Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-03-18 / 12. szám
12-ik szám Gyula, 1888. márczius 18-án VII. évfolyam f------------—1 Sz erkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre..........5 írt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 „ I Egyes szám ára 10 kr. # ^___________Á Tá rsadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Zoltán. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. X. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon A Kettős-Körös.- Gyula, márczius 17. Amidőn e sorokat Írjuk, Csaba és Békés városok lakossága títáni küzdelmet vív a hullámokkal, melyek miután a határ tekintélyes részét elborították és megsemmisítették egy év termését, most már tízezrek lakhelyét, házi tűzhelyét fenyegetik végromlással, és csak is az aránylag szereu- csére kedvező időnek fogjuk tulajdoníthatni, ha az óriási küzdelemben a fékevesztett elemet sikerülni fog leküzdeniük. A Marói kiszakadás ezúttal sokkal nagyobb katasztrófát idézett elő, mint 1876- ban; nevezetesen akkor a vízár a gerla- pósteleki uradalmat ugyan teljesen elborította, de Gyula felől Szeregyházának csak egy része jutott viz alá, a dobozi utón nem hatolt át az ár és a nagyfenéki diilő vízmentes maradt. Békésen a körtöltésig ment akkor is a viz, de nem hágta meg a gyulai országutat, Sikony szárazon maradt, a Holt-Körös meder balpartja szilárdan fen- tártotta az árat, a csabai határban Vand- hát, a legelők, nagyrét megmenekültek a pusztító áradattól. Most Békésen elpusztult a szépen beépült szőlöskerti telep, a malomvégen és újvárosi városrészeken egész házsorok víz alatt állanak, öt nap óta ezren meg ezren dolgoznak a nagy körgáton, melyet 2 méterrel fel magasítottak és mely minden pillanatban beszakadással fenyeget; a gerlai urodalom valóságos hullámsírba temetve, Csabán a Holt-Körös meder balpartján minden ponton áthatoló áradat teljésen elbo ritotta Vandhátot, a nagyrétet, a legelőket, átszakította a Gyula-csabai országutat, köröskörül övezi az Élővíz csatorna jobb partját, és hogy a városba ne törjön, körgát rögtönzésére kényszeríti a lakosságot. — Gyulán a szeregyházi tanyai épületek mind összeomlottak, a Csíkoséren túli rész úgy Szeregyháza, valamint Nagy fenék felé sík víz, melyből csak a dobozi út mentén levő jobb oldali tanyasor van szárazon és képez szigetet az őt körülzáró V Békésvármegye a honvédelmi harczban. A felváltás. (Folytatás.) Felhoz a vármegye közönsége felterjesztésében még egy, a fentebbieknél nem kevésbé figyelemre méltó körülményt. „Megütközve értesültünk arról, — igy hangzik a felterjesztés — hogy a táborban levő békésmegyei őrseregnek a hadi törvények meghirdettettek s az hadi lábra állíttatott. Sajnos lenne, ha azoknak örve alatt, a szigorú törvény rendeletéitől megrettent seregtől oly szolgálat neme kivántatnék, melynek teljesítésére az ily módon mobilizált őr- sereg, mint a békési, egyátalában ne n képes. Egy vigyázatlan, s a nép jellemét, képességét, figyelembe nem vett parancs, ott a hazának pótolhatlan kárt, itthon pedig még szomorúbb következményeket szülhet. Ezt mi, kik jól ösmerjük helyzetünket, — at. minisztériumnak azon határozott kijelentéssel vagyunk kötelesek figyelmébe ajánlani, hogy a táborban tanyázó békési őrsereg a jelenleg is nem csekély tartalékszolgálatoknál egyébre már szerkezeténél fogva sem lévén alkalmazható, minden egyéb hadi mütételeknél csak a hadvezér kiszámított terveit semmisítené meg. Tisztelettel kérjük ennélfogva, hogy tudtunkra eddig csak a békési örseregnek kihirdetett hadi töróczeánon, a kiszakadt víznek a Fehér- Körös balpartja képezvén problematikus értékű akadályát. A roppant víztömeg elleni gátat, mely Gyula városa belterületének megóvására szolgálhat, Nagyfenék és Szeregyháza felöl a csíkoséri töltés, Ajtósfokon felül pedig az Élővíz csatorna jobb partja — utóbbi a Bodoky-féle majornál készült zárgátig helyenként igen gyönge karban — képezi ; de nehány nap óta tetemesen rnegerősittetett. Mindazáltal ha — amitől Isten óvjon, — felülről rohamos vízáradás nem áll be,—emberi számítás szerint Gyula városa belterülete a mostani pillanatban és azt hisszük, hogy a közeli napokban sem mondható veszélyeztettnek, úohi állandóan legéberebb őrködésre van szükségünk. A titáni küzdelem emez óráiban mi sem volna kevésbbé opportunus, mint a katasztrófát előidézett okok fölött vádaskodásba és ennek nyomán annak elbírálásába bocsátkozni, hogy váljon a száz meg száz ezrekre terjedő károk miatt kit és mennyiben terhel mulasztás, kit és mennyire lehet felelősségre vonni. Mindezt a vész eltűntével egy pártatlanu vezetendő, részrehajlatlan, de szigorú vizsgálat lesz hivatva felderíteni. Nem rekriminálunk abban az irányban sem — pedig valószínűleg ez az oka a bennünket ért csapásnak — hogy a re- gulátiónak maga kiindulási pontja téve^ amidőn minden panaceát a vizek czentrali- zátiőjában, szűk hullámtér hagyása mellett toronymagasságu töltések emelésében keres ; nem áltatjuk magunkat azzal, hogy ezen rendszeren akar a mai akár később beközetkezhető katasztrófák változtathatni fognak, és ezt nem is az intéző körök jó akarat hiányának vagy makacsságának róvjuk fel, mint inkább ama körülménynek, hogy a noha következményeiben tévesnek és elhibázottnak bizonyult szabályozási rendszerrel teljesen szakítani úgy sem lehet. Hanem amit a házi tűzhelyünket fenyegető veszély pillanatában is hangsúlyozni kell, amit három nagy magyar város együttes akcziója folytán el kell rendelni és keresztül vinni: az, hogy a Gyuláról Békésig vezető nagy csatornába ezután ne két folyó vize vezettessék le, hogy a Fekete-Körös vize a régi mederbe tereitessék, mert a Kettős-Körös csatorna töltése — mint a mostani szomorú példa bizonyítja — nem képes a kettős folyóvíz iszonyú nyomásának ellenállani és egy balparti kiszakadás oly katasztrophát teremthet első sorban Békésre, de másodsorban Csabára, sőt Gyulára is, aminőnek e városokat továbbra is kitenni, nemcsak hiba, nemcsak bűn, hanem embertelenség volna. A Kettős-Körös csatornának csak a Fehér-Körös vizét szabad levezetnie ; ennek keresztülvitele, nevezetesen a Fekete-Körösnek régi medrébe terelése tagadhatlanul nagy noha nem elviselhetlen költséget fog okozni, de nem sért semmi számbavehető érdeket sem, a mai állapot fentartása ellen tiltakozzanak Gyula, Csaba és Békés városa egyaránt, mert vagy egyikét vagy másikát a Kettős-Körös előbb-utóbb hullámsirba fogja temetni. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság márczius havi ülósóre. Méltóságos Főispán ur 1 Tekintetes közigazgatási bizottsági A közigazgatási ágak múlt február havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi VI. t. ez. lő. §-ához képest tisztelettel a következőkben terjeszteni elő: I. Közegészségügy. Az emberi ragályos és járványos kórok a vármegye egyes községeiben az egészségi állapotokat, daczára az óvrendszabályok szigorú alkalmazásának még mindig veszélyeztetik. És pedig a hólyagos himlő járvány Gyulán, Csabán, Kétegyházán, Békésen és Mező-Berény- ben ; a vörheny Gyulán és Csabán ; a roncsoló toroklob Gyulán, Dobozon és Csabán és a kanyaró Sámson községben uralkodtak. — E betegségek erősen pusztító járványuyá sehol nem fejlődtek ugyan, ragályozási természetüknél fogva azonban állandó ellenőrkődést követelnek a nem szűnő aggályokat keltenek. A múlt hó folyamán Gyulán a többek között felmerült s halállal végződött egy hólyagos himlő betegedési eset alkalmából arról szerezvén tudomást, hogy e ragályos -és veszélyes betegedési eset az illető kezelő orvos által be nem jelentetett, azonnal intézkedtem, hogy az illető orvos ellenében a vizsgálat folyamatba tétessék. A hozzám beérkezett jelentés szerint a kezelő orvos ezen mulasztásáért 10 frt pénzbüntetéssel Bujtatott. Ezen esetből kifolyólag Gyulaváros polgár- mestere a városi tanácsnokokat az egész városnak házról-házra leendő feljárására s a betegok ki- puhatolására utasította, — s a talált betegeket a városi orvossal megvizsgáltatta, ezen eljárás folytán a város területén 7 hólyagos himlőben a 3 vörhenyben fekvő beteg találtatott.- A különben is előirt óvintézkedések legszigorúbb foganatosítása mellett a vármegyei főorvos véleményes előterjesztése alapján elrendeltem, hogy a múlt év őszén fenn állott, a járványok enyhültével azonban beszüntetett járvány kórház újból felszereltessék s szükség esetén igénybe vétessék. E helyen jelzem, hogy a gyulai egészség- ügyi rendőri intézkedéseknél állitólag mutatkozó mulasztásokat feltüntető hírlapi közlemények folytán, Gyulaváros polgármesterét igazoló jelentésre, a vármegye főorvosát pedig a közegészségügyi viszonyok szigorú megvizsgálására felhívtam. Ezen ügyben a város polgármestere már jelentett, a vármegye főorvosa azonban a sorozási eljárás közben jötte miatt előterjesztését még meg nem tehetvén az ügy végleges eldöntéséről ez alkalommal még nem jelenthetek. A hasznos házi állatok egészségi állapota, teljesen kielégítő volt a az ragályos avagy járványos betegségek által sehol meg nem támad- talott. , A tavaszi lóvizsgálat már kezdetét vette s az a folyó évre elrendelt lóosztályozással együttesen fogaDatosittatik, s ez ideig Csabán és Orosházán már eszközölve is lett. II. Közbiztonság. A személy biztonság Szarvason a folyó hó 22-én lett megtámadva, a mikor is Mucha Pál venyeK szigora orseregumere ne amaimazias- íanak, s az csak oly szolgálatok teljesítésére használtassák, melyeknek hazánk kára nélkü megfelelni kepes s melyeket teljes készséggé teljesítene is." Nagy aggodalmat keltett a vármegye közönségénél nemzetőrségünknek hadi lábra illitása. Volt oka tartani azon veszélytől mély nemzetőreit ■— ha azok harezba vitetnének — menthetleniil elpusztítaná, s a fel erjesztés ezen aggodalmát csak halvány szilekkel festi, s nem sorolja fel részletesen a cözgyülésen kifejtett okokat, az aggodalmak negható nyilvánulásait. Nem említi fal a várnegye közönsége, hogy nemzetőrsége nincs :llátva harezra alkalmas fegyverekkel, nin :senek alkalmas tisztjei s az egységes had- nüködést biztositó vezérlete. Nem akarta a vármegye közönsége legfontosabb okait a hi- leg papirra letenni, sokkal hatásosabb, sokjai közvetlenebb módon kívánta azokat a kor- nány tudomására hozni. A vármegye főispánját, br. Wenckheim íélét kérte fel aggodalmainak előterjesztőére, kérelmének tolmácsolására. Igen fontosak lehettek azon okok, me- yeket a vármegye közönsége a miniszter el- lökhöz intézett felterjesztésében fel nem tárt, melyeknek közvetlen tolmácsolására a főis tánt kérte fel. Azt hiszem, nem- tévedek, ha ezen okot ’ármegyénk idegen ajkú lakosai*között elhi- apódzott nagymérvű izgatásokban keresem. nemzetiségekre az izgatások nagyobb mérvű hatást nem gyakoroltak, a vármegye tisztviselői, a községek elöljárósága képesek voltak azokat ellensúlyozni, s hol kitöréssé fajultak azt elnyomni, de joggal félni lehetett attól, hogy az általánosan tartó féktelenkedések, melylyel a magyarok a nemzetiségek felett kitűntek, s melyek teljesen jó formán az egész honvédelmi harcz alatt kisebb-nagyobb mérvben tartottak: oly erővel találnak kitörni, hogy a közrendet fentartani ' teljes lehetetlen lesz, sőt a kitörés veszélyét a nép felfegyverzett volta fokozni fogja annyira, hogy a vármegye vér- és lángba fog borittatni. Az aggodalom szülte aztán azt, hogy a bizottmányi gyűlés jóllehet tanácskozásainak a felváltás, a nemzetőrség ügyén kivül más tárgya nem volt, — nem oszlott szét. Együtt ült a vármegye közönsége mindaddig,, mig felterjesztésének sorsa, a főispán eljárásának eredménye a gyűlés tudomására jut. A főispán haladéktalanul Pestre utazott s nem késett a kormány elnöknél — miután a hadügyminisztert nem találta Pesten — előterjeszteni a vármegye közönségének felette fontos okokkal támogatott kérelmét. Kétségtelen, hogy a főispán feladata nem lehetett könnyű. De alig bízhatta volna a vármegye méltóbb egyénre, mint amilyen Báró Wenckheim Béla volt. Eljárásának eredménye teljesen kiek tő volt. Már augusztus n-én kelt levelében érte-, sitette a vármegye közönségét, hogy a miniszter elnök méltányolta és helyeselte a fel-: hozott okokat, s megigérte, hogy az újonnan táborba szállt nemzetőrségnek három hét el-. telte után visszajöhetését elrendelni s erről a . vármegye közönségét azonnal értesíteni fogja. Megjegyzi levelében a főispán, hogy a miniszter elnök azon óhajának adott előtte, kifejezést, hogy elvárja a vármegyétől, a három hét eltelte után — ha csekélyebb irammal is önkéntesek által leendő pótlását a nemzetőrség hiányának, s hozzá teszi a főispán, hogy a maga részéről is a legczélirányo- sabbnak tartja 500 jól felvegyverzett önkény- tes táborba küldését, mely bizonynyal jobb szolgálatot tesz, mint 3000 erőltetett nemzetőr, s meg kell tenni mindent arra nézve, hogy az önkénytesek toborzása kellő sikerrel eszközöltessék. Csaknem egyidejűleg a főispán levelével érkezett a miniszter elnöknek aug. 11-én kelt 762. számú leirata, melyben a vármegye fel- terjesztésére a következőket válaszolja : „A mint előterjesztésökből érthető, lehetetlennek hiszik most mozgóvá tett nemzetőrségüket felváltani, újonnan kiállítandó nemzetőrséggel, — méltányolva elsorolt okadásokat, arra szólítom fel önöket, hogy alakítsanak hát a megyéből egy — vagy 1000 emberből álló zászlóaljat, oly nemzetőrökből, kik
