Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-21 / 16. szám

Melléklet a „Békés“ 16-ik, 1889. ápr. 21. számához. mazásnak törvényhozási utón leendő felemelése iránt az országgyűlés képviselőházához intézett felirata, — kellően indokolt hasonszellemű felirat­tal leendő pártolása elhatároztatott.-Most következett a csabai regále ügy, azon tárgy, a melyért tulajdouképen a rendkívüli köz­gyűlés egybehivatott, látszott is az egyes arczokon, hogy mennyire készen vannak a vélemény har­csában megküzdeni, csak a perezre várnak, mikor a szóllásra feljegyzettek névéit vezető jegyző megadja a jelt, hogy most ez, majd az követke­zik ; a tárgyhoz szó!lók sorrendje n következő vdftí' Oláh György megyei tiszti fő ügyész ezen ominosus ügyet — jogi szempontból igen ügyesen ,és nagy részletességgel fejtegntó; igyekszik kimu­tatni, hogy Csabán az úgynevezett közbirtokosság, — jogszerzésre nem alkalmas alany, nem bir a törvényes kellékekkel, — s bebizonyítja, hogy a szerződés tárgyát képező kir. kisebb haszonvé­teli jogok jogos tulajdonosa Csaba város közön­sége, — inig az ugyuevezett közbirtokosság, ezen jogok kezelésével a város közönsége által meg­bízott egyik tekintélyes része a város összes la­kosságának, — és hogy ez esetben a mikor Csaba város — a közbirtokossággal ily nemű szerződés kötésbe bocsátkozik, határozott jog feladást tesz, a mit pedig a törvényhatóságnak engedői nem lehet, ajánlja, tehát az állandó választmányi vé­lemény eltogndásátj -— Schröder Kornél szintén hason értelemben szóllak fel röviden. Keller Imre m. bizottsági tag is az előtte szólókkal egyet ért, s azt kezdi fejtegetni, hogy ez ügy feletti tanácskozásban a közvetlen érdekeltek részt nem vehetnek,- mire . Oláh György t. főügyész felolvassa a tör­vény vonatkokatos szakaszát, a melynek alapján Elnöklőalispán,.a szóllásra jelentkező Szucsu, Béla m. bizottsági tagtól a szót megvonja, a mire nagy zúgás és chaos támad a teremben, '— és Szucsu Béla in. bizottsági tag vezetése alatt, kő- rülbolöl 20—25 bizottsági tag (mind csabai köz­birtokosok) a. termet elhagyják, — arczukról le­lehetett olvasni az apprehensiót, hogy : „menjünk, nekünk itt nincs mit keresni 1“ Dr. Kovács lstvátö\ m. főorvos a tőle mogJ szokott higgadtsággal és*szónoki vervvel lép a so rompóba az előtte szóllottak előadásai alapján azon következtethet vonváu ki, és- pedig- uagy alapossággal, hogy mi fog. törtéuni;;.i-.hái ez úgy, eldöntése csak ugyan perre keiről, szellő szerint nem történhetik más, hogy mindjárt az első bí­róság’azt fogja kérdeni, hogy boj az,alperes, aki,; val Csaba városa perelui ak*r, mert az-úgy ne­vezett'csabai közbirtokosságot — mely a jogászok1 véleménye szerint jogszerzésre 'képtelen alany — a bíróság — perlekedő félnek; nem tekintheti,; miért-is az állaudó választmány véleményétől el- térőleg azon iuditványt teszi, — högy a közgyű ­lés kebeléből küldessék ki egy uZ ügyben indif- feivn* egyénekből álló küldöttség, — amely Csa­ba város közönsége és a csabai közbirtokosság közt a" barátságos egyezséget kísértse meg; — meg is uévezi a kiküldendő bizottság egyes tag­jait, de ez -indítvány a határozat kimondásával tárgytalanná vált. Dr. Rajnai István m. bizottsági tag igen szépen ecseteli, miut bein jogász ember, hogy még és különös, hogy a vármegye csak nem két év ti­zed óta nem tartotta érdemesnek figyelemre azon körülményt, hogy a csabai közbirtokosság, jogi-, lag | Csaba város közönségének tulajdonát képe­ző kisebb kir. haszon vételi jogokat, s az azzal járó hasznokat évek óta, raiutegy bitorolja, s ma annyi évek eltelte után látja ezt meg, s inti Csa­ba városát jogainak tol nem adására, ez különö­sen tűnik fel szóló előtt, miért is az ügynek megvilágítása nem tiszta előtte, | maga részéről jóváhagyatni óhajtaná a bemutatott szerződést. Tatay János, Göndöcs Benedek és Janvso- vics Peter in. bizottsági tágok szóllaltak még fel, az állaudó választmányi javaslat mellett, — mig a tanácskozás alatt szólni akaró Szemián Sámuel, Urszinyj és Bartóki bizottsági tagoktól — mint közvetlen érdekelt közbirtokosoktól a szót, az el­nöklő: alispán megvonta, és igy az italmérési jog­ért nyerendő kárpótlás felett Csaba város közön­sége és a csabai közbirtokosság között kötött egyezséget a közgyűlés jóvá ueai hagyta, sőt fel­hívta Csaba városa közönségét, bogy eme jogai­nak megvédése érdekében a pert indítsa meg. Ezutáu következett, a gyulaiakra nézve, nem kevésbbé érdekes ügy feletti tanácskozás, amely nem várt eredménynyel - csakhamar véget ért ; — Gyula rendezett tanácsú város polgármesterének választása ellen Kádár Henrik gyula/árosi képvi­selő által beadott felebbezés egész terjedelmében felolvasva lett, miután pedig, az, különösen — a választást vezető megyei alispán! eljárás ellen vau irányítva, s miután a tanácskozást vezető ugyan azou megyei alispán -— miután nincs jelen sem főispán, sem főjegyző, sem árvaszéki, elnök, — magát nem helyettesítheti, ő maga pedig a sze­mélye illetve eljárása ellen irányult fe ebbezés feletti tanácskozásban — mint közvetlen érdekelt — nem elnökölhet, az ügyet leveszi a napirend­ről 8 elhalasztja a májusi rendes közgyűlésre. Kétegyliáza község Il-od jegyzőjének vá'asz- tása újból' meg -lett semmisítve, mert az újból megválasztott íl-od jegyző, a választás előtt épen megválasztatása érdekében, törvényellenes egyez­séget kötött és írt alá ; — énnél lógva ismét utasittatik, a gyulai, járás .főszolgabirája — újabb választás megejtésére. Az arad-mezöltegyesi élővíz csatorna ügyé • ben. Aradra kitűzött tárgyaláson megjelenéssel, — Békésvármegye képviseletében a vármegye al­ispánja, esetleg helyettesé bízatott meg. ­Vésztő község elöljárói által a körgát költ­ségeinek " fedezése, '— valamint Csaba község elöljáróinak körgátjukra szükségelt s egyezség ut­ján kisajátított földterületeknek telekkönyvi át- kábelezéséhez, valamint az egyezségi árnak kiűze­téséhez szükséges;: hatósági eugedély megadása iránti — kérelmüknek hely adatott. ■ Ezzel a közgyűlés----folyton a megye alis­pá njának elnöklete alatt még az első nap d. e. 3/4I2 órákor bevégződött; — másnap 16-án d. e. 10 órakor hitelesítési közgyűlés tartatott. Nevelésügyi dolgozatok. , .. Bemutatja: Rácz János. A fenti czím alatt égy füzet hagyta el a sajtót, a teljes cziin ez : Nevelésügyi dolgozatok a család és iskola köréből. Évkönyv gyanánt. Saját könyvtára javára kiadta a békésmegyei tauitó-egyesület békésvárosi fiókegylete. Igen szép díszes kiállítású füzet 149 lapon, Kner Izidor uyotndája Gyomán. — Sajtóhibáktól meglehetős tiszta. — Ára 80 kr. Ajánlás : Nagys. Báubegyi István királyi tanfelügyelő urnák, a nevelésügy lelkes aposto­lának, a békósvárinegyei tauitó-egyesület tiszte­letbeli elnökének, fiókegyletünk buzgó pártfogó­jának, szeretetteljes bizalma jeléül ajáulja a bé- kósvárosi tanítótestület. ’ Itt áll tehát előttünk egy fiókegylet mun­kásságának tüköré, a. nagy egészből. ogy részlet, je csíra képes mag egy szelete. Fiókegyl.ete egy időben Gyulán is volt a békósvármegyei tanító­egyesületnek ; de fájdalom I erőt vett rajta a sorvasztó betegség, mely halálra kisérte, azonban a halál oka felekezetieskedésre is terelhető visz- sza. Túl sok uii. bennünk az önállóság, auuyira, hogy másoknak nem is engedünk részt abból, másökuak sem adunk, de maguuk sem kérünk, holott keresztelő János megadta jó régen az idevágó'utasítást: (Luk. I1L 11.) „a kinek két köntöse vagyon, közölje azzal, a kinek nincsen. ób a kinek vagyon eledele, hasonlatosképeu cse­lekedjek." A gyulai tanitóogylotuck is volt egy ízbeD rendes, majd tiszteletbeli elnöke a tanfelügyelő ur, de ez sem mentette ■ meg a vég, dicstelen pnsztuláBtól. Azt hittük, hogy egykor Phőnix- ként fog kikelni hamvaiból, ambitionatus váltakra helyeztetvén az elnökség, haj 1 de „elhamvadt a magzat hő szerelme, nincs magasra vívó gerje-j dőlnie, jégkebelbe fásult szívet zár!“ Tartalma e műnek : I. Bevezetés. A békési tanítóegyesület az 1887/s-ik évben. E bevezetés szavai szerint a békésvárósi tanitóegyiet a békés­vármegyei tanitóegvletnek fiókegyietr, kifejezi, hogy érdekközösségnél fogva náluk az együttes haladás eszméje soha sem szenvedett felekezeti differentiák miatt, és a testvéries ragaszkodás mint nem volt, úgy nem is lesz megingatva. Igen derék, de kevés helyről hallható nyi­latkozat ! Okszerű szervezetet állítottak fel, a munka­felosztás elve vezérelte őket együttesen, ennek következtében szép számmal produkált elméleti dolgozatok létesültek az egylotben, melyek gya- korlatiasitva még nem valának; holott exerci- tium facit omnia. így a gyakorlati dolgozatoknak nagyobb mérvű fejlesztésére komoly tárgyalások folytak, egyöntetűség létesült; rendeztetek úgy elméleti mint gyakorlati oldalról a teendők ügyköre, ke­resvén kollegiális egyetértéssel a czélszerüt s a miben felfedeztetett, alkalmazva lett mindnyájá­tól egyszerre. Létesült egy indítvány a közgyűlés aszta Ián, Vaday József által kezdeményezve 1887: okt. 20. Igen helyoseu és szépen meg van okolva, hogy az egyetértés ad erőt a munkára, do a munka czélszerü módja megkétszerezi az erőt, tehát felényi lesz a teher, két váll helyett elég egy is. Bizonyára a tanitóegyletek hivatása emelni a tanügyet, hatást gyakorolni az iskolára, lökéletesbitéui az iskolai nevelést és tanítást a módszerek (helyes) fejlesztése (uem hatásvadá­szat) által. Egyik legfoutosabb elve volt : öszhang az iskolai működésben. Az iudilváuyozó sajátságos mogkülőnbözte tést végez a 12—14. lapon, fejtegeti a különb­séget a gyakorlati és a mintaleczke között ; sze­rinte a mintaleczke eszméuyies oldalú tanítás, a leghelyesebbnek ismert módszerek alapján, (én ezt elméleti mintatanitásuak nevezném el), gya korlati tanításnak pedig a uövondékek közremű­ködésével történő előadást nevezi, (ezt én gya­korlati mintatanitásnak uovezuém el), hiszin ha­szon uélkül tartani minta leczkót uem képzelek, maga a minta szó magyarázza, hogy oly előadás tartatik a leczkéböl, melyet képül vegyünk s ahoz hasonlólag igyekezzünk tanítani az isko­lában, elsőben elméletét vegyük s aztán azt te­gyük szemmel láthatóvá, szóval a mintához ha­sonlót létesítsünk, valósítsunk meg. Az elméleti mintaleczke a ruhaanyag, a gyakorlati minta­leczke pedig a már ruhává alakított anyag. Nem tudom, elég világos voltam-e? Egyébiránt fejte­getése csak tisztázza felfogásunkat. Négy működő osztályra különültek el a ta­gok, az első osztályt képeztek az osztatlan is- kolatauitók, a másodikat az I—2. osztályok ta­nítói, a 3-ikat a harmadik elemi, e 4-iket a ne­gyedik elemi osztályok tanítói. Ezek időszakonként ülést tartottak kétha- voukint. Elméleti dolgozá'ok 18 darabot, gyakorlati előadások és minta leczkék 22 darabot tüntetnek tel. A tagok száma 23 volt, tiszteletbeli tag a tisztes agg Karacs Teréz egykori nevelőnő, ki azonban szintéu munkálkodott az egyletben tényleg is­Legmunkásabb tagja volt az egyletnek Va­day József egyleti jegyző és köuyvtáruok, azután Jámbor Lajos, továbbá Király Dávid, Szabó Al­bert és Bányai István, Forgács Lajos pénztáruok. II. Ezutáu van ily czim: Kérdezősködő gyer­mek, irta Bányai István, 8 lapon, — Vaday Jó­zseftől : Iskolai uevolés 21 lapon, — Karacs To- réztöl; a fogalmazás tanításának egy könnyű módja, ajánlva különösen a leánytanitók figyel mébe, 4 lapon, — Vaday Józseftől: Gyermek életből (helyesebben : A gyermek életből), 8 la­pon, — Jámbor Lajostól : Miként neveljük leá­nyainkat? 15 lapon, — Bányai Istvántól; a term, rajz népisk. tanítása, mint a vallásos érzelem éb­resztője és ápolója, 4 lapon, — Vaday József­től t Családi nevelés 24 lapon, — Jámbor Lajos­tól : Az iskolai életből, 11 lapon, — Tassy Sán- dór elnöktől : Tanítói mizériák, egy vén kosta siralmai, versben, lő lapon. Elég gazdag tartal­mú füzet ez 1 A kérdezősködő gyermek ez. csikkben Bá­nyai István egy óvatos apatanitó szakavatottságá- val ir, de a hozzá hasonló gondolkozásu apata- uitók nem minden bokorban találhatók fel; sok oldalú megfigyelésre vall e czikk, mert a kíván­csiság csakugyan sok nemes és bámulatra méltó eredményeket szokott szülni, csak igazitó kulcsát kell megtalálni mindenkor, annyi különféle „szel­lemi és erkölcsi tökéletesbűlésünk lényeges elő­mozdítójaként szerepel." A családi boldogság legfőbb tényezői a gyer­mekek. Ezek testi és szellemi fejlődése, öntudat­lan ragaszkodása belső örömmel jutalmazza a szü­lék fáradozásait. Igazi aranyszavak ezek. Csakhogy a mai fejlett és túlzott igényű korunkban szánni szokták az oly családapát, kinek gondjára gyer­mekek nevelése néz. Ez nyűgnek tekintetik ma tokáknál, oly nyűgnek, melyet még vétkezés áráa is el lehet tüotetni, sok téves szabadságnak szár- iyát szegheti, bűnre oly igen hajlandó korunkban, dók anyának teendőit az egyletezés képezi, vagy Másoknál a hiú világias természet olcsó dicsősé­ge, szépsége állandóbb megtarthatásának botor gondolata, óh de térjünk el az eféle fogalmak s gondolatoktól, bálásabb mezőre, virulóbb térre. A kérdezősködő gyermeknek mindig igazat s a valóval megegyezőt kel) nyilvánítani; hogy ezt tehessük, ne legyünk egy oldalúak, mert iga­zi oldala minden tárgynak van, csak kissé körül tekiutőnek kell lennünk. Ezt pedig annyival in­kább nem Bzabad cselekednünk, mert koczkáztat- juk a kinem elégítő vagy vigyázatlan felelettel a gyermek erkölcsi érzületének helyes irányban fejlődését. "Az egész czikk summája ez; „Vigyázzunk nagyon a kérdezősködő gyermekekre, nem kell elhallgattatni őket, vagy azt mondani : te azt nem érted, ahoz semmi közöd, — ha kérdez a gyer­mek, mégis érti, ha értelmi tokához mérjük a feleletet. Itt. A második czikk Vaday Józseftől I. sz. a Iskolai nevelés. Az önállóságra nevelés a családon és az iskolán áll. Társadalmilag csak az lehet önálló, a ki elégséges anyagi javakkal rendelkezik, szellemileg is önálló az lehet, ki bi­zonyos ismeret anyagokkal bir. Az iskolai neve­lésnek ki ll adni a tanulásban, gondolkozásban, cselekvéuyekben való önállóságot. Ezeknek meg­szilárdításában csak a tanító gondos ellenőrzése háríthat el nagyon sok akadályt. Mint a levegő emeli a madarat, de az ön erején repül, ehez hasonlít a nevelő és növendék működési viszonya. A helyesen gondolkozás és a szerint cselekvés eszközük az ember boldogságát. „Boldog csak az lehet, ki ugyanazt cselekedte, a mit az igazság és erkölcsiség szerint lelke juoak látott, erre pedig csak az képes, ki szellemileg ónálló.® Mind igaz, csakhogy ma a megvesztege­tett gondolkozásnak és cselekvésnek oly eklatáns példáival találkozunk, a melyek az emberiség nagy részének önállótlanságát visszataszítóan tün­tetik elő. Vajbal kedvezőbbé lenne a jövő nevelést II. A kötelességérzet neveléstant fontossága, is­kolai ápolása. Nem ritka eset, hogy valamely nö­vendék igy szól, magát mentegetve: nem tanul­hattam meg a leczkét, — és a tanító eluézi e mulasztást. A gyermek kell, hogy kötelességből ta- uuljou. Mint a tápszer a gyomornak, olyan kell, bogy legyen a tanulás a tanítványnak. Rendelte­tésünk a tápszer bevétele által éhségünket lecsil­lapítani és a testet fentartani, képessé tenni a további munkára, igy kellene épen táplálni a lel­ket az aunak szükséges ismeret megadása által. Amaz is, ez is kötelesség. „A társadalom anyagi és szellemi hőmérőjét a kötelességtudó emberek száma teszi, ez eszmén alapszik a kötelességér­zet neveléstam fontossága.® Mint az óramüvek közül többre becsülünk egy pontosan járó ezüst- órát, még a nagyobb értékű, de kevésbé jól járó aranyóránál, épen igy vagyunk uz emberekkel is, rnindeu ember az egyenlőeu járásra Istentől elég alkalmas szerve­zettél van ellátva; de a nevelés az órás, mely azt képesíti a pontos járásra, a nevelés felelős arról, hogy minő polgárokat ad a társadalomnak, a hazának, hogy a kötelességérzet minden egyes 'ugban uralkodó legyen. Az idő egy óriási könyvvezető, egy naplót vezet, mioden ember életéről, mennyi üres nap­ló lebet I Mily szépen nézhet ki egy kötelesség­tudó ember naplója, élete végén I A szülők élete oly nyitott könyv a gyermekek előtt, a melyből legkönnyebben tudnak tanulni és olvasni. Vajba inindenik csak javára olvashatna abból I íme, a kötelességérzet ueveléstani fontossága erkölcsi te­kintetben. De hát mint ápolhatja az iskola azt? Legyeu az iskolának teendője már az első évben bevésui a gyermek leikébe, hogy neki bi­zonyos teendői vannak, a miket elmulasztani nem lehet, nein szabad, — megszerettetni vele a mun­kát, hogy igy a munka aképen tűnjék fel előtte» mintha az az embernek elválbatlan sajátsága vol­na, mely nélkül az ember, nem ember, a mester- térség a nemeslevél. A tanító jó példája minden­esetre a lehető legjobb mód a kötelességérzet ki­fejtésére épen úgy, mint a szülék jó példája. (Vége köv.) Sírok. Lapunk tisztelt olvasóinak boldog fttt* uepet kívánunk. A feltámadás napja ez évben is a legkis- sebb társad .Imi mozgalom nélkül vouul el telettünk. A társadalmi élet már évek óta erősön pang Gyu­lán, de az utóbbi időben a teljes disaolutió tüne­tei mutatkoznak. Senki, aki valami iránt érdek­lődjék, még kevésbé aki kezdeményező ambiczióra hivatást ápolna, igy azután nem csoda, ha a tár­sadalmi összetartás eszméje mindinkább háttérbe vonul. De nem akarunk most recriminacziókba bo­csátkozni, reméljük, hogy a folyton épülő népkerti pavilion közhasználatra bocsátása után a mai tarthatatlan helyzet is jobbra fog fordulni. volt,, frakk, fehér' keztyii, bebocsátott és to­vább vezetett, mért bizony ebben a n,ooo szobás palotában, melynek kerekszám 22 ud­vara yan, bizony soká kellene keresni a pri­vát kápolna után. ' A 2-ik pádban foglaltam helyet. XIII. £ Xj50 pontos és lelkiismeretes. Oly mértékben t emelté a pápaság Szellemi halaln'.át, mint an- d nak idején III. Incze a világit. Nem képzel- u hető Pontifex Maximus, kinek alakja jobban t megfelelt v,alna magas állásának mint L,eoé. Egész megjelenése ,üz áhitat kristálizácziója. j. Ügyi mádkozik, a' hogy Christus tanitolta alj samariai asszonyt Jákob kútjánál: szívből. És j( mikor megáldja hiveit, földöntúli ihlettel teszi, j melyet lehetetlenség utánozni. A házi kápol- |< nában felocsúdunk azon nyomasztó érzés alól, melyet; a nagyhét keltett bennünk. Két mi- sét kellett végig várni. Az elsőt ő Szentsége ;0 mondta a keresztyén közönségért, a másodí- j( kát 1 udvari káplánja az egyház fejéért, l.ep ■ ez alatt egy arany fauteuillben imádkozott. ^ Azután megáldotta azon tárgyakat, melyeket 1 ■ ajelen voltak magukkal hoztak — szent ké­peket és olvasókat. ^ A privát audiencziára már nem mentem u él. — Megtudtam ugyanis, hogy papucscsókra h «em érdemesítenének, másrészt, hogy Vulkán ii — égy, a föld alá rejtőzött görög isjten, K megint dologhoz fogott Nápoly melletti mii- ó helyében. Oda siettem. I< Még egy utolsó látogatás a sixtini ká­polnában és — Isten hozzád Róma, sokára, r talán örökre. Cl u . 4 P

Next

/
Thumbnails
Contents