Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-05-20 / 21. szám
Melléklet a „Békés“ 21-ik számához. Az 1883. évi XLIV. t. ez. 16-ik §-a alapján az 1888-ik évre megállapított nyilvános számadásra kötelezett vállalati és társulati adótételek után kirótt általános jövedelmi pótadót feltüntető lajstrom folyó évi május hó 21—22 én a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tar tátik. Gyulán, 1888. május hó 19-én. Dobay János, ________ polgármester. Tö rvényszék és vármegye kikerekitése. A vármegye közgyűlésének Terényi Lajos már ismertetett indítványára vonatkozó nagyfon- tosságu határozatát az ügy kitűnő érdekességénél és nagy horderejénél fogva szószerint közöljük a következőkben: Tárgyaltatott Terényi Lajos Békésvármegye h. főjegyzőjének 1888. év május hó 6-áról kelt s május hó 9-én benyújtott nagyfontosságu és nagy gonddal megokolt indítványa, a b.-gyulai első folyamodásu kir. törvényszéknek a vármegyében leendő állandósítása, és a vármegyének egynémely idegen vármegyebeli szomszéd községgel leendő kikerekitése iránt a m. kir. kormányhoz intézendő felirat tárgyában. Olvastatott az állandó választmány ide vonatkozó véleménye. A m.' kir. kormánynak az országgyűlés képviselőháza elé, a törvényszékek székhelyei- nék végleges megállapítása tárgyában az 1885. évi Il-ik t. ez. 1-ső §-a értelmében már a közel jövőben törvényjavaslatot kell vén benyújtania, a tett indítványban kifejezést nyert a kormány, illetve annak az igazságügyeit képviselő miniszter ur által alkalmilag hangoztatott oly irányú nyilatkozata által, hogy a megszüntetendő törvényszékek közzé a b.-gyulai kir. törvényszék felvételének lehetősége kizárva nincs, a vármegye közönsége indíttatva érzi magát, hogy ezen, a vármegye közönségére felette sérelmes szándék élejtése czéljából már előzetesen is fel- terjesztéssel éljen. Mert mig egyrészt általános óhaj de jogos követelmény is, hogy vármegyénk mindazon tényezőkkel bírhasson, a melyeket polgárainak kiválóbb érdekei megkívánnak, hogy fejlődésében minden téren elősegittessék, hogy izmosodjék s hogy a történetével egybe forrott jogait né veszthesse, de sőt azokat gyarapithassa, s miután maga a legmagasabb igazságszolgáltatási szempontokból is kívánatos, hogy az olcsó, jó és könnyen hozzáférhető legyen, miután köztudomású, hogy Békésvármegye egyike az országban azon vármegyéknek, hol a népben az erkölcsi érzet kifejlett, hol a nép ennélfogva az igazságszolgáltatást mintegy ellenőrzi; — addig másrészről tekintvé, hogy a 'b.-gyulai m. kir. első folyamodásu törvényszék az országban lévő 66’ törvényszék között a területi nagyságot illetőleg a 43-ik, mig a törvényszékek terület körén levő lakosság számát tekintve, a 24 ik helyen áll. Tekintve, hogy a területkor csekélysége, mint magában álló indok figyelembe nem vehető, mert valamely hatóság fennállásának jogosultsága és szükségessége nem kopár területet, de a jogviszonyok változatosságát maga után vonó nagyobb lélekszámot is követel, tekintve, hogy a gyors és pontos igazságszolgáltatásra az ellenőrködés akadálytalan gyakor lására s a polgároknak a hatóságokkal való közvetlen érintkezésére sokkal előnyösebb, hogy kisebb terület-körön élő nagyobb számú közönség nyújthassa az anyagot a jogszolgáltatásra, a b.-gyulai kir. törvényszéknek a népességhez viszonyítva aránylag kisebb területe annak nem feloszlatása okát, de sőt fennmaradása el nem vitatható szükségességét állapítja meg. A b.-gyulai kir. első folyamodásu törvényszék ügyforgalmát összehasonlítva az országban lévő többi törvényszékek ügyforgalmával, kitűnik, hogy 32 törvényszék van, hol a polgári perek beadvány száma kevesebb, mint a békésgyulai kir. törvényszéknél, bűnügyi ügyforgalmát tekintve, jóllehet, hogy csakis 9 törvényszék van, hol az e tekintetbeni ügyforgalom kevesebb, de ez mig egyrészt a jó és megbízható igazságszolgáltatás, addig másrészről népünk magasabb értelme és nemesebb erkölcse mellett tanúskodik; — hogy telekkönyvi ügyforgalmát tekintve, csakis 6 törvényszék van, hol az ügyforgalom kevesebb : abban leli okát hogy e törvényszék területén szervezett 6 kir. járás- bíróság közzül 5 telekkönyvi ügyekben birói hatósággal lett az érdekelt községeknek jelentékeny pénzbeli áldozata mellett successive felruházva, a mi szintén népünk magasabb értelmiségének, a közönség érdekeinek előmozdítása, az igazságszolgáltatás könnyebbé tételére irányuló törekvés s ama jogos követelése mellett érvel, hogy a vármegye törvényszékkel lát- tassék el, nem pedig, hogy eme áldozattal járó tényük fegyver gyanánt használtassák fel ellenük, hogy polgári kötelességeiknek megterheltetűsükkel járó szükséges teljesítése őket vár- megyéjük érdeke és hagyományos szokásaik ellenére oda kényszerítse, miként családi, gazdasági és kereskedelmi összeköttetéseiken kivül eső városokban kelljen peres ügyeik keresésében és elintézésében fáradozniok. Továbbá tekintetbe véve, hogy 27 törvényszék területén van kevesebb járásbíróság szervezve mint a b.-gyulai törvényszék területén és 6 törvényszék területén ugyanannyi, mint a b.-gyulai kir. törvényszék területén, és hogy a szomszédos törvényszékek területén 7—9-ig változik a járásbíróságok száma, a gyulai kir. törvényszék feloszlatásával pedig ezen szomszédos törvényszékek területén a járásbíróságok száma lényegesen szaporodnék, már pedig a járásbíróságok helyes igazságügyi administratiója, illetve az azok feletti kellő ellenőrködhetés megköveteli, hogy egyes törvényszékek területén minél kevesebb számmal legyenek, ne pedig az igazságszolgáltatás rovására szaporittassanak. Tekintve, hogy 40 törvényszéknél kevesebb az elnöki ügyforgalom, mint a b.-gyulai kir. törvényszéknél, a mi egyik és fő tényezője annak, hogy a b.-gyulai kir. törvényszék úgy a helyes és jó, mint a gyors igazságszolgáltatás terén az ország törvényszékei között az elsők között foglal helyet. Tekintve, hogy Békésvármegye közönsége által évenként pontosan fizetni szokott 1.850,000 frt állami egyenes adóból a törvényszék fenntartásával járó kapcsolatos költségek sokszorosan fedeztetnek s adófizetés tekintetében a vármegyék között a 14-ik helyet foglalja el. Tekintve, hogy Békés vármegyében a helyes közigazgatás, a népnevelés érdekében pótadó czimén minden egyes lélekre 1 frt 6 kr, esik úgy, hogy e tekintetben a vármegyék közt a 4-ik, ki szellemi ereje a helyes közigazgatás fejlesztésére s igy közvetve az állam megizmosodása érdekében legtöbbet áldoz. Yégül tekintve, hogy a b.-gyulai kir. törvényszéknek megszüntetése által a kormány megtakarítási politikát sem követend, mert a b.-gyulai kir. törvényszék által végzett ügyeket bárhol is végezni kell, s ezen ügyek végzésére az itt meglevő munkaerő bárhol is megkívántaim fog — az indítvány elfogadása mellett az állandó választmány véleményével megegyezőleg — a helyes, jó és könnyen hozzáférhető igazságszolgáltatás érdekében, a történeti múlttal egybeforrott jogos követelmény, a statisztika kérlélhetlen s megczáfolhatlan adatai és Békésvármegye közönsége által az állammal szemben teljesített kötelezettségei figyelembe vétele mellett a nagyméltóságu m. kir. kormány elnökéhez, valamint a m. kir. igazságügyi miniszter úrhoz, a b.-gyulai kir. törvényszéknek e vármegyében leendő állandósítása iránt indokolt felterjesztés intéztetni határoztatik. Békésvármegyének némely idegen vármegyebeli szomszéd községekkel, navezetesen Aradvármegyéből : Gyula-Yarsánd, Nagy-Pél, Ottlaka, Medgyes-Bodzás, Bánkút és Almás- Kamarás, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből : Déva-Ványa községekkel, e vármegyének természeti viszonyaira, a jogszolgáltatás követelte érdekekre való tekintettel leendő megnagyobbi- tása, illetve kikerekitése iránt tett indítvány, tekintve, hogy a nevezett aradmegyei községek e vármegye székvárosa, B.-Gyulához 1—2 mért- földnyi távolságra vannak, s igy B.-Gyulán úgy a vármegyei hatóságot, mint árvaszéküket, járásbíróságukat, a főszolgabírói hatóságot és adóhivatalukat feltalálnák, holott e helyett azon visszás helyzetben vannak, hogy vármegyei hátóságuk, törvényszékük és árvaszékük a tőlük 6—7 mértföldnyire fekvő Aradon, járásbíróságuk, adóhivataluk a tőlük 2—3’/2 mértföldnyi távolságra fekvő Kis-Jenőn, főszolgabírói hatóságuk az 1—1'/2 mértföldnyi távolságra fekvő Eleken, tehát hatóságuk nemcsak hogy sokka* távolabb, hanem megosztva 3 irányban terjednek szét. De eltekintve a helyes igazgatás érdekében itt felhozottaktól, a községeknek e vármegyéhez leendő csatolását még a vízügyi szempontok is megkövetelik. Mert a Fehér-Körös halpartján esetleg kiözönlő árvizek, nemkülönben az ennek völgyében lévő nagymennyiségű csapadék vizek ellenében Békés vármegyének védvonalát a Csohos- ér balpartja képezi, mely part fenntartása úgy az érdekelt községek, valamint Békésvármegye érdekeivel teljesen egybe lévén forrva, múlhatatlanul megkivántatik, hogy annak védelme Békésvármegye hatósági felügyelete alatt gyakoroltassák. E vármegye által három részről határolt földöblében mélyen benyújtva fekvő Dóva-Yánya községének a sokkal ezéiirányosabb és köny- nyebb közigazgatáson kivül e vármegyéhez leendő csatolását vízügyi szempontok is szintén kívánatossá teszik, miként azt az eddigi árvíz- viszonyok is beigazolták, — ugyanis nem lenne azon visszás helyzetben, hogy vizvédekezisei körül e vármegyebeli, reá idegen hatósággal karöltve s arra utalva járjon el j — ugyanazért a nevezett községeknek e vármegyéhez leendő csatoltatása iránt, amennyiben ezen községeknek a vármegyéhez leendő csatolása a helyes állami s az ebben sokféle alakzatban nyilvánuló igazgatás megteremtése és az ide csatolandó részek polgári jogos érdekeinek kielégítése követelte szükséges intézkedés, a nagyméltóságu m. kir. kormány elnökéhez, valamint a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz indokolt felterjesztés intézendő, s mindkét rendbeli felterjesztés benyújtásával Jancsovics Pál, Békésvármegye alispánja, kir. tanássos elnöklete alatt: Szeberényi Gusztáv, Göndöcs Benedek, Schiffner Ede, Haan Lajos, Terényi Lajos, Dr. Kovács István, Keller Imre, Fábry Károly, Dr. Hajnal István, Hoffmann Mihály és Jantsovits Emil vármegye bizottsági tagokból álló küldöttség bizatik, illetve kéretik fel. PMKŐSD. A bonuan az emberiség legszentebb eszméit merité, a hol van forrása ma is annyi magasztos és szent ügynek, a kér. sgyház megalapitása egy ily napon lett )evégzett ténynyé, a melynek kiszámithat- an gazdag eredménye ma is fent van és melegit az emberiség jobb részének lelki világán, mint a jótékony napfény özöne tájékainkon. Csodás volt az az első pünkösd, mely alapjává lett az Isten országának e földön, -leszállóit a szentelő lélek a tanítványokra, rik remegés között vártak mesterük ígéretének beteljesülésére. Kicsiny hajlék fogadé őket magába, mely csak arra enged sövetkeztetnünk, hogy kicsiny kezdetből nagy, világraható események nőnek ki. Vájjon ki gondolta volna, hogy ama 12 tanítvány működése folytán idővel oly terebélyessé lesz az általuk ültetett fa, hogy annak árnyékában milliónyi lelkek élvezzék egykoron a lelki béke áldásait, még akkor is, midőn a természeti világban a vihar tombol, az emberi rossz akarat dúl, az önkény erőszakosságot-erőszakosságra halmoz? A lélek tüze, mely akkor kiégette a tanitványok kebelmélyén a földisalak nemtelen indulatait s eszközölte, hogy csak az örök életnek ügyéért szóljanak ajkaik, hevüljenek gondolataik, dobbanjanak meg sziveik, csodás hatással volt, rajtuk átmenve, az akkori világ népeire minden kétség né - kül. Alakult egy földi hadsereg, mely nem fegyverekkel küzdött, melyek nyomain vér szivárog s gyakran halálos seb tátong, nem a mindenható pénz erejével, segélyével aratta nagyszerű diadalait; de a meggyőződés bittüzének a lelkek számára oda- kölcsönzött erejével hatott, tett és munkált csak azért, hogy a nagy mindenség vég- hetetlen nagyurának akaratát terjessze, parancsait megismertesse s tudománya szentvoltát minden más felett becsültté, kedvessé, legdrágább vagyonná tegye. A hadsereg vezénylői koronként elhullanak a sereggel együtt az enyészet kér- lelhetlen nagy törvényének kivételt nem ismerő volta, súlya és ereje alatt; azonban akkor már újabb vezénylők és hadsereg születnek s haladnak az elhullottak nyomain. Mert a hadsereg lelki erejének forrása nem itt a változó élet völgyein csergedez, hanem ott ama romolhatlan élet kiesebb tájékain, onuan vesz koronként tápot, elevenséget, éltető lelket annak kegyelméből, ki rendithetlen hatalommal bir és országol mindeneken. Fegyvert ma is tűz, mely erőt keleszt magából, a hit és bizalom Phoenixét, mely égfelé emelkedni, röpülni tanítja az emberiséget; hogy ha e földön nemtelenség, bosszú, viszály, egyenetlenség űzik vészes játékaikat, lesznek üres keb- lüekké az anyagi földi lakók, sivárrá, kiégetté a kebel szent helye a szív: ujulást vegyen újra nem abból, a mi porból való, múlandó, tehát a mely ideig-óráig tart, hanem a mi örökéletü, hatású és erejű, mennyei származású, a lélek tüzéből. Lerontották hitedet az emberektől emelt átkos válaszfalak a jobb jövőt illetőleg és te földiekhez fordulsz pillanatnyi kárpótlásért? Megcsalták lelkedet talán nem kellő alapra helyezett reménységed bizalomvárai? Elhidegitettek tőled minden emberi kebelt talán kiszámított rosszakarattal, csak azért, hogy eddig boldognak láttak s szeretnének az ellenkezőnek is látni irigyeid? Kifárasztottak talán egészen a vergődésig a haszonlesők, kik küzdelmeid gyümölcseit eltették, abból meggazdagodtak s tenszárnyai- dat is egészen megszegni próbálták? Vagy épen keserűséggel illettek téged még tulajdon barátaid is annyira, hogy most már nem ismered a küzdelmet, hasztalannak mondod a törekvést és minden jóakaratot, mely terem az ég alatt? Menj, menj és láss az Ur beszédének íallgatására vezető utón, ott azt hirdetik neked: nem erővel, nem hatalommal, hanem az én lelkem által nyér erőt és életet úgy az anyaszentegyház, mint annak minden tagja, a ki hiszen az emberiség szeut ügyének örök czélu rendeltetésében; építsd fel tehát hitednek lerombolt templomát ama hit füzével, mely egy ily alka- ommal megalapította, ellenséges kereszttüzek gátló akadályai közepette is az Isten országát e földön, a melyenek te is egyik tagja vagy, elhivattatván eleve az által, ki lett mindeneknek váltságul, kiben a kik hisznek, nem halnak meg, el sem vesznek,- de sőt örökké élnek. Fogadj békességet és jó akaratot az emberek iránt szivedbe, szeretetet felebarátaid iránt, amely még ellenségeidre is kiterjedjen! Ebben álljon a te nagy méltóságod, pünkösdi ünnepszentelésed ! Mint nagy bajnoktársad Pál apostol mondá vala: „a mi vitézkedésünknek — rarezunknak — fegyverei nem testiek, hanem az Isten ereje által erősek a nagy erősségeknek — minden bajnoknak — lerontására! A kér. egyháznak, a melyhez te is tartozol, voltaképen egy háznépnek, egy családnak kellene lenni, gondold meg mit érnek a családi életet illetőleg e világnak minden pénze, dicsősége és hatalma, szeretet nélkül? Oh alapitsd meg, ha még mellőzted volna addig, kebledben ama szentegyházat, melyben a szeretet légyen az igehirdető, hit és remény legyenek benne a koronként imára hivó harangok, a nemes, jóra kész indulatok az igének áhitatos hallgatói, kiket elküldvén, tanítsanak mindeneket az Istennek félelmére, a melyről írva van: timor dei initium est sapientiae omnis, melyet az evagyéliom lapjai ezen szavakban adnak vissza: légy hiv mind halálig s neked adom az életnek koronáját! _________ Rácz János. Hí rek. Boldog pünkösdi ünnepeket kívánunk lapunk tisztelt olvasóinak. A vármegye tavaszi közgyűlése f. hó I4-én vette kezdetét és tegnap fejeztetett be. Mint előrelátható volt, az érdeklődés csupán a két első napon nyilvánult, azután egynéhány ügybuzgó bizottsági tagon kivül csupán a megyei tisztikar vett részt a tanácskozásokban. A közgyűlés legfontosabb s legérdekesebb tanácskozási tárgya volt a Terényi Lajos főjegyző által a b.-gyulai törvényszéknek e vármegyében leendő állandósi- sitása és a vármegye kikerekitése iránt beadott és lapunkban egész terjedelmében közölt és méltatott indítványa, melyet a törvényhatósági bizott- ág az állandó választmány javaslatának megfelelő- leg hosszas, beható vita után magáévá tett. A hozott határozatot — az ügy fontosságánál fogva — egész terjedelmében közöljük. Nagyobb vitát provokált még első napon az alispáni jelen t é s bői kifolyólag a vizszabályozás és ezzel kapcsolatban a belvizek levezetésének kérdése. Következő napon történt a tisztviselők választása. A bizottság ez alkalommal is igazolta méltányossági 8 igazságszerető érzületét, amennyiben a választás eredménye teljesen megfelel ama hagyományoknak amelyet a vármegye közönsége ed- digelé dicséretesen ápolt. Megválasztattak és pedig egyhangú felkiáltással és lelkes éljenzéssél Terényi Lajos, főjegyzőnek, Kövér László,- a gyulai járás föszolgabirájának és A m b r u s Sándor ugyancsak a gyulai járásba szolgabirónak. Az uj tisztviselők nyomban a választás után letették az esküt a közgyűlés színe előtt. A 1 ó vizsgálati dijak eltörlése csaknem két órai vitát idézett elő, ugyancsak hosszú tanácskozásra nyújtott anyagot Jantsovits Pál békési járási főszolgabírónak lapunkban szintén közölt fontos indítványa a gyula-békési országúinak áthelyezése s a megyei úthálózat más vonalaira vonatkozólag. Megemlítjük még, hogy a közkórház kibővítése elvben elfogadtatott, egyebekre nézve pedig utaljuk a szives olvasót a lapunk más helyén közölt terjedelmes tudósításra, mely az egész tárgysorozat mily irányban történt elintézését tartalmazza. A közgyűlésen mindvégig B e 1 i c z e y István főispán elnökölt és tőle megszokott páratlan tapintatával és tárgy ismerettel vezette a tanácskozásokat. Az alsó-fehér-körösi ármentesitő öblőzet folyó hó 22-én délelőtt 10 órakor közgyűlést, ezt megelőzőleg ngyanaz nap délelőtt 10 órakor v á- lasz tmányi ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. A közmunka s közlekedésügyi minisztérium által jóváhagyott 1888. költségelőirányzat előterjesztése s pótköltségvetés iránti intézkedés. 2. Mozey Lajos Békés városa képviselőjének az alapszabályok módosítása iránti indítványa. 3. Gregersen G. válalkozónak a Békés feletti part- kivágásra1' vonatkozó s kiegyenlítés vegett a közmunka s közlekedésügyi minisztérium által leküldött számlája. 4. Időközileg Detán érkező tárgyak.
