Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-04-21 / 16. szám
lG-ik szám VIII. évfolyam Gyula, 1889. április 21-én. f------------------^ Sz erkesztőség: Főtér Dobay János kereskedése, hova a Jap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak viaaza. Előfizetési dij: ligész évre..........5 frt — kr. fé lévre -.. ..' .. ..2 „ 50 „ Évnegyedre .. .. 1 „ 25 Egyes szám ára 10 L * ; .-A Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZDoTosiy- T«un.os. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyllttér aora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. az. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. az. Eckstein Bernát fürdö-utoza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Az elárult, kicsúfolt és keresztre feszített igazság diadalának, a Megváltó feltámadásának emlékünnepe vi- radt reánk ismét a mai szent nappal. Sok millió ajak rebeg ma hála- éneket annak, a ki által „meghalt a halál, az élet pedig fel támadott.“ A hívő kegyes lelkek merengő édes bizalommal hallgatják az Ur házaiban s olvassák a szentkönyv lapjain a húsvéti csoda-történetet, a ridegen számító ész ellenvetéseivel szemben az apostol amaz örökbecsű szavait ismételve : „Ha a Krisztus íel nem támadott, hiába való a mi hitünk!“— ügy van : hiába való és alaptalan; mert a kérész- tyénség egész Hitrendszere a Megváltó feltámadásának dogmáján, mint alap- kövön nyugszik, azzal áll és azzal esik. Ne próbáljátok, ne engedjétek e z alapkövet megingatni! Világösszeomlás fogná követni azt. Nemcsak a kebel hitének világa, de a családi, társadalmi és állami élet összes szervezete rommá lehet nélküle. S vájjon mit tennétek helyébe? Egy új evangéliumot, talán az ész evangéliumát? Megpróbálták azt már sokan, egyesek „Nincs itt az Ur! feltámadott!“ Zajgó örömre nyíljatok föl Hegyeknek néma szájai 1 Te tarka rét keltsd föl virágid Illattal Istent áldani! Madár, ha szállsz az ö nevét zengd, Köszöntsd daloddal a napot; Kelő sugári égre Írták : „Nincs itt az Url feltámadott!“ Aludt a föld még, — álma szép volt — Gyönyörtől összereszketett S nyíló szeméből álma tüntén Sírt tiszta harmat-könyeket. De jött a hajnal, elsimítva Lepergő könyet, bánatot Ajkán a szellő ezt susogta: „Nincs itt az Url feltámadott! Az édes álom víg való lett; Nyitott a sír, halottja nincs, „Isten szerelme mívelé azt“ Hogy nyílt a zár, a szűk bilincs. „Oh zengj te tenger állatiddal, Folyóvizek tapsoljatok 1“ „Nincs itt az Ur 1 feltámadott 1“ Próféta lelkek rég e hitben Fördének, mig az ajk beszélt S csak a sötét nőtt és az árnyék Terjedt e földön szerteszét. Tán mert fölitta lelkűk ajka Dicső világ 1 kelő napod És lángja mellett olvasák el: „Nincs itt az Url feltámadottI is, tömegek is. Nyugat nagyiníveltségű nemzete, maholnap száz éve lesz, tör- vényhozásilag decretálta az ész uralmát, és az ész istensége vérbe, könybe fulasztotta áldozó papjait, átkot és pusztulást terjesztve mindenfelé. Hiá- ban, az ember csak mindig ember marad, s az önistenitésnek csalódással kell végződnie előbb-utóbb! A halhatatlanság hite nélkül nem lehetünk el, s „ha a Krisztus fel nem támadott, hiába való ez a mi hitünk.“ Üdvözöljük azért a halhatatlanság e nagy ünnepét szivünk legtisztább örömével, lelkünk egész melegével ! A kit az élet csalódásai, embertestvéreinek méltatlan bántalmai elkeserítettek ; a kit igazságáért a szenvedések Gecscmane-kertjébe vezetett a Júdások csókja, vagy a ki talán a hideg bonczoló ész büszkesége miatti nem képes a húsvéti eseményeket takaró titokzatos fátyol alatt a keresztyén hitigazságokat megpillantani, — az tegye szivére kezét, s legalább ismerje el s üdvözölje e napot úgy, mint az életképes eszmékben rejlő igazság halhatatlanságá- nakrevelatióját. Az igazság maga az istennek lelke; örök és halhatatlan mint maga az isten. Az igazság választhat és vá laszt is eszközeiül gyarló, erőtlen em V A nagyhét Hómában. (ápril 17.) Három évvel ezelőtt épen e napon érkeztem az örök városba annak nevezetességeit megtekinteni és a nagyheti ájtatoskodásban résztvenni. Miután az nem tartozik a szorosabb értelemben vett gyásznapok közzé, s miután a Colosseum befejezésének :8oo-ik évfordulóját rendkivüli fénynyel ép e napon ünnepelték, a szt. Péter templom meglátogatását nagybereket; ez embereket összetörheti az ellenhatás, véröket felihatja a por, poraikat széthordhatja a szél; de eszméiket s az azokban rejlő igazságot nem ölheti meg anyagi erőszak soha. Az anyagnak csak az' anyag felett lehet hatalma; a szellemet nem járhatja át a golyó, nem sebezheti meg sem kard, sem szurony. „Ne féljetek azoktól. a kik csak a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik! Az igazság nem halhat meg soha! Újítsuk fel és zárjuk be mélyen sziveinkbe e vigasztaló meggyőződést ma, midőn húsvét ünnepét üljük! kétszeresen szükségünk lehet erre mindnyájunknak. Az idő arczulata, valljuk be, komoly, és rideg; kevés rajta a biztató vonás. Sajgó sebeket látunk mindenütt; a családi, társadalmi és állami életnek, bármint j akarjuk palástolni, egyaránt meg vannak aggasztó kórtünetei. A század viselős. Minden oda mutat, hogy komor küzdelmeket rejtméhében talán már a közel jövő. Vigyázzunk, készületlenül ne találjon bennünket a vihar ! Mert, ha a költő szavai szerint: „sziiletnifog- nak nagyszerű napok“, nem a: emberi tudákoskodás, se nem a szabály zatok és §§. békóiba csaknem lenyügö zött akarat, hanem csakis az istenbei és az igazság kimondhatlan diadalá ban vetett szilárd hit aczélozhatja meg karjainkat, s emelheti önérzetünket odáig, hogy aztán a poklok kapui sem fognak rajtunk diadalmaskodhatui! Homolya István. Békésvármegye helyiérdekű vasutai. Vármegyénk térképe, valamint föld* rajzi és közgazdasági viszonyai teljesen meggyőznek bennünket arról, bogy vasutak dolgában még igen szegények vagyunk. Ha azonban az előmunkálati engedélyek elnyerésénél mutatkozó versenyt komoly számba vesszük: azon kellemes tudatra kell jönnünk, hogy e szegénységünk már csak felette rövid ideig tarthat. Miután azonban e „rövid idő“ már számos éven át húzódik, a komoly számbavétel ellen aggodalmak merülnek fel. Ugyanezen indokból a törvényhatósági közgyűlés még a múlt évi szeptemberben bizottságot küldött ki vármegyénk kiépítendő vasutainak tanulmányozása és tüzetes, javaslattétel végett. Ezen bizottság javaslata elkészült s a május hóban meg tartandó törvényhatósági közgyűlésen fog tanácskozás tárgyáúl szolgálni. Mielőtt helyiérdekű vasutainkra nézve nézeteinket elmondanék, közöljük a vasúti bizottsághoz beadott jelentéseket, valamint annak javaslatait : A tanulmány és tanácskozások kiindulásául Haviár Lajos kir. mérnöknek következő tüzetes jelentése szolgált. Méltóságú» Föispáu Űr ! Tekintetes Bizottság ! A törvényhatósági bizottság 227. bgy. 9198. 1888. ikt. számú határozatával kiküldött albizottLapunk mai számához fél Ív melléklet van csatolva. V cilUld Vdl.U ------ Üli lilGiy UtUUdb int — „H ogy ül sötétben bár a nép Lát nagy világosságot egykor:“ lm itt van O, közénk ma lép. „Nem volt alakja szép a szemnek,“ Da halljuk im a szózatot: „Szolgám dicső lesz 1“ íme az már: „Nincs itt az Ur I feltámadott I“ Nyitott koporsó néma szája Biztatva szólsz te most nekünk. A rád borult olajfa lombról Remény-gyümölcsöt szedhetünk. Hitnek virága sarjad arról: Názáreth szentje nem halott I Te kérkedő nézd, nyíljon ajkad: „Nincs itt az Url feltámadott!“ Nincs már halál a sir ölében! Göröngye vánkos . . . oly puha, Mély álma édes, most a portest Dicsőbb leszen miként vala 1 Hatalmas Isten! mély szerelmed Lelkűnkig ér: Hit gyulád ott; Eléd borul . . . csak ezt susogja: „Nincs itt az Url feltámadott! Csánky Benjámin. csütörtökre halasztottam. Mint messze földön akó idegen persze a legtúlcsapongóbb képjelemmel festettem mindig magam elé a kath. ínyaszentegyház metropolisának szertartás- oeli pompáját, de ép úgy jártam e tekintetvén, mint minden más idegen : rendkívül csalatkoztam. A pápa közvetlen környezetében nem :ektetnek annyi fontosságot a húsvéti czere- nóniákra, mint a gyulai németvárosi Szt. József tápolnában. 0 szentsége meg épen nem is nutatja magát. Azt a nagyhírű csütörtöki negáldást, melyet hajdan egy III. Incze és így V. Sixtus oly megható módon és oly naradandó benyomást keltő suprematiával gyakorolt, ma valamelyik cardioális végzi, ki >rganismusának mélyeiből őserővel előtörő ási- ozásait alig tartja érdemesnek korlátozni s ékvesztett unalomérzettel érinti 3 méteres »álczájával az előtte térdelők fejeit, sóvár te- úntettel kutatván a hivők utolsóit. Mennyit 'eszit a czeremónia, ha nincs lelke 1 Ó Paulus ’aulus, ha te azt látnád! Előtted még Álba i remegett. Némileg megbékülünk a helyzettel, ha veghallgatjuk a Palestrina misereréjét. Itt is leglátszik ugyan a romboló közöny, de sze- encséjére a jámbor hívőnek : Itália fia önma- ából meríti a lelkesedést mikor énekel. Zene- rtők azt állítják, nincs szebb és meghatóbb armónia a férfikarnál, s ez valószínű. Képzelheted akkor olvasóm, hogy mily atású lehet a Palestrina misereréje 36 olasz íüénekes által előadva, kik közül a tenort 4 xtra erre a czélra abelardizált művész énekli Jtóbbiakra azért van szükség, mert szt. Péter, en nőnek nem szabad énekelnie.) Oly müél- ezet, melyet sem Fajst, sem Hamlet el nem érül emlékezetünkből. meg Különös, nogy a nagypencesi preai- kácziónak még is több hallgatója volt; de hamar megtudtam okát. A misererét fökép az idegenek hallgatják, de a három év előtti pré- dikáczión jelen volt Róma összes csőcseléke s minden igazhitű katolikus. Miért ? Savonaróla feltámadt sirjából. A nagy orgonát alig tolták ki a Cap :11a del Coroból, a tömeg zsúfolásig megtöltötte helyét s meglepő türelemmel és csenddel várakozott; hogy mire azt még nem tudtam, de nem is nagyon érdekelt. Éppen a Sagresta- nohoz siettem egy permessoért, mert egy kis , társasággal fel akartunk menni sétálni a szt. Péter tetejére miután szép idő volt és úgy is már belefáradtunk a sok szent és nagy dolog szemléletébe, és a vállalkozobbakkal fel, be a kupola gömbjébe, meggyőződni arról, hogy csakugyan elfér-e benne 16 ember, mikor egy sovány, középtermetű, feketeszemü jelentéktelenség, ki mesterségére nézve dominicanus volt, felkapaszkodik a szószékre és oly szokatlan áhítatot kelt ájtatra kész híveiben, hogy kénytelen voltam megállni. Soká nem szólt — egész jól kezdi. Ismerem e fajt; nem érdemes őket meghallgatni — különben sem érteném, mert olaszul fog beszélni. Tegnap hallottam a kölni érsek német beszédjét 3 a kölni érsek után csak nem fogok meghallgatni egy olasz dominikánust. A sekrestyés, miután a permessoért jaró dijat, már nem emlékszem mennyi volt, lefizettem, igen szívesen adta a kért beléptit, de azért megbízóim mégsem jutottak e napon a sanct Petro in Vaticano tetejére. Visszajöhet már beszélt a barát. Hamar megismertem. Igen olvasóm! a florenozi szt. Marco kolostor i4g8-ban máglyára hurczolt lánglelkü reformátora Phönixként hamvaiból uj életre ébredt. Dallamos nyelvezete ellenállhatlanná
