Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-18 / 12. szám

tett s a folyó hó 14-ik napjának éjjeléig védekezett is, — a mai uapou a hajnali órákban azonban az áradat e partot is mintegy 400 méter hosszbaa áthágta s a fentebb jelzett területeken át rohamosan halad B.-Csaba község keleti részének.

A község ezen része körgáttal védve nincs, az összes közerő jelenleg körgát építésén dolgozik.

A gerlapósteleki áradat Gyula város északi részén fekvő úgynevezett iteze éri dűlőkön, szeregyházi és nagyhajlási tanyákon át egyrészt a Csikos-érig, másrészt pedig az Élő-viz csatornának a nagyhajlástól a vészéi hidig terjedő jobb partjához ért.

A Csikos-ér mentén régi és erős gát húzódik, a mely jelenleg a várost védi 8 a mely még erősen megtámadva nincsen.

Az Élő-viz csatornának jobb partja az áradat által a mai nap éjjelén a vészéi hid mellett meghágatott s az árvíz a csatornába özönlik. — A vészéi hid mellett a csatorna B.- Csaba község által eltöltetvén és igy a csatornába toluló áradat Gyula felé regurgitálván, az Élőviz-csatornáu átvonuló vasúti hídon alul a visszatoluló viz elleni védekezés czéljából zárgát készítése rendeltetett el, s ezen zárgáttól lefelé az igen rósz állapotban lévő jobbpart erősítése folyik.

Az áradat tehát Gyula várost, Csaba és Békés községeket veszélyezteti, Gerla-Póstelek községet pedig elöntötte.

Az elöntött összes terület ez ideig 20,000 holdat tehet ki.

Szakadások befogások még meg sem kezdettek.

Legveszélyezettebb Békés és Csaba helyzete, mely nagy és népes községek az elemekkel élet halál harezot vívnak.

Gyulán, 1888. márczius 15.

Az alispán helyett:

Térényi Lajos, vármegyei h. főjegyző.

*

* •

A közmunka- és közlekedésügyi miniszter márczius 15-éu táviratilag kinevezte Terényi Lajos h. főjegyzőt miniszteri biztosnak Gyula városa védelmére.

Terényi Lajos miniszteri biztos működését azzal kezdte meg, hogy Békésen működő Maiina miniszteri biztost táviratilag felkérte, hogy műszaki tanácsadóul Haviár Lajost vagy Szarvasy Arzént még az nap odautasitsa, hogy a nap vagy bármely órájában ideutazzék. Haviár Lajos üszaki tanácsadó 16-án reggel érkezett Gyulára daczára annak, hogy Békés védelménél négy éjjel és nappal el volt foglalva és ki volt merülve, üködését Dyomban megkezdte.

Gyula városa polgármesteréhez következő endelétet intézte a min. biztos;

„A nagyméltóságu közlekedésügyi miniszter urnák most vett távirati rendelkezése alapján Gyula városa árvédelmének vezetésére a vízjogi törvény 153. §-a értelmében s az ott jelzett hatáskörrel miuiszteri biztossá neveztetvén ki, elvárom tek. polgármester úrtól, hogy árvédelem czéljából teendő intézkedéseimet a legnagyobb erélylyel, pontossággal, de egyszersmind a felelősség teljes érzetében és tudatában feltétlenül teljesíteni fogja. Már most szükségesnek látom, hogy Gyula városának az áradástól leendő megmentése czéljából két vonalon és pedig az Élőviz- csatorna jobb partján a Csikosér mellett elvonuló töltésen és az ajtósfoktól az Élővíz-csatorna jobb partján a Csikosér mellett elvonuló töltésen és az jtósfoktól az Élővíz-csatorna jobb partján a vasúti hidig a védekezés megkezdessék és erélyesen folytattassék. — Tudomásom van, hogy Élővíz- csatorna jobb partját a vészéi hid tájékán az áradat meghálálta. A viz befolyását befogni nem lehet. A vasúti hídtól az Élővíz jobb pontján az .jtósfokig a területet személyesen bejárván ott a városi elöljáróságnak egy tagját sem találtam, munkások igen csekély számmal voltak, part igen sok helyen lehúzva vau. E vonal ez időszeriut gén erős védelmet igényel. Ezen vonalra munkavezető mérnökül Filz Rezsőt s polgári biztosul Hoffmann Mihály ügyvédet alkalmaztam s felhívom tek. polgármester urat, hogy oda legalább 200 egyént ásóval kiküldjöu, ezen egyénekre a közvetlen felügyeletet két — polgármester ur által arra legalkalmasabbnak talált bizalmi férfiú gyakorolja. A munkálat éjjel is folytatandó lévén a helyszínére kellő mennyiségű fáklya küldendő ki.

A csikosér melletti töltés vooal szakértő inér- ökök jelentése szerint még most különösebb védelmet nem és csak is őrizetet igényel. A Csikós- érnél elvonuló töltésen a védelmet Juventius kir. mérnök fogja vezetni, mellé polgári biztosul Deimel Lajos vármegyei alszámvevőt alkalmaztam. Az Élőviz-csatornának a vasúti hídon alul való elzárása Ujfalusy mérnök által folytattatik, kellő mennyiségű kubikos bocsájtandó rendelkezésére. Általában elvárom, hogy a városi Tanács Folyton rendelkezésre lesz s főleg a városi tanácskok fogják kilejteni azon erélyt és hivatali buzgalmat, melyet városuk közönsége tőlük a vész idején méltán megkíván.“

*

* 4»

A víztömeg Szeregyházán a dobozi országutat meghágván, a nagy-fenéki dűlőbe vonult s ott a Fehér-Körös balpartját hátban megtámadta, miután ezen különben is lapos helyeken vonuló gátak az áradat által megrongáltalak, a miniszteri biztos felhívta a Fehér-Körös szabályozási társulat elnökét, hogy a partnak állandó gondo.- zása iránt azonnal intézkedjék.

Ugyancsak felhívta a helyben működő csendőrparancsnokságot, hogy az Élöviz-csatorna jobb partján, a csatornán levő vasúti hídtól a csikósén gátig folyó munkálatokhoz állandóan egy őrsöt alkalmazzon.

önkéntesen ajánlkoznak minden további felváltás nélkül a harcz végéig szolgálni, és ezek képezzék a most kimozdítottak fölváltá- sát. Igaz, hazafiul érzelmük, mind annyi biztosíték, hogy e tárgyban buzgóan elfognak járni és igy még csak arra figyelmeztetem önöket, hogy tüstént közöljék e tárgyban keletkezendő végzésüket, mind Báró Bachtold altábornagygyal, mind a megyebeli kimozdított nemzetőrségük parancsnokával, a hadügyminiszterrel és velem, hogy annak értelmében összhangzólag intézkedhessünk.“

Kiterjeszkedik a miniszterelnöki leirat a vármegye felterjesztésének a hadi törvények alkalmazására vonatkozó részére is, — azoknak közzé tételét — igy szól — a körülmé- nyek igényelték, de megnyugtatásukra mondhatom, hogy azok nem oly szigorúak, mint a régi haditörvények, a törvényszék összeállítása, mely felében katonákból áll, magában viseli azon tulajdont, hogy a nép jellemét figyelembe véve tulszigoru fegyelmek ne alkalmaztassanak. “

A miniszter rendeletét aug. 19-én tartott ülésében vette tárgyalás alá a vármegye közönsége s az eredményről sietett a miniszter elnököt értesíteni, előterjesztvén hogy azon felhívására miniszter elnök urnák, hogy megyénkből mintegy 1000 önkéntes nemzetőrből álló zászlóalj alakíttassák, mely minden további felváltás nélkül a harcz végéig szolgál jón, habár teljes meggyőződésünk szerint Bé- lósraegye e részben hazafiul kötetességének

eleget tett is, — e mai napon megtettük a szükséges lépéseket, s hogy meg legyen kisértve minden, a sikert inkább biztosító eszköz, elhatároztuk a fentebbi feltétel alatt ajánlkozó önkényteseknek naponkint a kincstár által fizetni szokott 8 krnyi napidiját részünkről még 16 ezüst krokkal pótolni, s magunkra vállaltuk ezen felül még a csatában netalán elvérzendő szegényebb sorsú önkény- tesek családaik felőli gondoskodást is.“

Ezzel tehát megoldást nyert azon fontos kérdés, mely a vármegye közönségének oly sok nyugtalanságra, aggodalomra nyújtott okot.

Lássuk másod ízben táborba szállt nemzetőreink viszonyait.

Alig érkeztek meg a táborba, kitűnt, hogy ezen csapat mennyivel kevésbé alkalmas szolgálat teljesítésére mint az, melyet felváltott.

A nyugtalanság, hon maradt családjaik sorsa felett — ellepte őket, s a parancsnokok folytonos zaklatásnak kitéve, hogy tegyenek sürgősen a vármegye közönségénél lépéseket családjaik megélhetésének biztosítása végett. A zaklatásnak engedve Tom- csányi Károly ideiglenes őrnagy, a békési nemzetőrség parancsnoka augusztus 5-én Zsigmondfalváról a vármegye közönségéhez megkeresést intézett, melyben felhívja a megye közönségét, hogy vizsgálatot tartson, s 'annak eredményéhez képest a szegény nemzetőrök családjai gyámolitásáról gondoskodjék.

Nemzetőreink tábori szolgálatairól figyelemreméltót fel nem jegyezhetünk. Azon feladatnak, melyet tőlök gyakorlatlanságuk, hiányos felfegyverkezésük mellett várni lehetett : megfeleltek. — De fel kell említenünk rólok egy sajnos eseményt, mely arról tesz tanúságot, hogy a nemzetőrcsapat valóban fegyelmezetlen s ugy-ahogy összeszedett nép volt, — mely, a hol szerét tehette, nem rettent vissza a legnagyobb kihágásoktól sem.

Midőn visszajövet, Kurticson vonult keresztül, a nemzetőrség egy csapatja, a mácsai esküdt, Nieczner Ferencznek, Aradmegye alispánjához tett jelentése szerint — minthogy minden üzérlet nélkül egyedül magukra hagyatva voltak, folytonos lövöldözések közt a kurticsi halomra érve, egy kurticsi lakost, kinek kocsija dinnyével megrakva volt, megtámadtak, s az menekülni akarván, kegyetlenül megverték, hogy eszméletlenül rogyott le lovai közé, s ugyannyira elkínozták, hogy életben maradásához reményt sem fűztek; s ezen kívül a helységben lövöldözéseik által egy házat felgyújtottak.

Ezen kihágások szigorú elítélésünket érdemlik meg, annyival is inkább, mert e vidék elkeseredett népe később táborba szállt s haza térő nemzetőreinken vett véres bosszút (Folyt, köv.)

___________ 0. Qy.

sz

arvasi lakos a tőle elváltán élő neje miatt sz< relem féltésből előbb testvér öcsén egy nag konyhakéssel veszélyes sebeket ejtett, majd nej< keresvén fel ugyan azon konyhakéssel oly veszt Iyc8en szúrta meg, hogy a nő pár perczoyi kiti lódás után meghalt.

A kegyetlen tettes elfogatván a bíróságnál átadatott.

A vngyonbiztosság néhány jelentéktelenebi tolvajlási esettel lett megzavarva.

Öngyilkossági esetek a következők: Békésen Boros Pál a tőszolgabirónál alkalmazott közigazgatási gyakornok a múlt hó 28 ár vadász fegyverével magát főbe lőtte s 2 órai kínlódás után elhalálozott. — Ugyanott február hava 21-én Nyeste István bognár mester magát felakasztotta. — Ugyanott Szánthó Péterné szül. Borbély Zsuzsánna a múlt bó 25-én gyufaoldatta) magát megmérgezvén elhalálozott.

Szarvason Szklenár Pál koros fóldész magát a kútba ölte.

Hegedűs Bálint mező-turi illetőségű napszámos pedig gyufaoldattal vetett véget életének. — Ugyanott Matusik István szarvasi lakos forgó pisztolylyal lőtte magát, veszélyes sebével azonban még életben van.

Orosháza mellett lévő u. n. „Lebuki“ csárda mellett Felföldi Lajos orosházai illetőségi 13 évesl kanász a múlt hó 7-én magát felakasztotta.

Bánfalván a múlt hó 18-án Baranyai Erzsé-| bet 81 éves asszony magát szintén önakasztással I ölte meg.

Egy hó leforgása alatt előfordult ez esetek I aránylag nagy száma szomorú világot vet az er-l kölcsi érzék hanyatlására, a mely körülmény feletti I megdöbbenést csak súlyosítja azon tudat, bogy el kórosnak nevezhető állapottal szemben megfelelői, gyógymód alkalmazására tehetetlenek vagyunk. I, Véletlen halál eset egy alkalommal fordult!, elő; és pedig Gyulán a múlt hó 24-én Radon|| József volt erdész s jelenleg gyulai lakos szobá-l, jában halva találtatott. A hulla folbonczoltatvánL mig egyrészt megállapittatott, hogy feltalálásait előtt már 10—14 napig volt halva, add g másít; részről azon feltevés lépett előtérbe, hogy a sze-L rencsétlen egyén éhhalál áldozata lett. |v

Tűz eset három volt és pedig Gyulán 1,1], Kétegyházán 1, és Eodrődön 1 esetben. L

■■■• Utak, hidak, védtöltések. 11

A közlekedési utak a múlt hó folyamán vár-lg megyeszerte hóval voltak fedve s a közlekedésre,la — leszámítva a helylyel közzel tapasztalt nagyobb!u hófúvásokat — akadályozólag nem hatottak. la A hidak jó állapotban vannak. la

Azon veszélynek elkerülése czéljából, a melyig a hidakat a ritkán tapasztalható vastagsággal Idd bíró 8 még mindég szilárdan álló jégkéreg bekö-|£ vetkezendő zajlásával érhetné, a gyulai m. kir.l — folyammérnöki hivatal előterjesztése folytán fel-Itt hívtam a járási főszolgabírókat s Gyulaváros pol-lm gármesterét, hogy a hidak czölöpjeihez fagyottlzi jégnek megtörése és eltávolítása iránt intézkedje-|ti: nek s megfelelően rendelkezzenek, hogy a hidjár-Uz mok közzül a jégkéreg az olvadás bekövetkezteig) r< időszakonként eltávolittassék, illetve ilyennek kép-lg; ződése lehetőleg megakadályoztassék. is

Az ezen rendelkezésem a beérkezett jelen- at tések szerint foganatosítva lett. m

Egyébként a rendelet végrehajtásáról a vármegye alispánja a békési, dobozi, gyulai és gyula- ni várii hidaknál személyes meggyőződést is szerzett di s az elöljárókat a rendelet pontosabb és kifogás- cs talanabb végrehajtására szigorúan utasította. ti

:e-| A védtöltések állapota teljesen kielégítő. ty I A vizszabályozó társulatok különben is miu

jétlden lehetőt elkövetnek, hogy a remélhető nagyobi é-(áradásokkal szemben sikeres küzdelmet folytat

n-|hassanak. . „ ,,

A múlt hó második felében a vizek erosebl

ik áradásnak indultak, ez elvonult áradásnak azon (bnn csupán azon veszélyesebb következménye mu ibjtatkozik, hogy a tapasztalt hideg időjárás folytát (a hullámtéren is erősebb jógpánczél képződött, £ (mely körülmény folytan a védpartok nagyobb I- feszitő erővel s nyomással lesznek a jégzajlás n (által megtámadva.

,i| Vizmenti községeink különben a védekezésre rfszintén kellően elkészülve vannak s mentő eszkö- t zök s csolnakok beszerzéséről eleve gondoskodtak.

Körös-Tarcsa község körgátjának kiépítetlen ](részén a munkálatok serényen folynak s a gát e (hó folyamán el fog készülni.

M IV. Vegyesek.

A vármegyei pénztárak véletlen vizsgálata -(általam a múlt hóban is megejtetven, a pénzke- -(zelés rendben és a pénzkészlet meglevőnek talál

»Itatott. . ,

Békés községben elhalálozás folytan meg(ürült I-sö jegyzői állásra Mezey Lajos a községinek már hosszú idők óta működő egyik jegyzője ■lett megválasztva.

A kémények seprése az arra hivatott köze-l Igék által rendszeresen ellenőriztetik.

B.-Gyulán, 1888. márczius 11-én.

Alispán helyett: Terényi Lajos s. k. vrm. h. főjegyző.

Az árvíz.

A mitől féltünk, aminek e lapok hasábjain! a deczeraberben beállott nagy havazások és a| rendkívüli fagyok óta kifejezést adtunk, — saj-| nos — megvalósult; a tavaszi nap sugarai aligI hogy átmelegitették kissé a levegőt, a jégzajlást megindult, s mielőtt az árvíz a múlt évi vizma-|< gasságot is megközelítette volna, beállott a ka-l tasztropha, és pedig oly helyen, ahol legnagyobb! biztonságban hittük magunkat, oly töltésvonalon,|s mely — műszaki szakértők által minta-védgátnak\\ volt kikiáltva, és amely töltésvonal 1876. óta tény-1« leg oly hetekre terjedő áradásokat rendületlenüljj kiállt volt, aminö, hogy többet ne említsünk azl 1878., 1881. és 1884. évi is volt, araikor a me-| gyei folyótöltések mindenikén volt kisebb-nagyoobh mérvű szakadás, a kettős Körös balpartja pedig11 jgyanekkor alig hogy megszivárgott. És most ezle I hires mintavonal az, amely beszakadt, miolöttP I többi csak meg is ingott volna. A hétfőn reg-l gél bekövetkezett katasztrófa szomorú következ-L nénye, hogy Gerla-Póstelek teljesen elpusztult,|t Békés és Csaba városa — amidőn e sorokat írjuk le — a végveszélylyel küzdenek, Gyula városa bel-1 erülete fenyegetve, a legtermőbb szántóföldek bői |c nintegy 20,000 katasztrális hold elborítva, szá-l :akra terjedő gazdasági épületek, tanyai lakóhá-|g lázak összeomolva, ugyancsak százakra menölc zarvasmarha, lovak, juhok vízbe futva, százez-lh ekre rugó ingó vagyon elpusztulva, s ami na~H ;yon sajnos valószínűséggel bír, sok emberéleti s áldozatul eshetett, mely körülményt azonban! íz izgalom mai pillanataiban még határozottan! Q >em lehet konstatálni. I k

Egy hét izgalomteljes eseményeiről kellIp na referálnunk, de csak úgy tehetjük, ha azt|T látum szerinti sorrendtől eltekintve, összefoglalva^ :selek esszük ; mert a kronologikus tudósítás egyesi .ételeit a későbbi események vagy túlszárnyalták,la

Ivagy teljesen más következmények fejlődtek k u-|belőlük, és eme részben túlszárnyalt dolgok kro- >b|nologikus megörökítésére sem időnk, sem terünl t-lnincsen.

A kettős Körös balpartján beállott kataszt- 'Mrophát és ennek következményeit legrészleteseb- »-[ben és ami fő legauthentikusabban ösmertetjük Mmeg akkor, ha Békésvármegye h. alispánja Tere- ,n|ityi Lajos m. főjegyzőnek f. bó 15-iki keletű jelentését közöljük, melyet a közmunka s közleke- ^(désügyi miniszterhez intézett, mely jelentés ugyanis lS| következő:

„Nagymóltóságu közmunka- és közlekedés- e ügyi m. kir miniszter ur 1

i.| A kettős Körös balpartján a dobozi hid és . (Békés község között a folyó hó 12-én a viz óri- (ási s hirtelen emelkedése mellett s mozdulatlan D|vastag jégtömeg nyomása alatt történt két rend- B|beli szakadás folytán beállott árvízről, s a folyamatba vett eddigi védintézkedésekről jelentésemet (hivatalos tisztelettel a következőkben terjesztem elő.

A szakadások egyike 60—70, a másika 150 ‘[méter szélességűnek van jelezve.

A kiömlő víztömeg első sorban a Békés (határában eső úgynevezett marói földet foglalta -lel s Békés községnek délnyugati részén épített s .la gyula-békési vármegyei utat a kettős Körös J balpartjával összekötő körgát, nemkülönben a (jelzettem magasra töltött vonalat támadta meg s [első akadályát itt találta.

A körgát esetleges áttörésével a viz közvetlen a községbe hatolna, — mig a gyula-békési Jut meghátalásával az Élő-vizbe ömlenék s aunak [medrében haladna egészen az Élővíz csatorna al, (só torkolati zsilipjéig, a melyet a Körös magas [vízállásánál fogva felnyitni nem lehetvén, az áraidat az Élő-viz medrében felduzzadna s a közsé- [gen keresztül vonuló Élő-viz csatorna felduzzasztott vize a várost pusztulással fenyegetné.

A védekezést első sorban a járás főszolga- Ibírája s Haviár Lajos kir. mérnök, az államépi- tészeti hivatal ideiglenes főnöke kezdették meg.

Úgy a körgátat, valamint a gyula-békési országutat, ez utóbbit ugyan már nyulgálakkal- de még a mai napig megtartani lehetett.

Időközben Maiina miniszteri biztos ur küldetvén ki Nagyméltóságod által Békés védelmére, a védekezést jelenleg ö vezeti, — e védekezés 1 sikeresebb eszközölhetése szempontjából s azon 1 körülménynél fogva, hogy az Élő-viz csatornába ( előre láthatólag betóduló áradat a községet ne fenyegesse, — az Élő viz csatorna medre kereszt- töltéssel láttatik el és pedig miut táviratilag ér- 1 tesülve vagyok, két helyen. 1

Az áradat a békési marói földekről Gerla- s Postelek község határába foiyt s ott Gr. Wenck- t beimnak birtokát öutötte el, — e birtokból mint- . egy 4000 holdat körgát védelmezett, e gát azonban az áradat ellen gyengének bizonyult s hosz- szuságánál (mintegy 10 kilométer) fogva védhető 1 sem lévén, több helyen átszakadt s az ár az egész gerlapósteleki területet a rajta lévő kas- 1 télylyal, községházával és egyéb épületekkel együtt I elborította. 1

Gerla-Pósteleknek keleti határát az Élő-viz * csatornáoak egyik holt ága képezi, ezen holt ág- ' nak jobb partja kétségtelenül fontos védelmi vo- ( nalat képezett volna, mert ha az megtartatik { s a viz a mederbe nem folyhat, az Élő-viz ? csatorna is ment lehetett volna az áradat beöra- J lésétől. — E partok azonban, teljesen elhagyott 6 állapotban lévén, de meg a viz rohamos növeke- 1 dése a védelemre időt sem engedvén, az árvíz e c mederbe a f. hó 13-án éjjel már folyni kezdett. 1

Ezen mederbe ömlő áradatot most már a * medernek elég jó állapotban lévő jobb partján a kellett fentartani, — a mely part a vandháti x pusztát, B.-Csabának nagy közlegelőjét s úgynevezett „Nagy-rét“ nevű termékeny szántóföldjeit, c sőt magát B.-Csaba városát is hivatva van vé- ielmezní.

A b.-csabai közerő, a járási főszolgabíró, s a a községi mérnök vezetése alatt ki is reudelte- v

n