Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-05-12 / 19. szám
40. Kondoros községnek tűzrendészetről alkotott szabályrendelete tárgyában. 41. Gyoma községnek a tűzrendészetről alkotott szabályrendelete tárgyában. 42. Endrőd községnek a tűzrendészetről alkotott szabályrendelete tárgyában. 43. Csorvás községnek községi szülésznő fizetése megállapítása tárgyában. 44. A békésmegyei jegyzői egyletnek a vásári rendtartás tárgyában alkotott megyei ^ szabályrendelet 1. §-ának megmagyarázása iránti kérvénye. 46. Gy.-Vári községnek a vármegyei kéményseprési szabályrendelet módosítása iránt benyújtott kérvénye tárgyában. 46. Csorvás község képv. testületének a szőlő birtokosok borfogyasztási adóval lett megadóztatása tárgyában hozott határozata ellen Jánosi János osorvási lakos által beadott feleb- bezés felett. 47. Szeghalom község képv. testületének dögtér kijelölése tárgyában hozott határozata ellen Sárréty János szeghalmi lakos által beadott felebbezés felett. 48. Popper István vállalkozónak az oros- házai-tót-komlósi helyi érdekű vasút építésének megkezdésére kikötött egy évi határidő meghosszabbítása tárgyában. 49. Az aradi kereskedelmi és iparkamarának az Aradon építendő kereskedelmi akadémia épület költségeihez leendő hozzájárulás iránti kérelme tárgyában. 60. Szent-András községnek hidvám szed- hetés iránti kérvénye tárgyában. 51. Endrőd községnek kisdedóvoda felállítása iránti kérvénye, — valamint ez ügyben Rlausz Lázár és társai által benyújtott felebbezés tárgyában. 52. Szeghalom községének Szeghalom községében kir. közjegyzőség és kir. adóhivatal szervezése iránt benyújtott kérelme tárgyában. 53. Szarvas községe és Zsigmondy Béla vállalkozó között artézi kút fúrása iránt kötött szerződés tárgyában. 54. Csorvás községének két rendbeli adásvételi szerződés jóváhagyása iránt benyújtott kérvénye tárgyában. 55. P.-Szt.-Tornya községének közép iskola építése iránti kérvénye tárgyában. 56. Orosháza község képv. testületének 4-ik jegyzői állás rendszeresítése iránti határozata felett 57. K.-Ladány községnek községi írnokok fizetései felemelése iránt hozott határozata felett. 58. Ugyanannak a községi orvos fizetése, felemelése iránt hozott határozata felett. 59. Békés-Csaba községének a vágatási dijakról és az állatorvosok teendőiről alkotott szabályrendelete tárgyában. 60. A gyulai járás főszolgabirájának Rét- egyháza község 600 és 1000 frtos kölcsön ügyében kelt jelentése tárgyában. 61. Dr. Csánky Géza k.-ladányi községi orvosnak az orvosi díjszabályzat ellen benyújtott felebbezése tárgyában. 62. Kalmár János sámsoni rom. kath. plébánosnak a vadházasságok megakadályozása iránti kérvénye tárgyában. 63. Göndöcs Benedek mint a — Wenckheim szobor bizottsága elnökének, — a vármegye közönsége által Báró Wenckheim Béla emlékére emelt mellszobor leleplezési ünnepélyén a vármegye képviseltetése iránti kérvénye tárgyában. 64. A vármegye alispánjának a marha hajtó utak megállapítása tárgyában kelt jelentése felett. X. A vármegye közigazgatasi bizottságának előter jeeztéeei. 1. A vármegyei épületek 1889. évi javítása tárgyában. 2. A B.-Csabai lóvonatú vasút építésére adott engedély meghosszabbítása tárgyában. 3. A békési körgát bekötésének két pontja közötti védtöltés szakasznak* megfelelő méretekkel való megerősítése, — valamint a meghosz- szabbitandó békési és dobozi hidakra vonatkozó határozata. XI. A vármegyei tiszti stb. nyugdíjintézet igazgató választmányának 1888. évi számadására vonatkozó javaslata. XII. A vármegye község jegyzői nyugdíj igazgató választmányának 1888. évi számadására vonatkozó javaslata. XIII. A vármegyei közkórház 1890. évi költség előirányzata. XIV. Időközben érkezendő és a póttárgysorozatban felsorolandó ügyek. Kelt Gyulán, 1889. május 4. Jancsovics Pál, alispán. Hírek. 1 Terényi Lajos főispán beiktatási ünnepélye volt a hét föesoménye. Ho gy a mozgalmas napról lehetőleg kimentő tudósítást adjunk, lapunk mai számát egy teljes iv melléklettel toldjuk meg. Az ünnepélyről szóló jelentést fenebb találják tisztelt olvasóink. Főjegyzői helyettesítés. Terényi Lajos főispán első hivatali ténykedése Fábry Sándor gyomai járási főszolgabírónak a vármegye főjegyzői állására való helyettesítése. A helyettesítést a f. hó 10- éu kezdetét vett katonai fősorozás és a vármegyei rendes közgyűlésre beérkezett ügyek nagyobb halmazának előkészítése tette szükségessé. Fábry Sándor helyettes főjegyző — ki mellesleg említve a napokban képesittetett Budapesten kitüntetéssel a jogtudományok tudorává, mihez szivünkből gratulálunk — nyomban helyettesítés utáu megkezdte hivatalos működését. Az állandó választmány a megyei rendes közgyűlést megelőző üléseit, melyben a tárgy sorozat tanácskozási tárgyait előkészíti, folyó hó 16. és 17-ikén fogja tartatni. A vármegye rendes tavaszi közgyűlése lolvó hó 20-án veszi kezdetét és az első két, de különösen a má«odik tanácskozási nap népesnek Ígérkezik, mert előreláthatólag több tisztviselői állás fog betöltetni. Terényi Lajos főispánná kinevezése folytán üresedésben van a főjegyzői állás, melyre a helyettesített főjegyző Fábry Sándor gyomai főszolgabírón kívül if. Jancsovics Pál békési főszolgabíró is reflektál. Az igy üresedésbe jövő valamelyik főszolgabírói allasra első sorban Popovics Szilveszter közigazgatási első aljegyzőnek vannak kilátásai megválasztatni, de ba mint valószínű — a gyomai főszolgabírói állás jönne üresedésbe, azesetben arra Rohoska Mihály ugyanottani és Ambrus Sándor gyulai szolgabiró is reflektál. Popovics Szilveszter megválasztása esetében üresedésbe jövő közigazgatási első aljegyzői állásra pályáznak : Lukács Endre másod aljegyző, dr. Bodoky Zoltán, dr. Bartóky József, — az esetleg megüresülő másodaljegyzői állásra Wieland Sándor és Jantyik Mihály közigazgatási gyakornokok. A választás május 21-én lesz. A fősorozás a megye területén folyó hó 10-én Gyulán vette kezdetét, és a járási községekre nézve tegnap be is fejeztetett. Gyula városa hadköteleseire holnap kerül a sor, és pedig az 1868-ban szülöttekre, mely most első korosztály, továbbá az 1867-ben született második korosztályúak közül azokra, akiknek sorszáma 50-en aluli; kedden a második és harmadik korosztály, szerdán pedig a vidékiek soroztainak. Terényi Lajos volt megyei főjegyző helyébe polgári elnökökül a csabai s orosházi sorozó járásokba Nagy Károly m. árvaszéki elnök, — a szarvasi s szeghalmi járásokba pedig Oláh György megyei tiszti főügyész fognak működni. Békésvármegye alispánja valamennyi járás lőszolgabiráihoz és Gyulavaros polgármesteréhez a következő körrendeletét intézte: A téli időszak alatt megrongált utczák, járdák, közterek és községi utak kijavítása és rendbehozása a községek egyik főteeudőjét képezvén, minthogy tapasztalás szerint a kocsikerekek által mélyen felvágott utczák és utak bevágása és kidora- boritása, valamint az elkoptatott pallók és járdák kijavítása, nemkülönben a belvizek levezetése meg sok helyen foganatosítva nincs, a mi által a közlekedés szerfelett meg van nehezítve : ennélfogva felhívom czimeteket, miszerint 1886 évi 670. ein. és 1887. évi 263 ein. sz. alatt kelt rendeletem- hez képest, a községi elöljárókat az 1886. XXII. t.-cz. 21. §-ának e) pontjára figyelmeztetve, a közlekedési eszközök jókarba való hozatalára erélyesen utasítani, eljárásukat éber figyelemmel kisérni, ellenőrizni, s az eredményt f. évi junius hava 1-ig bejelenteni szíveskedjenek. — Gyulán, 1889. május 4-én. Jancsovics Pál, alispán. A sárréti vasutak kiépítésének ügyét nemcsak a vármegye törvényhatósága által kiküldött bizottság, hanem a kisujszállás-dévavá- nya gyomai helyi érdekű ifasut építő fővállalata a Sonderop és társa berlini vasútépítő- és kezelő betéti társaság is előmozdítani kívánja. A betéti társaság előterjesztést nyújtott be a vármegye törvényhatósági bizottságához, melyhez terjedel mes emlékiratot csatolt. Az emlékiratban kifejti az általa tervezett vonal előnyeit és kijelenti azt a készségét is, hogy óvadékot tesz le a vármegyénél és kötelezi magát az esetre, ha az erkölcsi testületek és érdekeltek ugyanannyit szavaznak meg az alakítandó részvénytársaság törzs- részvényeire, mint e czélra már egy Ízben megszavaztak, a vasutat az 1890. óv végéig felépiti. Az előterjesztést már a májusi közgyűlés tárgyalni fogja. A mezőhegyest méuesbirtok igazgatóságának kérvénye folytán az Arad-mezöhegyesi élőviz- csatorna ügyében f, hó 3 áu Aradon megtartott tárgyaláson Arad-, Csauád-, Csongrád- és Békés- vármegyék, Szeged, H.-M.-Vásárhely, valamint Makó városok és az összes érdekeltek resztvettek. Bókósvármegyót Haviár Lajos kir. mérnök képviselte. A csatornaépítés főczélja, a Mezőhegyesen épülő czukorgyárnak vizzel való ellátása. A csatorna Aradnál a Marosból indul ki és a régi Maros-medrek, valamint a Száraz-ér felhasználó sával Tót-Komlós határában újból és végleg a Szárazór-mederbe vezettetik. Ezen tervezetet azonban a felmerült aggodalmak, valamint a Szárazér ügyének bizonytalan volta miatt a kérvényező visszavonta, illetőleg oda módosította, hogy a felesleges víz Mezőhegyesről Nsgylak mellett közvetlenül a Marosba vezettessék. Ekként vármegyénk, illetőleg Komlós és Sámson községeink az érdekeltségből végleg kiestok. Arad vármegye alispánja a módosított tervet lényegesen megváltozottnak találván, a tárgyalást — uj hirdetést és érdekeltség-megállapítást rendelvén el — elhalasztotta. A csatorna 81’0 kim. kosszu s másodperczenként 2 0 m.® vizet ad, a miből a czukorgyár 50 litert fog felhasználni. Gyula városa központi választmánya f. hó 4-én Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen az 1890. évi országgyűlési képviselő választó jogosultak összeíró bizottságát választotta meg. Az összeíró bizottság tagjai: Sál József, Végh József és Kohn Dávid városi nyilvántartó, utóbbi mint a bizottság jegyzője. A vármegye központi tisztviselői kara ma délelőtt 11 órakor teszi búcsútisztelgését Csabán Beliczey István Bókésvármegye volt főispánjánál, ki szerényen visszavonult a tudomására jutott ovátiók elöl, melyekkel őt a főispáni beiktató ünnepélyekkel kapcsolatban szintén megtisztelni akarták. A tisztviselőket búcsútisztelgésre Jancsovics Pál alispán s kir. tanácsos vezeti. A tisztviselők őszinte ragaszkodásuk és hódolatúk tanujeléül a teljes megyei tisztikar csoportos arczkép gyűjteményével is kedveskednek, melyet azonban csak későbben fognak Beliczey István volt főispánnak megküldeni. K. Nagy Sándor nagyváradi kir. alügyész, a „Biharország" czimü ethnographiai mű jeles szerzője a Komáromba kinevezett Vargha Ferencz gyulai kir. alügyész helyére Cziffra Imre kir. ügyész mellé segédkezés végett ideiglenesen áthelyeztetett Gyulára. Kinevezések. A közmunka- s közlekedésügyi miniszter Steinekker Gábort és Szarvassy Arzént első osztályú kir. mérnökökké, Mészáros Károlyt másod osztályú kir. mérnökké, s Bodoky Kálmánt kir. segédméruökké nevezte ki, mindé niket a körös-beretlyó-folyamszabályoz&si mérnöki hivatal kötelékében meghagyva. — Az előléptetésekhez szivünkből gratulálunk. Egyben megemlítjük, hogy Juventius Antal I. oszt. kir. mérnök a körös-berettyó folyamszabályozási-hivataltól a budapesti kir. folyammérnökséghez helyeztetett át. A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint Körös-Tárcsán és Körös-Ladányban a gyermekek közt hökhurut járvány lépett fel. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a szarvasi ipartestülethez tartozó iparágak segédei segélypénztárának alapszabályait jóváhagyta, Adakozás. A gyulai ref. egyház tagjai körében igazán szent és magasztos czélra rendez gyűjtést a presbyteriuro. Ez év őszén lesz ugyanis 300 éve annak, hogy a teljes biblia magyarnyelven a vizsolyi nyomdából először kikerült. A biblia forditó Károli Gáspár ott nyugszik egy jeltelen sírban a gönczi temetőben. Czélja most inindkét hazai protestáns felekezet intéző köreinek, hogy az összhazai protestánsok filléreiből egy díszes síremlék állittassék és egy „Károli Gáspár alapítvány“ szereztessék, melynek kama- taiból a biblia magyar fordításának tökélyesbitése, s a biblia terjesztése fog eszközöltetni. Szent és nemes tehát a czél, melyen a presbyterium buzgól- kodik a hívek között, kikhez a szószékből is buzdító beszéd fog intéztetni. A királyi tábla folyó hó 7 én tárgyalta Fridrich Mihály gyulai rendőrkapitány és Pap Gábor rendőrbiztos bűnügyét. A gyulai kir. törvényszék annak idejében Fridrich Mihályt 4 évi börtönre, 200 forint pénzbüntetésre s 8 évi hivatalvesztésre,. Pap Gábort pedig 4 évi fegyházra ítélte. A kir. tábla I. büntető tanácsa (Németh Péter elnök, Zachár Gyula referens) nem találta beigazoltaknak a Fridrich ellen emelt vádakat és őt teljesen felmentette, Pap Gábor cselekvónyét pedig zsarolás vétségének minősítve, büntetését egy évi fogházban állapította meg. Almásy Emma grófnő esküvője. A bpesti egyetemi templomban folyó hó 6 áu délben fényes főúri esküvő volt. Trautenberg Frigyes báró cs. kir. kamarás vezette oltárhoz Almásy Kálmán gróf és neje Wenckheim Mária grófnő legfiatalabb leányát Almásy Emma grófnőt. Az esketést Andrásy Kálmán egri főegyházmegyei áldozár az Almásy grófok volt kétegyházi nevelője végezte, ki lendületes szép beszédet intézett a fiatal párhoz. Tanuk voltak: Wenckheim Frigyes gról, Gziráky Béla gróf fehérmegyei főispán, ifj. Eszterházy László gróf és Almásy Dénes gróf. A templom délszaki növényekkel és szőnyegekkel volt feldíszítve. A násznépben voltak Szapáry Gyula gróf, Bedekovich Kálmán gróf miniszterek, Pejacsevich Miklós gróf hadtestparancsuok, Andrásy Aladár gróf, Csekonics Endre gróf, gróf Andrásy Gyuláné. Tisza Kálmánná stb. A templomban kis számú előkelő közönség volt jelen. — Eljegyzés. Schwartz Gábor békési szállítási és fuvarozási üzlet tulajdonos, Schwartz Hermann gyulai kávés fia, a napokban jegyezte el Csabán Hirschman Jolán k. a.-t. Biener B. nagyke reskedő kedves nevelt leányát. Gratulálunk. Házasság. Moldvai István fiatal kékfestő iparos folyó hó 7-éu délelőtt 9-órakor vezette oltárhoz bájos aráját Alcser Rózát. Az esketési szertartást Göndöcs Benedek apát és lelkész végezte. Az ifjú házaspárnak sok boldogságot kívánunk. A három fagyos szent elsejének napjára virradtunk. A hagyományos hideg légáramlat, mely Pongrácz közeledtét jelezni szokta, ez évben elmaradt és igy remélhetőleg a fagyos szentek névnapjai fagy nélkül fognak elmului felettünk. Az időjárás lehető legkedvezőbb, az őszi és tavaszi vetések — melyek vegetácziója múlt hóban annyira elmaradt— legszebb fejlődésnek indultak, a gyakori esőzések üditőleg hatnak reájuk, szóval a mi ritka eset kivált május hóban, gazdáinknak az időjárás ellen nem lehet legkisebb kifogásuk sem. Tüzek a megyében. Mező-Berényben f. hó 3-án Skorka János csizmadia mester háza leégett; a hatóságilag felbecsült kár 250 frt, a szegény iparos háza nem volt biztosítva. Csabán folyó bő 2-án Seben János 2204. számú házánál kiütött tűzvész három házat hamvasztott el. A tűz által okozott kár hatósági becslés szerint 1467 frt 50 kr, — a leégett épületek közül csupán a Sebené volt 400 forintra biztosítva. Csabán veszett kutya garázdálkodott az utczákon f. hó 7-én; egy községi rendőr agyonlőtte és a bonczolás kiderítette a kóbor kutya veszettségét. Tartani lehet tőle, hogy a veszett eb többeket is inficziált, ami nagy óvatosságot parancsol. Gyomáról következő sorok közlésére kérik fel lapunkat. Választási mozgalom. Azon alkalomból, hogy Fábry Sándor gyomai járás főszolgabirája a megyei főjegyzőségre van a vármegye közönsége által kiszemelve, a minden valószínűleg szerint üresedésbe jövő gyomai főszolgabírói állásra a gyomai járás megye bizottsági tagjai Rohoska Mihály köz- és váltó ügyvéd jelenlegi szolgabiró körül sorakoznak. E tárgyban a járás megye bizottsági tagjai ma Gyomáu népes értekezletet tartottak és az üresedésbe jöhető főszolgabírói állásra egyhangúlag Rohoska Mihály szolgabiró urat jelölték ki. Az értekezlet egyúttal azon reményét fejezte ki, hogy a régi szokás szerint a vármegye többi járásának bizottsági tagjai a járás óbaját lehetőleg támogatni fogják. Gyomén, 1889. május 10 én. Hazafiui üdvözlettel dr. Kiss István megye bizottsági tag, az értekezlet elnöke. Máday Aladár, megyebizottsági tag, az értekezlet jegyzője. A gazdák és iparosok ált. hitelszövetkezet gyulai fióktetepe folyó évi május 19-én d. u. 3 órakor évi rendes közgyűlést tart, melyre a fióktelep összes tagjai, valamint a kétegyházi, gyula-vári és dobozi ügyvivöség összes tagjai meghivatnak. Gyula, 1889. május 11-én. Finta lgnácz, s. k. titkár, Végh József, s. k. elnök. Tárgyak : 1. sz. Jelentés az 1888-ik évi üzletforgalomról 2. sz. Jel- ntés az időközben történt felügyelő bizottsági s ig. tagsági nelyek betöltéséről. 3. sz. A folyó évben szövetkezeti utón megindítandó gabonaüzlet s felállítandó bőrárucsarnok kérdésének elintézése. 4. sz. Jelentés a május 26-án fent Budapesten tartandó közgyűlésen leendő képviseltefésről. 5. sz. Jelentés. Felügyelő bizottság jelentése az 1888-ik évi pénztár-vizsgálatról. 6. sz. Jelentés. Indítványok. Nyilvános köszönet. Boldogult anyánk, Özvegy Tanay Gyuláné elhunyta alkalmából mindazoknak, kik bennünket, a távolból jövőket szives vendégszeretettel elhalmoztak, a végtisztességben részt vettek, és gyászunkban osztoztak általánosan, de különösen a helybeli r. kath. lelkészi, tanítói és kántori karnak kitüntető szívességükért legöszintébb köszönetünket nyilvánítjuk. Gyulán, május 1. 1889. Tanay Gyula, Tanay Zsigmond, Tanay Elek, Tanay József. A gynró-gyógymódszer (massage) újabb időben legkiválóbb orvosaink által igen jó ered- ménynyel alkalmaztatik zsugorok, bénulások és csuzosbántalmak elhárítására és megszüntetésére, és e czélra a legjobb hatásúnak nyilvánítják a Brázay-féle sósborszeszt Erre vonatkozólag Dr. Lőrinczy Ferencz ur. a k. k. orvosok orsz. egyesületének titkára, tüdő- és szívgyógyász, a következő levelet intézte Brázay Kálmánhoz: „Budapest, 1885 rnárcz. 12. T. Brázay Kálmán nagy- kereskedő urnák Budapesten. Csuzos (reumatikus) bántalmaknál az ezen betegségek következtében gyakran fejlődni szokott szívbajok elhárítása czél- jából, valamint számos betegségnél egyéb gyógy- hatány mellett igen czélszern az úgynevezett be- derzsölés-kenő gyúró-gyógymód (massage) s ezen műveletnél az ön által készített kitűnő összetételű sósborszeszt minden esetben igen jó eredménynyel szoktam használni, s igy azt mindenkinek ajánlhatom. Irodalom. „Beiktatás" czimen Terényi Lajos főispán installatiojára zongorára magyar indulót irt Fülöp Alfréd. Az induló ára 1 frt, kapható szerzőnél és Dobay János papirkereskedésében. Az „Eredeti Magyar Daltár“ magyar zeneszerzők eredeti, műveinek gyűjteménye," 15 eredeti daltartalommal jelent meg, Telbisz Jeuő, Goll János, Dr. Szőllősy Attila, Dr. Angyal Armand, Peréuyi Lajos, Szentkirályi Ödön, Kecskés Ernő, Szelestey Gyula és Hoós Jánostól. — Van a füzetben két XVI-ik századbeli dal, Dr. Szőllősy Attilától zongorái a írva, továbbá 6 gyermekdal ,cgy, két és három szólamban írva. A gyermekdalokat tartalmazó melléklet mostantól kezdve kis köuyv alakban fog megjelenni, úgy, hogy az egész évben megjelenő 40—50 gyermekdal egy kis dalfüzetté foglalható össze. Előfizetési ára : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 60 kr. Előfizethetni bármely hazai köuyv- és zenemű- kereskedés utján, valamint a szerkesztőségnél Déván (Hunyad m.) A „Pesti Hírlap" a fürdő- és turistaidény beálltával ajánlja a magyar olvasóközönségnek, hogy kiadóhivatala kész elfogadni úgynevezett turista-előfizetéseket is, vagyis a lapot utána küldi utazásközben is az előfizetőnek, ha ez egyik állomásról előre megírja a következő állomás czimét, a hova indul s a hol a lapot poste restante fogja megkapni. Ezért az előfizetési dij csak annyi, mintha folyton egy helyre menne a lap, vagyis negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Utazó és fürdözö közönségnek pedig alig lehet jobb lapot ajánlani, mert a „Pesti Hirlap“-ot a leggazdagabb és változatosabb tartalom emeli más lapok fölé. Jó és rövid regényeket s elbeszéléseket, mindig kitűnő, mulattatta tárczákat s igen jól szerkesztett, érdekesen összeállított rovatokat hoz. Amellett, hogy távirati és hir-rovata mindenről a leggyorsabban és alaposabban értesít, a szerkesztőség nagy figyelmet fordít a mulattató, szórakoztató közleményekre. Épen ennek köszöni a „Pesti Ilirlap“ nagy népszerűségét s épen ezért melegen ajánljuk mi is t. olvasóink pártfogásába. Az előfizetési pénzek Budapest, Nádor-utcza 7. sz. alá küldendők, a „Pesti Hirlap" kiadó-hivatalába. SIÖ ZgfSbZ d.SbSSbg'. A békésinegyel gazdasági egylet punkösd hétfőn f. évi junius hó io-én, B.-Csabán lóversenyt rendez a következők szerint: a futamok a szokott gyepen d. u. 3 órakor kezdődnek. Rendező : Sztraka György. Pályahossza ióoo, az urlovaroknak 2000 méter. Egyszeri körülfutás. Bejelentési határidő: az urlovarok-