Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-11 / 46. szám

46-ik szám. Gyula, 1888. november 11-én VII. évfolyam f ^ Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. ház­ban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .........5 frt — kr. Eélé vre ............2 „ 50 Évnegy edre .. .. 1 „ 25 Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászai Hetilap MEG-JELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Dl IE3©cLolir3r Zoltán, f~~------------------------1 Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora tO kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Berndt fűrdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Az önkormányzat ma. i Habár az államok fejlődésében nem lehet megállapítani tokokat, melyeken ke­resztül haladva elérik s megalkotják a le­hető legjobb államformát s habár nem állítható, hogy a fejlődés minden egyes fokán keresztül megy minden állam é: mindén nép, a történelem tapasztalataibó még is azt látjuk, hogy népek és államok lassú haladás és légtől) bször erőszakos rázkódtatások utján jutnak el ahhoz a kor­mány tormához, mely alatt a polgárok jo gait és szabadságát biztosítják két féle irányban ; biztosítják egy felől a nemze­tét, mint egészét az államfővel szemben és biztosítják az egyénekét magával a nemzettel s illetőleg, a nemzeti kormány­nyal szemben s létesül a szorosabb érte­lemben vett alkotmány, melynek legtöké­letesebb s a hibáktól legnagyobb mér­tékben való mentességét találjuk az al­kotmányos monárchiában, a hol a nem­zet a törvényhozásra döntő befolyást gya­korol) a hol a nemzet által alkotott s az államfő által szentesitett törvényeknek tartoznak engedelmeskedni, a hol a közi­gazgatás és a végrehajtás csak azon szel­lemben és csak azon férfiak által vitetik, a mely szelleme a nemzeté ; a kik a nemzet bizalmát felelősségük tudatában bírják, a hol a nemzet testületéitől és egyéneitől szabadságuknak csak annyi fel­áldozását kívánják, a mennyi az állam czéljainak elérésére, az egység fentartásá- ra okvetlenül szükséges; a hol tehát par­lamenti felelős kormány van, a mely a legtökéletesebb kormány forma, mert leg­inkább biztosítja a nemzet szabadságát, v Hegytetőn. Távol a világtól, közelebb az éghez : Alkonyodé napnál ülök itt magamba ; Haldoklik az élet, már-már alig érez, Csak sóhaja van még, nem vig dala, hangja. Szebb hazába szállt a csevegő madárka S utána halt a lomb, a szegény, az árva. Óh, mily szép a világ, mily tiszta a lég itt 1 Egy édes mámorral telik meg a kebel; Messze tájat a szem belát véges-végig S távol falvak fölött szabadon nézhet el. Nyugodt, csendes a szív, nem sajg benne semmi; Egy érzés tölti be : az örök, isteni. Lejtős hegyoldalról vig. szüretelőkoek Idáig hallatszik édes-bús danája; Hattyu-dala ez már a vonagló ősznek . ! . S hátha tán annak is, a ki figyel rája. Ab, hisz az életnek oly rövid a nyara, S oly korán jön az ősz lombhullató dala. Lenn a hegylábánál ott fekszikk a város : Aljas önérdekek hitvány harczmezeje ; Benne silány viskó simul palotához, S eréuy mellett sarjad a bűnök ezere. Ott a lelket álmok — és nagyzás hóbortja, Mint tenger a sajkát : hányja, veti, hordja. Ott . forr, ott hemzseg az élet nagy vásárja, Lelket adnak-vesznek, kínálnak egymásnak; Siketitő a zaj, pokoli a lárma, Melylyel ledicsérnek, melylyel legyaláznak ; Nagyobb ha vagy náluk : bűnöd erény lészen; Kisebb : erényedért halálra légy készen. — Mint egy tiszta lélek legtisztább fohásza : Esteli harangszó csendül ide hozzám ; Fehér szárnyáról a földi port lerázza, Magával a béke üde lelkét hozván. Szidalom és átok elhalnak a mélyben — Ez a szelíd csengés fönn szárnyal a légben. Este van. Szemét a nyugvó nap lehunyja ; Fátylat térit az éj völgyre, hegy — ormóra; Hideg dalát a szél egyhangúan fújja S inti a mélázót haza indulóra------— Óh , bár lent is ilyen derült szívvel járnék ... He ott nehéz a lég — útvesztő az árnyék. Balog István. mely legtöbb biztosítékot nyújt az erősza­koskodás és a felforgatás veszélyei ellen törvényszerű módokat nyújtván a törvény liozó és végrehajtó hatalom közötti netáni összeütközések kiegyenlítésére De a felelős parlamenti kormány formának is meg vannak, — mint min­den emberi alkotásnak — hibái, melyek ellen óvszert keresni törekednek, úgy hogy csak néhányat említsek fel az a természetszerű hiba, hogy a parlamenti többség és az arra támaszkodó kormány hatalmának kőrét és nagyságát teueszteni; és állandósítani törekszik s e végett meg­van a hajlam az elnyomásra s magaa par lament a benne rejlő hatalomnál fogva minden politikai életet magába gyűjt ami a vészek politikai életének megsemmisü­lésére vezethet. A parlamenti felelős kormány ezen hibáit jóvátenni a közigazgatási szervezet van hivatva, mely ha jó s mely ha mó­dot nyújt a politikai életnek s a közügyek iránti érdekeltségnek az ország minden részében való ébrentartására biztos óv­szert fog nyújtani s e tekintetben két egymással homlok egyenest ellenkező rend­szer küzd még ma is .egymással: a köz-, pontosítás és az önkormányzat rendszere. Valódi szabadság, valódi alkotmányos igazgatás, máskép mint önkormányzat mel­lett nem lehetséges, mert mint fentebb em­lítve volt a parlamenti felelős kormány hibái ellen óvszerül a közigazgatási szer- vezet szolgál, de a központosítás ezen czél elérésére nemcsak hogy nem alkal­mas, de még nagyítja ama hibákat, me­lyek a parlamenti felelős kormány forma ellen: annak ellenzői által felhozattak. A központosítás az önkény uralom által meg kezdve s tökéletesítve, az elnyomás biztos eszköze lesz, s az egyes részek s az egyé­nek szabadsága a nemzeti kormány ál­tal elömözdittatik, mert terjesztetvén a hivatalnoki hatáskör- terjesztetik maga a közpouti kormány hatalma, a ki hatáskört akar, az azt csak a központi kormányzattól reményiheti ; a központba igyekszik minden, a központ elnyel min­dent a vidékek kihalnak, tekintély és be­folyás szerzésére legalkalmasabb eszköz­nek a hivatal viselés tekintetvén minden ki arra törekszik, s a nemzet müveit ré­sze két fő osztályra oszlik, a mely hiva talban van s a mely hivatal után jár, a választások szabadsága megszűnik, az ország legtávolabb részeiben is elhe­lyezkedett mindent a központtól váró bu- reaukraták teljes hivatali befolyásokat lat­ba vetik, a választói jegyzékeket tetszésök szerint készítik s ily módon alapjában meg- hamisittatik maga a parlamenti rendszer, megszűnvén a nemzeti közvélemény kép­viselője lenni, S ezen alkotmányos és politikai hi­bák mellett a központositásnek ott vannak még a közigazgatás tekintetében hátrányai. A központosítás mellett a közigazgatás szerfelett lassú (mire nézve idézhetem De­pón White a központositás egyik legbuz­góbb védője által fellíozott esetet. Frank- hon egy városában 1846-ban közvágó hi­dat akarván felállítani az engedély s az e czélra felveendő kölcsön kérdésének raesr- oldása tizenkét esztendőt vett igénybe) s még egységes közigazgatást sem biztosit, mert változván a kormány, változik a köz- igazgatás iránya is, szerfelett drága, az el­lenőrködésre sokat költ saz alatt is méu is hiányos, a rend érdekében megöli a tes­tületi és személyes szabadságot. Egy jő közigazgatási rendszernek leg­na mitmacholni, de nem volt alég bátorsá' gom; mert hát erre elfeledtem — czipflizni. Bizony-bizony kitűnő mulatság voltl Olyan jól esett elgyönyörködni . . nézni a szép hölgyek piruló arczát, mosolygó ajkát, a táncz élvezetébe merülő gavarokat, a kik elég szerencsések voltak czipflizés nélkül is áldozhatni Terpsichorénak. Nagy lelki gyönyö­rűségem telt az akaratlanul ellesett párbe­szédekben, boldogító szemrehányásokban (az én időmben jó jel volt) s. t. b. Elég az hozzá, hogy mindezek láttára és hallattára én is legény emb -rnek képzeltem volna magamat, ha idő előtt eszembe nem jut, hogy mind ez már csak — fűit-, — hogy czipf- lizö társam puha párnája hullámos redöin nyugtalanul rólam álmodik s szigorú szemre­hányásokra erősíti magát. * A mulatság mind végig kitűnő hangulat­ban 4 óráig tartott. Jó lenne, ha a kaszinó derék igazgatója minden hóban megismételné e mulatságot. Elmennének mindnyájan, — még én is, feltéve ha — eresztenének. . . . De hát nem bizom a mulatság ismétlésé­ben. Okom van rá és pedig az óta nem, a mióta egy nagyon szép leány oda nyilatkozott, „hogy elmenvén a mágnes, ezután már nem lesz kinek kedvéért rendezni mulatságot“. En különben azt hiszem, hogy az a szép kisasszony csak tréfált; ha nem, úgy bizonyo­san csalódik. A négyeseket. — mely három rendezte­tett, — 26 pár tánczolta; a souper csárdás n ásfélóráig tartott. Mikor az én „fokhagymám“ már Va5 órát mutatott s még nem akartam haza menni, egy kerek asztalnál ugyancsak puffogtak a pezsgős palaczkok, csillogtak a szép szemek de nem szólok többet, a jó themát nem aka­rom kivenni az ott üllő journalista kezéből. * Ott voltak: Gundhard Mariska (Kolozs­várt) Hücke Mariska, Kliment Mariska, Kli­ment Gabriella, Köpf Berta. Köpf Dóra, Nagy Aranka, Nagy Ilonka, Szentmihályi Mariska, Szénási Giziké, Zöldi Róza, Zöldi Gabriella, k. a. — Ambrus Sándorné, Hücke Szeréna, első tulajdona, hogy a rendet és szabad­ságot fentartsa s az erőszakos rázkódtatások ellen biztosítsa. A rend és szabadság csak együtt áll­hatnak fen biztosan, a szabadság csak ott és akkor biztos a hol és ha a renddel párosul s viszont a rend csak ott lehet biztos, hol nem a szabadság elnyomásán alapszik, hanem csupán annak kicsapon­gásait korlátozza ; — ha ennyire szorít­kozik egy kormány számíthat a veszély perczeiben a jók támogatására, mig ellen­kezőleg közönyösséget sőt ellenszenvet éb­reszt, s az erőszak elnyomhatja egy ideig az emberi kebel szabadság utáni vágyát, eltörpítheti a nemzeti jellemet, és a sza­badságban élésre való tehetséget meglehet ölni ideig óráig egy nemzetben de a vá­gyat a lélekből kiirtani nem lehet s annak annál nagyobb lesz kitörése, mentői több ideig tartott az elnyomás s mit látunk a központosítás rendszerénél ? megtaláljuk-e a szabadság biztosítékait? a rendet és sza­badságot karöltve? Nem. Egy elszánt erélyes töredék a köz­pontosítás a szabadság nevében elfoglal­hatja az állam gépeit mozgató kerekét, elűzheti annak vezetőit s a mit sem sejtő vidéki polgár arra ébredhet fel, hogy városa hivatalnokai a kik tegnap még a fejedelem parancsait osztogatták, ma egy köztársasági kormány nevében rendelkez­nek, de ez a szabadság nem lesz állandó, nem lesz biztosított, mert a mily könnyű­séggel sikerült ez az átváltoztatás egy pártnak a szabadság nevében és rend ér­dekében — miután az igy átalakult állam- hatalom megtartja elődei gépezetét s más elvek keresztül vitele érdekében épen úgy elnyomja bureokrata seregével az egyéni és testületi szabadságát, éppen olyan köny­Kaczvinszki Kálmánné, Lukács Endréné, Mé­száros Károlyné és Pallay Jenőné úrnők, továb­bá: özv. Winkler Ferenczné, Szénási Józsefné, Kliment Gryuláné, Köpi Károlyné, Nagy Ká­rolyné, Nagy Józsefné, Szentmihályi Lajosné, Zöldi Jánosné urhölgyek. Angyalkútnál. Adatok a szabadságharca történetéhez. *) Irta: Oláh Györgyi A keresztyénség, a polgárosodás ellen­ségein :k pusztító hadait századokon át nem­zetünk ereje tartóztatá fel, — s mig véres harczokba merült a magyar, mig a keresz­tyénség, a polgárosodás védelme erejét emészté: a közszabadság, a felvilágosodás mindenütt ha­ladt előbbre; csak midőn az ellenség ereje meg­töretett, s a szabadság a nemzeti független­ségeinkért küzdött harczokban levereték az ezután bekövetkezett békésebb napok, a sem­mittevés az elerőtlenedés szomorú korszaka után kelt csak uj életre, tevékenységre a nem­zet, s igyekezett rohamos léptekkel haladni a polgárosodás magaslata felé. Utunkat állták s azok, kiknek fennma­radását, fejlödtietéset mi biztosítottuk bőven áldozott véreinkkel, s midőn lett volna még elég erőnk elseperni utunkból a hitvány aka­dályt : felbujtá ellenünk mindazokat, kiket mi testvéri szeretettel ölelve fel, magunkkal akar­tunk felemelni a közszabadság, a polgároso­dás magaslatára. Küzdenünk kellett tehát újra, s most már nem a mások jóvoltáért, a nemzetek bé­kés elöhaladhatásának biztosítására, de nem­zeti létünkért, fen maradásunkért. Tele írták elődeink történelmünk lap­jait dicsöségteljes küzdelmeikkel, A hősi vi­*) Falolvaatatott Gyúrnia 1833. éri okt. hó 21-éa .villái levél. (Egy házas ember levele a kaszinó mulatságról.) Mióta hátat fordítottam a legény életnek - és egy megfeledkezett, — akarám mondani — szerencsés pillanatban, a kiejtett Ígéret utár párolás ember lévén, be léptem az u. n. be- csületes emberek sorába, az óta nem voltán mulatságban. Pedig ez már régen volt. Félr« ne értsen az olvasó, nem azért, mintha talár a járom viselés tette volna hosszúvá, oh nem hisz ez nagyon kellemes dolog; legalább ne- kém semmi kifogásom nincs ellene. Kurcz und gut e hó 8-án én is részt vet­tem a kaszinó által rendezett mulatságban és pedig felsőbb beleegyezés folytán. Ezt olyar formán tessék érteni, kogy a felsőbb jóváha­gyást ezúttal a sors játszotta kezemre, „czipf- íizés“ alakjában, s ez úttal a rövidebbet nem én húztam. Szerencsés véletlen magasztaltassék a te interveniálásod 1 * A mulatság, a mely az étterem felszen­telésére rendeztetett úgy 9 óra tájban kezdő­dött és peditr a „Sógor“-ék tánczával. Na na 1 szerkesztő úr, ne huzza úgy össze a szemöldökét, nem germanizálunk mi ezzel, még azzal sem, hogy legújabb gyógytárunkon „Apotheoa“ féle felírás ékeskedik is. Nem ám, mert mi jó magyarok vagyunk, nem olyanok mint az a megyebeli esperes, a ki a törvényt úgy játsza ki, hogy magyar isteni tiszteletet akkor tartat, mikor a família már ugyancsak feni kezét a tányérhoz. Inter parenthesim legyen megjegyezve ennek a pánszláv atyafinak is a körmére kel­lene koppintani, akkor talán ott az orszátj kellő közepén talán még magyarul is tanítaná­nak ? Mit szól ehez az erős tanok felügyelője ? vagy talán nem futja az úti átalány? * Hol is hagytam csak el 1 méltó felhábo­rodásomban majd el is feledtem. Tudom már! a kaszinó éttermében. De sok szép tánezosné volt együtt; de nagy tűzzel járták, szinte meg­irigyeltem tőlük, nagy hajlandóságom lett vol-

Next

/
Thumbnails
Contents