Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-04-07 / 14. szám
< , , ... I „.„„falai« .dalia áa ezek foeanatositása után míg egy részt Csabán a os. és kir. 101. számú gyalogezred 1 gyeimet a fennálló rendszabályoknak megfelelő-,dehe es ezek^gan^o^ t jj g ugyanezen ezred hadkiegészítő keni leti parancsnoksága, és B-Gyulán a m. kir. II-ik Ságunk nyugalmát lehetőleg biztosította. honvéd gyalog féldandár és a m. kir. II-ik honvéd Ezen munkálatok közöl á Gyoma és Körös végleges gát nek találta. V. A közmunka is közlekedésügyi m. kir terium ügykörét érdeklőleg. A közmunka- és közlekedés ügyekre vonat-, ^ közg.gek köaS„ elrendelj kozó adatokat az V. mintájú kimutatás tártál- ^ ég a lg j8z4mu átmetszés töltésezési mázzá a melyet a következő megjegyzésekkel folyaraatban vaDDak, s hova hama csatolunk. .. Irább befejeztetni fognak, — a gyula-békési nagy Az 1888. évre természetben való ^^[csatorna part belebbezési munkálatainak meg csatorna lásra előirányzott 3457s két togatu igas ““^'Ifeezdetóse pedig az 1889. év folyamán van kilá 217 a az 5142 kézi napból 1440 szolgál atváo lel ** az 1888. év II. felében, - maradt leszolgalatlan ^ munkálatok meilett vizmenti közsó 178 kézi nap, a mely az^ ut fenntartás. munkákjgeink kőrgátjainak teljes kiépítése is folyamat ra túlságosan száraz idő járás miatt nem voítl ^ leróvható. I ^ vármegye területén 23 posta hivatal mű A múlt évben 36689'/s igás és 101844 kHködjk| me|yek közül 10 távírdával van egyesítve zi nap után kivetett 124,301 frt váltság összeg-j ^ postai csomag forgalom gyorsítása tekin- bői, nem különban az útépítési javadalmazásbóll kiválóan fontos mozzanat gyanánt jelezbefolyt összesen 174653 frt 63 kr a melyből a|ketjjjk) bogy az ö8Sz08 mozgó postáknál a kocsi lefolyt félévban 147,104 frt 49 kr használtatván! ’ átr0vatolási szolgálat berendeztetett, — tel a kint lévő 8232 írt 01 kr hátralékkal együttl . & p4nzes leveleknek és a kocsi postához 35,781 frt 15 kr maradt rendelkezésre. jtartozó összes szállítmányoknak oly mérvben való A közmunka- s közlekedés ügy terén .®'|gyorsitása éretett el, a mely eddig elé csupán a rült jelentékenyebb mozzanatokat a kővetkezők-1 ^ anyagra terjedt ki. ben jelezzük. „z-meevel A szállítási rendnek eme tökélesbitése úgy A* r*r"e ““iJTX • tee.k.d.l.™, min. « ipar é. g.rdí.a.t h,l». „,rt. helyre Sllrlettat oeeresen wm*p’ jelentékenyen elkmomlitani. frt költséggel. Kiszállíttatott és felhasznaitatott a "“ “ | / . ,. gyulai macadam utakra 9630 m' kavics ami A posták közlekedése és a tánrda vona ak beszállításéval együtt 5940 frt 50 krba került. Üzletkepessege az adott viszonyokhoz merte, Felépült és felülvizsgálatilag átvétetett a teljesen kielégítő volt es nagyobb szabású kozle gyulai-várii hídnál 2 db, a gyulainál 4 db, a kedósi zavarok, avagy a posták biztosságát ve- dobozinál 6 db, a békésinél 1 db jégtörő, me- szélyez.etó támadások, illetve betöréses lopások lyek összesen 6819 frt 07 krba kerültek. °em fordultak elő. Teljesen kiépült a szarvas- szt.-andrási kö-| A közlekedés biztosítását s ez által köz- ut összesen 5090. 6 m. hosszban és 84,038 frtlgazdasági és társadalmi életünk fejlődését és 95 kr költséggel. Ugyan itt épült 3 db kőfed la-|igazgatásunk helyességének hathatós előmozdi- pos áteresz házilag 921 frt 93 kr költséggel. Itását czólozza azon hasznos mozgalom, a mely a A csabai köut külső, mintegy 978 fm. szá l vármegye közönsége által a helyi érdekű vonatok kasza 6.0 mről 9 m-re szélesittetett s egyszers- kiépítését illetőleg megindittatott, s a melynek mind a középen 576 fm. hosszban idomított kö- alapján határozatiig kimondatott, hogy a vár vezette! láttatott el, a költségek 15,670 frt 90 krt tettek ki. Mind két kövezési munkát a Glasner s Eibeschitz czég készítette kis — és nagysebesi gránit kővel. Az orosházi és gyulai kőutakra a jótállás lejárván — végleg átvétettek. A csabai kőut házilagos javítása megkezdetett. Az orosházai, csabai és békési kőutak folytatólagos kiépítésére a tervezet elkészült, sőt az építési szerződés is megköttetett. A vármegye területén működésben volt 447 db gőzkazán közül kipróbáltatott 67, megszemléltetett 217 db. Az indulóbázi kőutak tovább fejlesztésére vonatkozó tervezések folyamatban vannak. A viz szabályozás terén őszinte bálával fogadtuk a Nagymóltóságu közmunka- s közlekedés- ügyi m. kir. minister ur azon rendelkezéseit, a mely szerint a jövőben bekövetkezhető árvizek pusztításainak elejét veendő a gyula-békési kettős-körösi csatornának ármedrét a Szanuzugtól Békésig a bal partnak, s Békéstől a povádi átvágás végéig a jobb partnak belebbezésével 170 méterrel kibővíteni, — nem különben K.-Tarcsa és Gyoma között a Kettős és illetve hármas Körösök bal partját véglegesen kiépíteni, végül a Szarvas alatt lévő 18. a) számú körösi átmetszést szintén erős méretű töltésekkel - ellátni renmegye egyes vidékeinek helyi érdekű vasúttal leendő ellátása közszükségletet képezvén a vármegye az eddigi vállalatok sikertelensége miatt a szükségesnek látszó helyi érdekű vasutak kiépítését az érdekeltség hozzájáiulása mellett önerejéből szándékozik létesíteni. Ezen nagyfontosságú ügy bő tanulmányozására bizottság lett kiküldve, a mely egyszersmind megbizatott, hogy a legalkalmasabbnak mutatkozó vonalak megállapítása s a felmerülendő költiégek honnan s mily módon leendő fedezése tárgyában kimerítő javaslatot készíteni. A bizottsági eljárás ez idő szerint még be nem fejeztetett. Tisztelettel jelezzük végül, hogy az engedélyezett kis-uj-szállás-dévaványa-gyomai helyi érdekű vasút föld munkálatai az illető vállalkozó czég által már megkezdettek. VI. A honvédelmi ministerium ügyköréin. A VI. mintájú kimutatás azon adatokat tartalmazza, a melyek a védkötelesek számára adott nösülési engedélyek, az elbocsájtási esetek a védkötelezettség tekintetében a védtörvéoyi utasítás 42. §-ának 1, pontjához képest megengedett egyéb kedvezményekben részesültek számát tüntetik fel. A vármegye területén a lefolyt félévben B.huszár ezred 1. 2. számú százada voltak állandó an elbolyesve. A vármegye közönsége B-Csabán katonai laktanyát óhajtván építtetni, a laktanya terveinek elkészítésére pályázatot hirdetett s a legjobbnak találandó két tervet dijjazni határozta. VII. Aföldmivelés,-ipar-és kereskedelemügyi m. kir minisztérium ügykörét érdeklőleg. Az 1888. évi aratás eredménye vármegyénk ben általánosságban középszerűn jelezhető. Az árvíz által a lefolyt óv tavaszán elön tött nagy területek termést alig adtak s ezen kö rülmény mellett még a termények alacsony ára is gazdasági fejlődésünkre igen nyomasztó hatást gyakorolt. Vármegyénk egyes községeinek szőlővel beültetett területein a phyloxera rovar pnsztitása észleltetett, — ezen területek jelenleg hatósági zár alatt vannak. A hasznos házi és gazdasági állatok között ragályos és járványos betegségeknek több szórványos esete mntatkozott. Ilyenek voltak a lovak között a takonykor, a marhák között a lépiene, sertések között az üszögös orbáncz és a ju— _ -------- ------ hók között a köröm fájás, a kellően alkalmazott viszonyokhoz m érten orTo3 rendőri intézkedések azonban mindenkor meggátolták, hogy azok járványnyá fejlődjenek ki. Az állatügy rendezéséről szóló 1888 évi VII törvény czikk és az ennek végrehajtása iránt kibocsájott kormányrendelet intézkedéseinek helyes foganatosítása a vármegye közönségének kiváló gondját képeszte, úgy egyes rendelkezések kibocsájtása, valamint a megkívántaié szabályrendeletek alkotása által is igyekezett ezen nagy fontosságú s közgazdasági érdekeinkre mélyen kiható törvény üdvös czélját előmozdítani. B.-Gyulán, 1889. február 8-án. Jegyzetté : Terényi Lajos Békés vármegye főjegyzője. E i r e k. Lapunk mai számát megküldjük ama tisztelt olvasóinknak is, kiknek előfizetése múlt hó végével lejárt; jövő számunkat azonban csak az e hét folyamán jelentkező előfizetőknek fogjuk küldeni. Programunk ■ a szerkesztő változás mellett marad a régi s mi változatlanul fogunk ahhoz 'agaszkodni. „Békésvármegye és abban Gyulává- város közigazgatási, társadalmi és közgazdasági érdekeit képviselni, őszintén, becsületesen részrehajlás és legkisebb személyeskedés nélkül" ezt a jelszót irtuk zászlónkra, ez alatt a jelszó alatt fogunk ezután is küzdeni. De hogy a magunk elé tűzött feladatot megoldhassuk, hogy czélunkat elérhessük, szükségünk van a megyei középosztály támogatására, amiért is tisztelettel kérjük lapunk minden barátját, hogy a „Békés“ számára ösme- rösei köréből minél nagyobb számban szíveskedjenek előfizetőket toborzani. A „Békés" előfizetési ára az april — júniusi évnegyedre 1 frt 25 kr. ápril—deczemberre 3 frt 75 kr. mely összeg viKolrác Irio/iAniuatolánolr flnnlnr Hálrről alatt postautalványon küldendő be. — Egyszerre beküldött öt előfizető után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Felhívás. Gyula város t. ez. adófizetői felhivatnak, miszerint az 1883. és 1884. évi adókönyvecskéiket 1889. évi április hó 20-ik napjáig a városháza nagytermében működő adóleszámoló- nál mutassák be, — esetleg vitiv ellenében adják át, mert mulasztás esetében azon összegeket, melyeket az adóleszámoló — a rendelkezésére állott hivatalos adatok szerint — megállapított, Uetőleg helyesbbitésképen az adófőkönyvekben bejegyzett, helyeseknek, és az érdekelt adózók által helyesekül elfogadottnak is tekintendőm. Gyulán, 1889. évi április hó 3-án. Kaczvinszky, kir. adófelügyelő. Rendkívüli megyei közgyűlésre van kilátásunk, melynek összehívását több csabai me- gyebizottsági tag provokálja és pedig a Csaba városa s az ottani közbirtokosság között a regá- lekártalanitás küszöbén kötött és általunk már főbb körvonalaiban közölt egyesség ügyében, melyet sérelthesnek tartva, a vármegyével akarnak megsemmisittetni. Ezen kivül több habár nem is fontos ügy is igényeli a törvényhatósági bizottság összeülését. A közgyűlés — noha határideje nincs megállapítva, sőt maga a közgyűlés sincs elhatározva — valószínűleg a jövő hét elején, lehetőleg hétfőn, vagy kedden logoa tartatni, A regále kártalanítási bejelentéseket a már felsoroltakon kivül még néhány kisebb Kköz- ség is beküldötte a vármegyéhez, hol a számvevő tisztség számszerűleg felülvizsgálta és a jogügyi bizottság is tárgyalta azokat. A bejelentések szerkesztése s felszerelése élénken illusztrálja, hogy községeink vajmi gyengén hatoltak be a kártalanítási törvény és különösen az annak alapján kibocsátott miniszteri utasítás misztériumaiba; mely utóbbi különben oly labiriantus, hogy ember legyen aki eligazodik benne. A nagyobb községek bejelentései még hátravannak, különösen komplikált lesz Csabáé s Szarvasé, mely utóbbi városokon most boszúlja meg magát, hogy a község s közbirtokosság közötti viszonyt nyugalmasabb viszonyok közt nem szabályozták. A felsőbb leányiskola tervezetének megállapítása tárgyában az iskolaszék által kiküldött szükebb körű bizottság vasárnap tartotta elő- értekezletét a polgári iskolában, melyben Terényi Lajos alelnök, Keller Imre, Schmidt József, Sail József, és Schröder Kornél bizottsági és iskolaszéki tagokon kivül résztvettek mint meghívott szakértők és érdekeltek dr. Kovács István, Gön- döcs Benedek, Czinczár Adolf, Kovalszky József, Komolya István, Unta Ignácz, Pivár JánOB és Hirt Antal. Beható vitatkozás volt, melynek resul- tátuma annak kimondása lön, hogy a létesítendő iskola ne elemi, nem is polgári, hanem felsőbb leányiskola legyen. A szükséges évi költségekre ézve a vélemények nagyon elágaztak. Volt hang, mely azt évi 5000 frtra, másik mely 2000 írtra tette; mint rendesen most is középuton lesz az igazság. Azt mindenki hangsúlyozta, hogy az iskola csakis akkor létesíthető, ha a tandíjakból fedezve lesz a teljes szükséglet, és éppen azért az értekezlet további teendőit akkorra halasztotta mikor egy begyűjtötte az adatokat, mily számban vannak a felállítandó iskolát remélhetőleg látogató leányok, továbbá, hogy az érdekelt szüV \ A piknikről. (I860, ápril 3-in.) Osszesürüsödve, sötét gomolyokban kavargó« a levegőben a mulatozási kedv és csak az alkalom szikrájára várt, hogy kitombolhassa magát. És ez nem is késett sokáig. Bájos ajkakról röppentek el a sóhaj szikrák, melyek tüzet adtak a régen elfojtott kedvnek és lángba borították a különben is könnyen gyuló fiatal kebelt. És sok ragyogó szem fényes tűzijátéka mellett megszületett a szomorúságtól megváltó . . . piknik. Titkos öröm támadt fel bennem, mert én olyan vagyok, hogy nagyon szeretem az ellentéteket, kivált, ha azok békés utón megoldást nyernek. Éa ha már a sors úgy akarta, hogy a hosszú, vig farsangon alattvalói hűségből — böjtöljünk: a legszigorúbban nevelt keresztényi lélek se veheti zokon, ha az elveszett boldogságot a böjtben keressük muzsika szó mellett. Nem vagyok kötekedő ellenzéki ember, a ki közbeszólásokkal akar törvényt csinálni, hanem hű mameluk vagyok, a ki megszavaztam a 25. §-t is, mert talán még, avagy már nem érzem terhes következményeit. Nem is szóltam közbe, hanem szólok utólag. Hogy Tisza Kálmán a legutóbb ékes garnirunggal feltálalt parlamenti harcz alatt a korona palástja mögé rejtőzött, azt még értem. Bizonyára nagy szüksége volt rá. De hogy a piknik vezérlő politikusai, miért kerültek a „Korona" védő szárnyai alá, ahoz már igazán Tojása vagyok. Megnyugodtam különben a végzetben, habár tudtam előre, hogy a Koronában, melyből a csillogó gyémántok régen kihullottak, nem örülhet az emberfia másnak, mint egy szerzésre váró csüznak. És én érzem legjobban, hogy nem csalódtam. — De beismerem, hogy tévedtem is. Mert volt bizony ottan nemcsak fájó kín, hanem édes gyönyörűség is. Látni a dúsan megrakott asztalokat, melyeket a szeretetreméltó háziasszonyok kiváló műgonddal éh nemes ízléssel serviroztak, az ember szinte az Olympuson képzelte magát. Nem vagyok gourmand, de úgy el fogott valami, hogy szerettem volna keblemre ölelni Plato pikáns toilette-ben megjelent embereit, ha Ízlésben megerősödött frakkom el nem fordít az asztaltól. Elkiildötte oda mindenki, a mi sütni valója volt. Nem volt ott nyers semmi, vagy ha volt, hét megfőzték. Habár a csípős nyelvek kisütötték, hogy volt bizony ott sületlenség elég, — csakhogy sulcirozva. Én nem vettem észre, de kijelentem, hogy ez nem az én érdemem, hanem az édes mámoré. Szóval volt minden, de minden. A ki ott volt, tudja, a ki nem volt, az kérje el a menüt madárpostán városunk poétájától, a ki szives volt ékes rigmusokba szedni. A czimet is megadom, ha ugyan lehet abban bízni, hogy a madarat tolláról lehet megismerni. A madár fészke a pacsirta utcza, Csak szép is volt az a patkóban megtérített asztal. Nem tudom elfelejteni. Hát még a mellékletek hozzá. És most simítom a prózát csupán azl ellentét kedvéért. A tüzesen ragyogó szemek, a lázasan dobogó szivek, a lágyan röppenő sóhajok, az édesen beszélő ajkak, a pajkos mozdulatok, epedö tekintetek, illat, virág . .. és a kit még ezek se hódítottak, hódítottak meg, az menjen Kamtsatkába bogarászni. Különben bátran mondhatom, hogy a részint ideális, részint reális bóditási eszközök jól végezték munkájukat. Fesztelen jó kedv uralta az egész előkelő társaságot, melyet emelőleg tarkított Mars fiainak teljes számban való megjelenése. Jól esett látnom a katonákat a népfelkelők között még a nap feljöttekor is. Ki csodálja aztán, ha ilyen körülmények között kitör a kedv, és ha nem is eget, de szót kér. Mert a magyar ember mulatsága toaszt nélkül olyan, mint a spékelt kapp an saláta nélkül. Éltették a kiket nem lehetett eléggé éltetni —a háziasszonyokat. Dicsérték a gyulai szép nemet. Hanem azután annyira meg- szelesedett a világ, hogy a katonák is felkötötték a kardot ... a szónokláshoz. Felállt egy deli, gavallér tiszt és . . . elkezdett gorombás- kodni. Pedig volt abban a dikezióban minden, csak gorombaság nem. ő mondta, hogy úgy kell lenni, hát legyen. És ne 1 is mondott sok valótlanságot, mert mikor vivátot akart mondani, úgy elfogta a tűz, hogy búbon csapott egy reá bámulattal hallgató, ártatlan .,, . crémet. Az igazságnak tartozom annak a kijelentésével, hogy az ügy békés utón lett elintézve, — a háziasszonyok által, a menyiben a láb alatt levő sérültet a rántások gyárába szállították. Ha ehhez hozzá veszem, hogy a szédítő és bénító táncz reggel 7 óráig tartott, a bor pedig déli 12 óráig folyt, a muzsika szünet nélkül csengett-bongott, akkor meglehetős hű amerikai photographiáját adtam a kedves mulatságnak. A kik más révbe nem eveztek azok ott voltak mind egy gyönyörű koszorúba fűzve. Az estélyen voltak: Bodoky Erzsi, Du- bányi Erzsi, Hajóssy Mariska és Ilona, Hüke Mariska, Köpf Dóra és Berta, Kalmár Ilona, Kliment Margit és Gabriella, Ladies Irén, Nagy Aranka, Otrok Mariska, Szénási Gizella, Szentmihályi Mariska és Waltenburg Laura • továbbá : Berkes Sándorné, özv. Bodoky Károly né, özv. Czingulszky Józsefné, Deimel Lajosné, Dobosfy Alajosnó, Dubányi Jánosné, Flukk Károlynó, Grimm Józsefi, Hoffmann Mihályné, özv. Hajóssy Ottóné, Hoffer Sa- muné, Hűke Szeréna, Jancsovics Emilné Kliment Gyuláné, Köpf Károlyné, Kalmár Mihályné, Luchy Józsefné, Ladies Györgyné, Lukács Endréné, Mészáros Károlyné, Nagy Károlyné, Nagy Jenőné, Otrok Istvánné, Szénásy Józsefné, Szentmihályi Lajosné s Vidovich Menyhértné. A mi ezután fent maradt, az az édes emlék és a pusztulás szomorú képe volt. Pedig természetrajzilag kiművelt szemeimmel csak egy sáskát fedeztem fel, de nekem még is úgy tűnt fel, mintha egy egész had lett Volna- Ficakúj
