Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-04-08 / 15. szám
hogy épen ők vesztettek legtöbbet a kisza kadás folytán, és nekik első sorban nine? érdekükben a társulat hibáit, ha olyanok volnának, szépíteni: mi habozás nélkül és ismételten konstatáljuk, hogy a katasztrófát — ama körülmények között, amint az fájdalom bekövetkezett — megakadályozni nem csak a társulat de semmi emberi erő nem lett volna képes. Volt ott ember elég, észre is vették a gát szivárgását, anyaguk is volt a gáttest erősítésére, de a jégtorlódás oly láthattam aknákat vájt már a töltésbe, hogy az pár pillanat alatt a szó szoros értelmében összeroskadt; és még nagy szerencsének mondható, hogy az ott levőkI nem voltak ama hosszú töltés vonalon, melyj beszakadt volt, mert menthetlenül odavesz-l tek volna. Egyébként a katasztrófa körül-J ményeinek és ebből kifolyólag netalánil, mulasztások felderítésére különben is szi-h goru vizsgálat van folyamatban; ha van-|( nak hibások, azok bizonyára megérdemelt! büntetésben fognának részesülni, de any-L nyit a vizsgálat praejudikálásának távoliL szándéka nélkül sem habozunk ismételni,|2 hogy mi a katasztrófa ódiumának társulatra való hárítását igazságtalanságnak tartjuk. Ha Békés városa egyébként azt hiszi, hogy a dobozi hidtól terjedd töltés szakasz fentartására nagyobb garantiáj van a Tisza-Maros-Körösi társulatban: mi ugyan nem osztjuk eme nézetét, de azt hisszük, hogy az alsó-fehér-körösi társulat érdekeltsége épen nem fog akadályokat gördíteni eme töltésvonalnak átengedése elé Ezek előrebocsátásával egyszerűen annyit, hogy a már lapunkban hangozta tott állásponthoz híven melegen üdvözöl jük Békés városát ama mozgalomhoz mely a Fekete-Körös elvezetését tűzi ki fel adatául. Mert ott rejlik a baj kutforrásal hogy a gyula-békési nagy csatorna két folyó vizét vezeti le, holott medre csak egy folyónak levezetésére van eredetileg készítve. Megengedjük, hogy a vashalmi kanyarban lévő szigetek eltávolítása vagy a Kettős-Körös töltésvonalának külebbezé- se lényegesen javítana a mai helyzeten, de magát a veszélyt még sem enyésztetné el. Ha már radikális eljárásról van szó, ne elé-| gedjünk meg félrendszabálylyal, annál ke vésbé proponáljunk önmagunk félrendszabályokat — aminő a töltés belebbezés, habár az csak vagylagosan is van felvetve — a költség igy is úgy is meglesz, és pedig oly óriási, amelyet az érdekeltség nem lesz képes viselni, legyen tehát az orvoslási mód érdekeinknek ne csak félig, hanem teljesen megfelelő. Nyilt kérdésnek hagynánk és készségesen bocsátanánk a kormány eldöntése alá azt is, — amit Békés proponál — hogy a Fekete Körös a Gyepesbe vagy pedig Szanazugon felül az ősi mederbe vezettessék e be. Azt hisszük ugyan, hogy a Gyepes ér folyóvá tétele óriási és hasonlithatlanul nagyobb költségeket vonna maga után, mint a Fekete Körösnek ősi medrébe való átvitele, de Gyula, Csaba s Békés városa biztonsága akár egyik, akár másik expediens által el volna érve. Ezen érdek előbbre való minden financiális érdeknél, a mai állapot fentartása pedig egyértelmű a három város végpusztulásával, aminek 1! es lét lét es bei jár 1 nye A) tele III. 8ze; ped evi| ye [megakadályozása azt hisszük, hogy oh honfiúi s humánus érdek, amely elől sen a kormány sem a törvényhozás nem zár kózbatnak el. Hisszük, hogy nem is fognak elzárkózni. De nekünk is vannak kötelességeink És ezek elseje az, hogy Gyula, Csaba és Békés városa, — melyeknek e kérdésben ;eljesen azonosak érdekei — ne külön-kü- ön — mint ahogy sajnálattal tapasztaljuk: 3ékés szándékozik tenni — hanem együt- es mozgalomban kérjék a baj orvoslását, igyütteseu tegyék meg ez iránt a kellő lé- téseket. A kiindulási pontban, hogy tudni Ilik a Fekete Körös a baj kátforrása, hogy zt a Gyula-békési csatornából el kell ve-l etni, különben is egyetértünk, miért ne ihetne tehát a baj orvoslását együttesen 3 közösen kérelmeznünk, mint ahogy az nnak idejében a Csöhos nyilt csatornává! telének kérelmezésénél történt. Azt hisszük, hogy ily együttes eljá [snak, ily együttes mozgalomnak nincse-l sk semmi akadályai; arról pedig megva-| ruuk győződve, hogy nagyobb súlya ésl idvezőbb eredménye leend, mintha akár! yik, akár másik város önmaga teszi meg! idevonatkozó lépéseket. Békésmegye közigazgatása 1887. év II-odik felében. II. A m. kir. pénzügyminisztérium ügykörében. (Folytatás.) A főszolgabirák által 294 zálogolás és 3|á érés, s a községek által 38,514 zálogolás és| i árverés foganatosíttatott. Iogatlan birtok 4 esetben lett elárverezve. A főszolgabirák által foganatosított zálogo-le meghaladta 69-el az 1886-ik év II. felében,(f1 162-vel a múlt év I. felében eszközölt zálo- ísi eseteket. A községek által foganatosított zálogolás 8-al kevesebb volt, mint az 1886. év II. fe-|r és 16,351- el több, mint a múlt év I. fe- h A főszolgabirák által foganatosított árverési^ il haladta meg az 1886. év II. felében s 3-a ült év I. felében eszközölt árverezések számát A községek által foganatosított árverések na az 1886. év II. feléhez viszonyítva 239-el : múlt év I. feléhez viszonyítva 356-al több volt Ingatlauság 3-al több esetben árvereztetett nint az 1886. év II. felében s 4-el több eset mint a múlt év I. felében. Hatósági közegek és pedig a községi elől- elleu a felelősség 3 esetben lett kimondva esetben foganatosítva. Egyébként az egyenes adók kivetésének és jtásának táblás átoézetét, az adókönyvelés dóbehajtás kezelésének eredményét feltüntető etes kimutatást s az adóbefizetési eredőiéinek és a hátralékoknak egybehasonlitását B) C) alatti mintázatokban összeállítva, tisz tel mellékeljük. A vallás- és közoktatásügyi magyar kir. minisztérium ügykörére nézve. BékÓBvármegye területén lévő 29 község la- ágának száma az utolsó népszámlálás adatai nt 229,814, az azóta előfordult szaporulással|!l' g 252,325. Im 1. A tankötelesek száma 48,260 volt, kik 187% tanévtől bezáróing az 187%0-ik tan bezárólag Írattak össze, részint házankéntl int anyakönyvi kivonatok alapján, Az igy t hiányos számo'i az 1880. évi népszámlálásig szerint helyesbítettek, tekintetbe vétetvén |sz kosságnak évenkénti szaporodása is. °l es ^Jsek a lakosság 19-45%-át teszik s ennek kő I megfelelően a múlt tanévi tankötelesek száma r-l 19 12%-át teszi a lakosságnak. A megelőző évhez mérve a tanköteles '-(száma 215-el emelkedett. A tankötelesek köz i.\kor szerint volt 6—11 éves 32,827. 12—14 é> ;s 115,933, összesen 48,260, vallás szerint volt 10,1 „íróm. kath., 20 gör. kath., 1510 gör. kel., 16,7< helv. hitv., 18.223 ág hitv., 1565 móz. vallás 'Inyelv szerint volt 31,860 magyar, 1055 nem •11530 román, 13,815 tót.-I 2. Népiskola volt 214, és pedig jelleg sz ;,|rint községi 57, róm. kath. 33, gör. kel. 6, he -|h. 47, ág. h. ev. 49, móz. v. 15, enged magán jlegyesületi 5, fokozat szerint volt elemi 211, p( Igári 3, melyek közt volt 132 vegyes, 39 fiú r|43 leányiskola, a tanítók száma szerint volt ■|tanítóval 160 iskola, 2 tanítóval 25 iskola, 3 t ■ Initóval 30 iskola, 4 tanítóval 3 iskola, és 5 tar 11 Lóval 6 iskola, tanítási nyelv szerint volt 155 mi Igyar (tavaly 151) 2 román, 20 tót, 4 néme 3 román-magyar, 30 tót-magyar. A megelőző évben 211 iskola volt, ez évbe Itehát 3-mal több, mely szaporulat úgy állott el (hogy 6 uj iskola keletkezett, ellenben 3 raegszün A megszűnt 3 iskola a következő : a Géz Imajorbeli és Nagy raajorbeli Csorváson, s a gye mai helv. hitv. alsó részi fiiskola, mely a közpon osztályokba vonatott. A keletkezett uj 6 iskola Dénes majorbeli Gy.-Vári határában, a tartói Békés határában, a veresegyházi Öcsöd határa ban, a kis majorbeli Csorváson, a r. k. leánj iskola Gyomán és a szőlőbeli ev. Orosházán. A 214 iskola közül saját házában volt el helyezve 183, bérbázban volt 31. Uj iskolai épület emelkedett Békésen é Öcsödön a helv. hitvallásuak által, M.-Berénybei az ág. hitvallásuak által, Csorváson gr. Wenck heim örökösei á'tal, és Orosházán az izraelitái által. A tantermek száma 312, 3-mal több, min a megelőző évben. 3. Iskolába járt összesen 34,248, és pedij elemi mindennapi iskolába 27,806, ismétlő isko lába 5651, ezek közül 1262, iparos tanoncz ' iskolában, polgári iskolába 219, magán iskolába 70, közép iskolába 502. Vallás szerint volt az iskolába járók közü róm. kath. 7273, gör. kath. 6, gör. kel. 714 helv. hitv. 11,193, ág. hitv. 13,811, mózes hitv 1251. Anyanyelvűk szerint volt 23,905 magyar 999 német, 600 román, 8744 tót. Iskolába nem jár 3767 fiú, 8245 leány összesen 14,012 (~29.04o/o) Százalékokban kifejezve átlag a tanköteleseknek 70.96%-a járt iskolába V4°/o"ka* töbl nint a megelőző évben. Külön tekintve a 6, 11 is 12—14 éveseket, ezek százalék számai a következők : a 6—11 éves (mindennapi elemi, pol- ;ári és középoskolai) tényieg járók száma 28,386 vagyis 87,81°/0> (tavaly 86.96/0), a mi közel egy '/„-nyi emelkedést mutat, a 12—14 éves ismétlő polgári és középiskolai) tényleg járók száma i860, vagyis 36.77% a megelőző évben 37.66, a isökkenés tehát a korosztálynál ez évken 0.89% Átalában a tényleg járók száma ez évben lagyobb volt 285-el mint a megelőző évben. A szorgalmi idő megtartására nézve : 8 és öbb hónapig feljárt 29,551, vagyis a feljárók !6.28%-a, 8 hónál rövidobb ideig járt 4697, a ni a feljáróknak 13.72%lával egyenlő. Az elkövetett % napi mulasztásoK száma ísszesen volt 430,707, ebből felmentetett 430,103, lénzbirsággal büntettetett 604— 154-gyel több, aint a megelőző évben. A pénzbírságból befolyt >02 frt 77 krral több, mint a megelőző évben, aely összeg az iskolai könyvtárak gyarapítására s taneszközök beszerzésére fordittatott. A meg iem büntetett igazolatlan mulasztók szegénység zimén, szegénységi bizonyitvány alapján men- ettek fel. 5. Felszerelés tekintetében iskoláink ez évien a következő taneszközökkel gyarapodtak : 4 zámoló-géppel (van 178), 1 földgömbbel (van 52), 36 fali térképpel (van 659), 11 fali olvasóié, |gyüjteménynyel (van 150). isi A tanulóknak taneszközökkel való ellátását lilletőleg" 33,347 tanuló volt a szükségesekkel el- äkjlátva, 901 pedig nem (=2.64%)* itt! 6. Néptanító volt összesen 312, kettővel es|több, mint a megelőző évben, még pedig községi )4|iskoláuál 61, róm. kath. 46, gőr. kel. 7, helv. 8,lhitv. 83, ág. hitv. 78, móz. vall. 26, magán 2, u-| egyesületi 9. Ezek közül képesítéssel bírt 268, it,|nem képes 44 (tavaly 47) = 14%. Rendes volt 1267, segéd 45. férfi volt 291, nő 21. A férfiak >1 (között lelkész tanító volt 7. v. A tanulók nyelvismeretét illetőleg megjegyezendő, hogy a magyar nyelvet nem beszélő ta- l-lnitó nincs a vármegyében. '3| Szolgálati időre nézve : 0—-5 évig szolgált H57 tanító, 5—10 évig 68 tanitó, 10—15 évig 50 |tanító, 15—20 évig 38 tanitó, 20—25 évig 30 Itanitó, 25—30 évig 23 tanitó, 30—35 évig 17 ~Itanitó, 35—40 évig 15 tanitó, 40 éven túl 14 | tanitó. Tanítói fizetésre átlag 632 frt esik egyénen- |ként e vármegyében. Egy tanítóra átlag 90 ta- luuló esik a mindennapi iskolákban, a tanulók ,(vallásfelekezete szerint pedig esik egy tanítóra a J mózes hitüeknél 48 tanuló, a görög keletieknél , 1102 tanuló, a helvét hitvallásunknál 134 tanuló, la róm. katholikusoknál 158 tanuló, az ág. hit- Ivallásuaknál 177 tanuló. A lefolyt tanévben a tanítói karból 2 egyén |halt el. A tanítói nyugdíj-törvény fennállása óta 117 tauitó özvegye és azok 34 árvájának utalvá- Inyoztatott ki a törvényes évi segélypénz. Nyugidéban részesülő tanitó nincs e tankerületben. 7. Az országos tanitói nyugdíj-intézet tagijaiul ez idő szerint e tankerület összes tanitó.- nak 70 %-a van felvéve, a többi 30% részint |oklevél hiánya miatt, vagy tulkoruság, vagy lel- Ikészi minősége miatt, részint mint apácza, magán, segéd vagy 21 éven alóli kora miatt nem Ivóit felvehető. 8. Tanító-egyesület 3 van e vármegyében |l. A régi felekezeti jelleg nélküli, melynek szék- Ihelye Csaba, elnöke Németh Lajos. 2. A r. kath, Itanító-egyesület, melynek székhelye Gyula, elnöke Ifőtisztelendő Göndöcs Benedek, és 3. A sárréti Itanitó-egyesület, melynek székhelye F.-Gyarmat, Ielnöke Papp Lajos. Ez egyesületek figyelmet s Jrokonszenvet érdemlő működésével a tanügy elő- I mozdításának mindmegannyi jelentékeny emel- Ityűiül tekinthetők. (Folyt, köv.) i-l n | i| l| i| 555/888 Az 1883. év XLIV-ik t. ez. érteiméiben az 1888. évre kivetendő nyilvános számadásra kötelezett vállalati adóra szerkesztett adó kiszámítási javaslat az 1883. XLIV. t. ez. 18 §-a értelmében f. hó 9- tai 16-ig bezárólag a városi adóhivatal | helyiségében közszemlére kitéve tartatik, Gyulán, 1888. április hó 7-én. Do bay János, polgármester. , Hírek. A feltámadás ünnepét egyház és közönség [imposánsul ünnepelte meg ezombat este. — A templomot zsúfolásig megtöltötte a közönség, mig künn a főutezán és téren százan meg százan hullámzottak fel és alá, várva a körmenetet, a feltámadás Hallelujáját. A templomban a szertartást G ö n d ö c s Benedek apát-lelkész végezte fényes segédlettel. A szent sírból kivett szentséggel 7 óra után indult ki a templomból ezernyi sokaság kíséretében. A szentség feletti menyezetet a földész-társulat tagjai vitték, az ünnepies menet körüljárta a templomtól a takarékpénztárig és onnan a városháza-utezán vissza a főtemplomig terjedő két utczát. melynek ablakai mindenütt szépen ki voltak világítva, a körmenetet nagyban emelte a németvárosi uj fúvó- zenekarnak a kozdethez képest meglepően szép játéka s ama körülmény, hogy a nappal boron- gós szeles idő után alkonyaira igen szépen kiderült. A húsvéti ünnep két napjára ritka kedvező időnk volt, olyannyira kedvező, hogy szivünkből sajnálnunk kellett a szegény közönséget, mely a kastély renoválása miatt meg volt fosztva attól a nagy örömtől, hogy a tavasz pompájában ragyogó szép kikeletet az egészséges levegőjű várkert sétányain élvezhesse ; egyéb szórakozása úgy sem lett volna a közönségnek, mert mint már múlt heti számunkban sajnálattal említettük, az arra hivatottak elfelejtettek gondoskodni bármily ünnepi szórakozásról. Az a boldogtalan panorámás, a ki téli deficzitjét Gyulán szokta fényesen kiheverni, ezúttal elmaradt, amit azt hisszük, nagy oka lehet sajnálni. A hagyományos locsolás ugyancsak kivette részét a hmvét hétfői czeremóniákból, s a szagos-viz nagy arányú keresetnek örvendett a gyógytárakban, melyekben az egész év folytán is alig fordul meg annyi apró gyermek, miut ünnep napjain, mikor mindegyik iparkodott magát kellőleg ellátni. Volt is sirás-rivás, kaczagás, ijedelem hétfőn jókor reggel a házakban, hova az ismerős családok figyermekei furakodtak be a kis és nagy lányok, ifjú és idősebb nők locsolására, melyért persze egy egy piros tojás, sütemény, virág s pár krajcsárból álló honorárium járt. A gyermekek e mulatságos szokásaikat természetesen sokan követik a nagyok közül is, kik aztán bővebben bánnak a vízzel, s az utczán szemben talált ismerősüket is olyaténképen lepték meg, hogy mielőtt figyelmesek lettek volna, már túl voltak a hagyoközölni; — a lelkészeket pedig szólitsák fel az illető szolgabirák, hogy szószékböli buzdítással, magyarázattal tehetségük szerint mozdítsák elő ők is a haza megmentésére ezéizó ezen törekvést. 2. Amennyiben pedig e bizottmány meggyőződése szerint egyedül nemzetőrökből a kívánt szám ki nem telnék, elfogadandók oly ajánlkozók is, kik különben a nemzetőrség soraiban nem foglaltatnak, mulhatlan feltétel lévén minden ajánlkozó egyénnél, erős, egészséges testalkat és becsületesség, — erre tehát figyelem fordítandó. 3. Meghirdetendő lesz: a) Hogy az ajánlkozók kötelezettsége á harcz végéig, vagy mig a haza szolgálatukat igényelni fogja — tart; — megjegyeztetvén, hogy ezen idő alatt a honvédsereggel egyenlő haditörvények alá fognak tartozni. b) Hogy a megye minden önkéntesnek a kincstár által fizetni szokott 8 ezüst krnyi napi diját, kétszerannyival mint már fentebb említve volt — vagyis 16 ezüst krral pöto- landja, úgy hogy e szerint naponként 24 ezüst krnyi összeget szedend, itt ismét az lesz megemlítendő, hogy a tisztek, minthogy azok a kincstártól elegendőleg dijazvák, ezen pótlékban nem részesülvén, az egyenlőn csak az őrmestertől lefelé fog fizettetni s a megyéből kiindulás napjától számíttatni. c) Méltányolva az önkéntesen ajánlkozóknak hazájuk iránti nemes lelkesedését, meghirdetendő lesz a bizottmánynak azon határozata is, miszerint a harezban netalán elesettek özvegyei és árváiról, ha szegények, a megye fog gondoskodni; nagyobb ösztönt óhajtván adni azoknak, kiket különben családjuk jövendője iránti aggodalom tartoztatna vissza. 4. A kiállítás vezérletére központi biztosnak Bogyó János főügyész neveztetik, nekie jlévén időnként beadandó az ajánlkozó önkéntesek névjegyzéke is, melyekből ha kitűnnék, hogy egy századhoz a megkivántató szám már együtt van, azokat beoktatás végett _ de mi nden esetre az alispánt hivatalnak előleges beleegyezésével — Gyulára fogja berendeltem!, hol a felfegyverzés, beoktatás és tartás iránt szükséges intézkedések az alispáni hivatalt illetendik, — ezúttal eleve lesz tudatandó az önkéntesekkel az is, hogy mig gyakorlat végett a megyében fognak tartózkodni, a kenyéren kívül csak 8 ezüst krnyi dijat hu- zandnak. 5 A már összeállított századokhoz tiszteket maga a bizottmány fog nevezni, e szerint azok, kik tisztséget elnyerni óhajtnak, jelentsék magukat előre a központi biztosnál, a főparancsnok kijelölése a már alakult századok meghallgatásával később fog a minisztériumnak felterjesztetni. 6. A felfegyverzést illetőleg: szedjék ösz- sze a fentebbi rendelet értelmében mindnyája szolgabirák a járásaikban találtató fegyvereket nyomtatvány mellett, eltérvén azon korább rendelettől, hogy a hol csak egy van, az az összeírásból kihagyassék. 7. Eszközöltessék a kiállítást a lehető legrövidebb idő alatt; a veszélyeztetett haza szent nevében ez ügyben minden illetőktől hazafiui lankadatlan eljárást buzgóságot vár és követel a bizottmány. Végre miután a megyének több ezerre menő kész töltényei a táborban levő őrseregnél jelenleg is kiosztva vannak, elnökileg fog polgári biztos Karassiay István azoknak beszedésére és Gyulára leendő szállítására uta- sittatni. Ezen határozatok tanúskodnak arról hogy a vármegye közönsége hazafias buzgalommal törekedett az önkéntes hadcsapatok előteremtésére. Nem riadt vissza azon nehézségektől, melyek a sikernek kétségtelenül útjában állottak. Igyekezett elhárítani az akadályokat, előteremteni az eszközöket, hogy megfeleljen azon bizalomnak s várakozásnak, melyet a miniszteri rendelet oly szépen fejez ki: „ hazánkfiai buzgó honszeretete, ügyünk igazsága és szentsége biztositanak, hogy az elöljáróságok törekedni fognak e rendeletnek fényes sikert szerezni és hogy számos polgártársunk kész lesz vérével életével védeni szabadságunkat, függetlenségünket és a magyar szent korona jogait® Lássuk minő eredménynyel oldozák meg feladataikat azok, kikre a bizalom oly fontos kötelezettségeket ruházott. (Folyt, köv.) O. Gy.
