Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-13 / 20. szám

használhatási engedélyokmány kiállíttatván, az nevezett kazántulajdonés részére kiadatni ren­deltetik. Békés város abbeli kérelme, hogy a Csaba- békési megyei útban levő úgynevezett „Cseresz­nyés“ híd torlaszelbontási és helyreállítást költ­ségei a megyei közmunka-alapbél fedeztessenek, _ a helyszíni szemle megtartása és ez ügyben tee ndő javaslattétel végett a kir. államépitészeti hivatalnak kiadatik. A szarvasi járás főszolgabirájának jelen­tése, mely szerint a járása területén levő s a téli nagy havazások következtében megrongált me­gyei utak kijavítása iránt gyors intézkedést kér, az ügy megvizsgálása és jelentéstétel végett a kir. államépitészeti hivatalnak kiadatik. Glasner és Eibescbitz társvállalkozó czég kérelmének elutasítása mellett — felhivatik, mi­szerint a Szarvas-szent-andrasi ut szerződesszerü kiépítését kezdje meg. Fábri Károly csabai lakos, gőzmalomtulaj- donosnak, a kövezett ut érintésé nélkül, gőz­malmába szállított kőszén küldemény kövezet­vám mentessége iránt beadatt felebbezése a közmunka- és közlekedésügyi ra. kir. miniszter­hez telterje8ztetik. A kir. államépitészeti hivatal javaslata alap­ján, a csaba-békési megyei ut ideiglenes helyre­állítása elhatároztatik, mely czélra a megyei közmunkaváltsági-alapból, a csabai járás főszol­gabirájának 300 frt utólagos elszámolás terhe mellett kiutalváoyoziatik. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. mi­niszternek rendelete, melyben tudatja, hogy a Petrovics Miklós kér. kir. felügyelőnek elhalálo­zása folytán, a II. és III. felügyelői kerületet egyesitette és hoyy a felügyeleti teendőkkel a Nyitráról Temesvárra áthelyezett Haasz József kér. kir. felügyelőt bizta meg, — tudomásul vétetik. Szarvas község képviselőtestületének bead­ványa, mely szerint a Nagytemető-, Túzok- Sas- és Orosházi-utczákat tartja a jelzett sorrendben kikövezendőknek, a vámot pedig a közönség túl­ságos megterheltetése nélkül 3 kr.-ig emelbető- nek véleményszi, — a tervezet elkészítése és tüzetes javaslattétel végett a kir. államépitészeti hivatalnak kiadatik. Csaba község képviselőtestületének azon kérvénye, hogy az árviz által sújtott községek, ntczák és körgátjaik helyreállítására a megyei közmunka-alapból aránylagos segélyben részesit- tessenek. a kiküldött albizottság véleményéhez képest a törvényhatósági közgyűlés elé, az ado­mányozás megszavazása végett pártolólag átté­tetni határoztatik. A budapest-kőbányai sertéskereskedelmi - csarnoknak a kövezet-vámszedés elleni panaszos beadványa, miután a vámszedés szigorúan a hely­benhagyott vámdíj-szabályzat szerint, a m. kir. államvasutak közegei által szedetik, mint teljesen alaptalan panasz terjesztetik fel a nagyméltóságu közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisz­terhez. Ezzel' az ülés, melyen mindvégig a megye főispánja elnökölt, még az első nap déli 12 óra­kor bevégződött. A kórházi bizottság javaslata a közkórház kibővítésé tárgyában. Tekintetes megye bizottsági A nemzetek s azok egyes alkatrészeit ké­pező törvényhatóságoknak, városoknak és közsé­geknek a kor szellemével párhuzamosan haladó műveltségi fokának legbiztosabb hévméröjét azoo culturalis és humanitárius intézmények képezik, melyeket azok felmutatni képesek. Nincs okunk kicsinyeim azon áldozatokat, melyeket megyénk lakossága koronkint e czélból a közoltárára ho­zott; 8 habár ez áldozatkészség előtt tiszte­lettel kell is meghajolnunk, de e tisztelet sem menthet fel benünket annak kijelentésétől, hogy megyénknek különösen humanitárius intézményei, mig egy oldalt nem állanak a kor színvonalán, más oldalt nem állanak arányban Békésmegye lakosságának sem vagyonosságával, sem azon or­szágszerte ismert általános műveltséggel, melyet fennkölt szellemű boldogult báró Eötvös József egykori közoktatásügyi miniszterünk, e megye la­kosságára vonatkozólag oly elismerőleg emelt ki. És ez elmaradottságunk különösen a legnemesebb, — mert legemberiebb czélzatu, betegápolásunk, kórházain le körül nyilvánul legerősebben. Nem térve itt ki Csaba és Szarvas községek helyi ér­dekű s igy szükberendezésü kórházaira kénytele­nek vagyunk a tek. megyei közönség figyelmét megyei közkórbázunkra bivni fel, mint a mely me­gyei közkórház nem egyes községeké, hanem a megye egyetemeé s melynek ennélfogva czélszerü s a kivánalmaknak lehetőleg megfelelő berendezése nem egyes községek, hanem a megye egyetemének szükségletét képezi s mely intézménynek czél és okszerű tovább fejlesztése, kell hogy különösebb gondozás tárgyát képezze. Midőn az ezelőtt pusztán csak helyi érdekű megyei kórház 1878-bao közkórházzá nyilvánítta­tott a megye részérőli minden áldozat hozatal nélkül, a kórház az alaptőke egyrészének feláldo­zásával s a legszükségesebbeknek mutatkozó áta­lakítások megtételével rendeztetett be. A férfi és női osztály elkülönittetett, mind két osztályon kü­lön hézag rendeztetett be, szembetegek, belbeteg- ségben szenvedők, sebészi esetek, bujakórok és ragályos betegek számára; egy külön epület ren­deztetett be az elmebetegeknek, és pedig az azelőtt szerzett tapasztalatokra támaszkodva csak 4 cel­lával s mind ez azon hitbeo történt, hogy az igy berendezett kórház a körforgalmat tekintve a szük­ségletnek évtizedekre terjedő időre megfelel. Saj­nos, hogy a berendezés óta lefolyt 9 év e felte­vést nem igazolta, a kórforgalom hovatovább gyarapodott, a túlzsúfoltság beállt, a helyiségek nem mutatkoznak elegendőknek, az egyes helyi­ségek rendeltetésüktől elvonattak az 1878-ban 60 ágygyal berendezett kórházban 97 beteget is kény­telenek voltunk ápolni, valódi gúnyára az okszerű ápolásnak. Legjobban megfogja világítani a helyzetet a megyei kórháznak ide vonatkozó 9 évi statistikája melynek adatai következők : 1879-ben volt a beteg létszáma 342, 9006 ápolási nappal' 1880 > ff w » 450, 11003 ff 9 1881 „ p m « 492, 13930 V ff 1882 „ p w | 498, 14916 ff ' ff 1883 „ p p n 486. 16150 ff m 1884 „ p » P 489, 16923 m 1885 „ _ n » 439, 16623 a ff 1886 „ M ff ff 479, 17998 » w 1887 „ p ' | | 429, 18797 ff ff Ebből kitűnik, hogy mig volt óv, amidőn a beteg-létszám 156-tal emelkedett a berendezés évében mutatkozott beteglétszám felett; addig más oldalt az ápolási napok létszám az 1879-ik év napi ápolási napok létszámánák kétszeresét 1791- gyel lépte túl. Még szembeszököbbek azon adatok, melyek az elmebetegek ápolására vonatkozuak. Azon el­mebeteg osztályon, mely csak 4 czellára volt be­rendezve, kénytelenek voltunk ápolni. 1879-ben 11, 1880-ban 22., 1881-ben 23., 1882-ben 33., 1883-ban 40., 1884-ben 37., 1885- ben 23 , 1886-ban 15 és 1887-ben újból lő elme­beteget, az elmebetegek közép létszáma pedig alig volt 6—7 elmebetegen alul. A kórfogalomnak ezen előre nem látható gyors emelkedése következő kényszerűségeket idézett fel. 1- ör. Már 1883-ban kénytelenek voltunk a férfi betegek osztályát egy hézaggal kibővíteni, a melynek építéséhez szükséges 3000 frt a kórház alaptőkéjéből lett | kormány által engedélyezve oly formán, hogy a betegápolási napidijak feleme­lésével, ez összeg évenkint meghatározandó rész­letekben fizettetik vissza az alaptőkének. 2- or. Kénytelenek voltunk oly helyiségeket, melyeknek rendeltetésük bizonyos kóralakokban szenvedő betegek elhelyezése volt, más beteg el­helyezésére is fordítani, s igy a ragályos betegek elhelyezésére szánt helyiséget más koraiakban szenvedők elhelyezésére használni fel; ha pedig ragályos betegségben szenvedő hozatott be, azokat elhelyezni nem úgy mint azt az okszerű ápolás igényei követelték, hanem aként a mint azt a he­lyiségek hiánya megengedte, s igy megtörténti hogy himlős betegeket a tébolyda előszobájában voltunk kénytelenek elhelyezni. 3- or. Le kellett mondanunk azon nagyon is egyszerű s épen a betegek érdekében humauitás szempontjából joggal megvárható kényelemről, hogy külön műtő-szoba legyen, s ha műtét szük­sége merült fel, kénytelenek voltunk a műtét ide­jére egy szobát kiürítve, az itt elhelyezett bete­geket a többi helyiségekbe beosztva, az ott levő betegek nyakára zsúfolni. 4- er. Kénytelenek voltunk elkövetni oly dol­got is, melyet említeni alig merünk és ez különö­sen az elmebetegeket illeti. Az eredetileg 4 czellá- val berendezett tébolyda már a következő évben nem mutatkozott kielégítőnek, — elmebetegünk mindig tóbb volt, mint amennyit elhelyezhettünk 6 a szelidebb elmekórosokat a többi reudes betegek között voltunk kénytelenek beosztani. Igaz, hogy ez eljárásunk eddig komoly jelenségekre okot nem adott azon egyszerű okból, mert a többi betegek között elhelyezhető szelíd elmekórosok mindig gondosan meglettek válogatva b csak olya­nok helyeztettek el a többi betegek közzé, a kik részéről az elhelyezés előre láthatólag veszélyt maga után nem vont. — Tekintve azonban, hogy épen az elmekórosok azok, kiknél a csalódás na­gyon könnyen-megtörténhetik, ki kell jelentenünk, hogy az elmekórosok ápolása nem engedi meg továbbra is ez eljárást s hogy ez állápot feltét­lenül megszüntetendő. — Jeleznünk kell továbbá e helyen azt is, hogy tébolydánk már kezdetben nem azon czélból lett felállítva, hogy ott a be­tegek állandó gyógykezelés alá vétessenek, hanem inkább csak azért, hogy ott megfigyeltetvén e czélra berendezett országos intézetekbe szállíttas­sanak tovább. — Megdöbbentő azonban azon or­szágosan fennálló sajnos körülmény, hogy az or­szágban létező összes tébolydák, nem lévén ké­pesek a hovatovább szaporodó elmebetegeket el­látni, nyakunkon maradtak oly betegek, kikre nézve a mi tébolydánk csak ideiglenes menhelyül szolgálhatott, gyógyintézetül azonban nem. Miután ekint a helyzetet feltártuk bátrak va gyünk a tek. megyei bizottság előtt megtenni azon javaslatokat, melyek által a helyzoten segít­hetni vélünk. E czélból az első pontban érintett hátrányt azáltal véljük elhárithatónak, ha a kórház helyisé- geinek kibővítése elvileg kimondatik, — majd ebből folyólag elhatároztatik, hogy úgy a férfiak, mint a nők számára külön úgynevezett fertőző osztály és pedig a kórház többi helyiségeitől egészen el­különítve éppittetik; e czélra felhasználható lenne a jelenlegi tébolyda természetesen úgy, hogy az kibövittetnék s czélszerüen berendeztetnék ; a té­bolyda külön elkerítve a kórházi nagy kertben építtetnék, az izgult elmebetegek számára 6, a csendes elmebetegek számára 8 czellával, a kettő között középen alkalmaztatnék a zuhany és fürdő- készülék, hogy a belső kezelés mellett a hidegvíz gyógymód az év minden szakában alkalmazható lenne e szerencsétleneknél. Ezen építkezéseknél aztán általában a pa- villon-recdszer alkalmaztatnék. Ez által az ut- czára néző helyiségekben sok meggazdálkodás történnék s egy mütő-szoba is nyerhető lenne. És most jön a legfontosabb kérdés: miből lennének fedezendük az erre nézve szükséges kia­dások | A kórháznak van jelenleg 29 ezer frtnyi tőkéje, melynek kamat jövedelme mint bevétel szerepel a kórházi költségvetésben, s igy a tőke továbbra is érintetlenül hagyandó lenne; annál is inkább, mert e tökével szemben az 1883-ban tör­tént építkezés még mindig mint tartozó szerepel; nem lehet továbbá ez alaphoz nyúlni azért, mert annak legnagyobb része rendeltetésétől el nem vonható kegyes adomány, más szóval alapítványi jelleggel bir. így nem marad fenn más kibonta­kozási mód: mintha a tekintetes közgyűlés ki­mondja, hogy a megyei közkórház javára 20 ezer forint erejéig magát megadóztatja. Tekintetes közgyűlés 1 Mindnyájan s igy mi is ösmerjük a helyzet nehézségét; tudjuk, hogy mily nehéz az ország illetőleg pedig a megye Lakosainak áldozat kész­ségére hivatkozni akkor, midőn bennünket folyton sújtó gazdasági válság, majd sűrűén megújuló árviz és tűzvész, mint mind megannyi megújuló elemi romboló erők kéuyszeritenek a létharezot vivni; tudjuk, hogy mily nehéz csak a fillért is kiadni, akkor midőn talán a nemzet minden fiá­nak utolsó fillérét kell egy folyton fenyegető, s talán létünkért vivandó háború esetén a haza ol­tárára hozni áldozatul. Azonban épen úgy tudjuk azt is, bogy nemzetünk s annak minden egyede, évezredes küzdelmében mindig a pálmához volt hasonló, mely nem görnyedt meg soha a reá rakott teher alatt, hanem annál büszkébben emelte fel fejét, hogy a léthezi jogosultságot mind önérzete­sebben igazolja. — Hadügyi kormányunk évenkint intézi hozzánk azon kérdést, hogy esetleges hadjá rat esetén hány beteget vagyunk képesek ellátni s a szükséges ápolásban részesíteni s ily körülmények között, ki tudja: hogy azon fillérekből álló áldo­zatot, melyet e czélra hozunk, nem épen megyénk azon gyermekei számára hoztuk áldozatul, kik a fenyegető nagy harezban életüket teszik értünk koczkára s ápolás végett kórházunkba küldetve kérdjük : váljon lehet-e bármily áldozat is nagy azzal szemben, ki testi épségét, keresetképességét, életét s igy egyénileg mindenét hozza áldozatul, mig mi a közoltárára csak filléreinket tesszük le. Ennek megfontolása után, nyugodtan bocsát­juk javaslatunkat a tek. megye közönségének a mily bölcs, épen oly emberszerető elhatározása alá. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság május havi ülésére. Méltóságos főispán ur 1 Tekintetes közigazgatási bizottság 1 A közigazgatási ágak műit ápril havi álla­potáról szóló rendszerinti jelentésemet, az 1876. évi VI. t. ez. 15. §-ához képest tisztelettel a kö­vetkezőkben terjesztem elő: I. Közegészségügy. Eltekintve attól, hogy a hólyagos himlő Gyulán és Vésztőn szórványosan még mindig mu­tatkozott s hogy a vörheny Gyulán, Szarvason és VésztŐD veszélyeztették a gyermekek egészségi ál­lapotát, — a közegészségügyi viszonyok várme­gyém területén kielégítőknek jelezhetők. Az állatok között a ragályos és járványos betegségek nagyobb kiterjedést nem nyertek, me­rült ugyan fel a lovak között Gyula-Váriban a takonykóruak 2, s Szeghalmon a veszettségnek 1 esete a gyorsan alkalmazott orvos-rendőri intéz­kedések azonban e kórok tovaterjedését megaka­dályozták. II. Közbiztonság. A lefolyt hó alatt a személybiztonság egy esetben sem, a vagyonbiztonság pedig csupán egy­két jelentéktelen esetben lévén megtámadva, a közbiztonsági állapotokat örömmel jelezhetem ki­elégítőknek. Öngyilkossági esetek a kővetkezők : 1. Gyulán a múlt ho 4-éu Martini Gyula gyógy­szerész-gyakornok magát megiuérgezvéD elhalálo­zott. 2. A múlt hó 5 én Krieger Mátyás gyulai kőmives segéd a kétegyházai határban magát egy fára felakasztotta. 3. Dobozon a múlt hó 27-ón Puskás Mihály 76 éves napszámos magát egy kert­ben lévő fára felakasztotta. 4. Csabán CselovBzki György 15 éves cseled szintén akasztás által ve­tett végett életének. 5. Békésén Kulcsár Mihály 44 éves tanyai lakos hasonló módon vált meg az élettől. 6. Orosházán a múlt hó 20-án Bodnár János templom szolga kútba ugrás által vetett vé­get életének. — Véletlen haláleset áldozataivá lettek : 1. Horváth György napszámos ittas álla­potban az Élőviz-csatomába esett és ott fuladt. 2. Gyulán Csomós István 5 éves tanyai fiú az égő dudvába esett s égési sebek következtében elha­lálozott. 3. Kótegybázán a múlt hó 18-ón Jova Mária 70 éves mékeréki illetőségű koldusnő ittas állapotban egy 4 láhnyi vizet tartalmazó árokba esvén, belefuladt. 4. Csabán Varga Gábor békési illetőségű 14 éves kanász gyerek sertés fürösztés közben vízbe fuladt. 5 Békésen Tabai Lajos do­bozi illetőségű 14 éves gyermeknek és 6. Ugyanott Gregus András gyulai illetőségű 44 éves molnár­nak holt teste fogatott ki az árvízből. III. Utak. Hidak. Védtöltések. A gyula-csabai, a csaba-dobozi, a doboz- békési, a bél;és-ru.-herényi és m.-berény-k.-tar- csai vármegyei utakon kívül, a melyek árviz által elborítva voltak s részben mai is víz alatt vannak, a többi vármegyei közlekedési utak az utkaparók folytonos működése mellett jó és járható állapot­ban tartattak. A békési kőut a cseresnye Lidi töltés átvá­gása folytán mintegy 10 meter hosszban ielsze- (letett, ugyanezen ut az Élővíz-csatornán és a Fekete-Körös bolt medrén lévő hidak között fe­lettébb megromlott. Az endrőd-gyomai ut kövez.ési munkálata 6 kövezövel folyamatban van. A hidak közül a f. évi jégzajlás által meg­rongált dobozi és gyula-várii hidak javítási mun­kálatai folyamatban vannak. A folyókon levő többi hidak állapota telje­sen kielégítő. Az alsó-febér-körösi ármentesitö társulatnak a Fehér- és Keitös-Körös baloldalán elvonuló s a f. évi árvizek által mindkét oldalon megtámadott és megrongált töltései ideiglenesen s a netán be­következhető áradások ellenében háromszoros deszka véddel vannak ellátva. A hosszú foki ármentesitö társulatnak külön­ben is jókarban lévő gátjai a veszélyezettebb he­lyeken patkákkal erösittetnek. A tisza-körös-marosi társulatnak védgátjain a babverés által támadt rongálások folyton ja­víttatnak. Ily körülmények között s szükség esetén fo­ganatba veendő legéberebb ellenőrködés és mun­kálkodás mellett, reményt táplálok az iránt, hogy az évenként megjelenni szokott s a folyókat ma­gasra duzzasztó zöldárja vármegyénkén át na­gyobb veszély bekövetkezte nélkül le fog vonulni. IV. Balesetek. Elemi csapások. A i. évi marczius havában a Kettős-Körös balpartjának az úgynevezett marói részen lett ki­szakadásán kiömlött vizáradat ellenében a belte­rület megvédése miatt Csaba, Békés, M.-Berény és K. Tarosa községeknek a múlt hó folyamán is védekezni s éberen ellenőrködni kellett. A legteljesebb erővel és kitartással folytatott eme védekezések eredményeként most már öröm­mel jelezhetem, hogy a jelzett községek lakóinak tűzhelyei az áradat ellenében ez időszerint teljes biztonságban van. Az átélt veszélyek után a mily megnyugtató e körülmény ép oly nyugtalanító azon állapot, hogy daczára annak, miszerint a kiömlött árvizek a Kettős-Körös balpartján Békés felett a Dán­foknál 15 mtr. fenékszélességgel, s K.-Tarcsa fe­lett 22 mtr. fenékszélességgel létesített átvágáso­kon már több mint egy hónapja lefolyást találnak, daczára, bogy a múlt hó folyamán a m.-herényi határban a Kettős Körös balpartja az úgynevezett belenczéresi részen is 10 mtr. fenékszélességgel a víz levezetése végett megnyittatott, daczára, hogy az Élő víz-csatornának alsó torkolati .zsilipje a múlt hó folyamán felnyittatván, ennek következ­tében a csercsnyehidi áttöltés 6 mtr. szélességben e mellett az Élőviz-csatornának a gerlai, békési és csabai határban elvonuló jobbpartja több helyen átvágattak s igy az áradat az Élővíz-csatornán is kellő lefolyást nyerhetett, mindamellett a ká­rosult lakosság földjeinek egy része még mindig viz alatt van. Ezen részint ár- részint belvizek levezetése kiválóbb gondoskodásom s ineg-meg ujuló sürgős lutézkedéseim tárgyát képezi s e téren a b.-gyulai in. kir. folyammérnöki hivatal véleményének meg­hallgatásával járok el. Sajnos azonban, hogy e vizek levezetése fokozatos rendet követel s igy az Élővíz-csatorna felsőbb vidékén levő érdekelt­ségre nézve még mindég hátráltató hatással van. Jelezhetem egyébként, hogy a Kettős-Körös balpartján, nemkülönben az Élőviz-csatornának Békés és Csaba között elvonuló balpartján támadt szakadások ez utóbbiak a legújabban vett értesü­lés szerint teljesen befogva vannak. Örömmel jelenthetem, hogy a Tisza-Dadánál és Tisza-Bőoél liiöm'ött s vármegyénket is veszé­lyeztető árvizek itt e vármegyében kárt nem okoz­tak, azok lassú folyással vonulnak a Berettyóba a honnan az alacsonyabb vizállásu Körösbe a Simafoknál kellő lefolyást Dyérnek. A Sebes-Körös és Berettyó folyókból kiöm­lött árvizek e folyók partjain létesített több rend­beli átvágásokon találnak lefolyást. Az árvizek által elöntött területek mennyi­sége, nemkülönben az okozott károk a lehetőség­hez képest felvétetvén, és e tekintetben a jelen­tések hozzám bár némely része hiányosan beér­kezvén, a beérkezett jelentéseket nem késtem a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz fel­terjeszteni. Ezen Jelentések nyomán tisztelettel jelzem, hogy az elöntött területek holdszám szerinti meny- □yisége mintegy 50,000 holdat, az elpusztult la­Folytatás a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents