Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-18 / 12. szám

A Berettyó, Füzes-Gyarmat közelében már- czius 11-én éjjel, közelében az 1879. évi szaka- dásbelyen mindkét oldalon kitört, és podig a jobbpart aCsikér Vargazúgnál, balpartja pedig Csökmő határában.

A jobbparti szakadásnál, mely mintegy 30 méter hosszú, az elzárási munkálatok a f. hó 13-án délutáu foganatba vétettek, s az elzárás három nap alatt végre is hajtatott. A gátszakadás jégtorlódás folytán következett be, amely torlódás a vizet oly magasra duzzasztotta, hogy az a partokat meghátalta.

Terónyi Lajos megyei főjegyző, mint helyettes alispán a közmunka- és közlekedésügyi miniszter rendelete folytán felhivta f. hó íö-én a szeghalmi járás főszolgabiráját, hogy miután a Berettyó s Sebes-Körösből kitört áradat a szeg- halom-vésztői útnak a Berettyó és Sebes-Körös deltájábau fekvő szakaszán átcsapott és a deltát elárasztotta, miután ezen viz levezetésére kívánatos a Berettyó balparti töltésnek a két folyó egyesülésénél való kivágása, ezen kivágást Berettyó osztály képviselőjének jelenlétében haladéktalanul eszközöltesse, egyszersmind a kivágást nevezett osztály felügyeletére bizván, azt utasítsa, hogy a vizek kiegyenlítése alkalmával úgy ezen kivágást mint a Pulykazúgnál már végrehajtott kivágást a legnagyobb pontossággal töltesse be. Ezen rendelet folytán az átvágás még 15-én eszközöltetett

* #

>• *

Gerla-Póstélek pusztulása. A lezajló árviz katasztrophában tagadhatlanul leginkább Gerla- Póstelek községe van érintve, melyet a Maróná kizuhanó 2 öles ár közvetlen elemi erővel rohan meg és egészen hullám-sirba temetett. A vészéi; részleteiről legauthentikusabb t> illetékesebb forrás ból merítve a következő adatokat közöljük: l Maró kiszakadása 13-án reggel történt, szeme láttára a gerlai cselédségnek és egy uradalm tisztnek, akik közvetlenül a vész színén voltak é önmaguk is alig tudtak menekülni; a katasztró iát utolsó pillanatában nincsen emberi erő, mel; megakadályozhatta volna, a gáttest 100 méterny szélességben iormaliter összerogyott, nehány má sodpercz alatt két öles vizoszlop tört ki a hóol vadás után helyenként már zöldelő vetésekre. A ár hihetetlen és szédületes gyorsasággal rohan Békésnek és a csaha-dobozi útvonalnak, melye áthágni és keresztüiszakitani pillanatok müve voll A néhány ezer holdat védő és 3 méternyi korona szélességben kiépült kitűnő karban volt védgá 14-én délelőtt 11 óráig tartotta magát, ekkor pósieleki határban kiszakadt s a viz rohamosai terjedt Gerla és Gyula felé; két órával később i békési útra hajló körgát is kiszakadt és a viz a úgynevezett „Szilvás“ gátat ostromolta; ezt gátat lázasan védték késő estig, reggelre közer is volt kirendelve, de éjjel az árviz itt is áttöi és ömlött a Holt-Körös mederbe, melyet nébáD óra alatt megtöltött és a balparton át Csaba fel hatolt. A gerla-pósteleki uradalom teljesen viz al jutott, 14-ikén éjfélkor mára viz a kastélyba tör ellepte a községházát, jegyzői lakot; a kastélyb szorult cselédség és családtagjaik, nemkülönben kászmáni dohányosok a legkétségbeejtőbb hely zetben menekültek, alig tudva puszta életük« megmenteni. Nagy baj volt, a mentő csónakokba való hiány; Dank Ferencz községi jegyzőt é családját padlásról mentette még másnap a vanc háti cselédség. Nóvák erdész és családját pedi csak délután mentették meg, <örökkévalóságna tetsző órák múltán, miután egész éjjel vészlöví seket tett, melyekre a gyulai parton czirkáló lőnek figyelmessé. Wenckheim Géza gróf családj 14-én reggel ment Kígyósra; a gróf, valamit édes atyja Wenckheim Károly gróf és az udvai lelkész 15-én reggel bajóval menekültek a veszt hídig. A veszély leírását, a menekülés borzalma meg sem kíséreljük leírni, csupán csak az érten meg, aki már ily veszedelemnek részese volt, a pedig tudja, hogy azt átélni 'geo, de híven ecsc telni különben sem lehet. A gróf kára meghaladj a százezer forintot, nem is számítva, hogy az idé legkedvezőbb körülmények mellett sem fogja Ger lát tavaszi alá használhatni; hasznos állatok na^ számban pusztultak el, magában a kászmái

majorban száz darab üsző fűlt a vizárba.

* *

*

Vízállás magassága volt a vész kezdete óts és pedig január 12-én délután 4 órakor Fehér Kóróson 468, Fekete-Körösön 560, 13-ikán délbe Fehér-Körösön 426, Feketén 544, délután 4 óra kor Fehéren 438, Feketéu 550, este 8 óraka Fehéren 440, Feketén 570; 14-ikén reggel Fehé ren 446, Feketén 562, délben Fehéren 452 Feketén 560, délután 4 órakor Fehéren 452 Feketén 556; 15-ikén reggel Fehéren 452, Fe ketén 546, délben Fehéreu 442. Feketén Ő3f este Fehéren 434, Feketén 532; 16-án réggé

Fehéren 410, Feketén 512, délben Fehéren 394 Feketén 516, este Fehéren 390, Feketén 492 17-én reggel Fehéren 368, Feketén 476, est Fehéren 382, Feketén 462.

* *•

*

(Szombaton d. u. 6 óra.)

Lapunk zártakor egybefoglalt rövid je lentést adunk az árviz és védekezés mikénti ál lásáról:

Csabát illetőleg az ottani járási főszol gabirót és városi elöljáróságot súlyos felelőssé terheli, hogy a gerlai áradat el|ehi egyetlei védvonalukat : a holt körös meder jobb és külö nősen baltöltését védtelenül hagyták; eme tnu

lasztásnak következménye lön, hogy a nagyrét és legelőről jövő áradat ellen nem volt idő és elég munkaerő körtöltést késziteni, és igy az árvíz behatolt Csabára, elöntve a Körösig terjedő jobb parti részt, köztük a gyulai utón levő díszes úri akokat és a Széchenyi-ligetet; a jobb part védelmét Csaba feladta és teljes erővel a balpartot erősiti, és pedig mint előre látható teljes sikerrel. A munkálatoknál és illetőleg Csaba megmentése körül Beliczey István főispán, mint miniszteri biztos, teljes erélyt fejt ki, amire a onforgó anarchia mellett nagy szükség is van Békést a minden pillanatban beszakadással fenyegető, mert óriási vizoszlop nyomása nak kitett körtöltés védelméuek sisiphusi munkája foglalja el első sorban; tegnap dél óta pedig az veszély is fenyegeti, hogy az árviz Csa bán az Élővíz csatornába fog hatolni, mely eshetőséggel szemben malomvégi híd alatt zárgát készült ugyan, de kérdés, ba váljon ez a víz nyomásának ellen fog e állani tudni.

Gyulán a helyzet változatlan; a törökzúgi szőlők mint legkétségesebb hely alatt az Étőviz csatorna jobb partjának megerősítése serényen folyik. A csatornának a Bodoky major alatti zár gátja teljes biztonságot nyújt, hogy azt a feltoluló viz nem fogja áttörni. Vészénél a gerlai árviz már Dem hatol különben sem az Élőviz-csatornába, a marói kiszakadásnál az árviz és kettős-körösi vízállás dél óta kiegyenlítődött. A társulat meg kezdette a szakadás áttöltési munkálatokat, d azok legjobb esetben és kedvező időben csak 14 nap alatt lesznek befejezhetők.

Értesittetik a t. ez. közönség, miszerint a f. 1888. évre egybeállitott tőkekamat és járadék adólajstrom számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-czikk 18. §-a értelmében f. hó 18-tól 26-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik.

B.-Gyulán, 1888. márczius 16.

Dolbay János, polgármester.

Hírek.

Az második évnegyed közeledtével tisztelettel kérjük lapunk olvasói közül mindazokat kiknek előfizetése e hó végével lejár, hogy elő fizetéseiket megújítani szíveskedjenek. — Elöfize tési dij ápril—júniusi évnegyedre 1 frt 25 kr mely összeg „a „Békés“ kiadóhivatalának Gyulán' czim alatt küldendő be.

A közigazgatási bizottság hétfői ülés« bizonytalan időre elnapoltatok. Ugyanis az üléi folyamán jött a Hiob bir, mely szerint a Kettő Körös, marói védgátját kiszakította. Az elnöki« főispán e bir vételekor nyomban kiment a Körö töltésre és igy ő is tanúja volt az Uj-Körös bid ján. lefolyó izgalomteljes Iátváuynak, amidőn i házmagasságban feltorlódott jég a Gyula-sarkad országút és vasúti Jiid alatt elvonult. A stabi jégtörők kitűnő szolgálatot tettek úgy a sarkadi valamint a várii hídnál is; a mostani fénye próba után nincs egyéb hátra, mint mindé: megyei s községi hidat ily stabil jégtörővel tel szerelni.

Veszter Imre országgyűlési képviselő f bő 13-án érkezett Gyulára, megkezdendő vizs gálóbiztosi működését Csa tár Zsigmond válasz tása elleni peticzionalis ügyben. A város árvi elleni védekezése azonban inopportunussá tévé: a vizsgálat megejtését, ezt csak a vész lezajlás után fogja megkezdeni.

A gyulai fogyasztási adóra az árveré — illetőleg árlejtés— folyó hó 14. és 15-én tar tatott meg Debreczenben a pénzügy igazgatóság nál. — A tárgyaláson Gyula városa nevében : polgármester jelent meg, azonkívül Gyulára Grimm A. József regale bérlő, Szabados Antal é Végli József; a kikiáltási ár 38160 frt volt, di erre árverező nem találtatott; a polgármester azoi kijelentésére, hogy 28500 frtért a város részén átveszi, szinte nem akadt árverező, de a zár ajánlatok felbontásánál Königstbal nagyvárad ezégnek egy 32000 frtos ajánlata volt, inelyr folyó hó 15-én árverés tartatott meg. — Az ár verezésen Végh József 33460 írttal volt a leg többet Ígérő, de a Grimm A. József által beadót ajánlat 35908 írtra rúgottj minélfogva a gyula fogyasztási adó kezelése Gyula városáról — folyt évi ápril hó elejétől — Grimm A. József regal bérlőre szállt.

Gyomait az ujonczállitás f. bő 12-éi fejeztetett be következő eredménynyel : a kive tett ujonczjutalék volt 45 egyén és 4 póttarta lékos, a honvédség legkisebb kielégítési szükség lete 13 egyén. Besoroztatott a hadsereghez 45 a póttartalékboz 22, a honvédséghez 13 egyén a népfelkeléshez soroztatott 264 fegyverre! és 9! fegyver nélkül, felülvizsgálatra küldetnek 43-an A sorozás eredménye a múlt évekhez képes meglepően kielégítő.

Eljegyzés. Tatár Zoltán Berettyó-társu lati szakasz-mérnök, Tatár János szeghalmi helv hitv. lelkész fia, folyó hó 7-én jegyezte el öz\ Szerepi Kelemen Mihálynéurnő kedves szép le ányát Mariskát Oancsbázáról. Az ifjú jegyesei fogadják szívből fakadó szerencsekivánatunkat.

HIRDETÉSEK.

Árverési hirdetmény.

Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 1102. 103. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a |b.-gyulai tek. kir. járásbíróság 528/88. P. számú végzése I által Silberstein József csődtömegéhez tartozó a 11986 frt 43 krt tevő kiDlevő üzleti követeléseknek nyíl- Ivános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek I Gyulán a városháza udvarán leendő eszközléséire 1888-ik év márcz. hó 23-ik napjának dél- lelőtt 9 órája újabb határidőül kitüzetik és ahhoz a ■ venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak Imeg: hogy az érintett követelések ezen árverésen, az 11881. évi LX. t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet igé- I rónék a névértéken alul is készpénz fizetés mellett ela- I(látni fognak.

Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnek érvényesíthetni, kereseteiket vagy szóbeli bejelentéseiket az árve- Irés megkezdéséig alnlirt bir. végrehajtóhoz adják be.

Kelt B.-Gyulán, 1888-ik évi márcz. hó 9-ik napján.

Tar Gyula,

56. 1—1 kiküldött birósági végrehajtó.

3764/1887. tkvi.

III. Árverési hirdetményi kivonat.

A békési kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság Ihözhirré teszi, hogy Holtzer és fia szegedi végrehajtónak I Tüzes Mária Szilvádi Jánosné végrehajtást szenvedő elletni 586 frt 36 kr. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási I ügyében a b.-gyulai kir. törvényszék (a békési kir járás- I bíróság) területén levő m-berényi 1949. számú tjkönyv- Iben fekvő (341—342/a) hr. számú beltelkes háznak Tüzes I Mária férj. Szilvádi Jánosnét illető felerészére, az árverést 1800 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elren- Idelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1888. évi ápril hó 5-ik napján délelöft 9 órakor M.-Berény város házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becs- árának 10%-át, vagyis 80 frt készpénzben vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számitott és az 1881. évi november hó i-én 3333. sz. a. kelt rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelye- lyezéséről kiáll, szabályszerű elösmervényt átszolgáltatni.

Kir. jbiróság, mint tkkvi hatósága.

Békésen, 1887. deczember 31 én.

IPallaiy CTenő,

60. 1—1 kir. alj bíró.

kól

let

IMárczius 15-éröl lapunk múlt heti ezáraá bau azt irtuk, hogy a nemzet történelmének ezlf örökké kimagasló dicső napját és egyúttal négy-* ’ venedik évfordulóját a megye minden községében nagy ünnepélyességgel fogják megülni. És bizonyára így is törtéuik, ha a Körösök es Berettyó mentén levő községek létért folyó óriási küzdelmeinal még ama községek polgárainak ünnepi kedélyhan gulatát is meg nem zavarta volna, akik elég sze-| , rencsések voltak, hogy a lékvesztett habokkal nemi? kelle ezúttal harczolniok. Zajosabb mozgalom nemr olt tehát Orosházán és Szarvason sem; Gyomán|08! isteni tisztelet volt a református templomban, az|ba ünnepélyek pedig nagyobbára bankettekre szorít koztak mindenfelé, melyek lefolyásáról vett tudósításainkat, mint lényeges momentumokban szű- kölködőket csak egyszerűen jelezzük. Békésen, Csabán, a sárréti községekben bankettek sem vol tak, úgyszintén Gyulán sem, hol azok meg-|93 tartását a vészbizottság tilalma is akadályozta.

De aunyit krónikásirói kötelességünk mulasztása nélkül el nem hallgathatunk, hogy Csatár Zs Gyulavárosa országgyűlési képviselőjében volt — hogy is mondjuk csak — annyi ízléstelenség, hogy akkor, amikor a város belterületét három ponton védte kirendelt és önkéntes polgári erő a [ékvesztéssel fenyegető hullámok ellen: azzal az gyetlenegy képviselőtársával Szendrey Ger-| g zsonnal, aki véle társadalmi connexioban áll, vol t ^ kedve a nap jelentőségéről a piacztéren órára terjedő szónoklatba bocsátkozni, elárulva ugyanekkor hogy mihelyt csak elvi dolgokról kell beszélnie, elveszti ama biztonságot, melylyel személyeskedő zónoklatánál dicsekedhetik, és hogy nem tud félhatást sem kelteni. Elismeréssel jelezzük a ható ságról és a vészbizottságról, melynek a veszedelem okozta opportuoitási tekintetekből módjában állott volna minden szónoklatot betiltani, hogy volt benne annyi tapintat, mely megóvta tőle, hogy Csatár urnák tapintatlanságát meg nem akadályozta.

A békésmegyei takarékpénztári egye sülét folyó hó 22-én délelőtt 10 órakor saját he-1k lyiségében tartandja rendes évi közgyűlését. A közgyűlés tárgyai : 1. Igazgatósági jelentés. 2 Felügyelő bizottsági jelentés. 3. A tiszta jőve delem iránti intézkedés. 4 Az alapszabályok 15 §-án alapuló netáni indítványok. 5. Egyesületi elnökválasztás 3 évre. 6. Öt tagból álló igazgatóság választás 3 évre. 7. Egy felügyelő bizottsági tag választása 1 évre.

A miniszter elismerése. A m. kir. honvédelmi miniszter Gabovics Sándor orosházi egyzönek a honvédség lószükségletének beszerzése körül tanúsított hazafias közremüködéseért|s teljes elismerését fejezte ki.

Vasút bejárás, A közmunka- s közlekedésügyi miniszter leiratában értesítette a vár megye közönségét, hogy az Orosház-Tót-Komlós helyi érdekű vasút közigazgatási bejárását ápril 5-ére tűzte ki. — A kiindulás Orosházáról fogl1 történni.

A járráuyok krónikájából. A múlt hét folyamán vármegye alispánjához beérkezett hivatalos jelentések szerint Ó-Kigyóson megszűnt, ellenben Vésztőn fellépett a himlő járvány, — Szarvason Bracsok István tanító iskolájá ban fellépett vörheny miatt nevezett iskolát is be kellett zárni.

A vadvizek a hirtelen beállott hóolvadás és esőzés folytán maholnap annyi károkat okoznak, mint akár az árviz. A bárdosér laposa, a vásártér, a pejrét egészen el van borítva bel vízzel. A nagy-péli határ a Csoho s-ér jobb partján, a Székudvarról lejövő vizektől teljesen el van árasztva. A Fehér-Körös e vidéken ugyan Isten csodájára nem öntött ki. Ámde a huzamosan tartott magas vízállás folytán az elolvadt hó és a csapadékokból keletkezett belvizek lefolyással nem bírván, olyannyira feltorlódtak, hogy Simánd és Kis-Jenő között az utat, a vasutat és a szántó földeket egészen elárasztották s természetes esé' sük folytán Nagy-Pél határában gyülemlettek meg. Lrvezetésük iránt addig annál kevésbé le hét intézkedni, mert a miniszter akár a Kőrös folyók akár a Csohosér, akár az Élővíz csatornába belvíz levezetését miudazidejg eltiltotta, mig Gyula, Békés és Csaba városa belterületét a felső vizek fenyegetik. Terényi Lajos miniszteri biztos mindenre kiterjedő óvatossága folytán pén tek este óta fegyveres honvédek örködnek állan dóan a péli zsilip mellett, nehogy a pélliek, mint tegnap reggel megkísértették, a gátat átvágják és a csatornát belvíz óceánnal áraszszák el.

Névváltoztatás. K ó b n Ignácz csabai lakos saját, úgy gyermekei vezetéknevét belügyminiszteri engedólylyel „Keleti“-re ma gyarositott.a.

Az első tavaszi nap f. hó 16-áu volt, derült, kellemes, a déli ódákban egészen meleg, egy szóval olyan, aminőt állandóan kívánnánk, első sorban azért, hogy az árvíz elleni védekezés teljes sikerrel, folynék, másrészről pedig, mert a kikeletnek legfőbb ideje. Igaz ugyau, hogy lementével e z t a Dapot sem dicsérhetjük, ameny nyibenalkonyatkoi eső volt, mely azonban nem tartott sokáig.

Az időjárás abban is tetszeleg, hogy míg egyrészről késlelteti a tavaszt, másrészről az idején túli telet nyári időjárás tüneteivel eziezo- mázza. így kedden este 7—8 óra között villám lőtt és raenydörgött, rá virradatra kontrasztul meglehetős fagy volt.

Körös-Ladányban 48 odavaló polgár öu- kéntes tűzoltó-egyletet alakított, mely egyletnek főparancsnoka Szilágyi Antal községi jegyző lön.

Lapunk mai számában közölt Fairbanks mérleg hirdetésre felhívjuk olvasóink figyelmét.

Eltemetve a hó alatt. E czim alatt lapunk

l. évi 2-ik számában közöltük, hogy Orosházán a kóborlásaiból mindenki által ismert öreg Goldsteio Rozália karácsony napján elveszett s valószínűleg valahol á hó alatt van eltemetve. E föltevés igaznak bizonyult. A községben mindenfelé a csatornákat és árkokat tisztítják. A Daubner-féle kertnek a pályaudvar felé eső bátsórészén elvonuló árokban a munkások múlt hétfőn egy erősen feloszlásnak indult holttestre akadtak, 1 ebben csakhamar az elveszett öreg tnámira ismertek. Mellette kézi kosara feküdt, benne két üveggel, ami valószínűvé teszi, hogy botorkálása közben az árokba bukott, ahonnan nem tudott kimászni, az jakkor leesett hó pedig teljesen elfödte. Szegény 93 évet élt s ilyen dicstelen halállal kellett kimúlnia. A nyomban értesített rendőrség az azonosság megállapítása után átadta a hullát gyermekeinek , kik azt mait kedden temették eL

Irodalom.

A tábornok ur fia. A nevelő. Két elbeszélés. Irta: Groller Balduin. — Fordította: Kaposi Béla. — Kiadja: Singer és Wolf- n e r könyvkereskedése, Budapest. — Ára csinos vászonkötésben 50 kr. •— Groller Balduin elbeszéléseiből, tudtunkkal ez az első önálló kötet magyar oyetven. Pedig megérdemelte volna, hogy már előbb szélesebb körben ismerjék, mert művei a naturalista írók termékeivel ellentétben, az élet derűsebb oldalait mutatják s lölviditólag hatnak kedélyünkre. Az elbeszélő műveiből jótevő melegség sugárzik felénk, mert fürkésző szeme a csa- |ládi szoba minden zugában fedez Tói ártatlan, tiszta örömöket s ezeket kendőzetlen természetességükben közli az olvasóval. Érdeklődésűnket fokozhatja az a körülmény is, hogy Groller Balduiu (igazi nevén Gál Béla) honfitársunk. Munkái Németországban, különösen a női közönségeinél nagy elismerésben részesülnek. — Az „Egyetemes Regénytár“ III. évf. 10-ik kötetét képezi.