Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-11-18 / 47. szám
azon magasabb értelmiséget várom meg, mely tisztábau van a competentiakkal, s kölcsönös támogatásban nem pedig a ha táskőr túllépésében keresij a társadalmi az állami ezólok elérését. Sapienti satis Az a Paracelsus Redivivus sok oly apró dolgokat mond még el, melyek mél tók a komoly reflexióra. S itt különösen kitér arra, hogy az orvosok minden áron csak a gyógyítással akarnak elérni czélo kát, melyek csakis más utón érhetők el Itt aztán kitér a gyermekek ruházására persze ha van ruha, jó ; ha nincs úgy is jó: nem lázik át a gyerek úgy is jó átfázik s ennek folytán beállt valamely betegségben meghal, úgy is jó. Pedig dehogy jó! — Sokszor láttám a reggeli órákban úgy a kath. mint a refJ templomból dideregve kijönni azokat a szegény iskolás gyermekeket. Alig egy vékony lenge ruha fedi a szerencsétlent, feljő az iskolába, de mig feljő, mozog s igy a mozgás bizonyos hőmenynyiséget fejtvén ki, a szervezetnek nagyobb fokú lehűlését megakadályozza. Bemegy a terű plomba a melyet nem fiitenek, ott didere, mig az isteni tisztelet tart, persze a di dergés még azt is kiveri fejéből, h >gy t lajdonképen miért van ott, s igy még templomba létei által elért valláserkölcsi épülést, az a didergés paralysálja, uddi más oldalt oly betegségekre tehet szert gyermek, a melyeknek áldozatul esketik a mikor beszámolhat ugyan lelkiiidvössé gével, de a társadalom és állam az óriási gyermekhalálozás problémája felett töp renghet önmagában. — Hát aztán, mé mikor azt látjuk, hogy csikorgó téli idő ben az újszülött gyermeket viszik a tem plomba, vagy a papiakra keresztelni, Elismerem, hogy a gyermekek nevelési rendszerében fontos tényező a vallás erkölcsi nevelés; dőrének kellene lenn annak, ki ezt tagadná. De nem szabac ennek ismét oly módozatok között tör ténni, hogy az magában egészségügyi ár talmat rejtsen. Ugyan kérdem tisztelendő urak, nem lehetne ezt legalább a téli hónapokban, egy kissé korlátozni ? — Val jón azon lelkészek, a kik a gyógyítás te rén kontárkodnak, nem okosabban tennék ha ilyen dolgok felett gondolkoznának egy kicsit és segítenék az orvosszakértőket és a hatóságot feladatuk megoldásában a he lyett, hogy a hatóságnak még azzal is dolgot adjanak, hogy velük mint kurdzs- lókkal bibelődjék. Békésmegye közigazgatási bizottságának f. évi november hava 12-én hétfőn tartott rendes üléséről. Jelen voltak : Boliczev István főispán elnöklete alatt Jancsovics Pál alispán, Terényi Lajos főjegyző, Nagy Károly árvaszéki elnök, Oláh György m. főügyész, Cziffra Imre kir. ügyész, Haviár Lajos kir. mérnök, mint az állam- épitészeti hivatal ideiglenes főnöke, Dr. Kovács ség vetését, helyszíni szemle alapján készítse el. Ilaviar Lajos kir. mérnöknek 370 frt, a szeghalmi járás főszolgabirájának 6G5 Irt 83 kr. és 975 frt 50 kr., a gyomai járás főszolgabirájának 151 frt 12 kr., az orosházi járás főszolgabi- birájának 450 frt és 1075 frt, végre a szarvasi járás főszolgabirájának 779 frt 45 kr. és 437 frt 80 kr. m. közmunkapénztárból előlegezett összegek miként felhasználásairól szerkesztett számadásaik megyei számvevőségi átvizsgálás után, helyben hagyattak, és nevezett számadók ezen kötelezettségeik terhe alól felmentettek. A békési járás főszolgabirája 154 frt 50 krnyi közmunkaváltsági hátralék természetben le- szolgáltathatása iránti kórelménok hely adatott. Pomucz János gyulai lakos m. közmunka tartozása leírása iránti kérelmével elutasit- tatoit. Nagy-Szénás községében az 1888-ik évi egyei közmunka-váltságból 4 frt 50 kr. töriil- tetik. A kétegyházai, gyula-várii és Tót-Komlós községi 1889-ik évi m. közmunka-ügyben beter- jesztett pótös8zeirásokat a bizottság helyben- hagyta. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter urnák rendelote, melyben értesíti a bi- ‘ zottságot, hogy a Sebes-Körös vízszabályozó- és ’ armentesitő-társulatuak a Hármashatártól a Ma- ■ lorafokig terjedő gátrészen — földszállítás végett 1 — létesítendő vasút építésre az engedélyt megadta — a szeghalmi járás főszolgabirájának az ' érdekeltekkel leendő közlés végett másolatban 1 kiadatni rendeltetvén, tudomásul vétetett. Lamberger Gusztáv .csabai lakas lS88-ik évi 16 frtnyi m. közmunkaváltsági tartozása töröltetik. Üj-Kigyós község területén házilag létesítendő 2 darab áteresz építése, az időjárásra való tekintettel, a jövö évre lett elhalasztva. Kocziszki Mihály és János b.-csabai lakosokra Uj-Kigyós községében 1889 évre kirovott megyei közmunka-váltság törlése iránti kérelemnek hely nem adatott. A gyulai kőút munkáira a szerződésileg kikötött három évi jótállási határidő f. év november hava 17-ón letelvén, ezen útnak utó felülvizsgálata, illetőleg euuek jó eredménye esétén végleges átvétele elrendeltetett, melynek foganatosításával Jantsovits Emil bizottsági tag elnökleté alatt, Gyula város polgármestere és az állemépi- tészeti hivatal főnöke bízattak meg. Végre a kőutak fenntartása egyelőre a kellő adatgyűjtések és tanulmány czóljából, a kir, ál- lamépiteszeti hivatal javaslatához képest házilag foganatosíttatni rendeltetett. Ezzel az ülés, melyen a délelőtti órákban a megye főispánja, a d. u. órákban pedig a megye alispánja eraókolt, még az első nap d. u. 5 órakor bevégződött elnöklő megyei főispán az ülés uapján a déli vonattal - siteri birtokára utazott el. “ • ülispáni jelentés a közigazgatási bizottság november havi ülésére, Méltóságos Főispán Ur ! Tekintetes közigazgatási bizottság ! A közigazgátasi ágak múlt október havi.állapotáról szóló rendszennti jelentésemet az 1876. évi VI. t.-cz. 15 §-ához képest tisztelettel' a következőkben terjesztem elő. I. Közegészségügy. B.-Gyulán és B.-Csabáu a roncsoló toroklob és Öcsödön a vörheny szórványos esetei mellett komolyabb aggodalomra adott okot Gynlán a bagymáznak fellépte. — Ezen utóbb jelzett korban a múlt hó folyama alatt 8-an betegültek meg es 5-én haláloztaa el. A vármegye többi községeiben a közegészségügyi állapotok teljesen kielégítőknek jelez- hetök. A közegészségügyi állapotok ezen örvendetes fentariása érdekében, de meg az általam nelyeukiut észlelt mulasztások megbüntetése czél- jából is külön rendelettel utasítottam a járási tő- szolgabirákat és Gyulaváros polgármesterét, hogy hívjak fel a községi elöljárókat s illetve a város i-eudörkapitáuyát, miszerint hetenkint jeleutést tegyeuek arról, vájjon a lakások nem zBufoltak-e, a járdák, közterek, vágóhidak, mészárszékek és egyéb közhelyek kellően tisztittatnak-e, a az udvarokból a szemét és trágya kihordatik-e, a köz- egészségügyre ártalmas tápszerek és italok nem árusittatnak-e, s általában, hogy a köztisztaság, mint a közegészségügy egyik legfontosabb ága kellően feuntartatik-e, és felhívtam ez alkalomból kifolyólag az illető első fokú hatóságokat arra is, hogy ezen rendelkezésem foganatosításáról havi jelentéseikben megemlékezzenek. A folyó 1888 évben megejtett vódhimlő oltási jegyzőkónyveknak átvizsgálása alkalmából a vármegye főorvosa több szabálytalanságnak és mulasztásnak jővén nyomára, — a járási föszol- gabirák és Gyulaváros polgármestero utján rendelkeztem, hogy jövendőbeo a védhimlő oltás az e tekintetbeu kiadott kormány rendelet szabványai szerint kifogástalanúi foganatosittassék. — Ugyancsak e vármegye tiszti főorvosának jelentése nyomán tudomást szerezvén arról, hogy egyes gyógyszerészek által a községi szegények részére kiszolgáltatott vények állítólag túl taxáltatnak, — intézkedtem, i'ogy egyes községekben a községi szegények {számára rendelt gyógyszerekről szóló vények év negyedenként terjesztessenek be a községi hatósághoz kiegyenlítés végett, hogy ezen vények a községi orvos által mindenkor felülvizsgáltassanak s hogy végül a közalap terhére, csak is oly vények kiegyenlítése fogadtassák el a melyek hatósági orvos által állíttatnak ki. A hasznos házi állatok egészségi állapota Gyulán és Gyula-Váriban a lovak között jelentkezett nehány takonykor esete által lett tneghár István m. foorvos, KacavinszKy caiman tu. au felügyelő, Bánhegyi Istvau kir. tanfelügyelő, 1 Hajnal IstváD, Jantsovits Emil, Varságh Béí * Ksller Imre és Hoffmann Mihály biz. tagok, * Alispánt elöadmányok. Az alispánt ren< * szerinti havi jelentés, melynek alapján a járá y főszolgabirák és Gyulaváros polpármestere ut - sittattak a tapasztalt nagyobb mérvű baromi j hullás miatt, hogy a községi állatorvosok s egyé erre kirendelt rendőri közegek által, az ösmert 1 tes baromfi szállítók baromfi állománya folyto szemmel tartassák s talált betegülések esetéi . hogy a szállítást azonnal betiltsak s ezen felül ! piaczokon árúba bocsátott baromfiak ogészsef i állapotát is. állandóan ellenőrizzék ! — felhivatta továhbá, hogy a közegészségügy megóvása érdé bében az emberi ürülékeknek minden házné évenként legalább egyszer leendő kihordatása iran a legszigorúbb intézkedéseket megtegyék; végr a vármegyei központi árvaszék utasítva lett, bog; a szabályrendelet értelmében az árvák készpénz tömegének 10%-át mindég takarékpénztárilnf kezelje, — a havi jelentés egyebekben tudomá sül vétetett. Schriffert István gyulai illetőségű hadköte les, kivételes nősülós iránti folyamodványa, a bizottság részéről pártolólag lett felterjesztve a honvédelmi miniszterhez. Az árvaszéki elnöknek úgy a rendszerinti évnegyedes jelentése, valamint a községi arva- tárak megvizsgálása eredményéről szóló jelentése tudomásul vétettek. A megyei tiszti főügyésznek 4 darab előadni Anya volt — mindannyia — regale jogcson- kitási ügyek felsőbb fokú határozatokkal ellátása tárgyában. A kir. ügyésznek, a vezetése alatt álló állami fogházak állapotát feltüntető, f. évi augusztus, szeptember és október haváról szerkesztett bemutatott kimutatások — tudomásul vétettek. Tanfelügyelői elöadmányok. Scheril Róza, Orosházán lakó óvósnö, Orosházán egy magán ívoda felállíthassa iránti folyamodványa, a válás- és közoktatásügyi miniszterhez pártolólag ett felterjesztve. A gyulai iparos tanulók iskolájának l88G/_. is 1887/g tanévi pénztári számadásai, valamint egélyezési- és jutalmazási alapjáról szólló 188% ívi számadása, nemkülönben dobozmegyeri köz-1 égi iskola 1887/g tanévi pénztári számadása, —I alamint a szarvasi iparos tanulók 1887/s-ik tau-| vi pénztári számadása. — és végre a szarvasi! irsulati polgári leányiskola 1887[s tanévi pénz-l ári számadása, a megyei számvevői t-sztségnek! íegvizsgálás végett kiadattak. A békési iparos tanulók iskolájának 1887[s inévi pénztári számadása 681 frt 15 kr. beve-l -llel, ugyanannyi kiadással helybenhagyatott, sl esli Alajos számadó pénztáros ezen számadási! ötelezettségének terhe alól felmentetett. A gyulai polgári fiiskola 1888[9 tanévi költ-1 ígelöirányzata 6750 frt 32 kr. szükséglettel,I 108 frt 59 kr. fedezettel és 1641 frt 73 kr.l iánynyal, jóváhagyás végett pártolólag lett fel-1 srjesztve a vallás- és közoktatásügyi m. kir. mi I iszterhez. Kir. adófelügyelöi elöadmányok: A kir. adó-! ^ügyelőnek randszerinti havi jelentése, a mely! zermt a f. évi október havában egyenes államir dőczimén 106155 frt 417g kr., hadinentességil1 dóban 13110 irt 50 kr, folyt be és a mely ősz-l jegek — a műit év basonbavi bevételeihez vi-M jonyitva az egyenes adónál 8702 frt 11 krral, all adroentességi adónál 2030 frt 26 krral kedve- |i öbbek, tudomásul vétetett. II Györgyi László karczagi lakos általános jö-|! edelmi pótadójának megállapításánál adósságil amatai összegének figyelembe vétele iránti ké-ll dó-írelmével, — Nyeste István és Körösi András 1 Dr.(kési lakosok árvizkár miatt adóelengedés irái ila'l kérelmükkel, — gr. Wenckbeim Frigyesnó kigy Isi nagybirtokos képviseletében Pándi István üg id-|véd, a békési uradalmi gőzmalom adója ügyéb zs;|olkésetten beérkezett kérelmével — Békósmegj ta.(központi árvapénztárt terhelő tőkekamat adó < lleo a m. tiszti főügyész felfolyamodásával, • . (pgrdi Sándor k.-tárcsái lakos badmentességi ad ■e-|ja ügyében beadott telebbezésével, dr. Lengj on|Sándor szarvasi lakos tőkekamat adója ügyébe ID |telebbezésével, — végre Mandelbaum Manó vés [ g|tői lakos hadmentességi adója ügyébeni fele .grillezésével, mindanynyi elősoroltak elutasít ik | lettek. e- 1 ztrehovszky Pál szarvasi lakos 10 frt 1 £l|kr., Ó. Jordán Lajos öcsödi 16 frt 82 kr., Sebt „JSándor békési 17 frt 90 kr.; Gaál Soma szarv Isí 4 írt 10 kr., Janurik Pál szarvasi 18 írt ( [kr., Sipos Sándor szarvasi 3 frt 80 kr., és Salj j.|Dániel turkevei lskos után Gyomán 147 írt 90 ki ^(kivetett általános jövedelmi pótadói, adóssági ki (untaik összegeinek figyelembe vétele iránt bi (adott kérelmükre töröltetni rendeltettek. Német Józsefné orosházi birtokosnak toki ’ (kamat adója, s ennek megtelelő ált. jöv. pótadc '"(ja töröltetik, azonban II od oszt. kér. adója fői 1 (tartatni rendeltetik. | Békásén 953 frt 35 kr. Il-od osztályú k< 1 (reseti adó, Báníalván 30 frt badmeutessegi ad (és Csorváson 209 frt 78 kr. I. II. oszt. kér. adi 0 (g frt hadmentességi adó, miut behajthatlauokna (igazolt összegek töröltettek. Herpai Mihály és Kürti Jáliánna békési la '(kosok tőke kamatadójuk ügyében, kapcsolatosa a| beadott felebbezésükuek részben hely adatott. Hellebranth Ferencz nagy-szeut-miklósi la '(kos vadászati jegynélkül vadászat miatt elköve -(tett jövedéki adókihágási ügyében, a reája kirot t|44frtpénzbirság behajtható uem leven, a büntetés i (napi elvárásra változlatátása és foganatosítása el ,[rendeltetett. Francziszky Mihály csabai lakos hadmen | tességi dijja 6 frtról 4 Írtra, Budai Sándor k.-tar ricsai lakosé 16 frtról 3 írtra, Óvári Tímár Má (tyás endrődi lakosé 24 frtról 5 frtra, Filipiuy (Soma csabai lakosé 6 frtról 5 frtra, Mucsi Fe (rencz békési lakosé 5 frtról 3 frtra, Herczberge: | Dániel m.-berényi lakosé 24 frtról 4 frtra leszál |litása indokolt kérelmük alapján elreudeltetett (mig Székely József, m.-berényi lakos feiebbezé- |sére 24 frt hadmentességi adója egészben töröl |tetik. A szarvasi járás főszolgabirájának jelentése | a mely szerint járásában az adó végrehajtói te- jendök foganatosításával, hivatalában alkalmazót: [Borosa Pál megyei írnokot bizta meg tudomásu | vétetett. Mindezeken kívül volt még a kir. adófel [ügyelőnek 28 darab elöadmánya, melyek mind |egyikében lefoglalható ingó vagyon hiánya miatt [az adó hátralékok biztosítása céljából, az illet' [adóhátralékosok ingatlan birtokaira lett elrendel [ve a biztosítási és kielégítési végrehajiás, melyek- |üek foganatosításával a vármegye tiszti főügyésze | bízat« tt meg. A kir, államépitészeti hivatal ügykörebe \ar- hozó elöadmányok : A kir. államépitészeti hivatal főnökének rendszerinti havi jelentése, a melynek alapján a jégtörők felülvizsgálása el lett rendelve, tudomásul vétetett. Orosháza község 1887. évi megyei közmunka hátralékából, 71 frt 50 kr. kétszeres felvétel, 13 frt idegen községben történt igazolt felvétel, 12 frt vagyontalanul való elhalálozás és 28 frt 50 kr. ismeretlen helyre való eltávozás miatt, ösz- szesen 125 frt, töröltetni rendeltetett, A kir. államépitészeti hivatal utasittatik, hogy Doboz község körgáijának tervezetét és költitt még, nem tudhatjuk, mert bátor a ráczok, kik Arad felé siettek Kiss és Vetter által hátulról megtámadtatván vissza verettek ; de hasonló nemű veszély fenyeget az oláhság részéről, mert a hegyalján levő némely községek ellenséges készületeket látszanak tenni és úgy látszik, bennünket azok fékezésére is fognak a kormánybiztosok használni 1 Másnap az alispán újra tudósítja a vármegye közönségét, az eseményekről, „Repdes a lélek öröme bennem örömömben — igy ir — mert a magyarok Istene nem hagyta el nemzetét. Máriássy egészen gyakorlatlan békésmegyei néppel, t. i. a mozgó önkéntes nemzetőrökkel és az orosháziakkal az éjjel bevette Szádorlakot és Uj-Aradot. Magara beszéltem Máriássy alezredessel, ki a győzelem után által jött ó-Aradra s szerinte az uláhnosok közül 27 halott van, s a roppant vérnyomok után Ítélve temérdek sebesült. Ma fog Máriássy egyesülni Zurics kapitánynyal, ki a Lippára által költözött 3090 békésieket vezéreli. E szerint Temesvár és Arad közötti közlekedés megszakadt. A győzelem ára részünkről 3 halott és 5 sebesült. Isten adjon sok oly vezért hazánknak, mint Máriássy és sok oly katonát, mint a békésiek és debreczeniek.* Ezen tudósításokból láthatjuk, hogy népfelkelőink még ki sem pihenhették az ut fáradalmait, már harezba vitték, — s megkellett mérkőzniük az alig felfegverkezett, békés polgároknak az erős, a gyakorlott ellenséggel. Megmérkőztek és pedig dicsőséggel. Alispánunk röviden érinti ez angyalkuti csatát. Jelentéséből tudjuk meg, hogy népfelkelőink szétosztattak, — s Angyalkutnál Zudiau a. ucuicuóciii ullriCS Kapitány vezeriete kéntesekkel, mintegy 3000-en lehettek. Réezletesebb adatokat találunk az an yalkuti csatára vonatkozólag „Kossuth hir- .pjában.“ Máriássy János őrnagy urnák — igy szól tudósítás — terve szerint a debreczeni veres pántlikás önkéntesekből és békésmegyei felkelőkből álló seregnek, — m-ly a balszárnyat képezé feladatául tűzetett Szent Miklós helységének (elfoglalása s az uhlánoknak on nét kiűzése. Máriássy, mint a jobb szárny vezére ugyan azon időben Uj Aradot akará elfoglalni. A terv lényege tehát abban állott, hogy az ellenség két oldalról fogván megtá- madtatni, erejét megosztani leend kénytelen, két tűz közé szóritatván, könnyen tulte- szünk rajta. Ezen terv foganatosítása, főleg a jobb : balszárnyas seregek egy időben történendő összhangzó működése által vala eszközölhető. Derék parancsnoka a balszárnyas seregeknek'Zurics Ferencz, a tervben kitett idő pontokat szorosan megtartá, és seregünk a kellő időben mindig a rendelt helyen volt. Október 21-én hajnalban —tehát éppen ma egy ven éve — Angyalkut alá érkezének seregeink. Parancsnokuk Zurics 3 önkéntes kíséretében a helységet elsőbben megvizsgálván, miután tudósittatott, hogy az uhlánok csapatja! Szent Miklóson tanyáznak 3 e őőreik közel kisfaludához más né/en Angyalkuthoz vannak felállítva, — seregét a helységbe ve- zeté, s elöőreit a tájék természetéhez kénest felállitá. Seregünk, mely hosszas álmatlanság az ut fáradalmai miatt lankadt volt, alig yerhetett pihenésre kevés időt; midőn déli óra tájban 4 ostály, Schvarzenberg dsidsások logokból álló sereg közeledése által nyuga mából felriasztott parancsnokunk azonm csapatjai elfogásához fogott s a békésmegy felkelőket debreczeni önkénteseivel fedezte vén, a csapatok hadirendbe Állítását úgy ii téste : hogy az ellenség a faluba, mel seregünk védhelye volt. sehol be ''ne tö hessen, s mindenüt merész ellenállásra talá jón. Ez alatt a nagyszámú ellenség, mindii kább közeledett s 3 ágyúját felénk állít Féltizenegykor az ellenség ágyúiból erős ti zelés kezdetett. A velünk levő szatmári tűz rek is egyetlen egy ágyújokból elkezdéne dolgozni, meglepő ügyességgel s bámulaté sikerrel. Az ütközetről Zurics parancsnok Del reczen városa ] közgyűléséhez intézett jeler tésében még a következőket írja : „Csapataim s a bennünket három feli megtámadott ellenség között tüzes harcz ki Ietkezett; debreczeni önkénteseim részéri lelkes elszántsággal s ritka bátorsággal ka rácsok és ágyúgolyók szaka datlan záporába: És midőn szivemelő volt látnom ezeknél azo önfeláldozást, és ritka készséget, mely legv< szélyesebb helyeken, vitézi tettekben nyilvi nult: borús érzetek közt kelle néznem másít löl a békésmegyei felkelők közt kivált pedi tisztjeiknél szembetűnő levertséget, remegés gyáva félénkséget és visszavonulást, melyne következtében önkénteseim csak nem egyi dűl magokra bagyatának. Ezen ütközetbe ó-an hulltak el közülünk mint a szent ügyé: küzdő martyrok, megsebesültek pedig 5-en.“ Folyt. köv.
