Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-09-22 / 38. szám
38-ik szám Gyula, 1889. szeptember 22-én, VIII. évfolyam* r~ Szerkesztőség: Főtér Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak viaaza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 írt — kr. Fé lévre .. .... 2 „ 50 „ Évnegyedre .. .. 1 „ 25 » Egyes szám ára 10 kr. J ___________Á L Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZDoTdsl3T János. r Főtér Eiadó hivatal Prág-féle ház Dobay 1 János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyllttér aora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczl-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Az italmérási törvény ismertetése és a teendők iránti nézetünk. A jövö 1890 évi január hó 1-én életbe lép az italmérési jövedékről szóló törvény egész terjedelmében ; ekkor tehát megszűnik a regále-adó, vagyis mindazon fizetés, melyet a vendéglősök és italmérők eddig a regáletulajdonosoknak avagy ezek bérlőinek teljesítettek. Ezen szolgáltatások helyébe azonban az italmérési illetékek és az italmérési adók lépnek. Az italmérési illetékre nézve a főváros ki vételével^ melylyel nincs okunk foglalkozni, a városok és községek három osztályba Boroztatnak; és pedig : I. Korcsmárosok, vendéglősök, ital- mérők és általában mindazok, kik szeszes italoknak kimérésével foglalkoznak. 1. A törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezetttanácsú városokban, avagy oly községekben, melyek törvényhatóságnak vagy kir. tövvényszéknek székhelyei, — a menynyiben népességük : a) 20000 léleknél nagyobb, az első osztályba sorozott üzletek után 100 forintot ; a második osztályban 75 frtot ; a harmadikban pedig 50 frtot. b) 10000-től 20000 lakossal biró helyeken : az első osztályba sorozott üzletek után 75 frtot; a másodikban 50 forintot; a harmadikban pedig 40 frtot. c) Oly helyeken, melyeknek lakossága 10000 léleknél kevesebb, az első osztályba sorozott üzletek után 50 frtot; a másodikban 40 frtot; a harmadikban pedig 30 frtot. 2. Minden más községben* a mennyi ben népességük a) 20000 léleknél nagyobb, az első z> Perpetua. (Dicséretet nyert pályamunka.) Tombol a zivatar, szélvész vad zúgása Kebel rejtekében dúló viszály mássa; Miként az elemek bősz csatára kelnek, ügy harczolnak együtt fék vesztett érzelmek; Béke olajágát, szeretet virágát, Megtartani zölden — nincsen erő, nincs gát; — Mint tűzhányó hegyből ömlő láva tenger — Szilaj indulatnak lángja gyilkol, perzsel; Homok sivatagok zsarnog földi ura Keblében a nemes érzés elnémula, Bilincset kovácsol a lélek röptére, Eszmék bajnokára fordul gyilok éle. Börtön ajtó tárul, nyitva a nehéz zár, Megjelennek nyomban, kikre halál néz, vár. Hit fény sugáritól lángoló arczu nő Ifjúság teljében tündökölve ki jő. Anyai emlőről leszakított kisded; Sir felé tántorgó agg’ atya, ki kér, esd; Reménytelen éjbe tűnt boldogság napja: Első pillanatra nő szivét meghatja, Lelki szem sugára bitnek csillagáról Földiekre téved, égi fénytől távol, De mint sötét felhő tüntével nap fénye Bájolóbb pompában tekint a növényre: Felhangzik a vigasz: „Isten árvák atyja' S „hűség mind halálig“ lelke gondolatja. „Tagadd meg hitedet, mondd nem vagy keresztyén“ S lelked borús egén tündököl a remény, „Szándd meg ősz apádat, tekintsd meg könnyeit, Csecsemődet ne hagyd bus árvaságra itt!* „Pogány isteneknek oltárán áldozat Kárhozat előttem 1 Hagyd halni lányodat I“ Felel Perpetua, búcsút int atyjának, Egymásra borultan zokognak, könny árad; Fájdalmas a válás, a szív búval tele, Ámde a zsarnokság nem törődik vele I Éhezett vadaknak zsákmánya más perczben, Ki imént gyermekét csokolá édesen. . . . osztályba sorozott, üzletek után 50 frtot; a másodikban 40 frtot; a harmadikban pedig 30 frtot. b) Oly helyeken, hol a lakosság száma 10000 lélektől 20000 egyénig terjed, az első osztályba sorozott üzletek után 40 frtot; a második osztályban 30 irtot; a harmadikban pedig 20 frtot. c) Oly községekben, melyeknek lakossága 10000 léleknél kisebb, az első osztályba sorozott üzletek után 30 frtot, a második osztályban 20 frtot; a harmadikban pedig 10 frtot. II. Fűszer- és vegyes-kereskedők, szatócsok és mindazok, kik rendes üzletükön kívül szeszes italoknak kis mértékben való elárusitásával is foglalkoznak, a fentebb I. sz. alatt megállapított tételek 3/5-ét, vagyis 1. A törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városokban, avagy oly községekben, melyek törvényhatóságnak, vagy kir. törvényszéknek székhelyei, a mennyiben népességük: a) 20000 léleknél nagyobb, az első osztályba sorozott üzletek után 60 frtot, a másodikban 45 frtot és a harmadikban 30 frtot. b) Oly helyeken, hol a lakosság száma 10000 lélektől 20000 egyénig terjed, — az első osztályba sorozott üzletek után 45 frtot: a másodikban 30 frtot, a harmadikban pedig 24 frtot. c) Oly helyeken, hol a lakosság száma 10000 léleknél kevesebb, — az első osztályba sorozott üzletek után 30 frtot, a másodikban 24 frtot és a harmadikban 18 forintot. 2. Minden más községben, a mennyiben népességük a) 20000 léleknél nagyobb, az első Természet s szív világ csatára kelői kész, De feltűnik gyorsan a hitnek csillaga, S felszárad a könycsep, mely imént csilloga: A nap szebben ragyog, a szív örömtől telt; Szeretet érzelme hatja át a kebelt. Nem hal meg az eszme, nem veszhet el soha, Ah, mert az idea semper perpetual Dombi Lajos. Egy elvesztett fogadás. A kik ma délben a váczi-utczában elveszték az őszi nap aranyos sugarait, egy csokrot láthattak a virágárus kirakatában, akadhatott valami ábrándos természetű fiatal leány, ki a csokor piros és sárga rózsáit látva mindjárt hozzá képzelt egy mennyasszonyi köntöst, de ez esetben ábrándos természete, mint annyi másszor már, csalódott volna. Mert ellenkező- zöleg, az a csokor nem csak hogy nem készült nászbokrétáuh hanem határozottan vőlegény helyett kapja azt holnap egy remek szépségű leány. Ön kétkedve rázza fejét, bájos olvasó ? Nos hát elmondom annak a csokornak a történetét. Az országos színi iskola (világért sem mondanám, hogy, tanoda agyon ütne érte Vá- radi Antal) tehát a színi iskola egyik legszebb növendéke tavaly egyszerre kimaradt az intézetből. Kimaradásának okát senkisem tudta és igy a találgatásoknak tág tere nyílt. A leány nemcsak feltűnő szépsége folytán, de kiváló szellemi képességeinél fogva is mintegy hivatva volt a sz.ini pályára. Magas alakja, dús fekete haja, a melytől oly élénken elütöttek hófehér, márványszerü vonásai; gyönyörű metszésű nyaka, a melyet mindig szabadon hagyott és ahol annyi szem pillantása nyugodott epedve ; az a csodálatos hang, mely osztályba sorozott üzletek után 30 frtot, a másodikban 24 frtot, a harmadikban pedig 18 frtot. b) Oly községekben, melyeknek lakossága 10000—20000 lélekig terjed, az első osztályba sorozott üzletek után 24 frtot, a második osztályban 18 frtot ; a harmadikban pedig 12 frtot. c) Oly községekben, hol a lakosság száma 10000 léleknél kevesebb, az első osztályba sorozott üzletek után 18 frtot, a második osztályban 12 frtot, a harmadikban pedig 6 forintot fizetnek italmérési illeték fejében évenkint. i III. A czukrászok, kávésok és ha az előző pontok alá nem esnek, mindazok, kik szeszes italokat csakis poharankint iparszerüleg szolgáltatnak ki, az I. szám a. megállapított tételek 2/5-ét és pedig: A törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városokban, avagy oly községekben, melyek törvényhatóságnak, vagy kir. törvényszéknek székhelyei, amennyiben népességük : , a) 20,000 léleknél nagyobb, — az első osztályba sorozott üzletek után 40 frtot;. a második osztályba 30 frtot; a harmadikban pedig 20 frtot.-b) Oly helyeken, hol a lakosság 10,000-től 20,000 lélekig terjed, — az előző osztályba sorozott üzletek után 30 frtot; a második osztályban 20 frtot: a harmadikban pedig 16 frtot. c) Oly helyeken, melyekben a lakosság száma 10,000 léleknél kisebb, — az első osztályba sorozott üzletek után 20 frtot; a másodikban 16 frtot; a harmadikban pedig 12 frtot. 3. Minden más községben, amennyiben népességük a) 20,000 léleknél nagyobb, — az első osztályba sorozott üzletek után 20 frtot; a második osztályban 16 frtot; a harmadikján pedig 12 frtot, b) Oly községben, melyekben a latosság száma 10,000 lélektől 20,000 egyénig terjed, — az első osztályba sorozott üzletek után 16 frtot; a második osztály- jan 12 frtot, a harmadikban pedig 8 l'orintot. c) Végre oly községekben, hol a latosság száma 10,000 léleknél kisebb, — az első osztályba sorozott üzletek után 12 frtot; a második osztályban 8 frtot; a harmadikban pedig 4 frtot tartoznak évenkint fizetni italmérési illeték fejében. Megjegyzendő, hogy valamely város vagy község népességének meghatározásánál az utolsó népszámlálás eredménye mérvadó. A vasutak állomáshelyein, a hajókon, úgy nemkülönben a katonai laktanyákban lévő vendéglősök vagy markotányosok által fizetendő italmérési illetéket a pénz- ügyigazgatóság útján felterjesztendő indokolt kérelemre a pénzügyminiszter az illetők üzleti viszonyainak figyelembe vételével a fentebb, I. szám alatt meghatározott tételeken alól is megállapíthatja, A mi ezek után az üzletek osztályokba sorozását illeti, e tekintetben á már fennálló üzletek italmérési illetékének megál- lapithatása czéljából a folyó 1889. év és jövőre minden harmadik év második felében a pénzügyigazgatóság az egyes községekben lévő minden üzletet összeirat és ezek után összegyűjti hivatalból a fogyasztási viszonyokra vonatkozó adatokat és a beszerzett adatok alapján az osztálybasoro- zás és az italmérési - illeték megszabása iránt a javaslatokat elkészíti és megállapítja, úgyszintén intézkedik az iránt, hogy ezen megállapított javaslatok az 1890. év, * i * * * S oarsony Kőzet, anna& va&itu lencraegc cuwa- bitott, és én nem tudtam megállani, hogy ne i nyomjak rá egy forró csókot. Ez volt a pecsét szerződésünkre. Történt ez pedig a múlt év szeptember 1 2o-án. Annyira biztosra vettem, miszerint fo1 gadásomat megnyerem, hogy egyre csak azon : gondolkoztam, mit fogok vájjon az én szép barátnőmtől nyerni. Talán egy olvasó jegyet? Vagy egy pár papucsot? Avagy talán — restelem kimondani — egy hálósapkával fog lefőzni ? S mialatt igy töprengenék, eltelik két hónap, a szép hölgy még mindig csak a mamámájával sétál a váczi utczában. Megszól- litom. — Nos nagysád, milyenek a kilátásaim? — A lehető legrosszabbak. Tudja, sajnálom önt és miután én jobban ismerem magamat (és itt újra megjelent az a búskomor vonás arczában, mely oly élénken ellentétben állott nevető hangjával) méltányosnak találom, hogy hosszabbítsuk meg egy évvel a szerződésszerű határidőt. Visszautasítottam ez ajánlatot. — Nem nagysád hanem kegyednek nem lehet ellenére, ha minden lehetőt elfogok követni, hogy fogadásomat megnyerjem. És igy nem tiltakozhatik ellene, ha holnap egy barátomat ki éppen itt időz . . . — Csak hozza fel egész bátran. Hisz ezt akarja, nemtle ? De biztosíthatom, hogy még igy sem fogom a fogadást elvesziteni. — Figyelmeztetem, hogy barátom igen csinos fiatal ember. — Tehát nem kisértet, és igy nem kell félni tőle. Elvárom önöket. mintha a Márkus Emilia torkából jőne I — mind ez csak érthetetlenebbé tette a szini pályáról való lemondását. A legtermészetesebb magyarázat persze az volt, hogy a leány csakhamar férjhez megy, és én ebben pillanatig sem kétkedtem. Elannyira, hogy mikor a kisasszonnyal találkoztam, mindjárt a szerencse kivánatokon kezdtem. Rám nézett tágra nyilt szemekkel. — De mihez gratulál? — A férjhez meneteléhez. Kaczagni kezdett. — Én, és férjhez menni ? Szó sincs róla I — Az lehetetlen ! — De biztosítom .... — Kérem, én azt jobban tudom. Ha egy leány kimarad a színi-iskolából, az azt jelenti, hogy két hónap lefolyása alatt férjhez megy. — Én pedig nem leszek férjnél egy év múlva sem. • — Es kegyed azt oly biztosan tudja ? — Annyira biztosan, hogy fogadni merek. Van kedve? Megállapítottuk nyomban a fogadás föltételeit. Én minden áron carte blanche-t akartam, de a kisasszony ezt nem volt hajlandó megadni. Hanem felajánlott részéről az esetre iá elvesztené a fogadást, és egy év alatt férjhez menne, valami kézi munkát. Én meg egy rirág csokrot tettem föl ellenébe. Olyan sa- átszerü volt e jelenet. Egy gyönyörű fiatal eány, ki a házasság ellen fogadkozik és mi- lőn ezt teszi, a mosoly daczára, mely ajkán negjelent, arczában valami komorság mutatkozik mit az a mosoly nem takar el. Én >ersze nevettem, s midőn a kisasszony szer- ődósünk megerősítéséül felém nyújtotta puha1
