Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-05-13 / 20. szám
20-ik szám Gyula, 1888. május 13-án VII. évfolyam. f-------------------^ Sz erkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre............5 írt — kr. Fé lévre .............2 „ 50 „ Évnegyedre ....«» 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászaid hetilap. MEGJELENIK MINDÉIT VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDr. Bod-Oüsy Zoltán. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyllttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. F. Váczi-utcza 9. $z. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váezi-utcza 11. sz. Eckstein Berndt fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon A vármegye tavaszi közgyűlése. Időszerű volna talán a rendes közgyűlés előtt felsorolni azokat a hiányokat, a melyekben a vármegyék általában bővelkednek ; fel lehetne hozni és be lehetne bizonyítani, hogy biz ez tulajdonképen nem is önkormányzat, a mit a mi önkormányzati testeink cselekesznek, hasábokat lehetne Írni arról az irtóztató időpazarlásról, a melylyel a százféle bizottságok lemorzsolják az ügydarabokat; méltán fel lehetne jajdulni az óriási közöny miatt, a melynek következtében a vármegye közgyűlései kizárólag a tisztviselők jelenlétében tartatnak, le lehetne leplezni a választási üzelmeket s az önérzetet mélyen sértő szavazatkoldulást, mely a választási rendszerrel jár s mely egyik legszégyenteljesebb oszlopa annak a düledező épületnek, melyet ma már csak az az érdem tart fenn, hogy hazánk alkotmánya védelmében üttettek rajta a rések, melyek az összeroskadáshoz vezetnek, mert a nemzet mindég félt uj téglát rakni ez épületbe, mely — hogy a hasonlatnál megmaradjunk — a mennyire kellemes látványt nyújt régészeti szempontból, annyira nem felel meg a modern Ízlésnek, s annyira kényelmetlen egy jó köz- igazgatás megteremtése szempontjából. De ezúttal nem czélunk recriminati- ókba bocsájtkozni, más alkalomra tartjuk fenn állitásaink igazolását, melyeknek igazsága már ma holnap úgy is köztudat kell hogy legyen, s igy a gyorsan meg nem változtatható helyzetben csupán nehány fontos kérdésre szorítkozunk, a melylyel vármegyénk közgyűlése foglalkozni fog. Az első ezek közül a megüresedett tisztviselői állások betöltése. Minket ennél a kérdésnél nem vezet személyes érdek s igy bátran kimondhatjuk meggyőződésünket, a melyben azt hisszük a vármegye nagy közönsége is osztozik. Akár választás, akár kinevezés utján töltetik is be valamely állás, első kellék az, hogy a tisztviselőknek a kik feladatuknak megfelelnek, mód nyujtassék az előhala- dásra, mert ez képezi azt a jutalmat, a mely a csekély javadalmazásu tisztviselőben az ambitiót felkelti s a közérdek javára teendő szolgálatokra serkenti; a jog az előléptetéshez, melyet, ha jó tisztikart akar birni a vármegye, nem szabad kegyelemnek tekinteni, hanem be kell ösmerni azt, hogy jog, a melylyel szemben kötelesség áll a melyet a vármegye közönségének teljesíteni kell, még ha eltekintünk is attól, hogy sokkal nagyobb garantia van egy régi tisztviselőben, mint egy oly egyénben, a ki ujoncz a közszolgálat terén ; a közlegénységen kell kezdeni, s ettől az elvtől csak geniek kedvéért lehet eltérni. S éppen a választási aktus az, a melynél a szigorú igazságot kell követni, mert ha a választási jog úgy fogatik fel, mint a személyes kegyelem gyakorlása, a mire pedig nagy hajlandóság mutatkozik, akkor kivetkőzik minden nemes jellegéből s kútfejévé lesz annak a protekcziónak és annak a corruptiónak, a mely ellen védbástyául állíttatott fel. A másik fontos kérdés a megyei közkórház kérdése; e tekintetben egyszerűen utalunk a lapunk más helyén egész terje delemben közölt indítványra, melyben a vármegye közönsége újabb áldozatokra hi- vatik fel s a melynek szükségessége oly meggyőző érvekkel van támogatva, hogy ahhoz felesleges egy szót is tenni, s elégLapunk mai számához fél ív melléklet vau csatolva. íek tartjuk, ha egyszerűen felhivjuk a negyebizottsági tagok figyelmét s támoga- ;ásukba ajánljuk ez emberbaráti intézményt, i melynek a kor igényeihez való alkalma- sása, habár áldozatokba kerül is, de égőiden szükséges. Legutoljára hagytuk a törvényszék és i vármegye kikerekitésére czélzó indítványt., melylyel nem foglalkoztunk volna ismételten, ha nem tétetett volna ellene támadás a „Békésmegyei Közlöny“ 37-ik számában; le igy, miután mi a magunk részéről az indítványt teljesen helyesnek tartjuk s az első sorban a mi lapunkban jelent meg, kötelességünknek tartjuk, hogy minden polémia kezdés nélkül helyreigazítsuk az említett lap nehány tévedését, a mely bizonyára abból eredt, hogy mint ő maga mondja: „nem volt még alkalma magával az indítvány nyal és indokolásával közelebbről megismerkedni“. Ez a megismerési alkalom hiánya lesz az oka annak, hogy tisztelt laptársunknak már maga a kiindulási pontja is szerfelett téves, azt mondja ugyanis „nagy fontosságú indítvány adatott be, mely nem czé- loz kevesebbet, minthogy Békésvármegye a kormánynál kikerekitését szorgalmazza, hogy a törvényszékek végleges elhelyezése alkalmával a mostan Gyulán lévő törvényszék a megyében maradhasson.“ S az egész tévedés egy szóban fekszik, a hogy helyett kellett volna és-t tenni s akkor a tiszta igazság el lett volna találva s nem kellett volna az egész okoskodást erre az egy szóra alapitani, a mely az inditványnyal nem egyezvén meg, lerontja az összes érveket, a melyek az indítvány ellen felhozattak. Mert abban az indítványban egy szó sincs arról, hogy a vármegye kikerekittes- sék azért, hogy a törvényszék itt maradjon. Hanem igenis az van mondva : mert a törvényszék területére nézve 43-ik, népességre 24-ik, mert a megye lakossága fizet annyi adót, a mely méltányossá teszi, hogy külöu törvényszéke legyen, mert a csekély ügyforgalmat az okozza, hogy a járásbíróságok mind telekkönyvi hatóságok is, amiért a községek óriási áldozatokat hoztak : igazságtalanság tehát, hogy most e miatt megfosztassanak a törvényszéktől, mert ez a törvényszék egyike az ország első törvényszékeinek kitűnőségénél fogva, mert a túlságos centralisatió nem felel meg a jó igazságszolgáltatás kellékeinek stb. stb. tehát hagyassák meg a megyében. S ez után jön külön felsorolása azon indokoknak, a melyek a vármegye kikere- kitésének kérésére szolgálnak s a mely indokokat maga a „Békésmegyei Közlöny“ is tárgyal. Tehát a két dolog nincs összefüggésbe egymással s abban tökéletesen igaza van laptársunknak, hogy „szerencsétlen gondolat a törvényszékkel indokolni a megye kikerekitését“ csakhogy ez a szerencsétlen gondolat itt nem jutott eszébe senkinek. A másik óriási tévedés ott rejlik, midőn laptársunk az egész kérdést úgy fogja fel, mint particularis érdekét Gyulavárosának s az egész dolgot úgy tünteti fel, mint Gyulaváros kizárólagos érdekét, hiszen kérem abban az indítványban nem az van, hogy hagyassák meg a törvényszék Gyulán, hanem az, hogy hagyassák meg a megyében s mi nem tekintjük a töroz sine que nonnak, hogy az Gyulán le- yon, különben vigyék a merre látnak. S hogy ez nem Gyulavárosi, hanem legyei érdek, azt nagyon jól tudják B.- Isabán is, mert hisz pár hóval ezelőtt a sabai képviselő testület nem azt határozta érni a minisztertől, hogy vigyék el a örvényszéket e m e g y é b öl, hanem azt, ogy vigyék B.-C Babára, tehát a csapiak nézete szerint is kell a megyében örvényszék s hogyha „magának Gyulának óbban keze ügyire esik N.-Várad, mint aás megyebeli községnek Gyula“ úgy átszik Csabánek mégis közelebb esik I s a b a, mint Gyulának N.-Várad. Ne folytassunk tehát ebben a kér- iésben testvérháborut, mert könnyen meg- shetik, hogy „inter duos litigantes terms gaudet“, hanem elfogultság nélkül >smerjük be, hogy ez megyei érdek, de gazság szolgáltatási érdek is, mert ha helyett azon vitatkozunk idő előtt, hogy )saba-e vagy Gyula, akkor fog csakugyan teállani az a mit laptársunk nem helye- el, hogy „a particularis érdek a közérlek alá rejlik.“ Ne huzzuk tehát kétfelé, hanem „vi- ibus unitis“ igyekezzünk megmenteni megyénknek a törvényszéket. _________ B. Z. té késmegye közigazgatási bizottsága f. nájus hava 7-én tartott rendes üléséről. A megye főispánjának elnöklete alatt jelen oltak : Jancsovics Pál alispán, Terényi Lajos b. öjegyző, Nagy Károly árvaszéki einök, Oláb lyörgy tiszti főügyész, Cziffra Imre kir. ügyész Caczvinszky Kálmán kir. adófelügyelő, Baviái jajos kir. mérnök, Székács István közgazdasági ilőadó, Dr. Hajnal István, Ladies György, Kellel mre, Kalmár Mihály és Hoffmann Mihály bizott- íági tagok. Alispán! elöadmányok. Az alispáni rendszerinti havi jelentés tudó. násul vétetett. Két katonaelbocsátási-ügy és hat katona, lüsülési ügy tárgyaltatott szokott eredménynyel A tót-komlósi izraelita egyház folyamodvá iyára, melyszerint az orosházi izraelita anya- iönyvi kerületi elnökség által eszközölt anya, könyvvezetői járulék kivetését hatályon kivül lelyezni kéri, mielőtt érdemleges határozat ho- .atnék, felhivatik az orosházi járás föszolgabirája' iogy az orosházi izraelita hitközség alapszabá. yait, valamint az anyakönyvvezetői járulékot kivetése tárgyában zsinórmértékül szolgált hatá ozatot beszerezvén, az ezekkel kiegészített ügy ratokat ide terjessze be. Az árvaszéki elnök rendszerinti havi és */ ivi jelentése — a megyei árvaügyek állapotáró udomásul vétetett, Gyulaváros árvaszéke pedij itasittatik, hogy a múlt hóról elmaradt havi je öntését 8 nap alatt ide beterjeszteni mulbatlai kötelességének tartsa. A központi megyei árvaszék részéről, vala nint Gyula városa árvaszéke részéről az árvái is gondnokoltak ingatlanaira vonatkozólag be erjesztett vagyonérték kimutatások, melyek sze ■int az előbbinél 2.699,278 írt 80 kr, az utóbbi iái 319,273 frt 43 kr. a főösszeg — tudomásu rétettek. A kir. ügyész rendszerinti havi jelentése nely szerint a felügyelete alatt állő b.-gyula illami fogházakban az elmúlt április havábai [18 fi és 10 nő volt a rablétszám, s hogy a be egek száma 7—8 között váltakozott, és hogy • orintnyi munka keresmény folyt be, — tudomá ml vétetett. Megyei tiszti főügyész elöadmányai. Léderer Ede budapesti lakos komp'-átjáráf költségek czimén, még 309 forintnyi kárpótlás követelése iránti kérvényével elutasítva lett. Gyulavárosi rendőrbiztos és mértékhitelesítő Papp Gábor ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben, a m. kir. belügyminiszter rendelete alapján, Gyulaváros képviselőtestületének, mint nem illetékesen hozott 92 /87. bgy. számú — felfüggesztést kimondó határozata — hatályon kivül helyeztetik. Grimm A. József gyulai lakos italmérési jogbérlőnek Weisz Mór gyulai lakos ellen italmérési jogcsonkitás miatt folyamatba levő ügyében leérkezett belügyminiszteri rendelet, melyszerint ez ügyben hozott megfelebbezett határozatot felülbírálásába bocsátkozni magát indíttatva nem érzi a miniszter nr, — további törvényszerű intézkedés és a felekkel leendő közlés végett Gyulaváros polgármesterének kiadatni rendeltetik. A Szeghalomhoz tartozó Caefány és Tövis- kes puszták határainál a Berettyó árömlései ellen emelt gátak ügyében a vármegye alispánja által hozott azon határozat, — mely azerint az árömlések miként leendő levezetésére kiküldött műszaki közeg részére az érdekeltek által 100 frt előleg nyújtása rendeltetik, — megfelebbeztetven, felebbezés tárgyalása során az alispáni határozat helybenhagyatik és Dr. Papp József, Csánki Béla és Seres József, mint a kik ezen felebbezési beadványukban méltatlan gyanúsításokat és sértő kifejezéseket használtak, a békésmegyei közművelődési-alap pénztára javára 10 frt pénzbírsággal sujtatnak, mely összeget 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett kötelesek lefizetni. Kir. adófelügyelö elöadmányok. A békésmegyei kir, adófelügyelőnek rendszerinti havi jelentése, mely szerint az elmúlt április havában egyenes adó czimén 51,768 frt 46 kr, hadmentességi-adó czimén 349 frt 56 kr. tolyt be, a mely összegekhez a mait évi hason havi bevételeket viszonyítva, az egyenes-adónál 24,733 frt 83Vg°/0-l kedvezőbb, a hadmentességi- »dónál 7 írt 6 krral kedvezőtlenebb az eredmény — tudomásul vétetett. Ezen kivül — lefoglalható ingó vagyon hiánya miatt a felszaporodj adóhátralékok biztosítása czéljából hat esetben lett elrendelve az illető adóhátralékosok ingatlanaira a biztosítási és kielégítési végrehajtás, melyeknek foganatosításával a megye tiszti főügyésze bízatott meg, Végre tárgy altatott 4 darab, egyesek adóügyében beadott felszóllamlás, illetve felebbezés, _ melyek mindannyian elatasittattak. A kir. államépitészeti hivatal ügykörébe tartozó elöadmányok. Rendszerinti havi jelentése alapján, mely különben tudomásul vétetett, a csabai és gyomai kőutak felülvizsgálata elrendeltetik, mely felülvizsgálatok foganatosítása Csabán Szucsu Béla, Gyomán Kherndl György, az illető járási főszolgabírók és az államépitészeti hivatal főnőkéből álló bizottság küldetik ki; — továbbá a Mező- Beréoy-gyomai és csabai kőutak helyreállítására kitűzött határidő, azaz május 15-én túl megejtendő úti felülvizsgálat, esetleg jó eredmény esetén a nevezett utak végleges átvétele is elrendeltetik, mely határozat foganatosításával Mezö- Berónyben Megele Bertalan, Gyomán Kherndl György és Csabán Szucsu Béla elnöklete alatt, az illető járási föszolgabirák és az államópitó- szeti hivatal főnökéből álló bizottság küldetik ki, mely bizottságba Csabán még kiküldettek Szemiáu Sámuel és Sztraka Ernő. Orosháza község 1887. évi törölni kért 215 fit 50 krnyi megyei közmunkaváltsági hátralékból csak 3 frt törlése rendeltetik el, a még fennmaradó 212 frt 50 krnyi hátraléknak, esetleg a mulasztást elkövetett hivatali közegen is leendő szigorú behajtására az orosházi járás főszolgabírója utasittatotl. Gróf Wenckheim Rudolf dobozi lakos nagy- i birtokos gőzkazánjára a felülvizsgált és helybenhagyott próba-vizsgálati jegyzőkönyv alapján a
