Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-26 / 21. szám

Alispáni jelentés.

Békésvármegye tavaszi rendes közgyűlésére. Méltóságos főispán ur !

Tekintetes törvényhatósági bizottság j A vármegye állapotáról és a múlt 1888-ik

ai

726/89.

Az 1883. évi XXIII. t. ez. 31. értelmében kötelesek mindazok, kik vadászatra használható fegyverek birtokában vannak, nem különben azok is, kik a vadászati jogot gyakorolni kívánják — a fegyveradó kirovása alapjául szolgáló bejelentéseiket 1889. évi junius hó végéig városi adóhivatalnál megtenni, — mirt is figyelmeztetnek azok is, kik a vadászati jog gyakorolbatása iránti bejelen tóseiket nem a fi évi júniusban, hanem ésőbb szándékoznak megtenni, — hogy azon kötelezettség alól, miszerint a vadászati fegyvert már f. évi junius hóban bejelentsék fölmentve nincsenek, hanem a bejelentés elmulasztása az idézett törvény 42. és 43. §§-ai értelmében 10 írttól 20 frtig terjedhető birsággal büntettetik,

— azon egyének pedig, kik fegyvereiket

— még mielőtt vadászat-jegy iránti beje lentéseiket a kir. adóhivatalnak átadták volna — a községnél bejelentették : a fegyveradójukat a községnél fizetendik le.

— és kétszeres adófizetés elkerülése végett a nyerendő fegyveradó igazolványt a kir. adóhivatalnál a vadászati-jegy bejelentésé hez csatolják.

Gyula, 1889. május.hó 24-én.

Dutkay Béla, polgármester.

731.

89.

A folyó évre megállapított III-ad osztályú kereseti s nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és társulatok adótételeire hozott általános jövedelmi pótadó ki rovás, nem különben a föld és házadó után esedékes általános jövedelmi pótadó kivetési lajstrom az 1883. évi XLIV-ik t. ez. 16. §-a alapján a városi adóhivatal helyiségében f. hó 27-től junius hó 3-ikáig közszemlére kitéve tartatok.

Gyula, május 24-én 1889.

iDyxtlza-y Sála.,

polgármester.

Hírek.

A vármegye rendes közgyűlése folyó hó 20-án vette kezdetét, és csütörtökön fejeztetett be. Mint előrelátható volt, az érdeklődés csak két első napon nyilvánult, azután egy—két ügybuzgó bizottsági tagon kívül csupán a megyei tisztikar vett részt a tanácskozásokban. Első naállapított 2 kruyi dijjat — mint a mely nem egyesek, de a közérdekben történik — törő rendelő belügyminiszteri leirat tárgyalása sor felhivatott a vármegye állandó választmány hogy a vármegyei állatorvos utiátalányanak n ként és mily mérvben leendő felemelése iránt legközelebbi közgyűlés elé javaslatot terjes szén elő.

A Mikó Miklós által | gyomai „Wodian árvíiház“ javára tett alapítványról szóló levele példányban kiállítása és jóváhagyás végett a bt ugyminiszterhez leendő felterjesztése elrende tetett.

A közmüvelödési-alap gyarapitasara me{ szavazott 1 % pót-adó miként leendő felhaszni lása iránt a miniszteri rendelet értelmében alki tott szabályrendelet, melynek értelmében a vái megyénél régebb idő óta „magyarító alap“ ez men kezelt összeg is ezen alaphoz csaloltatik - jóváhagyás végett a belügyminiszterhez teltei jesztése elrendeltetett.

A vármegyei közgyűléseken üléssel és szs vazattal biró tisztviselők névjegyzéke a leérke zett miniszteri rendelet értelmében akként lel kiigazítva, hogy a vármegyei alorvos és állal orvos a közgyűlési tanácskozásokban rósztvesz nek ugyan, de szavazati joggal nem bírnak.

A vármegyei és községi tisztviselőkre fe gyelmi utón kirovott bírságpénzek hová forditá sáról és kezeléséről alkotott vármegyei szabály r-ndelet — a leérkezett miniszteri rendelet ér telmében — módosíttatván, jóváhagyás végett i belügyminiszter úrhoz felterjesztetik, hasonló in tézkedés történt a külföldiek nyilvántartási tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelette Í3 — nemkülönben a kompok és hidakra s as azokon való közlekedés érdekében vármegyei sza bályreudelet alkotására nézve is a fentihez hasonló határozat hozatott.

Ezzel véget érve az el6Ő napi tanácskozás másnap 21-én kedden délelőtt 9 órakor, az else naphoz képest még egyszer annyian megjeleni bizottsági tagok s az elnöklő főispán kölcsönös szívélyes üdvözlése után, az előző nap hozott határozatok hitelesíttettek, a miután a főispán következőleg alakítja meg a választásnál esetleg szükséges szavazatszedö küldöttséget, elnök : a vármegye alispánja, tagjai : Varságh Béla, Tatay János bizottsági tagok és a megyei jegyzői tisztség, azon megjegyzéssel, hogy ha lefolyandó választások valamelyikénél a jegyzői kar valamelyik tagja mint pályázó érdekelve volna, az esetben az illető tartózkodásra hivatott fel.

Ezek után elnöklő főispán jelei a közgyűlés előtt, hogy a megüresedett vármegyei fő- jegyzői állásra két pályázó jelentkezett,- Dr. Fabry Sándor és Dr. Bodoky Zoltán, kik mind- letten jelöltettek, azonban Dr. Büdoky Zoltán risszalépett, miért is Dr. Fábry Sándor közfel- váltással s nagy lelkesedéssel egyhangúlag vár- aegyei főjegyzőnek megválasztótatt, ki is k nagy litüntetést rövid beszédkébm igen szép szavak- tál megköszönte.

Dr. Fábri Sándornak vármegyei főjegyzővé örtént megválasztása folytán megüresedett Gyo- iái járási főszolgabírói állásra pályáztak : Rohos- a Mihály gyomai járási szolgabiró, Popovics lylveszter vármegyei I-sö aljegyző és Ambrus lándor gyulai járási szolgabiró, kik mindhárman elhitettek, és szavazás kéretvén, az elrendelt és

ízImegejtett szavazás eredményeként R$hoska Mi- lilhály 100 szavazattal gyomai járási főszolgabíró- nluak megválasztatott, mig Popovics Sylveszter 8; i,|és Ambrus Sándor 6 szavazatot kapott, i-l Rohoska Mihálynak gyomai járási főszolga a I bíróvá történt megválasztása folytán roegüresedetl (gyomai járási szolgabiróságra pályáztak Dr. Bar- Itóki József csabai ügyvédjelölt, Jantyik Mihály, rlWiellandt Sándor és Csánki Jenő megyei közigaz- 31gatási gyakornokok, kik mind a négyen jelöltet- -Ivón, a megejtett szavazás eredményeként gyomai -(járási szolgabirónak Jantyik Mihály 61 szavazat- ital meg választatott, mig a többi pályázók egyenlően 37—37 szavazatot nyertek.

■| Ezek után elnöklő főispán, Dr. Bodöky Zoltán ■|b.-gyulai ügyvéd jelöltöt vármegyei tiszteletbeli |főjegyzővé kinevezte, s az ekként megválasztott lés kinevezett uj tisztviselők a hivatalos- esküt a Iközgyűlés színe előtt nyomban le is tették.

A választásokat követte a közgyűlésnek [egyik legérdekesebb és legfontosabb tárgya, a IBékésvármegyei vasúti bizottságnak javaslata, a Ivármegyei helyiérdekű vasutak létesítése, ugyanazokra az előmunkálati engedély kikérése, és a [munkálatokra szükséges 10,000 forintnyi összeg ■ megszavazása tárgyában, melynek tárgyalása vallóban hosszas és érdekes vitára adott alkalmat, I különösen két vélemény mellett barczoltak erősen, laz egyik volt, mely az állandó választmányi véle- |ményt az alispán inditváoyával kibövitve kivánta határozattá emelni, a másik volt a moly az állandó választmányi vélemény mellőzésével a Soenderop féle időközben érkezett építési ajánlatot, vélemé nyezés végett a vármegyei vasúti bizottságnak óhajtotta kiadni, az ügyhöz hozzá szóllottak, Dr. Hajnal István, Tatay János, Székács István, Haviár Lajos, Keller Imre, Oláh György, Haviár Dániel, Jancsovics Pál alispán, Tatár János, Hegedűs Mihály, Fábry Sándor főjegyző,' és Szabó János esperest bizottsági tagok, míg elnöklő főispán az elsorolt felszőllalók véleményének aránya szerűit mondta ki a határozatot, a mely szerint az állandó választmány véleménye, az alispáni indítvánnyal kibövitve elfogadtatik, ugyanis Soenderop és társa berlini vasút épitÖ társaság ajánlata elvben elfogadtatván, felhivatift nevezett építő társaság, bogy a lehető legrövidebb idő alatt

— ne csak a Sárréti, de a tót-kon>lósi vasul vonalra nézve is terjeszsze be a tervezetet és költségvetést, — melynek tárgyalbatása során fog azután a vármegye közönsége érdemleges határozatot hozni, úgy a vonalak iránya, mint azok mily mérvben leendő segélyezése tárgyában. Mellékesen megjegyzendő, bogy a kiküldött várm -gyei < vasúti bizottság beterjesztett s ez alkalommal i nollőzött véleméuyéheu, a nevezett vasütalcnak 1

— a vármegye által házilag leendő felépítési esz- < nét egészen mellőzve, — részvények utján hozta I avaslatba azok felépítését.

Ezzel a közgyűlés másod napja délután 1 i írakor ért véget. .• t

évi őszi Közgyűlésiül a mai napig leioiyi iac alatt tett nevezetesebb intézkedésekről szóló rendszerinti jelentésemet az 1886. évi XXI. törvény- czikk 68. §-a s) pon'ja értelmében tisztelettel a következőkben van szerencsém előterjeszteni.

I. Népmozgalmi viszonyok. ' Közegészségügyi állapot.

Vármegyénk területén a bemutatott anyakönyvi adatok szerint az 1888-ik év folyamán született 12026, elhalt 9036 egyén, s így a népesség száma szaporodott 2990 lélekkel, a mi által vármegyénknek az 1887-ik óv végén 254755 lélek számot tett lakossága 257745 főre emelkedett.

E népmozgalmi adatok az- 1887iHs éviekhez viszonyítva kedvezöeknek mondhatók, a meny nyiben az 1888-ik év folyamán a születések száma, ha nem is sokkal, nevezetesen 154-el több de a halálozások száma 1206-al kevesebb, mini 1887-ben volt. E kedvező eredmény azon örven detes körülménynek tulajdonítható, bogy a lefolyt évben nagyobb mérvű járváuyok a vármegyében nem uralkodtak. Legtöbb egyén * halt e tüdögümökórban, számszerint 1154, mi ^vármegyénk éghajlati viszonyainak a mellbetegségek terjedésére való alkalmas voltát tünteti fel ; — azután legtöbb egyén balt el bélhurutban, szám szerint 1108, mely szám majdnem egész össze gében a gyermekek halálozási eseteiből telik ki más betegségek, nem feltűnő halálozási szám arányt vontak magok után.

Öngyilkosság 73 esetben fordult elő, erő Iszákos halál 13 esetben, véletlen szerencsétlenség Ifoiytán kimúlt 101 egyén, elmebajban meghal 28, és víziszonyban 4. — Szembeötlő kissé i Ipokolvar folytán elhaltak száma, e fertőzőbajban |25 egyén balt el, mi csak úgy lehetséges, hogj

Fürödhetik most már előkelő nyugalom- r mai a Körös szőke habjaiban, mulatságát nem|c fogja zavarni a hivatalos alárendeltség tudata ;r peczkes dobásaival nyolczával ütheti a kugli) bábukat büntetlenül mert nem lesz, a ki rá-| szabja a strófot, ö lévén a falunak ura, ha a| báró nincs otthon. ||

A gazdátlanná lett szolgabirói állásra|e sokan voltak a pályázók, de a választott csak j egy lett. L

Négy község kivánta a saját gyermekét |l kenyérbe tenni. És a versengők közül ez egy-|l szer kivételesen nem a harmadik örvendett,! hanem a negyedik. n

Az országszerte hangoztatott agrár poli-|t tika itt is gyökeret vert. A győzelem az ag-li ráriusoké lett még pedig olyan fényesen, hogy le azt annak idejében Pyrrhus is megbámulta I volna. I(

A megejtett választások után a főispán || nem kevesek bánatára vigasz versenyt ren-L dezett és kinevezte főjegyzővé azt, ki ezt all nagy tisztességet teljes mérvben meg is érde-|| Hielte. Úgy láttam nagyon örvendett a kitün-|l tetésnek de azt is kinéztem belőle, hogy in-|j kabb meghatná, ha felváltható volna osztrákli értékben a nagy tisztesség.

Öröm és elkeseredés vegyes érzelmei): között zárult be a közgyűlés második és leg-| érdekesebb napja, mely keserűen igazolta a| szentirás sokszor bosszantó, de mindig igaz): szavait, hogy „sokan vannak a hivatottak, de Jtevesen a választottak."

Ficzkó. I

í- a lakosság alsóbb rétegeiben a törvényes tilalom 5- daczára s a hatósági ellenőrködés kijátszásával a 13 lépfenében megbetegedett jószág húsa is fogyasz- tatik, mi oka ezen szomorú eredménynek, a- .A 9036 halálozási esetből 1 éves korukon

itt alól elhaltak 2735-en, 1 évtől 7 éves korukig r- 2510-en, a 7 éven felüli korban elhaltak száma y, pedig általában igen mérsékelt. Ez adatok sze- i- rint legnagyobb volt a halálozási arány az egy t- éven alóli csecsemőknél, s azután a 7 éven alóli Eli gyermekeknél. — A 7 éven alóliak halálesetei az összes halálozások 57% képezik, mi rendkívüli i- nagy arány, s a gyermek halálozásnak szomorú képét nyújtja. A gyermek halálozásnak ily nagy n aránya azonban általános az egész hazában az li országos statistika szerint a gyermek halálozás a tt haláleseteknek több mint 50%-át képezvén, és a igy a gyermek gyógykezelésnek megyénkben való különösebb elhanyagolására ezen adatokból kö- k vetkeztetni nem lehet, sőt a múlthoz viszonyítva a haladás állapítható meg e térén, a mennyiben az a 1887-ik évben is 6608 volt a 7. évben alól el- haltak száma, s azok a halálozások 64%-át ké- a pezték. A lefolyt évben tehát 1363. 7 éven alóli g gyermekkel kevesebb halt el, mint 1887-ben, mi- 7%-nyi javulást mutat. Ez eredmény csekély ;, ugyan még, de mégis figyelemre méltó, s ez ered- i, ményt a vármegye tekintetes bizottsága 1887. évi- deczember 19-én tartott közgyűlésében hozott, s a tavaly foganatba vett azon határozata következ- S menyeként kell tekintenem, mely határozattal elrendeltetett volt a szegény sorsú családok összeírása, a vagyontalan szülök beteg gyermekeinek

i a községi szegény alapból való minden akadékos . kodás nélküli gyógyítása, s az orvosi gyógykeze- ! , lést igénybe nem vevő szüléknek a legszigorúbb i r büntetés«. E határozat folytán fokozott figyelem- >- ruel kísértetett a hatóságok által a 7 éven alóli 1 ) gyermekek gyógykezeltetésének ügye, s az I-ső i . fokú egészségügyi hatóságok részéröl beérkezett 1

jelentések szerint a hallottkéraek által bejelentett < ’ minden egyes eset, melynél gyógykezelés nélküli í : halálozás fordult elő, érdemleges tárgyalás alá t vétetett, s a szülék legtöbb esetben megbüntetet- í : lek. E szigorú eljárás eredményeként tüntethetem < fel minden valószinüség szerint, hogy a leiolyt I évben 377-el kevesebb volt a gyógykezelés nél- I kül elhalt 7 éven alóli gyermekek száma mint 1

1887-beni u t

(Foly. köv.) j

n pon érdekes és beható tanácskozás folyt a föld- a míves iskola létesítése tárgyában ; azt határozták,- hogy egy számos tagból álló bizottságot küldenek ki az ügy tanulmányozására, Haviár Dániel or*

n szággyülési képviselőnek szépen indokolt inditvá- g nya, hogy a törvényhatóság már most intézzen -e a tárgyban feliratot a földművelési miniszterhez, a- létesítendő földmives iskolának bizonynyal csak y hátrányára, nem fogadtatott el. Második napon a i tisztviselők választása ejtetett meg. A főjegyzői z állásra két jelölt volt.* dr. Fábry Sándor és dr li Bodoky Zoltán, de miután Utóbbi szavazás előtt n visszalépett, dr. Fábry Sándor egyhangúlag vá- y lasztatott meg. Az uj főjegyző szívből fakadó ékes z szavakban köszönte meg a törvényhatósági bizott- a ságnak személye iránt tanúsított megtisztelő bi- s zalmát. Szívós küzdelem folyt a gyomai lőszolga- 5 birói állásra elrendelt névszerinti szavazásnál: az- eredmény sokáig kétes volt, és csak a Szavazás i végén dőlt el Rohoska Mihály gyomai szolgabiró i javára, ki 100 szavazatot kapott Popovics Szil- veszter első aljegyző 83 és Ambrus Sándor gyu- Iái szolgabiró 6 szavazata ellenében. Rohoska i megválasztása folytán csupán a gyomai szolgabi- i roi állás betöltésq vált szükségessé; ez a válasz- 7 tás már megcsappant érdeklődés mellett folyt le;- eredménye lön, hogy Jantyik Mihály közig, gya- i kornok Wieland Sándor, Csánky Jenő, s dr. Bar- 9 tóky József ellenében viszonylagos szótöbbséggel- választatott meg ; Jantyik 60 szavazatot, három- ellenjelöltje mindeuik 37—37 szavazatot kapott. ■ — Választások megejtése után Terónyi Lajos fó- [ ispán dr. Bodoky Zoltánt tiszteletbeli megyei fő- i jegyzőnek nevezte ki. Az uj tisztviselők esküle- . tétele után a sárréti vasút ügye tárgyaltatott hosz- i szasan, behatóan. A közgyűlés elfogadta az állan- . dó választmány javaslatát, mely szerint a sárréti i vasút létesítése érdekében Soenderop és társa ezég i ajánlata fogadtassák el elvben, megtoldva Jancso- i vies Pál alispán és kir. tanácsos ama szépen in- , dokolt módosításával, hogy a vállalkozó ezég hivassál; fel az iránt, hogy a sárréti vonalon kivül

, a mezőhegyes-,, tót-komlós-, Orosháza, Kondoros, Szarvasi vasútra nézve is készítsen előmunkálatot i és költségvetést, úgy hogy a két vicinális vasút , terve az őszi, esetleg addig tartandó rendkívüli közgyűlésen együttesen legyen tárgyalható. Eme határozattal egyideüleg kimondatott az is, hogy a vármegye változott viszonyok folytán lemond róla, miszerint a vasút kiépítés ügyét közvetlenül intézi, mint az az őszi közgyűlés alkalmával határozatba ment. Harmadik és negyedik közgyűlési napon a községek többé kevésbé fontos ügyei tárgyaltattak kongóan üres teremben. A közgyűlés egyik tárgyát képezte Dutkay Béla polgármester választása ellen beadott és a múlt közgyűlésen nem tárgyalt felebbezés, mely most sem jött tárgyalás alá, amennyiben Kádár Henrik felfolyamodását közgyűlés előtt visszavonta. — A közgyűlésen mindvégig Terényi Lajos főispán elnökölt nagy tapintattal és nagy tárgyismerettel vezetve a tanácskozásokat, melyekben egyébként ő maga is részt vett. A közgyűlés lefolyására nézve egyébként utaljuk a szives olvasót a lapunk más he lyén közölt terjedelmes tudósításra, mely az egész tárgysorozat elintézését tartalmazza.

Zsiliuszky Mihály Csougrádmegye uj főispánjának beiktatási ünnepélye junius hó 5-én lesz Szentesen. Csongrádmegye ez alkalomból meghívta Bákósmegyót is, és mint értesülünk, a vármegye nagyobb számú küldöttséggel .képviselteti magát az ünnepélyen. Zsilinszky Mihály tiszteletére csabai barátai s tisztelői folyó hó 20-áu díszvacsorát rendeztek a vigadóban, melyen mintegy hatvanan vettek részt.

A békés-bánáti belv. hitv. egyházmegye ez évi rendes traktualis gyűlését junius 13-án tartja Szentesen.

Kinevezés. Horváth Vilmos gyulai kir. törvényszéki jegyző Margittára kir. aljárásbirónak neveztetett ki. A hivatalában szép képzettséget és szorgalmat tanúsított, a társadalomban kedvelt fiatal hivatalnok előléptetéséhez szivünkből gratulálunk.

Alapszabály jóváhagyás. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a tót-kom- lósi ipartestület békéltető bizottságának alapszabályait jóváhagyta.

A legközelebbi világosi országos vásár a közbe jött pünkösdi ünnepek miatt Junius hó 1-ón, jövőben pedig Junius hó l-ső napját követő szombaton és vasárnapon fog megtartatni.

Az országos vásár e héten veszi kezdetét. Nem fűznek hozzá nagy várakozásokat különösen a sertéstenyésztők nem, mert utóbbi hetekben rohamosan hanyatlottak a sertésárak, a hizlalók és kereskedők egyaránt roppant veszteségeket szenvedtek ; a szarvasmarha ára is nagyon gyango már rég idők óta, a terményárak szintén napról uapra hanyatlanak; igy természetes és sajnos, hogy a kereskedő és iparos osztály nagyon halvány reményeket lüzhet a vásári forgalomhoz. Ily körülmények között egyáltalában nincs szükség erőszakolt eszközökre, hogy a vásári forgalom és a vásár jelentősége még mesterséges utón is romboltassák. Már egyszer említettük, hogy a Békés-