Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-08-04 / 31. szám
31-ik szám Gyula, 1889. augusztus 4-én TŰI. évfolyam f----------------1 I S zerkesztőség: Főtér Dobay János kereskedése,- hova. a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre............5 frt — kr. Fé lévre ................2 „ 50 „ Év negyedre .... 1 „ 25 Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászai hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoToa-y Tá,n.os. V?---------------------------------^ Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-uteza 11. ez. Eckstein Bern (it fűrdö-utcza 4. sz. Bécsben: Sehalek Henrik, Moose Jtudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Békésvármegye helyi érdekli vasutai. A májusi törvényhatósági közgyűlés elhatározta volt elvben, hogy a vármegye helyi érdekli vasutait az e czélra ajánl kozott Soenderop czég által épitteti ki biztosíték letétele és megfelelő segélyezés mellett — lehetőleg egyidejűleg. Egyszersmind ugyanekkor f’elszóllittatott nevezett czég, hogy a sárréti vasútra nézve á részletes terveket, a mezöhegyes-orosháza szarvasira pedig- az előmunkálati adatokat, valamint ajánlatát a segélyezés mérvének és feltételeinek megállapithatása végett terjessze be. . A sárréti vasút részletes tervei és a mezőhegyes-orosháza-szarvasi vasnt általános tervezete, valamint mindkettőnek költségvetése benyujtatott. A sárréti vasút vonal izása és részletei már két izbeui közigazgatási bejáráson lettek elfogadva, miért is azok véglegesen megállapítottaknak tekinthetők, el- annyira, hogy -i- . ha valamely akadály közbe nem jön — az engedélyokmány ezen vasutakra nézve néhány hónapon belől valószínűleg megszerezhető lesz. A czég által felszámított költségek a következők : Ványa-Kót 40.0 kim. 1 337,965 frt. Szeghalom-F. Gyarmat 9‘2 kim. 265,207 frt. összesen 49.2 kim. 1.603,172 frt, A -Vanya-kóti vasnt kilométere 33,449 frtra, a füzes-gyarmati kilométere 28,827 frtra számíttatott,, ami átlag kilométerenként 32,584 frtot tesz ki. A mezöhegyes-orosháza szarvasi vasút az Arad-csanádi egyesült vasutak mező- hegyesi állomásából indal ki s Pitvaros, Ambrózfalva és Majláth községek keleti oldalán elhaladva, Tót-Komlós községet nyugaton kerüli meg, hol a Szárazéren megy át. Innét mindenütt közvetlen az orosházi ut nyugati oldalán halad s Oros házát ismét nyugat felől megkerülve, befut az orosházi állomásba. Fze i állomás ból a szarvasi útnál indul ki s közvetlenül mellette halad egész az u. íi. Székács dülőutig, amelynél végig menve s a Hajdú völgyön áthaladva, eljut Nagyszénásig. Szénástól Pálmatér és Kis-Szénás majorok közvetlen közelében, a szőrhalmi ut mellé tér s ennél, valamint a csabai útnál fut végig egész a szarvasi állomásba. Az egész hossz 75 0 kilométerre van téve, a költségek pedig kilométerenként 29,106 frtot, összesen 2.183,003 frtot tesznek ki. A hoszs/.elvény hiján sem a pálya elhelyezése, sem a műtárgyak meg nem ítélhetők; a vonalozás maga sikerült, amennyiben a vasút a lakottabb és termékenyebb részeket szeli át a nélkül, hogy a birtokviszonyokat lényegesen változtatná, avagy tetemes kerülőt tenne, A törvényhatósági közgyűlésnek feladata lenne már most a segélyezés mérvét és feltételeit megállapítani, még pedig egyrészt a köznnmkapénztár állásához mérten, másrészt a múlt gyűlés határozatának intentiójához képest úgy, hoiry a helyi érdekű vasutak lehetőleg egy időben építtessenek ki. A közmunkapénztár évi jövedelme az utóbbi évek tapaszialása szerint áll : Váltságdíjak ból 135,000 frt. Vámdijakból a köutakon 50,000 „ összesen 185,000 frt. Ezen évi jövedelem a közutak- é< vámokról szóló törvényjavaslat alapján mindenesetre emelkedni fog. Az évi szükséglet az eddigiek alap jáu mintegy 140,000 frt lévén, a következő 20 — 25 év alatt, amíg t. i. a vámszedés valószínűleg tartani fog — rendelkezésre álland mintegy 45,000 frt évenként. Ezen összeg kerek számban 800,000 frt kölcsönnek fedezi évi kamatait tőketörlesztéssel együtt. Ennélfogva az anyagi helyzet megengedné a nagyobb mérvű segélyezést. A lehetőleg egyidejű építkezés azonban el nem érhető, mert a Mezőhegyesszarvasi vasat ügye a sárréti' vasúiéhoz képest felette kezdetleges állapotban van. A Soenderop czég a közgyűlési' határozatnak sem tett eleget, amennyiben a kiépítésre nézve nem tett ajánlatot s a segélyezés mérvét kérvényében nem is említi meg. Sőt, miután a közgyűlési meg hivóban csakis a sárréti vasútra megszavazandó 400,000 frt van felemlítve, ama vasútvonalra segély törvényesen nem is szavazható meg. így tehát a múltkori közgyűlés azon intentiójának, hogy a közmunkapénztár nagyobb áldozatának előnyeiben lehetőleg több nagy vidék együttesen részesitessék — egyáltalában nem lehet eleget tenni ; legfeljebb a feltételek valamely pontjában lehet erre nézve közvetett, illetőleg óvó intézkedést megkisérleni. De hát a Mezőhegyes szarvasi vasút Ugye nincs is annyira előkészítve, hogy a vármegyei segélyezésről szó lehetne. A községek, nagybirtokosok mindeddig meg se kérdeztettek sem a vonalozásra, sem a hozzájárulásra nézve. Ami a múltkori elsietett határozat alapján eddig történt, az mindösszesen annyi, hogy a Soenderop és társa czég e vonalra előmunkálati engedélyt nyert. Nem lesz tehát egyéb hátra, mint. a segélyezés mérvét és megadásának feltételeit meghatározni. A sárréti vonataknái felszámított 32584 frt kilométerenkénti átlagos ár nézetűnk szerint nagyon túlzott. A helyiérdekű vas utak az utóbbi, években 12—14000 Írttal építettek ki, ahol különös nehézség nem íordult elő. A vállalkozó czég a sárréti vasútnál a hidakra maga 200000 forintot számit, ami kilométerenként mintegy 4000 frt többletet tesz ki s az igy építési költség kilométerenként 18000 frt lenne. Békésvármegye területén van az építendő 49'2 kilometer vasútitól mintegy 42’0 kilometer. 11a már most a segélyösszegeket a következőknek tételezzük fel: Békésvármegye 400000 frt B< késmegyei községek u. m. Szeghalom (45000), Körös-La- dány (26000), Vésztő (26000), Füzes Gyarmat (60000) 157000 frt összesen 557000 frt Elosztva ezen összeget 42 részre, esik egy kilométerre 13260 frt. Hozzáadva eltez az állam ált H a postaszállitásért adandó mintegy 2000 frtot. a kilométerenkénti se gelyösszeg lesz 15260 frt. Feltéve, hogy nem 18000 frt, de 20000 frt lesz a kilométerenkénti épitési költség, a vállalkozónak hozzá kell járulnia készpénzben az építéshez kilométerenként 4740 írttal, mondjuk 5000 írttal kerek számban. A kérdés az: mit kapjon vállalkozó ezen áldozatáért ? Véleményünk szerint nagyon tisztességes polgári nyereség az, ha vállalkozó kap 100 frt névértékű 5°/0-kal kamatozó s az első 30 év alatt kisorsolandó elsőbbségi kötvényeket, melyek neki 50 írtjába lesznek. Kap igy a pénzéért 10°/o kamatot s visszakapja a végén --- kétszeresen. Ennélfogva a toprészvényeken kívül kilométerenként 10000 frt áru elsőbbségi kötvény lenne kiadható, vagyis a kilométerenkénti tényleges épitési költség 26000 írtban lenne megállapítandó. Ezeken kivűl véleményünk szerint a 400000 frt megszavazása esetén a következő feltételek lennének kikötendők: 1. A sárréti vasút engedélyokmánya megszerzendő és bemutatandó 1890. január 1-ig. 2. A vasút kiépítendő 1890. végéig, a forgalomnak átadandó 1891. junius 1-ig. 3 Az engedélyokmány bemutatásakor 10°/o biztosíték adandó be készpénzben, vagy óvadékképes állampapírban, avagy 20#/o elsőbbségi kötvényekben, mely biztosíték bennmarad a sárréti vasút kiépítésén túl a mezőhegyes-orosháza-szarvasi vasat teljes kiépítéséig. 4. Bármely határidőnek 2 hóval való áthágásáért visszatartható a segélyösszegből 2°/0. A vármegye az 1890. évi szeptember hó 1-ig marad kötelezettségben a'jR.u esetre, ha az addigi feltételek nem teljesittetnuk. A vármegye teljesen kijön a kötelezettségből, ha bármely határidő 8 hónappal túlhágatik. 5. A 400000 frt kifizetése készpénzben történik és pedig: 1/4 rész a felépítmény elkészítésekor. 2/4 rész a műtanrend- őri bejárás után, az utolsó rész pedig a forgalom megnyitása után. 6. Az igazgatóság székhelye Gyula, Békésvármegye az igazgatóságba 2 tagot küld. A közgyűlésen a .szavazatjog a hozzájárulás arányában érvényesíttetik. 7. A tényleges épitési költség kilo- ueterenként 26000 frt, mely összegen túl vállalkozó az 1888. évi IV. t. ez. 10. § a értelmében semmiféle czimletet ki nem bocsáthat. 8. Az elsőbbségi kötvények árlolyama, kamatai és törlesztése, illetőleg kisorsolása, valamint ezen vasúti részvénytársaságnak idegennel való netaláni egyesítése csakis Békésvármegye által elfogadandó módozatok mellett állapítható- és történ hetik meg Ezen talán tulszigorunak látszó, de csak lehető szabatos s az anyagi érdekeket tüzetesen körvonaluzó feltételek mellett véle mén)'ünk szerint a 400000 frtnyi segély utolsó kisérletképen megadható lenne. Részünkről megvalljuk, nem bízunk abban, hogy a Öoenderop czég ezen feltételeket ekként elfogadja, s mákokat ki ne kössön ; sőt tudomásunk van arról, hogy nevezett czég igen terhes ellenlelté- telek kikötését szándékolja, ami természetesen az egész ügyet lehetetlenítené: de egyrészt a mig a jóakarat szélső határáig élmenni kötelességnek ismerjük, addig másrészt a kizsákmáuyoltatást megengedhetőnek és eltiirhetönek nem tartjuk. — Békésvármegye közönsége szabatosan akarja látni a helyzetet, melybe jut és egész ri deg valóságokban ismerni azon kötelezettségeket, melyek teljesítésére vállalkozik. És ezt tenni nem csak jog, de köte- esség is! Részünkről a vármegye vasntainak ilyetén való kiépítésében őszintén megvalljuk, hogy nem bízunk. Hogy miért nem, annak sok oka van, melyeket most és itt el nem mondhatunk; —de melyek annak idején bizonyosan nyilvánosságra fognak kerülni. Nézetünket elmondottak lapunk folyó évi májas 19 iki, 20-ik számában s azt ma is fentartjnk, A törvényhatósági közgyűlés ám ha- tározzan bölcs belátása szerint! Eme, nézetünket is tolmácsoló czikkel szemben lapunk egy barátjától vesszük ét készségesen közöljük a kővetkező czikket: Vasutat a Sárrétnek! „Ha vissza tekintünk a' legközelebb múltban lefolyt eseményekre, ha meggondoljuk azt, hogy megyénkben az elmék a vasat kérdésével már mennyit foglalkoztak, ha elgondoljuk, hogy mintegy másfél évvel ezelőtt már azt hittük, hogy midőn e sorok napvilágot látnak, a sárréti járás községei a tiszai allamvaspályával, Tót-Komlós községe pedig Orosházával össze lesz kötve, bizonyos fájdalmasan nyomó érzéssel kell constatálnunk azon tényt, hogy e kérdés nem csak hogy egy lépést nem tett előre, de hogy a szó teljes értelmében újból az elvi kérdések utalásával és eldöntésével kell foglalkoznunk s hogy a szó legvalódibb értelmében a kezdetnek nagyon is kezdetén vagyunk.“ Közel egy éve, ezen szavakkal kezdődött e lapok hasábjain egy a sárréti vasút érdekében Írott vezérczikk, s ma, egy év után ugyan ezen szavakkal kezdhetjük bátran a sárréti vasút kérdésének tárgyalását, reméljük és óhajtjuk, hogy ezúttal utóljára. Valósággal átok nehezedik e kérdésben a Sárrétre í a vármegye egész közönsége a legnagyobb érdeklődéssel és áldozatkészséggel óhajtja támogatni törekvéseit, s minden jó akarat hiába való. A vármegye nagy közönsége meghajolt az érvek súlya előtt, melyek már bőségesen lettek fejtegetve, s melyeket csak ismétlésekbe való bocsájtkozással lehetne szőnyegre hozni s a legnagyobb áldozatkészséggel szerezte meg a vasút kiépítésében az egyes vállalkozók által kívánt subventiót, 8 a vállalkozók mindannyiszor cserben hagyták, s érdemetlenné tették magukat a bizalomra, s még ez sem volt képes megingatni a vármegye jóindulatát s már-már azon az utón volt, hogy a vármegye által alakított részvény- társaság, vagy esetleg maga a vármegye épitteti ki a vasutat, mikor Soenderop és társa, e lapok hasábjain már ösmertetett javaslatát beadta a sárréti vasat kiépítésére vonatkozólag, a melynek folytán a kérdés ismét a régi mederbe tereltetett s rniut tudjuk, a vármegye közönsége elvben elfogadta e javaslatot s ma már az állandó választmány véleménye is előttünk fekszik, mely a 400,000 frt subventió megszavazását ajánlja a f. évi augusztus hó 6 ára e tárgyban összehívott rendkívüli közgyűlésnek. Mit bizonyítanak e tények ? Azt, hogy e vármegyében mindenki belátja, hogy a sárréti községeket végre- valahára ki kell emelnünk abból az elszigeteltségből, a melybe a közlekedési utak hiánya szorította, — bizonyítja azt, hogy a vármegye méltányosnak tartja, miszerint a sárréti községek is részesit- tessenek azon áldásban, a melyben a vármegye többi községei a vasút hálózat által már eddig részesítve vannak. Túl vagyunk már azon, hogy a vasút nemzetgazdasági s culturális előnyeit magyarázzuk, túl vagyunk már azon, hogy a vármegyének erkölcsi kötelessége a SnyXjapunlt mai számAlaoz fél Ív melléklet van csatolva.
