Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-12 / 19. szám

5. A Kót-Vósztő-Tarcsa-berényi, Tar-1 esa-Ladány-szeghalmi s Komlós-orosháza- azarvasi vonalakra a bizottság előmunkálati engedély kérését javasolja és ennek költségeire 10.000 írt kiutalványozását a közmunka alapból, mely összeg, vagy annak felhasznált része az engedményes által megtérítendő lesz.

Ezen javaslat a május hó 20-án tartandó törvényhatósági közgyűlés egyik legnagyobb horderejű tárgya lesz, és ezért mielőtt annak bírálatába és méltatásába bocsátkoznánk, egész terjedelmében közöl jUk azon elleninditványt, mely a közgyűlés elé fog kerülni s lapunknak eleve be küldetett:

Alulírottak, miut Békésvármegye törvény- fa »tósági bizottságának szeghalmi járási tagjai, a vámügyei vasúti bizottság által a békésvárine- gyei h. é. vasutak tárgyában benyújtott indítvány tói eltérő ellen indítványnak tételére, és ellen in ditványunk egyhangú el nem fogadása esetén név szerinti szavazás kérésére érezzük magunkat közérdekben indíttatva.

Ellen indítványunk következő :

„Határozza el a törvényhatósági bizottság

hogy

1. Első sorban kiépítendő békésvármegyei

h. é. vasutakul a mezőbegyes-tót-komlós-orosbá- za-szarvasi vonalat, — továbbá á Kót-Vósztő Szegh iIom-Körös-Ladíny-dóvaványai fő — és Szeglulora-füzes-gyarmati szárnyvonalakat tekinti és fogadja el.

2. E vasút vonalakat a reudes h. é. vasutak építési módja szerint minden szükségtelen idő ha ladék nélkül ki építtetni rendeli.

3. A költség szükséglet felrészében a vár megye közmunka alapja és az érdekeltek által — sorsolás utján vissza fizetendő — törzs rész vényekre, másik felerészében e vármegye által biztosított s 37 év alatt sorsolás utján vissza fi zetendő 5°/0-os kamatú elsőbbségi kötvényekre részvény társaságilag szereztessék be.

4. Az egész ügy keresztül vitelére egy ál landó vasúti bizottságot választ, és az előmun kálatokra majdan a törzsrészvényékbeni hozzája rulásba beszámitandólag a közmunka alapból

10.000 forint előleget engedélyez.“

Indokaink, melyek bennünket ellen inditvá nyunk megtételére késztetnek, a következők :

a) A tót-komlós-orosbáza-szarvasi vonal vasúti összeköttetést igénylő Tót-Komlósnak és Szarvas-Orosbáza városok közt elterülő termékeny síkságnak a vasúti forgalomba (még pedig országos fö góczpontnak, Budapest irányában legrövidebb utón) — bevonása a vasúti bizottság által első rangú szükségnek ismertetett fel. E vonalnak mi a mezőhegyesi h. é. vasutból kiindulását indítványozzuk, részint a nevezett községeknek az erdős, hegyes vidékkel kívánatos legrövidebb összekötése, részint a mi h. é. vasutaink jövedelmezőségének át menti forgalommal emelése, részint a mezőhegyesi állami gazdaság érdekében az álla nnak nagyobb mérvű bevonhatása czéljából. Ezen eszme ellen mi csak azon eddig semmi tényben sem nyilvánult egy ellen vetést hallottuk, hogy e más oldalú összeköttetés Tót- Komlós vármegyénktől el szakadásra késztethetné, mit annál kevésbbé hihetünk, mert ily szándék létében Tót-Komlós első sorban nem az orosházai összeköttetést keresné, de ily szándék ellen legjobb orvosszernek épen szükségleteinek Békésvármegye segítségével kielégítést tartjuk. S ha mégis bármi okból bekövetkeznék: egy uagy köz ség boldogitásának tudatán kivül részünkre ma radna vasutunknak kétségtelenül nagyobb jövedelmezősége.

b) Az egész megyében legszükségesebb sárréti vasúti vonalakra nem a bizottság által javasolt Kót-Vósztő-Körös-Tarosa mezőberónyi fő —i és Körös-Tarcsa-Körös-Ladány-Szeghalom-füzes- gyarmati szárnyvonalakban, hanem az általunk indítványozott, nyolcz év óta mindig tervezett Kót- Yésztő-Szeghalom-Körös-Ladány-dévá-ványai fő- és Szoghalom-füzes-gyarmati szárnyvonalakban tartjuk és helyi ismeretünknél fogva tudjuk meg testülendöknek azon helyes vasút építési elveket, melyeket a vasúti albizottság általában felállított de helyi viszonyainkra helytelenül alkalmazott és viszont egyetlen ogyet sem tartunk megállhatő- nak azon ellen érvek közül, melyeaet a mi általunk óhajtott vonalak ellenében ugyan azon albi zottság már előre felhozott.

A vasutak jövőjét és jövedelmezőségét biztosító aivek nevezetesen a vidék forgalmi érdekei és közlekedési kényelmei, a vonalak lehető leg rövidebb hossza, a fő vonalak és a forgalmi góczpontok legczélszerűbb elérhetése nem a bizottságilag javasolt, liánom az általuuk indítványozott vonalak kiépítése által érhetők el, mert a sárréti községek forgalmi iránya kelet nyűgöt és nem dél, forgalmi góczpontjai Nagy-Várad és Budapest, nem pedig a megyének délen fekvő bármely községe, a fővonalak Oévaványán át Gyo mánál és Kisújszállásnál rövidebb és czélszerübb utón érhetők el, Mezőberényeu át. Sőt Fiume

közelebb a dévaványa-gyoraa-mezötúr-szarvas- orosházai vonalon, — mint a noezíSberény-bókós- csaba-orosházai vonalon, mert az általunk indítványozott vonalnál a bizottság javaslata szerinti onal a budapesti irányú forgalmat, Gyomától Gyoraáig számítva Füzesgyarmatra 129/IO, Szeghalomra 115,'|0, Körös-Ladányra 13s/,„, Vésztőre 9/10 kilométerrel, — a nagyváradi irányú ránk ézve igen jelentékeny forgalmat pedig Füzes- Gyarmatra 28, Szeghalomra 28 és Körös Ladány- ra 10 kilométerrel hosszabitja és drágítja, mert általában a bizottság által javasolt vonalaknál 64 kilométernek és összesen legfeljebb 450 mé tér hosszú két hídnak, a mi általunk inditványo zott vonalokon pedig 46 kilométernek s összesen legfeljebb 260 méter hosszá két hídnak kiépité sére kivántató pénz szükségletek közt óriási a különbözet a mi indítványunk javára, mert végre a bizottság javaslata jól kikerekitett járásunk községeit szorosabbra összefüzése helyett szót hányná. A sárréti községeknek ezen s különösen kereskedelmi igényei oly fő szempontokat képez nek, hogy a bizottság által tervezett vonalakat nem csak érdekeik előmozdítására irányzottakna nem, hanem élet érdekeik elleni merényletnek tartják. S nem hogy azok kiépítésére Onkéuyt egédkezet nyújtanának, de létesitésöket minden erejükből megakadályozni önmaguk és a vármegye mint fő vállalkozó iránti kötelességüknek ismerik, A vasúti albizottság által a saját javaslata nellett s czélzatosau a mi általunk kívánt vona lak ellen megyei szempontból felhozott, külóubon is kisszerű érvek a mi mellettünk szóló nagy fő elvekkel szemben meg nem állhatnak, mert nem lehet helyes megyei érdek, hogy ott, hol a illető vidéknek termelő és fogyasztó helye nincs a különbeu fel segíteni kívánt vidék boldogulha tása áldoztassék fel megyei hiúságnak, már pc dig a Sárrétnek Mező-Berény vagy bármely kő nyékebeli község sem szükségleteire nem termelő, sem termékeire nem fogyasztó, hanem csak ha szón nélküli át meneti hely a létező, de más irányú közös góczpontokhoz; nem lehet helye megyei érjek az, hogy egy jól kikerekitett járá sáoak községei a közigazgatás hátrányára szét szórassauak csak azért, hogy a vármegye székbe lyére évenként kétszer néhány ember közelebb utón juthasson be; nem lebet helyes megyei ér dek az, hogy a csak pár éve áldozatokkal is id csatolui óhajtott Dévaváoyának valóságos ide fü zése elé elkerülésével akadályt gördítsünk, s ál tatában annak emlegetése, hogy Oévaványa ide gén vármegyében fekszik és vasútja magán tár Butát birtokában van, annál alaptalanabb és tar talmatlanabb, mert Kót és Mezőtúr is idegen vár megyékben fekszenek, és m»rt a dévaványai vas ut társulatban Bákésvármegye is egyik jelenté kény tulajdonos, melynek jövedelmezősége sajá 40.000 frtja miatt kell, hogy szivén feküdjék Még két eszmét pendített meg saját álláspontji támogatására és ez ilzatosan a mienk rovásért az albizottság. Egyik, hogy az ő tervezete leg több községet köt össze, másik „a vármegy egyes vidékeinek nyújtott segélyről“ „áldozatról1 Szól. Igaz, hogy a mi óhajtásunk szerinti vona lakon kívül esik „Körös-Tarcsa“, de oly közsé| melynek határát első reudii vasút szeli és inéi á.'lomásától nincs egy mértfölduél távolabb : neu vasúti, hanem kőut összeköttetést várhat és igé nyelhet. Az áldozatok emlegetése s a megyénél ellen érdekű vidékekre osztása pedig magában í gyűlöletes felfogás, és a sárréti vasutak létesítő sének megyei költségei nem is egyebek, mint vármegyének olcsó megváltozása jó közlekedői utak előállítására szóló hivatásbeli kötelezettség alól, nem lévén titok senki előtt, hogy a sárrét ben kőútak elő teremtése és fentartása, melylyt különben a vármegyének előbb utóbb megbii koznia kellene, sokszorta nagyobb költségek! vonua reá.

c) Az építés módjában mindnyájan egyet értvén, idejét pedig a szükség és a pénzpiac kedvező helyzete magyarázván, áttérünk a pén< szükséglet mennyiségének és fedezetének néze tüuk szerint legalább elöleges tájékoztatóul ki vánatos kimutatására s indítványunk e részéne indokolására.

A költségszükséglet a vasúti bizottság elől feküdt igen részletes és alapos tanulmány szerin kilométerenként 15,000 Írtjával az általunk in ditványozott, körülbelől 118 kilométerre 1.770,00 frt, az általunk indítványozott, legfeljebb 260 mti hosszú két hídé ugyanazon alapon 134,000 frl mindössze 1 904,000 frt. Ha ebből az államua csak a posta és távírda fejében törvény szeriu megadható l0°/o-°8 190.400 frtnyi hozzájárulásá leszámítunk, a vármegye közmuuka-alapja és a érdékeltek terhére 1.713,600 frt maradna fen fedezendöül, oly összeg, melyet akár egészéber akár nagyobb részében nagy eladósitás és mái nemű feladatai elhanyagolása nélkül egyik ser bírna meg s még is kívánatos, hogy a csak nye részkedni vágyó idegen vállalatu tőkét oly válla latnál, mely a mi jelentékeny, majdnem a ki építésre elégséges hozzájárulásunk nélkül más kép létre nem jöhet, lehetőleg mellőzzük s od

Dr, Pap József, és társai szeghalmi járási bizottsági tagok. (Vége köv.)

Békésvármegye f. évi május. 20-án tartandja rendes tavaszi közgyűlését, melynek tárgysorozata a következő:

I. Alispáni jelentés a vármegye állapotáról és az időközben tett nevezetesebb intézkedésekről.

II. A közigazgatási bizottság jelentése az 1888-ik év második feléről.

EEI. A vármegyei árvaszék rendszerinti jelentése az árvaügyek 1888. évi állapotáról.

IV. Méltóságos Terényi Lajos, a vármegye volt főjegyzőjének, e vármegye főispánjává Tett kinevezése folytán megüreeedett vármegyei főjegyzői — s az ennek betöltése folytán esetleg megürülő más tiszti állások választás utján leendő betöltése.

V. A békésmegyei gadasági egyesületnek indítványa földműves iskola létesítése tárgyában.

VI. Miniszteri rendeletek.

1. Nagyméltóságu gróf Szapáry Gyula m. kir miniszter ur leirata, a melyben értesíti a vármegye közönségét, hogy O Felsége legfelsőbb elhatározásával őt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerró legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott.

2. A m. kir. belügyminister urnák rendelete a tavaszi lóvizsgálat alkalmából minden egyes ló után megállapított 2 kr. eltörlése tárgyában.

3. Ugyanannak rendelete Miké Miklós által a gyomai „Wodiáner árvaház“ javára tett alapitir<(nv><Ál or#nlÁ a lunífó lovólnolr mi Iránti s nánv

ványról szóló alapitó levélnek mikénti s hány példányban való kiállítása tárgyában.

4. Ugyanannak rendelete a közművelődési [tárgyában.

nvaraDitására megszavazott 1%-tóli megyei 37. Vésztő községnek állatorvosi állás rend8. K.-Ladány községnek.

9. Füzes-Gyarmat községnek.

10. yésztő községnek.

11. Öcsöd községnek

12. Orosháza községnek.

13. Nagy-Szénás községnek.

14. Sámsom községnek.

15. Tót-Komlós községnek.

16. Csorvás községnek.

17. Bánfalva községnek.

18. P.-Földvár községnek.

19. Szabad-Szt.-Tornya községnek.

20. Gyoma községnek.

21. Kétegyháza községnek.

22. Gy.-Vári községnek.

23. Doboz községnek.

24. Új-Kígyós községnek.

25. Szarvas községnek.

26. Kondoros községnek.

27. Békés községnek.

28. M.-Berény. községnek és

29. Körös-Tarcsa községnek a vágatáéi dijakról alkotott szabályrendeletei tárgyában.

30. A községi körállatorvosok tartása tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelet felett.

31. A gyepmesteri szolgálat és dijjazása tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelet felett.

32. Az ebtartás tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelet módosítása felett.

33. Endrőd községnek állatorvosi állás szervezéséről alkotott szabályrendelete tárgyában

34. Csorvás községnek állatorvosi állás szervezéséről alkotott szabályrendelete tárgyában

35. K.-Ladány községnek állatorvosi állás rendszeresítéséről alkotott szabályrendelete tár. gyában.

36. Füzes-Gyarmat községnek állatorvosi állás rendszeresítéséről alkotott szabályrendelete

alap gyarapítására megszavazott l°/0-tóIi megye pótadó mikénti felhasználásának módozataira nézve alkotandó szabályrendelet tárgyában.

5. Ugyanannak rendelete — a közgyűlésen üléssel és szavazattal bíró tisztviselők névjegyzéke tárgyában.

szeresitéséről alkotott szabályrendelete tárgyában.

38. Gyoma községnek a községi borbélyról szóló szabályrendelete tárgyában.

39. Öcsöd községnek a tüzrendőrségi szabályrendelete tárgyában.

6. Ugyanannak rendelet« a vármegyei és izségi tisztviselőkre fegyelmi utón kirótt birság- ínzek hová fordításáról és kezeléséről alkotott abályrendelet tárgyában.

7. Ugyanannak a külföldiek nyilvántartása rgyában megállapított szabályrendeletre vonat- )zólag.

8. Ugyanannak rendelete a közerő tárgyáén alkotott vármegyei szabályrendeletre vonat- ozólag.

9. Ugyanannak rendelete a kompok és idakra, valamint az azokon való közlekedés tár- yában alkotott várm. szabályrendeletre vonat- ozólag.

10. Ugyanannak rendelete az endrődi Vida- sle alapítvány tulajdonát képező 4200 frtos föld- shermentesitesi kötvény beváltása tárgyában, s zzel kapcsolatosan a vármegye alispánjának e árgyra vonatkozó jelentése.

11. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ninister urnák rendelete az állategészségügyi örvény mikénti végrehajtása tárgyában a várm. örvenyhatóságának 427.—1888. bgy. számú határozatára vonatkozólag.

12. Közmunka- és közlekedésügyi minister írnak rendelete a törvényhatósági utakon előfor- luló építkezéseknél szabvány terveknek alkalmazása tárgyában.

13. Ugyanannak rendelete az ártereken történő. építkezések módozatai megállapítása tárgyában.

VII. Törvényhatósági levelek és megkeresések.

1. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának átirata a vármegyei javadalmazásnak törvényhozás utón leendő felemelése iránt az országgyűlés képviselőházához intézett feliratnak hason szellemű felirattal leendő pártolása végett.

2. Hajdú vármegye közönségének átirata a véderőtörvényjavaslat 14. és 25. §§-ai ellen az országgyűlés képviselőházához intézett feliratának pártolása iránt.

3. Szatmár város bizottsági közgyűlésének átirata az 1888. évi XXXVI. t. ez. végrehajtása tárgyában kiadott pénzügyministeri 8368.—1989. számú utasítás 18. §. b) és 27. §. 3. pontja ellen az országgyűlés képviselőházához intézett felirat pártolása iránt.

4 A kassai kereskedelmi- és iparkamarának megkeresése, a hazai bortermelés érdekében a m. kir. pénzügyministerhez intézett feliratnak, hason szellemű felirattal leendő pártolása végett.

5. A békésmegyei 1848.—9-ki honvédgyá- Imoli tó-egylet megkeresése, melynek kapósán alapítványi tőke fejében 2960 frt 60 krt meg- Iküld, — s az állandó választmány ide vonatkozó ■ javaslata.

6. A váczi siket-néma iskola igazgatóságálnak — siket-néma iskolák létesítése iránti meg- I keresése.

VIH. Pénztári ügyek.

IX. Állandó választmány előterjesztései.

1. A megyei pénztárak és alapok, valamint la községi pénztárak és alapok, továbbá a községek gyámpénztári számadásainak megvizsgálása

I iránt.

2. Gyula rendezett tanácsú város polgár- [mesterének választása ellen benyújtott fellebbe- Izés felett.

3. Kétegyháza község szervezési szabály- I rendelete tárgyában.

4. K.-Ladány község képviselő testületének I— regále bérlők részére a bér összegből 20°/0-tóli I leengedése tárgyában hozott határozata, — s ezen [határozata ellen beadott felebbezés felett.

5. B.-Csaba község képviselő testületének I— a gabona vásárnak a vasút előtti térre való láthelyezése tárgyában hozott 41—42/889. számú I határozatok ellen benyújtott 3 rendbeli felebbe- Izés felett.

6. Gyula város kéményseprési szabályren- [delete tárgyában.

n a

__

tö

rekedjünk, hogy hozandott áldozataink ne ki-J dobott pénz, hanem gyümölcsözőleg megtérülői befektetés legyen. E mód és czél a határozati! javaslatunkban ajáulott felosztás szerint ineg-l bírható és elérhető; mert az 1.713,600 írt szúk l ségletnek törzsrészvények állal fedezendő 856,800 frtnyi feléből a sárréti községek és Tót-Komlós által idegen vállalkozóknak már megajánlott

215,000 frt hozzájárulást levonva, Szarvas és Orosháza városok és a megvei közmunka-alap terhére csak 641,800 frt maradna fenn, melynek ú1/«0/»'08 törlesztéséé évi járadékai kisebb összeget tesznek ki, mint sem a közmunka alapot egyéb feladatai teljesítésében gátolhatnák. A szükséglét másik 856.800 forintnyi felerésze pedig meg telelő mennyiségű, 5°/0-os kamatozó s megyeileg garantirozott 100 l'rtos elsőbbségi kötvényekre a mai pénz viszouyok közt köunyen be szerezhető, s teremtetnék egy úttal a vármegyében oly érték papír, melybe a vármegyének és községeknek le i hető magas kamatozásra biztosan befektethetők . elhelyezést kereső tőke alapjai, s melybe ugyan ; azon okoknál fogva pénzintézeteink s tökepéuze- : seink örömmel helyeznék heverő tökeiket. A vár : megye garantiája előre láthatólag csak névlegei t lenni, mert az elsőbbségi adósságnak 37 óv alat i sorsolás utján teljes vissza Gzetésére évenkint csal , 51.408 forint kívántatik, a mennyit a művelt vi déken át futó, és át meneti forgalmat is közve i titő 118 kilométernyi vasutaink a bizottság elöl . feküdt tanulmány szerint a legmérsékeltebb szá i mitással is behoznak. Az elsőbbségi adósság ál ; tál igénybe nem vett vasúti jövedelmeket a torz t részvények sorsolás utjáni vissza fizetésére é 5 osztalékára lehetne és kellene fordítani, s igy a , engedélyezési 90 év végén a befektetett töké- mipd vissza térülvén, maradna vasutaink forga . mi jótékonysága.

d) Vállalatoknak, melyek több érdekelt álti

i, hozatnak létre, korunkban legczólszerübb jo<- alakja a részvénytársasági szervezet. Megyei yai s itainkra ez annál megfelelőbb, mert ügyeinek e s látása gyors és állandó munka erőt igényel, m

a törvényszerű szerkezeténél fogva nehézkes eljí it rású vármegyétől, és a másnemű elfoglaltság . megyei tisztviselőktől remélni és várni nem b lehet. A politikai szervezet változékonyságát se ■- hagyhatjuk figyelmen kívül, főleg midőn a kin vezési és központosítási rendszer oly sokakn:- kedvencz — eszméjét képezi, s igy vasút ügyül |.|részvénytársaság helyett a vármegyére bízva o ■-[kezekbe és tulajdonba juthatna, aminöt tán k •- zólünk senki sem ohajtaua.

r- 1 ő) Egész a részvénytársaság megalakulásá •- működendő vasúti bizottságnak kiküldése és i

j. előmunkálatokra költség előleg kívánatossága b S vebb magyarázatot sem igénylő szükség.

,t f) Végre indítványunknak egyhangú eine fogadása esetén név szerinti szavazást azért k a rünk, mert az indítvány mellett vagy ellene sz a lók többsége szerinti határozat — kimondás

r. legritkább esetekbeu egyezik meg egy nagy te e tületnek rendszerint beszélni nem szerető vaj “ fölöslegesen beszélni nem akaró többsége néz tével, és példát nemcsak legfőbb tanácskozó ti ig tüh tünk mutat, de nem is volna helyén, ho, |y egész m ■gyénket oly nagy mérvben érdeklő fo in tos kérdés eldöntése ne a valódi többség nézel j. hanem tán egyes feltűnni akaró beszélőnek k L- lönben s ilvtalan felszólalása szerint történiék.