Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-05-13 / 20. szám
használhatási engedélyokmány kiállíttatván, az nevezett kazántulajdonés részére kiadatni rendeltetik. Békés város abbeli kérelme, hogy a Csaba- békési megyei útban levő úgynevezett „Cseresznyés“ híd torlaszelbontási és helyreállítást költségei a megyei közmunka-alapbél fedeztessenek, _ a helyszíni szemle megtartása és ez ügyben tee ndő javaslattétel végett a kir. államépitészeti hivatalnak kiadatik. A szarvasi járás főszolgabirájának jelentése, mely szerint a járása területén levő s a téli nagy havazások következtében megrongált megyei utak kijavítása iránt gyors intézkedést kér, az ügy megvizsgálása és jelentéstétel végett a kir. államépitészeti hivatalnak kiadatik. Glasner és Eibescbitz társvállalkozó czég kérelmének elutasítása mellett — felhivatik, miszerint a Szarvas-szent-andrasi ut szerződesszerü kiépítését kezdje meg. Fábri Károly csabai lakos, gőzmalomtulaj- donosnak, a kövezett ut érintésé nélkül, gőzmalmába szállított kőszén küldemény kövezetvám mentessége iránt beadatt felebbezése a közmunka- és közlekedésügyi ra. kir. miniszterhez telterje8ztetik. A kir. államépitészeti hivatal javaslata alapján, a csaba-békési megyei ut ideiglenes helyreállítása elhatároztatik, mely czélra a megyei közmunkaváltsági-alapból, a csabai járás főszolgabirájának 300 frt utólagos elszámolás terhe mellett kiutalváoyoziatik. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszternek rendelete, melyben tudatja, hogy a Petrovics Miklós kér. kir. felügyelőnek elhalálozása folytán, a II. és III. felügyelői kerületet egyesitette és hoyy a felügyeleti teendőkkel a Nyitráról Temesvárra áthelyezett Haasz József kér. kir. felügyelőt bizta meg, — tudomásul vétetik. Szarvas község képviselőtestületének beadványa, mely szerint a Nagytemető-, Túzok- Sas- és Orosházi-utczákat tartja a jelzett sorrendben kikövezendőknek, a vámot pedig a közönség túlságos megterheltetése nélkül 3 kr.-ig emelbető- nek véleményszi, — a tervezet elkészítése és tüzetes javaslattétel végett a kir. államépitészeti hivatalnak kiadatik. Csaba község képviselőtestületének azon kérvénye, hogy az árviz által sújtott községek, ntczák és körgátjaik helyreállítására a megyei közmunka-alapból aránylagos segélyben részesit- tessenek. a kiküldött albizottság véleményéhez képest a törvényhatósági közgyűlés elé, az adományozás megszavazása végett pártolólag áttétetni határoztatik. A budapest-kőbányai sertéskereskedelmi - csarnoknak a kövezet-vámszedés elleni panaszos beadványa, miután a vámszedés szigorúan a helybenhagyott vámdíj-szabályzat szerint, a m. kir. államvasutak közegei által szedetik, mint teljesen alaptalan panasz terjesztetik fel a nagyméltóságu közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszterhez. Ezzel' az ülés, melyen mindvégig a megye főispánja elnökölt, még az első nap déli 12 órakor bevégződött. A kórházi bizottság javaslata a közkórház kibővítésé tárgyában. Tekintetes megye bizottsági A nemzetek s azok egyes alkatrészeit képező törvényhatóságoknak, városoknak és községeknek a kor szellemével párhuzamosan haladó műveltségi fokának legbiztosabb hévméröjét azoo culturalis és humanitárius intézmények képezik, melyeket azok felmutatni képesek. Nincs okunk kicsinyeim azon áldozatokat, melyeket megyénk lakossága koronkint e czélból a közoltárára hozott; 8 habár ez áldozatkészség előtt tisztelettel kell is meghajolnunk, de e tisztelet sem menthet fel benünket annak kijelentésétől, hogy megyénknek különösen humanitárius intézményei, mig egy oldalt nem állanak a kor színvonalán, más oldalt nem állanak arányban Békésmegye lakosságának sem vagyonosságával, sem azon országszerte ismert általános műveltséggel, melyet fennkölt szellemű boldogult báró Eötvös József egykori közoktatásügyi miniszterünk, e megye lakosságára vonatkozólag oly elismerőleg emelt ki. És ez elmaradottságunk különösen a legnemesebb, — mert legemberiebb czélzatu, betegápolásunk, kórházain le körül nyilvánul legerősebben. Nem térve itt ki Csaba és Szarvas községek helyi érdekű s igy szükberendezésü kórházaira kénytelenek vagyunk a tek. megyei közönség figyelmét megyei közkórbázunkra bivni fel, mint a mely megyei közkórház nem egyes községeké, hanem a megye egyetemeé s melynek ennélfogva czélszerü s a kivánalmaknak lehetőleg megfelelő berendezése nem egyes községek, hanem a megye egyetemének szükségletét képezi s mely intézménynek czél és okszerű tovább fejlesztése, kell hogy különösebb gondozás tárgyát képezze. Midőn az ezelőtt pusztán csak helyi érdekű megyei kórház 1878-bao közkórházzá nyilváníttatott a megye részérőli minden áldozat hozatal nélkül, a kórház az alaptőke egyrészének feláldozásával s a legszükségesebbeknek mutatkozó átalakítások megtételével rendeztetett be. A férfi és női osztály elkülönittetett, mind két osztályon külön hézag rendeztetett be, szembetegek, belbeteg- ségben szenvedők, sebészi esetek, bujakórok és ragályos betegek számára; egy külön epület rendeztetett be az elmebetegeknek, és pedig az azelőtt szerzett tapasztalatokra támaszkodva csak 4 cellával s mind ez azon hitbeo történt, hogy az igy berendezett kórház a körforgalmat tekintve a szükségletnek évtizedekre terjedő időre megfelel. Sajnos, hogy a berendezés óta lefolyt 9 év e feltevést nem igazolta, a kórforgalom hovatovább gyarapodott, a túlzsúfoltság beállt, a helyiségek nem mutatkoznak elegendőknek, az egyes helyiségek rendeltetésüktől elvonattak az 1878-ban 60 ágygyal berendezett kórházban 97 beteget is kénytelenek voltunk ápolni, valódi gúnyára az okszerű ápolásnak. Legjobban megfogja világítani a helyzetet a megyei kórháznak ide vonatkozó 9 évi statistikája melynek adatai következők : 1879-ben volt a beteg létszáma 342, 9006 ápolási nappal' 1880 > ff w » 450, 11003 ff 9 1881 „ p m « 492, 13930 V ff 1882 „ p w | 498, 14916 ff ' ff 1883 „ p p n 486. 16150 ff m 1884 „ p » P 489, 16923 m 1885 „ _ n » 439, 16623 a ff 1886 „ M ff ff 479, 17998 » w 1887 „ p ' | | 429, 18797 ff ff Ebből kitűnik, hogy mig volt óv, amidőn a beteg-létszám 156-tal emelkedett a berendezés évében mutatkozott beteglétszám felett; addig más oldalt az ápolási napok létszám az 1879-ik év napi ápolási napok létszámánák kétszeresét 1791- gyel lépte túl. Még szembeszököbbek azon adatok, melyek az elmebetegek ápolására vonatkozuak. Azon elmebeteg osztályon, mely csak 4 czellára volt berendezve, kénytelenek voltunk ápolni. 1879-ben 11, 1880-ban 22., 1881-ben 23., 1882-ben 33., 1883-ban 40., 1884-ben 37., 1885- ben 23 , 1886-ban 15 és 1887-ben újból lő elmebeteget, az elmebetegek közép létszáma pedig alig volt 6—7 elmebetegen alul. A kórfogalomnak ezen előre nem látható gyors emelkedése következő kényszerűségeket idézett fel. 1- ör. Már 1883-ban kénytelenek voltunk a férfi betegek osztályát egy hézaggal kibővíteni, a melynek építéséhez szükséges 3000 frt a kórház alaptőkéjéből lett | kormány által engedélyezve oly formán, hogy a betegápolási napidijak felemelésével, ez összeg évenkint meghatározandó részletekben fizettetik vissza az alaptőkének. 2- or. Kénytelenek voltunk oly helyiségeket, melyeknek rendeltetésük bizonyos kóralakokban szenvedő betegek elhelyezése volt, más beteg elhelyezésére is fordítani, s igy a ragályos betegek elhelyezésére szánt helyiséget más koraiakban szenvedők elhelyezésére használni fel; ha pedig ragályos betegségben szenvedő hozatott be, azokat elhelyezni nem úgy mint azt az okszerű ápolás igényei követelték, hanem aként a mint azt a helyiségek hiánya megengedte, s igy megtörténti hogy himlős betegeket a tébolyda előszobájában voltunk kénytelenek elhelyezni. 3- or. Le kellett mondanunk azon nagyon is egyszerű s épen a betegek érdekében humauitás szempontjából joggal megvárható kényelemről, hogy külön műtő-szoba legyen, s ha műtét szüksége merült fel, kénytelenek voltunk a műtét idejére egy szobát kiürítve, az itt elhelyezett betegeket a többi helyiségekbe beosztva, az ott levő betegek nyakára zsúfolni. 4- er. Kénytelenek voltunk elkövetni oly dolgot is, melyet említeni alig merünk és ez különösen az elmebetegeket illeti. Az eredetileg 4 czellá- val berendezett tébolyda már a következő évben nem mutatkozott kielégítőnek, — elmebetegünk mindig tóbb volt, mint amennyit elhelyezhettünk 6 a szelidebb elmekórosokat a többi reudes betegek között voltunk kénytelenek beosztani. Igaz, hogy ez eljárásunk eddig komoly jelenségekre okot nem adott azon egyszerű okból, mert a többi betegek között elhelyezhető szelíd elmekórosok mindig gondosan meglettek válogatva b csak olyanok helyeztettek el a többi betegek közzé, a kik részéről az elhelyezés előre láthatólag veszélyt maga után nem vont. — Tekintve azonban, hogy épen az elmekórosok azok, kiknél a csalódás nagyon könnyen-megtörténhetik, ki kell jelentenünk, hogy az elmekórosok ápolása nem engedi meg továbbra is ez eljárást s hogy ez állápot feltétlenül megszüntetendő. — Jeleznünk kell továbbá e helyen azt is, hogy tébolydánk már kezdetben nem azon czélból lett felállítva, hogy ott a betegek állandó gyógykezelés alá vétessenek, hanem inkább csak azért, hogy ott megfigyeltetvén e czélra berendezett országos intézetekbe szállíttassanak tovább. — Megdöbbentő azonban azon országosan fennálló sajnos körülmény, hogy az országban létező összes tébolydák, nem lévén képesek a hovatovább szaporodó elmebetegeket ellátni, nyakunkon maradtak oly betegek, kikre nézve a mi tébolydánk csak ideiglenes menhelyül szolgálhatott, gyógyintézetül azonban nem. Miután ekint a helyzetet feltártuk bátrak va gyünk a tek. megyei bizottság előtt megtenni azon javaslatokat, melyek által a helyzoten segíthetni vélünk. E czélból az első pontban érintett hátrányt azáltal véljük elhárithatónak, ha a kórház helyisé- geinek kibővítése elvileg kimondatik, — majd ebből folyólag elhatároztatik, hogy úgy a férfiak, mint a nők számára külön úgynevezett fertőző osztály és pedig a kórház többi helyiségeitől egészen elkülönítve éppittetik; e czélra felhasználható lenne a jelenlegi tébolyda természetesen úgy, hogy az kibövittetnék s czélszerüen berendeztetnék ; a tébolyda külön elkerítve a kórházi nagy kertben építtetnék, az izgult elmebetegek számára 6, a csendes elmebetegek számára 8 czellával, a kettő között középen alkalmaztatnék a zuhany és fürdő- készülék, hogy a belső kezelés mellett a hidegvíz gyógymód az év minden szakában alkalmazható lenne e szerencsétleneknél. Ezen építkezéseknél aztán általában a pa- villon-recdszer alkalmaztatnék. Ez által az ut- czára néző helyiségekben sok meggazdálkodás történnék s egy mütő-szoba is nyerhető lenne. És most jön a legfontosabb kérdés: miből lennének fedezendük az erre nézve szükséges kiadások | A kórháznak van jelenleg 29 ezer frtnyi tőkéje, melynek kamat jövedelme mint bevétel szerepel a kórházi költségvetésben, s igy a tőke továbbra is érintetlenül hagyandó lenne; annál is inkább, mert e tökével szemben az 1883-ban történt építkezés még mindig mint tartozó szerepel; nem lehet továbbá ez alaphoz nyúlni azért, mert annak legnagyobb része rendeltetésétől el nem vonható kegyes adomány, más szóval alapítványi jelleggel bir. így nem marad fenn más kibontakozási mód: mintha a tekintetes közgyűlés kimondja, hogy a megyei közkórház javára 20 ezer forint erejéig magát megadóztatja. Tekintetes közgyűlés 1 Mindnyájan s igy mi is ösmerjük a helyzet nehézségét; tudjuk, hogy mily nehéz az ország illetőleg pedig a megye Lakosainak áldozat készségére hivatkozni akkor, midőn bennünket folyton sújtó gazdasági válság, majd sűrűén megújuló árviz és tűzvész, mint mind megannyi megújuló elemi romboló erők kéuyszeritenek a létharezot vivni; tudjuk, hogy mily nehéz csak a fillért is kiadni, akkor midőn talán a nemzet minden fiának utolsó fillérét kell egy folyton fenyegető, s talán létünkért vivandó háború esetén a haza oltárára hozni áldozatul. Azonban épen úgy tudjuk azt is, bogy nemzetünk s annak minden egyede, évezredes küzdelmében mindig a pálmához volt hasonló, mely nem görnyedt meg soha a reá rakott teher alatt, hanem annál büszkébben emelte fel fejét, hogy a léthezi jogosultságot mind önérzetesebben igazolja. — Hadügyi kormányunk évenkint intézi hozzánk azon kérdést, hogy esetleges hadjá rat esetén hány beteget vagyunk képesek ellátni s a szükséges ápolásban részesíteni s ily körülmények között, ki tudja: hogy azon fillérekből álló áldozatot, melyet e czélra hozunk, nem épen megyénk azon gyermekei számára hoztuk áldozatul, kik a fenyegető nagy harezban életüket teszik értünk koczkára s ápolás végett kórházunkba küldetve kérdjük : váljon lehet-e bármily áldozat is nagy azzal szemben, ki testi épségét, keresetképességét, életét s igy egyénileg mindenét hozza áldozatul, mig mi a közoltárára csak filléreinket tesszük le. Ennek megfontolása után, nyugodtan bocsátjuk javaslatunkat a tek. megye közönségének a mily bölcs, épen oly emberszerető elhatározása alá. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság május havi ülésére. Méltóságos főispán ur 1 Tekintetes közigazgatási bizottság 1 A közigazgatási ágak műit ápril havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet, az 1876. évi VI. t. ez. 15. §-ához képest tisztelettel a következőkben terjesztem elő: I. Közegészségügy. Eltekintve attól, hogy a hólyagos himlő Gyulán és Vésztőn szórványosan még mindig mutatkozott s hogy a vörheny Gyulán, Szarvason és VésztŐD veszélyeztették a gyermekek egészségi állapotát, — a közegészségügyi viszonyok vármegyém területén kielégítőknek jelezhetők. Az állatok között a ragályos és járványos betegségek nagyobb kiterjedést nem nyertek, merült ugyan fel a lovak között Gyula-Váriban a takonykóruak 2, s Szeghalmon a veszettségnek 1 esete a gyorsan alkalmazott orvos-rendőri intézkedések azonban e kórok tovaterjedését megakadályozták. II. Közbiztonság. A lefolyt hó alatt a személybiztonság egy esetben sem, a vagyonbiztonság pedig csupán egykét jelentéktelen esetben lévén megtámadva, a közbiztonsági állapotokat örömmel jelezhetem kielégítőknek. Öngyilkossági esetek a kővetkezők : 1. Gyulán a múlt ho 4-éu Martini Gyula gyógyszerész-gyakornok magát megiuérgezvéD elhalálozott. 2. A múlt hó 5 én Krieger Mátyás gyulai kőmives segéd a kétegyházai határban magát egy fára felakasztotta. 3. Dobozon a múlt hó 27-ón Puskás Mihály 76 éves napszámos magát egy kertben lévő fára felakasztotta. 4. Csabán CselovBzki György 15 éves cseled szintén akasztás által vetett végett életének. 5. Békésén Kulcsár Mihály 44 éves tanyai lakos hasonló módon vált meg az élettől. 6. Orosházán a múlt hó 20-án Bodnár János templom szolga kútba ugrás által vetett véget életének. — Véletlen haláleset áldozataivá lettek : 1. Horváth György napszámos ittas állapotban az Élőviz-csatomába esett és ott fuladt. 2. Gyulán Csomós István 5 éves tanyai fiú az égő dudvába esett s égési sebek következtében elhalálozott. 3. Kótegybázán a múlt hó 18-ón Jova Mária 70 éves mékeréki illetőségű koldusnő ittas állapotban egy 4 láhnyi vizet tartalmazó árokba esvén, belefuladt. 4. Csabán Varga Gábor békési illetőségű 14 éves kanász gyerek sertés fürösztés közben vízbe fuladt. 5 Békésen Tabai Lajos dobozi illetőségű 14 éves gyermeknek és 6. Ugyanott Gregus András gyulai illetőségű 44 éves molnárnak holt teste fogatott ki az árvízből. III. Utak. Hidak. Védtöltések. A gyula-csabai, a csaba-dobozi, a doboz- békési, a bél;és-ru.-herényi és m.-berény-k.-tar- csai vármegyei utakon kívül, a melyek árviz által elborítva voltak s részben mai is víz alatt vannak, a többi vármegyei közlekedési utak az utkaparók folytonos működése mellett jó és járható állapotban tartattak. A békési kőut a cseresnye Lidi töltés átvágása folytán mintegy 10 meter hosszban ielsze- (letett, ugyanezen ut az Élővíz-csatornán és a Fekete-Körös bolt medrén lévő hidak között felettébb megromlott. Az endrőd-gyomai ut kövez.ési munkálata 6 kövezövel folyamatban van. A hidak közül a f. évi jégzajlás által megrongált dobozi és gyula-várii hidak javítási munkálatai folyamatban vannak. A folyókon levő többi hidak állapota teljesen kielégítő. Az alsó-febér-körösi ármentesitö társulatnak a Fehér- és Keitös-Körös baloldalán elvonuló s a f. évi árvizek által mindkét oldalon megtámadott és megrongált töltései ideiglenesen s a netán bekövetkezhető áradások ellenében háromszoros deszka véddel vannak ellátva. A hosszú foki ármentesitö társulatnak különben is jókarban lévő gátjai a veszélyezettebb helyeken patkákkal erösittetnek. A tisza-körös-marosi társulatnak védgátjain a babverés által támadt rongálások folyton javíttatnak. Ily körülmények között s szükség esetén foganatba veendő legéberebb ellenőrködés és munkálkodás mellett, reményt táplálok az iránt, hogy az évenként megjelenni szokott s a folyókat magasra duzzasztó zöldárja vármegyénkén át nagyobb veszély bekövetkezte nélkül le fog vonulni. IV. Balesetek. Elemi csapások. A i. évi marczius havában a Kettős-Körös balpartjának az úgynevezett marói részen lett kiszakadásán kiömlött vizáradat ellenében a belterület megvédése miatt Csaba, Békés, M.-Berény és K. Tarosa községeknek a múlt hó folyamán is védekezni s éberen ellenőrködni kellett. A legteljesebb erővel és kitartással folytatott eme védekezések eredményeként most már örömmel jelezhetem, hogy a jelzett községek lakóinak tűzhelyei az áradat ellenében ez időszerint teljes biztonságban van. Az átélt veszélyek után a mily megnyugtató e körülmény ép oly nyugtalanító azon állapot, hogy daczára annak, miszerint a kiömlött árvizek a Kettős-Körös balpartján Békés felett a Dánfoknál 15 mtr. fenékszélességgel, s K.-Tarcsa felett 22 mtr. fenékszélességgel létesített átvágásokon már több mint egy hónapja lefolyást találnak, daczára, bogy a múlt hó folyamán a m.-herényi határban a Kettős Körös balpartja az úgynevezett belenczéresi részen is 10 mtr. fenékszélességgel a víz levezetése végett megnyittatott, daczára, hogy az Élő víz-csatornának alsó torkolati .zsilipje a múlt hó folyamán felnyittatván, ennek következtében a csercsnyehidi áttöltés 6 mtr. szélességben e mellett az Élőviz-csatornának a gerlai, békési és csabai határban elvonuló jobbpartja több helyen átvágattak s igy az áradat az Élővíz-csatornán is kellő lefolyást nyerhetett, mindamellett a károsult lakosság földjeinek egy része még mindig viz alatt van. Ezen részint ár- részint belvizek levezetése kiválóbb gondoskodásom s ineg-meg ujuló sürgős lutézkedéseim tárgyát képezi s e téren a b.-gyulai in. kir. folyammérnöki hivatal véleményének meghallgatásával járok el. Sajnos azonban, hogy e vizek levezetése fokozatos rendet követel s igy az Élővíz-csatorna felsőbb vidékén levő érdekeltségre nézve még mindég hátráltató hatással van. Jelezhetem egyébként, hogy a Kettős-Körös balpartján, nemkülönben az Élőviz-csatornának Békés és Csaba között elvonuló balpartján támadt szakadások ez utóbbiak a legújabban vett értesülés szerint teljesen befogva vannak. Örömmel jelenthetem, hogy a Tisza-Dadánál és Tisza-Bőoél liiöm'ött s vármegyénket is veszélyeztető árvizek itt e vármegyében kárt nem okoztak, azok lassú folyással vonulnak a Berettyóba a honnan az alacsonyabb vizállásu Körösbe a Simafoknál kellő lefolyást Dyérnek. A Sebes-Körös és Berettyó folyókból kiömlött árvizek e folyók partjain létesített több rendbeli átvágásokon találnak lefolyást. Az árvizek által elöntött területek mennyisége, nemkülönben az okozott károk a lehetőséghez képest felvétetvén, és e tekintetben a jelentések hozzám bár némely része hiányosan beérkezvén, a beérkezett jelentéseket nem késtem a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszteni. Ezen Jelentések nyomán tisztelettel jelzem, hogy az elöntött területek holdszám szerinti meny- □yisége mintegy 50,000 holdat, az elpusztult laFolytatás a mellékleten.
