Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-04-21 / 16. szám
lön orgánumának tökéletessége által és az áhitatteljes csendben elhatolt szt. Péter legrejtettebb zugába, egyaránt megindítva olaszt és id igent. Mint a tüzes nyelvek napján nyelvkülönbség nélkül mindenki értette. A templom, mely máskor sokkal inkább Museum, e szentbeszéd alatt újra az úr házává lett. Mint a tenger árjának messziről jövő, halk, mistikus moraja Dover magas partjáról úgy verődtek vissza a szünetek alatt hanghullámai a 12j méteres kupola belsejéről. Jeremiástól kölcsönző siralmát, a jezsuitáktól a tudományt, IV. Páltól a szenvedélyt és rendjétől a szigort. Bresciai Arnold és Giordano Brúnó óta ily hatással még nem beszélt senki. Vájjon hasonló jutalomban fog részesülni ? Nem. Az idők megváltoztak. Nemcsak hogy nem fogják máglyára Ítélni, de még bibor- noki kalapot sem kap. E napokban olvastam valamelyik lapban, hogy még mindig bámulják, még mindig hallgatják és ő még mindig barát. Ennyire szállította le a közöny s talán némileg az általános felvilágosodottság a római utczák életturgorját. „Kelj föl sírodból IV. Pál, tépd széjjel, most tépd széjjel a halál lán- czait, mert él egy ember, ki segíteni fog az anyaszentegyház zátbnyra jutott hajóját vízre emelni*; ha túl vagytok a nagy munkán, van még elég ta a földön — megégetheted őt is 1 De sem IV. Pál, -sem III. Sándor nem hallják e szózatot. Vége azon időknek, mikor e szavakra ! non tibi séd Petri, e feleletet hallottuk : et mihi, et Petri. A nagyhét szombatján szokásos szertartásokat már nem is érdemes megtekinteni. A gyulai nagytemplom előtti tér sokkal ünnepélyesebb, sokkal élénkebb e napon, mint a Piazza di sanct Pietro. Legfeljebb a kikeresztelkedett zsidók bérmáltatása a laterani baziIlkában képezheti némileg a kíváncsiság tárgyát. Da ugyanaz a ragályos közöny, mely járványszerü ma Rómában, megfosztla e rituálét is minden érdekességtől. — Túlságosan meglátszik a pontifikáló kardinálison, hogy teher neki, mit tennie kell. Vasárnap Parocchi bibornok tartotta a nagymisét, mely csak annyiban különbözik egy gyulai nagymisétől, hogy nam ég annyi gyertya, hogy nincs annyi nép s hogy a jelenlevők nagyobbrésze nem fekete táblás könyvből imádkozik, hanem piros kötésűt forgat, melybe azonban egyetlenegy imádság sem keveredett nyomtatása alkalmával. Áhítattal olvassák ugyan, de közben mindig járkálnak, szájat tatanak, sőt sans géné beszélnek is. Hónuk alatt sokan, egy a templomban élősködő székraktárból 2 krért bérelt tábori székkel, melyre nem nagy ritkán valami, hosszasabb megtekintést igénylő faragott kép előtt leülnek, de úgy, hogy Parocchi ur ő eminentiájának éppen hátuk symmetrikus kö- zepit ajánlják. Az ita missa est után Parocchi ep úgy távozott, a hogy jött: kisérve azoktól, a kik még nem láttak bibornokot teljes, ornatusban, és négy paptól, kik utána vitték hosszú schleppjét. Az orgonát, mely karikákon jár, visszatolták valamely sarokba s pár perez múlva szt. Péter megint Museum volt. így néz ki Róma a nagy hét alatt Ajánlom is én mindenkinek, hogy ezen időben ne menjen oda. Különösen katolikus ne| menjen. Annál is inkább, mert e napokban a legtöbb gyűjtemény zárva van és ő Szentsége nem mutatja magát szívesen. Nem kell azt hinni, hogy ma is úgy van mint régente, hogy a ki Rómában járt látta a pápát is, ha csak vak nem volt. 1870-ben a Vatikán, tekintettel a Quirinálra, elzárkózott. Azóta csak az látja a szent Atyát, a ki a vatikáni osztrák“ nagykövet által ajánltatik — mit kinyerni különben nem nehéz dolog. Csakhogy a nagyhéten és még ogy hét eltelte előtt nem ád ö excellentiája ajánló levelet senkinek, mert mint nekem magyarázták, ez roppant neveletlenség lenne az ő részéről, így könnyen megeshetik rajtunk az a csúfság, hogy Rómában jártunk s még sem láttunk pápát. Én is majd igy jártam. Egy karavánnal jöttem Budapestről, melynek vezetői, isten ne vegye bűnül, tetőtől talpig zsidók voltak. Ezek szegények persze nem tudták, hogy mi az udvari szokás a monte vaticanon ; — nem gyűjtöttek Péter filléreket. Sőt mi több, 3, mond három egész napig barangoltak hivatalosan össze-vissza a régi és uj Rómában és még Tivoliban is, mig eszükbe jutott magukat bejelenteni Macchi cardinális- nál, ki akkor segretorio di camera sacro sancti volt, hogy bennünket ő Szentségénél bevezessen. Miután Macchi ezt megtagadta, vezetőink sürgönyöztek Haynaldnak, hogy segítsen zavarukon. Tett is lépéseket, de a szent Atya azt üzente nekünk, hogy ő nem medve s nem mutogatja ma^át senkinek. Ezt az üzenetet én ugyan el nem hiszem és kérek is mindenkit, hogy hasonlót tegyen, de az eredmény csak az volt, hogy kosarat Kaptunk. Képzelhetni kétségbeesésünket I Miután sem a közelben, sem a távolban semmiféle remény nem zöldellett, húsvét-hétfójén kívülem 'és 3 laktársamon kívül több magyar már nem volt Rómában felfedezhető. Elsiettek mind Nápoly, Flórencz, meg nem tudom merrefeté. Nekem ez egyszer több szerencsém volt mint a többi 130 magyarnak együttvéve. Nagy bánatomban az ominózus üzenet felett valaki Janik püspökhöz recomraendált, ki ÍV. Kót* Vésztő- Tarosa- herényi vonal a Tarosa- Ladány- Szeghalom- gyarmati szárnyvonallal, egy sebes-körösi és egy kettős-körösi híddal, összesen 64 kim. A többi vonalak az össze hasonlításból kiesnek. Legrövidebb és legolcsóbb ennélfogva a III. alatti vonal, ugyanolyan bosszú, de egy kettőskörösi hid árával drágább a IV. alatti vonal. — Az I. és II. alattiak 7—9 klméterrel hosszabbak, közel egyenlő hosszúak, de a Il-nél az ördögárki híddal több műtárgy kell. (Foly. köv.) A vármegye rendkívüli közgyűlése. (ápril 15.) A körülbelöl 70—80 tagból álló közgyűlés a megye alispánjának, elnöklete alatt hétfőn 15-én délelőtt % 10 órakor a megyei székház nagytermében vette kezdetét, és pedig a tárgy- sorozat szerinti sorrendben következtek a tanácskozások. A belügyministernek, három rendbeli értesítő leirata, melyben tudatja ő cs. és apostoli irályi Felsége, valamint a királyné ő Felsége és az özvegy tróuörökösnő Stefánia főherczegnő ő Feusége, a Rudolf trónörökös elhalálozása alkalmából Bákésvárraegye közönsége által kifejezett részvét nyilatkozatokért legkegyelmesebb kÖBZö- uötüket, tudomásul vétetett, és megőrzés végett vármegyei levéltárba helyeztetni rendeltetett. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszternek leirata, melyben értesíti a vármegye közönségét, hogy ő Felsége legfelsőbb elhatározásával, a belügyminisztérium ideiglenes vezetését ő reá bizta éljen üdvözléssel fogadtatott, s nozzá üdvözlő felirat felterjesztése határozta- tott el. Az állami italmérési 'jövedék behozatala folytán adandó kártalanításról szóló 1888. évi XXXYI. t. ez. 15. §-a alapján megindítandó egyességi tárgyalásokra, a vármegye képviseletében Oláh György megyei tiszti főügyész és Deimel Lajos m. alszámvevő küldettek ki. Arad sz. kir. város — és Hajdú vármegye törvényhatóságának a véderő törvényjavaslat 14. és 25 §§-ai ellen az országgyűlés mindkét házához intézett felirataik pártolása iránti átirataik — egyszerűen tudomásul vétettek, — amennyiben a nevezett törvény és igy fennemlitett szakais a legfelsőbb helyen is szentesítést nyertük. Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósági bizottságának — a Kolozsvárott emelendő Mátyás király“ szobor költségeire való adakozás ránti átiratára, a közgyűlés elhatározza, hogy a nevezett czólra a közművelődési alapból 5 éven keresztül évenként utólagosan fizetendő 50—50 forint adomáoy összeg lesz kiutalványozandó. Győr sz. kir. város közönségének — a győri kir. jogakadémia szándékolt beszüntetése ellen a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez intézett feliratának pártolása iránti átirata, — tudomásul vétetett. Fejérvármegye és Hajduvármegye törvény- íatósági bizottságának, — a vármegyei javadalcsehorszácfi német és rendkívül befolyásos ember Rómában. Elmentem hozzá, épen ebédnél ült. Felküldtem magyar névjegyemet s egy pár német szóval kértem kihall- gattatást, mire rögtön lejött ő maga s megkérdezte, hogy „mit was kann ich dienen ?* Elmondtam neki, hogy tulajdonkép nem az antiqu’ látnivalókért, hanem csak azért jöttem Rómába, hogy ö Szentsége legszentebb áldását kinyerjem, röviden, hogy én minden valószínűség szerint szörnyet fogok halhi, ha úgy kell eltávoznom az örök váróiból, mint a többi pogányhajlamu magyar uti- társam. A püspök megindult; intettem 3 laktársamnak, hogy fogják körül — a püspök szemlátomást meg volt hitva. Váltig mondta ugyan épugy mint a nagykövet* hogy most nem lehet, és hogy várjunk még egy hetet, de ez lévén az utolsó szalmaszál, belekapaszkodtunk. Végre adott egy ajánló-levelet Kinsky rófnőhez, ki egy fiatal, szép és vallásos zalmaözvegy, és a ki, miután Macchi anyja két hónappal azelőtt az ö karjaiban halt meg, mindennató befolyással bir a Vaticanban. igy zárdábin —• magától értetődik hog/ női árdában lakott, Elhajtattam oda, becsengettem : elfogadott. Szívreható szavakkal ecseteltem neki keblemnek nagy bánatát s viszont az örök hálát, melyre neki kilátása lehet, ha ád egy pár sort — mega Ita. Elmentem a kis levélkével Macchihoz, ki két eghivót kézbesített: egyet s keddi ya8 órai nisére, melyet ő Szentsége olvas a saját házikápolnájában, és egyet csütörtök délelőtt órára szóló privát audiencziára. Keddeft 7 óra után fiakerem megállóit a lejárat előtt. A svajezi gárdista átnézte a neghivót s miután öltözetem kifogástalan ( 8 Kőt-Vésztő-Ladány-Déva-Ványa 84-0, 9. Kót-Vésztö-Szeghalom-Déva- Ványa 38 1 10. K.-Ladány-Tarcsa-Berény 17-0, 11. F.-Gynrmat-Szeghalom-K.-Tarcsa-Beréi 40-0, 12. Kőt-Vésztő-Békés 28 0, 13. Vésztő-Doboz-Csaba 35 0, 14. Mező-Berény-K.-Tarcsa 8 0 kim. Ezen hosszakon kívül figyelembe kell vei Inunk a személy és áruszállítások irányát, vált ■mint az építési költségeket nagyban befolyásol iKörös-bidakat. A személy szállítás nálunk a gyér 64*6 vi szonylagos népesség, valamint különösen a la kosság egy oldalú foglalkozása miatt csekély, a áruszállítás nyersterményeink tömeges és kény szerű szállítása folytán már jelentékenyebb. — t míg ugyanis kő és fával bővelkedő vidékek vas utaiuál évenként és minden állomási lakos utál 19—21 mmázsa teher és 2-3—3'7 utas esik, ad dig a túlnyomóan mezőgazdasági jelleggel bin vidékeken minden állomási lakos után 8—9 mé t.Mmázsa teher és 1-2—1*5 utas teszi Magyaror szágon a tapasztalt közép érték szerint a vasút forgalmat. A m. kir. államvasutak összes vona lain átlagban egy állomási lakos után 13 mmázst teh'T és 1-9 utas esik. Az arad-körösvölgyi vas útnál a valószínű bevételek előzetes meghatározásánál alapul 20 mmázsa teher és 3 utas véte tett minden állomási lakos után. Részemről több hasonló jellegű helyiérdekí vasút statisztikai adatait is alapul véve, a ni viszonyainknak megfelelően minden állomási lakos után csak 8 mmázsa terhet és 1*5 utast vélek felvehetőnek. Ezen szállítások iránya a „Sárréten" else torban Budapest, másodsorban Csaba, illetőleg i vármegye székhelye és az alföld-fiumei vonal Ennélfogva a sárréten átvezetendő helyiérdekű rasut a szállítások szempontjából úgy lenne vo- íalozandó, hogy az állomások Budapesthez és ai dföld-fiumei vasúthoz lehető közel jussanak. Az elméletileg helyes vonatozást módosítja l községek fekvésén kivül a Körös medrek által .tszeldelt terep. A Sebes és Kettős-Körösön szűk- égés mintegy 200, a Kettős-Körösön pedig mint- gy 220 folyóméteres hid, mely áthidalásból mind ét helyen az anyameder felett mintegy 800 mnyi asszerkezet, a hullámterek felett pedig valószi- ül-g faszerkezet lesz szükséges. — Ezeken ki ül szükséges esetleg az Ördögárokban egy hid, íelynek hossza mintegy 120 fm. Ezek után összehasonlíthatják a fent megevezett főbb vonalakat. I. A Kőt- Vésztő- Ladány- gyomai vonal a iadány Szeghalom- gyarmati, valamint Beréuy- >rcsai szárnyvonalakkal és egy Sebes-Körös hidal, összesen 73 kim. II. Kót- Vésztő- Szeghalom- Ladány- gyo iái vonal a Szeghalom- gyarmati, valamint Be- jny- Tárcsái szárnyvonallal, a sebes-körösi és ör- ögárki híddal, összesen 71 kim. III. Kót- Vésztő L-.dáoy- dévaványai vonal Ladány- Szeghalom- gyarmati, valamint a beiny-tarcsai szárnyvonallal, a sebes-körösi híddal, Bszesen 64 kim. (air 37 laf-ia a S7.f»nh Atvii. a Iri a vatikáni ulszempontból is előnyben részesítendő közlekedés (- eszköz, mert közvetlenül érintkezésbe hozza i-1vidéket, a lakosságot a nagyvilággal. 1-1 Ennélfogva egészen világosnak látszik ai i-Jhogy vármegyénk egyes vidékeit vasúttal kel [ellátnunk. Ezen vasútépítések nem hogy kizárnál ),|a kőutépitést, sőt elősegítik azt; uem versenytér bje két közlekedési eszköz, hanem társ, üzlettárs lakik egymást segítik, támogatják és pedig meg (felelő szerepeikben, feladataikkal egyedül és ki ojzírólag a közönség előnyére, hasznára. — Meg Ivagyok róla győződve, hogy egyik másik vasút - vonalunk kiépítése után első teendőink közé fof -(tartozni ugyanazon vidéken kőutat építeni, am (eddig a szállítási nehézségek miatt csaknem lehe illetlen volt. i| Lássuk azon vidékeket, melyek vasúttal (lennének ellátandók s azon vonalakat, melyek >1 kiépítésre alkalmasak. | Vármegyénk térképére tekintve, azt látjuk, Ihogy az arad budapesti és nagyvárad-szegedi vas- luti vooalak azt négy részre osztják, melyek kö- (zül csak egy rész, a kétegyháza csaba és csaba- Jgyulai szakaszok által határolt olyan, mely vas- (utat nem szükségei. Az Orosházától délre, vala- (raiut északra eső terület, de különösen a csaba- (gyomai vonaltól észak és kelet felé eső nagy (terület vasút nélkül alig élhet, csak tengődhetik. (Az első vidéket Komlós, Sámson községek, Sző11 ős, Gyulamező puszták s a vásárhelyi tanyák képviselik ; a második Szent-Tornya, Bánfalva,I (Szénás, Kondoros községekből, Csákó és Csaba- csüd pusztákból áll ; végre az utolsó az úgynevezett Sárrét, mely Körös-Ladány, Szeghalom, Füzes-Gyarmat, Vésztő, Körös-Tarcsa községeket foglalja magában összes pusztáikkal, délről Békés és Doboz által határolva. Az első vidéken az Orosháza tótkomlósil vasút vonal lenne kiépítendő, ami 20 l$lmeter\ hosszú, semmiféle akadályba nem ütközik, s mari igen sokszor terveztetett. Az állomási lakossági Tót-Koiulós 8416 lelket tenne ki. A második vidék vasúttal czélszerüen ügyi lenne ellátandó, hogy Orosháza Szarvassal lehetői egyenes vonallal köttetnék össze, s Szénásról Csá-1 kőn át Kondorosig menne egy szárnyvonal. — Azt összekötő vasút hossza lenne 38 kim ; a szárny-1 vonalé 12 kim, a mi összesen 50 klmt tesz ki. Legnehezebb a sárrétnek czélszerü, megfelelői úlátása vas ittál, egyrészt, mert az arad-buda-| pesti vonal Mező-Berénynél könyököt képez sl rányát dél-északiból kelet-nyugativá változtatja,(' másrészt, mert a terület a Körösök által át vanl izéidéivé, s a községek egy egyenestől elütőleg)1 rannak elhelyezve. — A kiépítésre combinátióbaI lozható vonalak hosszaik megjelölésével a követ-y !ezök lennének. I< 1. Kót-Vésztö-Körös-Ladány-Gyoma 43 0, [' 2. Körös-Ladány-Szeghalom-F.-Gyarmat 22*0,| 3. Kót-Vésztö - Szeghalom - Ladány-Gyomai1 »20, i 4. Szegbalom-Füzes-Gyarmat 11-0, |‘ 5. Kót-Vésztő-Ladány-Tarcsa-Beróny 39-0,| 6. Kót-Vésztö-Tarcsa-Berény 32 0, If 7. Taicsa-Ladány-Szegbaloin-Füzes-Gyarmatl1 12 0, < ság november hó 25-én tartott üléséből 1. szám alatt megbízást nyervén a vármegyében szüksf gesnek mutatkozó helyi érdekű vasutak tárgy® ban indokolt javaslatot benyújtani, van szerei csém vonatkozó előterjesztésem tisztelettel a ke vetkezőkben megtenni. Vármegyénk fejlődő ipara, kereskedelmi különösen pedig mezőgazdasága hova továb nagyobb igényeket támaszt a közlekedés gyorsa saga, biztossága és olcsósága iránt. Az anyag jóléttel Összefüggő fokozottabb igények mindéi irányban s igy a közlekedésre nézve is érvénye sülnek. Az eddigi igényeket még ahogy-ugy kié lógitett közutak ma már egyátalában nem meg felelöek, sőt türhetlenek. Egyébiránt a közlekedés tekintetében sol más közállapotunkhoz viszonyítva felette hátra is vagyunk maradva. Vizi utaink korlátozott használhatósága, útépítési szempontból lehető rossz talaj- és klimatikus viszonyaink, kevés kiépített utunk, drága építkezésünk és aránylag igen kevés vasutunk a mi elmaradott közlekedésünk okai. Különösen pedig vasut-épités dolgában felette hátra vagyunk. Amig ugyanis az egész országban átlag minden négyzet kilométerre 1883-ban 0-026 klmeter vasút esett, s 1 kilometer 1890 lakosra, 1887-ben pedig egy négyszög kilométerre 0’Ó31 és 1 kim. 1540 lélekre ; addig nálunk egy négyszög kimre 0 041 klm. és 1 kim. 1500 lélekre. Alig több tehát valamivel a vasutunk, mint az országban átlagosan. A vármegye 3558 négyszög kilometer területére és 229 ezer lakosára esik összesen mintegy 146 kim. vasút. Pedig iparunk, kereskedelmünk, ha lassan is, de emelkedik; mezőgazdaságunk a nehéz viszonyok daczára örvendetesen fejlődik, terménye-l ink hozama nő, gazdálkodóink hova tovább több oldalú termelést és belterjesebb művelést űznek, miuélfogva a már most nélkülözött vasu-l tak égető szüksége az idők múltán gyarapodni fog. I Dustalaju vármegyénk közlekedési akada-l lyokkal küzködik és a ki figyelemmel kisérte azl utolsó 5—6 óv alatt Békésvármegyében foganato-l sitott kőutépitéseket, az meggyőződhetett arról,! hogy a kőut kisebb vonalokon, helyi közlekedés cél-l jaira teljesen megfelelő, sőt áldás ; de nagyobbl vonalokra, vidéki forgalmak közvetítésére drága és nem teljesen felel meg. Az építések adatai!* ugyan is azt mutatják, hogy egy kilometer kőut I 5 0 m. szélességben a szállítási távolsághoz kó-l1 pest 22—25 ezer forintba kerül s az általános!1 tapasztalás azt, hogy a tengelyen való szállítási5 nagyobb távolságokra még műuiakon se verse-l’ nyezhet a vasúttal. Nevezetesen lassú, nehézkes ^ és drága, ami az állati erőnek vontatásra való ^ felhasználásából természetszerűen következik. A kőut fenntartási költségeiről nem is szólok, mert erre vonatkozólag a kellő adótokkal nem rendelkezem. '■ Annyi azonban bizonyos, hogy a kőül fenntartása ami viszonyaink között tetemes költségbe kerül. Ezúttal még eltekintettem attól, hogy a vauit hasonló küriilménvek között közművelődési 5
