Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-12 / 19. szám

40. Kondoros községnek tűzrendészetről al­kotott szabályrendelete tárgyában. 41. Gyoma községnek a tűzrendészetről al­kotott szabályrendelete tárgyában. 42. Endrőd községnek a tűzrendészetről al­kotott szabályrendelete tárgyában. 43. Csorvás községnek községi szülésznő fizetése megállapítása tárgyában. 44. A békésmegyei jegyzői egyletnek a vá­sári rendtartás tárgyában alkotott megyei ^ sza­bályrendelet 1. §-ának megmagyarázása iránti kérvénye. 46. Gy.-Vári községnek a vármegyei ké­ményseprési szabályrendelet módosítása iránt be­nyújtott kérvénye tárgyában. 46. Csorvás község képv. testületének a szőlő birtokosok borfogyasztási adóval lett meg­adóztatása tárgyában hozott határozata ellen Jánosi János osorvási lakos által beadott feleb- bezés felett. 47. Szeghalom község képv. testületének dögtér kijelölése tárgyában hozott határozata el­len Sárréty János szeghalmi lakos által beadott felebbezés felett. 48. Popper István vállalkozónak az oros- házai-tót-komlósi helyi érdekű vasút építésének megkezdésére kikötött egy évi határidő meg­hosszabbítása tárgyában. 49. Az aradi kereskedelmi és iparkamará­nak az Aradon építendő kereskedelmi akadémia épület költségeihez leendő hozzájárulás iránti kérelme tárgyában. 60. Szent-András községnek hidvám szed- hetés iránti kérvénye tárgyában. 51. Endrőd községnek kisdedóvoda felállí­tása iránti kérvénye, — valamint ez ügyben Rlausz Lázár és társai által benyújtott felebbezés tár­gyában. 52. Szeghalom községének Szeghalom köz­ségében kir. közjegyzőség és kir. adóhivatal szer­vezése iránt benyújtott kérelme tárgyában. 53. Szarvas községe és Zsigmondy Béla vállalkozó között artézi kút fúrása iránt kötött szerződés tárgyában. 54. Csorvás községének két rendbeli adás­vételi szerződés jóváhagyása iránt benyújtott kérvénye tárgyában. 55. P.-Szt.-Tornya községének közép iskola építése iránti kérvénye tárgyában. 56. Orosháza község képv. testületének 4-ik jegyzői állás rendszeresítése iránti határozata felett 57. K.-Ladány községnek községi írnokok fizetései felemelése iránt hozott határozata felett. 58. Ugyanannak a községi orvos fizetése, felemelése iránt hozott határozata felett. 59. Békés-Csaba községének a vágatási di­jakról és az állatorvosok teendőiről alkotott szabályrendelete tárgyában. 60. A gyulai járás főszolgabirájának Rét- egyháza község 600 és 1000 frtos kölcsön ügyé­ben kelt jelentése tárgyában. 61. Dr. Csánky Géza k.-ladányi községi orvosnak az orvosi díjszabályzat ellen benyújtott felebbezése tárgyában. 62. Kalmár János sámsoni rom. kath. plé­bánosnak a vadházasságok megakadályozása iránti kérvénye tárgyában. 63. Göndöcs Benedek mint a — Wenckheim szobor bizottsága elnökének, — a vármegye kö­zönsége által Báró Wenckheim Béla emlékére emelt mellszobor leleplezési ünnepélyén a vár­megye képviseltetése iránti kérvénye tárgyában. 64. A vármegye alispánjának a marha hajtó utak megállapítása tárgyában kelt jelentése felett. X. A vármegye közigazgatasi bizottságának előter jeeztéeei. 1. A vármegyei épületek 1889. évi javítása tárgyában. 2. A B.-Csabai lóvonatú vasút építésére adott engedély meghosszabbítása tárgyában. 3. A békési körgát bekötésének két pontja közötti védtöltés szakasznak* megfelelő méretek­kel való megerősítése, — valamint a meghosz- szabbitandó békési és dobozi hidakra vonatkozó határozata. XI. A vármegyei tiszti stb. nyugdíjintézet igazgató választmányának 1888. évi számadására vonatkozó javaslata. XII. A vármegye község jegyzői nyugdíj igazgató választmányának 1888. évi számadására vonatkozó javaslata. XIII. A vármegyei közkórház 1890. évi költ­ség előirányzata. XIV. Időközben érkezendő és a póttárgy­sorozatban felsorolandó ügyek. Kelt Gyulán, 1889. május 4. Jancsovics Pál, alispán. Hírek. 1 Terényi Lajos főispán beiktatási ünne­pélye volt a hét föesoménye. Ho gy a mozgalmas napról lehetőleg kimentő tudósítást adjunk, la­punk mai számát egy teljes iv melléklettel told­juk meg. Az ünnepélyről szóló jelentést fenebb találják tisztelt olvasóink. Főjegyzői helyettesítés. Terényi Lajos főis­pán első hivatali ténykedése Fábry Sándor gyomai járási főszolgabírónak a vármegye főjegyzői állá­sára való helyettesítése. A helyettesítést a f. hó 10- éu kezdetét vett katonai fősorozás és a vármegyei rendes közgyűlésre beérkezett ügyek nagyobb halmazának előkészítése tette szükségessé. Fábry Sándor helyettes főjegyző — ki mellesleg említ­ve a napokban képesittetett Budapesten kitüntetéssel a jogtudományok tudorává, mihez szivünkből gra­tulálunk — nyomban helyettesítés utáu megkezd­te hivatalos működését. Az állandó választmány a megyei ren­des közgyűlést megelőző üléseit, melyben a tárgy sorozat tanácskozási tárgyait előkészíti, folyó hó 16. és 17-ikén fogja tartatni. A vármegye rendes tavaszi közgyűlése lolvó hó 20-án veszi kezdetét és az első két, de különösen a má«odik tanácskozási nap népesnek Ígérkezik, mert előreláthatólag több tisztviselői állás fog betöltetni. Terényi Lajos főispánná ki­nevezése folytán üresedésben van a főjegyzői ál­lás, melyre a helyettesített főjegyző Fábry Sán­dor gyomai főszolgabírón kívül if. Jancsovics Pál békési főszolgabíró is reflektál. Az igy üresedésbe jövő valamelyik főszolgabírói allasra első sorban Popovics Szilveszter közigazgatási első aljegyző­nek vannak kilátásai megválasztatni, de ba mint valószínű — a gyomai főszolgabírói állás jönne üresedésbe, azesetben arra Rohoska Mihály ugyanottani és Ambrus Sándor gyulai szolgabiró is reflektál. Popovics Szilveszter megválasztása esetében üresedésbe jövő közigazgatási első al­jegyzői állásra pályáznak : Lukács Endre másod aljegyző, dr. Bodoky Zoltán, dr. Bartóky József, — az esetleg megüresülő másodaljegyzői állásra Wieland Sándor és Jantyik Mihály közigazgatási gyakornokok. A választás május 21-én lesz. A fősorozás a megye területén folyó hó 10-én Gyulán vette kezdetét, és a járási közsé­gekre nézve tegnap be is fejeztetett. Gyula vá­rosa hadköteleseire holnap kerül a sor, és pedig az 1868-ban szülöttekre, mely most első korosz­tály, továbbá az 1867-ben született második kor­osztályúak közül azokra, akiknek sorszáma 50-en aluli; kedden a második és harmadik korosztály, szerdán pedig a vidékiek soroztainak. Terényi Lajos volt megyei főjegyző helyébe polgári elnö­kökül a csabai s orosházi sorozó járásokba Nagy Károly m. árvaszéki elnök, — a szarvasi s szeg­halmi járásokba pedig Oláh György megyei tiszti főügyész fognak működni. Békésvármegye alispánja valamennyi járás lőszolgabiráihoz és Gyulavaros polgármes­teréhez a következő körrendeletét intézte: A téli időszak alatt megrongált utczák, járdák, közte­rek és községi utak kijavítása és rendbehozása a községek egyik főteeudőjét képezvén, mint­hogy tapasztalás szerint a kocsikerekek által mé­lyen felvágott utczák és utak bevágása és kidora- boritása, valamint az elkoptatott pallók és járdák kijavítása, nemkülönben a belvizek levezetése meg sok helyen foganatosítva nincs, a mi által a köz­lekedés szerfelett meg van nehezítve : ennélfogva felhívom czimeteket, miszerint 1886 évi 670. ein. és 1887. évi 263 ein. sz. alatt kelt rendeletem- hez képest, a községi elöljárókat az 1886. XXII. t.-cz. 21. §-ának e) pontjára figyelmeztetve, a közlekedési eszközök jókarba való hozatalára erélyesen utasítani, eljárásukat éber figyelemmel kisérni, ellenőrizni, s az eredményt f. évi junius hava 1-ig bejelenteni szíveskedjenek. — Gyulán, 1889. május 4-én. Jancsovics Pál, alispán. A sárréti vasutak kiépítésének ügyét nemcsak a vármegye törvényhatósága által ki­küldött bizottság, hanem a kisujszállás-dévavá- nya gyomai helyi érdekű ifasut építő fővállalata a Sonderop és társa berlini vasútépítő- és kezelő betéti társaság is előmozdítani kívánja. A betéti társaság előterjesztést nyújtott be a vármegye törvényhatósági bizottságához, melyhez terjedel mes emlékiratot csatolt. Az emlékiratban kifejti az általa tervezett vonal előnyeit és kijelenti azt a készségét is, hogy óvadékot tesz le a várme­gyénél és kötelezi magát az esetre, ha az er­kölcsi testületek és érdekeltek ugyanannyit sza­vaznak meg az alakítandó részvénytársaság törzs- részvényeire, mint e czélra már egy Ízben meg­szavaztak, a vasutat az 1890. óv végéig felépiti. Az előterjesztést már a májusi közgyűlés tár­gyalni fogja. A mezőhegyest méuesbirtok igazgatóságá­nak kérvénye folytán az Arad-mezöhegyesi élőviz- csatorna ügyében f, hó 3 áu Aradon megtartott tárgyaláson Arad-, Csauád-, Csongrád- és Békés- vármegyék, Szeged, H.-M.-Vásárhely, valamint Makó városok és az összes érdekeltek resztvettek. Bókósvármegyót Haviár Lajos kir. mérnök képvi­selte. A csatornaépítés főczélja, a Mezőhegyesen épülő czukorgyárnak vizzel való ellátása. A csa­torna Aradnál a Marosból indul ki és a régi Maros-medrek, valamint a Száraz-ér felhasználó sával Tót-Komlós határában újból és végleg a Szárazór-mederbe vezettetik. Ezen tervezetet azonban a felmerült aggodalmak, valamint a Szá­razér ügyének bizonytalan volta miatt a kérvé­nyező visszavonta, illetőleg oda módosította, hogy a felesleges víz Mezőhegyesről Nsgylak mellett közvetlenül a Marosba vezettessék. Ekként vár­megyénk, illetőleg Komlós és Sámson közsé­geink az érdekeltségből végleg kiestok. Arad vár­megye alispánja a módosított tervet lényegesen megváltozottnak találván, a tárgyalást — uj hir­detést és érdekeltség-megállapítást rendelvén el — elhalasztotta. A csatorna 81’0 kim. kosszu s másodperczenként 2 0 m.® vizet ad, a miből a czukorgyár 50 litert fog felhasználni. Gyula városa központi választmánya f. hó 4-én Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen az 1890. évi országgyűlési képviselő választó jogosultak összeíró bizottságát választotta meg. Az összeíró bizottság tagjai: Sál József, Végh József és Kohn Dávid városi nyil­vántartó, utóbbi mint a bizottság jegyzője. A vármegye központi tisztviselői kara ma délelőtt 11 órakor teszi búcsútisztelgését Csabán Beliczey István Bókésvármegye volt főispánjánál, ki szerényen visszavonult a tudomására jutott ovátiók elöl, melyekkel őt a főispáni beiktató ünnepélyekkel kapcsolatban szintén megtisztelni akarták. A tisztviselőket búcsútisztelgésre Jancso­vics Pál alispán s kir. tanácsos vezeti. A tisztvise­lők őszinte ragaszkodásuk és hódolatúk tanujeléül a teljes megyei tisztikar csoportos arczkép gyűj­teményével is kedveskednek, melyet azonban csak későbben fognak Beliczey István volt főispánnak megküldeni. K. Nagy Sándor nagyváradi kir. alügyész, a „Biharország" czimü ethnographiai mű jeles szerzője a Komáromba kinevezett Vargha Ferencz gyulai kir. alügyész helyére Cziffra Imre kir. ügyész mellé segédkezés végett ideiglenesen át­helyeztetett Gyulára. Kinevezések. A közmunka- s közlekedés­ügyi miniszter Steinekker Gábort és Szarvassy Arzént első osztályú kir. mérnökökké, Mészáros Károlyt másod osztályú kir. mérnökké, s Bodoky Kálmánt kir. segédméruökké nevezte ki, mindé niket a körös-beretlyó-folyamszabályoz&si mér­nöki hivatal kötelékében meghagyva. — Az elő­léptetésekhez szivünkből gratulálunk. Egyben megemlítjük, hogy Juventius Antal I. oszt. kir. mérnök a körös-berettyó folyamszabályozási-hiva­taltól a budapesti kir. folyammérnökséghez he­lyeztetett át. A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint Körös-Tárcsán és Körös-Ladányban a gyermekek közt hökhurut járvány lépett fel. A földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter a szarvasi ipartestülethez tartozó iparágak segédei segélypénztárának alapszabályait jóváhagyta, Adakozás. A gyulai ref. egyház tagjai kö­rében igazán szent és magasztos czélra rendez gyűjtést a presbyteriuro. Ez év őszén lesz ugyan­is 300 éve annak, hogy a teljes biblia magyar­nyelven a vizsolyi nyomdából először kikerült. A biblia forditó Károli Gáspár ott nyugszik egy jel­telen sírban a gönczi temetőben. Czélja most inindkét hazai protestáns felekezet intéző körei­nek, hogy az összhazai protestánsok filléreiből egy díszes síremlék állittassék és egy „Károli Gáspár alapítvány“ szereztessék, melynek kama- taiból a biblia magyar fordításának tökélyesbitése, s a biblia terjesztése fog eszközöltetni. Szent és nemes tehát a czél, melyen a presbyterium buzgól- kodik a hívek között, kikhez a szószékből is buz­dító beszéd fog intéztetni. A királyi tábla folyó hó 7 én tárgyalta Fridrich Mihály gyulai rendőrkapitány és Pap Gábor rendőrbiztos bűnügyét. A gyulai kir. tör­vényszék annak idejében Fridrich Mihályt 4 évi börtönre, 200 forint pénzbüntetésre s 8 évi hiva­talvesztésre,. Pap Gábort pedig 4 évi fegyházra ítélte. A kir. tábla I. büntető tanácsa (Németh Péter elnök, Zachár Gyula referens) nem találta beigazoltaknak a Fridrich ellen emelt vádakat és őt teljesen felmentette, Pap Gábor cselekvónyét pedig zsarolás vétségének minősítve, büntetését egy évi fogházban állapította meg. Almásy Emma grófnő esküvője. A bpesti egyetemi templomban folyó hó 6 áu délben fényes főúri esküvő volt. Trautenberg Frigyes báró cs. kir. kamarás vezette oltárhoz Almásy Kálmán gróf és neje Wenckheim Mária grófnő legfiatalabb leányát Almásy Emma grófnőt. Az esketést Andrásy Kálmán egri főegyházmegyei áldozár az Almásy grófok volt kétegyházi nevelője végezte, ki lendületes szép beszédet intézett a fiatal párhoz. Tanuk voltak: Wenckheim Frigyes gról, Gziráky Béla gróf fehérmegyei főispán, ifj. Eszterházy László gróf és Almásy Dénes gróf. A templom délszaki növényekkel és szőnyegekkel volt feldí­szítve. A násznépben voltak Szapáry Gyula gróf, Bedekovich Kálmán gróf miniszterek, Pejacsevich Miklós gróf hadtestparancsuok, Andrásy Aladár gróf, Csekonics Endre gróf, gróf Andrásy Gyuláné. Tisza Kálmánná stb. A templomban kis számú előkelő közönség volt jelen. — Eljegyzés. Schwartz Gábor békési szállítási és fuvarozási üzlet tulajdonos, Schwartz Hermann gyulai kávés fia, a napokban jegyezte el Csa­bán Hirschman Jolán k. a.-t. Biener B. nagyke reskedő kedves nevelt leányát. Gratulálunk. Házasság. Moldvai István fiatal kékfestő ipa­ros folyó hó 7-éu délelőtt 9-órakor vezette oltárhoz bájos aráját Alcser Rózát. Az esketési szertartást Göndöcs Benedek apát és lelkész végezte. Az ifjú házaspárnak sok boldogságot kívánunk. A három fagyos szent elsejének napjára virradtunk. A hagyományos hideg légáramlat, mely Pongrácz közeledtét jelezni szokta, ez évben elmaradt és igy remélhetőleg a fagyos szentek névnapjai fagy nélkül fognak elmului felettünk. Az időjárás lehető legkedvezőbb, az őszi és ta­vaszi vetések — melyek vegetácziója múlt hóban annyira elmaradt— legszebb fejlődésnek indultak, a gyakori esőzések üditőleg hatnak reájuk, szó­val a mi ritka eset kivált május hóban, gazdá­inknak az időjárás ellen nem lehet legkisebb ki­fogásuk sem. Tüzek a megyében. Mező-Berényben f. hó 3-án Skorka János csizmadia mester háza le­égett; a hatóságilag felbecsült kár 250 frt, a szegény iparos háza nem volt biztosítva. Csabán folyó bő 2-án Seben János 2204. számú házánál kiütött tűzvész három házat hamvasztott el. A tűz által okozott kár hatósági becslés szerint 1467 frt 50 kr, — a leégett épületek közül csu­pán a Sebené volt 400 forintra biztosítva. Csabán veszett kutya garázdálkodott az utczákon f. hó 7-én; egy községi rendőr agyon­lőtte és a bonczolás kiderítette a kóbor kutya veszettségét. Tartani lehet tőle, hogy a veszett eb többeket is inficziált, ami nagy óvatosságot parancsol. Gyomáról következő sorok közlésére kérik fel lapunkat. Választási mozgalom. Azon alkalomból, hogy Fábry Sándor gyomai járás fő­szolgabirája a megyei főjegyzőségre van a vár­megye közönsége által kiszemelve, a minden va­lószínűleg szerint üresedésbe jövő gyomai főszol­gabírói állásra a gyomai járás megye bizottsági tagjai Rohoska Mihály köz- és váltó ügyvéd je­lenlegi szolgabiró körül sorakoznak. E tárgyban a járás megye bizottsági tagjai ma Gyomáu né­pes értekezletet tartottak és az üresedésbe jöhető főszolgabírói állásra egyhangúlag Rohoska Mihály szolgabiró urat jelölték ki. Az értekez­let egyúttal azon reményét fejezte ki, hogy a ré­gi szokás szerint a vármegye többi járásának bi­zottsági tagjai a járás óbaját lehetőleg támogatni fogják. Gyomén, 1889. május 10 én. Hazafiui üd­vözlettel dr. Kiss István megye bizottsági tag, az értekezlet elnöke. Máday Aladár, megyebizottsági tag, az értekezlet jegyzője. A gazdák és iparosok ált. hitelszövet­kezet gyulai fióktetepe folyó évi május 19-én d. u. 3 órakor évi rendes közgyűlést tart, melyre a fióktelep összes tagjai, valamint a kétegyházi, gyula-vári és dobozi ügyvivöség összes tagjai meghivatnak. Gyula, 1889. május 11-én. Finta lgnácz, s. k. titkár, Végh József, s. k. elnök. Tárgyak : 1. sz. Jelentés az 1888-ik évi üzlet­forgalomról 2. sz. Jel- ntés az időközben történt felügyelő bizottsági s ig. tagsági nelyek betölté­séről. 3. sz. A folyó évben szövetkezeti utón megindítandó gabonaüzlet s felállítandó bőráru­csarnok kérdésének elintézése. 4. sz. Jelentés a május 26-án fent Budapesten tartandó közgyűlé­sen leendő képviseltefésről. 5. sz. Jelentés. Fel­ügyelő bizottság jelentése az 1888-ik évi pénz­tár-vizsgálatról. 6. sz. Jelentés. Indítványok. Nyilvános köszönet. Boldogult anyánk, Özvegy Tanay Gyuláné elhunyta alkalmából mind­azoknak, kik bennünket, a távolból jövőket szi­ves vendégszeretettel elhalmoztak, a végtisztes­ségben részt vettek, és gyászunkban osztoztak általánosan, de különösen a helybeli r. kath. lelkészi, tanítói és kántori karnak kitüntető szí­vességükért legöszintébb köszönetünket nyilvánít­juk. Gyulán, május 1. 1889. Tanay Gyula, Tanay Zsigmond, Tanay Elek, Tanay József. A gynró-gyógymódszer (massage) újabb időben legkiválóbb orvosaink által igen jó ered- ménynyel alkalmaztatik zsugorok, bénulások és csuzosbántalmak elhárítására és megszüntetésére, és e czélra a legjobb hatásúnak nyilvánítják a Brázay-féle sósborszeszt Erre vonatkozólag Dr. Lőrinczy Ferencz ur. a k. k. orvosok orsz. egye­sületének titkára, tüdő- és szívgyógyász, a követ­kező levelet intézte Brázay Kálmánhoz: „Buda­pest, 1885 rnárcz. 12. T. Brázay Kálmán nagy- kereskedő urnák Budapesten. Csuzos (reumatikus) bántalmaknál az ezen betegségek következtében gyakran fejlődni szokott szívbajok elhárítása czél- jából, valamint számos betegségnél egyéb gyógy- hatány mellett igen czélszern az úgynevezett be- derzsölés-kenő gyúró-gyógymód (massage) s ezen műveletnél az ön által készített kitűnő összetéte­lű sósborszeszt minden esetben igen jó eredmény­nyel szoktam használni, s igy azt mindenkinek ajánl­hatom. Irodalom. „Beiktatás" czimen Terényi Lajos főispán installatiojára zongorára magyar indulót irt Fülöp Alfréd. Az induló ára 1 frt, kapható szerzőnél és Dobay János papirkereskedésében. Az „Eredeti Magyar Daltár“ magyar zeneszerzők eredeti, műveinek gyűjteménye," 15 eredeti daltartalommal jelent meg, Telbisz Jeuő, Goll János, Dr. Szőllősy Attila, Dr. Angyal Armand, Peréuyi Lajos, Szentkirályi Ödön, Kecskés Ernő, Szelestey Gyula és Hoós Jánostól. — Van a füzetben két XVI-ik századbeli dal, Dr. Szőllősy Attilától zongorái a írva, továbbá 6 gyermekdal ,cgy, két és három szólamban írva. A gyermekdalokat tartalmazó melléklet mostantól kezdve kis köuyv alakban fog megjelenni, úgy, hogy az egész évben megjelenő 40—50 gyer­mekdal egy kis dalfüzetté foglalható össze. Előfizetési ára : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 60 kr. Előfizethetni bármely hazai köuyv- és zenemű- kereskedés utján, valamint a szerkesztőségnél Déván (Hunyad m.) A „Pesti Hírlap" a fürdő- és turista­idény beálltával ajánlja a magyar olvasóközön­ségnek, hogy kiadóhivatala kész elfogadni úgy­nevezett turista-előfizetéseket is, vagyis a lapot utána küldi utazásközben is az előfizetőnek, ha ez egyik állomásról előre megírja a következő állomás czimét, a hova indul s a hol a lapot poste restante fogja megkapni. Ezért az elő­fizetési dij csak annyi, mintha folyton egy helyre menne a lap, vagyis negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Utazó és fürdözö közönségnek pedig alig lehet jobb lapot ajánlani, mert a „Pesti Hirlap“-ot a leggazdagabb és változato­sabb tartalom emeli más lapok fölé. Jó és rövid regényeket s elbeszéléseket, mindig kitűnő, mu­lattatta tárczákat s igen jól szerkesztett, érde­kesen összeállított rovatokat hoz. Amellett, hogy távirati és hir-rovata mindenről a leggyorsabban és alaposabban értesít, a szerkesztőség nagy figyelmet fordít a mulattató, szórakoztató közle­ményekre. Épen ennek köszöni a „Pesti Ilirlap“ nagy népszerűségét s épen ezért melegen ajánljuk mi is t. olvasóink pártfogásába. Az előfizetési pénzek Budapest, Nádor-utcza 7. sz. alá külden­dők, a „Pesti Hirlap" kiadó-hivatalába. SIÖ ZgfSbZ d.SbSSbg'. A békésinegyel gazdasági egylet pun­kösd hétfőn f. évi junius hó io-én, B.-Csabán lóversenyt rendez a következők szerint: a futa­mok a szokott gyepen d. u. 3 órakor kezdőd­nek. Rendező : Sztraka György. Pályahossza ióoo, az urlovaroknak 2000 méter. Egyszeri körülfutás. Bejelentési határidő: az urlovarok-

Next

/
Thumbnails
Contents