Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-11-11 / 46. szám
46-ik szám. Gyula, 1888. november 11-én VII. évfolyam f ^ Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .........5 frt — kr. Eélé vre ............2 „ 50 Évnegy edre .. .. 1 „ 25 Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászai Hetilap MEG-JELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Dl IE3©cLolir3r Zoltán, f~~------------------------1 Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora tO kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Berndt fűrdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Az önkormányzat ma. i Habár az államok fejlődésében nem lehet megállapítani tokokat, melyeken keresztül haladva elérik s megalkotják a lehető legjobb államformát s habár nem állítható, hogy a fejlődés minden egyes fokán keresztül megy minden állam é: mindén nép, a történelem tapasztalataibó még is azt látjuk, hogy népek és államok lassú haladás és légtől) bször erőszakos rázkódtatások utján jutnak el ahhoz a kormány tormához, mely alatt a polgárok jo gait és szabadságát biztosítják két féle irányban ; biztosítják egy felől a nemzetét, mint egészét az államfővel szemben és biztosítják az egyénekét magával a nemzettel s illetőleg, a nemzeti kormánynyal szemben s létesül a szorosabb értelemben vett alkotmány, melynek legtökéletesebb s a hibáktól legnagyobb mértékben való mentességét találjuk az alkotmányos monárchiában, a hol a nemzet a törvényhozásra döntő befolyást gyakorol) a hol a nemzet által alkotott s az államfő által szentesitett törvényeknek tartoznak engedelmeskedni, a hol a közigazgatás és a végrehajtás csak azon szellemben és csak azon férfiak által vitetik, a mely szelleme a nemzeté ; a kik a nemzet bizalmát felelősségük tudatában bírják, a hol a nemzet testületéitől és egyéneitől szabadságuknak csak annyi feláldozását kívánják, a mennyi az állam czéljainak elérésére, az egység fentartásá- ra okvetlenül szükséges; a hol tehát parlamenti felelős kormány van, a mely a legtökéletesebb kormány forma, mert leginkább biztosítja a nemzet szabadságát, v Hegytetőn. Távol a világtól, közelebb az éghez : Alkonyodé napnál ülök itt magamba ; Haldoklik az élet, már-már alig érez, Csak sóhaja van még, nem vig dala, hangja. Szebb hazába szállt a csevegő madárka S utána halt a lomb, a szegény, az árva. Óh, mily szép a világ, mily tiszta a lég itt 1 Egy édes mámorral telik meg a kebel; Messze tájat a szem belát véges-végig S távol falvak fölött szabadon nézhet el. Nyugodt, csendes a szív, nem sajg benne semmi; Egy érzés tölti be : az örök, isteni. Lejtős hegyoldalról vig. szüretelőkoek Idáig hallatszik édes-bús danája; Hattyu-dala ez már a vonagló ősznek . ! . S hátha tán annak is, a ki figyel rája. Ab, hisz az életnek oly rövid a nyara, S oly korán jön az ősz lombhullató dala. Lenn a hegylábánál ott fekszikk a város : Aljas önérdekek hitvány harczmezeje ; Benne silány viskó simul palotához, S eréuy mellett sarjad a bűnök ezere. Ott a lelket álmok — és nagyzás hóbortja, Mint tenger a sajkát : hányja, veti, hordja. Ott . forr, ott hemzseg az élet nagy vásárja, Lelket adnak-vesznek, kínálnak egymásnak; Siketitő a zaj, pokoli a lárma, Melylyel ledicsérnek, melylyel legyaláznak ; Nagyobb ha vagy náluk : bűnöd erény lészen; Kisebb : erényedért halálra légy készen. — Mint egy tiszta lélek legtisztább fohásza : Esteli harangszó csendül ide hozzám ; Fehér szárnyáról a földi port lerázza, Magával a béke üde lelkét hozván. Szidalom és átok elhalnak a mélyben — Ez a szelíd csengés fönn szárnyal a légben. Este van. Szemét a nyugvó nap lehunyja ; Fátylat térit az éj völgyre, hegy — ormóra; Hideg dalát a szél egyhangúan fújja S inti a mélázót haza indulóra------— Óh , bár lent is ilyen derült szívvel járnék ... He ott nehéz a lég — útvesztő az árnyék. Balog István. mely legtöbb biztosítékot nyújt az erőszakoskodás és a felforgatás veszélyei ellen törvényszerű módokat nyújtván a törvény liozó és végrehajtó hatalom közötti netáni összeütközések kiegyenlítésére De a felelős parlamenti kormány formának is meg vannak, — mint minden emberi alkotásnak — hibái, melyek ellen óvszert keresni törekednek, úgy hogy csak néhányat említsek fel az a természetszerű hiba, hogy a parlamenti többség és az arra támaszkodó kormány hatalmának kőrét és nagyságát teueszteni; és állandósítani törekszik s e végett megvan a hajlam az elnyomásra s magaa par lament a benne rejlő hatalomnál fogva minden politikai életet magába gyűjt ami a vészek politikai életének megsemmisülésére vezethet. A parlamenti felelős kormány ezen hibáit jóvátenni a közigazgatási szervezet van hivatva, mely ha jó s mely ha módot nyújt a politikai életnek s a közügyek iránti érdekeltségnek az ország minden részében való ébrentartására biztos óvszert fog nyújtani s e tekintetben két egymással homlok egyenest ellenkező rendszer küzd még ma is .egymással: a köz-, pontosítás és az önkormányzat rendszere. Valódi szabadság, valódi alkotmányos igazgatás, máskép mint önkormányzat mellett nem lehetséges, mert mint fentebb említve volt a parlamenti felelős kormány hibái ellen óvszerül a közigazgatási szer- vezet szolgál, de a központosítás ezen czél elérésére nemcsak hogy nem alkalmas, de még nagyítja ama hibákat, melyek a parlamenti felelős kormány forma ellen: annak ellenzői által felhozattak. A központosítás az önkény uralom által meg kezdve s tökéletesítve, az elnyomás biztos eszköze lesz, s az egyes részek s az egyének szabadsága a nemzeti kormány által elömözdittatik, mert terjesztetvén a hivatalnoki hatáskör- terjesztetik maga a közpouti kormány hatalma, a ki hatáskört akar, az azt csak a központi kormányzattól reményiheti ; a központba igyekszik minden, a központ elnyel mindent a vidékek kihalnak, tekintély és befolyás szerzésére legalkalmasabb eszköznek a hivatal viselés tekintetvén minden ki arra törekszik, s a nemzet müveit része két fő osztályra oszlik, a mely hiva talban van s a mely hivatal után jár, a választások szabadsága megszűnik, az ország legtávolabb részeiben is elhelyezkedett mindent a központtól váró bu- reaukraták teljes hivatali befolyásokat latba vetik, a választói jegyzékeket tetszésök szerint készítik s ily módon alapjában meg- hamisittatik maga a parlamenti rendszer, megszűnvén a nemzeti közvélemény képviselője lenni, S ezen alkotmányos és politikai hibák mellett a központositásnek ott vannak még a közigazgatás tekintetében hátrányai. A központosítás mellett a közigazgatás szerfelett lassú (mire nézve idézhetem Depón White a központositás egyik legbuzgóbb védője által fellíozott esetet. Frank- hon egy városában 1846-ban közvágó hidat akarván felállítani az engedély s az e czélra felveendő kölcsön kérdésének raesr- oldása tizenkét esztendőt vett igénybe) s még egységes közigazgatást sem biztosit, mert változván a kormány, változik a köz- igazgatás iránya is, szerfelett drága, az ellenőrködésre sokat költ saz alatt is méu is hiányos, a rend érdekében megöli a testületi és személyes szabadságot. Egy jő közigazgatási rendszernek legna mitmacholni, de nem volt alég bátorsá' gom; mert hát erre elfeledtem — czipflizni. Bizony-bizony kitűnő mulatság voltl Olyan jól esett elgyönyörködni . . nézni a szép hölgyek piruló arczát, mosolygó ajkát, a táncz élvezetébe merülő gavarokat, a kik elég szerencsések voltak czipflizés nélkül is áldozhatni Terpsichorénak. Nagy lelki gyönyörűségem telt az akaratlanul ellesett párbeszédekben, boldogító szemrehányásokban (az én időmben jó jel volt) s. t. b. Elég az hozzá, hogy mindezek láttára és hallattára én is legény emb -rnek képzeltem volna magamat, ha idő előtt eszembe nem jut, hogy mind ez már csak — fűit-, — hogy czipf- lizö társam puha párnája hullámos redöin nyugtalanul rólam álmodik s szigorú szemrehányásokra erősíti magát. * A mulatság mind végig kitűnő hangulatban 4 óráig tartott. Jó lenne, ha a kaszinó derék igazgatója minden hóban megismételné e mulatságot. Elmennének mindnyájan, — még én is, feltéve ha — eresztenének. . . . De hát nem bizom a mulatság ismétlésében. Okom van rá és pedig az óta nem, a mióta egy nagyon szép leány oda nyilatkozott, „hogy elmenvén a mágnes, ezután már nem lesz kinek kedvéért rendezni mulatságot“. En különben azt hiszem, hogy az a szép kisasszony csak tréfált; ha nem, úgy bizonyosan csalódik. A négyeseket. — mely három rendeztetett, — 26 pár tánczolta; a souper csárdás n ásfélóráig tartott. Mikor az én „fokhagymám“ már Va5 órát mutatott s még nem akartam haza menni, egy kerek asztalnál ugyancsak puffogtak a pezsgős palaczkok, csillogtak a szép szemek de nem szólok többet, a jó themát nem akarom kivenni az ott üllő journalista kezéből. * Ott voltak: Gundhard Mariska (Kolozsvárt) Hücke Mariska, Kliment Mariska, Kliment Gabriella, Köpf Berta. Köpf Dóra, Nagy Aranka, Nagy Ilonka, Szentmihályi Mariska, Szénási Giziké, Zöldi Róza, Zöldi Gabriella, k. a. — Ambrus Sándorné, Hücke Szeréna, első tulajdona, hogy a rendet és szabadságot fentartsa s az erőszakos rázkódtatások ellen biztosítsa. A rend és szabadság csak együtt állhatnak fen biztosan, a szabadság csak ott és akkor biztos a hol és ha a renddel párosul s viszont a rend csak ott lehet biztos, hol nem a szabadság elnyomásán alapszik, hanem csupán annak kicsapongásait korlátozza ; — ha ennyire szorítkozik egy kormány számíthat a veszély perczeiben a jók támogatására, mig ellenkezőleg közönyösséget sőt ellenszenvet ébreszt, s az erőszak elnyomhatja egy ideig az emberi kebel szabadság utáni vágyát, eltörpítheti a nemzeti jellemet, és a szabadságban élésre való tehetséget meglehet ölni ideig óráig egy nemzetben de a vágyat a lélekből kiirtani nem lehet s annak annál nagyobb lesz kitörése, mentői több ideig tartott az elnyomás s mit látunk a központosítás rendszerénél ? megtaláljuk-e a szabadság biztosítékait? a rendet és szabadságot karöltve? Nem. Egy elszánt erélyes töredék a központosítás a szabadság nevében elfoglalhatja az állam gépeit mozgató kerekét, elűzheti annak vezetőit s a mit sem sejtő vidéki polgár arra ébredhet fel, hogy városa hivatalnokai a kik tegnap még a fejedelem parancsait osztogatták, ma egy köztársasági kormány nevében rendelkeznek, de ez a szabadság nem lesz állandó, nem lesz biztosított, mert a mily könnyűséggel sikerült ez az átváltoztatás egy pártnak a szabadság nevében és rend érdekében — miután az igy átalakult állam- hatalom megtartja elődei gépezetét s más elvek keresztül vitele érdekében épen úgy elnyomja bureokrata seregével az egyéni és testületi szabadságát, éppen olyan könyKaczvinszki Kálmánné, Lukács Endréné, Mészáros Károlyné és Pallay Jenőné úrnők, továbbá: özv. Winkler Ferenczné, Szénási Józsefné, Kliment Gryuláné, Köpi Károlyné, Nagy Károlyné, Nagy Józsefné, Szentmihályi Lajosné, Zöldi Jánosné urhölgyek. Angyalkútnál. Adatok a szabadságharca történetéhez. *) Irta: Oláh Györgyi A keresztyénség, a polgárosodás ellenségein :k pusztító hadait századokon át nemzetünk ereje tartóztatá fel, — s mig véres harczokba merült a magyar, mig a keresztyénség, a polgárosodás védelme erejét emészté: a közszabadság, a felvilágosodás mindenütt haladt előbbre; csak midőn az ellenség ereje megtöretett, s a szabadság a nemzeti függetlenségeinkért küzdött harczokban levereték az ezután bekövetkezett békésebb napok, a semmittevés az elerőtlenedés szomorú korszaka után kelt csak uj életre, tevékenységre a nemzet, s igyekezett rohamos léptekkel haladni a polgárosodás magaslata felé. Utunkat állták s azok, kiknek fennmaradását, fejlödtietéset mi biztosítottuk bőven áldozott véreinkkel, s midőn lett volna még elég erőnk elseperni utunkból a hitvány akadályt : felbujtá ellenünk mindazokat, kiket mi testvéri szeretettel ölelve fel, magunkkal akartunk felemelni a közszabadság, a polgárosodás magaslatára. Küzdenünk kellett tehát újra, s most már nem a mások jóvoltáért, a nemzetek békés elöhaladhatásának biztosítására, de nemzeti létünkért, fen maradásunkért. Tele írták elődeink történelmünk lapjait dicsöségteljes küzdelmeikkel, A hősi vi*) Falolvaatatott Gyúrnia 1833. éri okt. hó 21-éa .villái levél. (Egy házas ember levele a kaszinó mulatságról.) Mióta hátat fordítottam a legény életnek - és egy megfeledkezett, — akarám mondani — szerencsés pillanatban, a kiejtett Ígéret utár párolás ember lévén, be léptem az u. n. be- csületes emberek sorába, az óta nem voltán mulatságban. Pedig ez már régen volt. Félr« ne értsen az olvasó, nem azért, mintha talár a járom viselés tette volna hosszúvá, oh nem hisz ez nagyon kellemes dolog; legalább ne- kém semmi kifogásom nincs ellene. Kurcz und gut e hó 8-án én is részt vettem a kaszinó által rendezett mulatságban és pedig felsőbb beleegyezés folytán. Ezt olyar formán tessék érteni, kogy a felsőbb jóváhagyást ezúttal a sors játszotta kezemre, „czipf- íizés“ alakjában, s ez úttal a rövidebbet nem én húztam. Szerencsés véletlen magasztaltassék a te interveniálásod 1 * A mulatság, a mely az étterem felszentelésére rendeztetett úgy 9 óra tájban kezdődött és peditr a „Sógor“-ék tánczával. Na na 1 szerkesztő úr, ne huzza úgy össze a szemöldökét, nem germanizálunk mi ezzel, még azzal sem, hogy legújabb gyógytárunkon „Apotheoa“ féle felírás ékeskedik is. Nem ám, mert mi jó magyarok vagyunk, nem olyanok mint az a megyebeli esperes, a ki a törvényt úgy játsza ki, hogy magyar isteni tiszteletet akkor tartat, mikor a família már ugyancsak feni kezét a tányérhoz. Inter parenthesim legyen megjegyezve ennek a pánszláv atyafinak is a körmére kellene koppintani, akkor talán ott az orszátj kellő közepén talán még magyarul is tanítanának ? Mit szól ehez az erős tanok felügyelője ? vagy talán nem futja az úti átalány? * Hol is hagytam csak el 1 méltó felháborodásomban majd el is feledtem. Tudom már! a kaszinó éttermében. De sok szép tánezosné volt együtt; de nagy tűzzel járták, szinte megirigyeltem tőlük, nagy hajlandóságom lett vol-