saját községi szabály Irendeleteikben határozták meg a kölcsönöl Imegszavazási módját legtöbbnyire a köz lségi elöljáróságok hatáskörébe utalvái I azokat. Mindenik szabályrendeletben meg vai I határozva, hogy évenkint milyen °/o ha ínyad törlesztendő, s a kamatok mely idő ben fizetendők. Ha tehát az elöljárók ezen körűimé' nyekkel tisztában vannak, a mint azt tér- Imészetszerüleg tudniok kell, rajtok lévéi mind sorban a felelősség terhe, akkor köl- Icsön, tőkerészleteket és kamatokat besze- Idendő közgyámukat igen könnyen ellen ■őrizhetik; s ha ezek — mint például f szarvasi közgyám — sikkasztásokra vete- I mednének, a legelső pénztári vizsgálattá [megfoghatnák. Csak tudatába legyenek as [ellenőrző közegek ki részére, mikor s mily összeg szavaztatott meg és utalványoztatok kifizetésre, akkor nem szükséges egyébb mint betekinteni az adósok főkönyvének rovataiba (gyámügyi megyei szab. ren. 62, §-ához alkotott Illik minta) s azonna szembe kell, hogy tűnjék, váj jon fizetett e |az adós vagy nem? Ha nem fizetett, akkor a gyám kérdőre vonható a behajtás elmulasztásáért, mert a közgyámnak fizetési ha lasztást engedélyező joga nincsen; sót adós saját személyében is kérdőre vonható a késedelmezéseiért.*) Azon körülmény tehát, hogy a közgyám az egyéni könyvecskébe bejegyezte a fizetést, s az adósok főkönyvébe be nem jegyezvén a fizetés tényét a pénzt — mint Viskovics tévé — elsikkasztotta: szerény nézetem szerint, a községi elöljáróság ellenőrzésének hiányosságából következhetett be csupán. Itt is tehát a rendes kezelés, és szakavatott s e mellett szigorú ellenőrzés a biztosabb megelőzési mód, a sikkasztások megakadályozására. Rend, pontosság, szakértelem és kellő szigor teremthet csupán rendes állapotot nem csak a gyámpénztárak kezelésénél, de íltalában az administrátió minden ágában ; i ha ez érvényesül, akkor a közügyet * i *) Czikkiró fentartja magának a jogot, álláspontját i lap közelebbi számában megvédeni. Szerk. Kiutalványozások tárgyául a következő] szolgálnak : 1. Nagykorúságukat elért árvák tö megei. 1 2. Kiskorúakat terhelő örökösödési szá zalék összegek. 1 3. Végrehajtást rendelő bírósági é ’ közigazgatási végzésekben elősorolt köve 1 telések és költségek. 4. Adásvételek folytán szükségelt ősz 1 szegek. 5. Kiskorúak egyébb különféle szűk ségleteire kivánt kiadások. A fentebb elősorult bevételek és ki adások, csakis árvaszéki határozatok foly tán érvényesíthetők. Részint az 1877. XX. t. ez., részint pedig a törvényhatósági árvaügyi szabályrendelet intézkedéseiből folyólag a közsé gi elöljáróságok is feljogositvák bevételei és kiadások iránt utalványozási joggal él ni. Nevezetesen : 1-ször hatóságilag be nem fejezett hagyatéki ügyekben, ingók eladásából befolyi pénzt s a hagyatéki tömeg követelését képező adósságok kifizetett összegeit mini tömeget, a-községi biró és jegyző kezeli: melyből a bevételek és kiadások, a bird és jegyző utalványozása mellett eszközöltetnek. 2 szór. Egyes nagyobb községek, — mint Békés-Csaba, Szarvas, Békés elöljáróságai föl vannak jogosítva, hogy 50 írtig terjed lieg, a kiskorúak apróbb szükségleteire utalványozásokat tehessenek; ezen felül a b.-csabai főszolgabíró — csupán b.-csabai kiskorúak érdekében, — 100 írtig terjedő utalványozási joggal bir. 3 szór. Azou nagyközségek, melyek az 1877. XX. t. ez. 285. §-a alapján a belügyminiszter engedélye által e községbeli árvák pénzeit önállólag kezelik, községi szabályrendeleteik értelmében, gyámpénztári kölcsönöket engedélyezhetnek s utalványozhatnak. Fentiekben összegezvén tehát az árvaszék, főszolgabíró és egyes nagyközségek utalványozásainak tárgyát és jogkörét, most már értekezésem tulajdonképeni tárgyára térek át: — hogy vélem t. i. meg- akadályozandónak és megakadályozható- nak a gyámpénztári sikkasztásokat. Elvül állítva föl — a melytől semmi körülmények között eltérni nem szabad — hogy hatósági utalványozások nélkül, pénzeket bevenni avagy kiadni ne lehessen. Szabatos intézkedés veendő foganatba! másodsorban, hogy az árvaszék által hozott utalványozó határozatok úgy a közgyámnak, mint az ellenőrzéssel megbízott közegeknek u. n. községi elöljáróság, fő szolgabiró, közp. számvevőség, nyilvántartó kezeihez, biztosan bebizonyithatólag kéz- besitessenek. A főszolgabíró és községi elöljáróság utalványozó határozatai, a közgyáui- nak ugyan ily módon kézbesitendők. A közgyámnak, s az ellenőrzésre hi-l vitott főszolgabíró- s elöljáróságnak szigo-l man kötelességévé teendő, hogy a midőn I írvaszéki utalványozó határozat vétív melletti fezeikhez kézbesittetik, — egyéb beadvá-l ayokkal hasonlóan — azt az érkezés ide- ének megjelölésével, sorszám szerint iktató íönyveikbe az átvétel napján bejegyezzék] t illetőleg bejegyeztessék ; s ha határidő-] iöz kötötten kapnak utasítást, azt szabato | ián nyilvántartva, betartsák. Ha ezen elősorolt intézkedések szigo-f u pontossággal foganatosíttatnak és ellen-l
