Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-05-26 / 21. szám
vármegye területire kinevezett állami állatorvos a nyersbár kirakodó helyet a Szerecsentérről, hol már emberemlékezet óla tartják a bőrvásárt, a várostól messze távolnyira akarja elhelyeztetek Azt hittük, hogy ez a bizar eszme szerencsésen lomtárba került, de nagy meglepetéssel kellett róla tudomást vennünk, hogy „a leányzó nem halt meg, csak aludott“ és álmából felocsúdva, ugyancsak hangos életjelt ád magáról. Mi elmondottuk nézetünkét e tárgyban, és azóta semmi olyan indok vagy újabb körülmény nem merült fel, mely eme nézetünkben legkevésbé is megingathatott volna. A nyersbőr vásár ott, és csak is ott van jó helyen, ahol van; ba másutt lenne, akkor is oda kellene áttenni a Szerecsentérre éppen állategészségi tekintetből, mert a Szerecsen tér olyan szerencsésen el van különítve a külső vásártértől, abol szarvasmarha s ló vásárok tartatnak, hogy a vásárra felhajtott jószág teljesen kikerülheti és tényleg ki is kerüli a nyersbőr kirakodót; akár- hová helyeznék a nyersbőr vásárt, az okvetlen rosszabb, és az állategészségügyi követelményeknek kedvezőtlenebb helyen volna, mint ahol most van és ahol annak meg is kell maradnia, ha csak a városi tanácB és a képviselő testület egy kicsi kis erólyt fog ez ügyben kifejteni. Au állami állatorvostól n’m reméljük, hogy ez ügyben más álláspontot foglaljon el, mint amelyen mostan áll, a vármegye alispánjától azonban csodáljuk, hogy a városi hatóságnak e kérdésben elfoglalt álláspontjából mit sem fogadna el, csak azért hogy az állami állatorvos egyoldalú nézetének deierál- jon, túlbuzgóságból be akarta tiltatni a miniszterrel a bőrvásárt, ha az a Szerecsen téren tartatnék, ahol p 'dig az állategészségügy legkisebb veszélyeztetése nélkül tartják száz év óta. Szerencsére a miniszternek több érzéke volt ama számtalan érdek iránt, melyeket ilyen heroikus intézkedés vészé lyeztetne s elrendelte, hogy a nyersbőr vásár akadály nélkül legyen most is megtartandó. A városi hatóságtól és a képviselő testülettől pedig a város közönsége joggal elvárja, hogy ez ügyben erélyt fog kifejteni, s az állami állatorvos ur szeszélyéért nem fpgja összetett kezekkel tűrni, hogy a Szerecsentér háztulajdonosai, rendes és nagy adófizető polgárok házai elértéktelenedjenek, bogy a város, amelytől elvették a regále jövedelmet és mely 50—60 perczent községi adóval kénytelen polgárait megterhelni, most még ezreket költsön egy börvásártér kisajátításra s berendezésre, és amely bőrvásár, ba nagy távolságnyira volna — mert úgy kellene lenni — a várostól, e mellett teljesen elvesztené jelentőségét és leirhatlan kárt okozna gazdáknak, iparosoknak és kereskedőknek egyaránt, és mindezti azért, mert az állami állatorvos urnák úgy tetszik noha legkisebb statisztikai adattal sem képes a mostani börvásár állategészségügyi veszélyét bizonyítani. — Nekünk volt, van és lesz is érzékünk a közegészségi tekintetek iránt, nem sajnáljuk sőt óhajtjuk, hogy a közegészségre anyagi áldozatok hozassanak, de száz meg száz más tér kínálkozik, hol vérző szívvel kell lemondanunk sürgős közegészségi szükségletekről, mert átlátjuk, hogy anyagi képtelenséggel kell küzdenünk; annál inkább kötelességünk tehát óvó és tiltakozó szava kát hangoztatni ott, ahol nem hasznos, hanem felesleges, sőt hátrányos költségeket akarnak reánk erőszakolni. Végit Gábor városi tanácsos, az alispánhoz intézett beadványában lemondott hivatalos állásáról. Ezen lemondás a képviselőtestületnek a helyettes rendórbiztosi helyettesi javadalmazás tárgyában elfoglalt eljárásának volna következménye. Térzenék. Több oldalról hangzó felszólamlás és figyelmeztetés folytán felhívjuk a pro- menadeon múlt évben térzenét rendezett bizottság tagjait, tegyék lehetővé ez évben is, hogy a közönség a múlt évihez hasonló kellemes szórakozásban részesüljön. A térzenék most is a központi sétányon volnának rendezendők, annyival is inkább, mert a pavilion építése is akadályul szolgál, hogy a népkert legyen térzene színhelye. Legmáltóbb pályadij; városunk hölgyeinek hálás elismerése, lesz osztályrésze a vállalkozó derék egyéneknek, kik a térzene szunnyadó ügyét életre keltik. Templom, bucsil volt múlt vasárnap Gyulán, melyre a közeli községek ajtatos híveiből számosán jöttek át. A búcsú azonban inkább áhitatos- ságokra terjedt ki, mert a mézeskalácsosok és más iparosok igeu gyenge forgalmat tudtak produkálni. Házasság. Démusz János fiatal mészáros iparos f. hó 21-én d. u. 6 órakor vezette oltárhoz Ludvig Ferencz iparos polgártársunk bájos leányát Rózát, llovits György kereskedő ugyanakkor esküdött örök hűséget Torma István szitásmsster kedves és szép leányának Lujzának. A fiatal párok fogadják őszinte szerencse kivánatunkat. Orbán uapján is szerencsésen átestünk minden veszedelem nélkül, noha eme fő fagyos szent napjának közeledtét mégis jelezte napok óta tartó bűvösebb időjárás, nem úgy mint az idén csúfosan felsült Pongrácz,Szervácz, Bonifáczét, kik ez évben fagy helyett példátlan kánikulai tor rósággal köszöntöttek volt be. Ha a népmondának hinni lehetne — a mit egyébként a tapasztalat megczáíolt — az esetben a legveszélyesebb elemi csapást nevezetesen a fagy lehetőségén át estünk volna, és most már csak jégtől, aszálytól, neg egy légió egyéb csapástól kell tartanunk, nelyektől sztutén óvjon bennünket az isteni gond- iselés. Born czirkusza csütörtök és péntek este tartott Gyulán előadásokat, basonlitlanul kisebb pártfogás mellett, aminőben tavaly volt nálunk osztályrésze. Múlt évben még az újdonság inge révei hatott, az idén pedig két ügyetlenséget követett el, az első hogy egy héttel korábban jött mint kellett volna, második és nagyobb pedig az, hogy a múlt évihez képest tetemesen felemelte a helyárakat, az első széksorok ülőhelye forintra volt szabva, igy tehát nem vehette rósz néven, ha az első széksorok csütörtökön csak fé ig teltek be, második este pedig csaknem égé szén üresek maradtak. Az előadások maguk i decadanceot mutattak múlt évhez képest, a tagok sem voltak legjobban disponálva, mindazálta! műsor érdekes, változatos és teljesen kielégítő volt. Uj tagúk csak egy van Linus, a kigyóember ki az elmaradt japánit helyettesíti és igen szé pen játszik trapézén. A múlt évi legnagyobb von zero Cooke az utolérhetlen bravoúrlovas pár hó előtt szerencsétlenül járt, egy merész ugrás al kalmával a lába eltörött és noha a társulat kö telékében van, most csak mint lóidomitó érvénye itheti művészetét. Viktor nevű fiatal ember lép nyomdokaiba, meg kell adnunk, bogy mult év óta bámulatos sokat haladt; a vágtató lóra ugrál forsz produktióját mindkét este bemutatta meg lepő sikerr.-l, zajos és kitörő tapsokat nyerve, péntek délutáni nagy diszkörmenet iránti érdek lödés egy cseppet som csappant meg a múlt évi hez képest; statistics be lehet bizonyítani, hogy ugyanoly számú gyereksereg követte nyomon és bámulta az elefántokat, miut amennyi a múlt év ben, ez ellen tehát Bornnak nem lehet kifogása A szerencsétlent miuden más tekintetben rósz csillagzat hozta most Gyulára. Az állam érdé keit szivén viselő kir. adófelügyelőség kiváncsi volt ugyanis megtudni, bogy Born uram voltaké pen melyik törvényhatóságban gyakorolja viril jogát ama temérdek adó után, melyet jövedelme után fizetnie kellene, s interpellátiójára azt a vá laszt nyerte, hogy Born bizony még eddig sehol sem fizetett adót az országban. Nosza, sebbel lobbal össze hivták az adókivető bizottságot és három hónapra (eddig tart Born magyarorszá utazási engedélye) megadóztatták 326 frt 70 1 állami s 136 Irt 10 kr községi, összesen 462 frt 80 kr adóval, mely összeget a városi pénztárnál pénteken az utolsó krajczárig le is kellett fizet nie. Képzelhetni milyen kellemes reminiscentiák kai távozott Gyuláról. A járványok krónikájából. Doboz-Me gyérén a gyermekek közt hólyagos himlő merült fel. — Orosházán pedig vörheny grassál o mérvben, hogy az iskolákat be kellett zárni. Állategészségügy. Wenckheim Antal gróf örökösei vésztői kertmegi gazdaságában levő malaczállományban a sertésorbáncz kiütött. A állategészségi óvintézkedések megtétettek. A párisi világ kiállításon Grimm A. Jó zsef gyulai regalebérlö azon megtiszteltetésben részesült, hogy részt vett Carnot köztársasági el nőknek fényes estélyén, melyet ez a kiállítók tisz teletére rendezett. Mint a fővárosi lapokban ol vassuk, Párisban Grimm A. József magyar cse mege borai legnagyobb elismerésben részesülnek Párisban ugyanis a magyar sajtó képviselőinek tiszteletére e hó 14-én este kedélyes lakomát rendeztek. A bautet eszméje Védey Károly a ma gyár osztr. kiállítási osztály felügyelőjétől, Fischer J. budapesti porczellán- és majolikagyárostól és Grimm A. József gyulai regale bérlőtől eredt, ki két a kiállítók a rendezéssel megbíztak. És ,i meleg ováczió, melyben ez urak vacsora közben minden oldalról részesültek, bizonyítéka annak hogy a kiállítók és a hírlapírók egyaránt meg' oltak elégedve a rendezéssel. A franczia és ma gyár nyelvű díszes alkalmi étlap a következő nm uut tartalmazta: magyar leves, marha-pörkölt burgonyával, turóscsusza, vesepecsenye mártással sajt, alma, kávé, cognac, és a mi leginkább emel- ta a vidám hangulatot: Grimm A. József kitűnő csemege borai. A nemzet csalagánya Blaha Lujza bal lomás szerint Aradi Gerő társulatával körutat tesz az országban és eme körútja alkalmából át utazólag junius 2-án és 3-án Csabán is fel fog lépni. Mindkét este népszínművek kerülnének színre. Bartscht Károly ösmert pyrotechnikus a népkertben ma este több kivilágított léggömb fel- eugedéssel egybekötött nagy tűzijátékot rendez, melyről bővebb értesítést adnak a falragaszok. Múlt vasárnap meglepő sikerű mutatványai után ajánljuk a közönség figyelmébe. Terpsichore múzsa foglalkozására tanította Pallag Jóska csizmadia Nagy Zerinden az ottani elite ifjúságot betek óta, mely idő alatt szoros baráti viszonyba lépett Gellén Lajos ottani jo ódu lakossal, kinek többoldalú szívességét azonban azzal iizeite meg, hogy hirtelen szakítva Terp- sziphóréval Mercúrboz szegődött és Gellén Lajostól, 156 irtot ellopván a pénzzel hazajött Gyuláitól is nagyban költekezni kezdett; mire Gel- lérf a lopást észrevette és 24- óra múlva uiám jöet Gyulára, Pnllag a lopott péuziml 100 foriu ton felüli összeg"! vert el. Átadtak a kisjenei kir. járásbiróságuak. IHeghivás. A gyulai önkéntes tűzoltó egylei gazgató választmányának f. évi május 23-án tar tolt gyűlése határozata órtelméb n van szerencsén1« az egylet összes tagjait, valamint e nemes észihé 1 foglalkozó egylet iránt rokonszenves közönséget a f. évi junius 11-én d. u. 2 órakor a város háza nagytermében tartandó szervezkedő, rendki vüli közgyűlésre tisztelettel meghívni. A választ mány meghagyásából: Gyula, 1889. május 23 án U>'. Folmann János ügyész, mint h. elnök. Finta lgnácz, jegyző. Tárgysorozat: 1. Elnöki meguyitó beszéd. 2. Május 23 ról felvett ig. vál. jegyzőköny beterjesztése, és ennek tárgyalása. 3. Tisztviselők és a választmány választása. 4. Számvizsgáló bi tság választása. 5. Indítványok es időközben zottság kezhető ügyek. 2Cözg,a,zd.asáig'_ Felhívás a békésmegyei gazdasági egylet t. tagjaihoz, a biztosítás ügyében. Most egy éve, bogy a békésmegyei gazda sági egylet alulirt igazgatósága figyelmeztető és buzdító szavakat intézett a gazdasági egylet tagjaihoz a biztosítás ügyében, rámutatva azon szóm elől nem téveszthető előnyökre egyrészről melyeket a biztosítás esetén egyletünk tagjai ! „Első magyar általános biztositó-társáság“-n élveznek ; figyelmeztetve másrészről azon károk ra, melyek bennünket érhetnek, ha akár gondat lahság, akár rosszul alkalmazott takarékosságból elmulasztjuk javainkat, — a mai nehéz viszo nyok között sokszorosan keserves keresményüli két, — a mennyiro emberileg lehetséges, bi tositani. Felhívásunk szükséges voltát igazolta i időjárás ; igazolta a nem várt — s még kevósb óhajtott — számos tüzeset, mely megyénket, s különösen megyénk két virágzó községét suj tolta. A nyári viharok pedig jeget ontva az or szag több vidékén, számos gazdának tették sem mivé egész évi fáradozásuk már-már élvezendő gyümölcsét! De megyénk sem lett megkimélv s bár nem oly mérvben érte a vész, mint a szom széd Aradmegye egy jelentékeny részét, még érzékeny veszteségeket szenvedtünk. Ismét felemeljük tehát figyelmeztető sza vünkat, ismét óvjuk és kérjük gazdatársainka hogy ne bizzák a maguk és családjuk sorsát jólétét a véletlenre ; ismét óvjuk és intjük, hogy rósz helyen alkalmaznák a takarékosságot akkor, -midőn aa isteni gondviselésbe vetett bizalommal megtakarítani akarnák azt a néhány forintot, melylyel sokan egész vagyonukat, — még többen saját és családjuk egész évi kenyerét, megélhetését, jólétét biztosíthatják, mert hiszen igen he lyés itt is azon magyar példabeszéd : „Segíts magadon és az Isten is megsegít !“ Különösen felhívjuk megyénk lelkészeit, elöljáróit, hogy felvilágositólag intsék, buzdítsák híveiket, polgártársainkat a biztosításra; világosítsák fel őket, ha annak szüksége forog fenn, mert hiszen a jó pásztor minden vihar, minden csajaás ellen oltalmazni köteles nyáját. Oltalmazzák önök is, ne csak lelki, ne csak erkölcsi, de azon anyagi javaikat is, melyek szükségesek arra, hogy amazokat nyugodtan őrizhessék meg. A békésmegyei gazdasági egylet tagjainak jól felfogott érdekében még a múlt évben megújít^ az „Első magyar általános biztosító társa- ság«-gal 12 évre kötött azou szerződését, melyben tagjainak, a lehető engedményeket kötötte ki á" tűz- és jégkárok elleni biztosításnál. Ezen szerződés a múlt évi egyleti „Értesitő“-beu (mely minden egyleti tagnak, valamint a biztositó társaság megyebeli minden ügynökének megküldve lett) teljes egészében közölve van s az egyleti tagoknak a társaság részéről nyújtandó kedvezményekre nézve ott alapos meggyőződést szerez hetvén, itt ismétlésekbe bocsájtkozni nem látjuk szükségesnek, de anuál nagyobb szükségét látjuk a jóakaratu figyelmeztetésnek, miután népünk nagyrésze még mindeddig nem látta be, vagy belátni nem akarja — a biztosítás áldásos voltát. Szükségesnek látjuk ez alkalommal a jégszövetségbe leendő belépés előnyeire hívni tel egyletünk t. tagjainak figyelmét, mely szövetséget „A magyar gazdák jégbiztositási szövetsége“ czimmel szinte az „Első magyar biztositó társaság“ létesítette, s a szövetség tagjainak a megjelölendő birtok vagy területen termeszteni szokott gabona menuyisége után fizetendő díjból 20°/0-ot enged el, s ezen felül gazdasági egyletünk tagjai a nekik szerződésileg biztosított 4°/0 elengedést is élvezendik, s a jégüzlet után befolyó tiszta nyereményben részesülnek a nélkül, bogy az esetleges veszteséghez egy krajczárral is járulni köteleztetnének. Továbbá, biztosítva vannak 12 évre minden dij felemelés ellenében, holott más társaságok egy-egy jégcsapásos év után a dijakat rendszerint emelni szokták. Engedjék még meg, hogy rámutathassunk a „Magyar franczia“ biztositó társaságra, mely társaság több millió veszteség után valószínűleg felosztani, vagy más külföldi társaságba beolvad ni lesz kénytelen, s kérdés még, hogy biztositó feleinek érdekei megleeudenck-e óva minden tekintetben? ............Szükségesnek tartjuk erre ám utatni annál is inkább, mert az „Első magyar általános biztosító-társaság“ oly szilárd alapokou áll, s a biztosítások elfogadásában annyira előre tekintő é^ óvatos, hogy ezen társulatnál biztosítván, minden aggodalomtól mentek lehetünk s teljesen biztosak arról, hogy ott kárt szenvedni nem fogunk. Sza! ad legyen végre a „Magyar gazdák jégszövetsege“ aital ép most kibocsájtott s számos országos tekintély által aláirt „Felhívást“ egész terjedelmében közölnünk, melyből a zdaközönség meggyőződhet, a szövetségbe lépes előnyös voltáról és czélszerüségéről. Felhívás a magyar gazdaközönséghez! A magyar gazdák jégszövetsége fennállásának második évét fejezte be. A résztvevő* gazdáknak a lefolyt két évben előfordult nagyszámú és tetemes jégkárok folytán — az élvezett olcsó dijak és a készfizető kezesség alól történt felmentés előnyein kívül — külön osztalék ugyan nem volt kiosztható, de örömmel coDstatálhatjuk, hogy a szövetségi eszme folyton nagy hóditá6o- at tett a második évben is, amennyiben az első évi díjbevétellel szemben, mely 463,560 frt 38 krt tett, a második évi dijbevétei már 525,348 frt 60 kr.-ra emelkedett. Most már tehát oly tekintélyes üzleti állomány telett rendelkezik a szövetség, hogy annak virágzása nemcsak minden kétséget kizár, hanem biztosan várható, hogy a külföldi — vagy nagyreszt külföldi tökével alapított Magyarország báli működő társaságok minden gáncsoskodásai daczára, évröl-óvre nagyobb kiterjedést nyerend. Midőn ezen tényállást a magyar gazdaközönség tudomására juttatni szerencsénk van, bátrak vagyunk egyszersmind azon fontos, ma már az egész országban ismert és követett nem- zetgazdászati elvre figyelmét felhívni, mely szerint csak azon ország vagyonosodhatik és fejlődhetik, melynek polgárai gondosan őrzik saját hazájuk tőkéjét és nein használtatják fel pénzüket idegen tókék kamatoztatására akkor, midőn önmaguk ópugy, sőt esetünkben jobban és czéLze- rübben segíthetnek magukon. Ha ezzel szembe állítjuk azon tapasztalatot, raojyct a t. gazdaközönség tehetett és nagyrészt bizonyára tett is, amaz idegen pénzzel alapított biztositó társulatnál, mely a hivatalos lap hirdetése szerint legközelebb fusionálni fog, úgy hisszük, jól felfogott hazafiui kötelességet teljesítünk akkor, midőn intő szavunkat emeljük honfitársainkhoz, arra kérvén őket, hogy biztosítás czéljából kiadandó filléreiket ne vigyék ok nélkül a küllőidre és ne fordítsák azt a külföldi tőke kamatoztatására. Az előadottak alapján jégkár elleni biztosításra melegen ajánljuk szövetkezetünket a t. gazdaközöuség figyelmébe, mely egyrészt azért, mert önbiztositási alapon vau szervezve, másrészt, mert az „Első magyar általános biztosító- társaságira támaszkodik, minden irányban tisztán magyar és kizárólag hazai tőkén alapszik. Azon gazdatársaknak pedig, kik tűz ellen, vagy életüket kívánják biztosítani, szövetségünk alapítóját és védnökét, az „Első magyar általános biztositó-tár8a8ág“-ot ajánljuk, mely nemcsak minden tekintetben magyar, hanem úgy kormányzó teBtülete mint vagyonánál fogva (20 millió forint) legalább is époly biztosítékot nyújt feleinek, mint bármely más, hazánkban működő idegen intézet. Kelt B.-Csabán, 1889. május 1-én. Zlinszky István, Beliczey István, egyleti titkár. . a békésm. gazd. egyl. elnöke. HIEDETBSEi:. APIRLÁMPÁF 10 krtól 4 írtig 1% 64-fele alakban kaphatók AIL IBIT JÁNOS papirtretedÉsfa G-yulan. 102 1—1 I Hirdetmény. Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat keretébe tartozó gyula-békési nagycsa- torna balparti védtöltéseinek bellebbezése czéljából szükséges területekre nézve a kisajátítási eljárás a nagyuiéltóságuköztnunka és közlekedésügyi ni. kir. miniszter ur 16271/1189. szám alatt kiadott rendeletével elrendeltetvén, s ennek folytán az 1881. évi XLI. t. ez. 33. §-ában jelzett bizottság megalakitatván, erről az érdekeltek a hivatok törvényezikk 34. § a értelmében oly megjegyzéssel értesittetnek, hogy a kiküldött bizottság működését f. évi junius hó 3-án d. e. 9 órakor liékés község községházánál kezdi meg, s hogy I tárgyalási határnapon, kik a kisajátítási terv és ösz- szeirás ellen, melyek Uékés község elöljáróságánál megtekintlietó'k, igényeket óhajtanak érvényesíteni, annyival is inkább megjelenjenek, mert a bizottság a terv és összeírás felett akkor is érdemileg határo- zand, ha a tárgyaláson senki sem jelenik meg. Békésvármegye közig, bizottsága. Gyulán. 1889. május hó 10 én. Terényi Lajos, 98. 2—3. főispán.
