Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-02-03 / 5. szám
Hírek. Rudolf trónörökös halála. A gyászhir, mely az egész országban villámgyorsasággal terjedt szét, hogy Rudolf trónörökös oly tragikusan meghalt, a legnagyobb részvétet és megdöbbenést kelti megyénkben és városunkban. A borzasztó hir szerdán este 6 óra után terjedt el Gyulán egy magántávirat alapján, melyet senki sem akart elhinni, mig a másnap reggeli lapokból hivatalosan is nem bizonyult be, hogy a haza reményét, büszkeségét képező fiatal trónörökös gyászos halála, megdöbbentő valóság. És van is abban valami, ami képes megállítani az ember gondolatmenetét, ami mindenkit titkos félelemmel és rémülettel tölthet el. Egy ifjú, élte világában levő királyfi, kinek fellépte és szereplése elé egész Európa méltán tekint vérmes reményekkel, kit jövendőbeli alattvalói szeretettel és tisztelettel öveznek körül, kinek nagy lelkét, alapos képzettségét nemcsak mi magyarok, hanem idegenek is bámul ják, kinek működéséről folyton hallunk, hogy ő élettelenül halva feküdjék a ravatalon. Van is ebben valami ami a hihetetlennel határos. Nem is csodáljuk, hogy mindenki olé félve fogadta a hirt I nem akarta elhinni De sajnos, a szomorú valóról meggyőződhetett mindenki. Csütörtökön jöttek a többi táviratok és este a gyászkeretű lapok. Városunk gyászos képet öltött magára. A középületeken, vármegye s városházán, törvényszéki i más hivatalos épületeken, honyéd laktanyákon, torony erkélyen, kaszinókon s több magánházon gyászlobogók jelzik, hogy a hazának, királyi családnak nagy halottja van. A fájdalom mindenkit elfogott a szomorú hir hallatára s eme fájdalom még fokozódott tegnap, amikor köztudomású lón, amit addig csak félve gyanítottunk, hogy a királyfi halála nem természetes, hogy vagy öngyilkosság, vagy pedig gyilkosság esete forog fen. A péntek esti tiszti kriincz- chen, az iparos ifjúsági egylet tegnap esti bálja (mely február 9-ikére ha- lasztatik) a Jósziv bál elmaradnak ; a gyomai s békési kaszinó bálák szintén. Az iparos ifjúsági egylet választmánya f. hó 1-éo este ülést tartott melyen határozatin Jött, hogy az egylet tánczvigalmát, mely is teg nap este lett volna megtartandó Rudolf trónörökös tragikus halála okozta nemzeti gyász követ keztében elhalasztja, s csak folyó hó 9 én fogja megtartani. Eme hírlapi értesítésen kivül újabb meghívók nem bocsáttatnak ki. Az örley ház kéménye másodízben már nem hivatalosan, hanem nagyon is orvul gyula ki ián. 29-én éjjel és ha az emeleten lakó háztu lajdonosnö észre nem veszi, nagy veszély és éri ási kár származik belőle. A múltkori égetés óta egy darab tégla kiesett a kéményből 8 az igy keletkezett üregen a tiiz 29-én éjjel elharapózott a lépesöház fölötti menyezetig, melyből jókora darab égő zsarátnok nagy robajjal hullott le folyósára. Az okozott zajra felébredt ház tulajdo nosnó lármájára sikerült a tüzet elfojtani, ami h nem történik meg, az emeleti irodákban levő összes ártérfejlesztési műszaki munkálatok, három évi nagyköltségü munkálatok, menthetlenül elég nek. A „Komló“-bau csütörtökön délutánn volt kéménytüz, de nyomban elfojtották. A sorshúzás a f. évi ujonczállitáshoz jan 31-én volt az 1869. évben szülöttekből összeírt első korosztályú hadkötelesekre nézve a városhá za nagytermében. A sorozási határnapokat már két héttel előbb -közöltük lapunkban, de nagyon kétséges, hogy eme határnapok be is lesznek < tarthatók. A véderő javaslat — melynek részle tes tárgyalását a képviselőház meg sem kezdetté bajosan válik még e hóban törvényerőre, már pedig kombináczióban volt és valószínűleg van még most is, hogy az idei sorozást már az uj törvény alapján ejtik meg. Ha úgy történnék, az esetben az 18G9-ik évben szülöttek, kikre nézve a sorshúzás már eszközöltetett — csak jövő évben — az uj törvény, illetőleg ma még cjsak javaslat értelmében 21 éves korukban jönnek sor alá, mig az idén a tavalyi sorozáskor a kivetett ujonczju- talák nem futotta ki és negyedik korosztály behívásának szükséglete merült fel, a tavaly már negyedszer sorozott és 1865. évben született hadkötelesek az idén ötödször is sor alá kerülnek. Öngyilkos könyvvezető. Szenzácziós öngyilkossági eset történt Orosházán jan. 27-éu. Veisz Ignátz, az orosházi általáuos takarékpénztár könyvvezetője kiment a vasúti töltésre i ott kétszer magára lőtt, az egyik mellébe, másik pedig fejé be fúródott, holttestét a töltés melletti árokba) találták. Á takarékpénztár igazgatósága az ön gyilkosság hirére rögtön megvizsgálta a könyve két és mindent a legnagyobb rendben talált, f tragikus eset indokául „keresd az asszonyt" ösmc' rotes frnezia közmondást emlegetik. A gyulai uöcgylet jan. 27-én tartotta év rendes közgyűlését az árvaház nagytermében gr Wenckheim Frigyesné elnöklete alatt az egyleti ta ok nagyszámú érdeklődése mellett. Az elnök zivélyeseu üdvözölvén a szép számmal egybegyült agokat, a gyűlést megnyitotta, s a kitűzött tárgy sorozat rendjében az 1888. okt. 23-án tartott választmányi ülés jegyzőkönyvo hitelesítése után tárgyal'atott az egylet pénztára állásáról készített számadás, melyből kitűnt, hogy a jelen évben a segélyezettekre fordított kiadás a jövede- sem felhasználásával az egylet múlt évi 6388 fri 33 kr. alap tőkéjét 203 frt 53 krral fogyasztotta ezer. külömbözetet részben a 22 oskolás szegény gyermek telruházása is idézte elő. Qr, Wenckheim Frigyesné egyleti elnök ezen fogyatkozást pót landó, nemes szive sugallatát követve 200 frtoi bocsájtott az egylet rendelkezése alá, mely gyességéért a jelenlévő tagok bálás köszön tűk nek nyilvánításával adtak kifejezést. Megvizsgál tatván a raktári számadás helyesnek találva, hely' ben hagyatott. A tárgysorozatban jelzett 2 meg üresedett választmányi tagságra Örley Mária Végh Gáborrá egyleti tagok választattak meg Több előterjesztések tétettek rendes segélyezési)' részesitendők felvétele tárgyában. Az egylet tag jai gyarapodását tekintve örvendetes tudomásul vétetett gr. Almásy Dcnesné Károlyi Ella grófnő többekkel együtt az egylet sorába léptek. A tárgy sorozatból kifolyólag több rendbeli üdvös intéz' kedések megtétel e után, végre Erkel Ferenczn egyleti választmányi tag, az ő elösmert jóságos gondoskodásából 201 Irtot nyújtott által az egy let rendelkezésére, mint az újévi köszöntőkből gyűjtött összeget. Ezen, az egylet érdekében ta nusitott önzetlen fáradozásáért a közgyűlés me leg köszönetét fejezvén ki, több tárgy nem vén elnök a gyűlést feloszlatta. A békésmegyei múzeum újabb gyarapo dása. Tek. Steinekker Gábor mérnök ur által küldött s Gyomán a 33. számú átmetszést füld munkálatnál felszínre jutott tárgyak és pedig A. Csonttárgyak: 1, két drb. ös szarvas agauc részlet. 2. egy nagy állati kövesült lábszár tőre dék. 3. egy kövesült állati kisebb lábszár csőn —5 mtr.-mélységből. B. Agyag tárgyak'. 1. eg szürke színű szilke töredék. 2. egy pirosra égé telt kis törött csupor. 3. egy nagyobb edény fü s darabja. 4. egy agyag gömb, valószínűleg há ló süllyesztő. 5. egy füles edény töredéke. 6, egy szürke színű szilke. 7 egy ép füles bögre, mely őskori sírban találtatott. Kezdetleges müvek, sza badkézből készülve, C. Régi vas tárgyak: 1. E rozsda ette pallos jogot jelölő 80 cm. bosszú Nagy Károly korabeli Roland kard. 2. két rozsdi ette lándzsa a néprándorlási korból. 3. két ken gyelvas és egy zabola töredék. 4. egy csákány él 5. egy nagy kengyelvas a közép korból. D. Őskori siri leletek: 1 Egy füzér fehér üveg paszta kaláris amulet szemekkel. 2. Vegyes színű üveg pászta kaláris füzér. 3. Bronz fibula töredék 2 darabban. 4. Bronz karikák. 5. két bronz csatt 6. két drb. vas lándzsa. 7. egy sarló darab, végre 8. egy dárda hegy köpüvel. Gyulán, 1889 jan 26. id. Mogyoróssy János, múzeumi igazgató. A csabai kaszinó bálja múlt szombaton este, nem volt népes mulatság, de ettől eltekint ve minden tekintetben igen szépen sikerült, ami ben a rendezőség fáradhatlan ügybuzgalmának nagy érdeme van. Az első négyest 26 pár tán ozolta. A táncéban résztvett hölgyek közt voltak Hajósy Ilona (Gyula) Nagy Aranka (Gyula) No- vák Isa (Gyula) Andrásy Mariska (Gyula) Czel- ler Betti (Gerle) Czeller Frigyesné (Csákó) Buch- vald Margit (Bánhegyes) Hajnal Margit (Ó-Ki- gyós) Szlávik Edónó (Vésztő) Jávor Gyuláné (Kétegyháza) Csabáról: Badics Ilona, Felix Mariska, Froda Gizella, Gertner Erzsi, Küzdény Bella, Mosskovcsák Gizella, Nemes Irén, Stark Róza, Simay nővérek, Szeberényi Mariska, Sztam- pa nővérek, Urszinyi Margit, Lőwy Sámuelné, s Szeiler Elekné. Tánczos fiatalság három aunyi volt, mint nö ; a. mulatság mindvégig kedélyes, aoha nem tulcsapongd hangulatban reggel 6 órakor ért véget. Halálozás. Báró Drechsel Györgyné Timáry Anna úrnő január 28-án hosszas súlyos betegség után meghalt Endrödön ; 29-én délután temették el nagy ró*zvét mellett. Béke hamvaira. Csabán a halálozás folytán üresedésbe jött városi föpónztárnoki állásra a képviselő testület Vidovszky Károlyt választotta meg. A közigazgatási bizottság február havi rendes ülését folyó hó 11-én fogja tartani. Az úgynevezett „negyvennyolezas kör" nyitotta meg az előrehaladott Karneval tánezvi- galmait Végh Józsof házában levő e czélra épített saját uj helyiségében. A tágas terem zsúfolásig megtelt jobbadán a földmives osztályhoz tartozó mindkét nemű fiatalsággal, kik estétől reggelig fáradhatlanu! tánczoltak. A bál — amely úgy látszik irányadó lesz a kör jövő tánczvigal- maira nézve is — túlnyomóan népes jellegű és pedig a jobbmódu földmivesek nagy része sem elent meg, ezek úgy látszik jövőben is a tized- beli olvasó körök tánczvigalmaiban fognak mulatni. Az újvárosi olvasó kör, mely úgy régi- égénél valamint tekintélyénél és tagjainak na- yobb számánál fogva első helyen áll népköreink között, vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését a tagok élénk részvéte mellett. — A múlt év működését megvilágító e nöki jelentés szerint a kör egy év lefolyása alatt is gyarapodott tagokban és vagyonban egyaránt, a készpénz agyon felül van 1600 forinton. A választmány közgyűlést megelőzőleg elhatározta, hogy a farsang folyamán bálát fog rendezni, de a tánezvi- alom napja még nincs kitűzve. A tisztujitás gyhangu közfelkiáltás mellett következő : elnök Dömény Lajos, alelnök Murvai András, ügyész Asbóth Kálmán, jegyző Rácz János, pénztárnok Szemeti Imre, ellenőr Vidó János, könyvtárnok Kiss Lajos. A választmány tagjai titkos szavazással túlnyomó részben a múlt éviek. Zenekedvelők figyelmébe. Fülöpp Alfréd ur, ki pár bét előtt költözött Gyulára, s szerkesztőségünknél a leghizelgöbb bizonyítványokkal igazolta a magasabb zenében való jár- asségát és hegedű virtuózi minőségét, kezdő s őrebaladottabb hegedű játékosoknak mellék foglalkozásképen zeneleczkéket óhajtana adni. Lakása özv. Miüálik Andrásné nagymagyarvárosi 237 számú házában. A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint Csabán egy másfél éves fiú roncsoló toroklobban betegedett meg. Dobozon hólyagos himlő, Doboz* Megyeren pedig szintén roncsoló toroklob esetek merültek fel. Az egészségügyi óvintézkedések megtétettek. V Satyrictim. Gunyoros és humoros versikék. (Logtiu, ízül, 160i.) A csók. Oltár I női ajk) És csók at áldozatja; Mindenki vágy e szép Oltárnak lenni papja. A butaság. Hegy ha a butaság Fájdalommal járna: Felérik eget Vérne Mindenütt a lárma. Az igazság. Igazság csak mezön tanyáz Goromba egy paraszt) Hol finomak s udvarjasak Nem kell keresned azt. A Hők haja. A nóinem miért visel Olyan hosszú hajat? Ez fék melyen vezetni kell A nőt a férfiúnak. A hői. Nyulfí elfutott a harczból Mert eszébé ott jutott; Hogy nem haíczolhatna többé) Hogy ha most meghalna ott. Krisztus lej övét ele. Krisztus első jövetével Leszámolt az ördögséggel. Újra, ha nem küldi Isten: Megint ördöggé lesz minden, Származásunk. Ádám fát vágott) Éva font. Ki volt akkor nemes; Na mondd? A tüköi\ Festő művész a tükör, S jól érti a mesterséget; Csakhogy magával hordja Mindig mit fest -» a képet. Vaksi úr. Nő után járt Vaksi úr És szépen meg is szerezte; Most, hogy volna nője márt Onszemélyét elvesztette, A világ, Nagyon nagy asztal á világ Mindenki ott esáik *, És arról aki megtérít Hány megfeledkezik? Ember társaink. Ha bánatod vaht el nő tböbddl Hisz mások rajt' örülnék t Egy sebzett őz panaszkodott Hollóknak és ölyüknekl . . , A publikum, (Robert,) A publikum i oly férd ez( Ért mindent, nem tud semmihez, A publikum: oly ndstemély Ki Csak időtöltésnek él. A publikum t durözás gyerek Ma ezt, holnap meg azt szeret, A publikum; leány cseléd. Megszólja mindig volt helyét, A publikum: oly szolga ez Helyesli mit gazdája tesz, A publikum: az emberek S egy helyt buta, bölcs más helyett, Remélem nyájas olvasóm Ezt nenr. veszed tőlem zokon; Mert egy magában, úgy hiszem: Még senkisem nem publikum. Sleytr Izidor. Sékéüváímegye kÖ2életö a XVIII. szásad elején. Irta a Oláh György. III. A XVIt. séázad utolján, midőn már végperGzeit élte a török Uralom, vármegyénk gyér lakossága, a derék köznép, mely fél századon át önmegadással viselte az erőszakos hóditó hatalom nehéz igáját, -=^ tűrte a hosz- szas szenvedéseket inkább, mintsem hogy elhalja községeit, tűzhelyeit: kénytelen volt elvonulni a szomszéd vármegyékbe, hogy helyet adjon a török megtörésére, a gyulai vár vissza foglalásara küldött seregnek. Mig az egyes községekben megtelepedett törökök kiverése, s a gyulai vár ostroma tartott, — parlagon hevertek a szántó földek, szöllöS) gyümölcsös kertek, pusztulásnak indult minden gazdaság, mely a török idejében bár jóformán a török javára termdt — mégis elég tűrhető jóllétet biztosított a lakosságnak. Ipar, kereskedés, *aely a török alatt meglehetősen virágzott, teljesen megszűnt, kihalt a társadalom minden irányában a tevékenység, nem volt a messze terjedő puszta - ságon, az elhagyott községekben semmi jelensége a békés, munkás életnek. A' templomok, iskolák, középületek és puszta lakokban a gyulai várat körül zároló katonaság ütött tanyát. Őrködés, csatározás, hadi mozgás, izgalom színtere volt az egész vármegye, a gyulai vár nagy vidéke éveken keresztül. Végre ütött a felszabadulás rég várt órája. A már csak nem félszázados török uralom megtöretett s a községekben elhelyezke- dett haderőnk is elvonult. A lakosság kezdett visszaszállingozni as elhagyott fészkekbe. Ember feletti munkássá* got fejtett ki, hogy az ostrom nyomait, a pusztulás jeleit letörölje s a culturalis életnek némi jelenségeit feltüntesse. Éveken át szakadatlan tevékenység ju* tott osztályrészül a derék népnek: de arról szó sem lehetett, hogy a társadalomnak bármely irányban szervezetet adjanak. A közerkölcsi, népnevelési, közigazgatási érdekek teljesen háttérbe szorultak. Mindenek előtt az otthont kellett rendbe szedni, biztosítani a megélhetést. Ily körülmények közt a közrend nem lehetett kielégítő ( a személyi vagyon biztonság minden lépten nyomon megtámadásoknak volt kitéve, s legtöbbször, a gyulai vár őrsége is zsarolásokkal, erőszakos tényekkel súlyosbította a lakosság helyzetét. A XVIII. század felviradását már a viszonyokhoz képest eléggé rendezett, megnó- pesedett községek üdvözölték; s elég erősnek érezte magát minden község arra, hogy a közrendet biztosítsa községi szervezkedés által. Bámulatunkat keltheti fel azon, felette nehéz, kitartó munkásság, melyet vármegyénk derék népe, a községek uj életre keltésében kifejtett; bámulatunkat keltheti fel az a rendkívüli eredmény, mely az alig néhány év Iparkodását dicsőíti. Midőn a kir. katttafai praefeötura a vár- megyét, mint uratlan területet birtokába vette, Gyulát, Békést, Gyarmatot, K.-Ladányt, Vésztőt, Gyomát, Gerlát, Várit, Csabát, Dobozt és Szeghalmot be népesítve találta, s Gyulán s Békésen már az előhaladottabb társadalmi ólet jelenségei is mutatkoztak, Lassanként uj életre keltek a többi kö6j