Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-08 / 15. szám

15-ik nzám

Gyula, 1888. április 8-án

VII, évfolyam.

f-----------------1

Sz

erkesztőség:

Fö-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési díj:

Egész évre..........5 írt — kr.

Fé

lévre ..............2 »50 „

Év

negyedre .. .. 1 „ 25 „

Egyes szám ára 10 kr.

Társadalmi és közgazdászaid hetilap.

MEGJELENIK MINDÉIT VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Bod-Olsy Zoltán..

Kiadó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők

Hirdetése k

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban. Nylltt.r tora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bér mit fúrdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Máj na-Frankfurtban: Daube G. L. és társa

hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon

Az árvízvédekezés után.

. Gyula, április 3-án.

Amit már a Kettős-Körös balparti kiszakadás okozta óriási katasztrófa elleni védekezések alkalmával lapunk márczius 18- és 25-iki számában két Ízben felvetettünk, nevezetesen megfelelő expediens, hogy ily végtelenül szomorú következményű óriási csapás emberi számítás szerint Gyulát, Csabát, Békést, de most már hozzáadhatjuk Mező-Berényt és Körös-Tárcsát is ne érje; ugyaneme kérdés foglalkoztatta márczius 27-én a Békés városi vészbizott ságot és elöljáróságot a városháza termében tartott értekezleten, melynek tanácskozásáról s illetőleg resolutióiról a következő tudósítás fekszik előttünk:

„Márczius 27-én délelőtt a vészbizottság összes tagjai az elöljárósággal egyetemben értekezletre gyűltek össze a városház nagy termében, melyen Irányi Dániel országgyűlési képviselő is megjelent, ki is mielőtt a fővárosba visszatérne, megtudni óhajtá Békés városának véleményét és óhajait a védelmi munka és egyéb ügyek tekintetében, hogy aztán, fent a kormányt kellően informálhassa. Észrevételeit a kö vetkező pontokban foglalá össze: Békés város biztonsága czéljából erősebb gátra és a körgát kiegészítésére van szüksége; szükséges továbbá a vashalmi kanyarban levő 3 sziget eltávolítása, melyek a folytonos iszapolás és jégtorlödás okozói. Ezek idézték most is a katasztrófát elő. Mindez kormányköltségen kell hogy eszközöltessék, mivel nem gátmunka, hanem mederigazi- tás, ami pedig a kormány dolga. Szükségesnek tartja továbbá a nagy hídnak czél- szerübb igazítását, melynél sok a járom, melyek szintén feltartóztatják a jeget. A békés-földvári vasút restaurálása Békés város és gr. Wenckheim Frigyes, mint tulajdonosok feladata.

Igen czélszerü lenne, hogy a restauráláskor a vonalon néhány áteresz készíttessék, melyek lezárhatók lennének. Minthogy a lakosságnak vetése, szőlője s tanyái

f>

Békésvármegye a honvédelmi harczban.

Az önkéntesek.

(Folytatás.)

Kedvezően hatott a vármegye közönségére a miniszter elnöknek azon rendelete, melyben — méltányolva a vármegye által felhozott fontos okokat — megengedi, hogy nemzetőreink a táborból felváltás nélkül hazatérhessenek.

De aggodalmat keltett azon felhívás, hogy a vármegye önkéntes hadcsapatokat küldjön a harcztérre; mert a „tábori szolgálat miatt magát tulterheltnek s mintegy szándékosan nyomottnak hitte."

Nem is késett a vármegye közönsége aggodalmainak kifejezést adni, s kérni a kormányt, hogy a hadi szolgálat terheit a méltányosság és igazság elveinek megfelelően ossza fel. — Sokkal nagyobb buzgalommal s készséggel vesz részt Békésvármegye közönsége a honvédelem terheiből, ha tapasztalja, hogy más vármegyék is hasonló mértékben teljesitendik hazafiul kötelességeiket.

A kormány, egyrészről a vármegye aggodalmai s kérelmére tekintettel, másrészről „miután a tapasztalás a nemzetőrseregek ösz- szes kimozditását czélszerütlennek mutatta, mert ez által nem csak hogy sok munkás kéz elvonatik szokott foglalatosságaitól, de száelpusztulása folytán óriási kára van, a vasút valamint a békés-gyulai országút kiépítése végett a megyéhez kell fordulni közmunka kirendelése végett. Az elöljáróságot fölkéri, hogy a város módosabb gazdáit figyelmeztesse, hogy jövőben szilárdabb anyagból építkezzen. Már az 1874-iki árvíz alkalmával figyclmezteté az elöljáróságot a hajók és csolnakok szaporítására, minthogy most is mááhonnan kellett hajókat hozatni, s jelenleg is csak 30 van, ami katasztrófa beálltakor igen csekély mentőszer. Minthogy a küszöbön álló nagy munkálatok következtében a szegény nép is megkeres heti kenyerét és a módosabb gazdáknak elegendő vetőmagja van, e tekintetben szükségtelen a kormányhoz segélyért fordulni.

Erre az értekezlet nevében Mezey Lajos főjegyző tette meg észrevételeit a következőkben :

Gyula-Varsándtól 3 mérföldnyi hosz- szu csatorna egyenes irányban vezeti a vizet Békés fölibe, hol az hirtelen az u. n. vashalrni hármas kanyarban megtörik, folytonos iszap képződik, a mi rendkívüli hátrányára szolgál a szabályozásnak. A viz gyorsabb lefolyást nem nyer és a jég megtorlódik, minek folytán a csatorna partjának okvetlenül szakadnia kell valahol. De szűk is ez a meder a Fehér- és Fekete-Körös vizeinek levezetésére. A csatorna kellő hullámtérrel sem bir, kellőkép kiképezve nincs s évtizedek múlva sem lesz, daczára a többszöri kotrási munkálatoknak, mivel a me- dencze szűk és erősen iszapok Hogy Békés városa az árvíz ellen megvédessék, köröskörül körtöltéssel kell magát ellátnia, és pedig a csatorna felől téglából épitve, az élővizén két helyen, alól és felől zsilipeket kell épitnie. Ezen munkálat belekerül 80 — 100,000 írtba. Megengedjük, hogy a város ily módon a végpusztulás ellen védve lesz, de határa nem lesz biztosítva az árviz ellen. Az ármentesitésnek alig veszi valami hasznát mindaddig, mig a gyulabékési nagy csatorna ki nem igazittatik. Szakértők vannak arra hivatva, hogy elbírálhassák, mi módon lehetne ezen kiigazítást eszközölni és tudjuk, hogy mély tanulmány és alapos helyismeret szükségeltetik ehhez. Minket azonban a csatorna meg- ásatása, vagyis 1857-ik év óta a tapasztalás tanított meg arra, hogy a Fehér- és Fekete- Körös vizét a gyula-békési nagy csatorna nem képes befogadni. Két módja van a ruegiga- zitásnak. — Egyike lenne szerintünk a csatorna töltésének belyebbezése, hogy kellő hullámteret nyerjen, mint történt az 1881-ki katasztrófa után Békés alatt a Sebes-Körös betorkolatáig a Tisza-Körös-Maros-társulat rendezésénél.

Az alkalom most kínálkozik, minthogy a gyula-békési csatorna balparti töltése rendkívül meglévén rongálva, azt majdnem újból kellene építeni. Másik mód lenne a Fekete-Körösnek Sarkad felett körül-bdől a Malomfoknál a gyepes hosszu-foki csatornába Wezetése, mely esetben nevezett folyó a békés herényi határnál a hosszufoki nagy zsilipnél, tehát jóval alatta Békésnek vezettetnék be a kettős Körösbe. Mi azt hisz- szük, hogy úgy egyik, mint másik mód nagyban javitaná viszonyainkat és kifejezést adunk abbeli nézetünknek, hogy a fe kete Körös elvezetése sokkal inkább szolgálna városunk biztonságára, az alsó-vidék pedig ez által semmikép nem jönne veszélyesebb helyzetbe, mint hogy vize nem szaporodnék, sem pedig oda gyorsabban nem vezettetnék. Legyen bármelyik, vagy talán egy harmadik megigazitisi mód elfogadva, felkérjük a magas kormányt mél- tóztassék e csatorna megigazitásával komolyan foglalkozni és mielőtt a töltés építése megkezdetnék, fennebbiek irányában határozni, nehogy későbben még nagyobb csapások, talán Békés, Csaba és Gyula városok elpusztulása után kellessék a kiigazítás iránt sokkal nagyobb költséggel és áldozattal intézkedni. Felkérjük továbbá, hogy a vashalmi kanyar átmetszését még ez évben feltétlenül hajtsa végre, mert az idei jégtorlódás és bekövetkezett katasztrófa legnagyobb mérvben ennek tulajdonítható. Örömmel tapasztaljuk, hogy a vizi ügy erős kezekbe van letéve és hogy a

közmunka és közlekedési miniszternél ügy- buzgalom, jóakarat nem hiányzik, azért bizton reméljük, hogy igénytelen félszobásunkat nem fogja figyelmen kivül hagyni, és mindent el fog követni, a mi egy vidék és a Körös mentén fekvő városok biztonsága érdekében feltétlenül és gyorsan szükségesek.

Nem akarunk alap nélkül vádolni, s nem állítjuk, hogy a katasztrófa be nem áll, ha az Alsó-Körös társulat kötelességét pontosan teljesítette volna. 12-dikén a katasztrófa kitörése napján, a dobozi hídtól a Kovácsőrházig, tehát 7 kilóméternyi vonalon a Körös balpartján őrség, anyag, fogat sem futár nem volt. E tekintetben is Békés városa intézkedett, Gyulán a társulat meg se moczczant.

Ha kellő őrködés lett volna, mint a hosszufoki oldalon, valószínű, hogy a katasztrófa be nem áll. Az Alsó Körös társulat hanyagsága okozá a katasztrófát. Szigorú vizsgálatot és a bűnösök büntetését követeljük e tekintetben. Ilyen szervezés mellett töltésünk kellő biztonságban nem lehet, miért is jó volna vonalunkat a Tisza-Maros-Körösi társulatba kebelezni. Békés városa nappkon át feltartván a vizet, miáltal M.-Berény s Tarcsa alkalmat nyertek biztos védelem kifejtésére, méltányos lenne, hogy a tiszai társulat is hozzájárulna a békés-földvári vasút költségei fedezéséhez. A' povádi könyök is okvetlenül eltá- volitandó. A szükséges restaurálás és állami segély eszközlése ügyében a városi képviselő testület által készített feliratot benyújtó küldöttséget annak idején Irányi Dániel fogja a miniszter elé vezetni."

Eddig a nehány fővárosi napilapban is megjelent tudósítás, melyre kötelességünknek ösmerjük nehány reflexiót tenni.

Mindenek előtt a súlyos csapás fölött érzett elkeseredésnek tudjuk be a tudósításban közölt vádat, mely szerint az Alsófehér-körös társulat hanyagsága okozta volna a katasztrófát. Azok után, amiket oly szemtanuktól hallottunk, akiknek elfogulatlanságáról tanúságot tesz ama körülmény,

mos családfő, beteges, gyenge egyén is jelen meg a csatatéren, kik részint viszonyaik, részint testalkatásuk miatt hosszasabb háborúi szolgálatra alkalmatlanok, s a gyakortai felváltást épen akkor teszik szükségessé, mikor már a nagyobb rész a hosszabb toborzás által a hadi szolgálatra alkalmatos lett volna; ide járul még a tetemes költség, mely a felváltások véghezviteléhez szükséges, elhatározta, hogy ezentúl nem fogja a hatóságoktól a nemzetőrsereget minden egyéni kivétel nélkül kimozdítani; rendeli tehát, — tekintve hazánk vészteljes helyzetét, melynél fogva nagy haderőt a lehető legrövidebb idő alatt kifejteni mulhatlanul szükséges, hogy minden megyék, városok, kerületek, egyszóval minden törvényhatóságok mindjárt, amint ezen rendeletet veszik, vagy a „Közlöny", vagy más tiirlap utján olvassák, egy nemzetőrökből álló nadierőt teremtsenek, mely önkéntesen ajánlkozó, erős, egészséges egyénekből legyen alkotva, kik kötelezvék mindaddig, mig a harcz :art, vagy a haza szolgálatjukat igényelni fogja, a kormányrendelete alá helyezni magokat.

A vármegye közönségére ezen kormány- 'endelet teljesen megnyugtatólag hatott, s a :áborban levő nemzetőreink még vissza sem :értek, már . a legnagyobb buzgalommal igye- tezett megfelelni azon feladatnak, melynek sikeres megoldását a kormány a nemzet hon- szeretetétől joggal várhatta.

Augusztus 19-én összeült az állandóbizottmány, s az önkéntesek kiállítására követ kező határozatokat hozott.

— — — Azon felhívást illetőleg, hogy e megyéből mintegy 1000 önkéntes nemzető rökből álló zászlóalj alakitassék, mely minden további felváltás nélkül a harcz régéig szol gáljon — habár teljes meggyőződése is a bi zottmánynak, miként Békésmegye tehetségé hez képest honpolgári kötelességének eddig is megfelelt — nehogy hazánk jelen aggasz' tó körülményei közt bármi tekintetben is mu lasztás történjék legelső teendőjének ismeri mindent, mi a kívánt sikert bármi részben is biztosíthatná megkísérteni; minek folytán azon 1000 önkéntesnek kiállítása ezennel elrendeltetik, s hogy annál biztosabban megtörténhessék — az önkéntes ajanlkozásra nagyobb ösztönt adandó, a bizottmány eddig is már a megye részéről tett áldozatok mellett elhatározza: minden önkéntesnek a kincstár által rendesen fizetni szokott 8 ezüst krnyi napi dijt részéről kétszer annyival, vagyis 16 ezüst krrál pótolni. De hogy ezen határozat, s tekintőleg ezen ígéretet teljesíthesse, miután a megyei pénztárak mostani ereje ezen tetemes kiadást fedezni egyátalán nem képesek, egy uj kivetésnél pedig, mint az összeírás s fizetési kulcs kidolgozása, úgy a beszedés és egyéb tekintetek oly nehézségekkel s oly sok idővel vannak összekötve, hogy miattok az egész ügy kivitele hosszabb ideig függőben tartatnék, legczélszerübbnek látja hatos kamat mellett 12 ezer ezüst frtnyi kölcsön felvételét elhatározni, mines roiytan a sovetsezoic

rendeltetnek:

A) A kölcsönre nézve:

1. Békésmegye által hatos kamat mellett 12 ezer pengő frtnyi kölcsön lesz felveendő oly kötelezéssel, hogy azon összeg a jövő i848—4g. évi házi adó rovatába foglaltatni, s más a közteherviselés elvei szerint készült uj kulcs szerint kivettetvén, hova előbb beszedetni, s az illető hitelezőknek kamatostul visszafizettetni fog.

2. Megbizatik az alispáni hivatal és mindnyája szolgabirák, hogy azon összegnek, vagy amennyire egyesektől telik kisebb mennyiségeknek előlegezésére szólítsanak fel a fentebbiek értelmében minden tehetősebbeket, időt nem vesztve haladéktalanul, — siker esetében pedig tegyenek jelentést azonnal az alispáni hivatalnak, mint a megye főpénztárnokának is, ki

3. A kölcsönül ajánlott összegeknek felvételére, úgy az ezekről szóló ideiglenes kötelezvényeknek aláírására is ezennel felhatal- raaztatik. Végre

4. Tudtul lesz adandó, hogy ezen köl- csönökröl a kötelezvények megyei hiteles pecsét alatt fognak kiadatni s a főpénztárnok által adott ideiglenes nyugtatványok ezekkel felcseréltetni.

B) Az önkéntesek kiállítását illetőleg:

1. A községek saját költségükön azonnal

megindítandó toborzással siessenek a miniszteri rendeletnek minél fényesebb sikert esz-