Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-04 / 10. szám

lO-ik szám Gyula, 1888. márczius 4-én VII. évfolyam r Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. ház­ban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre ..........5 frt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 » 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDÉIT VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZBod-Cűs^ Zoltán.. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. az. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Prankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Mozgalmas élet. Szokatlan élet uralkodik városunk­ban, egymást követik az események, a melyek arra engednek következtetni, hogy a mozgalom még sokáig tart, de egyrészt szomorú képet is adnak, mert ezek a moz­galmak nem egy fejlődésnek induló város előhaladása és jóléte, nem a műveltség, nem a józan ész, sőt még csak nem is a különböző nézetek és utak szerint el­érendő közérdek, hanem kizárólag az ön­érdek javára irányulnak. Ezen mozgalmak között legjobban megragadja figyelmünket a rendezett ta­nács elleni izgatás, mert csak ennek lehet nevezni, amely mindig meg szokott ujulni, valahányszor akadnak lelketlen emberek, a kik saját czéljaik előmozdítása végett káros és behízelgő hazug szavaikkal meg­mételyezik a nép józan felfogását, csak tessék visszagondolni az első ily irányú mozgalomra, ki volt annak a lelke, ki járt Budapesten deputatióba, s mi lett az eredmény a múlt év nyarán. S ha első sorban a dolog személyes oldalával akarunk leszámolni, annak oka abban az igazságban rejlik : nézd meg, ki áll valamely mozgalom élén s meg­ítélheted magát a mozgalmat. Ezúttal a mozgalom élén nem cse­kélyebb személy áll, mint Göndöcs Benedek ap^t-lelkész és néhai országgyűlési kép­viselő. Sajátságos helyzetben voltunk és va­gyunk mi, s volt és van a gyulai intelli- gentia az apát úrral. Volt idő, a mikor ellentétes lábon állottunk, ugyannyira, hogy az apát, mint legjobb véleményben lévő egyén, sem tu­dott róla egyéb jót mondani, minthogy jó szivű ember (a mai világban ez is ér va­lamit), utalunk e tekintetben a népkert és a pavilion kérdésére a legközelebbi múlt­ból, majd lesz alkalmunk az ezen ügynél f> Békésvármegye a honvédelmi harczban. A felváltás. (Folytatás.) Kétségtelenül igen fontos okokat hozott fel a hadügyminiszter vármegyénkhez intézett ezen rendeletében, s hogy a vármegye közön­sége táborban levő nemzetőrsége felváltására vonatkozó határozatait mégis végrehajtotta: bizonynyal nem kevésbé fontos okok paran­csolták. Ezen okokat, melyek a vármegye ez idő­szerinti helyzetét, viszonyait érdekesen vilá­gítják meg, a vármegye alispánjának majd az állandó bizottmánynak a hadügyminiszterhez intézett felterjesztései részletesen feltüntetik. Amint a miniszter rendelete leérkezett, az alispán be sem várva az állandó bizott­mány összeillését, azonnal felirt a miniszterhez felsorolta azon akadályokat, melyekbe rende­letének végrehajtása ütközik. „Hadügyminiszter urnák julius 26-án 469. sz. a. kelt és sürgöny által küldött rendeletét — igy hangzik az alispán felterjesztése — azon időben vettem, midőn már a felváltásra rendelt nemzetőrség indulóban lévén, annak sikert szerezni a lent irt okok miatt nem le­hetett.- Ugyanis az első miniszteri rendelet, melynek értelmében nemzetőrségünk Makóra kiindittatott semmi időt sem határoz a fel­váltás iránt, valamint a julius 5-röl kelt s a az apát ur — ezen kifejtett, nem éppen dicsteljea működéséről is megemlékezni. Volt idő, hogy a viszonyok szeren­csétlen alakulása s a gyulai ellenzéki párt­nak még szerencsétlenebb jelölései (tiszte let az egy kivételnek), az intelligentiát az apát ur köré csoportosította I miért ? Mert az intelligentia el tudott tekin­teni a sérelmektől, tudott felejteni és meg- bocsájtani, mert az intelligentia a város érdekét mindenen felül állónak tartotta és tartja. És van idő, mikor az apát ur elker­geti magától azt az intelligentiát, a mely­nek köszönheti, hogy a nyári csúfos bu­kásért morális elégtételt nyert: miért? Mert az apát ur nem tud emlékezni, mert az apát ur a saját érdekét mindenen felül állónak tartotta és tartja. Nem úgy szól már a nóta : „szegény ember ügyét baját, felkarolja Göndöcs apát“, hanem saját maga ügyét baját, felkarolja Göndöcs apát. Mikor első ízbeu megindult a moz­galom a rendezett tanács megbuktatására, hol volt akkor az apát ur ? Itt a mi tá­borunkban, de azóta nagyot fordult a világ, Az a megboldogult úri ember, a ki a rendezett tanács elleni mozgalmat vezette és szervezte, képviselő lett, s az a Göndöcs, a ki a rendezett tanács mellett volt, azóta kétszer megbukott. S most egy nagy tévedésben van az apát ur, azt hiszi, hogy a mint ő kikiáltja, hogy megbuktatom a rendezett tanácsot, ő neki is ölébe hull a mandátum, csak­hogy akkor még sok minden kell, nem elég egy tetszetős eszme felszinre dobása, nem elég annak az eszmének keresztül­vitele, akkor kellenek még csak az egyéni tulajdonságok, a melyek az apát urban nincsenek meg, akkor kell egy bizonyos érzék a hang és modor iránt, a mi az apát urban nincs meg; és legfőbbképen szükséges az, hogy az ember ne legyen apát, mert a mi jól áll egy demagóg­nak, a mi illik egy népboldogitó szájába, az nem jól áll egy apátnak, és nem illik egy lelkipásztor szájába, és biztosítjuk az apát urat, hogy czélját nem fogja elérni, s biztosítjuk arról is, hogy ha a nagy­váradi püspöknek tudomására fognak jutni azok a népgyülések, melyeket apát ur ren­dezett, s a melyeken olyan dolgokat vag­daltak egyszerű fóldmíves emberek az apát ur fejéhez (majd alkalmilag szolgálunk mutatványokkal), a miknek egy pap ki nem teheti magát, a mi megrontja a pap állása iránti tiszteletet, az apát ur be lesz rendelve imádkozni, a mi nagyon jó lesz neki is, nagyon jó lesz nekünk is, akkor helyre fog állani „a megbomlott béke“ s igy fog legjobban törekedhetni az apát ur „a megbomlott békének helyreállítása czéljából a testvéri egyetértésre vezető eszközök foganato­sítására :.« De nézzünk szemébe most már ma­gának a kísértetnek is, miután a kisérte- tet előidéző lelkészszel megismerkedtünk. Azt hisszük a kisértetnek elevenjére tapintunk, (már a mennyire lehet egy ki- sértettek) ha rá mutatunk az ártér kérdé­sére, mert az egész rendezett tanács elleni mozgalmat ide lehet vissza vezetni, ha nincsenek bajok az ártérrel, nincs baj a rendezett tanácscsal, s itt fekszik az óriási tévedés, a mit oly ügyesen tudnak felhasz- használni a népboldogitók; hiszen az ár­térnek nem a rendezett tanács az oka, hiszen ha nagyközség lesz Gyula városa, akkor is lesz ártér, s ha vannak rendetlen­ségek vagy bajok, a miket tagadni nem akarunk, annak nem az a módja megbuk­tatni a rendezett tanácsot, hanem az, rá- kéuyszeriteui azt a rendezett tanácsot, hogy hozza helyre az elkövetett hibákat. Ugyan kérem kapjanak már egyszer a jobbik eszökhöz (már a kinek van) s ha azt tudják, a mit pedig tud.niok kell, hogy egy polgármesternek csak mégis több a képzettsége mint egy bírónak, azt is tudják, hogy az a polgármester már évek losszu sora óta foglalkozik ez ügyel s igy azt ismeri, a biró meg nem ismeri, akkor gondolják meg váljon a mit össze zavart, mert önök azt állítják) egy polgármester a rendezett tanácscsal, mikép fogja azt rendbe hozni egy biró a kupak tanács­csal ; hiszen kérem azt mondja a példa szó: „ha eg}' bolond követ dob a kútba, száz okos ember sem tudja kihúzni“ hát azt hiszik, hogy akkor olyan könnyű do­log lesz önöknek kihúzni azt a követ, a mit egy okos ember dobott a kútba. A másik érdekes része a kisértetnek, annak az iránynak lábra kapása, — a mi a demagógok müve, — hogy mindent meg kell tenni, a mi nem tetszik az intelligen- tiának s miután az intelligentiának kell a rendezett tanács, nekünk csak azért sem kell. Hát uraim önök szörnyű igazságtala­nok, elitélik az intelligentiát, pedig még soha sem hallgattak rá, soha sem próbál­ták meg azt tenni, a mit az intelligentia óhajt, ugyan próbálják meg egyszer te­gyék azt, a mit az intelligentia kíván, ha­ladjanak azon az utón, a melyiket az in- telligentia megjelöl, s ha akkor önök rósz útra lesznek vezetve, ám Ítéljék el az in- ítelligentiát, de addig ne, mert addig itéle- tök igazságtalan. Van igen is egy nagy bűn, az, hogy az intelligentiától szoktak kikerülni azok az egyes népámitók, a kik önöket félre- szokták vezetni, de azért nem lehet elitélni az egész intelligentiát, csak azokat az egye­seket, éppen úgy mint mi nem ítéljük el az egész népet, ha rosszra, ha helytelenre törekszik, hanem elítéljük a vezetőket, el­ítéljük azokat, a mi közzülünk kikerült népboldogitókat, (úti figura dacét) s a mi ítéletünk igazságos, próbálják meg egy­szer ne hallgassanak az intelligentiától kikerült és kikerülő izgatókra, hanem hall­28. számú „Közlöny “-ben kiadott miniszter elnöki rendelet is csak annyit parancsol, hogy a nemzetőrségi szolgálat időról-idöre fel vál­tasson, — végre hadügyminiszter urnák julius 17-éről 1324. sz. a kelt s Békésmegyéhez inté­zett rendelete azt tartalmazza, hogy a felvál­tás nem előbb, mint négy hét vagy a körül­mények szerint kevesebb idő alatt lehetne esz­közölhető. — Ezen előre bocsájtottakból tisz­tán kitűnik, hogy a megye a felváltás ideje felett szabadon határozhatott s azt a körül­ményekhez képest négy hétnél kevesebb időre is tehette. Átallátom én azt, hogy a gyakori felvál­tás által akár az újabbak gyakorlatlanságát, akár a hedvezér orientátióját tekintve, a hadi szolgálat sok tekintetben akadályoztatik; de más oldalról mindazon akadályokból összesen nem származhat hazánkra nehezebben gyó­gyítható sérelem, mintha Békésnek népe csak egy pillanatig is alaposan vethetné szemére a rendelkező tisztviselőségnek azt, hogy az ötét megcsalta, — ha pedig akár az első, akár a második rendű nemzetőrség tovább lenne kénytelen a táborban lenni, mint mennyi időre elmenetekor rendeltetett, nem 1-íhetne azt többé meggyőzni arról, hogy ama első rendelet nem volt légyen az urak által előre tudott és ki­számított biztatás, hitegetés és illetőleg csa­lás. Ennek pedig kivált megyénkben követ­kezései nemcsak odáig terjedhetnek, hogy többé az eként eljárt tisztviselő rendeletének semmi hiedelem nem adatik, hanem azok sokkal meszebb vágók s mondhatni kiszámithatlanok. Ezeknél fogva minthogy julius 12-én kiin­dult nemzetőrségünk bizottmányi végzés szerint arról lön elmenetelekor biztosítva, hogy csak három hétig maradand oda, — -azon felül nemzetőrségünkből a táborból julius 21-érői azon tudósítást vettük, miszerint az augusztus 2-án történendő felváltás Kis Emészt ezredes­nek bejelentetvén, ez abban bár eleinte ne­hézségeket találva, utóbb megegyezett, — ne­kem önnön felelősségem alatt a már bizott­mányi végzés folytában kirendelt és indulóba is volt felváltókat vissza parancsolnom s ez által a táborban levőket tovább is ott hagy­nom nem lehetett, — bizottmányi ülés tartá­sára pedig álaljában phisica*i idő nincs, mert mig e sorokat Írom az alatt egy része a fel­váltóknak indul, más része pedig már el is indult. Útnak kellett tehát indítani a felvál­tókat, még pedig az eddigi kimondott bizott­mányi végzés folytán 3 hétre, — mert bizott­mányi ülés nélkül én azzal ellenkezőt nem határozhattam, ülést tartanom pedig s ezen ülés végzésének még indulás előtt sikert sze­reznem, mint emlitém az idő hiányzott.-----­Ke lt Gyulán, julius 31-én i848. Tomcsányi József m. alispán.“ Ezen felterjesztés a nemzetőrség tábo­rozásának hosszabb időre való kiterjesztésének s a felváltás elhalasztásának .akadályait sze­mélyi, közigazgatási nehézségekkel indokolja, egy pír nap múlva tett felterjesztésében azonban az alispán már oly eseményekről ér­tesíti a hadügyminisztert, melyek felette ko­moly s megdöbbentő jelenségeknek tekint­hetők. „ A hadügyminisztériumnak 46g. szám alatt kelt rendeletére Gyuláról azonnal kötelessé­gem szerinti felterjesztést tettem azokról, miknek akkoron még tudományában voltam, — fájdalom, hogy azóta oly dolgok felől vet­tem értesítést, melyek csalhatatlan jelenséggel mutatják, megyénknek a legnagyobb ovatos? ságot igénylő állapotát. Vérző szívvel fogok ez állapot leírásához^ mert megvagyok győződve, hogy az?részint a tulajdon és törvények szentsége feletti hibás fogalmak, részint malitiosus, de ügyesén ke­zelt bujtogatásnak eredménye, — meg lehet azonban, hogy része lehet ebben a megfordi* tott iránybani működésnek is; de bármint le­gyen is, — hallgatásom által netán reám há­ramolható felelősséget magamról elhárítani,’ s az egész dolgot a rendelkező hadügyi minisz­térium figyelmébe ajánlani menthetlen köte­lességemnek ösmerem.“ A julius 12-én Makóra s onnan tovább rendelt nemzetőrök felváltása aug. 2-ára lévén határozva, az odavaló útnak indítás julius 31-ére rendeltetett, s e rendelet sok erőlkö­dések után sikerbe is ment; de miután az első alkalommal táborba indultak többnyire azokból alakíttattak, kik azt szívesen, vagy ha nem szívesen is, de törvény és honszeretet parancsolta kötelesség fogalmánál fogva tet­ték, — az akkoron itthon maradottak serege már kevés kivétellel mind olyanokból állott, kik e nemesebb fogalomtól általhatva nincse­nek, s csupán kénytelenségböl fogván fegy­vert azzal már elindulásuk előtt meg idehaza törvényt tapodólag visszaéltek. O. Gy. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents