Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-05-05 / 18. szám
Sz részvéttel világítása jövőben azonban árlejtés utján fog bérbe adatni. A kataszteri térképeken kívül a másolatok beszerzése is elrendeltetett, és a már költ- ségileg felvett 600 frt e czélból kiutal ványoztatott. A városi éjjeli rendőrség felállítására vonatkozólag, jóllehet Gyulán a közbiztonság a megye többi községeihez képest eléggé jó lábon áll, a személy és vagyonbiztonság nincs megtámadva, mégis a közbiztonságnak minden körülmény között fokozottabb megóvása tekintetéből, a képviselő testület az éjjeli őrségnek végleges szervezési szükségét elösmeri. Miért is a közrendészeti szakosztály és a városi Tanács felhivatnák, hogy a koldulás korlátozására s az éjjeli rendőrségnek legtakarékosabb módon miként leendő létesítésére nézve készítsenek szabályrendeleti javaslatot, s azt a képviselő testületnek terjeszszék be. Addig is a elenlegi rendőr létszám megtartása mellett felhi- vatik a helyettes rendőrkapitány, hogy a rendőrség nappali szolgálatának lehető mérséklésével (?) az éjjeli őrködést szigorúbban eszközöltesse. A városi állatorvos fizetése a jogi szakosztály és Tanács véleményével ellentétben, továbbra is évi 200 forintban hagyatott meg. 1874-ben Gyula városában 840 országgyűlési képviselő választó volt, ezen számra való tekintettel lett a megyebizottsági tagot választó korületek száma csupán báromban megállapítva; miután azonban most 1890 választó van összeírva és pedig minden városrészben 200-on felül Sál Sebestény írásos indítványához képest a városi- Tanács a megfelelő lépések megtételére utasittatott, hogy a Gyula városa által választandó megyebizottsági tagok az eddigi módtól eltérően magasabb számban állapitassanak meg és hogy a város öt választó kerületbe osztassák be. Ugyancsak Sál Sebestény városi képviselőnek az utczák neveinek táblákkal való megjelölése iránt beadott indítványa a jövő évi költségelőirányzat tárgyalásáig elnapoltatok, miután a költségekre évben nincs fedezet. A pénztári hivatalnak Kocsis Károly helyettesített főpénztárnok részére tett átadása, valamint több rendbeli pénztár vizsgálatról felvett jegyzőkönyvek tudomásul vétettek. Még néhány raagánkérvóny tárgyaltatott és ezzel közgyűlés délután 5 órakor befejeztetett. Hirek. Terényi Lajos töispáni kinevezése — tekintve ama őszinte sajnálattól, amelyet a méltóságát köztiszteletben és szeretetben betöltött Beliczey István visszavonulása fölött mindenki érez, — mint a vármegye csaknem minden köz- égéből vett tudósításaink bizonyítják, igaz örömet és lelkesedést keltett nemcsak Gyulán, hanem az egész vármegyében. Eme örőmérzefnek méltó kifejezést és bizonyítékát fogja nyújtani beiktatási ünnepély, melyre a székvárosban agyban folynak az előkészületek. Az ügybuzgó ndezöség napok óta fáradozik, hogy a beiktatási ünnepély külső lefolyása is megfelelő harmó- ában legyen az örvendetes esemény fölött me- yeszerte táplált benső örömérzettel. Úgy halljuk, hogy a beiktatáson a szomszéd törvényhatóságok küldöttségileg lesznek képviselve; a vármegye törvényhatósági bizottsága bizonyára magyar vendégszeretettel fogja szomszédaink megtisztelő figyelmét viszonozni. A beiktatás — mint már lapunk múlt heti számában közölt meghívóban is jeleztük — szerdán, folyó hó 8 án lesz. Az ünnepély lefolyása következő programm mellett történik. Kedden délután vidéki küldöttségek s indégek fogadása a vasúti indóháznál. Este 8 akor fáklyásmenet a visszalépő s újonnan kinevezett főispánok tiszteletére. A fáklyásmenet a városházáról indul ki s a megyeház elé vonul fel, hol dt. Kovács István ra. főorvos tolmácsolja vármegye közönségének fájó érzelmeit Beliczey István visszavonulása fölött. A vármegyeházáról fáklyásmenet a gör. kel. templom felé vonul Terényi Lajos lakása elé, hol dr. Bodoky Zoltán üdvözli az uj főispánt. A fáklyásmenet imposans lesz, a fáklyák vitelére a kaszinók, körök és egyéb testületek tagjai vállalkoztak. Szerdán reggel 8 órakor a békésmegyei összes községi jegyzők értekezletet tartanak a városháza termében volt és uj főispán előtti tisztelgés tárgyában. Délelőtt 9 órakor veszi kezdetét a vármegye közgyűlése, Jancsovics Pál alispáu ünnepi megnyitó beszédével. Ezt követi Terényi Lajos főispán eskü, letétele a törvényhatósági bizottság színe előtt- beigtató beszédet Popovics Szilveszter megyei lső aljegyző tartja, üdvözölve az uj főispáut a vármegye közönsége nevében. A főispán válasza után a közgyűlés befejeztetik. Közgyűlést köve- tőleg a szomszéd törvényhatóságok, egyházak, hi- atali küldöttségek s társadalmi testületek tisztelgései következnek; délután 1 órakor pedig diszbanket lesz a „Magyar Király« vendéglőben pedig kedvező idő mellett szabadban, a kerthelyiségben. A bankett az eddigi aláírásokból is következtetve rendkívül népesnek Ígérkezik; vidéki bizottsági tagok is nagyszámban Írtak eddig alá, általában megállapítható, hogy a megyebi- zottsági tagok körülbelül oly számban jönnek be beigtató közgyűlésre, mint amily nagy számban-I tagját Terényi Lajost ajánlotta s kinevezéi -(eszközölte. A képviselő testület ebbeli hazai klorömének jegyzőkönyvben is kifejezést ad s kifejezi különösen azon őszinte érzelmeit, mely -Iszerint az újonnan kinevezett szeretett iőisp -(jövő működéséhez bizalommal viseltetik s kíván ;.|hogy az Egek ura működéséhez neki erőt és I eltartást ajándékozzon, őt a trón, a haza, a ví megye s Gyula városa javára sokáig éltes elDutkay Béla polgármester megbizatott, hogy íjközgyülés ide vonatkozó jegyzőkönyvi határozat iTprényi Lajos főispánnak személyesen adja at. I Iltovics Szilárd, Gerebenics István és Nagy £ IJános városi képviselők elhalálozása részveti >|vétetvén tudomásul, egyidejűleg intézkedés tét (tett, hogy Sz. Nagy János élhalálozása folyt) (megürült képviselői tagságot Rostás János so (rendben következő póttag foglalja el. A polgá (mesteri jelentés egyéb részei intézkedést ne (igényelvén, tudomásul vétettek. — Következte (az 1888. évi közpénztári, ápolda, szépészeti, r (gale, kataszteri, kispéli legelő, tüzrendörség (Wenckhura Frigyes gróf alapítványi, községi kö: (munka, gazdai, fogyasztási, régi körös, laktany körgát, letéti s árvapénztári zárszámadások gazdasági s pénzügyi szakosztályok vonatko: jelentéseivel. — Az előterjesztett zárszámadása alakilag s számtanilag helyeseknek találtattak < nagyobb része minden vita nélkül elfogadtatvá a vármegye törvényhatósági bizottságához hetei jesztetni rendeltettek. A községi közmunka zái számadásának tárgyalása közben kinos, és kö vetkezményeit tekintve, botrányos incidens tői tént. Kis István városi képviselő ugyanis szenve délyes kifakadások közben a városi tanácsosoké határozottan csalással vádolta, mint akik állító lag kevesebb földet hordatnak az utczákra é sokszorosan nagyobb számlát érvényesítenek városi közmunka pénztár terhére. A felszólalá nagy vihart keltett; a tanácsosok nyomban képviselő testület elé terjesztett beadványukba vizsgálatot kértek maguk ellen, melyet a köz gyűlés el is rendelt. Ez még délelőtt történt. - Délután folytatva tartott közgyűlésen a vádaskod tépviselö, ki úgy látszik nem mérlegelte felszól» ásának következményeit, kérvényt adott be nelyben teljesen alaptalanoknak nyilvánította dél ilőtt mondott szavait, azokat egész terjedőimé jen visszavonta és bocsánatot kért. A, tanácsosol cépviseletében Moldovány István azonban em* visszavonó s bocsánatkérő beadvány daczára i nár elrendelt vizsgálatot megtartani kérte, am neg is fog történni, a képviselő testület pedig < örtémek feletti sajnálatának kifejezése mellet ért napirendre a kínos incidens fölött. Részünk' öl sajnáljuk, do másrészről örvendünk, hogy i lolog megtörtént. A városi képviselő legyen kér- elhetleuül szigorú, ha alapos kitogásai vannul lármely városi tisztviselő hivatalos ténykedése Ren ; de legyenek bizonyítékai, mert az tűrhet' en dolog, hogy a Tanács tagjai a képviselő tes- ület vagy bárki előtt oly erkölcsileg megbélyegze ádakkal illessenek, mint ezúttal történt és mely ádak tarthatlanságát alig pár óra lefolyása utói naga a vádló legyen kénytelen beismerni. Ha i izsgálat bármi tekintetben igazolná Kiss Istvár épviselő vádjait, lakóijának az illető tanácsosol rdemük szerint, de ha — mint a visszavonó be dvány után alig lehut kétség — a visszaélések em történtek meg, viselje a köuyelinű vadasko- ó ragalmának súlyos következményeit, inert hog} zokat egész terjedelmében visszavonta, ez nemhogy nyhitő körülmény nem lehet, hauem még sulyo- abb beszámítás alá esik, mert megfosztja a fel- zólamlást még a jóhiszeműség látszatától is, pe- ig maga a jóhiszeműség sem elég ok arra, hogy öztisztviseiő ellen erkölcsileg megbélyegző vádak mehessenek; ily vádakat csakis positiv bizonyi kok igazolnak. Reméljük, hogy ha emo esetből ifolyólag a törvényes lépések meg fognak tétet- i, a képviselő urak egyik másika magfogja gon- olni, mielőtt a mostanihoz hasonló botrányos irohanásra magát elhatározza Ez a haszna meg- isz a mostani esetnek. A gazdasági s pénzügy] sakosztálynak a számadások vizsgálata során itt némely indítványai s a Tanácsnak azokra onatkozólag tett észrevételei beható vitát idéztek lő, a szakosztály indítványai közül csakis a Ta ács által is támogatott részek fogadtattak el [övezetesen határozatba ment, hogy a városnak 00 forintot meghaladd szükségletei csakis előre leghirdetett árlejtés utján szereztessenek be, e ártandó árlejtésekre, illetőleg árverésekre a szak- sztály elnöke s néhány tagja is rendszerint meg ivandó. Szállító, mint a törvényben is különbet iltva van, oly egyén, ki u városuál hivatalos élést foglal el, nem lehet. A városházánál leve isszes kemenezék a térmértékhez kívánt nagyság ián szénnel fűthető kemenczékkel már a folyt ívben felszereltessenek. A szakosztály véleménye tőgy az utczai világítás nyolez hónapra redukál assék, szavazattöbbséggel nem fogadtatott e elégtétellel és elösmeréssel kell felemlítenünk ogy a földmivesek egy része is ellene volt sza' rázáskor a város mint megyei székhelyhez nen néltó eme retrograd intézkedés ellen) a lámpái kék. | VIII. Családi nevelés, Vaday Józseftől, h kor-(ben először a büntetésekről szól. Isten is javul] nemlra czéloz a büntetések által, miért ne lehetnél! únaklaz emberi büntetések is jóra ezélzók ? -Legyü tapintatosak a büntetésben, felhevülést, ingert inná séget, haragot, felindulást eltávoztassunk roindi is." Ikor. Azután a helyes beszédre szoktatásról okt; sságiEzt követi a testi erő képzése, többféle eszköz (által. an ?| Majd az önálló képzést veszi fel, hogy (miben áll ? Abban, hogy a gyermekek kilép jprólaa életbe, megtudjanak állaui a maguk lábán. irul.1 Példa adás által neveljünk 1 >tei-| Nem tudom, hogy e czikk és a leánynev píréi lésről írottak szerzői közül melyiknek adjam nek(igazán méltó elismerés szép jutalmát ? Mindeui (nek műve messze kiemelkedik a többiek felel noslszéles olvasottságra, egészséges világnézetre, l (nőm megfigyelésre vall minden sora munki ,vo-|joknak. IX. Az iskolai életből. Jámbor Lajostól. jó|zl kém. Ily fajta növendék rendesen szokott ki |rülni az iskolában csaknem mindenütt, ki szert ha-(a tanítónak némi apró bejelentésekkel lábatlan ;e-|kodni, mint hiszi, kedveskedni. Az ezekkel szem (ben követendő eljárásra nézve óhajt tájékoztatn >ek|lí. Cserebere. Ez is előfordul számtalanszor a is (iskolai életben, jó korlátozni, mert sok kinövése az (fejlődhetnek idővel. tt,| A nyesegetés nem árt. Az egylet e dolgo ;ő'|zatra észrevételezi, hogy a csereberét ne üldöz in,|zük felette, mivel a kereskedői szellem forrásávi ;m|lehet az, mit pedig a magyarnépben még fejlesz bé|tenünk kell, a tapintatosságnak és számításnál it-|szo!gálván alapul. ás | X. Végül: Tanítói mizériák, egy vén kost! nd|siralmai, versben. Tassy Sándortól. Hogy mini a (ügyek akasztják meg sokszor a tanítót legfouto (sabb dolgaiban is, egyik-másik szüle részéről ö-Jfelsorolja élénk menetű versekben. jd| Egyik szüle patvarkodva támadja meg í re|gyermekéu esett sérelemért, a másik szelidségge, el (kéri a gyermeke feletti gondos felügyeletre: a-(egyik megköszöni ha gyermeke hibájára figyel- d.jmeztetve lesz, a másik rátámad a tanítóra, mint >g| becsülete sértőjére. 'Van olyan is, ki nem tartja a tanitó mun- A|kaját dolognak. És az igaz, hogy több gyermek a (menti magát mulasztás után igy : nem jöhettem i-|fel, mert dolgom volt. k| Pedig a mulasztás által lelkikárt szenvedett. Hát még hányán veszik a tanítót bírálat kjálá, kik munkájához nem értenek. Hogy ma sok- >-1kai több teendő néz a lanitóra, mint ezelőtt csak n|20 évvel is, az minden kétségen felül áll- Ma i*|nem csak a szellemiekre, de a testiekre is rá ójkell vezetni, szoktatni a gyermekeket, lalusi tani- nltoknak pedig az egész falut, minden téren a te- . (nyésztés előmozdítását várják tőle, testi-lelki (egészség csökkenésénél 6 adjon balzsamot, r »Hogy ez idődből mit vesz el, tudod, azt i,(mondanom se kell.“ Méltó befejezője a füzetnek e derült egű b (előadás.-| Sokat lehetne idéznem, de félek, már is tjhosszura terjeszkedtem. Czélom az volt, hogy :,(figyelmet keltsek e mű iránt, megérdemli ezt úgy (a füzet homlokán levő tanfelügyelőség, mint a t törekvő egylet jó hire, neve. Fakadjon tartós o|szép eredmény a működöknek nyomain, dús szaporodás a könyvtárt illető'eg ! A -------------A képviselő testület április 29-én rendes ^közgyűlést tartott, mely a tárgysorozat bősége s| ja beható viták daczára közmeglepetésre csak egy| papot vett igénybe ; a képviselet tagjai nem| 9 nagy számban voltak, különösen kis számban] '(az intelligentia. A polgármester a város viszo-| *|uyait élénken megvilágító terjedelmes idöszakij "(jele ítéséből kifolyólag, megbizatott a polgármes-J "(tér, hogy tartson vizsgálatot Hoffmann József] • (helyettes reudörbiztosra nézve s a mennyiben) Hnevezett betegsége folytán még mindig képtelen-] e uek bizonyulna hivatalos teendői ellátására, a| "(rendőrbiztosi állás mással fog helyettesittetni. | *|Ezzel kapcsolatban Végh Gábor tanácsos kérel-| mének, hogy azon időn át, inig a rendőrbiztosij teendők általa lettek ellátva, részére havi 25 frt fize-| '■t téa utalványoztassék ki, azon oknál fogva nem ada-| tott hely, mert Végh Gábor, mint rendes fizeté- e ses tanácsos ebbeli teendőitől felmentve, kizáró- a lag a rendörbiztosi teendők ellátásával volt meg- a bízva. Mig a laktanya pénztár rendezésére vo- ii uatkozó intézkedések megtétetnének, a küulevő á követelések sürgős behajtása elrendeltetett, a fel - .0 merülendő költségek a laktanya pénztár terhére elólegeztetvéu. Hazafiui örömmel és lelkesedéssel >- vétetik tudomásul a kormány intentiója, melynél m fogva közigazgatásunkat gyökeresen és erélyesen megjavítani s eként a nemzet jogos igényeit és t égető szükség étéit e téren is kielégíteni óhajtja. De különösen örömmel üdvözli a képviselő tes- i- tület eme intentióból folyónak tartott azon kor- i- mányi intézkedést, mely szerint legfelsőbb helyen ás Békósvármegye főispáui székébe ezen képviselő tesfület egyik általánosan tisztelt és szeretett melyet szeretnek hamar elnyalni a gyermek Azután uevetnek rajta, hogy koptatják a ezuk tanítót, mikor azután elő kell állani egy r ezukor tanítónak, azt meg nagyon savanyúi találják.“ „A türelem és óvatosság elkophattál praepuráljá; még az egészen ezukor embert i Anya szeretet — jó tanitó, türelem ás ovatosi nélkül ueiu képzelhetők.“ Vide et lege ! V. Mikor a tanitó téved. Hát ilyen is va kérdheti valaki. Hogy ne lenne, a tanitó is ember. Az a] emberek is meglátják, mikor derül, mikor bor Tévedhet a tanító az előadás bizonyos részlet ben, tévedhet egyes növendékeinek egyéniség« nézve, tévedhet végre a tanítványok tettein elbírálásában. Az elsőt el lehet kerülni a lehető folyton készület által. A másodikat, ha a felületesség minél táv labb áll tőlünk. A harmadikat az őszinteségből származó , példa adással. „Az erkölcsi törvény csak úgy uralkodhi tik az iskolában, ha annak a tanitó legengt delmesebb szolgája.“ Alantirott, mint szintén tanító, e czikkne tételeit hajlandó teljesen aláírni, próbáltam én többször beismerni és beismertetni a hibát a elkövetette! s úgy tapasztaltam, hogy jól eset ha a megsértett vagy károsított felé az elkövető nek keze nyúlt e szavak kíséretében : barátom engedj meg, sem veled sem mással, efélét net teszek, — vagy : barátom, bocsáss meg, több nem bántalak ! Sok gyermeknek büszkesége szót foszlik, mielőtt károssá nőne, az eféle eljárá által. Sok büntetést mellőztem, de egyszersmim az óvatosságot a tanítványokban is neveltem í türelemmel. IV. Karacs Teréz ir ily czim alatt: a fo galmazás tanításának egy könnyű módja, mint helyesek az általa Írott módozatok és sikerr« vezetők is ; azonban nagy számú, növendékekké: tutiéit vagy épen több osztályú iskolákban felka- pottabb a javítgatás és pedig szép veres tentával avagy irónnal. Talán mindkét ágnak van elég követője. V. Vaday Józseftől: Gyermek életből. A meséről szól, mely olyan a gyermeknek, mint a pusztának a délibáb, lelkűnknek a remény, szemünknek a napfény, virágnak a harmat, hajónak a viz, iskolának a fegyelem. „A mese a gyermek életszükséglete.“ Sok jóizü tarkaságot összehalmoz, fülbe mászó csevegéssel, mely „az én Rudi bátyám“ czimü leíráson is átvonul. Cserebere, beszélő szajkó, a szép ten- gelicz, gerle, sármány baj 1 beh bámulatra méltó tényei és madarai a gyermekkornak. Nagyon megérdemli Rudi bácsi is, hogy felvétetett e fű zetbe, hogy igy tudjuk az ő kilétét. VI. Miként neveljük leányainkat t Jámbor [iajostól. Fontos théma főleg ma, napjainkban, lézzük, mik által oldja meg ? A bevezetésben visszapillantást vet a régibb tor történetére, mely kezdetleges, illetőleg elfaj- :ott, megromlott miveltsége folytán elfeledkezett i jó nevelésről, kiválóan a nőnevelésről. Az anya, t nő, el volt zárva minden mivelődési tértől. A lelki uevelésről szó sem lőhetett, holott ,egyedül azon ország és nemzet boldog és igazán nűvelt, melynek kebeléből értelmes, művelt és irkölcsös nők kerülnek ki.“ A valódi nevelésnek ilapja a vallás. Ez a-z első elv. Kiválóan a felekezeti leány nevelésről óhajt itt szólani. A másik elve a szerénység és szelídség. A íiarmadik a tisztaság szeretőiének ápolása, a negyedik a takarékosság és munkásság. Az ötölik egyszerűség és csinosság a ruházatban, a hatodik a kevéssel megelégedés. Mindezekről részletesen kifejti nézetét egészséges alapokon. Nagyon méltó helye van e czikknek e füzetben, melynek egyik disze, értékes darabja. Vajha az ínyák minél tömegesebben olvasnák és verőkbe átvennék, megvalósítanák gyermekeik nevelésében. így épülne fel a család egyes tagjai által a családi boldogság észrevétlenül és lenne tartósan gyümölcsöző nemzedékről nemzedékre. VII. A természetrajz népiskolai tanítása mint a vallásos érzelem ébresztője. Bányai Istvántól. Istent az ő munkáiban lehet szemlélni, de a szülék legtöbbször tiszteletlenül, káromolva emlegetik az isten nevét, igy azután az iskola Igen nehezen tudia a gyermek elméjébe ültetni az Istent és a róla való fogalmat, hogy ő hozzá ne csak bajaiban forduljon, de jólétben is méltó hálával viseltessék iránta. Mennyit kell a tanítónak megfeszített erővel muukálni arra, hogy a hit nyomán keljen valódi tudomány. Pedig a babona veszélyeitől csak az mentheti meg az embert. Ez is igen gyakorlatias irányú czikk. Röviden van írva, de tapintatos kezekre vall a kidolgozás, melynek birtokosa Istenben vau, él, éi mozog.
