Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-02-26 / 9. szám
telni, mert mutatja az, hogy ott a nép kebelében meg van ezen hasznos intézmény iránti kellő fogékonyság és nem hiányzik az ehhez szükséges anyagi jólét, és a mennyire örvendünk azt konstatálni, hogy az utolsó évtizedben Magyar országban úgy a tűz-, mint az életbiztosítás roppant haladást tett; éppen oly sajnálattal kell megemlítenünk, hogy legutóbbi idő óta egy oly sajátságos mozgalom indult meg a biztosítás terén, mely ha mielőbb kormányi intézkedés utján meg nem gátoltatik, a logsajnosabb kimenetelű végeredményre juthat, mert a mint tájdalommal tapasztaljuk, főleg | töldmivelö osztály és a köznép sorsa forog szóban. Az országban működő idegen biztositó intézetek ugyanis az egyes községekben lévő állandó ügynökségek szervezésére, melyek a biztosítási üzlet legfontosabb tényezőjét képezik, — mit sem akarnak áldozni és ezen hézagos ügynöki hálózat következtében az illető társaságok oly csekély üzletet forgalmaznak, hogy kénytelenek létfentartá- suk érdekében, az üzletszervezésre mozgó ügynököket alkalmazni. A mozgó ügynöki intézmény az „Adria* biztositó társaság által 1880-ban kezdeményeztetett, Rothauser (jelenleg Révész) volt az első, e minőségben ott működött és később ő lett a mozgó ügynöki kar vezére; Rothauser annak idején elárasztotta az ország minden vidékét ilyen kóborló ügynökökkel, kiknek akkori működése nemsokára a legsajnosabb következményeket eredményezte ; az illetők ugyanis jutalék jövedelműk minél nagyobbra leendő emelése tekintetéből, a biztosítósokat a lehető legmasabb értékben vették fel és ezáltal a köznépben a túlbiztosítás iránti hajlamot felébresztve, a gyújtogatásra nyújtottak alkalmat, minek következtében 1880., 1881., és 1882-ik években oly roppant számú öngyujtási tüzeset fordult elő az országban, hogy az orsz. statisztikai hivatal indíttatva érezte magát a mindinkább sajnosabb- nak mutatkozó körülményre a kormány figyelmét felhívni és az akkor erre vonatkozólag beérkezett hatósági jelentésekből is az derült ki, hogy a szaporodó tüzeseteket, a községekben megfordult mozgó ügynökök rendellenes működése okozta( Ennek folytán a belügyminiszter 1882-ik évi szeptember hóban kelt rendelettel ezen mozgó ügynökök további működését korlátozta és a hatóságokat a tüzesetek szigorúbb megvizsgálására utasította; mely rendelet következtében a tüzesetek száma csakugyan jelentékenyen csökkent. (Vége köv.) Hírek. A képviselő testület folyó hó 20 íkán negyedóráig tartó közgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya volt a vármegye alispánjának rendeleté, a melyben értesíti a képviselő testületet, bogy D o b a y János polgármester lemondását elfogadván, választási napul február hó 29-ikét tűzte ki. Göndöcs Benedek apát és lelkész eljátszott népszerűségét minden áron visszahóditási mozgalmának szülöttjeként valami elhalasztást kérő indítvány is adatott be a közgyűlésre, de a képviselő testület egyszerűen napirendre tért fölötte és tudomásul vevén az alispán intézkedését, szétoszlott. Polgármester választás. A Dobay János lemondása folytán megürült polgármesteri állásra jelöltekként Chriszto Miklós, Duttkay Béla, Dr. Folmann János és lapuok szerkesztője Bodoky Zoltán emlegettetuek. A választás mint már közöltük folyó hó 29-ére lett kitűzve, azonban úgy értesülünk, hogy a választás felsőbb iutézkedés folytán el fog halasztatni. Gyógyszertári ügyek. A belügyminiszter a vármegyéhez iutézett leiratában Körös-Tarcsa községében egy személyes üzleti jogú gyógyszer- tár felállítását engedélyezi, de pályázathoz köti annak betöltését, az eme jogért eddig kérvényezőket pályázókul rendelvén tekinteni. — Ugyancsak a belügyminiszter a vármegye véleményét magáévá tévén megtagadja a Mezö-Berénybe kért második gyógytári jogot. A „Komlódban folyó hó 18-án éjjel rendezett böjti mulatság, eltekintve attól, hogy néhány tánezos fiatal ember még elkelt volna, igen jól sikerült és a hajnali órákig együtt tartotta a benne résztvevőket. A mulatságban volt hölgyek között voltak : Szánthó Alajosné, Szentmiklósi Novák Kamillné, Szabó Andorné, Kalmár Mihályné, Zöldy Jánosné, Pallay Jenőné (Békés), Kliment Gyuláné, Köpf Károlyné, Szentmihályi Lajosné, Dobosffy Alajosné, Urbán Adolfné és Uferbach Jánosné úrnők; — továbbá Uferbach Róza, Zöldy nővérek, Köpf nővérek, Novák Iza, Nagy Aranka, Kliment Margit, Czingulszky nővérek, Szántbó nővérek, Szabó Hona, Szentmihályi Mariska és Kalmár Ilona kisasszonyok. Szerencsétlenség. Szarvason Walach János 26 éves egyén alatt a napokban a Körös jege leszakadt és a szerencsétlen a parton állók szeme- láttára, kik nem tudták kimenteni, a jég alá merült és vizbe fuladt. Radon József volt gyula-várii uradalmi erdészt folyó hó 24-én szobájában halva találták. Az illető saját házában nejétől elváltán élt és mert a lakó több nap óta nem látta, szobájába ment, hol az ágyban holtan találta. A hatóság azonnal a helyszínére ment és konstatálta, hogy a halálozásnak már napokkal ezelőtt kellett bekövetkezni. Az esetrö| nejét rögtön értesítették, a ki már meg is jelent, és a kapitányi hivatal által kihallgattatott. Öngyilkosság. Szarvason Sz klen ár Pál földműves folyó hó 17-ikén öngyilkossági szándékból a házánál levő kútba ugrott, honnan csak holttestét tudták kihúzni. Öngyilkosságának oka nem tudatik. Vasúti indóházhoz vezető köutak építését kérvényezik Csorvás és Kétegyháza községe a vármegyéhez, hajlandónak nyilatkozván a kőut használatáért ugyanama vámdijakat fizetni, amelyeket a megye többi községei is fizetnek, amelyeknek utait a vármegye kiépítette. Hiszszük, bogy a közigazgatási bizottság a községek kérvényét kedvezőleg fogja elintézni, ami azért is valószínű, mivel mindkét községnek élénk forgalma és teherszállítása van, és kilátás van rá, hogy a befolyandó vámdijak a beépítési tőke kamatait teljesen fedezni fogják. A képviselőhöz VII. bíráló bizottsága, melynek a Csatár választása elleni peticzió kisorsolta to tt, f. hó 20-án délutáu 5 órakor R a- d o c z a János elnöklete alatt ülést tartott Csatár Zsigmond, Gyulán megválasztott képviselő választása ellen beadott kérvény tárgyalási időpontjának meghatározása végett. — Az ülésen elnökön kivül jelen voltak K a j u c h József bizottságijegyző, Was mer Adolf báró, Vesz tér Imre és Vidliczkay József. Elnök az ülést megnyitván jelenti, hogy a képviselőház irodájában vett értesülés szerint a választást védők képviseletével Margittay Dezső bizatott meg és viszont Csatártól is érkezett egy bejelentés, mely szerint megbízottjaként Halász Ignácz felső-dabasi ügyvédet nevezi meg. A kérvényezők képviseletével dr. Nagy Dezső van megbízva. Bemutatja továbbá elnök több gyulai Csatár-párti polgárnak hozzá intézett levelét, melyben értesítik, hogy részükről a választás védelmézésére Kádár Henrik és Végh József gyulai lakosokat hatalmazták fel, Az érdemleges tárgyalás időpontját illetőleg a bizottság rövid eszmecsere után, melyben Radocza elnök, Veszter és Vidliczkay vettek részt, elhatározta, hogy az folyó hó 28-ón d. u. 5 órakor fog megtartatni. Az előadói tiszttel Kajuch József bizottsági jegyző bizatott meg. — Ezzel kapcsolatban megemlítjük azt is, hogy a képviselőház mentelmi bizottsága f. hó 21-én a pestvidéki kir. törvényszék megkeresésére a czeglédi zavargási ügyben Csatár képviselő mentelmi jogának felfüggesztetését határozta a ház előtt javaslatba hozandónak. Temetés. Egy nemesszivü ifjú nő, egy hű házastárs szenderült jobblétre, sötét bánatot hagyva övéire, áldott emlékezetet sokaknál, kik őt ismérék. Rövid élet után, kínos fájdalmak között hagyta itt a földi viszontagságteljes pályát. Halála mély részvétet, keserű megdöbbenést keltett városszerte, s f. hó 22-én délután 8 óra kor sokakat vont össze a szomorú alkalomra. — Megkönnyezetlen ritka szem hagyta és sok nemes szív osztozott a mély bánatban, mely a csapás súlya alatt roskadozó férj, anya s testvérek szivére nehezedett. Megyei tiszti főügyészünk fe- lejthetlen kedves nejének : néh. Bodokg Mária úrnőnek drága hamvai nyugodtak a bús ravatalon, körötte a levert gyászfelek, környezve nagyszámú résztvevőktől. . . minden arezon, minden minden szemben a néma fájdalom. Ez szólalt meg a gyászbeszédben, mely a közrészvétet tolmácsolva, a vigasz forrásait nyitá fel a sebhedt szivek számára. Aztán kivonult a bús gyász- menet az álmok országába átadni a sír nyugalmának azt, ki még meg sem fáradott az élet küzdelmeiben. Ott ismét felzúdult a keservek árja, midőn a sírrögök enyészetet hirdető dü börgése elválást parancsolt s a domborodó sírhant elfödé azt, kit övéi soha feledni nem tudnak. Nyugalom és béke lengjen hült porain. Az örök emlékezet, a szelíd kegyelet virrasszon sírja felett. — Gyászesetéről a lesújtott férj övéi nevében a következő gyászjelentést adta ki : Oláh György Békósvármegye tiszti főügyésze, úgy a maga mint leánya Erzsébet és atyja id. Oláh György, továbbá a megboldogultnak édes anyja özv. Bodoky Károlyné szül. Fodor Karolina és gyermekei : Jolán férj. Hoffmann Mihályné, Kálmán, Ilona térj. Deimel Lajosné és Erzsébet, valamint a számos rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti hőn szeretett nejének Oláh Gyórgyné szül. Bodoky Máriának rövid, de súlyos szenvedés után életének 28-ik, boldog házasságának 2-ik évében, folyó hő 20-án délután */31 órakor történt gyászos elhunytét. A boldogulnak földi maradványai f. hó 22-én d. u. 3 órakor fognak a helybeli ev. ref. sirkertben örök nyugalomra tétetni. B.-Gyulán, 1888. évi február hó 20-án. Legyen áldott emléke I Bűvészet. A „Komlódban szerdán este Maximilian bűvész szépszámú közönség előtt bü- vészeti előadást tartott. Az igazán sikerült mutatványokat a közönség több ízben megtapsolta. A gyomai központi kaszinó által f. évi január hó 29-éu tartott tánczvigalom alkalmával lelülfizettek : Holler Sámuel 50 kr, Fabry Sándor főszolgabiró 4 frt, Dr. Eizler Vilmos 50 kr, Széllé Kálmán 50 kr, Dr. Kiss látván 50 kr, b. Wodianer Albert 5 írt, Láng Ignácz 1 frt, Serkédi Sándor 1 frt, Nagy Gusztáv 1 frt, Herczeg József 1 frt, Mészáros Ignácz 1 frt, és Mácfay Aladár 2 frt 50 krt. Nevezett urak fogadják az egylet nevében hálás köszönetünket. A központi kaszinó választmánya. Békésen B o r o s s Pál t. szolgabiró f. hó 18-án d. u. 2 órakor meglőtte magát s összeroncsolt arczczal másnap délig kínlódva meghalt. Annyivalinkább megdöbbentett mindnyájunkat ez a szomorú eset, mert hasztalan kutatjuk, mi vihette a jó kedélyű fiatal embert e végzetes tett elkövetésére. Hivatalában tehetséges, derék tisztviselő volt, társadalmunk egy kedves, szeretetreméltó tagját vesztetto benne. Sokáig élénk emlékünkben lesz — azt hiszem, jól jellemzem — mint egy igazi gentry, felruházva annak minden tulajdonságával. Temetésén a társadalom mindon osztálya nagy számmal jelent meg, ott láttuk a megye alispánját is. A fiatalság két gyönyörű koszorúval adózott emlékének. Kővetkező gyász- jelentést vettük : A legmélyebb fájdalom érzetével jelentjük hőn szeretett tiszttársunk, Boross Pál közigazgatási gyakornok s tiszteletbeli szol- gabirónak élete 30-ik évében, alolirt napon d. e. V210 órakor váratlanul bekövetkezett elhunytál. A felejthetetlen halott földi részei f. hó 20-áo d. u. H4 órakor fognak az ev. ref. egyház hitelvei szerint a békési járás főszolgabiró lakából az örök nyugalom helyére tétetni. Békés, 1888. február 19-én. A békési főszolgabírói tisztség. Képviselő testületi közgyűlés. Gynlaváros képviselő testületé, folyó bó 25-én népes ülésében első sorban Dr. Kovács István tette meg jelentését a törvényszék ügyében az igazságügyminiszterhez küldött deputatió eljárásáról. Sajnáljuk, hogy lapunk szüktere miatt egész terjedelemben nem közölhetjük, a valóban szónoki remek müvet s meg kell érnünk ama leglényegesebb rész kiemelésével, hogy az igazságügyminiszter „a jelenben semmi esetre sem teljesili a csabaiak kérését, azonban ő nem barátja a kis törvényszékeknek s az 1889-ben megtörténendő törvényszéki székhelyek végleges megállapításánál azon fog igyekezni, hogy a kisebb törvényszékek megszün tettessenek, de e tekintetben amennyire lehet rés- pectálni fogja a történelmi múlt által szerzett jogokat.“ Ez a miniszteri válasz lényege s ebből következik, hogy most már nem Gyula városa, hanem Békésvármegye van kitéve annak az esélynek, hogy törvényszék nélkül marad, s miután ezen veszélyt elhárítani legfőkép úgy lehet, ba a megye területe kikerekittetik, a képviselő testület ugyancsak Dr. Kovács István indítványára Terényi Lajos elnöklete alatt Dr. Berényi Ármin, Bodoky Zoltán, Göndöcs Benedek, Keller Imre, Dr. Kovács István, Sál Sebestyén és Végh József képviselőkből álló bizottságot küldött ki, Békésmegye területének kikerekitése végett, a megye többi községeivel való érintkezésbe lépés s a tavaszi rendes törvényhatósági közgyűlés elé ily értelmű memorandum beterjesztése czéljából. — A város pénzügyi viszonyainak felderítése czéljából elhatároztatott az alispánnak felkérése az iránt, hogy a belügyminisztériumból egy alkalmas szakértő közeg leküldését kieszközölje. — Több tárgy- nem lévén az ülés feloszlott. Egy fiatal házaspár drámája. Nyeste István békési kerékgyártó neje erős gyufaoldatot ivott azért, mert az ura reá parancsolt, bogy ennie kell a véres hurkát — pedig ö azt soha életében nem ette. Ez eset után hogy Nyeste Istvánnak volt-e kissé fontosabb oka búcsút mondani e ezudar világnak, nem tudni, de tény, hogy tegnapelőtt háza padlásán felakasztotta magát. — Felesége pedig ekkor már a biztos gyógyulás stádiumában volt. — Ha a szomorú esetek számát megtoldom azzal, hogy D u r k ó István — egyike legvagyonosabb polgárainknak — rövid fél napi betegség után, 47 éves korában hirtelen meghalt, el lehet képzelni, hogy mostanában nagy kelendősége lebet a békési patikákban a „vércsendesitő* balzsamnak. Békésen folyó bó 25-én d. e. volt a jegyző választás. Főjegyző lett egyhaugulag Mezey Lajos. Másodjegyző Nagy Gábor egy szótöbbséggel. — Nagy Gábor kapott 26, Terney Ferencz 25 szavazatot. A polgármesteri választás elhalasztása Folyó évi február hó 29-ik napjára kitűzött gyulavárosi polgármesteri választás megyei alispán urnák f. évi 2003. sz. rendelete szerint bizonytalan időre elhalasztatott. A törvényszék Csabára leendő átvitele ellen az igazságügyminiszternél járt küldöttség eljárásáról a képviselőtestületi ülésről irt birünk- beu találják meg olvasóink a tudósítást. Kinevezés. Dr. Fekete Gyula gyulai kir. törvény-zéki jegyző Fogarasra kir. aljárásrbirónak neveztetett ki. Hatóságilag betiltott népgyülés. Csatár Zsigmond Gyula város képviselője csütörtökön megérkezvén be jelenté, hogy pénteken választóinak beszélni akar, s e czélból népgyülés tartására engedélyt kért, a mit azonban a polgármester megtagadott; mely határozat ellen Csatár felebbezéssel élvén, a vármegye alispánja a nép- gyűlést betiltó végzést helyben hagyta, de ennek daczára Csatár nemcsak a „Korona* előtt, hanem Végh József háza előtt is szónokolt, s erős kifejezésekkel melyeket reproducálni nem akarunk, kelt ki a polgármester és alispán személye ellen. A nélkül, hogy a befejezett tény után a hatósági eljárás és el nem járás bírálatába bocsájtk óznánk megjegyezzük, hogy értesülésünk szerint Csatár Zsigmond ellen a hatósági intézkedéssel szembeni ellenszegülés és nyilvános becsületsértés miatt, a bünfenyilő eljárás megindittatik. Apostol Nr. II. Csak meg van áldva a mi városunk, az apostol Nr. I-et felküldöttük képviselőnek, de megmaradt a Nr. II., s ezzel még több baj van mint a Nro I-gyel. Különösnek látszik ugyan előttünk, hogy Göndöcs Benedek az egyik nap Budapesten van a miniszternél deputatióbu, hogy a törvényszéket ne vigyék el, másik nap pedig Gyulán izgat az ellen az úgyszólván egyetlen ok ellen, melyet indokolni lehet, hogy a törvényszék itt maradjon, de hát ez gusztus dolga, s nekünk mindegy, bár milyen utón próbál szerencsét az apát ur, s ha neki az a meggyőződése, hogy Gyula nagyközség legyen, úgy boldogul, ám próbálja igy visszaszerezni eljátszott kis játékait, nem szólunk tehát az ut ellen, a melyen halad az apostol Nro II.; de tiltakoznunk kell a tisztesség nevében az eszközök ellen, a melyekkel útját egyengeti. Első sorban fel kell emelnünk szavunkat az ellen, hogy papi állását compromittálja azokkal — a népgyülésen fejéhez vágott szavakkal, melyoket ismételnünk tilt az a tisztelet, a melyei az apát-plébánosi állás iráut viseltetünk; másodszor tiltakoznunk kell az ellen a rágalom ellen, hogy a gyulai intelligentia hazug lenne s elcsűrte-csavarta a dolgot; mi megtartottuk azt, a mit az apát urnák igértüuk, küzdöttünk népszerűtlen személye mellett, igaz, hogy nem kizárólag személyéért, hanem az elvért, | ha diadalra nem juthattunk, annak a viszonyokon kivül nem mi vagyunk okai, hanem az ő szereplése az oka ; de ő nem tartja meg az ígéreteket, a melyeket nekünk tett, ezt a vádat tehát joggal visszahárítjuk ő reá. A hálátlan-ág a legrútabb bűn, a mit egy papnak elkövetni nem szabad, s az apát ur ezt követi el, mikor a gyulai intelligentia ellen lázit. Azt állította az apát ur, hogy Cziffra kir. ügyész becsületszavát ígérte, hogy tiz nap alatt elintézi az egész ügyet; ebből egyetlen egy szó sem igaz, de nem igaz az sem, hogy az ügyészség semmit sem tett, mert a Göndöcs vezetése alatti küldöttség az ügyésznél január 8-án volt | az ügyész már 13-án a törvényszékhez áttette az iratokat pótvizsgálat végett, a mi most folyik a törvényszéknél, s ha onnét az iratok visszaküldetnek, bizonyára tudni fogja az ügyész ur kötelességét gyorsan teljesíteni és tudni fogja azt, hogy az ügyésznek és plébánosnak nífm az a kötelessége, hogy valótlan állításokkal izgassa a népet i beálljon apostolnak. Ilyen eszköz használása egy paphoz nem illik. Ennyit az igazság érdekében meg kell mondanunk. — Mi támogattuk az apát urat eddig azon h tben, hogy neküuk a város érdekeinek megvédésére szükségünk van reá Csatár ellen, s ime ő meggyőz bennünket arról, hogy ezt az alkalmat Csatárnál kell keresnünk ő ellene. Tudomásul vesszük a csalódást, köszönjük apát ur, hogy erre megtanitott, le fogjuk tudni a következtetéseket, ba majd az apostol Nr. I. és Nr. II. között kell választanunk. Nyilatkozat. A „Békés-Gyulai Híradó* f. évi február 25-iki számában megjelent „Csatár nép gvűlése és az a bizonyos rendőri eréll* czimű csikkre vonatkozólag csak annyit tartok szükségesnek kijelenteni, miszerint annak okát, hogy miért hagytam el a népgyűlést, f. év s Ró 24-ről 300. sz. a. Gyula város polgármesteréhez beterjesztett hivatalos jelentésemben kifejtettem. Az illetékes hatóság ab'ól megitélbeti, és meg is fogja ítélni eljárásom helyes, vagy helytelen voltát; — és ha nem helyesen jártam el, bizonyára érdemlett jutalmát fogom venni. A „gyávaság* és „vén asszonyos* kifejezésekre, mint az újdondászok szabadalmára, nem is reflektálok. Wieland Károly, b. r. kapitány. Helyreigazítás. A „Békés-Gyulai Híradó* tegnapi számában a békési tiszbt. szolgabiró Boros Pál öngyilkosságáról hozva tudósítást, annak okául az elhunytnak zavart anyagi viszonyait hozza fel. — Az elhunyt emléke iránt tartozunk közölni a békési járás tek. főszolgabiró- ságának jelentését felettes hatóságához, mely szerint: „Az elhunyt úgy egyéni becsületesség, inint társadalmi műveltség és hivatalában tanúsított ernyedetlen szorgalom állal kivált; anyagi viszonyai eléggé rendezettek voltak, s igy ön- gyilkosságának oka örök rejtély marad, ameny- nyiben azt egyetlen hátrahagyott sor által sem világította meg; — legvalószinübb, hogy a búskomorság vett erőt a szerencsétlen ifjúuak előbbi derült kedélyén.
