Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-05-05 / 18. szám
18-ik szám. G-yula, 1889. május 5-én. r w Vili. évfolyam r" Szerkesztőség: 1 Főtér Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak viaaza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 írt — kr. Fé lévre ........... 2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 „ L Egyes szám ára 10 kr. / __________Á Tá rsadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: üoToa-3r János. f-----------------^ Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér aora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Berndt fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Terényi Lajos. Békésvárraegye uj főispánjának in- stallatiója folyó hó 8-án fog végbe menni, előre láthatólag oly ünnepélyesen, a mi külsőleg is jelezni fogja a vármegye közönségének örömét és tiszteletét; ebből mi is, mint a nagy közönség nézetének hű képviselői és tolmácsolói ki akarjuk venni részünket, és az uj főispán pályái í- nak kezdetén visszapillantunk az ő rövid múltjába, hogy ebből vonjunk következtetést jövőjére. Terényi Lajos 1854-ben B.-Gyulán született, édes atyja ekkor, mint a nemzet egyik mártírja fogságban volt s ott érte az örömhír, mely vele fia születését tudatta, — s bizonyára a fiú előtt mindig ott fog lebegni az atya szelleme s a hazája iránti kötelességeire mindig figyelmeztetni fogja az az emlék, hogy az, ki neki az életet adta, tudott a hazáért szenvedni is ; az alma nem eshetik messze a fájától, s olyan apának csak ilyen fia lehet. A már kiskorában értelmet eláruló gyermek iskoláit nagybátyja Ipolyi Arnold felügyelete alatt Egerben végezte s (& jogi-tanfolyamot Nagyváradon elvégezvén, Békésvármegye tiszteletbeli aljegyzője, majd törvényszéki jegyző leit s 1878- ban az ügyvédi vizsgát sikeresen letévén a vármegye törv. b zottsága által aljegyzővé választatott. S ezen állásában kiváló tehetsége, szorgalma, munkássága, szerénysége s páratlanul rokonszenves modora által nemcsak felebbvalói s tiszttársai, de a vele érintkezők mindenikének szerepeiét megnyerte, 1883-ban már a békési járás fő- szolgabirája lett ; ez időre esik életének legboldogabb kora, midőn a vármegye érdemekben gazdag főorvosának szeretetre méltó s kiváló szellemi tehetséggel megáldott leányát nőül vette. S a családi élet és a családja iránti kötelesség csak fokozta ambitióját s munkásságát, — 1884-ben központi szolgabirónak megválasztatván, a megye gyűléseken való szereplésével az egész vármegye elismerését kivivta, úgy, hogy 1888-ban, midőn a vármegye nagyreményekre jogositó, közbecsülésben és szere- tetben álló akkori főjegyzője, Márki Lajos mindnyájunk őszinte s igaz fájdalmára s a közigazgatás igen nagy veszteségére elhunyt, lehetetlen volt a főjegyzői állás betöltésénél másra, mint Terényi Lajosra gondolni. S ő a hozzá fűzött reményeket tetemesen felülhaladva beváltotta, úgy annyira, hogy tevékenysége s kiváló tehetsége a kormány figyelmét is felhívta, különösen a múlt évi árvíz veszélyek alkalmával, minister! biztossá neveztetvén ki: Gyulán, Mezö-Berényben, Körös-Tárcsán, tapintatos, mindenkit megnyerő eljárása által nagyban járult hozzá, hogy eme községeink a katastrophát sikeresen végig küz- dötték, — és különösen ennek köszönhetjük, hogy mindnyájunk örömére, ma már mint e vármegye főispánját üdvözölhetjük. S most, midőn őt e nagyfontosságu állásban látjuk, irányábani várakozásaink csak fokozottak, mert többet várunk tőlle mint valaha, annyival is inkább, mert folyton a közigazgatási pályán működve, ő neki kell legjobban ismerni a szövevényes közigazgatás minden baját, hiányát. A nélkül, hogy bárkit, is sérteni akarnánk, az igazságnak tartozunk annak kimondásával, hogy bizony a közigazgatás nemcsak nálunk, de széles e hazában sok mindenféle hiányossággal s fél.szegséggel van megterhelve, úgy jutalmat hajhászva és zaklatásokkal sújtva felülről, mint sokszor nagyon is figyelembe veendő elkeseredésekkel a plebs részéről. Terényi Lajostól múltjánál fogva nemcsak megvárjuk, de meg is követeljük, hogy minden törekvése arra legyen irányozva, hogy a mennyire emberileg lehető e hiányok és hibák megszűnjenek, s necsak fentartassék Békésvármegye közigazgatása az eddig is jó hirében. de folyton haladva, mintául szolgáljon ; s például lehessen hivatkozni, hogy olyannak kell lenni mindenütt a közigazgatásnak, uiint a minő Békésvármegyében. A főjegyzősége alatt általa megpendített nagy eszmék — melyek közül elég ha a múltat illetőleg felemlitjük a sárréti vasutat, mely hivatva lesz a vármegye egy nagy része culturális emelkedését biztosítani — mind tőlle várják megvalósitásukat. Ez és nem kevesebb, a mit mi az uj főispántól várunk; belátjuk, hogy a kiván ság nagy, de méltó az ő tehetségéhez s azt hisszük, csak megtiszteljük őt, mikor ily sokat várunk tőlle. Nem leltet czélunk, hogy mi nyújtsunk programot, bevárjuk az általa az installatió alkalmával bizonyára elmondaudó tervet, mellyel hivatását betölteni akarja. Mi csak általánosságban akartuk állás pontunkat jelezni, az ő feladata lesz részleteiben keresztül vinni. Az első kellékre az igazságra nem kell őt figyelmeztetnünk, hisz ez jog alapja minden működésnek, s az uj főispán tehetsége és jelleme úgy sem fogja megengedni, hogy ezt a biztos talajt lábai alól elveszitse. Nagy és súlyos feladatok várnak reá, s ő ezek betöltésére nagy és kiváló tehetséggel rendelkezik. Nincs kétségünk, hogy minden erejével nemes és magasztos feladata méltó betöltésére fog törekedni, — s akkor főispáni állásának terhei reá nézve rózsásokká lesznek téve az áldás által, melyei Békésvár- vármegye minden lépését kisérni fogja. Békésvármegye helyiérdekű vasutak Folyt. A vasúti szerkezetet:, azok költségei s különösen a különböző üzletkezelési módok a tervezéskor vagy azt megelőzőleg móg tüzetesebben tauulmányozandók lesznek. Miután pedig a közönséges helyiérdekű vasút módjára kiépítendő pálya drágább, miután ennek jövedelmezősége kisebb, pénzügyi része hátrányosabb : a további számítások alapjául ezt fogom venni. Az A) táblázat alapján a gyomai csatlakozás kizárása esetén kerülne a 84 0 kim. vasút és 2 Körös-bid összesen 1.666,000 írtba, kerek számban 1 millió hétszáz ezer forintba. A valószínű 'forgalomra nézve a már fent közölt adatokat elfogadva, t. i. 32 ezer-+- 8400 kerék számban 40,000 állomási lakost s ezek után fejenként és évenként 8 ni. mázsa árút és T5' utast, továbbá alapul véve azon, a rövid ha zai' vasutaknál tett tapasztalati adatot, bogy a személyszállításnál átlagos vételtávolságul az egész pálya 50, áruszállításnál pedig 70°/0-ja esik, végül a törvényhózásilag engedélyezni szokott díjtételek arányában, melyek a helyiérdekű vasutaknál az elsörendüeknél valamivel magasabbak, szintén statistikai alapon személy kilométerenként 2 métermázsa, kilométerenként pedig 0'4 krt számítva : a nyers jövedelem egyszerűen kiszámítható. Megjegyeztetik még, bogy az áruszállításnak átlag 10°/0-ja adja a podgyász- és gyorsáru szállítmányok jövedelmét. Ezek után a 84'0 kim. hosszú vasút nyers jövedelme a következőkből állana : 1. Személyszállítás : 40.000 lakos X 84 klm. X 0'57„ X 0 02 írt X 15 utas 50,400 frt. ' 2 Áruszállítás ; 40,000 lakos X 84 kim. X 0-7 H X 1 X 0 004 frt : 75,264 frt. 3. Podgyász és gyorsáru : 75,264 X Äp 7526 frt. Összesen : 133,190 frt, azaz pályakilo- meterenként 1586 forint. Üzleti kezelésre a tapasztalás alapján 60 °/0 előirányozva, azaz kilométerenként 952 frtot, marad tiszta nyorességül 53276 frt vagyis pálya kilométerenként 634. forint. Ezen nyereség az épitésitőkéül felvett 1.666.000 forintnak 32/I0 °/o" ját teszi. Ezen számításra vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy részemről, ha nem is mindjárt az első 1—2 évben, de az első 10-év átlagában uagyobb forgalmat-s jövedelmet remélek és pedig mert a Nagy-Várad-Kót irányból s viszont ezen irányú átmeneti forgalom fog keletkezni, valamint azon okból, mert nálunk a népesség szerinti forgalom és igy jövedelem-számítás a gyér lakosság miatt a valóságosnál valószínűleg kisebbnek adódik ki. A várható tiszta jövedelem tebát mintegy 4%,-re tehető. ' Felemlítem e helyen, bogy a m. kir. államvasutak 1886. évi összes bevétele kilométerenként 7628 frt volt, a kiadások a bevételek 58°/0-át képezték-, a tényleges jövedelem pedig a megállapított beruházási tökének 3'0°/o-át tette. — A magyarországi 26 helyi érdekű vasút . évi jövedelme kilométerenként 1900 forint. A mi már most a szükséges építési tőkének miként való fedezését illeti, arra nézve szabadjon a következőket előterjesztenem. A kerek számban szükséges 1.700,000 frt az állam, törvényhatóság, községek és magánosok által lenne törzsrészvényekre beűzetendő, a még netalán szükséges összeg pedig elsőbbségi kötvéuyek kibocsátása által lenne fedezendő. — Részemről tebát az 1880. évi t.-cz. 13. §. értelmében a részvénytársaságot mindenesetre megalakítanám. Az állam a posta-szállítás fejében az 1888. évi IV. t -ez. 4. §-a alapján hozzájárulhat a helyi érdekű vasutak építéséhez az építési tőke 10°/ffl-ka erejéig ami ezen vasutaknál 170 ezer forintot tenne ki. A közmunka alap 1889. évi bevételei ösz- szesen 161092 írtra vannak előirányozva, a mi a közmunka törvényjavaslat alapján is valósziuű- leg meg fog évi rendes bevétel gyanánt maradni. Ezen évi jövedelemből az útépítések és fentar- tások különös hátráltatása nélkül elvonható lenne, a helyi érdekű vasutak kiépítésére mintegy 44000 forint, ami 800,000 toriüt évi törlesztése és kamatjának felel meg. A törvényhatósági hozzájárulás kitenne tehát 800.000 Irtot. A községek és magánosok hozzájárulását 40000 lélek utáu átlag 10 írtjával 400.000 lórimra teszem. Ennélfogva a hozzájárulás törzsrészvény alakjábau 1370000 frt lenne. Szükséges volna tebát 330000 frt árú elsőbbségi kötvények kibocsátása. Ezen kötvények 6°/0 ■ kamat biztosítást elveznéuek s az évi 53276 torint üzleti feleslegből lennének a 10 első óv alatt kisorsolandók. Ha tehát ezen elsőbbségi kötvények 100 forintosak volnának, úgy azok összes száma 3300 db lenne s évenként 330 db lenne kisorsolandó. Az elsőbbségi kötvények kamata és a visszaváltáshoz kellő összegeken kívüli felesleg a törzs részvények között lenne felosztandó, a 10 ev után pedig vagy. a törzsrészvények részesittetné- nek kamatozásban, vagy pedig ezek is kisoroltatnának úgy, hogy egy bizonyos idő múlva a vármegye közmunkaalapja maradna az engedélyezett idő hátralévő részére tulajdonos. — Ha az üzleti kezelést a kir, államvasutak venné át, úgy a részvénytársaság részére a dij többlet, vagy az önkezelési költségeknek a nyers jövedelemből való levonása után feleslegül maradt tiszta jövedelem maradna s akkor ezen évi dotatióval kellene a fent körülírt pénzügyi műveletet keresztül vinni. A békési helyiérdekű vasutak hozzájárulási aránya tebát a következő lenne: » Az állam 17000 frt, azaz 10°/o. Törvény- hatóság 800.000 frt, azaz 47'06°/o. Községek és magánosok 400.000 frt, azaz 23-53°/0. Elsőbbségi kötvények 330.000 frt, azaz 19'41°/0 Összesen : 1.700.000 frt. A C.) alatt mellékelt kimutatások helyiérdekű va8utaink hozzájárulási arányát és a törzs- részvény tökének fedezetét tüntetik fel. A további teendőkre nézve vagyok bátor tisztelettel előterjeszteni, miszerint az e bizottság, illetőleg a törvényhatósági közgyűlés által megállapítandó vonalakra a nmlt. közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister úrtól előmunkálati engedély lenne kérendő. Ugyancsak az ügy további vitelére egy vasutépitési bizottság lenne kiküldendő, mely a tervezeteket elkészíttetné, az érdekeltséget összehozná, az épités részleteire nézve, valamint az üzleti kezelés tekintetében tüzetes tanulmányokat tétetne, s a vasutépitési engedélyokmány kinyerésére kellő minden intézkedést megtenne. Minthogy pedig ezen eljárások már nagyobb költségekkel járnak, a temesi vasutaknak az 1885. évi 40.003. közmunka- és közlekedésügyi ministeri rendelet értelmében való tervezése például kilométerenként 120 frtnyi átalány összegért adatott ki — a szükséges mintegy 12.000 frtnyi összeg előlegként a közmunka alapból kiutaltatnék, természetesen oly feltétellel, bogy a majdani részvénytársaság ezen összeget megtéríti. Az összes előmunkálatok ekként, feltéve, bogy a bizottság ezeD intézkedésekre felhatal- maztatnák — hat hó alatt befejezhetők lennének s a részvénytársaság megalakítható volna. Ezek után még csak azon általános mozgalomról vagyok bátor említést tenni, mely az újabb időben a helyiérdekű vasutak építése érdekében országszerte folyamatban van. 1883-ban 270, 1884-ben 223, 1885-ben 294, 1886-ban 337, 1887- ben 505. kim. helyiérdekű vasút adatott át a forgalomnak, melyek közöl 36°/0-a Tiszántúlra, azaz az Alföldre esik. Legújabban pedig egyes vármegyék vették kezökbe ezen üdvös mozgalmak vezetését, nevezetesen Bibar, Szilágy, Toron- tál s különösen Tetnes, mely utóbbi az 1888-ik évi október hó 8-án tartott közgyűlésében helyi érdekű vasutainak — kiépítésére egy millió forintot szavazott meg. — B.-Gyulán, 1889. január 18 ám Haviár Lajos, kir. mérnök. Tan/CLgryNevelésügyi dolgozatok. Bemutatja : Rácz Jínos. (Vége.) II[. A játék ezerepe a nevelésben. A játék nevezetes szerepet visz a nevelésben. Egy részről tostgyakorlat, másrészről foglalkozás, azutáu szórakozás, majd visszatérés az ő gyermeki valóságába, majd alkalom, a mikor az lehet, ami valósággal, szóval a játék testre-lólekre egyaránt képző nevelési tényező. E czikk egyike a legelevenebbeknek e füzetben, megérdemli a szó teljes értelmében, hogy komolyan elolvassák, megtartsák. IY. A türelem és óvatosság a nevelésben. Mindkettő olyan a tanítóra nézve, mint sark az ajtón, kulcs az óránál, veder a kutnál, tanóra rend az iskolában, nélküle czélt érnünk nem lehet. A Legouvé levele igen jó parábolát szolgáltatott a szerző kezéhez, mely hathatós könnyedséggel világosit, meggyőz. „A szeretet óvatosság nélkül olyan édesség,
