Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-02-26 / 9. szám

tiik azon zárkérelmének, hogy az említett kivetési kulcs alapján reájuk kivetett terhek alól felmen tesittessenek : azért nem adható hely, mivel úgy az 1871. évi XXXIX. t. ez. 17 §-áuak, mint az 1884. évi XIV. § ez. 17. §-ának világos megh tározásaik szerint a közigazgatási határozatok ellen orvoslás csakis az ártér végleges fejlesztési mive létéi I az azok alapján közigazgatási utón végi gesen meghatározott egyéni kivetési kulcs ellen és csak birtokon kiviil és a törvény rendes utján kereshető. Budapesten, 1887. uov. 9-én Vajka Károly s. k. elnök. Sztancsek János s. k. előadó Végzés. Ezen 2-od bírói ítélet Szigetby Lajos ügyvéd elhunyta miatt, özv. Szigetby Lajosnéna Kis-Jenöben, Vedel Károly, Hoffer Samu, Mogyo rossy Ferencz, ifj. Mogyorossy János, Mogyorossy Sándor, Uferbach Bezső felpereseknek, — Zöldy János és Dobay János alpereseknek Gyulán hite les alakban kézbesittetni rendeltetik. Kir. járás' bíróság, B.-Gyulán 1887. deczember 5-én Bócz

s. k. kir. aljbiró.

Városi ügyész urnák másolatban kiadatik veteményes jelentés tétel végett oly megjegyzés sei, hogy a teendőkre nézve nyilatkozatát mielébb beadni szíveskednék, minthogy a tek. kir. járás bíróságtól vett értesítés szerint eme Ií-od fokú ítélet már jogerejüvé vált. — B.-Gyulán, 1888 február 9-én. Dobay János polgármester.“

Midőn a polgármester arról értesült hogy az Ítélet jogerős, kiadta azt a vár. ügyésznek véleményes jelentéstétel végett, a ki a következő jelentését terjesztő be:

„Tekintetes Polgármester ur!

7532/887. ez. felhívás folytán a körösszabályozási költségkivetés tekintetében véleményes jelentésem a következő:

A szabályozási költség kivetése tekintetében kétségtelenül Békésmegye alispánjának 261/884. ikt. bz. alatt kelt határozata szolgál irányadóul, s jogilag csak is ezen határozat volt végrehajtható; és tekintettel a több házbirtokos által lefolytatott per eredményére, ez idő szerint csak ama alispáni határozat bir jogi hatálylyal. Ezekből folyólag t további teendőül a jelzett alispáni határozat végre hajtása maradt fenn.

Tekintve azonban, hogy ezen alispáni határozat csupán 1879. 1880. 1881. 1882. és 1883 évi államkölcsön-részletekre, és ugyanazon évekre kivetett társulati igazgatási s védmü fenntartási költségekre vonatkozik;

tekintve azt, hogy polgármester ur ezen alispáni határozatot mindezidáig foganatba nem vette, hanem attól eltérőleg gondoskodott úgy az államkölcsön, mint az igazgatási költségek fedezetéről ;

tekintve azt, hogy az alispáni határozat azon intézkedése, melyszerint a kelteitek az évi járadékok */,„ részével, mig a kültelkek 6/,0 részével rovattak meg, azon körülményen alapul, hogy az alispáni határozat egyszerűen nem vette figyelembe, csupán a beltelkek terhére épített körsánezokat, és igy oly kulcsot állapított meg, mely nézetem szerint a beltelki birtokosokra sérelmes;

tekintve, hogy a bírósági Ítélet szerint is az alispáni határozatban megállapított kötelezettség és kulcs csak szükségből s feltételesen állapíttatott meg, illetve hagyatott érvényben;

tekintve végül, hogy az alispáni kulcs az 1884. évi 14. t. ce. 15. §. valamint az 1885. évi 22. t. ez. 110. §. a körtöltések által védett terű letek, vasutak stb-re újabban ki nem terjedhet, sőt ezek a vizBzabályozási társulatokba be 6em vonhatók, hanem csak arányos hozzájárulásra kötelezhetők :

mindezeknél fogva következő velemenyben vagyok:

1. Az alispáni határozathoz képest az 1883 év végéig lejárt államkölcsönök és igazgatási költ ségek a birtokváltozásokra tekintettel, évről-évre elkülönítve kivettessék és behajtassék, önként ér tetvén, hogy az alispáoi határozat feltételei fen tartása mellett.

2. Ezen kivetéssel a tanács bizassék meg oly utasítással, hogy a beltelkeknél a földadót és házosztályadó fokozatot vegye alapul.

3. Az 1883. év végétől kezdve lejárt és járandó államkölcsön és társulati költséget illető leg a képviselő testület bízza meg a város taná csat, hogy az Alsó-Fehér-Körös társulattal egyet értőleg igyekezzék egyezséget létesíteni azon arányra nézve, melylyel a körtöltéssel védett bel terület 1884. január 1 -töl számított 10 éven át szabályozási költségekhez járulni fog.

4. Addig is azonban, mig ezen egyezség lé tesülne : a hátralékokat felszaporitani nem taná esős, sőt határozottan káros. Ebből folyólag az 1884. 1885. 1886. és 1887. évekre úgy az állami kölcsön, mint az igazgatási költségek kivetendők és behajtandók lennének évek szerinti kitüntetés mellett. Ezekre nézve azonban a kivetési kulcs az dézett törvényeknek megíelelőleg lenne megálla pitandó, és pedig a város belterületére nézve azon törvényes alapon, melynél fogva a belterület í társulatba be nem vonható, hanem csak hozzájá rulásra kötelezhető. Hogy ezen hozzájárulási arány minő legyen : az ártérfejlesztési munkálatok alap án lenne majdan alaposan meghatározható. Hogy azonban */í0 atány, tehát majdnem felerészét

belterület birtokosait absolute terhelni nem fogja: ez kétséget nem szenvedhet, mivel ezen arány a hivatkozott törvény rendelkezéseit sértené. Itt tehát egy oly aránykulcs fogadandó el ideigpedig a honmaradottak által hazafias kölcsönös kötelességnél fogva végeztessenek. Az ily rövid idő alatti felváltás ellen pedig azért kell tiltakoznom, mivel ez által a kiállás üdvös czélja, azaz a drága hon, minél előbbi megmentése és az alföldi csend és béke hely reállitása ha nem gátoltatik, de fölötte káros hatással halasztatik azért, mivel igy a hadviselés szabad működése akadályoztatik az ilyetén erő kellő használatát a felváltás majdnem lehetetlenné, a hadvezér terveit, számításait bizonytalanná teszi, és ezen felül a szállítási terheket és költségeket a státus fináncziája kárára fölötte szaporítja. Nem kétlem, hogy a megye bizottmánya e fontos okoknál fogva mindent elkövetend, hogy a táborozás czélját, a gazdálkodás hátra nem maradásával lehető legjobb módon összhangzásba hozza, és igy a közös jót közös össz- munkálat által elősegitendi. Ha pedig az itt felhozott felváltás halasztása semmiképen sem lenne eszközölhető, meghagyom és elvárom a megye hazafiságától, hogy a másodszori felváltás hosszabb időre, legalább is hat hétre legyen kitűzve, és ha mit feltenni nem akarok, ez nem volna kivihető, legalább önkéntesek állíttassanak hosszabb időre táborba. Budapest, julius 28-án i848. Mészáros, hadügyminiszter.

O. Qy.

(Folyt, köv.)

lenesen az egyezség létesítéséig, esetleg a hozzájárulási arány megállapításáig, mely a hivatkozott törvényeknek inkább megfelelne.

Tekintettel arra, hogy a */u> Arány a hivatkozott törvény életbelépte előtti időre is sérel mes; tekintve továbbá, hogy az arány megállapításánál különös figyelemre méltatandó az, hogy a hozzájárulás különösen azokat a házakat sújtja melyek legnagyobb számban a legkevésbbé vagyonos, mondhatni ezegénysorsu egyének birtokában vannak, s melyek még mintegy 30,000 irt laktanya költséggel vannak tartozásban: annálíogva a 3-ik pontban jelzett egyezség létesítéséig elfogadható kivetési kulcsul: a belterületre 2/10 I a külsőségekre 8/,0. Önként értetvén, hogy e részben is a leszámolás fenntartatik.

Ezen kivetéssel is a tanács lenne a fenti 2. pont értelmében megbízandó.

A kezeim közt levő s általam beszerzett hiteles adatok szerint, de az alispáni határozat szerint is az 1879—1883. évekre esedékes államkölcsön volt:

frtos kölcsönből

Végül kifejezést adok azon meggyőződésem hek, hogy a véleményezett eljárás keresztülvitel sok nehézségbe fog ütközni. Ámde az is rneggyő ződésem, hogy e nehézségek legyözhetők lesznek akkor, midőn e küzdelmek a jog, igazság és mél tányossághoz vagy legalább annak közelébe ve zetnek. Tisztelettel! Schröder Kornél ügyvéd, mint tiszti ügyész.

Ezen ügyészi jelentés a polgármester nek kővetkező jelentésével lesz a városi képviselő testűiét elé terjesztendő:^

Tisztelt képviselő testület.

Van szerencsém beterjeszteni a körösszabá lyozási ügyben a kir. tábla által hozott s az ér dekeltek által meg nem felebbezett s igy jogerőre emelkedett ítéletet s az erre vonatkozó és általam kivett városi tiszti ügyészi véleményt.

Ugyancsak mellékelve mutatom be az ügyészi véleményben hivatkozott alispáni határozatot is Az ügyészi vélemény érdemére általában megjegyzésem nincs; azon pontjára azonban, mely az alispáni határozat nem végrehajtására vonat kozik megjegyezni kívánom, hogy a kivetés és bárczák kiosztása az alispáni határozat érteimé ben megtörtént, sőt ennek folytán 339 frt befize tés is történt, de a helybeli kir. járásbíróságnak kedvezőtlen Ítélete által be kelle szüntet nem az alispáni határozat alapján tett további beszedést és miután ezzel a behajtást felfüggeszteni nem lehetett, kénytelen voltam a végrehajtások kike rülése végett a képviselő testület többsége álta elfoglalt álláspontra helyezkedni s ily módon ez alapon a további beszedést foganatosítani, t. i. 10427. kát. holdra kivetni úgy az államkölcsönt mint az igazgatási költséget, i azoktól beszedni B.-Gyulán, 1888. február 24-én Dobay János polgármester.

Ezekben ismertetjük a körösszabályo zási ügynek sokakra terhes, többekre előnyös történetét, hogy az eszmék tisztázd sára némileg irányt adjunk. Jövő számunkban közölni fogjuk a polgármester azon jelentését, melynek alapján az elöl hozott ispáni határozat hozatott, és a mely kö- összabályozasi ügyünkre 1854-től 1883-ig világot vet; — azóta pedig nem változott,

a 150,000 a 100,000 a 230,000

13,119 frt 50 kr. 6,997 frt 08 kr. 12,701 frt 13 kr.

összesen:

társulati igazgatási s fentar- tási költség volt:

együttvéve: Ebből az alispáni kulcs leire esik a külterületre

32,817 frt 71 kr.

12,119 frt 15 kr

44,936 frt 86 kr. a'apján a belterü- 17,974 frt 75 kr. 26,962 Irt 11 kr.

összesen: Az 1884—1887. évekre kölcsön tartozás, mindhárom

ejárt társulati követelés:

1884. a) ártérfejlesztési költség 1884. b) igazgatási költség 1884. c) kezelési költség 1885 d) igazgatási költség 1887. e) „ „ __

ös

szesen:

A fenti rint

külterületre esnék

44,936 frt 86 kr. eső és lejárt államkölcsön után volt: 34,427 Irt 52 kr.

3,067 frt 90 kr. 10,737 frt 65 kr. 1,043 frt 83 kr. 11,163 frt 96 kr. 9,303 frt 30 kr.

69,754 írt 16 kr.

4. pontban véleményezett kulcs szebből esnék a belterületre 13,950 frt 83 kr.

55,803 frt 33 kr. összesen : 69,754 frt 16 kr. Minthogy időközben, mint jelzém polgármester ur más eltérő kivetéseket eszközölt, ezen ki- etések, mint követelések hatályon, kívül heiye- zendők, és az azokra teljesített befizetések az uj kivetési könyvekben egyénenként előirandók lesznek.

Az itt véleményezett eljárás részleteit illetőleg azok a tanács intézkedéseinek tartandók fel.

Azon meggyőződésben vagyok, hogy a véleményezett eljárás által mindazon jogos sérelmek orvosoltatni fognak, melyek újabban a város lakossága által felhozattak, s elvágatik útja annak, hogy a lakosság e sérelmek czimén tovább izgat- tatbassék.

A mi még a múltra letheti: e részben ki

tán e részben a képviselő testület bizottságot küldött ki, melynek feladata azon kérdéssel foglalkozni és javaslatot tenni.

vonatkozó kezelést il- nem terjeszkedhetem, miu

Békésmegye közigazgatása

1887. év 11-oáik felében.

A közigazgatási bizottságról szóló 1876. évi VI. t. ez. 64. §-a értelmében Békésvármegye köz- gazgatása összes ágai állapotáról az 1887. év odik felére szerkesztett rendszerinti jelentésünket következőkben van szerencsénk előterjeszteni: A belügyminisztérium ügykörében:

1. A közigazgatási bizottság választott tagjai közül Szucsu Béla, Keller Imre, Kalmár Mihály és Mikolay Miháiy tagsági joga az 1887. év végével lejárván, az ekként kilépett tagok az 1887. évi deczember hava 19-én és folytatva tartott rendkívüli vármegyebizottsági közgyűlésben Mikolay Mihály kivételével, ki' helyett a választás esélyei Haviár Dániel szarvasi lakosnak s országgyűlési képviselőnek kedveztek, újonnan megválasztva lettek.

2. A vármegyei központi közigazgatás menetét általában eléggé gyors és pontosnak találtuk s a lefolyt félév alatt nem találtunk oly akadályokat és nehézségeket, a melyek különös közbelépést igényeltek volna.

A központi tisztikar tevékenységét feltüntető miutáju kimutatást ide csatoljuk.

A vármegye alispánja a lefolyt félév alatt a ármegyebeli összes járási tisztviselők és közsé- ek ügykezelését megvizsgálta.

E vizsgálatok során kisebb mérvű mulasztások és hiányosságok észlelteitek ugyan, — mindezek mellett azonban örömmel jelezhetjük, bogy járási iőtisztviselök hivatásuknak kellő buzgalommal tesznek eleget s a vármcgyebeli községek gykezelése körül általában dicséretes haladás tapasztalható.

3. Háztartás.

ki 1886. évi XXI. t. ez. V. fejezet 68. §. q) pontja értelmében a vármegye péuztárai nem különben a vármegye kezelésére bízott jótékony- czélu alapítványok a vármegye alispánjának elnöklete alatt működő küldöttség által a lefolyt félévben is havonkint előzetes értesítés nélkül beható gondossággal megvizsgáltatván, azok kezelése a m. kir. belügyminiszter ur által 1883. évi julius hava 14-én 37,169. sz. a. kiadott szabályzat intézkedéseivel összhangzónak találtatott.

Az 1887. évi deczember hava 6-án teljesített pénztári vizsgálat eredményéről szóló jegyzőkönyv szerint az egyes pénztárak állása következő volt:

a) Vármegyei házi pénztár:

74,202 frt 31 kr. bevétel,

71,910 frt 27 kr. kiadás,

2,292 frt 04 kr. maradvány készpénzben,

b) közmunkapénztár:

224,776 frt 43 kr. bevétel,

219,683 frt 69 kr. kiadás,

5,092 frt 74 kr. maradvány készpénzben,

53,939 frt 37 kr. bevétel, 53,500 frt — kr. kiadás,

439 frt 37 kr. maradvány kötvényben,

c) katona elszállásolási pénztár:

24,833 frt 22 kr. bevétel,

23,334 frt 06 kr. kiadás,

1,499 frt 16 kr. maradvány készpénzben, 13,561 frt 06 kr. bevétel,

4,400 frt — kr. kiadás,

9,161 frt 06 kr. maradvány kötvényben,

d) házi tartalék-alap pénztár:

11,876 frt C2 kr. bevétel,

11,781 frt 35 kr. kiadás,

95 frt 27 kr. maradvány készpénzben, 57,743 frt 92 kr. bevétel,

6,743 frt 02 kr. kiadás,

51,000 frt 90 kr. maradvány kötvényben,

e) jegyzői nyugdij-alap pénztár:

13,536 frt 22 kr. bevétel,

13,206 frt 09 kr. kiadás,

330 frt 13 kr. maradvány készpénzben, 89,126 frt 47 kr. bevétel,

5,824 frt 76 kr. kiadás,

83,301 frt 71 kr. maradvány kötvényben,

f) közkórházi pénztár:

14,570 frt 09 kr. bevétel,

14,098 frt 41 kr. kiadás,

471 frt 68 kr. maradvány készpénzben, 34,534 frt 56 kr. bevétel,

4,450 frt — kr. kiadás,

30,084 frt 56 kr. maradvány kötvényben,

g) betegápolási-alap pénztár:

8,511 frt 75 kr. bevétel,

8,221 frt 21 kr. kiadás,

290 frt 54 kr. maradvány készpénzben 5,105 frt 29 kr. bevétel,

3,500 frt — kr. kiadás,

maradvány kötvényben

1,605 frt 29 kr h) Vida-jeíe alapítvány pénztár 43,535 frt 04 kr. bevétel, 43,451 frt 15 kr. kiadás,

83 frt 89 kr. maradvány készpénzben 90,762 frt 91 kr. bevétel,

41,948 frt 50 kr. kiadás,

48,814 frt 41 kr. maradvány kötvényben, (Folyt, köv.)

384. adóh.

1888.

Értesittetik a t. ez. közönség, miszerint a f. évre egybeállitott I—II. osztályú kereseti adó lajstrom számvevc^ileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-czikk 16. §-a értelmében, f. hó 26-tól márczius hó 6 ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik.

B.-Gyula, 1888. február 25.

Dobay János,

polgármester.

374./88.

A közadók kezeléséről szólló XLIV. ez 55-ik §-ra valő tekintettel felhivat- ak mindazok, kik a múlt év végével fenn maradott és a f. évi I. negyedre esedékes adójukat be nem fizették, hogy ebbeli kötelezettségüknek 8 nap alatt annál bizonyosabban eleget tegyenek, mivel annak eltelte után a 11-od fokú végrehajtás fog ellenökbe alkalmaztatni..

Gyulán, 1888. február hó 25-én.

Dobay János, polgármester.

A tűzbiztosítás ügyéről.

(S.) Inter arma silent musae. ... Az orosz hadikészülődések és a német birodalom által hadi- czélokra felveendő kölcsön annyira elfoglalja az egész hazai sajtót, hogy e mellett, kulturális és közgazdasági érdekeinket illető több vitális kérdés háttérbe szorul; igy a tűzbiztosítás ügye is az országban legutóbbi idő óta alig került szóba; ez az ügy pedig, mely korunkban már minden müveit állam anyagi fejlődésének és közgazdasági életének egyik jelentékeny tényezőjét képezi — mindinkább nagyobb tért kezd maga részére hódítani és ezáltal országos jelleget kezd ölteni, mely nem rég nemcsak Németország, hanem az osztrák, sőt pár hónap előtt Horváth képviselő felszólalása folytán a magyar országgyűlésen is már az eszmecsere tárgyát képezte a tűzbiztosítás és a miniszterelnök akkor meg is Ígérte, hogy e fontos ügy nemsokára törvény utján radikaliter fog rendeztetni.

Kétségkívül bebizonyult tény az, hogy valamely országban minél szélesebb körben van elterjedve a biztosítás üdvös intézménye és minél nagyobb lendületnek örvend a biztosítási ügylet, annál fejlettebb kulturális viszonyokra és rende- zetebb anyagi körülményekre lehet ott követkéz-