Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-11-10 / 45. szám

74. Scbvarz Hermann . . . . . 186-86 75. Biberea Péter lelkész II. . ! . 18596 76. id. Mogyorósa; Sándor . . . 185-78 77. ifj. Mogyoróssy János . . . . 182-40 78. Deutsch Jakab ..................... . 179-80 79. Bangó János . . ... . 17961 80. Erkel János mérnök II. . . . 178-50 81. Schmidt Gyula . . j . . 177-29 82. Baudhauer György .... 177-22 83. Sucb János 176-19 84. Novak Kamill ügyv. oki. II. . . 174-50j 85. Gergely Pál........................... . 172-69] 86. Góg Mátyás........................... 172-61 87. Biró Ferencz . . . . . • . 171-77 88. özv. Császár Károlyné . . ■ . 17160 89. Goldstein Mór.......................... . 167-88 90. Braun Dávid........................... . 167-791 91. Alb György ....... ! 163-68 92. Szverle Jáoos.......................... . 162-27 93. Gróh Márton........................... . 161-541, 94. Schriffert Mihály..................... 16 143 95. özv. Uferbach Antalné . . . 158-87 h 96. Ambrus Sándor..................... 157-9 9 lJ 97. Miskucza Illés örök.................. 157-96 | 98 . Gör. kel. egyház..................... 15 3-991, 99. Kern Márton ...... 153-17 Is 100. Kohn Emáuuel intézkedései az 1880. XXXVII. t.-cz. §-a alapján hatályukat vesztették. És végre ötödször cousta tálta, hogy Csatár képviselő ur miod az idézett szabályrendeletben, miod az 1848. kortnányren deletben, előirt bejelentésnek eleget tett. E jogi momentumok constatálása mellett bizottság arra is kiterjesztette figyelmét, hogy az országgyűlési képviselő és választói közti viszony természetéből foiyólag, a képviselő választói előtt tartandó beszédjének czálja és iránya kéts nem lehet és azt nem lehet a hatóságok oly irá nyu megítélésének kitenni, vájjon forog-e fen alamely politikai kérdés megvitatásának szüksé ge (Általános helyeslés.) és vájjon ez által a pol gársng kedélye és nyugalma megzavartatik-e vagy sem. (Általános helyeslés.) A bizottság nagyo veszélyesnek tartaná, ha a hatóságoknak e jog megadatnék azon irányban, hogy a kedélyek nyu galrna ily figyelmes hatósági gondoskodás tárgya | tétessék. (Általános helyeslés.) Ezek alapján a mentelmi bizottság abban bogy B.-Gyula rendezett tanácsú város polgár­mestere és Békósmegye alispánja, Csatár Zsig mond országgyűlési képviselőnek választói előtt artani szándékolt nyilvános szónoklatát betiltotta abban, hogy Békésmegye alispánja nevezett országgyűlési, képviseld ellen bűnvádi teljolenté tett azért, hogy az eltiltás daczára megtartott nyilvános szónoklat által Békésmegyének a gyü- ekezési jog miként gyakorlása tárgyában 1878- dik évben alkotott szabályrendelete 2. §~ában zabályozott rendőri kihágást követte el, — zak latás esetét látja fenforogni és ez okból indítvá­nyozza, hogy a ház Csatár képviselő ur mentelmi ogát ez esetben fel ne függessze. (Általános he­lyeslés.) De ezzel a dolog nincs befejezve, mert sen­ki sein lehet jogosítva arra, hogy bár a hatósá gőz helytelen vagy szabályellenes intézkedéseket tettek, azoknak tekintélyét sértő kifejezések által csorbítsa. Ennek üldözésében nincs zaklatás, és minthogy a panaszolt cselekmény a btk. 262. §- ába ütközik és a mentelmi jog felfüggesztését il­letékes bíróság kéri: Kérem a t. házat, méltóz- tassék Csatár képviselő ur mentelmi jogát e pa­naszt illetőleg felfüggeszteni. (Helyes, jobbfelől.) A ház többsége Csatár Zsigmond mentelmi gát az első ügyben nem függeszti fel, a máso­lj ügyre vonatkozólag pedig mentelmi jogát fel­függesztette. Csatár Zsigmond képviselő mentelmi ügye A képviselőhöz november 7-ki ülésében fog lalkozott Csatár Zsigmond országgyűlési képvi selő több rendbeli mentelmi ügyeivel. Miután a kiadatás oly természetű ügyekért kéretett, me­lyek Gyulán történtek, érdekesnek tartjuk az or szággyülós erre vonatkozó tanácskozását egóss terjedelmében közölni : Gaál Jenő (felvinczi) előadó : T. ház! ^ ó békés-gyulai járásbiróság Csatár Zsigmond kép­viselő ur mentelmi jogának, becsületsértés miatt felfüggesztését kéri. Az eset a következő : Csatái Zsigmond országgyűlési képviselő ur nyilvános beszédet tartott Békés-Gyulán s ez alkalommal Chriszto Miklós megyei árvaszéki aljegyzőt „kö­zépkori bravónak" nevezte. (Hosszantartó élénk derültség.) E miatt a nevezett aljegyző ur pa­naszt emelt. Minthogy ezen vád támponttal bir, 8 minthogy az a büntetőtörvény könyv 261. §-ába ütközik, és mert zaklatás esete nem forog fenn, kérem a t. házat, méltóztassék a mentelmi bi zottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés a jobb oldalon). A ház többsége Csatár Zsigmond menteim jogát felfüggesztette. Következik ugyancsak Csatár Zsigmondnat egy másik mentelmi ügye. Gaál Jenő (felvinczi) előadó : Van, szeren csém a t. házat kérni, méltóztassék ezen ügyben a mentelmi bizottság jelentését figyelembe venni, mert ez annyival is fontosabb, amennyiben a bi­zottság a t. ház előtt a bíróság kérésének rész­beni megtagadását hozza javaslatba. A kérdés még az által is nyer fontosságában, bogy lénye­gileg a képviselőknek a választóikkal való sza­bad érintkezésére vonatkozik, s igy mindenesetre megérdemli a t. ház figyelmét. A tényállás rövi­den a következő : Csatár képviselő ur választói előtt Békés- Gyulán beszédet szándékozván tartani, azt Békés- Gyula polgármestere előtt Írásban bejelentette. A polgármester a gyűlést és az azon elmondandó beszéd megtartását betiltotta, mely betiltó hatá­rozatot a vármegye alispánja, Csatár felebbezése folytán másodfoknlag is helybenhagyta. — A pol­gármester és az alispán azzal indokolták ezen határozatot, hogy nem forgott fenn szüksége va­lamely politikai nézet nyilvánításának, vagy a B6l közérdeket illető . valamely kérdés megvitatás nrluak- ndokolták továbbá azzal, hogy a közelel 7o|mult választások alkalmával épen Csatár kópv iselö beszédei folytán a polgárság nyugalma 101 békés kedélye megzavartatott, és igy ezen ism lOjtelten való mogzavarás megakádályozása a hat illság feladatát képezi; valamint indokolták azz 1L'hogy Bókósmegye gyűlésezési jogáuak miké (gyakorlása tárgyában 1878-ban alkotott s<abál, Irendeletuek megfelelően, az illető képviselő ur a gy 21 lésen tartandó beszédnek czélját és tárgyát nem jelei 9|tette be. A polgármester az eltiltó határozati OlCsatár Zsigmond országgyűlési képviselőnek glgyülés napján délelőtt kézbesítem megkísértett {azonban a nevezőit képviselő ur annak elfogadf Msát megtagadta és beszédét délután a görög ke Mtemplom előtti téreu megtartotta daczára anuak jjbogy a városi rendőrkapitány, hivatkozással 3|2-odfoku alispáni határozatra, a jelenvoltaks Jeloszlásra hívta fel. A beszéd folyama alatt Olá J György városi tanaosos a polgármester reudele |téré Csatár képviselő urnák az alispáui határo jzatot kézbesítette g az illető képviselő ur azt e ^alkalommal elfogadta és ololvasatlanul zsobr i tette és ekkor folytatta beszédét, de már izga {tottabbau, s ez alkalommal használta azon kife Jjezéseket, melyekben a hatósági intézkedéseke {alávalóknak és gazoknak jelentette ki és kinyi {latkoztatta, hogy nem tartja méltónak a vár {megye szürke alispánját arra, hogy a polgárol {sáros lábukat hozzá töröljék. (Derültség) és azni óhajának adott kifejezést, hogy bár annyi ereje {volna, hogy a vármegyeház és a városház osz­lopait megrázva, romba dönthetné s a benne {levő gazokat alájok temettetnó. (Élénk derültség {Egy hang: Jámbor óhaj!) Ennek alapján Jancsovics Pál, Békésvár- {megye alispánja a bíróság előtt nyilvános becsü- {letsértés és a szabályrendelet megsértése által leikövetelt rendőri kihágás miatt panaszt emelt, {mely panasz folytán az elönyomozat elrendeltet­vén, az eszközlött tanúvallomásokban a panasz {pontjai igazolásukat találják. De miután a kép­viselő ur ellen a pestvidéki törvényszéknél nyil­vános becsületsértés miatt már bűuvizsgálat van folyamatban, s miután ez esetben mentelmi joga is felfüggesztetek, a békés-gyulai törvényszék az iratokat áttette a pestvidéki törvényszékhez. A pestvidéki törvényszék magét illetékesnek mond­ván ki, vógzésileg intézkedett, hogy nevezett képviselő ur mentelmi joga fölfüggesztessék. Csatár képviselő ur azonban e végzés ellen két ízben fellebbezett, de a végzést úgy a kir. tábla, mint a curia helybenhagyta. Mellesleg meg kívánom jegyezni azt, hogy Csatár Zsigmond képviselő ur mindkét rendbeli fellebbezésében szorgalmazta mentelmi jogának felfüggesztése előtti kihallgatását ; a bíróság azonban a képviselő részéről nyilvánult és a ház mentelmi jogát megtámadni szándékolt eljárás ellenében a képviselőház mentelmi jogát törvény szerzőt megvédelmezte. A bizottság e tényállást mindenekelőtt azon szempontból tette vizsgálódása tárgyává, hogy forog-e fenn itt Csatár Zsigmond képviselő úrral szemben zaklatás esete vagy sem, és e vizsgáló­dások folyamán a következőket constatálta: elő­ször, hogy a képviselőknek választóikkal való sza­bad érintkezése törvényeinkben nincs akadályozva és annak akadályozása, vagy nehezítése is a pol­gári szabadságra veszélyes ; (Helyeslés.) másod­szor constatálta azt, hogy a közszabadság legki­válóbb elemét képező gyülekezési jognak gyakor­lata, az azt szabályozó 1848-dik évi kormány- rendeletben nincs hatósági intézkedéshez kötve és * hatóság azt csak akkor tilthatja be, ha annak bevallott czélja nyilván törvényszegésre irányul. (Helyeslés.) Harmadszor constatálta, hogy a kép­viselőnek azon joga, illetőleg alkotmányos köte­lessége, hogy választói előtt nyilvánosan beszé­deket tarthasson, törvényeinkben sehol korlátoz­va nincs. Negyedszer constatálta, hogy 1878-ban alkotott szabályrendeletének büntetést tartalmazó Hírek. A megyebizottsági tagok választása — mely tudvalevőleg megyeszerte — folyó hó 19- napjára van kitűzve, az előkészületekből, he- esebben írva előkészületek hiányából következ­tetve egyátalán nem kelt érdeklődést sem Gyu­lán, sem a vidéken. Gyulavárosa még ez évben három választó kerületbe van beosztva — a jövő évtizedben a város részek számához képest ötbe lesz, mert a választók uj lajstroma szerint min­den kerületnek 200-on felüli választója van ösz- szeirva. — Az első választó kerület ezúttal a agyoláhvárossal egyesített belváros, a második választókerület a nagymagyarváros, oldalkosár, kisváros, kisoláhváros és németváros egyike fele, harmadik választókerületet pedig a németváros másik fele s az újváros képezik. A jelölésekre uézve eddigelé még értekezlet sem volt, annál kevésbé van tudomásunk megállapodásokról. A legtöbb adót fizető városi képviselők jövő évi névjegyzékének összeállítására kiküldött bizottság, folyó hó 7-én -iólután Keller Imre kép­viselő elnöklete alatt tartott ülésében megállapí­totta a virilisek lajstromát, mely törvény értel­ében közszemlére lesz ' kitéve. Hogy nagy adót fizető polgárainknak alkalmuk legyen tudomást ez ugyan nem fog már többet Írni*, tehát be­választották. Sértődve izegtem-mozogtam ágyamban, midőn közbevág szerény hangon egy novella — Jó estét színdarab urak, jó estét 1 — Servus fráter 1 — szólt oda fumigati ve egy zöld vászonkötetü Teleky-darab. - Mit kerestek itt, jámbor teremtmények ? — Mi az idei Almanach novellái vagyunk — Úgy ? — dünnyögte gőgösen az előb bi — Almanach! — Papírkosár az, vág] könyv ? Ami különben egyre megy. — Ne olyan hetykén, színdarab urak Mi mind a legjobb családokból származunk köztünk van Jókai is. — Kár dicsekednetek Jókaival, amicze mert Jókai úgy van éppenséggel, mint az éi első felvonásomban szereplő király, kinek az jósolta az egyik bölcs: „Rossz sor vár reád oh király, minden rokonod szemed láltáT. pusztul el“. Mire a király dühbe jött, leüttet te a bölcs fejét, mondván: „Egy okosabb böl eset kérek“. Az okosabb bölcs ugyanazt jö vendőlte, de okosabbb formában: „Szerencse vár reád, oh király, minden rokonod túléled.“ Ez már bezzeg tetszett a királynak, de mi azért még sem tudjuk, azért élte-e túl a ro­konait, mert ő volt nagyon erős, vagy azok voltak nagyon gyengék. Kuthy, Jósika rég a feledésbe merül­tek, s ő negyven év óta uralkodik a sziveken. — Elég egészségtelen állapot. Nálatok azt is mondhatná Jókai: „Az idén semmit sem Írok, az idén tehát nem lesznek uj könyvek.“ — Eddig valóban igy volt, de most uj aera jön. Eddig egy fenyő magaslott ki, de 5-1 most többen vannak. — Kisebb fák, de egy Iegész erdő. i, I — Mi az mind Jókaihoz képest 1 1 :| — Együttvéve mégis legalább egy má­Isik Jókai. Az öreget nem birtuk legyőzni, hát Hfelosztottuk. — Tóth Bélában megvan szin- —I gazdag ragyogó nyelve, B jniczkynében lele- Iményes meseszövése, Muraiban vidámsága, t-lPeteleiben gyöngédsége, Bársonyban leiró >-| ereje. yl Rikácsoló, epés hangon förmedt most Ifel egy barna kötésű tragédia, mely e jeligét pl viseli homlokán: „Győzni és meghalni“. (A k|mi a Teleky-pályamüveken gyakran épen ilyen | sorrendben esik meg). ei| — Ugyan ugyan, hogy nem restelsz fe- :n|csegni, csacsogni, mint valami szalon-vigjáték st|s pláne ilyen alacsony lényekkel. |i | Nagy csapkodás, suhogás támadt erre raj vagy egy ablak van kinyitva valahol és a t-|széláramlat pajkoskodik a kéziratokkal, vagy l-|pedig összeverekedtek. i-| Piff, paff! — hangzik élénken. Rúgd meg 1 rúgd meg I — Vigyázz 1 — sikolt vékonyka hangon egy rajzocska. Hátha egy apának vagyunk gyermekei. Zűrzavaros kiáltások keletkeznek : — Ne hagyjuk magunkat 1 Ti, szemtelenek 1 Hát illik hozzátok ilyen neveletlenség ? Hozzátok, a kik jambusokban beszéltek ? Az egyik szinmü elkezdett spicselni nagy pathoszszal. — Mi előkelő personák vagyunk, ránk pályadijakat tűznek ki. Mi velünk, születé­sünktől kezdve halálunkig, érdeklődéssel fog­lalkoznak, a sajtó meg Írja minden életmoz­zanatunkat ; a közönség riadó tapssal üdvö­zöl, ha győztünk, s ha elesünk, még ez a bu­kás is fényesebb, mint a ti diadalaitok ; száz fütty hangzik, vérfagyasztó hidegség ül az arezokon s másnap hasábokon írják meg a lapok a temetésünket, de ti születtek és meg­haltok anélkül, hogy éltetek volna. Létezés­ieket egyetlen szó jelezi a sajtóban, a mit az „Irodalomrovat* vezetője kedvetlenül oda- firkant, hogy „megjelent*. A novellák és rajzok szerényen megla­pultak e beszédre, mintha mondanák : „ami igaz, igaz.“ Már-már magok is belenyugdtak volna alárendelt szerepükbe, ha véletlenül meg nem szólal egy kopott tábláju tragédia ezzel a je­ligével : „Addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik.“ — Csitt gyerekek: Ne bolondozzatok. Legyen közöttünk béke és egyetértés. Tény, hogy testvérek vagyunk, mi a kedvenczek, ti pedig a hamupipőkék. De ez csak a kor léha divatja, zvmi előkelőbb rangunk, a sajtó indolentiáján, igazságtalanságán alapszik, mely mig udvarol az egyik irodalmi ágnak, közöm­bösen veszi a másikat. A sajtó emberei ekké- pen szólanak : „Sokat írunk a darabról, mert a közönséget érdekli“. A közönség igy szól : „Erkekes darab lehet, mert a sajtó sokat ir róla*. Ha veletek is igy bánna a sajtó, bi­zonynyal virágoznátok. Nagy zugás támadt erre a színmüvek közt, de annál zajosabban kiáltottak „helyest* az Almanachbeli kéziratok. szerezni, ba váljon benfoglaltatnak-e a jegyzék­ben, hogy esetleg elnézésből nem hagyattak e ki: lapunk más helyén közöljük a bizottságilag össze­állított névjegyzéket az adó összegek kitünte­tésével. Az italmérési adó megváltására nézve történt árverések a helybeli pénzügyigazgatóság­nál következő eredménynyol folytak le : P.-Sz.- Tornya község 1775 frt 67 kr. kikiáltási árral szemben 1349 frt évi bérért;. — Bánfalva köz­ség 1884 frt 71 kr, kikiáltási árért; — Gy.-Vári község 3148 frt 35 kr. kikiáltási árral szemben 2920 forintért vette ki az italmérési jogot, mindenik monopóliumra. — Szarvas község ugyaucsak monopóliumra évi 25,000 forint bé­ért kapta meg a pénzügyminisztertől az ital­mérést ; — italmérési szedési joggal kibéreltet- tek, és pedig a jogosultak többsége által : Mező-Beróny 9000 frt 93 kr, Vésztő 4749 frt 92 kr, Doboz 2300 forintért. A gyulai italmé­rési adóra nézve még nem jött le a pénzügymi­niszter határozata, valószínű azonban, bogy a konzorczium fogja megkapni. A kath. egyház gazdasági szakosztálya folyó hó 3 án délután Szénásy József elnöklete alatt tartott ülésében egyhangúlag elhatározta, íogy a piacztéri ronda s rozzant kis ház s mé­szárszékek helyére egy emeletes bérház építését javasolja a közelebb tartandó egyháztanács ülés­nek. Szivünkből gratulálunk a gazdasági szak­osztály derék kezdeményezésének, örvendünk ajta, hogy az egészséges eszme az egyház köré­ben született meg, mielőtt — aminek közbevetőleg megjegyezve régen meg kellett volna történni — hatóság közrendészeti s közegészségi tekinte­tekből nem rendelte el a nemcsak dísztelen, ha­nem határozottan közogészségellenes ronda helyi­ég lerombolását. Az egyháznak eme telke az egész városban legszerencsésebb fekvésű, nincs oly talpalatnyi terület az egész városban, melyen bérház építése úgy kifizetné magát, mint ezen a helyen: arról meglehet nyugodva az egyház­tanács, hogy az építendő bérház minden zugát tisztességes árön bérbe fogja adni. Az egyháznak — mely csak egy évi házbért kénytelen nélkü­lözni, de ezt hozzászámíthatja az építési költség­hez — meglesz tisztességos, idővel busás és biz­tos jövedelme, a városra pedig két előny fog hárulni, az első, hogy a főtér megszabadul egy alóságos szégyenfoltját képzett miasmaterjesztö tkányfészektől, másodszor, hogy egy monumen­tális szép épület, külcsínjét is nagyon fogja emelni. Annyi kitartás a kivitelben, mint észsze- rüség a kezdeményezésben, és jövőre ilyenkor a tervezett, épület nemcsak elkészült, hanem jöve­delmet is tog már hozni. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminisz­ter a vésztői önkéntes tűzoltó egylet alapszabá­lyait jóváhagyta. Kinevezés. Az igazságügymiuiszter Nyisz- tor Adorján balázsfalvi járásbirósági joggyakor- uokot a békési kir. járásbírósághoz aljegyzőnek nevezte ki. Csorvásra a távozó Grócz Béla helyére a patronus Wenckheim grófi család Kozma Gusz­távot a városunkból nem rég Nagy-Várad-Ola- sziba átbelyzett segédlelkészt jelölte ki plébános­nak, mely jelölést a püspök megerősített. Az uj lelkész, ki nehéz helyzetben van a felodhetlen emléket maga után hagyó Grócz után, de sok — Le vele 1 Nem hallgatjuk 1 Eláll 1 Hoch 1 — De csak hadd beszéljen. Halljuk, halljuk ! — Nem állok el — folytatá az ócska tragédia dühösen. Sok évi tapasztalás van a hátam mögött, ti mind csak tacskók vagytok hozzám képest. Húsz éve járok már a Te- leky-pályzázatokra különféle czimek alatt, mig végre föl virradhat az a nap, hogy ón le­szek aránylag a legjobb társaim közt. Pedig rossz darab vagyok, még egy bíráló sem ol­vasott végig soha. Mindössze egyszer része­sültem némi figyelemben, mikor a gazdám vígjáték gyanánt nyujtottabe. Sok embernél megfordultam, de mind azt dünnyögte rólam néhány lap elolvasása után : „Ejnye de nagy szamárság !“ (Általános derültség). Pedig ura­im, fiatal koromban spanyol novella voltam, szép kerek, klasszikus munka, tele üdeséggel és költészettel. A ki olvasta, mind el volt ragadtatva: „Milyen kedves, milyen bájos.“ Hogy kevélykedjem hát én most a színdarab voltommal ? — Úgy van ! Igaza van. — Azért ne egyenetlenkedjünk, atyafi-, ak. Mert valamint a novellákból lehetnek még egykor színdarabok, azonképen mi bele­lünk is lehetnek novellák. A jövőbe bele nem láthat az ember. Bátor leszek tehát, tisztelt urak, egy indítványt benyújtani. — Halljuk I halljuk I — Egy, a magyar sajtóhoz együttesen intézendő kérelemre vonatkozólag: részesít­sen minket ezjntul egyenlő pártfogásban. Mikszáth Kálmán,

Next

/
Thumbnails
Contents