Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-11 / 46. szám

nyüséggel, mini előbb a szabadság névé' ben eleve egy párt a törvényes kormány formát s felforgatta az intézményeket, egy tehetséges egyén folforgathatja az újabb alkotmányt a rend nevében, s így mehet ez évtizedeken keresztül, míg nem akac egy szabadság szerető kormány, mely nem saját nézeteinek a nemzetre rá eroszako- lását, hanem annak saját vágyai szerinti boldogitását tűzi ki czélúl s elég ön meg tagadással bir, hogy a központosított kor mány gépezet használásáról s az ez álta neki nyújtott hatalom és előnyről lemond jón, vissza adja a vidéknek az életet, visz' szaadja arészeknek az állam élet vezetésé­nek ama illetőségeit, melyek általuk gya­korolhatók, szervez élet erővel, ellenállási képességgel biró testületeket, melyre a vó szék idején támaszkodni lehet s elő áll az önkormányzat, a hol a részek és egyének szabadsága a kormánynyal szemben bizto- sittasék, erős öntudatos közszellem terem, mely nélkül minden legtökéletesebb alkot­mányit mislékony és ingatag, a közügyek­ben részt venni vágyik és hivatottaknak tág teret nyújt, a közigazgatás egyszerű, könnyli és olcsóbb lesz, mert az állam- igazgatási teendők egy része, a hivatalno- ki ügyvitel köréből kivétetik, válságok esetén a baj és fennakadás általánossá alig válhat, a helyi községi jogos érdekek ki elégitése könnyedén eszközöltethetik, a tör vények és a kormány iránti tisztelet fej lesztetik és szilárdittatik, — az ezen ala­pon nyugvó elven községi élet az egyént kiemeli elszigetelt állásából a státus hata­lom irányában a demokratia fenyegető ár ját mérsékli, minden ambitió és ügy bűz galom előtt tér nyílik, — a kormány gond­jait csak a fensőbb s igazán országos ügyekre fordítja s a többiek elintézését a helyhatóságokra ruházhatja, — a bureau- kratismus meghonosítását megakadályozza s arra vezet, hogy az állam lemond mind azon feladatokról, melyek a társadalom magán ereje által sikeresebben eszközöl­hetek, sok terhet levesz a közhivatalnok vállairól; azon ország a hol az önkormány­zat hiányzik, önmagát fosztja meg a leg­jobb erőktől, az önkormányzat megvaló­sítása hatalmas biztositéka a szabadság és jó közigazgatásnak. miatt megzavart államháztartás rendezésé re irányult a mennyiben egyes városok és tartmányoknak az önkormányzati jogo kát megváltani engedték, s később az on kényuralomra annyira kedvezőnek tala tatott a hatalom összpontosítás, hogy csak hamar czéljára ez tétetett, ágy annyira hogy már XIV. Lajos alatt a központosító a tökély igen nagy fokán állott s csa fejlődött XVI-ik Lajosig, a kinek üralko dása alatt a deczentrálizásióra történt né mely kísérlete a forradalom bekövetkezése miatt abba maradt s ha a központosítás a forradalmi kormányok de sőt a parlamenti felelős kormánynyal uralkodó t Ulop La­jos idejében is fenmaradt, annak oka azon általános igazságban rejlik, hogy pártok, midőn uralomra kerültek, nem ajlandók lemondani azon eszközökről íelyekkel hatalmukat terjeszteniük ó iztositaniok lehet s nem szabad felejteni ogy a parlamenti felelős kormányforma parlamenti felelős kormánynyal kap csolatos önkormányzat, mint a melynek lelyes és czélszerü keresztül vitele biztos óvszert nyújt a parlamenti felelős kor ány hibái ellen s a kettőnek támogatása „ölcsönösen megszüntet t egymás hibáit s legfőbb biztositékát nyújtják a rend és szabadságnak s mint hazánk történetéből látjuk magának az alkotmánynak s az állampolgárok jogainak is. Ennyit röviden el kellett mondanom annak igazolására, hogy én magam is az önkormányzat hívei közzé tartozván, csak hogy nem annak az önkormányzatnak, mely ma fennáll, hanem vissza vezetve azt oda a hol annak természetes helye van a kö­zségekbe s administratiónk sarkalatos hi­bájának tartom azt, hogy az állam hata lom ájtal minden módon megnyirbált tör­vényhatóságok önkormányzati jogaikat a községek rovására akarják pótolni s azon szerepet törekesznek játszani a községi ön kormányzattal szemben a mit az állam átszőtt a törnévyhatósági önkormányzattá szemben. Sítek. S most még csak azon téves felfogás­ra nézve kell nehány szót szóllani, hogy a parlamentáris kormányformával csupán a központosítás egyeztethető meg; hogy ez nem áll, az kitetszik abból is, hogy Ang­liában a hol a parlamentárizmus már ré­gen kifejlődött s régen fennáll nincs köz- pontositás s hogy ez legfőképpen és úgy szóllván az önkényuralom müve, az leg­inkább kitetszik abból, ha végig tekin­tünk a centralizátió hazáján Francziaor- szágon, a hol azt látjuk, hogy Richelieu- től kezdve XIV-ik Lajosig valóságos harcz folyt a törvényhatósági jogok ellen, és ha bár eleinte a czél csupán a pazarlások Áthelyezés. A budapesti kir. főügyész Réz Zsigmond gyulai kir. ügyészségi Írnokot ezen mi nöségben és saját kérelmére a nyitrai kir. ügyész­séghez ; Vékey Barna nyitrai kir. ügyészségi ir nokot pedig ezen minőségben hivatalból a b.-gyu lai kit. ügyészséghez helyezte át. A regále megváltási törvényjavaslat kár pótlási intézkedései ellen K.-Tarcsa községe is kérvényezett Hoitsy Pál képviselő közvetítésével az országgyűléshez. Minthogy már a 21-es bizott­ság a törvényjavaslatot letárgyalta, K.-Tarcsa köz­ség kérvénye a képviselőház irodájában helyezte­tett el. Csabán az ártézi kút fúrási munkálatok január elsejéig újra szünetelnek. A vállalkozó Zsigmondy 275 méterig hatolt le a föld melyébe, de most már új csövezetet kell alkalmaznia, mert a mostani már nem megy lejebb a homokba. A város az elöfogatozási bérletet várak zás ellenére — rendkívül előnyösen adhatja vállalatra A szerződési feltételek pedig sulyosab bak, nevezetesen vállalkozó öt helyett hét elöfo gatot tartozik a városnak rendelkezésére boosáj tani, a vállalati idő pedig nem három, hanem hat évre szól. Az árlejtés f. hó 5-én d. e. volt és az eredmény legalább is meglepő. Mig a mai elöfo gatszállitó Braun Dávid 2100 forint évi bérért addig Bleier Elek az idei árnál is olcsóbban, ne vezetesen 450 frtórt kötelezi magát a városi elő fogatokat kiállítani, sőt ezenkívül 5%-ot enged a viteldijakból. Volt egy harmadik offert is, de miután nem nevezett meg határozott összeget, nem volt figyelembe vehető. Rég ideje, hogy a tél oly korán bekö szöntött, mint ez alkalommal ; a hét középé éjjen át jókora fagyak voltak, pénteken virradó ra a hévmérő R. szerint 0 alatt 7 fokig leszál- lőtt. A Körös csatornát egész széliében jégkéreg borítja, és ba a fagy még néhányszor ismétlődik lapunk jövő számában a korcsolya pályáról lbsz lkahnuuk hirt regisztrálhatni. Halálozás. Réh Adolf helybeli kereskedő nek Messinger Róza, városunkban széles körökben smert fiatal nő, élete 33-ik évében hosszas sú os betegségben meghalt. Temetése rendkivü nagy részvét mellett volt pénteken délután. Béke poraira. Halálozás. Viruló szépségű kedves fiatal leánynak súlyos betegsége daczára is váratlan alála keltett mély megdöbbenést és igaz rész vétet f. hó 8-kán a délutáni órákban. Aki alig pár héttel ezelőtt látta a szép leányka Freund ennyt teljes életvidorságában megrendülve ve heti tudomásul, hogy egy figyelembe alig jövő egyszerű meghűlés nem is hónapok, hanem alij pár bét alatt mily pusztító kórrá volt képes fej lődni, A különben is sorssujtotta szüléknek éltük szemefénye veszte fölött érzett fájdalmát nincsen toll, mely hűen leírni tudja. A kora sírjába szá lőtt kedves leányka temetése ma d. e. 10 órakor lesz. Halálesetéről kiadott családi gyászjelentés a kővetkező: Freund Zsigmond és nője szül. ßreuer Francziska úgy saját, valamint Lajos, Hermina férjezett Frankl Sándorné; és Sáudor gyerme­keik ; — vejük : Franki Sándor, valamint számos rokon nevében megtört és szomorodott szívvel je lentik a felejthetetlen gyermek, testvér, sógornő és jó rokon Freund Jennynek f. évi nov. hó 8-án hosszas súlyos szenvedés után, élte tavaszán tör tént gyászos kimultát. A boldogult hült tetemei I. évi nov. hó 11-én d. e. 10 órakor fognak helybelyi izraelita sirkertben örök nyugalomra té­tetni. Kelt Gyulán, 1888. nov. hó 9-én. Áldás és béke lengjen bamvai feletti Uj kör. A gyulai 48 as kör megalakul­ván alapszabályaik a belügyminisztériumhoz leen dö felterjesztés végett benyújtotta a várrnegyóbez. A gyulai nö egylet választmányi ülésen elhatározta elnökét, Wenckbeim Frigyesné gróf­nőt felkérem arra, miszerint járjon közbe Zichy Géza grófnál, hogy az az egylet javára hangver­senyt randezzen, továbbá határozatba ment, hogy az egylet 34 szegény gyermeket fog felruházni, ruhák, melyeknek elkészítését az egyleti hül­yék és apáczák vállalták magukra, deczember 2-án fognak kiosztatni. Az egylet 60 frtot utal váoyozott agg nőknek ruhákkal leendő ellátására. Öcsöd községében rendszeresített 400 frt fizetés és 100 frt lakbérrel javadalmazott 3-ik jegyzői állásra hirdet pályázatot a szarvasi járás tőszolgabirája. A kérvények e hó végéig adan­dók be hozzá; a választás deczember 3-ára van kitűzve, A Kettös-Körös Szanázug-békési vonalán eszközlendő töltésbelebbezés és a povádi kanyar átmetszés műszaki munkálatainak kezdetét megelő­zőleg helyszíni szemlét rendelt el Baross Gábor közmunka- s közlekedésügyi miniszter, mely szemle Békésen folyó hó 15-én reggel 8 órakor veszi kezdetét. Táuczniulatság, Az újvárosi olvasó-kör, házvételi alapja javára ma este zártkörű táncz- vigalmat rendez, melyen a belépti-dij személyen- kint 50 kr. Kezdete este 6 órakor. Felülfizeté- sek köszönettel vétetnek s a „Békésiben nyug­táztalak. Agyonlőtte a fiát Német József orosházi ember. A tanyán tartott szép lovai után már több estén lókötők ólálkodták. Múlt vasárnap este mi­kor a gazda kijött a szobából, az istálló ajtajá­ból kilépui látott valakit. A nála levő puskával ádurrantott. Csak azután vette észre borzasztó tévedését, midőn a lelöttben saját fiát ösmerte fel. Orosházán Domoki József 46 éves nap­számos f. hó 1-én délután 1 órakor lakásán élet- untságból felakasztotta magát. Mire észrevették, meg volt halva. Uj orvos. Dr. Szendi Károly, ki a múlt héten tette le sikeresen az orvostudori vizsgát, szülővárosában Szarvason telepedett le és ott szándékozik orvosi hivatását gyakorolni. Csabán a tornacgylet f. hó 4-ón tartotta alakuló közgyűlését. Az alapszabályok a tanács­ozás folyamán végleg szövegeztettek, ezután meg- jtették a tisztviselők választását következő ered­ményűje], Elnök Horváth János gymoasiumi igaz- tó, alelnök dr. Zsilinszky Endre, jegyző dr. Bar- tóky József, ügyész Haan Béla, orvos dr. Reisz Miksa, művezető Michnai Gyula. ®ÜeSyz^s- Dr. Eisler Vilmos gyomai or­vos eljegyezte Lang Adolf ugyanottani tekintó- es kereskedőnek müveit szép leányát Rózát. Az ifjú jegyesek ösraerősei és jó barátai legjobb kivánatukkal járulnak a szép frigyhez. Főúri eljegyzés. A kétegyházi kastélyban szép családi ünnepély volt f. hó 1-én. Almássy Kálmán gróf és Wenckheim Mária grófnő legfia­talabb leányát a bájos Emmi comtest eljegyez-, Trautenberg Frigves báró fehérmegyei nagybir­tokos. Esküvő. Gúbicza Károly kisjenei fiatal ezuk- rász t. hó 6-án esküdött örök hűséget Gyúrkó István gyulai polgár kedves leányának Ágnesnek. z ifjú házaspár fogadja őszinte szerencsekivána- tunkat. öngyilkosságok. Szarvason f. hó 3-án Ta­kács István ottani születésű pankotai ács a te­metőben édes atyja sirhantján agyonlőtte magát- ngyilkosságának állítólagos oka életúntság. Öcsö­dön pedig Buzi Bálint | hó 5-ón felakasztotta magát, mire végzetes tettéit észrevették, meg volt halva. Öngyilkosságának okát nem tudják. A járványok krónikájából. Csabán az Apponyi majorban vörheny pusztít a gyermekek tézségnek a folytonos harezokböl oly sok szép emléke maradt reánk, de az utolsó nagy küzdelem, a szabadság, a honvédelem véres harcza, az önfeláldozó hazaszeretetnek, a rege- szerű vitézségnek oly sok lélekemelő példá­jával gazdag, minőket csak egy nagy feladatra hivatás tudatával élő nemzet, egy örökéletre méltó nép szabadságáért, léteiéért vívott csa­tái mutathatnak fel. A magyar nemzet folytonos küzdelmei, véres harczai között: utolsó szabad íághar- ezunk eseményeire emlékezünk talán a legfá­jóbb szívvel, de önérzettel, büszkeséggel — vissza. Még ma is, oly sok év után, az ifjúi lel­kesedés fényét látjuk ragyogni azok szemei­ben, kik a küzdelmekben résztvettek. Büszkén magasodik fel a kórtól már megtört szabadsághős, midőn véres csatáinak emléke merül fel. Sejteti velünk a ragyogó szem, az átszellemült tekintet, hogy ott volt ő is, hol oly gazdag aratása volt a halálnak. Az öröm a lelkesedés meghatottságával te­kint sebhelyeire, melyeket az oly sok ellen­ségtől megtámadott haza, a közszabadság, a polgárosodás szent ügyének védelmében kapott. Nekünk békésvármegyeieknek van azon ban a honvédelmi harczokból oly emlékünk is, melyre nem igen szeretünk visszaemlékezni. Van egy oly név, melynek felemlitése is keserűséggel tölt el bennünket. Fájdalom, boszankodás érzete nélkül alig lehet hallani e nevet, mert e névhez, úgy mondják — szégyenünk van hozzá tapadva. E név „Angyalkát.“ Itt vívatott az első jelentékeny csata az aradvidéki ellenséggel, s e csatában vettek részt nemzetőreink, kiket szeretnek úgy fel­tüntetni, mint a kik a harczból, még a csata előtt gyáván elfutottak s félelmükben Angyal- kuton elbújtak. E csata győzelmeiből tehát vármegyénk nemzetőreinek nem a dicsőség, az elismerés koszorúja jutott osztályrészül, azzal a vitéz debreczeniek homlokát körítik; a mi nemzet­őreink .pedig — a sebek mellett — csak a gúny fájdalmát, a gyávaság bélyegét, a szé­gyent hozták haza tűzhelyeikhez, A történelmi adatok szövétnekével ves­sünk világot a homályba burkolt képre. Osmerjük meg a csatát megelőző ese­ményeket, ösmerjük meg a csatára vonatkozó tudósítást, mely alapját képezi a nemzet­őreinkre szórt, mondhatjuk — méltatlan vá­daknak. Békésvármegye jelentékeny erővel vett részt a nemzet önvédelmi harczában. Midőn a nemzetiségek fegyverre keltek ellenünk, Békésvármegye az elsők közt volt a segélynyújtásban. — Fegyverre kelt két íz­ben csaknem tízezer emberünk, itthagyva ve­téseit, táborba szállt feltartóztatni az ellen­séget dulásaiban. Alig váltották fel nemzetőreinket s tér­tek azok haza tűzhelyeikhez, már újra fegy­verre szólitá őket a haza védelme. Az aradi védbizottmány elnöki Hajka Demeter, október hó 12-én értesité várme­gyénket, hogy „Arad felséges királyunknak neve alatt Schönbrunban f. év s hó 3-áról keletkezett álrendeleteknél fogva, az aradi várparancsnokság által maga teljes megadásra s rögtön ítélendő katonai parancs alá vétesre — öt óra alatt adandó felelet kívánása mel­lett szoros parancs formájában újból felszó- littatott, s miután ezen mindenesetre törvény­telen, de egyszersmind veszélyes önkényesség Aradot végromlással fenyegeti, a legsürgőseb­ben felkéri vármegyénk alispánját, miszerint tekintetbe vévén, hogy Aradnak enyészetével az egész alsó vidék az aradi várnak várpa­rancsnoksága alá kerülne s alkotmányunk s szabadságunk elnyomattatnék : hazafiui indu­latához s hatásához képest minden kitelhető módon és utón a vármegye nemzetőrségét, a mennyit csak lehet és tánriadható tűznek ol­tására alkalmas sereget, nemzetőrségi őrnagy s térparancsnok Máriássy János ur rendel­kezése alá minél sebesebben segítségünkre küldje,“ s tudatja egyúttal, hogy Arad pol­gársága, nemzetőrsége a fenyegető vészt ki- állani, törvényeinket, a szabadságot az utolsó csepp vérig megvédeni kész. Az aradi védbizottmány elnökének meg­keresését csak okt, 17-én vette alispánunk, ezt megelőzőleg érkezett már Aradvármegye alispánjának Vörös Antalnak okt, i4-én kelt levele, melyben Vukovits Sebő királyi biz­tosnak N.-Becskereken okt. 13-án kelt kö­vetkező rendeletét közli : „ma a tomasováczi rácz táborból a lázadó rablók betörvén, ut- jokat Györgyön keresztül Udvarnok felé folytatják, — mini kivehető volt, rendesen fegyverzett határőrök, nyugodtan haladnak, még nem tudni, hová. Egyébiránr. mint itt gyanítják, Arad felé veszik utjokat, hihetőleg az aradi várparancsnok felszólítására. Uj ár­mány és árulás ellen kell küzdenünk. Ennek következtében tegyen ön meg minden ren­deleteket arra, hogy mentői több magyarok vonathassanak össze Aradra. írjon ön tüstént Biharba, Békésbe és a többi magyar me­gyékbe, hogy fegyverkezzenek. Én már Sze­gedre írtam s onnan segítség, felszólításomra hihetőleg érkezni fog. Ezen ellenséges csapat három ágyúval vonult keresztül faluinkon s oly csendességben, hogy N.-Becskereken csak későn lehetett megtudni átutazásukat. Innen bizonyos, hogy rendes katonaság.“ Aradmegye alispánja közölvén a királyi bi/tosnak ezen rendeletét, rá mutat a helyzet veszélyességére, s jelzi, hogy az „ó-aradi erős vár és város a M*ros folyama mellett, igen alkalmas támaszpontja leend az itt kétség­kívül alakulandó rabló szerb tábornak, mely az aradi várparancsnokságtól ide édesgetve, ha az irántunk nem a legjobb hangulatban levő oláhokkal egyesülni fognak, szétüzése isok vérbe és nagy erőfeszítésbe fog kerülni, minek akadályozása most csekélyebb eszkö­zökkel sikerülhetne, azért sok szavakat mel­lőzve, szeretett hazánk szent nevében szólí­tom fel önt, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megyéjök magyar ajkú lakosaiból össze­szerkesztett fegyveres erőt, nem annyira Aradmegye, mint a közhaza oltalma tekinte­téből megyénkbe utasítani szíveskedjék.“ Vármegyénk erélyes s tevékeny alis­pánja Szombathelyi Antal e megkeresés vé­tele után nem késett a nemzetőröket fegy­verre szólítani, utasítván a községek elöljá­róit, hogy haladéktalanul a haza segedelmére siessenek. Alig tette meg intézkedéseit az alispán, érkezett Csanádmegye közönségének is se­gélyt kérő megkeresése. „Torontálmegyének — igy hangzik Csanádmegye okt. i4-én kelt megkeresése — futár által mai napon vett tudósításából megdöbbenve értesülünk, mi­képen a szerbeknek mintegy 2000 főből álló rabló csapatja a védelem nélkül hagyott alsó vidéki helyeken JTorontálmegyébe belopván magát, tegnap a lázadás első helyét Kikindát is hatalmába kerítette. E szomorú hir vételé­vel nem késtünk a hon ez oldaloni védel­mére szolgálható s tehetségünkben álló mó«

Next

/
Thumbnails
Contents