Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-04 / 10. szám

tében, vagy csak egyes közegének lelkiismeret­len eljárásában rejlik-e a baj, mely szerint a ter- bekben különben is bővelkedő földnépe a külföldi tökének, vagy a minden áron való üzletcsinálás­nak nem dobatik-e oda közprédául. Egyéni nézetem, hogy e dolgot az agyon- hallgatással végképen elejteni nem lebet, s a ha­tóságoknak utat, módot kell találni, hogy a biz­tositó közönség kellően ügyelmeztetvo legyen, ki­től és mitől óvakodjék és megfelelő jogi védelem­ben részesittessék, annyival is inkább, mert még egyrészről kötelességemnek ismerem, a biztositó közönség érdekeit védeni, másrészről magára a külömben üdvös biztosítási eszmére is felette ká­rosnak tartom azt, ha a nép hasonló visszaélések által a biztosítástól elidegeniftetnék. „Indítványo­zom, bogy a köznép érdekeinek más vidéken is megvédbetése és a szükséges intézkedések lehető megtétele szempontjából az összes ügyiratok be­tekintés végett a belügyminisztériumhoz felterjesz­tessenek.“ * Az itt érintett ügyben részünkről is szüksé­gesnek tartjuk a hatóságok figyelmét nehogy éppen az alsóbb néposztályok elidegenittessenek és elri- asztassanak a biztosítástól. — Szerk, Hírek. Gyulaváros képviselő testületé folyó évi márczius hó 6 án d. e. 10 órakor rendkívüli képviseleti közgyűlést fog tartani, melynek tárgyai: 1. A fogyasztási ügyben volt pénzügyigazgatósági átirat, a fogyasztási bizottság és tanács véleményével. 2. Az adó végrehajtás kezelésére vonatkozó jogi szakosztályi és tanács vélemény. Személyi hir. Beliczey István Békésmegye főispánja múlt szerdán Budapestre utazott, hogy úgy a maga, mint a megye közönsége nevében lerójja a kegyelet adóját néh. Ghyczy Kálmánnak, a ki a balközép tagja volt, mely párthoz tartó zott annak idején tudvalevőleg Békésmegye lakos­ságának túlnyomó többsége. * Közgyűlés. Az arad-békésmegyei egyesí­tett ármentesitő- és belvizlevezető-társulat feb­ruár hó 16-ról oihalasztott közgyűlését Ladies György alelnöki elnöklete alatt február hó 28-án tartotta meg, melyen jóváhagyattak a Koros- társulat, az aradraegyei és alsó-fehérkőrösi öblö zetek 1886. évi pénztári számadásai s a két öb- lözet 1888-ik évi költségelőirányzata helyesbíte­tett a közmunka- és közlekedésügyi miniszté­rium leirata értelmében. Keszlerfy János udvari tanácsosnak a tiszavölgy érdekében való műkö­déséért 80-ik születésnapja alkalmából a köz­gyűlés tiszteletét és méltánylását jegyzőkönyvileg megörökíteni határozta s erről nevezettet jegyző- kőnyvi kivonat utján értesíteni rendelte, miután több tárgy nem lévén, elnöklő aleluök az ülést bezárta. Márczilis 15-ét, melynek az idén 40-dik évfordulója lesz — városunkban íb megünnepe­lik, a helybeli 48-as párt aláírási ivet bocsájtott ki, melyen párt külömbség nélkül felhívja a pol­gárokat a minél tömegesebb résztvételre. A ban­kett a „Korona“ vendéglő termeiben rendeztetik. Egy teríték ára 60 kr. A banketten mint hírlik Csatár Zsigmond országgyűlési képviselő is meg fog jelenni. Gyulaváros képviselő testületé múlt hó 28-án rövid ideig tartó ülést tartott, a melyen felolvasták a megyei alispán' reudeletét, melylyel a közbevetett felebbezés indokaiból a helyettesí­tést elhalasztja. Habár nézetünk szerint a helyet­tesítés a felebbezés daczára törvényesen megejt­hető lett volna, csak elismetéssel fogadhatjuk a/ alispán tapintatos eljárását. A tellebezők kétség­telenül nem tettek jó szolgálatot a városnak, de ezen alispáui intézkedés által az izgatottság meg­szűnt s a dolog éle el lett véve, a mi a közügyek elintézésével minden esetre kívánatos. A gyulai mandátum. Mint olvasóink tud­ják, a gyulai választás ellen petitio lett beadva, a melyet a képviselőház VII. bíráló bizottsága február 28-án tartott ülésében vett bírálat alá, miután a napi lapokból teljes tudomást nyerhet­tek olvasóink a tárgyalás lefolyásáról elégnek tartunk annyit közölni, hogy a vizsgálat elrendel­tetett s annak foganatosításával Vésziét Imre mérsékelt ellenzéki párti képviselő bízatott meg, a ki mint halljuk a jövő bét folyamán le jön B.-Gyulára a vizsgálat megejtése végett. Puriui- Múlt hó 27-én este a békési izra­eliták — köztük nehány meghívott keresztyén család — szépe, szine-java nagy számban jelent meg az Unterwégar-féle helyiségben rendezett tánczvigalomra. Kleinné Lamberger Julcsa s Krausz Sándorné úrnők a háziasszony tisztségét igen szeretetreméltóan teljesítették. Olt láttuk : Dr. Hajnal Istvánné, Dr. Frey Lajosné, Benedikty Józsefné, Zádor Mórné, Vines« Sándorné, Steiner Dávidné, Dapsy Gézáné, Sperlinger Jakabné, Hirsch Mátyásné, Beck Józsefné, Stark Gyuláné, Engel Vilmosué, Schaffer Lajosné stb. asszonyo­kat. Továbbá leányok közzül emlékünkbe ma­radt : Vincze Mariska, Hajnal Nina és Rózácska, Frey Leontin, Bleiberger Etelka, Khón Liuka, Herz Adél, Freund Julcsa, Grüuwald uövérek. A négyest 46 pár tánczolta. Arany lakodalom. A héten ülte meg Ufer- bach János városi főpénztárnok és neje Gyurkó Ágnes arany lakodalmát. Kivánjuk, hogy a gyémánt lakodalom boldog megülését is újságolhassuk ol­vasóinknak. A hó már megkezdte romboló hatását mi­előtt vízzé vált volna, több ház beomlásáról ad­tunk hirt, a melynek okozója a hő volt, s a héten özv. Baranovics Gergelyné istállója dűlt össze a bó miatt. Halálozás. A jó öreg Tóni bácsi, a kit mindnyájan e néven isinertüuk, niucs többé; csü­törtök éjjel jobb létre szenderült, nyugodt volt halála mint élete, csütörtök este még az itfi ka­szinóban tréfálkozott, jó kedvvel ment haza s péutek reggel halva találták karosszékébeu. Her- berth Antal kir. tanácsos, nyug. kir. törvényszéki bíró hosszú életén át mindig a közélet szolgála­tában állott, első szereplése mint honvéd auditors kezdődik, majd mint Békésmegye alispánja a pro­vizórium alatt, s legutóbb mint kir. törvényszéki bíró lelkiismeretesen és pontosan teljesítette köte lességét, személye általános tiszteletben állott, nem vétett egész életében senkinek, nem mondott roszat soha senkiről, s főképen jellemzi a korlát­lan tisztelet, melylyel a felsőbb hatóságok s álta­lában feljebbvalói iránt viseltetett, minek eclatáns jelét adta megyei alispán korában, midőn a vész­tői ut kinyitása ellen opponizáló kigyósi gyámokat miután erre utasitva lett — ellenszegülés esetén va­son akarta behozatni Gyulára, szerencséjökre tény­leg nem opponáltak. Ez a némileg túlzott loyali- tás szolgált indokul egy adoma költésére, mely, ha nem történt is meg; találó és jellemző. Az úri kaszinóban szó jött a bosuyák háború alkalmával arról, hogy a bosnyákok milyen erélyesen védik magukat az occupáczió ellen, mire az öreg Tóni bácsi megszólalt: „én nem értem, mit akarnak azok á bosnyákok, a miniszter kiadta a rendele­tet, hogy Bosniát occupálni kell, hát minek lá- zonganak.“ — Érdemeinek legfelsőbb helyen való méltányolásául tavaly kir. tanácsosi czitnmel lett kitüntetve, de azért a nagyságos ur is megma­radt nekünk a régi jó Tóni bácsinak, s ki tudja talán még most is hallanánk tréfás megjegyzéseit, ha nem nyugalmazzák, az idén bekövetkezett oyug- dijjazás nagyon elkeserítette a tevékenységhez szokott férfiút, aki előre haladott kora daczára tovább kívánta szolgálni hazáját, nem tudott meg­barátkozni azzal a gondolattal, hogy ő ne békél­tesse a válni készülő házas-társakat, s a bánat talán elősegítette az ö elköltözését az élettől. Te­metése tegnap délután ment végbe nagy részvét mellett, koporsója fedve volt szebbnél-szebb ko szórtakkal, melyekkel jóbarátai és tisztelői adták jelét kegyeletüknek. Nyugodjék békével! A halál­esetről a következő gyászjelentést kaptuk : „Kon- sitzky Ignáoz, s gyermekei: özv. Uferbach Aütalné szül. Konsitzky Borbála, gyermekei: Béla, János, Mariska, Betti; ifj. Konsitzky János és neje szül. Bleich Anna, gyermekeik: Olga és Bella; Roth János és neje Popp Mária, gyermekeik: József. Mari, Antal, Mihály, Betti és János; Herbertb Antal, úgy maguk, mint számos rokonok nevében is fájdalmas szívvel tudatják, a íelejthetlen sógor, uagybátya és jó rokon Herbertb Antal kir tanácsos, a gyulai kir. törvényszék nyugalmazott bírája, volt 1848—49-ik évi honvéd őrnagy-had- biró urnák, folyó hó 2-án a reggeli órákban, élte 74-ik évében, rövid szenvedés után agyszélhüdés- ben történt gyászos elhunytát. A boldogulnak hült tetemei f. hó 3-án d. u. 4 órakor fognak la­kásáról (Baranovics-féle ház) a rom. katb. szer­tartás szerint a helybeli németvárosi temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szt-mise- áldozat pedig f hó 5-én reggeli 8 órakor log a rom. kath. nagytemplomban az egek Urának be- mutattatni. Kelt Gyulán, 1888. márczius hó 2-án. Áldás és béke lengjen hamvai felett 11 A békésmegyei gazdasági egyesület lebri hó 26-án reggel 9 órakor tartott ülésében a Mokry Sámu titkár lemondása folytán megürült titkár, állásra mintegy fiz pályázó közül egyhangúlag Zsilinszky Eudre lett megválasztva. Budapest főváros törvényhatósága február 29 én tartott közgyűlésén pártolni határozta Bé­késmegye körlevelét a kisdedóvók kötelező felál­lítása iráut. Orosházán mozgalom indult meg egy leány­iskola felállítása iráut, mely kérdéssel Veres Jó­zsef behatóan foglalkozik az „Orosházi újságban“. Széua irigység. Ha az embereknél divatos betegség a kenyér irigység, mért ne lehetne az állatoknál széna irigység, s hogy az igy van, an­nak bizonyítékát szolgáltatta egy szarvasi ló, a mely — mint szarvasi levelezőnk Írja — a vele békés szomszédságban élő tehénnek, mikor az messzebb nyúlt szénáért, a határaértós büntetésé ért leharapta a nyelvét. A ló, tekintettel négylábú voltára, a súlyos testisertésért nem adatott át az igazságszolgáltatásnak, csak a károsult gazda veti rajta elégtételt súlyos ostorcsapásokkal. Tánczfüzérkét rendezett a gyulai polgári fiatalság s a mit vétett ezzel a uévmagyarositás- sal, azt bőven helyrehozta jókedvvel és a sikerült mulatsággal. A mulatságban a polgárság szine-java vett részt, a a szebbnél-szebb leányok tüudérkertte varázsolták a „Komló“ termét. A négyeseket 22 pár tánczolta, a a fesztelen kedélyes mulatság ki- világos-kivirradtig tartott. Tudósítónk a rósztvet- tek közül a következőket jegyezte fel: Dobay Jánosné, Uferbach Antalné, Uferbach Józselné. Uferbach Jánosné, Alcser Imréné, Bauer Lipótnó, Csiszár Sámuelné, Erdöteleky Gyuláné, Gyalai Matild, Hegyi Mártonná, Huszka Jánosné, Kis Károlyné, Bal Józsefné, Scher Konrádné, Széuássy Gusztávné, Fehér Sándorné és Gyurkó Istvánné urhölgyek; továbbá Uforbach Mariska és Betti, Tőkés Ilonka, Uferbach Róza és Mariska, Bauer Lujza, Alcser Mariska és Etel, Uterbacb Róza, Asztalos Janka, Hegyi Etelka, Kis Juliska, Kocsis Ida, Scher Liuka és Emma, Szénássy Mariska és Gyurkó Ágnes kisasszonyok. Az időjárás még miudig téli, havazik, fuj, és fagy, pedig a legrendesebb házi gazdának a fája is elfogyott, s a téli kabátok nagy része áhítozik a s/.abó keze utáu. A jégtörő Mátyáshoz fűzött jóslatok szerint még két hétig kell várnunk a jobb időre, mig tavaszi nap mosolyog reánk s ha az árvíztől megszabadulunk, könnyű szívvel megbocsátjuk a sokáig tartó hideget. Búcsú lakomát rendezett a birói és ügy­védi kar a körünkből kir. táblai bíróvá lett kine­vezése folytán eltávozó Huszka Mihály tiszteletére ez állal is jelét adva az őszinte ragaszkodás és tiszteletnek, melylyel ai eltávozottak személyéhez viseltetett. A banketten miut'ugw hat vau an vettek reszt, a hivatalos felköszöutőt Jautsovits Emil ügyvéd mondotta, mely után megeredt a toasziok árja, telve jó kiváuatokkal, s a kedélyes társaság a reggeli órákig maradt együtt, igy bosszabitva meg az elválást. Kívánjuk, hogv uj körében is lelje meg azt a tiszteletet és barátságot a kir. táblai biró, a mit itt hagyott, s a mit, hogy munkásságával ki fog érdemelni, abban nem ké­telkedünk. Halálozás. Schröder Mihályné szül. Péter Francziska f. bó 3-án d. u. 2 órakor 70 éves ko­rában elhunyt. A boldogultban férje a legjobb nőt, Gyulavárosa tiszti ügyésze és a város segéd­gyámja, valamint ezek testvérei a leggondosabb anyát vesztették el. — Legyen emléke áldott! ­Érdekes statisztika. Békésvármegyében 1888-ik évben összeírt lovakróli kimutatás; ménló 5749, heréit 14828, kancza 25326, teherhordó ál­lat 20, összesen 45923 db., egy éven alóli csikó 4424, két éven alóli 4600, három éven alóli 3445, négy éven alóli 1914, összesen 14383 db. — Az 1888 ik évben összeirt kocsik és szekerekröli ki­mutatás: a ló fogatok száma és pedig személyszál­lítók : egy fogatunk 31, két logatuak 2501, teher­szállítók: egy fogatuak 6, két fogatuak 12965, összesen 15503, az ökrösszekerek száma 2650. Rövid válóper. Mint szarvasi levelezőnk Írja Mucha Pál ottani lakos a tőle különélő ne­jét késsel megszurta, minek következtében a nő azonnal meghalt, I a íeleséggyilkos a zsandárok által elfogatván a szarvasi kir. járásbíróságnak átadatott, a hol most elmélkedbetik, hogy meny­nyivel okosabb lett volna a válópert a törvény­szék előtt megindítani, mint ilyen sommás utón elválni. Járváuy. A polgári iskolában egy tanuló roucsoló torok lobban megbetegedvén, az intézet­ben az előadások beszüntettek, s a járvány elter­jedésének meggátlására a hatósági intézkedések megtétettek. Huszonegy. Nem a kártya játékról van szó, a melyben a kinek huszonegye van huzza a kaszszát, hanem arról a huszonegy úri emberről, a ki ellen két ászt vágtunk ki, bogy t. i. nem gyakorolták alkotmányos jogukat; erre nézve a következő sorokat kaptuk ma : „Tisztelt Szer­kesztő ur! Igaz ugyan, hogy ha mi huszonegyen szavaztunk volna, akkor Uöndöcs leit volna a képviselő s akkor nem, ütött volna ki rajta a minden áron képviselővé leuni akarás nyavalyája, — de azért mégis úgy hisszük, hogy mi huszon- egyen jobban ösmortük az apát urat rnÍDt ön, a ki minket oly keményen megdorougolt a nem sza­vazásért. Tudva azt, hogy ön az igazság barátja hisszük, hogy minden nagy szabadelvű pártisága daczára, mi ártatlan negyvennyolezasok ön előtt is rehabilitálva vagyunk. B.-Gyula, 1888. február 26-án. A huszuuegyedik.“ — Mi tűrés-tagadás a huszonegy igazolva van, mi adtunk fucscsot, csak ugyan az egyik tizenkilencz, a másik egy hián busz s igy a huszonegynek igaza volt, mikor nem kért egyik kártyából sem, mert mindegyikkel fucscs lett volna A mennyiben rehabilitátióról Lzó lehet, az tökéletes. A nagyrouián városi olvasókör választ mánya aláírási iveket küldött szét, egy márczius bó 11-én a „Korouá“-ban tartandó bálra, melynek tiszta jövedelme a kör javára fog fordittatni. A bál csak azon esetben tartatik meg, ha aláírók kellő számmal lesznek, mi felett a választmány hétfői ülésén fog határozni. Beküldetett. V asuti értékjegyek életbe­léptetése. Az utazó közönség érdekében a hazai vasutak egy része felette gyakorlati czélu s a közönségnek jelentékeny anyagi előnyöket nyújtó intézményt léptetett életbe. Árról van ugyanis szó, hogy f. évi márczius hó 1-től kezdve vas­úti értékjegy-füzetek adatnak ki a magyar kir. államvasutak összes vonalain, továbbá az arad- temesvári, hudapest-pécsi, pécs-barcsi, mohács­pécsi és magyar északkeleti vasutakon, valamint az első magyar gácsországi, kassa-oderbergi s a nyugoti vasút magyar vonalain. Ezen értékjegy­füzetek 65 frt értékű 1 frtos, 50 kros és 10 kros értékjegyeket tartalmaznak, s egy ily füzet ára csak 50 frt. — Ezen füzetekben foglalt érték­jegyekkel a fent elősorolt vasutak összes magyar vonalaira bármily személyszállító-, tehát gyors­vonatra is szóló rendes áru jegyek válthatók — a keleti express-vonal egyedüli kivételével — bármely kocsiosztályra. Ezenkívül válthatók ezen értékjegyek alapján a magyar kir. államvasutak Budapest-személypályaudvaráról, valamint a Bu­dapest mögött fekvő jelentékenyebb állomások­ról Bruckon át Becsbe és vissza való utazásra is közvetlen jegyek. Becsből, valamint a bécs- brucki vonal állomásairól Budapest felé pedig készpénzfizetés mellett váltandok közönséges je­gyek Bruckig, mig a tovább utazásra Brucktól kezdve a vonatvezetőnél válthatók már jegyek ismét értékjegyek fejében. Ezen alkalommal a Becsből Budapestre utazókra nézve az érték­jegyekkel járó menetdijkedvezménynek a bécs- brucki vonalra esedékes része a bruck-buda- pesti menetjegy árából levonatik ugy, hogy a Bécsből Budapestre való utazás eképen tényleg csak annyiba kerül, mint a megfordított irány­ban. — Eszerint tehát a lajtai Brucktól Buda­pestig járó menetdijak a következő összegekben lesznek értékjegyekkel kiegyenlitendők, és pedig gyorsvonatoknál az I. osztály 13 frt 80 kr, a II. osztály 9 frt 60 kr; kombinált személy- és gyorsvonatoknál az I. osztály 13 frt 80 kr, a II. osztály 9 frt 60 kr, s a II. osztály 7 frt, személyvonatoknál pedig az I. osztály 12 frt 50 kr, a II. osztály 8 frt 70 kr, s a Hl. osztály 6 frt 20 kr. — Ezen értékjegyfüzetek az előbb említett vasutak valamennyi jelentékenyebb állo­másán, valamint a magyar kir. államvasutak ösz- szes városi menetjegyirodáiben kaphatók, de a részes vasutak összes állomásain, valamint posta utján is megrendelhetők, mely utóbbi esetben azonban a megrendeléskor a füzet árán kívül a postai elküldésért 2 db. 10 kros levéljegy is melléklendő. — A részletes határozmányok az e részben kiadott díjszabásból vehetők ki, me­lyekből példányok a fent nevezett vasutak igaz­gatóságánál, valamint azok összes állomásain s a m. kir. államvasutak városi menetjegy-irodái­ban díjtalanul kaphatók, esetleges megkeresésre példányok az említett vasúti igazgatóságok által postán is megküldetnek. — Budapest, 1888. február 23-án. Az igazgatóság. Borbély Zsuzsáuna békési első rendű tnosóné, ismeretlen okból, gyalai gyufaoldatot ivott s tegnap el is temették. Miniszteri biztost várunk az öngyilkosságok megakadályozására s bátor vagyok t. szerkesztő urnák indítványozni, hogy egy egész külön rovatot szervezzen a mi szerencsétlenségeink közlésére. E. Halálozás. A b.-csabai ág. ev. hitv. ta­nító-testület szomorodott szívvel jelenti, hogy sze­retett kartársa : Frnda Mihály folyó hó 1-én az Urban elszenderült, életének 22-ik, tanítóságá­nak 3-ik évében. Kelt B.-Csabán, 1888, márczius bő 1-én. Béke poraira!! Meghívás. B.-Gyula város tisztelt polgárai elhivatnak, hogy 1888. évi márczius hó 4-én, délután */a3 órakor a városház nagytermében az aradi általános munkás betegsegélyző-egylet nyil­vános közgyűlésén és különösen az előbely tagjai Is tisztelettel meghivatnak. Tisztelettel Schrodt Lajos, mint központi kiküldött. Matusek Pál, ltj. Valent Pal, Vlájkovits Károly. Piknik. Február hó 22-én az iparsegélyző- egylet nagytermében a füzes-gyarmati kaszinó, — mely még csak pár heti életbenlétnek örvend — saját könyvtára javára pikniket rendezett. A jól sikerült mulatságot mind a vidéki, mind a hely­beli inte'Jigentia nagyszámmali megjelenése tette érdekessé, amennyiben évek óta nem volt Füzes- Gyarmaton oly bál vagy piknik, melyen megje­lenhettek volna. A fényes mulatság várakozáson felül j" 1 ütött ki, egyrészt azért íb, mivel sike­rült háziasszonyul Mocsuba Ferencz tiszttartóné ö nagyságát megnyerni. Jelen voltak : Altdorfer Gyuláné és nővére (Mágor), Baltacs Lajosné (Vésztő), Fleischer Jánosné, Kalandra Henrikné (K.-Tarcsa), Orosz Jánosné, Pakala Tamásné és nővéré (Zsáka), úrnők stb. Balogh Esztike, Berke Juliska, Heller Sarolta, Közel Mari, Kesztenbaum Etelka, Mocsuba Mariska és Hermina, Papp Mariska (Zsáka), Szabó Róza, Tóth Mariska, Zachariás Erzsiké (Debreczen), kisasszonyok stb. A 8 órakor kezdődő mulatságnak csak a reggeli */28 óra vetett véget, a midőn is a nap már tel­jes fényében ragyogtatta sugarait a bálterem ab­lakaira. Tiszta jövedelem lett a könyvtár javára 80 frt Egy jelen volt. Az „Egyetértés“ ma, lapunk zártakor érkezett 63. száma „Vidék* rovatában Gynla városáról szóllva Göadöcs apát ur nyilatkozatában többek között azt Írja: „Minden­áron óhajtván tehát a nép, a nagyközségi szervezetet életbe léptetői, ő kért meg éngémét, hogy ebben segítségére lennék.“ — Tisztelettel felkérjük az apát nrat, legyen szives azt a népet megnevezni, a ki őt erre kérte, mert mi eddig csak azt tudjuk, hogy az apát ur ez irányban házalt minden tizedben, de arról tudomásunk nincs, hogy e kérdésben az ő kilincsét koptatták volna. Nyílt tér.*) Nyilatkozat. A „Békés“ 1888. év február 26-án megje­lent 9-ik számában „Apostol Nro II.“ czim alatt és a nyílt térben foglaltakra azzal válaszolok, hogy : En a megbomlott békének helyreállítása czél- Ijóból a testvéri egyetértésre vezető eszközök fogana­tosítására törekedtem és törekszem; soha senkit becsületében megsérteni nem volt szándékom, és minden körülmény között a személyes sértéseket kikerülni óhajtani: de ezen legjobb szándékom nem biztosíthat engem az ellen, hogy ellenfeleim rólam valótlanságokat ne mondjanak, ne hirdessenek.“ „Ellenfeleim eme roszakarata azonban nem fog engem azért gátolni abban, hogy azok iránt, kik hozzám ragaszkodtak, hálás ne legyek és azok javáuak előmozdításában ne fáradozzam.“ B.-Gyula, 1888. február 26. Göndöcs Benedek, apát és lelkész. A Dr. Berényi Ármin és Dr. Fekete Gyula urak között felmerült ügy Iovagtas utón kiegyen­lítetett. B.-Gyula, 1888. február 28-án. Haviár Lajos, Csausz Lajos, Bodoky Zoltán, Ladies László, mint Dr. Berény Ármin mint Dr. Fekete Gyula megbízottai. ___________ megbízottai. Sz erkesztői üzenetek. Éder J. Csöng rád. A küldött nyilatkozatot meg­kaptuk, de miután arról szereztem tudomást, hogy önt az illető egyáltalában nem is említette, s miután a nyilat­kozat feltételesen van szövegezve, s miután sérelem nem lévén, nincs értelme, hogy ily nyilatkozattal izgatott­ságot csináljunk, nem közölhetjük; ha azonban ragaszko­dik a közléshez, tessék a kiadó hivatalhoz fordulni s a kellő dij lefizetése után a nyílt térben közölhető lesz. Asmodái B.-Gyula. Az apát úrról küldött tréfás híreket megkaptuk, ügyesen vannak összeállítva, de az ő újabb törekvései annyira a város érdekei ellen vannak, hogy azok ellen egy helyi lapnak komolyan kell küzdeni. A tréfák elég ügyesek arra, hogy élez lapban is közöltes­senek, ha tehát fel akarja küldeni valamelyik fővárosi élez lapnak, tudassa, kivételesen három napig megőrizzük a kéziratot. *) Az ezen rovatban foglaltakért nem válal felelős­séget a Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents