Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-03-04 / 10. szám
Jszönhető, a mely Gyula városa érdekeltjeinek 1 ,[vételével, a társulat kebelében uralkodék. ■ I A múltak bonyodalmainak kibontakozása :lkötelességszerül«g meg kell említenem : raiszerii az alsó fehér-körösi öblözet folyó évi május 1 110-én tartott közgyűlésében kimondotta a mi [szaki ártérfejlesztés keresztülvitelét; be kíván [azonban várni a kataszteri munkálatok befeji [zését. A mellékelt 23 darab melléklettel igyekezte! |felfejteni körösszabélyozási ügyünk állását a né [kül, bogy kérvényezők kérvényére szükségesne [találtam volna reflektálni; ha kérvényezők tö; vénytelenséget állítanak, ezt ők részben magú idézték elő, mert hisz jó részó a városi képv selőtestülotnek, évtizedek óta tagja, és igy részi vett a körösszabályozási ügyre vonatkozó tanáci hozásokban; ha a kérvényben ázsiai állapotol emlittetnek, ezek előidézéséhez ők is járulta) ama folytonos kísérletek által, mint keltenék fizetési kötelezettségeket devalválni s azokon megosztás elve által enyhíteni. Ez a tényállás közel 30 év óta, conologici szárazon; — sehol sem bizonyul be a költőnél szava igazabban mint itt : „Viszály maradott i népek léikéin — és a föld nem tud boldoggá lenni ez átok alatt.“ Kelt Gyulán, május 10-én 1883. Dobay János, polgármester. 187.—88. Felhivatnak mindazok, kik az 1888 évre hadmentességi dijra kötelezettek liogy a kirováshoz igényelte bevallásaikat i városi adóhivatalnál legkésőbb márczius ió 8-ig annál bizonyosabban beadják, mert innak elmulasztása esetén a hadmentessé- ji dij hatszoros összegéig terjedő birság 'og ellenük kirovatni. B.-Gyulán, 1888 márczius hó 2-án. Dobay Jáno„, polgármester. A TÜZBiZTOSITÁS ÜGYÉRŐL. (Vége) De annál észrevehetőbbé vált később a uozgü ügynökök akkor folytatott működésének aég egy sajnos következménye : pedig a tudatán köznép által a biztosítás felvételekor aláira- ott üres váltó űrlapok utóhatása a bíróságok lőtt; a mozgó ügynök ugyanis a szegény földnnves ;azda járatlanságát kiaknázva, a biztosítási dijakéi a váltókat kiállittva, midőn lejáratkor be nem áltattak, nyakra főre azokat per utján kezdették lehajtani, úgy, hogy ma ezrekre megy egyes tör- ényszéknél az idegen biztosító intézetek által leperesitett dijváltók száma. A miskolczi, szegedi, budapesti, aradi, telesvári és kolozsvári törvényszékek területén az Adria“ „Phönix“ „Azienda“ biztosító társaságok áltóperei több mint 12.000-re rúgnak és ezek kőéit a legtöbb perben makacssági itel t hozatott; „Borsód“, „Délmagyarországi Lapok“, „Békés- íegyei Közlöny“ és a Kolozsvárott megjelenő Ellenzék“ ez ügyben már felszólaltak, különö- ösen utóbbi lapban Bartba Miklós orsz. képvi- elő nyíltan figyelmeztette br. Podmaoiczky Fri- yes urat, az „Adria“ magyarországi osztályának ;azgatóját, hogy Erdélyben egész falVak a töukre- ítás szélén állanak az- „embernyúzo“ módon fo- anatositott perbeli végzések következtében, Bartba Miklós önzetlenül lépett sorompóba szegény nép érdekében és erre nézve következő übivás és kérelem jelent meg tőle több erdélyi tpban: „Kérelem a szolgabiró és körjegyző urakhoz, kétségtelen, hogy az „Adria“ hason természetű őrei, minőkről lapunk első czikke szól, törvényűén alapon indittattnak. Miután a szegény nép ern tud alapos védelemről gondoskodnia legtöbb- irgyalás marasztaló ítélettel végződik s ekként perköltség irtózatos terhével sujtátik a legsze- éuyebb néposztály. A pörös visszaélések megdöbbentő számát itva, arra határoztam magam, liogy e félrevezeti és kihasznált nép védelmezéséuek egész mun- áját elvállaljam. Kapok én tisztességes ügyvédet, ki díjtalanul jelenik meg a tárgyalásokon. En- élfogva arra kérem a szolgabiró és körjegjzö rakat, legyenek segítségemre a nép védelmezőében. Figyelmeztessék a szerencsétleneket, hogy kapott idézőket, felzeteket és mindeu idevágó ataikat küldjék hozzám ; állítsák ki községer.kint gyüttes felhatalmazásaikat Somodi István vagy loros Lajos ügyvéd urak nevére, s bárhol indit- itott ellenük a jogtalan pör, mi gondoskodni founts a szükséges védelemről. Kolozsvárt, 1886. vi szeptember 20 án. Bartha Miklós.“ Borsódmegye pödig, hol az „Adriának“ gyanezen eljárása a hatóság figyelmét vonta maára, ez ügyben feliratot intézett a belügyminisz- sriumlioz, melyre vonatkozó indítványt Melczer íyula alispán következőkép végzi: „Ha ezek a szomorú körülmények csak itt mtatisoznak, akkor csak az itteni közegek hi- ájául lehetne az egész bajt felróvni, de mivel lartba Miklós Erdélyből hasonló panaszokkal lé- ett föl az országházban, Szegedről hasonló té- yeknek jöttem biztos tudomására, s mivel a bu- apesti járásbíróságoknál szintén ezrekre megy z ország legtávolabb vidékein lakó parasztok lleui perek és makaC9olt felek száma a visszaessek beszüntettetése, s megtorlása szempontjából z igazság érdekében felette kívánatos lett volna, ogy — a vizsgálatot az arra hivatottak folytat- a — kiderítsék: vájjon az „Adria“ belszervezent Az 1876-ik évi hiányos ártérfejlesztés ellen ia a 15. alatti szerint fellebbezés is lóvén beadva il- ezt a társulat saját hatáskörében választott bi >1- zottság által döntötte el, kimutatván a felszólamlól in panaszának alaptalanságát. A körös-szabályozási ügyet eddigelé a vá ín ros közügynek tekintvén, a lakosságot a társulni j- előtt mindig egy küldöttség, részint a városi ta- ri nácsból, részint egyes képviselőkből képviselte le ha az ügy továbbra is igy maradhatott volna, it nem történtek volna ama súrlódások és kellemet- a lenségek, melyek 1876-ik évben megindítva, vol is taképpen azonban csak 1879-ik év óta tartanak, ;- s daczára a folytonos kiegyenlítési kísérleteknek, z ma csakis mintegy az erőszak által fajulnak még - élesebbekké. r A lakosság nagyrésze, különösen a többsé- get képező földes gazdák, ma is az 1878 ik év . ben megállapított kulcs szerint óhajtanák a kö ; rös-szabályozási költségek kivetését; ezt azonban t a csupán háztulajdonosok magükra nézve sérel ■ mesnek tartják, minthogy a 100,000 írton felül ter- ! vezett városi körgátra eddigelé 20 ezer forintot ; meghaladó összeget kizárólag ők viseltek. A 16., 17. és 18. alatti mellékletek szerint 1879. óta a társulati kölcsön felvétel, a képviselő testület által hagyatott jóvá, mindenkor azon reményben, hogy az ügy, a kölcsönös méltányos-1 ság alapján ki fog egyenlittetni; azonban eddig| eredménytelenül. Az első kísérlet 17. szerint már 1879-ik [ évben tétetett meg oly módon, hogy az összesj földbirtokok három osztályba Boroztassanak ; a második kísérlet 19. szerint, hogy a földek ötj osztályba soroztassanak; a harmadik kísérlet 20 | szerint 1882-ik évben történt meg, melynek folytán a társulat mérnöke által, mérnöki ártérfej-1 lesztés vitetett keresztül, e szerint az ártérbe] 17600 hold kizárólag szántóföld esett volna; mi-f nélfogva a 21. számú határozat szerint, a költségek viselése, ezen birtokokra esett volna, a költ-1 ségek ki is vettettek; de midőn fizetésre került a| sor, a 22. szerinti felszólalás történt azért, inert] a városi lakházak szabályozási költségek alá vével nincsenek. A képviselet, csekély többséggel, n föl-1 des gazdák hátrányára döntó el a kérdést, egyut-| tál utasítván alólirottat az ártéri bizottság meg-| alakítására s a körösszabályozási költségek keze-b lésének és kivetésének a várostóli teljes függet-|i lenitésére; — a bizottság meg is alakult, de midönP a határozat végrehajtására került volna a sor, 1 kijelenté, miszerint a nagyméltóságu közmunka-L és közlekedésügyi miniszter urnái jogorvoslatot |, fog keresni, s ezt meg is tévé, és addig, mig fel - i söbb helyről a sérelmek orvosolva nem leendnek,h tartózkodik minden befolyástól a költségek kive-|| tési munkálatánál. Az ügy ily állásában, a képviselet által ha-| tározatilag ki lett mondva : miszerint magát az| ügyben illetéktelennek tartja és mert 2., 3. szerint v az egyesség létrehozható nem volt, e szerint alól-|z írott a további törvényszerű eljárásra ielhivatott.p Ily módon került a körósszabályozási költ- 1 ség azokra, a kik a kataszteri járási biztos által " árteresekül lettek a gyulai kir. adóhivatalnak, aL kataszt. igazgatóság utján kitüntetve a nélkül,L hogy eme munkálat műszaki tanulmány folytán >i készült volna. |J Alól írott az ügy ily állásában, a hibásan [fi felvett ártereseket még egyszer meghivá értekezletre, hogy legalább az öt évi hátrányok kiveté-L sét ellenőrizzék; ők azonban határozottan kije -1 j. ienték, hogy mindaddig, mig O nagyméltósága,| a közmunka- és közlekedési miniszter ur kérvé-|t nyűkre határozatot nem hoz, tartózkodnak min |F den befolyástói, s igy addig az esedékes költ-1E ségek kivetése alólirott által vétetett foganatba ;j° dicséretére legyen mondva, azonban kérvényed a zökuek, miszerint kijelenték : hogy a helyzet g kényszerűsége előtt meghajolnak, 1 a kivetés előhaladásához képest részben fizetnek is. |;h Az egyéni ártérkimutatásokra részemről tel-11 jesen határozott felvilágosítást nem adhatoktF minthogy azok készítésébe nem folytam be; nem|u lévén ez községi, hanem társulati ügy ; a való-|u szinÜ8ég látszatával bir, hogy azok Gyula városaU ez előtti mérnöke és Thaisz Péter járási katasz-|a téri becslő biztos által készíttettek a kataszteri]1 igazgatóság felhívása folytáu ; részemről csak any-U nyit mondhatok, hogy midőn az 1879 ik évben, alt társulat az első kölcsönt nyerte, és én hivatkoztamU arra, hogy egyéni ártérfejlesztés nem történt, aje gyulai kir. adóhivatalhoz utaltattam, mint a hol) az egyéni kimutatások megvannak. Nem lévén hivatva kérvényezők kérelmére!^ véleményt mondani, mintegy befejezésül csak aztIC jegyzem meg : hogy 1871-ik évben a társulati működésének újra felvételével, az 1871-ik évije XXXIX. t.-czikknek az ártérfejlesztésre vonat-F kozó része figyelmen kívül hagyatott, sürgősebb1 teendőnek tartván a társulat maga részéről azt,U hogy az árvizek ellen védgátakat emeljen ; — és c ezen feladatát a társulat, jóllehet részben kor-U mánybiztos közbejöttével, — teljesítette, olyany- e nyin>, hogy ma a Körösök mentén leghatalma-| sabb gátjai vannak; — és ha ezt teljesítette,D az nagyrészben ama belső összhangnak kö-lv jd|bár feloszlását nem is mondotta ki, de megszül ^-{működni, működésének legalább semmi .nyom aljsincs 1861. évig, a midőn, a szinte 1. alatt me Jlékelt jelentés szerint, egy küldöttség a jövö fe ;k [adatát megoldani jolezte; de ennél tovább nei k, is ment. k,| A társulat működése tiz évig szüneteivé it. 11871-ik évig, ez évben tartott elöértekezletek kö 10 vetkezménye | 2. alatt mellékelt és minisztei i_ [jóváhagyással ellátott társulati szerződés lett. Em »-[szerződésben az érdekeltek kijelentik :, miszerin i-|az 1854-ik évi február 28-iki szerződést magukn ís|nézve kötelezőnek ismerik el, s eme szerződé k|2-ik §-ában kijelentik : hogy nem az egyes köz írjségi lakosok, hanem, ha mindjárt e birtok a: il[egyes lakosok tulajdona is, mint testületek te- •ijkintetnek társulati tagokul, meghagyván az ártél sfmennyiséget az 1854-ik évi alapon mind addig -[mig az fejlesztve nem leend. Így történt az 1871 tlévi 3. alatt mellékelt kivetés, melyhez a lakosság {[birtoka után aránylag, kivétel nélkül, adó forinl Jután 45 krral járult. Ezt követte 4. alatt az 1872. .[évi kivetés, mely szinte az alábbi kulcs szerint az ijösszes lakosságra vettetett ki. Majd az 1872-ik [évi második kivetés 5. szerint, a melynek ter- [mészetbeni ledolgozása az összes lakosság által [kéretett, de nem teljesittetett. — Az 1874-ik évi |6. és 7. szerinti, valamint ezekhez még a 7'/a [alatti szanazugi költségek kivetése már a lakos- jság között viszályt idézett elő, nem a közteher, [hanem a birtok aránylagos adó kulcsa végett; [ugyan is: a földtulajdonosok magukra nézve ez [adó alapot terhesnek tartván, a képviseleti közgyűlésen többséget képezve, oda működtek ; hogy minden ház 20 hold (1100 □ öl) vagyis V4 telekfölddel egyenlőnek vétessék, s az összeg ily módon vettessék ki; ez ellen a szegényebb sorsú [háztulajdonosok szóllalván fel, a kérdés a megye által a város belügyónek tekintetvén, a földes gazdák engedékenysége által megoldást nyert oly módon, hogy minden házfél fertály, vagyis 10. (1100 □ öles) holddal egyenlőnek vétessék, s a költség e szerint vettessék ki. Ezen alapon történtek azután még az 1876. 8. szám alatt, — 1877. 9. és 10. szám alatti kivetések is. Ámde már 1876-ik évben, midőn a társulat i 11. alatt mellékelt árterét fejlesztette, történtek i felszólalások oly lakosok részéről, kik vélemé- ; nyűk szerint ártérben nem voltak a fizetés ellen, | sőt 1876-ik évben először a gyulai kir. törvény- ] szék előtt indíttatott a város ellen, az eddig be- i fizetett költségekre visszatérítési per, mely visz- I szautas ttatván, a visszautasítás a semmisítő szék i által is helyben hagyatott; — ily módon czélt | sem érve, a per közigazgatási útra tereltetett, a i íol minden fórumon keresetüktől elmozdítva, a < lagyméltóságu m. kir. Közmunka és közlekedés ( igyi miniszter urnák 1882-ik évi márczius 5-én >48. számú határozatával, az illetők, a kereset t ússzautasitásával elmozdittattak. i Jóllehet a vélt ártéren kívül levők, közel í iát esztendeig pereltek, azért mégis nem csak az i iddig szükségesnek mutatkozott, de még a 12. ilatt mellékelt korraáuybiztosilag teljesittetett s íagy munkálatok költségeihez is — duzzogva bár < — de mégis hozzájárultak, bizva a városi kép- 1 riselet azon szóbeli ígéretében, hogy az 1878-ik 1 ív utáni költségektől fel lesznek mentve, a mely I cöltségek a társulat fentartási szükségletén kívül, S magas kormánytól nyert és Gynlavárosa árte- éré eső körülbelől 144,000 írtra rúgnak. * Az 1879-ik év elejétől fogva nem is vettet- * ek ki az összes lakosságra költségek, hanem 1 izokat a társulat és nem Gyulavárosa által hiá- lyosan fejlesztett ártéri érdekelteknek kellett r rolna viselni. ^ Hiányosan fejlesztettnek kell j deznem azért, 8 nert az 1876-ik évi ártérfejlesztés sem egyé- c lenként, sem műszakilag nem történt, hanem a Z tatár dűlőnként bizottságilag be lévén járva, a lülők terjedelméhez képest egyes magasabb he- 6 yek szabad szemlél át lettek tekintve, figyelemnél a múltak áradásaira állapíttatott meg az ár- | ;ér mennyisége, a nélkül azonban, hogy jelezve 1 ett volna az, hogy kié, és mennyi az árteres öldbirtok. Itt azonban ismételten ki kell jelente- 8 sem, hogy ez nem Gyulavárosa, hanem a társu- * at cselekménye volt, melylyel szemben az érdé- ! telteket a törvényes jogorvoslatok megillették. 1 Az 1871—1876-ik évi jó egyetértés mellett J snnék szüksége nem is mutatkozott, a bizottság É jsak oda törekedett, hogy mentül kevesebb áriért mutasson ki a társulattal szemben, hogy igy ! s körös szabályozási költségek kevesbedjenek. Ezen ártéri munkálat 13. szerint, a városi j képviseletnek be lett mutatva, a küldöttség 14. j ilatti jegyzőkönyvével együtt, mely azt tudomá- r ml vétel által helyben is hagyta. Eme jegyző- ] könyvnek 2-ik pontjában maga a bizottság kéri [ i városi területnek az ártérbőli kihagyását, mint- t liogy azt körgátakkal kell védeni, a társulat nem 1 is reflectált jövőben a városra mint árterületre • ( le azért 1876 ik évtől fogva 1878-ig még négy , ízben történt kivetés a város belterületén levő r lázakra, — más álláspont lévén elfoglalva a tár- s iulat, és mas a lakossággal szemben. . gassanak egyszer az intelligentiára s m meglássák, akkor helyre fog állani „am bomlott rend* s meg leszünk egymás elégedve. És nézzük mi előnye lesz a népi abból, ha a rendezett tanács megbuk most azt mondják a népet félrevezeti hogy ez a nép java, lássuk tehát azt a j Most van a képviselő testületnek 2 tagja, melynek többségét a földész és ij ros osztály képezi, ha megbukik a rent zett tanács, akkor lesz a képviselő tesi létnek 40 tagja, a melyekből 20 virilis 20 választott. A húsz első virilis tess megnézni a névjegyzéket mind úri emb ott nincs földész, se iparos, a választásn is a belső tized bizonyára választ 4 i embert, akkor tehát lesz földész és ipar 16, úri ember 24, s akkor a nép, a mel nek érdekében megbuktatják a rendeze tanácsot, kisebbségben lesz a képvise testületben, mig most többségben vaji. Most a képviselő testület önálló, füj getlen testület, akkor parancsol neki szolgabiró, s azt hiszik, hogy az lesz biró a kit a nép akar, dehogy, az a kit szolgabiró akar, mert a törvény azt mondj, hogy a szolgabiró jelöli a bírót, s csa arra lehet szavazni, a kit az kijelöl, s mos történt nemrég Temesvárinegyében, bog nem jelölték azt bírónak, a kit a képvi selő testület akart megválasztani, bauen másik két embert s akkor a képviselő tes tület azt mondotta, hogy nem választ. S m történt, az hogy a másik két jelölt névé beletették egy kalapba, s a melynek kihúz ták a nevét az lett a biró, — apellálta! azután, s az eljárás természetesen jóvá let hagyva. Hát ilyen állapotokat szeretnének Gyulán is ? Ez a nép java ? S még anyagi tekintetben is tessék utánna nézni, B.-Csaba, Orosháza nagy községek, s mindkettőnek többe kerül évenként az adminisztratió mint B.-Gyulán, pedig ez rendezett tanácsú város s igy még anyagi tekintetben is előnyösebb ez a szervezet. Nincs tehát semmi ok a rendezett tanács ellen, de szól számos ok a rendezett tanács mellett Ha az embernek a foga fáj, nem ütik agyon az embert, hanem kihúzzák a fogát, ha annak a rendezett tanácsnak van fájós foga, ki kell azt bűzni, de nem kell agyon ütni a rendezett tanácsot. Ha egy eklézsiába rossz a pap, nem kell ledönteni az eklézsiát, hanem meg kell dorgálni a papot, ha a rendezett tanácsban vannak rossz emberek, nem kell ledönteni a rendezett tanács intézményét, hanem meg kell dorgálni, vagy meg kell szabadulni a rossz emberektől. Azt kívánja a józan ész és a logika. És ezt követeli a közérdek! • ------------Kö rösszabályozásunk. Múlt számunkban megígértük a polgármesteri jelentésnek közlését, melyet 1883-ik évben megyei alispán urnák rendeletére beterjesztett, s a melynek figyelembe vétele mellett hozatott ama határozat, mely a körösszabályozási költségek viselését leszámolás fenntartása mellett az ártér fejlesztés befejeztéig köztehernek tekinti. — A jelentés a kővetkező: Nagyságos megyei Alispán ur 1 Folyó évi ápril 2I-én 2820. ikt. szám alatt a nagyméltóságu m. kir. közmunka-és közlekedés- ügyi miniszter urnák folyó évi ápril hó 13-án 12084. számú rendeletére hivatkozással áttett felhívásra, van szerecsém jelentésemet teljes tisztelettel a következőkben tenni meg: Az alsó-fehérkörös szabályozási társulat, az ide 1., alatt mellékelt jelentés 11-ik lapján foglalt szerződés szerint, 1854-ik évben alakulván, akkor, a nélkül, hogy műszaki, vagy csak mérnöki ártérfejlesztés is foganatosíttatott volna, az érdekeltek önként, közös megegyezéssel, egy társulattá alakultak, a melyben Gyula városa 15,300 (1200 öles) holddal járóit a költségekhez (14-ik lap). Eme egyezség alapján Gyula városára 16868 frt, 25 kr. vettetett ki, s ezen összeg a városi összes lakosságtól, birtok adójához képest, kiséreltetett meg, a hagyomány szerint, minden elleumondás nélkül beszedetni; de a beszedés csak 3435 frt, 21 kr. összegig sikerült. Oka eme sikertelenségnek az volt: hogy Gyulavárosa 1855-ik év február havábaD, az akkor, a várost még keresztül szelő Fehér-Körös által el- Öntetvén, a folyó víznek a várostóli elvezetése, az akkori cs. kir. kormány által kimondatott, s 1857-ik évben tényleg végre is hajtatott. Az ártéri viszonyok, a Körösnek a várostóli elvitele által változást szenvedvén, a társulat ha
