Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-11-03 / 44. szám
44-ik szám Gyula, 1889. november 3-án VIII. évfolyam* f-------------I S zerkesztőség: Főtér Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vittza. Előfizetési díj: Egész évre..........5 írt — kr. Fé lévjre ...............2 »5° » Évnegyedre .... 1 * Egyes szám ára 10 Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDÉIT VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZDoToa,37* János. r Eiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér aora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11 sz. Eckstein Bernát fúrdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Tanyai iskolák. Valahára megértük azt, hogy a jövő évi költségvetésbe három tanyai iskol a felállítására 1200 frt vétetett fel; ennek folyománya az, hogy a községi iskolaszék legközelebbi ülésén foglalkozott a felállítással, sőt javaslatát a városi tanácshoz már be is terjeszté. Üdvözöljük első sorban a képviselő testületet, mely a tanács előterjesztését vita nélkül — a mi ritkaság — elfogadta, mert a tanyai iskolákra nagy szükség volt és van; másod sorban az iskolaszék bizottságát, mely igyekezett feladatának gyorsan meg is felelni, — benyújtván — de csak két tanyai iskola felállítására javaslatát. Hogy a tanyai iskolákra csakugyan nagy szükség van, azt leginkább beláthatják azok, kik a mezei gazdálkodás mai viszonyainál fogva állandóan tanyán laknak, pedig az földész polgáraink legnagyobb része, és különösen azok ifjabb nemzedéke ; ugyanis, mindnyájan jól ismerjük a helybeli szokást: az idősebb földész igyekszik nagykorú, katonamentes fiát mielébb kihá- zasitani, ha földje van, az vezeti a gazdaságot a tanyán, ott a család szaporodik, a gyermekek ott nevelődnek a szülők felü gyelete alatt, ha a gyermek iskola köteles kort ér el, és a nagyszülők még élnek, ezekhez adják a városba, de hányán vannak, kik a nagy szülők elhalálozása folytán ezt nem tehetik, a városban levő ház és egyébb ingatlan nőtestvérekre száll, és a tanyán született és nevelkedett gyermek nem adható a városba. Ezeknek tanyai iskola kell. De ott vannak másod sorban a cselédek gyermekei. — Minden csak t/4 telkes gazdának is vannak házas cselédei, ezek évröl-évre a tanyán laknak, csak z> 2v£eg'lzér<3.eztexxi... * Megkérdeztem a csalogányt fej fádon : Érdemes-e élni e rósz világon ? . . . Azt dalolta fájó hangon a madár: Csak az boldog, a ki korán sirba száll. Megkérdeztem sírodon a virágot: Ad-é a sír nyugalmat, boldogságot? Azt felelte sírodon a kis virág : „Megcsalt szivnek nyugodalmat mi sem ád 1“ 'Völg'y öléiben... Völgy ölében egy magános kis lak á'l, Mellette a patak vize folydogál: Partja szélén játszva fürdik a madár, — Gyöngyharmattól messze csillog a határ. — Olyan drága ez a kis lak én nékem, Benne lakik legkedvesebb emlékem ; S ez az emlék: a virágok királya, A világnak leggyönyörűbb leánya. A kis lánynak éj fekete a szeme, Karcsú, magas, takaros a termete : Arcza piros, még pirosabb ajaka, Hó vállain hullámzik el szép haja I Nem láttam én ezt a kis lányt csak egyszer, De az egyszer megnéztem vagy ezerszer; Megszerettem : s bármit mondjon a világ .. . Nemsokára enyém lesz e szép virág! Tolázilsa sírjánál. Este van ... A hold már fölszállott az égre S szórja sugarait szélylyel a vidékre. Minden elhallgatott, elnyugodott régen, Csak én ábrándozom, csak én vagyok ébren. * Mutatvány iff, Téosy József „Dalok" czimü művéből, melyről lapunk múlt számában megemlékeztünk. néha-néha jönnek a városba, ezek is többnyire családosak, ezek gyermekeiket nem adhatják senkihez, mert legtöbbször nincs is oly sorsú városban lakó rokonuk, a ki gyermeköket ingyen tarthatná. — Ezeknek is szükségük van a tanyai iskolára. A midőn tehát a tanács előterjesztését a képviselőtestület elfogadta, egy rég szükséges czélnak megvalósitását teljesítette, csak arról nem vagyunk tájékozva, hogy miért nem terjeszkedett ki az iskolaszék bizottsága három, hanem csak két tanyai iskola felállitására, holott a költség- vetésben az előterjesztés három tanyai iskolára tétetett. Mi, kik a város népességi szükségletét ismerni véljük, és tudjuk, még a három tanyai iskolát sem tartjuk elégnek, mert külsőségeink a városhoz oly távol vannak, hogy lehetetlenség a gyermekeket még nyáron is a városba, vagy a nagyon is távollevő tanyai iskolába küldeni. Eltekintünk a 24 kilométerre fekvő Eperjes és a 15 kilométerre fekvő szabadkai tanyáktól, hova a tervezet szól ; megemlítjük Biczerét, Siorétet, Vészéig, melynek szélső pontja 8 kilometer ; — itt van Farkashalom, Kis-Pil, melynek végpontja 5—7 kilometer; — itt van Kolbászfalu, már sűrűn benépesített külsőség, — mely a város közpon'jától 4 kilométer, mig az annak folytatását képező Csikosér és Szeregybáza végpontja 6—7 kilométer. Ha már belefogtunk a tanyai iskolák felállításába, azon reményünknek adunk kifejezést, hogy ezen javaslat még csak kezdet, melynek folytatása is lesz ; — és mert bizton hiszszük folytatását, az intézők figyelmét egyre kérjük fel: alkossák meg a tanyai iskolák szükséglete Bélád gondolkozom, elrablott virágom, Ki régen lent nyugszol hideg síri ágyou; Ki az én szívemnek drága kincse valál, S elszakasztott tőlem a kegyetlen halál. Itten áll mellettem virágos sírhal mod, Mely alatt aluszod zavartalan álmod; Hullnak rá könnyeim, virágid is sírnak, S úgy látszik, a sok könny jól esik a sírnak. Fejfádra borulok, imádkozom érted, De te imám’ többé nem hallod, nem érted: Érzem, hogy nem soká sírba visz a bánat, Nem soká kihoznak engem is utánad. De ha majd az égbe hozzád száll a lelkem, Hol a szép menyország nyitva áll előttem : Ottan, a hol csendes, örökös az élet, Árva szívem újra találkozik véled 1 A. tanítónő regénye. — Eredeti beszályke. — Irta : Ozoray Árpád, Sopron vármegye egyik regényes fekvésű községe templomában fiatal pár esküdött egymásnak örök hűséget az 187 . . év tavaszán. A vőlegény Zalavármegye szülötte: Dangó Róbert müiparos, a menyasszony helybeli születésű Schönwieser Amália. Az esküvő szoros családi körben ment végbe. Csak a menyasszony szülői és nővére s a tanukul szolgáló két egyén volt jelen. Kornélia, a menyasszony nővére, ép az esküvő napján érkezett meg a szomszéd vármegyéből, hol mint nevelőnő volt alkalmazva, egyik nemes birtokos család 'körében. Esküvő után visszatért a kis nászmenet az öröm szülék házához, hol Kornélia pár pillanatra találkozott a vőlegénynyel. Lázas mohósággal ragadta meg kezét, szerinti tervezetet először, léptessenek életbe most, mit lehet, és a mire költség van a jövő évben, a többit fokozatosan, iiabár több évben is; de már az első felállításoknál is vegyék figyelembe a később felállitandókat, hogy a tanyai iskolák midőn fel lesznek állítva, oly helyeken legyenek, a hova a gyermekek köny- uyen közlekedhetnek úgy az utak járhatósága, mint a távolság tekintetében is. Lapunk jövő számában elfogjuk mondani nézetünket, hol véljük legczélszerűbb- nek a tanyai iskolák felállítását, előre is kijelentvén, hogy mások jobb és czélsze rűbb véleménye előtt mindenkor meghaj lünk a közérdek szempontjából, csak azt nem szeretnénk, ha e kérdésnél is mindenki a maga kényelmét igyekeznék előtérbe léptetni. Békésvármegye közigazgatási bizottsága a közigazgatas összes ágainak állapotáról az 1889-ik év első felére vonatkozó rendszérint! jelentését a következőkben terjeszté elő a September 23 iki bizottsági ülésen: (Vége.) VI. A honvédelmi minisztérium ügykörében. Az uj védtörvénynek késői életbe lépte folytán az idei fősorozások csakis április és május havában voltak megtarthatók, 8 habár az első korosztály, mely alkalmas hadköteleseknek rendszerint legnagyobb számát szokta nyújtani, már tavaly is sorozás alatt állott volt, a fősorozások áitalábau elég kielégítőknek mondhatók. így a gyulai sorozó járásban felhivoit 260 hadköteles közül besoroztatok 15 egyén az ujoncz jutalék ba, 12 a píttarialékba, a Gyula városi 409, hadköteles közül alkalmasnak találtatott az ujoncz jutalékba 28, a póttartalékba 33, — a szeghalmi járásban 486 hadköteles közül besoroztatott 56 lángoló tekintettel nézett a szemébe, azután rezgő és zokogó hangon szólt hozzá: — Kálmán, még ma beszélnem kell veled, keress alkalmat, hogy délután együtt lehessünk, legalább fél órára. — Rajta leszek, hogy teljesüljön kívánságod, szólt a vőlegény, kin nagyfokú türelmetlenség volt észrevehető. Könnyedén kezet fogva Kornéliával, gyorsan távozott. Kornélia még azután is sokáig abban az irányban feledte tekintetét, a merre Kálmán távozott. Majd mély sóhaj emelkedett kebléből, kezét görcsösen szorította szivéhez, s a zokogástól elfojtott hangon szólt: — Vége, vége, mindennek 1 Erre ő is bement a házba, hol már vártak reá, mert az asztal meg volt terítve. A lakománál Kornélia a menyasszony mellett ült, szótlan merengésben. Kereste és majd kerülte a vőlegény tekintetét, összeégett szivében a szenvedély tüze lángolt, teljes ellentétben ül nénjével, ki nyugodt tartással ült mellette, már is szemében a boldogság kifejezésével. Alig különbözött egymástól a két testvér külsőleg. Egyikük sem volt szebb a másiknál, de mégis ellentét volt közöttük: Amália nyugodt lényétől egészen elütött. Kornélia rajongó hasonlata. Amália maga volt a szelíd háziasság megtestesülése, mig Kornéliának minden mozdulata és hanghordozása a nagyvilági hölgyet árulta el, kinek semmi érzéke sincs a háziasság iránt. Már gyermek korukban észre lehetett venni közöttük azt az ellentétet. A csak másfél évvel idősebb Amália csöndes és zárkózott gyermek volt, szorgalmasan tanult az az ujoDcz jutalékba, és 50 a póttartalékba; a csabai járásban felhívott 772 hadköteles közül az ujoDcz jutalékba 73, a póttartalékba 51 hadköteles Boroztatott be ; az orosházi 860 hadköteles közül 63, illetve 29 lett alkalmas, a békési járásban 896 hadköteles közül 72 hadköteles soroztatok be az ujoncz jutalékba, és 37 a póttartalékba, Gyomán 407 hadköteles közül 18 az ujoncz jutalékba és 27 a póttartalékba, s a szarvasi sorozó járásban 843 hadköteles közül 36 leit az ujoncz jutalékba és 38 a póttartalékba besorozva. — E szerint a vármegyében felhívott 4933 hadköteles közül alkalmasnak találtatott összesen 638 egyén. A vármegye területén ez idő szerint állandóan B.-Csabán a császári és királyi 101-dik számú gyalogezred egy zászlóalja, Gyulán pedig a Il-ik honvéd gyalog féldaodár, és a m. kir. Il-ik honvéd huszár ezred 1. és 2. száma százada vaunak elhelyezve. Mindkét elhelyezési állomás a Vl-ik lakbér osztályba van sorozva. Megjegyzsndőnek tartjuk e helyütt, bogy a Csabán elhelyezett katonaságnak egy laktanyában való elszállásolása czéljából építendő laktanya terve a folyó évi tavaszi vármegyei közgyűlésen elfogadtatott, s igy, ba az elfogadott terv a honvédelmi miniszter urnák jóváhagyását is kinyerendő Csabán a laktanya jövőre kiépíthető, s a közös elszállásolás foganatba vehető lesz. VII. A földművelésügyi minisztérium ügykörét érintőleg. A folyó évi aratási eredmények ezúttal fel nem tüntethetők. Azok az ide vonatkozó adatoknak az orsz. statistical hivatal részére leendő ösz- szegyüjtése után lesznek csupán megállapíthatók. Ez idő szerint is megjegyezhető azonban, bogy a termés a gabona nemekre nézve a vármegyében általában középen aluli, néhol a lehető legrosz- szabb volt, az aratást közvetlen megelőző időben beállott magszorulás miatt. A phylloxera jelenléte az elmúlt félévben Mezö-Berény, Csaba, Békés községekben s Gyula város szőlőiben állapíttatott meg, úgy hogy jelenleg már a phylloxera az egész vármegyében elterjedtnek mondható. A hasznos házi és gazdasági állatok egészségi állapota nagyobb mérvű ragályos és járváiskolában, de otthon, a tanulásra fordított időn kivül mindig a házi dolgokban igyekezett kiképezni magát. Kornélia ellenben, ki valóságos kis lángész volt, s igy a tanulás nem került annyi idejébe, mint nénjének, de szabad idejét inkább játékkal s a vidéken szerte csatangolással töltötte, mig a házi dolgok iránt nem tanúsított semmi érdeklődést. így történt aztán, hogy szülőik több féleképen rendelkeztek fölöttük. — Amália az elemi osztályok végeztével jobb kezévé vált édes anyjának a gazdaság vezetésében, mig Kornéliát beadták a székvárosba, hogy ott végezze a felsőbb iskolákat. Ez meg is történt, még pedig kitűnő sikerrel. Kornélia elbeszélésünk idejében már sikerült tanítónő volt és bár magán, de jó alkalmazásban, a vármegye egyik előkelő birtokos családja gyermekei mellett, kiket a szülék teljes megelégedésére tanitott és nevelt. Vidám hangulat uralkodott az asztalnál, felköszöntötték a vőlegényt, az örömszülőket és a fiatalabb nővért is, ki mintegy büszkesége volt a társaságnak, mely kiváló toasz- tokban részesítette a fiatal tanítónőt. Kornélia azonban nem vett részt az általános vidámságban, nem törődött az őszinte megtiszteltetéssel sem, gépiesen, rövid szavakkal köszönte azt meg. Végre feltűnt a vőlegénynek is Kornélia merengése, melyből ki akarta öt szakítani. — Kis sógorasszony, szólt, miért vonod ki magad az általános vidámságból, miért nem örvendesz az örvendezőkkel és vigadsz a vigadókkal ? — Mert gondolataim másfelé szárnyalnak,, feleié Kornélia, felocsúdva merengéséből.
