Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-09-22 / 38. szám
Alispáni jelentés a vármegye rendes őszi közgyűlésére Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A vármegye állapotáról és a folyó évi má~ Másnap barátom, a nagy várad-vaskohi vasút mérnöke, kifogástalan fekete ruhában jelent meg lakásomon. Tizenkét órakor fölvezettem barátnőnkhöz, ki végtelen kedvességgel fogadott, elhalmozott mindkettőnket sze- retetraraéltósággal, kaczérkodott velünk, többek között rá gyújtott egy czigarettára, a mi kitünően állott neki.. Mikör lejöttünk barátom el volt ragadtatva hogy ő ezt a leányt rögtön megkéri és viszi haza aranyos feleségül. Én türtőztettem, hogy ne siesse el a dolgot, hogy egyszeri látás után nem lehet Ítéletet mondani, szóval, hogy igyekezzék a leányt közelebbről megismerni es akkor határozzon. Belátta, hogy igazam van s megígérte, hogy várni fog. Tehát a fogadás meg van nyerve 1 Szép hölgyem, ideje lesz, hogy gondolkozzék, fölötte mit fog számomra késziteni. Éppen egy uj pamlagot vettem szobámba, a bútorkereskedő egy igen csinos, aranynyal hímzett párnát kínált hozzá, de nem vettem meg. Majd csak szép ujjak fognak számomra egy párnát kivárni, gondolám magamban. Mikor bájos ismerősömhöz legközelebb fölmentem, az ebédlőben terített asztalt láttam, mely a legpompásabb dolgokkal volt megrak! va. A salonban pedig a mérnök barátom ült, közvetlen szomszédságában a szép hölgynek, a mamának sehol s^mrai nyoma. Pompás 1 Ezek ma ülik eljegyzésük ünnepét. Már csak úgy lesz, mert az előszobában elfog a mama és semmi áron nem engedi meg, hogy távozzam (Vége köv.) Ijus havi közgyűléstől a mai napig tett nevezete- Isebb intézkedéseimről szóló rendszerinti jelenté- I sémát az 1886. évi XXI. t.-cz. 68. §-a s pontja lértelmében tisztelettel következőkben terjesztem elő: I. Közegészségügy. A vármegye lakosságának közegészségügyi viszonyai ked/ezökül jelezhetők. A vörheny, mely Csabán, habár nem is nagy külterjességgel, de huzamosabb időn át uralkodott, augusztus hó vége felé már megszűnt s e hó folyamán csak egy esetiben lépett fel ismét. Makacsabbu) tartotta« lenn magát több helyen a hőkburut, igy különösen M— Berényben, hol egyes szórványos esetekben jelenleg is mutatkozik az, s e kóralakkal sokszor együtt fellépett más betegségeknek számos gyermek élet is esett áldozatul. Mint fontosabb mozzanatot kell felemlítenem, hogy a váltóláz, mely 15 év óta teljesen eltűntnek látszott e vidékről, a lefolyt hónapokban, s különösen julius és augusztusban több Ízben fordult elő, azouban szelíd lefolyással. Leggyakoriabbak voltak a harmadnapos, ritkább a negyednapos váltakozással fellépő kóralakok. A gyermekeknél a nyári hónapok alatt nálunk oly erős mérvben uralkodni szokott bélhurut tetemesebben csekélyebb terjelemben mutatkozott ez év nyarán, mint a megelőző évek ugyan ezen időszakában. Az egyes ragályos jellegű megbetegülések- nél a törvényben előirt óv rendszabályok pontosan foganatositattak, s a közegészségi állapot megóvása tekiutetéböl kiváló gond fordittatott a köztisztaságra, a közhelyek fertőztelenitésére, s a közegészségügyi rendészet pontos foganatosítására. Tapasztalván a többek közt, bogy a szikviz gyártás nem kellő tisztasággal gyakoroltató, s hogy a szikviz árusítására szolgáló üvegek túlságos ólom tartalmú kupakokkal látvák el, e részben az összes szikviz gyárakat vizsgálat alá vétettem, s a kifogás alá eső gyártmányokat b üvegeket le- ioglaltattam. E helyütt hozom a tekintetes bizottság tudomására, hogy vármegyénk közegészségügyi viszonyainak tauulmányozása, s a közegészségügyi igazgatás mikénti teljesítése felletti ellenőrzés czél- jából a m. kir. belügyminister úr által dr. Oláh Gyula közegészségügyi felügyelő a vármegyéb kiküldetvén nevezett e hó elején vármegyénket vármegye «orvosának kíséretében beutazta, s a vármegye közegészségügyi kormányzatát általában véve kielégítőnek találta, — különösen elismerőleg emelvén ki, hogy a vármegye egyes községei az egészségügyi személyzet alkalmazása által a törvéuy kívánalmainak még ott is eleget tesznek, ahol arra a törvény értelmében kötelezhetők nem volnának. — Mig ezt elismerőleg hang súlyozta, hiányosságul említette fel, hogy vármegyénk közegészségügyi szervezetóbén a járási orvosok hiányozván, a közegészségügyi törvény 156 §-a nincs végrehajtva, s e hiány pótlására a vármegye figyelmét felhívja, intézkedést óhajtván továbbá tétetni a tanyákon lakók egészségügy viszonyainak javítására nézve is az által, hogy tanya orvosi állomások szerveztessenek. __ Ezé. ken kívül lényegtelenebb oly hiányokra utalt, me lyekre nézve a szükséges intézkedések már meg tétettek, sőt a melyek már az előtt sem kerülték ki figyelmemet, mint a minők köz- és magán épü letek tisztaságára, kutakra, iskolákra való felügyelet, a 7 éven aluli gyermekek gyógyítása körül mutatkozó hanyagsággal szemben való szigorúbb eljárás, a szerencsés köthártyalob ellenőrzése az által, hogy áz egyes községek területén babár rövid időre megtelepülök szemvizsgálatnak vettessenek alá stb. — Miután ez utóbbiakra nézve már többször történt rendelkezés, ezekre nézve pusztán az alattas hatóságok rendeleti utón történő figyelmeztetése vált szükségessé, mi tekiu tetben rendeletét bocsájtván ki, el is jártam ; a két előbbire pedig nevezetesen a járási és tanya orvosi állomások rendszeresítésére vonatkozólag szükségesnek vélem, hogy e kérdések behatóbb tanulmányozása a tekintetes közgyűlés által ki küldendő bizottságra bizassék, mely e részben való javaslatát a legközelebbi közgyűlésre ter- jeszsze be. Jelentem továbbá, hogy a vármegye közkór- l.áz kibővítésének munkálataira nézve a szerződés Zamecsnyik és Schlossarek vállalkozókkal megköttetett, s a 33,719 forintba kerülő építkezés már meg is kezdetett. 2. A hasznos házi állatok között több nemű ragályos kórok uralkodtak. így május hónapban a sertés orbáncz lépett tel járványszerüleg és a kigyósi, békési s kétegyházi uradalmak, — valamint Mező-Berény, Sámson, Csorvás és Orosháza községek sertés falkái között telt pusztításokat — Junius hóban a sertés orbáDcz terjedést oyert gyomai járásban is és Körös-Tarcsa községében azonkívül több esete fordult elő e hóban Iépfené- ek. Júliusban a száj és köröm fájás lépett fel a szarvaomsrbák között járványszerü jelleggel, s Dobozon és Békésen e miatt zárlatot voltam kénytelen elrendelni, minek folytán a járvány tova terjedésében megakadályoztatva nagyobb mérvet nem is öltött. Augusztus hónapban a lépfene volt az uralkodó kór, melyben e bó folyamán a várme- különböző helyein a szarvasmarhák között 16 elhullás történt. Az állategészségügyi törvény rendelkezései a jelzett kórok fellépténél a legpontosabban megtartattak, s a szigorúan alkalmazott óvrendszabá- lyoknak tulajdonítható, bogy a járványok elfojtat- tak, 8 a folyó hóban már járványos bajok alig fordultak elő. II. Közbiztosság. A közbiztosságot zavaró egyes jeleotéke- nyebb eseteket a következőkben ösmertetem. Folyó év május havában Öcsödön Izbéki Ferencz snhancz Konczi Márton mező csőszt felügyelői kötelességének részre hajlatlan teljesítése miatt bosszúból agyonverte. A tettes elfogatott, s a bíróságnak átadatott. — Junius hóban Csaba-Csüdön Szenes Elek tisz' art ónál alkalmazott Bogács községi illetőségű Weidner Mátyás nevelő az ugyauott szolgáló 8 vele szerelmi viszonyban állott Vas Eszter szobaleányt agyonlőtte, s aztán önmagát végezte ki. — A megejtett vizsgálat s az illetők által hátra hagyott saját kezűleg irt levél alapján megállapit- tatott, hogy a gyilkosság illetve öngyilkosság köz- megegyezés folytán jött létre. A vagyon biztosság nagyobb merényletek által nem volt megtámadva. Elkövettetett a május havi közgyűlés óta lefolyt időben 2 betöréses opás, és 14 kisebb lopás. Véletlen balál 16 esetben fordult elő, má- lusban 3, júniusban 3, júliusban 8 és augusztusban 2 ízben. Öngyilkosság 18 esetben követte tett el, még pedig május havában 3, júniusban 6, júliusban 4, augusztusban 4 és szeptemberben 1 ízben. Tűs 33 .sotben fordult elő. A hivatalos becsű szerinti kár a tüzeseteknél 37,475 irtot tett ki, mely kár 5015 forint híján biztosítás folytán mind megtérült. A leégett épületek közül csupán 10 nem volt biztosítva. A tavaly kibocsátott tűzrendész éti kormány rendelet, s a legközelebb alkotott vármegyei tűzrendészed szabályrendelet hatásaként remélhető, hogy a tüzesetek mind ritkábbak leendőnek a vármegyében, mely hatást minden esetre előmozdi tandja — legközelebb alkotott építkezési, s kémény- seprési szabályrendeletünk pontos végrehajtása (Folyt, köv.) Hírek. Előfizetési felhívás „Békés- 1889. évi utolsó negyedére. Lapunk tisztelt olvasóit, kiknek előfizetése e hó végén lejár, az előfizetések mielőbbi szives megújítására felkérjük, hogy a nyomatandó lappéldányok számáról idejében tájékozva legyünk. A lap előfizetési dija helyben t.ázhoz kihordva, vidékre pedig póstán küldve az október-deczemberi évnegyedre 1 Irt 25 kr, — mely összeg vidékről „a Békés kiadóhivatalának — Gyulán“ czim alatt postautalványon küldendő be. A vármegye őszi rendis közgyűlése, mely holnap veszi kezdetét, a jövő hét «eseménye. Ritka rendes közgyűlés az, melyen ne történnék egy vagy több tisztviselő választás, és ez rendszerinti indoka a rendes közgyűlések. látogatottságának. A tavaszi közgyűlésen ia több tisztviselői választás volt, mely választások kedvéért a vidéki bizottsági tagok is nagy számban jöttek a - székvárosba be. Most nem lévén egyetlen tisztviselői állás sem üresedésben, a közgyűlés még akkor sem tarthatna igényt nagyobb látogatottságra, ha az érdeklődést a mostaninál fontosabb és érdekesebb tárgysorozat keltené í< 1. Ámde a fontosabb és érdekesebb tárgyak (helyi érdekű vasutak, Csabai regále ügy stb) az augusztus hóbau két ízben is tartott rendkívüli közgyűléseken oldattak meg, a rendes közgyűlésre csaknem — önmagukban véve ugyan fontos, —' de érdeklődés keltés! szempontból chablonszurü ügyek maradtak fon. A nagy gonddal szerkesztett alispánt jelentés közlését lapunk mai számában kezdjük meg, úgy enoek valamint & közigazgatási bizottság felolvasottnak venni szokott féléves jelentésének során érdemleges határozat hozatalának szüksége nem forog fen. A két rendbeli, nevezetesen betegápolási s beszállásolási pótadó kivetése is annyira evidens, hogy nagyobb vitára ezek az előterjesztések sem nyújtanak anyagot. A megyei hivatalok czélszerübb elhelyezése tárgyában előterjesztendő föispáni intézvény- nyel kapcsolatban a telekkönyvi hivatali használatra szolgáló épületnek ily minőségben megszüntetése, s eme épületnek a megyei árvaszék, tiszti ügyész stb. hivatalos helyiségéül való alkalmazása czéloztatik. A telekkönyv helyiségéül a vármegye Gyula városától a mostani kir. adóhivatali s volt illetékkiszabási helyiséget bérelné ki, mely helyiség az adóhivatalnak a „Koroná*- ba áthelyezése folytán különben is rendelkezésre áll. A közgyűléshez utalt miniszteri rendeletek kevés újat, és épen semmi érdekest nem tartalmaznak, — a törvényhatósági levelek közöl figyelmet igényel Zólyomvártnegye átirata az általános váltóképesség korlátozása tárgyában, óhajtanánk, ha a törvényhatósági bizottság ne venné egyszerűen tudomásul eme átiratot, (különben nem tudjuk, bogy igy czéloztatik-e) hanem határozatilag demonstrálná, bogy a békésmegyei viszonyok között a váltóképesség korlátozására nem hogy szükség nincsen, hanem épen az esetleges korlátozás válnék nagy bajok kutforrásává. — A közgyűlés legfontosabb tárgyai az állandó választmány előterjesztései közül, az azok élén közölt három első, nevezetesen : a szabályrendeleti javaslat az éjjeli rendőrség szervezése, köldöttaégi jelentés a vármegyei szabályrendeletek módosítása s a küldöttségi jelentés a földmives iskola létesítése tárgyában. Az utolsó, nem első ízben ugyan, mert ez ügy már egyszer beható tárgyalásban részesült, ez alkalommal is nagyobb vitát kelthet. Nem hisszük, hogy a közgyűlés most is hozhatna megoldó határozatot, sőt nem habozuuk kijelenteni, hogy mi egy 300 —400 hold földön gazdálkodást feltételező, tehát nagyobb szabású földmives iskola létesithetésében egyáltalában nem bízunk. Nem bízunk egyszerűen azért, mert nincs rá költség, és a mostani viszonyok között, amidőn csiknem minden község százezreket igénylő körtöltéseket kénytelen építeni, amidőn az alacsony teroiényárak mellett rósz termésünk is van, lehetetlen követelni, bogy a vármegye ily czélra pótadót szavazzon meg. És külömben is egy földmives iskola közvetlen előnyeit csakis ama város élvezné, melyben eme iskola létesittetnék, s az ily iskola az igényelt költségen kívül minden egyéb megyei jelleget nélkülözne. Az állandó választmány előterjesztéseinek száma különben lé- giónyi, nem is számítva a községek jövő évi költségelőirányzatait, melyek szintén az állandó választmány ügyiratai között figuráinak. Ezen sok előterjesztés, ha nagy zöme egyáltalán nem provokálna vitát vagy csak felszólalást is, mégis annyi olvasni s hallgatni valót nynjt, hogy egyáltalán nincs rá remény, miszerint a közgyűlés a bét vége előtt befejezhető legyen. Békésvármegye központi választmánya folyó bó 16-án Jancsovics Pál alispán elnöklete alatt folytatva tartott üléeében elintéztettek a M.- Berény és Körös-Tarcsa község elöljárói által a központi választmány előbbi határozataira vonatkozólag beadott felvilágosító jelentései és ezzel a gyomai s orosházai országgyűlési választó kerületűkhez tartozó községek 1890. évi választó névjegyzékei mind végleg megállapittatván, a névjegyzékek egy példánya a belügyminiszterhez, egy egy példánya Gyoma s Orosháza községek mint választási székhelyek levéltárába, és minden egyes község számára a saját választók neveit tartalmazó egy egy példány megküldetni rendeltetett. — Wenckheim Frigyes gróf, a vármegye igazoló választmányához intézett beadványában oda nyilatkozott, hogy -virilis jogát jövőben is Arad vármegyében kívánja gyakorolni és igy a békés- megyei lajstromból magát ezúttal is töröltetni kéri. Névváltoztatás. Ráez Mátyás megyei kiadó gyulai lakos, vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel „Gyula/i*-ra változtatta. jter jogosittassék fel, még pedig kizárólagos és teljes felhatalmazással legjobb be- fátása szerinti intézkedésre, nem úgy mint a múltban történt, a midőn a polgármester fel lett hatalmazva egyezkedésre, de meg is lett kötve akarata az egyezkedési jeljárásnál. —• Hát biz az bölcs határozat volt, tanuljunk belőle legalább a jövőre. A holnap kezdődő vármegye törvényhatósági közgyűlés tárgysorozatában, 16. sz. a. a vármegyei szabályrendeletek módositása tárgyában foglalt kiildöttségi jelentés fogja képezni a közgyűlés egyik fontosabb tárgyát; annyiban nagyjelentőségű a bizottság munkálata, mivel a szabályrendelet érvényére emelendő javaslatok alapján, lesz hivatva az ez óv folytán megválasztandó uj tisztikar administrálni. Főfontosságu az említett javaslatok közt — a mire a bizottsági tag urak érdeklődő figyelmét eleve is felhívjuk _ az újonnan tervezett gyámügyi szabályrendeleti ja vaslat, melyet Jancsovics Péter árvaszéki ülnök s Deimel Lajos alszámvevö urak dolgoztak ki. Különösen szabatos részét képezik a javaslatnak i gyámügyekben teljesítendő ügyvitel- és ellenérzésről szóló intézkedések, valamint a gyám- pénztárak kezeléséről szóló rész. Azoü meggyőzésünknek adunk kifejezést, hogy a javaslat slfogadásával, ha az ott érvényre jutott intézke- lések pontosan és szabatosan foganatosíttatnak, rárroegyénk gyámoltjai s gyámoltalanainak érdelei lehetőleg biztosítva lesznek; — s a szigorú dlenörzés mellett, a közgyámoknak sem uyuj- atik alkalom, hogy Viskovics Ignácz példáját lövethessék. illetőleg ez után mindén harmadik év ja nuár 20-ik napjáig kivető-bizottságok tár gyalása alá bocsájtassanak. Ez a kivető-bizottság pedig áll: J pénzügyigazgatóság kiküldöttének elnök lete alatt az illető község elöljáróságánál egy kiküldöttéből, a pénzügyi kiküldöttbő és a pénzügyi hatóság által oly községekben, melyekben az italméróssel foglalkozóknak ipartestületeik vagy ipartársulataik vannak, az ezek által, másutt pedig a k©- reskedelmi és iparkamarák által kijelölt egyének közül meghívott egy szakértőből ; a kivető-bizottság ezek szerint egy pénzügyi hivatalnokból, egy községi tisztviselőből és egy iparos szakértőből alakul. * * * A midőn a fenntebbiekben az uj italmérési törvénynek minket különösen érdeklő pontjait ismertetjük, kötelességünknek tart-1 juk egyúttal sajátlagos helyzetünkben né= zetünket is a város közönségének jövőbeni magatartására nézve a törvénynyel szemben elmondani. Tesszük ezt annál is inkább, mert tudjuk, hogy mozgalom indult meg ^ arra nézve, hogy a törvénynek előnyei kizárólag az erre első sorban jogosítottak általi élveztessenek. Ha az italmérési jogot királyi ado-l mányként kaptuk volna, vagy ezelőtt nyolczl tiz évvel vettük volna meg, vagy az állammal a kártalanítás ligy lett volna megköthető, mint azt a város már értékesítette :| semmi kifogásunk sem lenne ha égj'gyes érdekeltek előnyeinek vágyai jutnak a felszínre, sőt ebbeli törekvéseikben készség-1 gél támogattuk volna | de midőn a kárta-J lanitási tőkének kamata még két-harmad-l részéig sem terjad a kölcsön vett tokéi amortizatiójának, és oly helyzet fog beál-l lani, a mely évenként 5—6000 forint adói kivetést fog szükségessé tenni már anélkül f is jól felcsigázott községi adózásunkban,r ennek tudatában nem szegődhetünk a vá-| ros lakossága egy részének aspiratiójához,! sőt kénytelenek vagyunk óvó figyelinezte test — habár tán eredménytelenül is kocz- káztatni egy óly vállalathoz, mely lehet — hogy egyeseknek előny, de a nagyli többségnek nem csak hátrány, hanem ok-|< vétlenül bekövetkezendő nagyobb megter-jj heltetés. f Jóllehet nem bízunk egészen abban, hogy az első sorban érdekeltek annyiraI1 tömörüljenek, hogy az állami követelések-jf nek — melyek hallomás szerint túl csi-li' gázottak — megfelelhessenek, kivált ha fel-U világosittatnak, hogy az állammal szemben P1 egy mindnyájáért és mindnyájan egygyértlf felelősek, viszont nem szeretnénk azt, hogyjt jövőben a jogosítottak egyéni zak!atások-|h nak legyenek kitéve, s ép azért nézetünk |t az, hogy az italmérési illeték méltányost! és a helybeli népesség és viszonyoknakla megfelelő áron maga a város által vétes-|g sék három évre ki. Az egyességre pedigle nem bizottság hanem a városi polgármes-ls
