Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-02-03 / 5. szám
Mezö-Bcrényben mult bét folyamán egy kóbor veszett kutyát' lőttek le ; szerencsére sen* kit sem mart meg, mindazáltal a hatóság minden irányban megtette az óvintézkedéseket. Névváltoztatás. Friedmann ígnácz szarvasi illetőségű ugyauottaní lakos, vezetéknevét belügyminiszteri engedély ly el „Fodor*-ra megy a rositotta. Az orosházi központi takarékpénztár mint részvénytársaság február 1-0-éo délután 2 órakor, — az orosházi általános takarékpénztár mint részvénytársaság február 17-én délután 2 órakor, — az orosházi takarékpénztár február 24- én délután 2 órakor saját helyiségeiben, — az orosházi keresztény népbank részvénytársaság pedig a polgári olvasó körben szintén február 24- én tartják rendes közgyűléseiket. — A Bánfalva és vidéki önsegélyző szövetkezet február 24 én tartja meg évi rendes közgyűlését. A polgári kör közgyűlésén január 27-éu délután megválasztott tisztviselők névsora: Elnök: Göndöcs Benedek; alelnök Zöldi/ János, igazgató Szénást/ Józsof, ügyész Dr. Follmann János, pénztárnok Diósy József, könyvtárnok Domonkos János, jegyző Székely Lajos, mindnyájan egyhangú közfelkiáltással. — A választmányba titkos szavazás utján beválasztattak: Schmidt József 39, Pivár János 39, Sál Józspf 39, Batik Elek 38, Serer Benedek 37, Dömény Lajos 37, Ulerbacb József 37, Démusz József 36, Körös Kálmán 36, Hoffmann Alajos 35, Nicdermayer Antal 35, Dut- kay Béla 34, Moldovány Gyula 33, Buczke Fe- reuez 30, ifj. Moldovány István 29, Januschko- vecz Mór 28, A. Scbriff.-rt József 28, Loudvay Mátyás i7, Gzinczár Adolf 26, Bródy Adolf 22, Uzon Ferencz 19, Plank Alajos 18, Follinauu Fereucz 19, Dániel Pál 28 szavazattal rendes Gerlein Reinhart, Party Ferencz, Bekker Endre, Huszka László, Huszka János, Heczler Alajos póttagokul. A közgyűlésen mintegy 50 tag vett részt; a kör rendes tagjainak száma 230. A magánosak tulajdonában lévő kör — részvények a f. 1889. évben mind kifizettetnek. A nagyoláhvárosi olvasó-kör múlt va- s írnap megtartott közgyűlésén egyhangúlag meg^- választattak elnökké : Dr. Bodoky Zoltán; ale - nőkké: ifj. Miskucza György, péuztárnokká: Papp Demeter, könyvtáruokká; Török Gábor, jegyzővé : Széuássy Gusztáv. Weucklieim Géza grót gerla-pósteloki nagybirtokos a vármegye alispánjához intézett soraiban lemondott a gyulai járásban rendszeresített lóavató bizottság elnöki tisztéről. Iskolai állam segélyek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a gyulai községi polgári iskola 188% évi szükségletéinek részbeni fedezésére 1340 forint, — a doboz-megyeri községi iskola folyó ovi szükségleteinek részbeni fedezéseve pedig 283 Irt államsegélyt utalványozott ki. A békési kaszinó ügybuzgó jegyzőjét és könyvtárnokát Bányai Imrét, Juntsovits Pál elnök kezdeményezésére díszes aranytollal lepték meg a tagok. A kát bulik us kör közgyűlése igen nagy részvét mellett tartatott meg január 27 én. A tagok létszáma 82. —Megválasztattak: elnök; Kopasz Fereucz, alelnök : ifj. Uferbach János, pénz tárnok; Róth József, ügyész: Dutkay Béla, könyvtárnok : Hirt Antal és Hrabovszky Ferencz, jegyző ! Takácsy Lajos. A választmányba: Szentkirályi Zoltán, Demkó József, Mogyoróssy Sándor, Uferbach Rudolf, Krizsán András, Oláh Antal, Dá vid András, Szénásy János, Richter Jenő, Dé- rausz József, Mészáros András, Székely Lajos, Kovácsik Károly rendes tagul, ezenkívül 5 póttag. Italmérési jog kártalanítása. Az italmérési jog kártalanítása körüli teendőket, melyeket az 1888. évi 36. t. ez. a kir. adófelügyelök vagy azok kirendelt helyetcseire ruház, Békésmegye Hevületén Parniczky Géza pénzügyi titkár és nyű vántartó biztos, mint, kirendelt adófolügyelő helyet tes végzendi, ki is azon teendők végzésénél a kir. adófelügyelőtől teljesn függetlenül fog eljárni. Dud ás Kok József bűnügyében u végtárgyalás február hó 13-án fog megtörténni. A rablógyilkossággal vádolt bűnös védője : Dr. Berényi Ármin lesz. A jó szív bál amint hírlik a Rudolf trón- örökös halála folytán beállott országos gyász miatt nem fog megtartatni. Még eddig azonban a rendező bizottság nem tartott ülést s igy határozatot sem hozott. Vasúti bejárás. Soenderop és társa külföldi ezég által Déva-Ványától—K-Ladányon és Vésztőn át Kótig és K.-Ladánytól Füzes-Gyarmatig tervezett helyi érdekű vasúti vonal köz- igazgatási bejáráea a m. hó 28. 29. és 30. napján ejtetett meg. E bejárásban Lakatos Aladár min titkár elnöklete alatt a közmunka ministe- rium részéről Maiéter Zoltán műszaki tanácsos, a vármegye részérül Terényi Lajos főjegyző, a -közig, bizottság részéről Haviár Lajos kir. mérnök, a m. kir. államvasutak részéről Horváth Lajos főfelügyelő, a közös hadügyminisztérium részéről br. Weber főhadnagy jelentek meg s ezen felül az érdekelt vizszabályozó társulatok és községek is kellően képviselve voltak. A vasút terveézetei a legnagyobb alapossággal vizsgáltattak át s nehány észrevétellel meg is állapíttattak. A sárréti vasút tehát papiroson már megvolna, sőt ha a vállalkozó ezég a saját költségén ki- épitendi, a terv meg is valósuland. Nem hisg- sziik azonban, hogy most, a midőn a vármegye mind a saját, mind a Sárrét érdekeit is teljesen felölelő vasúti vonal létesítését tűzte ki czéljául, —1 a vállalkozó ezégnek esetleg szükséglendő segélyezés iránt_benyujtandó kérvényei akár az illető községek, akár a vármegye által méltatásban részesitessenek. Nem hisszük különösen azért, mert a vállalkozók által tervezott vonal a forgalmat a vármegyéből kifelé az idegen vármegyében levő Dóva-Ványára irányítaná. Számadás. A gyulai 48-as kör által f. év január 27-én megtartott bálról: Belépti dijakból befolyt 154 frt 50 kr felülfizetésekből 10 irt 30 kr összes bevétel 164 frt 80 kr. Kiadás 71 frt 73 kr tiszta maradvány a könyvtára javára 93 frt 7 kr. Felülfizstlok: Viland Károly 1 Irt, idősb. Végb József 1 frt, Dutkay Béla 50 kr, Hegyi lAooni Fiíl Irt* S/tli mini fi min r\ D 1/ r Sl.iroa .1 rv _ zsef 50 kr, Illés József 50 kr, Kiss István 50 kr, Deimel József 50 kr, ifj. Scbriffert Mátyás órás 50 kr, Diosy B da 50 kr, Mogyoróssy Sándor 50 kr, Tóth Lajos 50 kr. N. N. 50 kr, llim- ka József 50 kr. Gerlein Ri-inhanli 50 kr, Szikes Márton 50 kr, U1 lai Juzaef 50 kr, Rosté* János 10 kr, Turjáni János 10 kr, Szilágyi György 10 kr., összesen 10 frt 30 kr. A szives felülfizetök kik adományaikkal körünk szellemi előhaladását előmozdítani sziveski dlek, fogadják a 48 as kör hálás köszönetét. Id. Végh József, el nők, Finta ígnácz titkár, Schmidt Gyula pénztárnok. Lapunk mai számához „az italmérésről és a regalejog megváltásáról* szóló gyakolati kézikönyvre Dr. Hamvas Károly és Dr. Nemess Zsiginond aradi ügyvédektől egy előfizetési felhívás van mellékelve, melyre a közönség figyelmét felhívjuk. A kérdés jelenleg actuális, szerzők az érdekelteknek igen jó szolgálatot tesznek, midőn azt népies és könnyen áttekinthető modorban tárgyalják s mi fő iromány példákkal és a szükséges gyakorlati útmutatásokkal szolgálnak. Tagadliatlan, hogy ily kézikönyvre szükség van, azért hisszük, hogy szerzők felhívása a legszélesebb körökben vissz hangra fog találni. Szerk. üzenet. V. F. Helyben. Jobbakat kérünk, ezek nem ütik meg a mértéket-. Az egészség ápolása — legfőbb törekvő se miuden gondolkodó embernek ; arra kell tehát irányítani minden család gondozójának figyelmét, hogy mindig készletben tartassanak oly házi szerek, melyek úgy az egészség ápolására) mint a keletkezett bajok megszüntetésére alkalmasak. A leggyakrabban előforduló bajok, a csu zos szakgatás, fog és fejfájás, migrain, szem gyengeség, fagyás, bénulás és számtalan szenvedés enyhítésére és megszüntetésére legjobb hatásúnak bizonyult háziszer Brázay Kálmán sós- borszesze, miért is annak nem volna szabad hiányozni egy háznál sem, annál is inkább, a mennyiben az egyszersmint fogtiszti tó szeris, valamint fejmosásra a bujidegok erősítésére s a fej korpa eltávolítására biztos hatású. Törvényszéki csarnok. jan. 28. G-yillsossá.g'. Egy vén, összetöpörödött czigány asszony kuporog a zöld asztal előtt, féllábbal már a sir ban vant; mind a két szemére vak, — hetven tv görnyesztö súlya nyomja a vállát. — S ez az öreg asszony, özv. Antal Pálné, aki büntetve még sóba nem volt, élete alkonyán, midőn a lélek már elröppenőben van porhüvelyéből, a legborzasztóbb bűntettre vetemedik: gyilkol. — Meggyilkolja unokáját, akit nagyon, de nagyon szeret. — Az apró kis czigány purdé 1887. június 27-ikón látott napvilágot ; másnap a nagyanya, elment a boltba, vett két garas árú kénsavat s rá! esett, hogy leánya mikor szenderül el. — Pár órai várakozás után végre az anyát mély álom nyomta el ; a vén boszorkány pedig az unoka kicsiny szájába öntötte a rettentő mérget. Vádlott töredelmesen beösmeri a bűntett elkövetését ; csak azt nem tudta megmondani, hogy miért követte azt el. — Siránkozva azt hajtogatta mindig, hogy az Isten olvette az eszét. — Közel fekvő volt a gyanú, hogy nem aggkori butaságban sinylődik-e; ezen aggályt azonban eloszlatta a törvényszéki orvos, ki azon véleményét fejezte ki, hogy özv. Antal Pálné elmebán- talomban nem szenved. — így lön vádlottnő az igazságszolgáltatásnak kiszolgáltatva. — A közvádló gyilkosság büntette miatt életfogytig tartó (egyházra való elitéltetését kérte ; ellenben a védő — Dr. Berényi Ármin — psychopathologiai alapokra fektetve védelmét, védenezének felmentését kérte. A törvényszék azonban szándékos emberölés büntette miatt ítélte el vádlottat öt évi börtönre. — Megállapittatott tehát a bűnösség, azonban a rejtély titka megoldva nem lett. — Miért gyilkolta meg unokáját,azt a kit nagyon szeretett? — örök homály födi. Csak két eshetőség közt választhatunk: Vagy eltagadta a gyilkosság indokát; vagy pedig múlólagos elmezavar fóllobbanásában gyilkolt. — Ki tudna erre a kérdésre válaszolni. — Az orvosi tadomány erre nem képes; mert hisz az ilyen elmebaj * az ilyen eruptiója a léleknek olyan mint a vízbe dobott kő után mutatkozó gyűrűk hullámzó sora; elmúlik minden nyom nélkül. — Pedig, ha ezen utóbbi eset áll, akkor Antal Pálné a „justíz mord“ áldozata — az itélett ellen ügyész és vádlott fellebbeztek. XuOpá.3. Kávási Sándor Kígyós községben rövid pár hét alatt több kárt tett a tyukállományban, mint az összes határbeli rókák és görények. — Be- 8ompoiygotta nyitott udvarokra, lecsavarta a tyuk rezidcuciák lakatját, — s a tollas zsákmánnyal ellantolt. — Ha pedig megneszelte, hogy a tollas áldozatok a fák gályáin szállásolnak,'" majom- ügyességgel kúszott utánuk s üldözte a lepottyanás veszélyéig, — de baromfi, melyre maudula iormújú szentét reávetette, keze ügyéből mdg nem szabadult soha. — Hogy Nádra Mojszáné- nál rajta vesztett, korántsem azért történt mintha szakbeli jártassága szenvedett volna hajótörést, hanem azért, mert az eperfa lombos ága- boga, hol egy holdvilágos éjszaka pulykavadászatot rendezett, — medve termete alatt nagy recsegések közepette letört, — a fa tövébe álmodozó kuvasz pedig húsos fülébe csimpaszkodva, vizsgálati fogságba helyezte. — Természetes, hogy a zenebonára elősietö Mojsza azon melegében kalodába tolonczolta. — így sült aztán ki, hogy a faluban szőre szálán eltűnt tyúkok a Kávást Sándor gyomrában kotkodálnak. — Kávási ezen úri passiójáért báron évi fegybázat kapott; az itélei jogerős. Súlyos testisértés Vaszkó Mária mesterségére szakácsná ; te* nyerestalpas hamis szemű tót hajadon.^— Je- szenszki Berta pedig konyha szolgáló; sannak daczára, hogy a konyhászat körében a tót du- cunának alárendeltje, magát a főuökné fölé ke- lyezi; először, mert szüLtésére nézve előbbre* való; őt ugyanis nem a szegény tót napszámos teknöjében, hanem a politikus csizmadia him* bolygó bölcsójóbeu ringatták. A második előnye pedig csinos termete, szép fehér arezböre s kék szemei. Ezen utóbbi jelensége kocsis és inas körökben részére biztosította az Eris almáját. Ez volt az ö átka, mert ezen diadal óta a vaskos Marosa uton-utfélen üldözte. — Történt egyszer, hogy a háziak elmentek hazulról, s igy a házvezetés joga a fegyelmi joggal együtt a Marosa kezébe deponáltatott. —- Előre látható volt, hogy a subordiuatio legenyhébb megsértése a hiúságában sértett Marosát bősz dühre sarkalja. — így is történt. — Berta a kappant nem jól koppantottá tueg; —« tokúsan hagyta. — E miatt kitört a fegyelmi hatalom elementáris erővel. De Berta sem hagyta magát; nekirontott a Marosa ezopf- jáuak, hogy azzal a fúriát kormányozza, mint lovat a kocsis a gyeplővel; de sajnos, czélját el nem érte, mert a szakácsná a koppasztásból fenmaradt forró vizet szemei közé öntötte. — Berta arczának rózsái ezen merénylet utón buszon uyot ez napig hirvadoztak. — A törvényszék megfigyelve az eoyhitő körülményeket, Vaczkó Máriát 25 frt péusbüntetésre ítélte. — Az ítélet jogerős. SCözg'a.zd&sdgr. Az I. gyulavárosi takarékpénztár 2ÜV. évi rendes közgyűlését a részvényesek élénk érdeklődése mellett f> hó 2 án tartotta meg. A mérleg szerint 11408 irt 6 krbau kimutatott tiszta nyereménynek felosztása iránt a közgyűlés akként határozott, hogy abból 840 frt 80 kr. a tartalék-, tökéhez, — 156 frt 6 kr. pedig az intézet nyugu,we ** "‘‘o'' • ségek is; de nem erősödhettek meg annyira hogy velők együtt a vármegye is életet nyer hetett volna. A következő évek történetét, egész « vármegye szervezéséig csak vázlatosan ös mertetjük. A szerencsétlenség, a pusztulás képe vázlataiban is leverő. Midőn a török hatalom megtöretett, ; kormány legfőbb feladatának tekinté, a visz szafoglalt országrészek butositását, s e vég bői szerveztettek a törökkel határos területe ken a katonai őrhelyek. Ezen — az ország védelmi szempontjából alakított helyőrségek re, különösen a tiszai területekre, az országba már korábban beköltözött, s kisebb na gyobb csapatokban bjédísgetett ráczok te lepittettek le, — a harGzok zajában azonban szó sem volt arról, hogy a jövevények akár katonai akár politikai rendes, egyöntetű szer vezet mellett telepíttessenek le, teljesítettek hadi szolgálatokat, már a török elleni harezok alatt; de a közjónak igen csekély hasznára mert katonai fegyelem nélkül éltek, ellensé; és a hon lakosai között különbséget nem ös- merve zsákmányolásból tartották fen magukat, A gyulai vár is székhelye volt kisebb ráCZ Csapatnak s megfészkelték magukat a váron kivül Gyulán s a környéken is j teljesítettek ugyan várörségi szolgálatokat, de a bé kés munkásság egyáltalán nem volt inyökre — szerte jártak a megyében, zsarolták a népet s az okozott sérelmek megtorlása elöl, rendesen a vár véd falai közzé menekültek. Midőn a bécsi kormány vétkei Rákodzy Szabadság harCzra kényszefiték a Császár had ereje, — mely a magyar hadak ellen felhasználható lehetett *= majdnem kizárólag a Nagyvárad, Arad és Szeged vidéki ráczokból állott, s a „kuruez mozgalmak elején ők kez- dék azok ellen a reactiot, s pedig a nyers erő egész durva vadságával s oly féktelen dühvei, hogy tisztjeik maguk is sokalták az----------------------------—, ------------------------ ^ - i áltatok elkövetett embertelen és hajmeresztő kegyetlenségeket.'1 Az embertelen vadság, az irgalmat nem ismerő kegyetlenség semmisítette meg egy évtized alkotásait, irtotta ki községeink la kosságát, rombolta le a nehéz küzdelemmel uj életre keltett községeinkben, mind azt, mi a török már félszázados kegyetlen uralma még meghagyott. Mielőtt részletesebb adatokat nyujta nánk a ráczok iszonyú pusztításairól, éppen a ráczok letelepítése, czélba vett katonai szervezésük történetéből merítsünk adatokat köz ségeink viszonyaira is. A határőrvidék szervezése Czéljából a rá ezoknak a Marosvidéken való megtelepítése a ráczmilitia szervezése, elhelyezése s fentar- fására vonatkozó tervezetek okmányaiban, vármegyénk e korszakára vonatkozólag érdekes adatokat találunk. Gróf Lamberg, a Maro3 meFetti ráczmilitia létszámát s elhelyezését illetőleg I702 évben október 24-ikéről Aradon keltezett je lentésben azt Írja, hogy Gyulán 25 lovas, 75 gyalog s tisztekkel 100 egyén helyeztetett el. Szarvason pedig 1 kapitány, 75 lovas, 50 gyalog, a tisztekkel együtt 137 egyén. Kitetszik ebből,} hogy Szarvas a török harCzok után 1700-ban, mint község nem létezett; de már két évvel később mint község szerepelt s a katonaság elhelyezését illetőleg fontosabb helynek is látszik mint Gyula volt Herdegen a Maros melletti ráczmilitia szervezésére vonatkozó tervezetéb jn a fentar- tási évi szükséglet i t 28198 írtban tünteti fel, s ezen összeget Bács, Gsongrád, Zlaránd és Békés vármegyékből reméli előteremthetni, a honnan, azt jegyzi meg, eddig úgyis alig löoofr adó került ki. Gróf Volkra Kristóf pedig 1702 szept. 3o án készített tervezetében felemlíti, hogy Magyarország, az évi 2 millió országos adóból az 1700-ik évi repartitióban ezen vármegyék között Békésvármegyét csupán i844 frt 3 dénárral adóztatta meg; de még ezen ad< felével vagy mégegyszer annyival is lehetr felemelni ; s megjegyzi, hogy ezen összeget í első években nem lehetne ugyan behajtat] mert a földmivelö népnek a három szabadsáj éve nem telt le, s itt ott még csak most tel< pednek, jövőre azonban, ha a vármegyék 1 kossága, a nagyváradi püspöktől, egy ahoz ii tézendő császári parancs következtében ne tartatik vissza, és ha egyébb bajok is orv< soltatnak; akkor hihetőleg az egész össze bevehető lesz. " Volkra tervezete szerint mé a föld népét, a határőrvidék számára teljes tandő ingyen munkára és természetben kiszo gáltatandó termesztmények adására is leható kötelezni, hogy a ráczmilitia szervezése és fér állása biztositassék. Ezen adatokból okszerűen lehet ke vetkeztetni arra, hogy községeink, a gye lókosság mellett is, már a XVIII. század eh jén erős fejlődésnek indultak, adózás tekintet« ben is már számításba vétettek; de mindazor által még mindig oly nyomasztó volt a helj zet, hogy az igen csekély adó összeg sem vo beszedhető, s hogy talán ezen körülmény szó gált okul, az elhagyott községek benépesít« sére s ennek megkönnyítése véget 1 telepi lök három évi mentességet nyertek a köztei Úek viselése alól. De hogy igy is csak lassa haladt a telepítés, abban találja indoká hogy a vármegyénkből Biharmegyébe a nagyví radi püspök jószágaira menekülteknek, az ói fészekbe való visszatérhetés nem engedtetel meg. Kétségtelenül változott a helyzet kósőb az ismertetett tervezetek alapján tett intézke dések folytán; meft a következő években vármegye lakossága rohamosan szaporodott a elpusztult községek romjaikból legnagyobb fc s épültek, részben u^y hogy már az 1705. é folyamán a derék ráczoknak ugyancsak vol alkalmuk mit elpusztítani, (Folyt, köv.)
