Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-02-26 / 9. szám

telni, mert mutatja az, hogy ott a nép kebelében meg van ezen hasznos intézmény iránti kellő fo­gékonyság és nem hiányzik az ehhez szükséges anyagi jólét, és a mennyire örvendünk azt konstatálni, hogy az utolsó évtizedben Magyar országban úgy a tűz-, mint az életbiztosítás rop­pant haladást tett; éppen oly sajnálattal kell megemlítenünk, hogy legutóbbi idő óta egy oly sajátságos mozgalom indult meg a biztosítás terén, mely ha mielőbb kormányi intézkedés utján meg nem gátoltatik, a logsajnosabb kimenetelű vég­eredményre juthat, mert a mint tájdalommal ta­pasztaljuk, főleg | töldmivelö osztály és a köznép sorsa forog szóban. Az országban működő idegen biztositó inté­zetek ugyanis az egyes községekben lévő állandó ügynökségek szervezésére, melyek a biztosítási üzlet legfontosabb tényezőjét képezik, — mit sem akarnak áldozni és ezen hézagos ügynöki hálózat következtében az illető társaságok oly csekély üz­letet forgalmaznak, hogy kénytelenek létfentartá- suk érdekében, az üzletszervezésre mozgó ügynö­köket alkalmazni. A mozgó ügynöki intézmény az „Adria* biztositó társaság által 1880-ban kezdeményeztetett, Rothauser (jelenleg Révész) volt az első, e minő­ségben ott működött és később ő lett a mozgó ügy­nöki kar vezére; Rothauser annak idején elárasz­totta az ország minden vidékét ilyen kóborló ügynökökkel, kiknek akkori működése nemsokára a legsajnosabb következményeket eredményezte ; az illetők ugyanis jutalék jövedelműk minél na­gyobbra leendő emelése tekintetéből, a biztosítóso­kat a lehető legmasabb értékben vették fel és ezáltal a köznépben a túlbiztosítás iránti hajlamot feléb­resztve, a gyújtogatásra nyújtottak alkalmat, minek következtében 1880., 1881., és 1882-ik években oly roppant számú öngyujtási tüzeset fordult elő az országban, hogy az orsz. statisztikai hivatal in­díttatva érezte magát a mindinkább sajnosabb- nak mutatkozó körülményre a kormány figyelmét felhívni és az akkor erre vonatkozólag beérke­zett hatósági jelentésekből is az derült ki, hogy a szaporodó tüzeseteket, a községekben megfor­dult mozgó ügynökök rendellenes működése okozta( Ennek folytán a belügyminiszter 1882-ik évi szeptember hóban kelt rendelettel ezen mozgó ügynökök további működését korlátozta és a ható­ságokat a tüzesetek szigorúbb megvizsgálására uta­sította; mely rendelet következtében a tüzesetek száma csakugyan jelentékenyen csökkent. (Vége köv.) Hírek. A képviselő testület folyó hó 20 íkán negyedóráig tartó közgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya volt a vármegye alispánjának rendeleté, a melyben értesíti a képviselő testüle­tet, bogy D o b a y János polgármester lemondá­sát elfogadván, választási napul február hó 29-ikét tűzte ki. Göndöcs Benedek apát és lelkész elját­szott népszerűségét minden áron visszahóditási mozgalmának szülöttjeként valami elhalasztást kérő indítvány is adatott be a közgyűlésre, de a képviselő testület egyszerűen napirendre tért fö­lötte és tudomásul vevén az alispán intézkedését, szétoszlott. Polgármester választás. A Dobay János lemondása folytán megürült polgármesteri állásra jelöltekként Chriszto Miklós, Duttkay Béla, Dr. Folmann János és lapuok szerkesztője Bodoky Zoltán emlegettetuek. A választás mint már kö­zöltük folyó hó 29-ére lett kitűzve, azonban úgy értesülünk, hogy a választás felsőbb iutézkedés folytán el fog halasztatni. Gyógyszertári ügyek. A belügyminiszter a vármegyéhez iutézett leiratában Körös-Tarcsa községében egy személyes üzleti jogú gyógyszer- tár felállítását engedélyezi, de pályázathoz köti annak betöltését, az eme jogért eddig kérvénye­zőket pályázókul rendelvén tekinteni. — Ugyan­csak a belügyminiszter a vármegye véleményét magáévá tévén megtagadja a Mezö-Berénybe kért második gyógytári jogot. A „Komlódban folyó hó 18-án éjjel ren­dezett böjti mulatság, eltekintve attól, hogy né­hány tánezos fiatal ember még elkelt volna, igen jól sikerült és a hajnali órákig együtt tartotta a benne résztvevőket. A mulatságban volt hölgyek között voltak : Szánthó Alajosné, Szentmiklósi Novák Kamillné, Szabó Andorné, Kalmár Mihályné, Zöldy Jánosné, Pallay Jenőné (Békés), Kliment Gyuláné, Köpf Károlyné, Szentmihályi Lajosné, Dobosffy Alajosné, Urbán Adolfné és Uferbach Jánosné úrnők; — továbbá Uferbach Róza, Zöldy nővérek, Köpf nővérek, Novák Iza, Nagy Aranka, Kliment Margit, Czingulszky nővérek, Szántbó nővérek, Szabó Hona, Szentmihályi Mariska és Kalmár Ilona kisasszonyok. Szerencsétlenség. Szarvason Walach János 26 éves egyén alatt a napokban a Körös jege leszakadt és a szerencsétlen a parton állók szeme- láttára, kik nem tudták kimenteni, a jég alá me­rült és vizbe fuladt. Radon József volt gyula-várii uradalmi erdészt folyó hó 24-én szobájában halva találták. Az illető saját házában nejétől elváltán élt és mert a lakó több nap óta nem látta, szobájába ment, hol az ágyban holtan találta. A hatóság azonnal a helyszínére ment és konstatálta, hogy a halálozásnak már napokkal ezelőtt kellett be­következni. Az esetrö| nejét rögtön értesítették, a ki már meg is jelent, és a kapitányi hivatal által kihallgattatott. Öngyilkosság. Szarvason Sz klen ár Pál földműves folyó hó 17-ikén öngyilkossági szán­dékból a házánál levő kútba ugrott, honnan csak holttestét tudták kihúzni. Öngyilkosságának oka nem tudatik. Vasúti indóházhoz vezető köutak épí­tését kérvényezik Csorvás és Kétegyháza községe a vármegyéhez, hajlandónak nyilatkozván a kőut használatáért ugyanama vámdijakat fizetni, ame­lyeket a megye többi községei is fizetnek, ame­lyeknek utait a vármegye kiépítette. Hiszszük, bogy a közigazgatási bizottság a községek kér­vényét kedvezőleg fogja elintézni, ami azért is valószínű, mivel mindkét községnek élénk forgalma és teherszállítása van, és kilátás van rá, hogy a befolyandó vámdijak a beépítési tőke kamatait teljesen fedezni fogják. A képviselőhöz VII. bíráló bizottsága, melynek a Csatár választása elleni peticzió ki­sorsolta to tt, f. hó 20-án délutáu 5 órakor R a- d o c z a János elnöklete alatt ülést tartott Csatár Zsigmond, Gyulán megválasztott képvi­selő választása ellen beadott kérvény tárgyalási időpontjának meghatározása végett. — Az ülésen elnökön kivül jelen voltak K a j u c h József bi­zottságijegyző, Was mer Adolf báró, Vesz tér Imre és Vidliczkay József. Elnök az ülést megnyitván jelenti, hogy a képviselőház irodájá­ban vett értesülés szerint a választást védők képviseletével Margittay Dezső bizatott meg és viszont Csatártól is érkezett egy bejelentés, mely szerint megbízottjaként Halász Ignácz felső-dabasi ügyvédet nevezi meg. A kérvényezők képvisele­tével dr. Nagy Dezső van megbízva. Bemutatja továbbá elnök több gyulai Csatár-párti polgárnak hozzá intézett levelét, melyben értesítik, hogy részükről a választás védelmézésére Kádár Henrik és Végh József gyulai lakosokat hatalmazták fel, Az érdemleges tárgyalás időpontját illetőleg a bizottság rövid eszmecsere után, melyben Radocza elnök, Veszter és Vidliczkay vettek részt, elha­tározta, hogy az folyó hó 28-ón d. u. 5 órakor fog megtartatni. Az előadói tiszttel Kajuch József bizottsági jegyző bizatott meg. — Ezzel kapcso­latban megemlítjük azt is, hogy a képviselőház mentelmi bizottsága f. hó 21-én a pest­vidéki kir. törvényszék megkeresésére a czeglédi zavargási ügyben Csatár képviselő mentelmi jo­gának felfüggesztetését határozta a ház előtt ja­vaslatba hozandónak. Temetés. Egy nemesszivü ifjú nő, egy hű házastárs szenderült jobblétre, sötét bánatot hagyva övéire, áldott emlékezetet sokaknál, kik őt ismérék. Rövid élet után, kínos fájdalmak között hagyta itt a földi viszontagságteljes pá­lyát. Halála mély részvétet, keserű megdöbbenést keltett városszerte, s f. hó 22-én délután 8 óra kor sokakat vont össze a szomorú alkalomra. — Megkönnyezetlen ritka szem hagyta és sok ne­mes szív osztozott a mély bánatban, mely a csa­pás súlya alatt roskadozó férj, anya s testvérek szivére nehezedett. Megyei tiszti főügyészünk fe- lejthetlen kedves nejének : néh. Bodokg Mária úrnőnek drága hamvai nyugodtak a bús ravata­lon, körötte a levert gyászfelek, környezve nagy­számú résztvevőktől. . . minden arezon, minden minden szemben a néma fájdalom. Ez szólalt meg a gyászbeszédben, mely a közrészvétet tol­mácsolva, a vigasz forrásait nyitá fel a sebhedt szivek számára. Aztán kivonult a bús gyász- menet az álmok országába átadni a sír nyugal­mának azt, ki még meg sem fáradott az élet küzdelmeiben. Ott ismét felzúdult a keservek árja, midőn a sírrögök enyészetet hirdető dü börgése elválást parancsolt s a domborodó sír­hant elfödé azt, kit övéi soha feledni nem tud­nak. Nyugalom és béke lengjen hült porain. Az örök emlékezet, a szelíd kegyelet virrasszon sírja felett. — Gyászesetéről a lesújtott férj övéi ne­vében a következő gyászjelentést adta ki : Oláh György Békósvármegye tiszti főügyésze, úgy a maga mint leánya Erzsébet és atyja id. Oláh György, továbbá a megboldogultnak édes anyja özv. Bodoky Károlyné szül. Fodor Karolina és gyermekei : Jolán férj. Hoffmann Mihályné, Kál­mán, Ilona térj. Deimel Lajosné és Erzsébet, va­lamint a számos rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti hőn szeretett nejének Oláh Gyórgyné szül. Bodoky Máriának rövid, de súlyos szenvedés után életének 28-ik, boldog há­zasságának 2-ik évében, folyó hő 20-án délután */31 órakor történt gyászos elhunytét. A boldo­gulnak földi maradványai f. hó 22-én d. u. 3 órakor fognak a helybeli ev. ref. sirkertben örök nyugalomra tétetni. B.-Gyulán, 1888. évi február hó 20-án. Legyen áldott emléke I Bűvészet. A „Komlódban szerdán este Maximilian bűvész szépszámú közönség előtt bü- vészeti előadást tartott. Az igazán sikerült mutat­ványokat a közönség több ízben megtapsolta. A gyomai központi kaszinó által f. évi január hó 29-éu tartott tánczvigalom alkalmával lelülfizettek : Holler Sámuel 50 kr, Fabry Sándor főszolgabiró 4 frt, Dr. Eizler Vilmos 50 kr, Széllé Kálmán 50 kr, Dr. Kiss látván 50 kr, b. Wodianer Albert 5 írt, Láng Ignácz 1 frt, Serkédi Sándor 1 frt, Nagy Gusztáv 1 frt, Herczeg József 1 frt, Mészáros Ignácz 1 frt, és Mácfay Aladár 2 frt 50 krt. Nevezett urak fogadják az egylet nevében hálás köszönetünket. A központi kaszinó választmánya. Békésen B o r o s s Pál t. szolgabiró f. hó 18-án d. u. 2 órakor meglőtte magát s össze­roncsolt arczczal másnap délig kínlódva meghalt. Annyivalinkább megdöbbentett mindnyájunkat ez a szomorú eset, mert hasztalan kutatjuk, mi vi­hette a jó kedélyű fiatal embert e végzetes tett elkövetésére. Hivatalában tehetséges, derék tiszt­viselő volt, társadalmunk egy kedves, szeretetre­méltó tagját vesztetto benne. Sokáig élénk em­lékünkben lesz — azt hiszem, jól jellemzem — mint egy igazi gentry, felruházva annak minden tulajdonságával. Temetésén a társadalom mindon osztálya nagy számmal jelent meg, ott láttuk a megye alispánját is. A fiatalság két gyönyörű koszorúval adózott emlékének. Kővetkező gyász- jelentést vettük : A legmélyebb fájdalom érzeté­vel jelentjük hőn szeretett tiszttársunk, Boross Pál közigazgatási gyakornok s tiszteletbeli szol- gabirónak élete 30-ik évében, alolirt napon d. e. V210 órakor váratlanul bekövetkezett elhunytál. A felejthetetlen halott földi részei f. hó 20-áo d. u. H4 órakor fognak az ev. ref. egyház hit­elvei szerint a békési járás főszolgabiró lakából az örök nyugalom helyére tétetni. Békés, 1888. február 19-én. A békési főszolgabírói tisztség. Képviselő testületi közgyűlés. Gynlaváros képviselő testületé, folyó bó 25-én népes ülésé­ben első sorban Dr. Kovács István tette meg je­lentését a törvényszék ügyében az igazságügymi­niszterhez küldött deputatió eljárásáról. Sajnál­juk, hogy lapunk szüktere miatt egész terjede­lemben nem közölhetjük, a valóban szónoki remek müvet s meg kell érnünk ama leglényegesebb rész kiemelésével, hogy az igazságügyminiszter „a je­lenben semmi esetre sem teljesili a csabaiak ké­rését, azonban ő nem barátja a kis törvényszé­keknek s az 1889-ben megtörténendő törvényszéki székhelyek végleges megállapításánál azon fog igyekezni, hogy a kisebb törvényszékek megszün tettessenek, de e tekintetben amennyire lehet rés- pectálni fogja a történelmi múlt által szerzett jogokat.“ Ez a miniszteri válasz lényege s ebből következik, hogy most már nem Gyula városa, hanem Békésvármegye van kitéve annak az esély­nek, hogy törvényszék nélkül marad, s miután ezen veszélyt elhárítani legfőkép úgy lehet, ba a megye területe kikerekittetik, a képviselő testü­let ugyancsak Dr. Kovács István indítványára Terényi Lajos elnöklete alatt Dr. Berényi Ármin, Bodoky Zoltán, Göndöcs Benedek, Keller Imre, Dr. Kovács István, Sál Sebestyén és Végh József képviselőkből álló bizottságot küldött ki, Békés­megye területének kikerekitése végett, a megye többi községeivel való érintkezésbe lépés s a ta­vaszi rendes törvényhatósági közgyűlés elé ily ér­telmű memorandum beterjesztése czéljából. — A város pénzügyi viszonyainak felderítése czéljából elhatároztatott az alispánnak felkérése az iránt, hogy a belügyminisztériumból egy alkalmas szak­értő közeg leküldését kieszközölje. — Több tárgy- nem lévén az ülés feloszlott. Egy fiatal házaspár drámája. Nyeste István békési kerékgyártó neje erős gyufaoldatot ivott azért, mert az ura reá parancsolt, bogy ennie kell a véres hurkát — pedig ö azt soha életében nem ette. Ez eset után hogy Nyeste Istvánnak volt-e kissé fontosabb oka búcsút mon­dani e ezudar világnak, nem tudni, de tény, hogy tegnapelőtt háza padlásán felakasztotta magát. — Felesége pedig ekkor már a biztos gyógyulás stádiumában volt. — Ha a szomorú esetek szá­mát megtoldom azzal, hogy D u r k ó István — egyike legvagyonosabb polgárainknak — rövid fél napi betegség után, 47 éves korában hirtelen meghalt, el lehet képzelni, hogy mostanában nagy kelendősége lebet a békési patikákban a „vércsendesitő* balzsamnak. Békésen folyó bó 25-én d. e. volt a jegyző választás. Főjegyző lett egyhaugulag Mezey Lajos. Másodjegyző Nagy Gábor egy szótöbbséggel. — Nagy Gábor kapott 26, Terney Ferencz 25 sza­vazatot. A polgármesteri választás elhalasztása Folyó évi február hó 29-ik napjára kitűzött gyula­városi polgármesteri választás megyei alispán ur­nák f. évi 2003. sz. rendelete szerint bizonytalan időre elhalasztatott. A törvényszék Csabára leendő átvitele ellen az igazságügyminiszternél járt küldöttség eljárásáról a képviselőtestületi ülésről irt birünk- beu találják meg olvasóink a tudósítást. Kinevezés. Dr. Fekete Gyula gyulai kir. törvény-zéki jegyző Fogarasra kir. aljárásrbirónak neveztetett ki. Hatóságilag betiltott népgyülés. Csatár Zsigmond Gyula város képviselője csütörtökön megérkezvén be jelenté, hogy pénteken választói­nak beszélni akar, s e czélból népgyülés tartá­sára engedélyt kért, a mit azonban a polgármes­ter megtagadott; mely határozat ellen Csatár felebbezéssel élvén, a vármegye alispánja a nép- gyűlést betiltó végzést helyben hagyta, de ennek daczára Csatár nemcsak a „Korona* előtt, hanem Végh József háza előtt is szónokolt, s erős kife­jezésekkel melyeket reproducálni nem akarunk, kelt ki a polgármester és alispán személye ellen. A nélkül, hogy a befejezett tény után a hatósági eljárás és el nem járás bírálatába bocsájtk óznánk megjegyezzük, hogy értesülésünk szerint Csatár Zsigmond ellen a hatósági intézkedéssel szembeni ellenszegülés és nyilvános becsületsértés miatt, a bünfenyilő eljárás megindittatik. Apostol Nr. II. Csak meg van áldva a mi városunk, az apostol Nr. I-et felküldöttük képviselőnek, de megmaradt a Nr. II., s ezzel még több baj van mint a Nro I-gyel. Különös­nek látszik ugyan előttünk, hogy Göndöcs Be­nedek az egyik nap Budapesten van a miniszter­nél deputatióbu, hogy a törvényszéket ne vigyék el, másik nap pedig Gyulán izgat az ellen az úgyszólván egyetlen ok ellen, melyet indokolni lehet, hogy a törvényszék itt maradjon, de hát ez gusztus dolga, s nekünk mindegy, bár milyen utón próbál szerencsét az apát ur, s ha neki az a meggyőződése, hogy Gyula nagyközség legyen, úgy boldogul, ám próbálja igy visszaszerezni el­játszott kis játékait, nem szólunk tehát az ut ellen, a melyen halad az apostol Nro II.; de til­takoznunk kell a tisztesség nevében az eszközök ellen, a melyekkel útját egyengeti. Első sorban fel kell emelnünk szavunkat az ellen, hogy papi állását compromittálja azokkal — a népgyülésen fejéhez vágott szavakkal, melyoket ismételnünk tilt az a tisztelet, a melyei az apát-plébánosi állás iráut viseltetünk; másodszor tiltakoznunk kell az ellen a rágalom ellen, hogy a gyulai intelligentia hazug lenne s elcsűrte-csavarta a dolgot; mi megtartottuk azt, a mit az apát urnák igértüuk, küzdöttünk népszerűtlen személye mel­lett, igaz, hogy nem kizárólag személyéért, ha­nem az elvért, | ha diadalra nem juthattunk, an­nak a viszonyokon kivül nem mi vagyunk okai, hanem az ő szereplése az oka ; de ő nem tartja meg az ígéreteket, a melyeket nekünk tett, ezt a vádat tehát joggal visszahárítjuk ő reá. A há­látlan-ág a legrútabb bűn, a mit egy papnak el­követni nem szabad, s az apát ur ezt követi el, mikor a gyulai intelligentia ellen lázit. Azt állí­totta az apát ur, hogy Cziffra kir. ügyész becsü­letszavát ígérte, hogy tiz nap alatt elintézi az egész ügyet; ebből egyetlen egy szó sem igaz, de nem igaz az sem, hogy az ügyészség semmit sem tett, mert a Göndöcs vezetése alatti kül­döttség az ügyésznél január 8-án volt | az ügyész már 13-án a törvényszékhez áttette az iratokat pótvizsgálat végett, a mi most folyik a törvény­széknél, s ha onnét az iratok visszaküldetnek, bizonyára tudni fogja az ügyész ur kötelességét gyorsan teljesíteni és tudni fogja azt, hogy az ügyésznek és plébánosnak nífm az a kötelessége, hogy valótlan állításokkal izgassa a népet i be­álljon apostolnak. Ilyen eszköz használása egy paphoz nem illik. Ennyit az igazság érdekében meg kell mondanunk. — Mi támogattuk az apát urat eddig azon h tben, hogy neküuk a város ér­dekeinek megvédésére szükségünk van reá Csatár ellen, s ime ő meggyőz bennünket arról, hogy ezt az alkalmat Csatárnál kell keresnünk ő el­lene. Tudomásul vesszük a csalódást, köszönjük apát ur, hogy erre megtanitott, le fogjuk tudni a következtetéseket, ba majd az apostol Nr. I. és Nr. II. között kell választanunk. Nyilatkozat. A „Békés-Gyulai Híradó* f. évi február 25-iki számában megjelent „Csatár nép gvűlése és az a bizonyos rendőri eréll* czimű csikkre vonatkozólag csak annyit tartok szüksé­gesnek kijelenteni, miszerint annak okát, hogy miért hagytam el a népgyűlést, f. év s Ró 24-ről 300. sz. a. Gyula város polgármesteréhez beter­jesztett hivatalos jelentésemben kifejtettem. Az illetékes hatóság ab'ól megitélbeti, és meg is fogja ítélni eljárásom helyes, vagy helytelen vol­tát; — és ha nem helyesen jártam el, bizonyára érdemlett jutalmát fogom venni. A „gyávaság* és „vén asszonyos* kifejezésekre, mint az újdon­dászok szabadalmára, nem is reflektálok. Wieland Károly, b. r. kapitány. Helyreigazítás. A „Békés-Gyulai Híradó* tegnapi számában a békési tiszbt. szolgabiró Boros Pál öngyilkosságáról hozva tudósítást, an­nak okául az elhunytnak zavart anyagi viszo­nyait hozza fel. — Az elhunyt emléke iránt tar­tozunk közölni a békési járás tek. főszolgabiró- ságának jelentését felettes hatóságához, mely szerint: „Az elhunyt úgy egyéni becsületesség, inint társadalmi műveltség és hivatalában tanú­sított ernyedetlen szorgalom állal kivált; anyagi viszonyai eléggé rendezettek voltak, s igy ön- gyilkosságának oka örök rejtély marad, ameny- nyiben azt egyetlen hátrahagyott sor által sem világította meg; — legvalószinübb, hogy a bús­komorság vett erőt a szerencsétlen ifjúuak előbbi derült kedélyén.

Next

/
Thumbnails
Contents