Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-05-20 / 21. szám
igéd adatott, Békésnek megengedtetik, hogy ingó és lapi ingatlan vagyonát lekötheti s felhivatik, hogy reo- kölcsőnkötvényt jóváhagyás végett bemutassa ; — megye alispánjához; M.-Berény pedig kötelez iap- tetik, hogy a kért kölcsönösszeget 1889. évi ály- költségelőirányzatába felvegye s hogy a kölcsönt még ugyanazon év alatt visszafizeese.-od A tárgysorozatban felsorolt s itt fel nem eg- említette inkább egyeseket érdeklő ügyek is elin tézést nyerve, az egész hetet igénybe vett ta •os- vaszi közgyűlés, melyen mindvégig a megye fő ha- ispánja elnökölt — szombaton, f. hó 19-én be végződött. _________ Ve rseny vagy versengés. — Reflexiók a vármegye közgyűlése után. Midőn e sorok írásához kezdettem, vé etlenségből egy előttem fekvő röpiratra te sintettem, a röpiratot a nagyváradi püspök Schlauch Lőrincz adta ki, czime: Kibékitése za egyénnek és a családnak a vallással és az államnak az egyházzal. — A röpiratot már előtt gondosan átolvastam s láttam fennkölt szellemű püspök dicséretre méltó törekvését e nehéz probléma körül; de láttam azt is, hogy ott a hol az egyik fél csak látszólagos transactiókra hajlandó, a ibékülés is csak látszólagos, hogy a harcz előbb vagy utóbb, de meg is ujul, azon különbséggel, hogy miután a harcz magát ár rég kidühöngte, a mi még hátra van az csak amolyan kicsinyes csetepaté lesz. De hát mi köze a Schlauch püspök röp- atának azon themához, melyről irni aka rok, a harczhoz, mely megvivatott, a nagy themához, mely izgalomba hozta a megyét, az érvek és ellenérvek egész arsenálját ürité ki a megyei tanácskozási terem porondján. — Oh a hasonlat igen nagy! — Hiszen a „Békésmegyei Közlöny“ már három számában foglalkozik a megyei törvényszék kérdésével, s végelemzésben a legközelebbi számban oda lyukad ki, hogy a törvényszék kérdése a szék pont kérdése leplezett alakban; — miután pedig Gyula és Csaba között a székpontiság kérdése éppen úgy megvan, mint egykor a kornak történelmét az egyház és állam suprima tiája közötti kérdés eseményei jellegezték lássuk hát már most, hogy váljon Gyula-e az egyház és Csaba az állam, vagy meg fordítva Csaba-e az egyház és Gyula az állam ? Az egyház harczát szemben az ál lammal mindig az jellegezte, hogy saját érdekein túl egyebet nem látott, a melyek jizon igen sokszor nagyon is földi érdé kék voltak, az állam küzdelmét pedig 1 jolgárok közös érdekeinek lehető megvédése jellemezte. így történt ez -változott alakban ná- unk is. — Midőn arra kellett ébrednünk logy nem az a tulajdonképem imminens veszély, hogy a törvényszék esetleg Gyű áról Csabára tétetik át, hanem azon ve- izély fenyegeti a megyét, hogy egyáltalán törvényszéke nem lesz, nézzük hogy visel cedett a két község ? Gyula városa képviselőtestülete elhatározta, hogy megyeszerte mozgalmat indit meg arra nézve, hogy a törvényszéknek a megye területén maradása biztosittassék, hogy Békésmegye a judicatura terén a testvér-törvényhatóságok iözött eddig függetlenül élvezett egyediségét el ne veszítse. Ez volt a beterjesztett inditvány alap motívuma. Azonban hogy fogták fel Csaján a kérdést, vagyis talán nem annyira Csabán, mint a „Békésmegyei Közlöny“ szerkesztőségében ? A „Békésmegyei Közlöny“ felvetette azon kérdést, hogy a területi beosztásnak mi köze az igazságszolgáltatáshoz, vigasz talt bennünket meg azzal is, hogy hány megye van, a melyiknek nincs törvényszéke s igy miért ne tartozhatnék megyénk azok közé, hiszen: juvat socios habere malorum. Kifejtette, hogy a jogszolgáltatatást kereső orosházi embernek közelebb van Szeged, a gyomainak Szolnok, a csajainak Arad, a szeghalminak Várad, ha majd a kóti vasút kiépül, sőt a megye tulérzékenykedő jelenlegi központnak, vagy mint mondá: szivének egy kis döfést is szánt, intra parenthesim odadobott nehány zóban. Éppen annyi, mintha azt mondotta : nem bánjuk mi, ha nem lesz is a megyének törvényszéke, ha egyszer az a törvényszék nem Csabán lesz, — mehet tőlünk a megye lakossága szanaszét a szél- ózsa minden irányában, ha ügye s baja van. Na hát jni ily eljárással szemben utó- ag is kénytelenek vagyunk kijelenteni: ogy a fennforgó kérdés körül ily okoskodást magunknak nem engedtünk volna meg soha, még ha gyulaiak vagyunk is, mert lékésinegyét minden tekintetben többre tartjuk hivatottnak a testvér-törvényhatósá- ok között, mintsem hogy sorsa, ha csak judicatura terén is az lehessen, mint a minő sors érte Turócz- és Árvamegyót, s a fenyegető veszélylyel szemben az a me- gyeismus, — még ha elitéli is valaki kitör belőlünk, mert mi megyénket minden tekintetben az első megyék között óhajtjuk látni. — Hogy a „Közlöny“ oly könnyű szerrel dobálja szét a megyét — igazságot keresni, lehet sajátos Ízlése a „ Közlöny“ - nek, de megyéje érdekeit ily kijelentésekkel nem szolgálta úgy, mint azt az ember a közvélemény orgánumától joggal megvárhatta. — Ezzel az ártatlan szemrehányással tartozunk; — és pedig annyival inkább, mert hiszen későbbi czikkeiben maga is azt mondja, hogy atra nézve nincs közöttünk nézeteltérés, hogy Békésmegyének törvényszékének kell lenni; ha pedig nézete ez volt akkor is, midőn czikkét irni kezdette, miért dobált bennünket már jó előre szélyel, s miért vigasztalt bennünket ismét jó előre más törvényhatóságok sorsával, melyeknek nincs törvényszékük? És most méltán vethető fel ez igazi furcsaság mellett azon kérdés: váljon melyik nagyobb furcsaság, érezni és tudni azt, hogy megyénknek törvényszékre szüksége van, de azért igy beszélni, vagy pedig az kissebb urcsaság, a mit a gyulaiak követtek el, 1 ogy a mint éreztek, úgy is beszéltek, sőt gy is tettek. Hanem persze: az az egy kis székhely kérdés, palástolva és erőszakosan elöhurczolva?! Vli úgy tudjuk, hogy székhely kérdés a megyében ma nincs s ha az csakugyan megteremne, az efféle gyanúsítások teremtenék meg. És az is bizonyos, hogy nem ajtunk múlt, hogy a megye termében neki nem gyiirkőztünk egy kis székhely kérdési dulakodásnak, mert úgy látszik az efféle beszéd után, hogy az illetők ehhez egy kis hajlamot hoztak által magukkal Csabáról. A kérdést azon tapintatosság tartotta folyton a maga medrében, melyei a tárgyalást elnöklő főispánunk vezette, ki gondosan tudta mindig mérlegelni a szavak megett rejlő érzelmeket, azok áradatának pedig egy kis nyulgáttal mindig elibe állt, nem hiába, hogy legközelebb is ő mentette meg Csabát az árvíztől, hatalmasan beletanult a bajt okozó áramlatok nem csekély ügyességet igénylő feltartóztatásának művészetébe. Azonban hát számoljunk uraim ezzel a kérdéssel is egészen tárgyilagosan és higgadtan. — Mi azzal tartjuk, hogy a fejlődésben mindig van valami végzetszerü, valami elhárithatlan, sőt kérlelhettem — Ha az van megírva uraim a sors könyvében, hogy Gyula mint község nem bir kivergődni közéletét jellemző lethargiájá- ból, ha polgárainak áldozatkészsége meg- fogyatkozik s községüknek felvirágzását és felvirágoztatását nem teszik a polgárerény egyik legfőbb feladatává, az az any- nyira nehezményelt kikerekités, mely mögött sokan a székhelyiségnek Gyula számára leendő biztositását láttak, nem fogja a székhelyiséget megvédeni számára, még ha egész Biharországot Békésmegyébe kerekítjük is bele. — És ezt jó lesz megfontolni és szivökre venni a gyulaiaknak. Megfordítva, ha Csaba fogja a fejlődés tényezőit okszerűen felhasználni, a kikerekités sem fog útjában állani, hogy egykor a megye székhelye lehessen. Addig azonban legyen jelszavunk verseny és nem versengés; verseny nem yulai vagy csabai specialis, hanem megyei közérdekeink megvédésében, mint a minő közérdek volt jelenben a törvényszék kérdése. És ne ítéljenek el önök bennünket ha mi gyulaiak, mint a székhely lakosai, magunkat épen székhelyiségünkből kifolyólag a megye egyetemével szemben erre erkölcsileg kötelezetteknek éreztük. — De hogy Csaba nem támogatott bennünket úgy a mint kell vala és vártuk, azt bizonyítja, hogy az emberek — ott még nem ébredtek tudatára annak, mert még nem a székhelyen laknak, hogy a székhely s annak minden lakosa mivel tartozik megyéjének, s a szék- elyiség mire kötelezi. Az 1888. és 1889-ik évekre megállapított III-ik osztályú kereseti-adó téte- ekre hozott általános jövedelmi pót-adókirovás az 1883-ik évi XLIV-ik t. ez. 16- k §-a alapján a városi adóhivatal helyiségében f. évi május hó 20-tól 21-ig köz- személére kitéve tartatik. Gyulán, 1888. május 19-én. Dobay János, polgármester. Folytatás a mellékleten. neki ban, Endréd községének az elöljárók, se éslés kezelő és szolga személyzet fizetése és n tar-Jdijjairól alkotott s bemutatott községi szabályi' ily-Ideietek — jóváhagyási záradékkal elláttattak; ón,(nem különben Bán falva községének a n an,(számosok megadóztatásáról bemutatott szabi ar-|rendelet is. )enj Kétegyháza községében egy II m- jegyzői állás rendszeresítésére az engedély nr de I adatott. 01’- B.-Csaba, — M.-Berény, Szeghalom és Or e’(háza községek — adásvételi ügyében a jóvál laT|gyás megadatott, pM Cs orvás község kérelme figyelembe jj pjhető nem volt mert a település czimén befő fe jösszegek nem a szegényi pénztárt, de a közpét ^gitárt illetik. y Endréd község képviselő testületé áll jj la vármegyei közgyűlésekre beutazó bizottsé gj I tagok részére utazási költségek kiszolgáltatá (iránt hozott határozat — K,1 a u s z Lázár felle - Ibezésének figyelembe vétele mellett, — jóvá ne hagyatott. I K.-Tarcsa község elöljáróságának a gyár 1 (pénztár tartalék alapjából 13 frt 76 kr. kiuta rj|ványozása — jóváhagyása végett felterjesztesst a|a belügyminiszterhez. ,n| A szeghalmi főszolgabírói laknál a múlt é' miiben eszközölt javítási 197 frt 28 kri költségekr Ibemutatott számadás jóváhagyatik. it I Doboz község elöljáróságra által kiállító i-lbizonylat jóváhagyatik. i| Szathmá r-N é m e t i sz. kir. város i'lárvizvédelmi- és segélyzö-bizottságának — se ölgélynyujtás iránti megkeresése — alap hiány (miatt, egyszerűen tudomásul vétetett. A vakok budapesti országos intézete javár la tett alapitványi-levál 3 példányban leendő ki elállítása elrendeltetik s jóváhagyási záradékka (leendő ellátás végett fel a vallás- és közoktatás '(ügyi miniszterhez. J A sárréti vasút ügyében Kállay Bén Jszeghalmi birtokos által beadott felebbezés mel nézésével, Szegbalom község képviselőtestületé jnek 1888-ik évi február hó 2-án 12. sz. a. hozot ’(határozata indokainál fogva helybenhagyatik. l| Harsányi Sándor és társai Orosháza llelkészek által, törvényhatósági pót-adók aló (felmentetéseik iránt beadott kérelmüknek heb (nem adatott. Otterburg Antal frankfurti bankigazgatónak |mint a k i s u j s z á 1 1 á s-g y o m a i vasú (engedélyesének, 40,000 forint segélyösszeg ol] (feltétel alatt szavaztatik meg, ha vállalkozók i |vasútépítéshez legkésőbb 1888. év folyama alatt (hozzáfognak s azt az 1889. év folyama alatt £ (forgalomnak által is adják. A vármegyei közkórházi állandó bizottság (azon előtorjesztésére, miszerint a vármegyei közikórház kibővítése szükséges — a közgyűlés fel- |hívja a bizottságot, hegy a czélbavett és szükségesnek mutatkozó kibővítési építkezések tervezetét és költségvetését ide mutassa be; — ezzel kapcsolatosan vétetett elő azon önálló indítvány, hogy a vármegyei közkórbázban a betegek ápolására irgalmas nővérek alkalmaztatnának, — de még a fentebb jelzett kibővítés meg nem történik, addig ezen indítvány érdemlegesen nem tárgyalható. A járási töszolgabirák tüzifa-átalánja 60— 60 forintban lett felemelten megállapítva. P.-S z.-T o r n y a községében — mielőtt az irnoki állomás rendszeresítése kimondatnék, — felhivatik a járási főszolgabíró, hogy a puszta- szent-tornyai községi jegyző munkaköréről tegyen tüzetes jelentést. Gyula városa — úgynevezett „S ó h á z“ vételére a törvényhatósági jóváhagyás megadatott. K ö t ő 8-T a r c s a község és a hosszú- foki ármentesitő-társulat között létrejött kisajátítási egyezség jóváhagyatott. Mez ő-B erény községének az árvatári tartalék - alap 1887. évi állami és községi 121 frt 41 kr. adójának az árvatári tartalék-alapból leendő kiutalváoyozására az engedély megadatott, úgyszintén Mező-Berényhen 691 frt 50 kr. be- hajthatlannak bizonyult községi adóhátralék töröltetett. G y o m a községének pótköltségvetése 1135 frt 16 krral jóváhagyatott, ugyszinte Öcsöd községe által beterjesztett pótköltségvetés is. A megyei főjegyző és a m. tiszti főügyész részére 200—200 forint évi dijjazás mellett egy- egy tiszti hajdúi állás rendszeresítése határoztad k. A központi, csabai, békési, herényi, gyomai, orosházi és szeghalmi 1887. évi gyámpénztári mérlegek jóváhagyattak. Scbvarcz Sámuel békési regalebér- lőnek fogyasztási-adókezelés ügyében beadott fe- lebbezése, illetékességből a debreczeni m. kir. pénzügyigazgatósághoz áttétetni határoztatik. Kaisch Ágoston házvétel iránt benyújtott kérvénye figyelembe vehető nem volt. A Szeghalom községi árvatári- és közpénztári tartozások befizetésére kért 3 évi időhaladék nem adatik meg. hanem a fent említett tartozások szigorú behajtása elrendeltetik. Kígyós községében 750 frt évi fizetés, 20 kr. nappali és 40 kr. éjjeli látogatási dijj mellett — miután az uradalmi orvos községi orvosi állásáról lemondott — egy községi orvosi állomás rendszeresítését kimondó képviselőtestületi határozatra a jóváhagyás megadatott. C s o r v á s községe és özvegy Rácz Li- pótné 8 gyermekei között létrejött adás-vételi szerződés jóváhagyatott. Békésen a helypénzszedés felemeléséhez a bizottság jóváhagyását megadja. Árvízvédelmi költségek fedezhetésére B é k é- 8 6 n 20,000 frt, I M.-B erényben 6934 frt 50 kr.-nyi kölcsön felvehetésére az engedély megA közmunka- és közlekedési miniszterei rendelete a közúti közlekedésnek a hidakon kompokon közbiztossági érdekben leondő fennti tása tárgyában fennálló rendelet végrehajtása föl tán felmerülő költségek ki által s mily módc illetőleg mely alapból való fedezése tárgyába — szinte e miniszternek rendelete az út feonta tási költség-előirányzat megállapítása ügyéb tárgyaltatván, — felhivatik a megyebeli állar építészeti hivatal, hogy ez ügyben szabályreDd leti javaslatát mielőbb terjessze be, — s az o szággyüléshez egy felirat intézése határoztatik < — hogy bár a közigazgatási tisztviselők, szolgi személyzet s útfelügyelőknek szint oly szolgála kötelességük van, mint az államiaknak, — még — a miniszter határozott rendeletének eleg< teendő, a közigazgatási tisztviselők, szolga-sz< mélyzet és útfelügyelők közmunka-kötelesség iránt a szükséges lépések megtétettek, — a miéi is újólag kéri a megye közönsége, az országgyii lést, hogy a közmunka-ügyet törvény által mini előbb szabályozza. Budapest fővárosának „Budavár visszavivá sának 200-ik évfordulója alkalmából rendezet ünnepélyekre“ kiadott s a közönségnek leküldöt emlék-érem, — Szeged város újjá szervezése al kaiméból kiadott s jelenleg a vármegyei pénztár tisztség által őrzött emlék-éremmel együtt, i békésmegyei muzeum-igazgatóságboz, a muzembai leendő elhelyezés és megőrzés végett megküldetr. határoztatik. A vármegyei pénztárak és alapok, valamint a községi pénztárak és alapok, továbbá a községek gyámpénztári számadásaik jóváhagyattak: ugyszinte a vármegyei házi pénztárból, nemkülönben a m. közmunka-alapból — a legközelebb múlt rendes közgyűlés óta felmerült s foganatosított egyes kiadások a közgyűlés állal jóvá hagyattak. Az Orosháza és Tó t-K omlós községek között Popper István vállalkozó által létesíteni szándékolt helyi érdekű vasút segélyezése tárgyában, a benyújtott küldöttségi jelentéshez képest, a 60,000 forint kölcsön felvételére az engedély megadatik, azzal, hogy annak idején a kölcsönről szóló kötvény ide bemutatandó lesz. Móricz Pál és társai budapesti lakosok által, a sárréti vasút vonalnak Dévaványá- nál a gyomai kisújszállási vasúti vonalba leendő bekötése iránt benyújtott kérvényének, a vármegye közönsége helyt nem adhatott, hanem e tárgyban 4/87. b.-gy. számú reedkivüli határozatát változatlanul fenntarthatja. Csaba községében létesíteni szándékolt| lóvonatu vasút építési engedély — Vidovszki János és érdektársai folytán kérelme egy év/el| meghoszszabbittatik. Gyulaváros képviselö-testülete által, árvíz-1 védelmi költségek fedezésére, valamely várme-| gyei alapból előlegezni kért 5500 frt kölcsönre j az engedély megadatott betáblázás mellőzésével,| pótadóval leendő biztosítás mellett, — mely köl- csönnek folyóvá tételére a megye alispánja fel-1 hatalmaztatok. Csaba község képviselő közgyűlésének | árvízvédelmi költségek fedezésére szükséges 18000| irt kölcsönnek, a község szabályozási és katona] elszállásolási pénztárkészletéből felvehetése iránt r hozott határozata jóvá hagyatik azzal, hogy a|' kölcsönt felveheti 5 °/0 kamat mellett. Gyulán a másadik orvosi állás rendsze-]' resitésére az engedély megadatott, azzal, hogy a| gyulavárosi orvosok munka-köréről alkotott szar bályzat, a következőleg pótoltassék; „ha az or-| vosi állomások valamelyike üresedésbejönne vagyji bármi okból az orvosok bármelyike, hivatalos]I teendői ellátásában akadályoztatnék, az állás be-n töltéséig, illetve az akadály elmúltáig, a másik h orvos az összes t. orvosi teendőket az egész város | területén végezni köteles.“ h A vésztő - m.-b erényi közlekedési |< útvonalnak a vármegyei úthálózatba leendő fel-| vétele iránti ügyben — mielőtt érdemleges hatá-|l rozat hozatnék, — valamint a békési járási fő-|j szolgabirónak azon indítványára, mely szerint a| gyula-békési vármegyei útnak a vészéi-h hídtól a Gerlapóstelek irányában Békésig vonuló|i szakaszát, nemkülönben a doboz-vésztői várme-|| gyei utat a vármegyei úthálózatból töröltetni, s aj ( gyula-békési utat a gyula-dobozi útból kiindulva 1 a dobozi hídtól az alsó-fehér-körösi ármentesitő|i öblözet töltésére, vagy a töltés aljába készítendői padkára áthelyezni s a békés-vésztői utat a vár-1£ megyei utak sorába felvétetni indítványozza, — j mint a közmunka-ügyekkel foglalkozó közigazga-| tási bizottsághoz — mindkét ügy javaslattételi végett áttétetik, — melyek alapján, egy re n d-|* kívüli közgyűlésen fog érdemleges]! határozat hozatni. | G y o m a község képviselő testületé által—|c uj községháza építési ügyben benyújtott adás- L vételi szerződés jóváhagyatik, — köteles lévén | Gyoma községe a vételár honnan leendő fedezé-n sere nézve a törvényhatóság engedélyét utólago- | san kikérni, — valamint az újonnan építendő 1 községháza tervezetét és költségvetését megvizs-r gálás és jóváhagyás végett annak idején beter- , jeszteni. | >< A községek heti vásárjain a szűk-1 séghez képest idegen iparosok által is bizonyos k czikkek árusítására vonatkozólag alkotandó sza i bályrendelet ügyében mielőtt érdemleges intézke-|l dés tétetnék a járási főszolgabirák utján a me-| gyebeli községek felhivandók, hogy azon ipar-1S ágakat, melyeket heti vásárokon idegen iparosok] i által is árusithatóknak, tartoznak határozottan ne- \ vezzék meg, s erről szóló jelentéseiket a vármegyén alispánjához terjesszék be. h A huskimérés tárgyában alkotott | megyei szabályrendelet tilalmat tartalmazó 6-ik t §-a — miután hasonló tilalmazás a szomszédos |s törvényhatóságoknál sincs gyakorlatba — a szabályrendeletből töröltetik. |l Uj-Kigyós községnek szegény alap léte-| sitése tárgyában — Nagy-Szénás községnek|; települési dijakról szerkesztett szabályzat tárgya- 'i
