Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-07 / 41. szám

Melléklet a „Békés“ 41-ik számához.

Varga j, József endrödi lakos s volt községi esküdtuek folfolyamodványára, Eodröd község képviselőtestületének azon határozata mely szerint a községi esküdt! állástól felmentetik — hatályon kívül helyeztetni rendeltetik.

A t. évben megtartandó rendkívüli közgyűlés határ ideje f. év deczember hava 17-re tűzetett ki.

Végezetre elnöklő főispán, — Wielandt Sándor közigazgatási gyakornokot tiszteletbeli aljngy zové, Haán Béla csabai gyakorló ügyvédet pedig tiszteletbeli megyei ügyésznek kinevezte.

A közgyűlés — mely meglehetős nagy tárgy halmazt ölelt fel, s a melyen mindvégig a megye főispánja elnökölt már 26-án szerdán d. e. %12 órakor végződött, 27-én d. e. hitelesítési közgyűlés volt.

Szab ályr en delet.

Békés vár megye tisztviselői- kezelő és hivatali szolga személyzete, ezek özvegyei s árvái nyugdíjazása és segélyezése tárgyában.

lő. §.

Özvegyi segélypénzre nem lebet joga azon özvegynek, ki az elhalt férjjel annak uyugdijba helyezése után lépett házasságra, vagy a ki törvényesen elvált azon házastárstól, ki után segélypénzt igényelhetne, valamint azon özvegynek sem, ki férjét hiitleuiil elhagyta s azzal elhalálozása ide jén nem volt házastársi együttélésben, továbbá azon özvegyuek sem, kinek férje a házasságkötés atkáiméval ugyan még tényleges vármegyei szolgálatban volt, de már 60-dik életévét túlhaladta.

16. §.

A már élvezett özvegyi segélypénz megelőző tiszti vizsgálat folytán a vármegyei hatóság által ideiglenesen, sőt végleg is elvonható, ha az özvegy súlyos kihágást követ el, vagy erkölcstelen, botrányos életet él, és pedig bűntényért biréi ítélettel sujtatott, azon esetben feltétlenül elvonandó a segély.

17. §.

Árvák rendszerint a 14-ik §-ban foglalt esetben és módon anyjokkal közösen részesülnek segélyben,, a 16. §-ban érintett erkölcstelen, botrányos élet esetében azonban részükre gond nők rendelendő ki, s az őket illető segálypénz annak lészén rendelkezésére bocsátandó.

18. §.

Szülötten, vagyis oly árvák, kiknek mindkét szülei elhaltak, s vagyontalanság miatt nyomornak volnának kitéve, kegydijban részesülnek, tekintet nélkül azon körülményre, hogy az elhalt atya nyugdíjazásban, vagy az elhalt anya segélyben részesült volna, mnly esetben a segélyzett árvák részére gondnok rendelendő, a kegvdíj az igazgató választmány javaslatára, a közgyűlés ál tál szavaztatik és állnpittatik meg, mely azonban szémélyenként a szabályszerű gyermeki segély kétszeres mennyiségét meg nem haladhatja.

A nyugdíj és segélyalap forrásai.

19-1

A nyugdij-alap tőkéjét képezi :

a) A törvényhatósági közgyűlés által az 1884. évi állami egyenes adó után egyszersmin- denkorra megszavazott és már befizetett 3°/0-nyi * 232

pót-adó, mely alaptőke az intézet életképességének biztosítására szolgálván, az tőkéjében semmi körülmények között fel nem használható.

Az alaptőke gyarapítására szolgálnak :

b) az összes törvényhatósági tisztviselők, kezelő- és hivatali-, szolgaszemélyzeti tagok által a nyugdíj intézetbe belépésük folytáD belépési dij gyanánt egyszersmindenkorra fizetendő járulékok, melyek az illető fizetésének 5°/0-ban állapíttatnak meg, valamint a tisztviselők előléptetésével járó1 fizetés-emelések czimén szintén egyszersmindenkorra fizetendő járulékok, melyek az előbbi és uj fizetés közötti különbözetnek 30°/ffl-ából állanak, mely járulékok, a rendes évi járulékokon kívül legfeljebb 24 havi egyenlő részletekben fizetendők, vagy az illetők fizetéséből a vármegyepénztári tisztség által a mondott aránybau és idő alatt levonandók.

c) Az alaptőke évenkénti kamatai :

d) a vármegyei bármely rendű hivatalnokokra és hivatali szolgákra esetleg fegyelmi eljárás utján rovandó bírságpénzek :

e) az egyes tagoknak bármely czimen teendő önkéntes járulékai;

f) netaláni adományok.

20. §.

A nyugdij-alap felhasználható bevételi forrását képezik :

a) az összes törvényhatósági tisztviselők, kezelő és hivatali szolgaszemélyzeti tagok által 40 éven keresztül — mivel a teljes nyugdíj 40 évi teljesen betöltött szolgálati időre biztosittatik — évenként fizetendő járulékok.

Ezen évenként fizetendő díj járulék meny- nyisége az illető tisztviselő vagy kezelő- és hivatali szolgaszemélyzeti tag évi fizetésének (a lakbért, utazási és bármely czím alatti átalányt ide nem éltve), 4°/0-ában állapittatik meg. mely járulék a tisztviselők, kezelő- és hivatali szolga- személyzeti tagok fizetésének kiszolgáltatása alkalmával 12 havi egyenlő részletekben a vármegyei pénztári tisztség által lesz levonandó és beveendő :

b) az alaptőke évenkénti kamatai, ugyszinte a 19-ik §. a) b) c) d) e) f) alatt elsorolt összegek kamatai, melyeknek azonban évi kiadásokra fel nem használt része ezen §. végpontja értelmében az alaptőke gyarapítására ford itta tik.

Nyugdijakra és segélypénzekre tehát csak az alaptőke kamatai, a 19. §-ban megjelölt jövedelmek kamatai, s a tiszti és hivatalszolgai dij- járulékok használhatók fel. A nyugdíj és végkielégítési összegek kiszolgáltatása u'án évente fennmaradó része az alaptőke gyarapítására fordítandó.

• 21'. §;

Az 1884. illetve 1887, évet megelőzőleg alkalmazásban volt tisztviselők és kezelő személyzeti tagok, valamint az 1888. évet megelőzőleg alkalmazásban volt hivatali szolgaszemélyzeti tagok azon előnyben részesülnek, hogy 5, (öt) teljesen betöltött szolgálati éveik nyugdíj- és végkielégítési éveikbe beszámíttatnak, de ezen esetben kötelesek a 19. §. b) pontjában meghatáro zott belépési díjon kívül 1884. illetve 1887. évi, a hivatalszolgák 1888. évi fizetéseiknek 4°/0-át a nyugdíj-alapba öt évre járandólag utólagosan bé fizetni, a hátralévő évekre pedig a 20. §. a) pontjában foglalt 4°/0 évi járulékokat a mondott §-okban előirt módon és időben, a vármegyei nyugdíj-alapba beszolgáltatni, azok pedig, kik öt teljesen betöltött szolgálati évet felmutatni nem tudnak, öaszes szolgálati éveikkel léphetnek be a nyugdíj-intézetbe, kötelesek azonban az 1884

Kirándulás Délmagyarországba.

Scherer Benedek,

Temesvártól idáig bizony kevés érdekest lát az ember. Négy hosszú órán át erősen meg voltam győződve, hogy nem érdemes erre felé utazni, de egyszerre megváltozott minden. Hegyek, amelyek Schwaiczra emlékeztetnek hannr egymásutánban váltakoznak völgyekkel, melyek semmivel sem kevésbé elragadób- bak, mint azok, melyek az Apenninakben annyiszor gyönyörködtetnek. A patakká összezsugorodott Temes, messze lent, mint sokszorosan megtépdesett ezüstszalag tekerődzik majd ebből a völgyből ki, majd abba a másikba be; néha, mintha csak coquettirozni akarna velünk, elbuvik valamely sötét rejtekhelyre, de hamar megunva magányát újra előtör,' nagy ugrással mélyet ugrik s aztán egy darabig egész -illedelmesen tovább sompolyog. De természetét meg nem tagadhatja ; nem is várja be, hogy tévedező tekintetünk végbúcsút intsen neki s máris újra kezdi régi szokását.

S mig az utasok egy része még mindig őt kutatja, addig mások uj szépségeket fedeznek fel. Hegycsúcsok, melyek a felhőkkel versenyeznek a magasságért; barlangok, hol minden valószínűség szerint még most is lakoznak vizözönelötti rémes szörnyek — úgy kell ennek lenni, mert egy idevaló oláh asz szony beszélte nekem; — majd egy merész vasúti hid és még merészebb szénaboglyák, melyek, oh ki hitte volna, felmásztak száradó vén fákra s avval a kővel, mely fejőket képviseli s melyet bölcs alkotójuk azért tettt rá- jok, hogy szél urfi egykönnyen beléjök ne köthessen, a távolból úgy néznek ki, mint azon cyclopok nejei, kik akkor léteztek, mikor még semmi sem létezett s kiket rég elmúlt évezredek csak azért felejtettek itt, hogy erre járó ifjú gyermekek fogalmat alkothassanak maguknak, hogy mikből keletkezhettek azon

illetve 1887. a hivatali szolgák 1888. évet megelőzőleg összes szolgálati éveikre a 19. §. e) pontjában meghatározott belépési díjon kivüi 1884. illetve 1887, a hivatali szolgák 1888. évi fizetéseiknek 4°/0-át a nyugdij-alapba azon évek arányához képest utólagosan be ti zu tűi, melyek nyugdíj- és végkielégítési éveikbe beszámíttatnak, a hátralévő évekre pedig a 20-ik §. a) pontjában foglalt évi járulékok fizetését a hivatok § ban előirt módon és idöoen teljesíteni. Ezen járulékok tehát az 1884. illetve 1887. és 1888. évet megelőzött szolgálati évekre ezen év kezdetével fel- száinitaudók s 24 havi egyenlő részletekben 1 nyugdíj-alapba befizetendők, és ha ezen idő alatt az illetők ebbeli kötelezettségükuek eleget tenni uem tudnának, kötelesek a tartozásban lévő ősz szeget elfogadható kötelezvénynyel biztosítani s 5°/0 kamattal együtt az igazgató-választmány határozata értelmében törleszteni.

Ha azonban ezen kedvezményt az illetők tulterheltetés miatt elfogadbatlanuak találnák, úgy ők az 1884-, 1887 , illetve 1888-ik évet1 megelőzött hivatali és szolgálati időtartamra eső járulékok fizetésétől — saját írásbeli nyilatkozataik alapján — az igazgató választmány által felmentetnek, de a nyugdij-intézet életbeléptének kezdetével a belépti- és évi rendes járulékokat, miut az 1-ső és 2-ik §-ok szerint kötelezett tagok fizetni tartoznak, mely esetben a nyugdíjazásra jogosultságul az 1884-, 1887-ik, illetve 1888-ik évi január hó 1-ével veszi kezdetét.

22. §.

A 40 éven túl hivatalban vagy szolgálatban lévő tisztviselő, kezelő- vagy hivatali szolgasze- mélyzetnek a nyugdíj-alaphoz való járulása megszűnik.

23. §.

A nyugdij-intézet járulékai az illető tisztviselőktől, hivatalnokoktól és hivatali szolgaszemélyzettől a vármegyei pénztári tisztség által fizetéseik kivétele alkalmával havonkénti rész 1'é.tes levonás utján hajtatnak be.

24. §.

A nyugdij-alapba, bármi cziinen időszakonként befolyó összegek — a mennyiben azoknak állandóan jövedelmező á'lapotban kell lenni, — azonnal takarékpénztárba helyezendők s a körülményekhez kepest véglegesen is, részben takarékpénztárban, részben állampapírokba helyezés, legnagyobb részben azonban törvényes kamat mellett jelzálog! kölcsönadás utján jövedel meztetnek. A jelzálog! kölcsön a gyámügyi törvényben megállapított biztosítékok mellett a nyugdíj igazgató választmány által utalványo- zandók ki.

25. §.

Tisztviselőknek, kezelő- ésj hivatali szolgaszemélyzeti tagoknak. — mint a nyugdij-alap részeseinek — az uzsora-kölcsönöktől való mentesítés tekintetéből — megengedtetik, hogy |

Inyugdíj alapból kellő biztosíték mellett kötvényre vagy váltóra rövid lejáratú 5%-os kölcsönök adassanak.

26. §.

Azon esetben, ht idő folyamán bármely — előre meg nem határozható esemény miatt a nyugdíjintézmény további fennállásának lehetősége vagy szüksége megingattatnék, vagy a bekövetkezhető állami nyugdíjazás életbeléptével ezen intézjt működése beszüntettetnék, — mely felett a vármegyei bizottság közgyűlése fog határozni az 5. 6 és 8-ik §§-ok rendelkezései folytán felmerülő igéuyek, valamint a rendelkezés alatt lévő összegek, illetőleg a nyugdíj-alapnak

érdekes badarságok, melyekkel teletömik emlékezetünkét akkor, mikor még szorul szóra vesszük mindazt, amit nyomtatva látunk.

Mikor már egészen kibékültünk a folyton nagyszerűbb képet öltő természettel, a conducteur Herkulesfürdöt jelzi, melyet Magyarország legszebb fürdőhelyének tartanak. Alig, hogy az állomás különczködő épületétől félórányira befordultam kocsimmal abba a szűk völgyszorosba, melyben a régi rómaiak a „jó császárok“ korában, körülbelől 1750 évvel ezelőtt, legelsöbb fedezték fel e gazdag meleg kénforrásokat, rövid körültekintés után kénytelen voLam beismerni, hogy e hely a természet nagyszerűségét tekintve, nemcsak, hogy kiállja a versenyt Európa bármely bámult fürdőjével, hanem, különösen olyanok előtt, kik megtudják bocsájtani az odavezető poros utat és elhanyagolt környékét, azokat né nely tekintetben felülmúlja. Nincs meg ugyan itt az a nagyszerű kilátás, mely ellenállhatatlanná teszi Gastein Kaiser promenadját, de sétányainak árnyéka kövérebb és hüsebb. Interlaken utánozhatlan vis-á-vis-ja, az ewig verschleierte Jungfrau is hiányzik, de megvan az, ami sehol nincs már a modern fürdőhelyeken: a természet eredeti vadszépsége, melyet nem csúfított meg még kertészkedés sem bérlő. És hogy nincsenek itt Meran és Gleichenberg fenyvesei, fel nem rója e vidéknek senki, ha látja azon évszázados faórriásokat, melyek oly büszkén és némán tekintenek le a törpe beteges embernemre, mintha az élet múlandósága rájok nem vonatkoznék. Az is igaz, hogy Ems elegentiáját, Ischl zenéjét és Ostende Kursalonját hiába keressük itt, de részemről rég a-t hiszem, hogy ezek ugyan mind nagyon szép és jó dolgok, de sem betegeknél sem touristáknál nem fődolgok. Mindezekért bőven kárpótolva vagyunk, ha felmegyünk a Schnellermagaslatra s letekintünk a mélyen lent teljes hosszában és egész székében belátható kisvárosra s ha a fel-fel hallatszó tompa moraj gondolatébresztő hatása alatt zavartalanul elmerengh itünk elmük idők emlékein és ábrándozhatunk eszményeink felek. — De ha lent maradt szivünk választottjának figyelmes tekintete hosszas kutatás után felfedezi a meredek hegyfal sürü erdejéből kikandikáló, alul}

hova leendő fordítása és kezelése iránt is szintén a vármegye közgyűlése fog intézkedni.

Ügykezelés.

27. §.

A tiszti- éS hivatalszolgai nyugdíj- és segélyezési-alap Békésvármegye köztörvénybatósági bizottságának fennhatósága alatt áll, mely ezen jogát az alispán elnöklete alatt — rajta kívül közgyülcsileg alakítandó 8 tagból álló igazgató- választmány által gyakorolja, mely fele részben a tisztikarból, fele részben pedig a bizottsági tagokból valasztatik. Érvényes határozat hozatalra az elnökön kívül 4 tagnak jelenléte szükségeltetik, kik közül legalább kettő vármegyei bizottsági tag legyen.

28. §.

Minden, akar végkielégítési, akár nyugdíjazási, vagy segélyezési igény a 10-ik §-ban foglalt eset, úgy szinte a 18-ik §. értelmében a kegydijazás kivételével, a vármegye tiszti föü^yé- szenea és a vármegyei számvevői tisztségnek meghallgatása után az igazgató-választmány áltál tárgyaltatik és állapittatik meg, még pedig ezen szabály áltál megbatározott módon és értelemben, mely határozatok a vármegye tiszti főügyészével mindenkor közlendők.

Az igazgató-választmány határozatával meg nem elégedő fél a vármegyei közgyűléshez, onnét pedig a m. kir. belügyminisztériumhoz folyamod- batik.

29. §.

Megengedtetik, bogy a tudományos, vagy niűvészeti pályán haladó tiszti, vagy bármely hivatali, avagy hivatalszolgai állomáson volt szülötten arva, a nyugdíjból rendkivülileg segélyez- tessék, azon esetben, ba az ily árva képzettsége, szorgalma és fuddhetlen magaviseleté kétségbe- vonhatlau adatokkal igazoltatik, azonban ezen segélyezés felett az igazgató választmány ajánlatára n vármegyei közgyűlés határoz, mely segélyezés a 18 ik életé.et meghaladott korra is kitérj észlelhetik, de a 24-ik életévet meg nem haladhatja, sem az árvák évi járulékainál az évi segély oagyobb nem lebet.

30. §.

Az igazgató-választmány tagjai 3 évről 3. évre az őszi közgyűlésen választatnak.

31. §.

A nyugdíj- és segélyezési-alap a vármegye- pénztárt tisztség által kezeltetik, az évi számadások is ugyanaz által önállóan lesznek elkészi- tendók s a vármegyei számvevőség által meg-, ejtett vizsgálat tolytán az igazgató-választmánynak beadandók, mely megejtett tárgyalás után azokat felülvizsgálat végett a törvényhatósági közgyűlésnek be fogja terjeszteni.

32. §.

Az igazgató-választmány, illetőleg annak elnöke, köteles gondoskodni, bogy a számadások a pénztári tisztség által minden évben, legkésőbben márczius hó l-ső napjáig elkészíttessenek s a vármegyei számvevőség által megvizsgáltassanak, hogy a tavaszi közgyűlésre beterjesztetbeB- senek, köteles lévén ez alkalommal az alapot közvetve vagy közvetlenül érdeklő körülmények iránt is a vármegyének jelentést tenni.

33. §.

Ezen nyugdíj- és segélyezési szabály 1884. illetve a járási írnokokra 1887., a hivatalszolgákra 1888. évi január hó 1 jével lép életbe, minélfogva az összes vármegyei tisztviselők, hivatalnokok és hivatalszolgák által ezen nyugdíjalapba úgy a jelen szabályzat 18-ik §-ba is magról alig látható kis kioszkot és mi is észre- vévén őt lobogó fehér kendővel jelt adhatunk neki, hogy megláttuk és felismertük, elfelejt- j'ük mind azt a gyönyört, és mind azt az élvezetet, melyet nyújtottak más helyek és el- ragad}atással ismételjük magunkban e szavakat : szép, nagyon szép.

Mehádiától másfél órányira van Orsóvá. A vidék idáig semmit sem enged nagyszerűségéből sőt inkább a szép tájkép egy uj kellékével, nagy folyóval, szaporodik. A Düh, itt hagyja el hazánkat; kövessük egy darabia gőzhajón. Alig, hogy túl vagyunk a község utolsó kunyhóin az Allion hegy lábánál szég nyárfasorok közt szerényen meghúzódva látjup ama ájtatos kis kápolnát, mely azon helyek áll, hol Kossuth 1849-ben elásatta a magyan nemzet legdrágább ereklyéjét, szt. István kor1 rónáját, s hol azt hosszas kutatás után 1803* ban a honfiak végtelen bánatára s a Habsburg gok szerencseittas örömére, végre megtalálták- .izóta minden nagyon megváltozott. Az idő, a legjobb orvos, rég behegeszté már azon sajgó sebeket, melyek miatt a nemzet akkoriban elfojtott átkával ajakán — körülbelül, s méltán, ugyanazon érzelmekkel viseltetett a szerencsés kutatók iránt, mint Peru népe a spar nyolokkal szemben, mikor ezek megtalálták az Inkák elrejtett kincseit. Ma, ha a touristák kíváncsiságukat e falattal is megetették, úgy tesznek, mintha a 13 vértanúról szóló histori- cum valami jámbor legenda vagy mythosbeli rege volna s búcsúszóul elénekelik Vörösmarty szózatát vagy Kölcsey hyranuszát, mintha itt a magyar nemzetre nézve valami nagyon örvendetes és dicsőségteljes eseményt kellene megtisztelniők.

A koronakápolnától nehány kilóméternyire van Ada-Kaléh sziget, mely széjjel roncsolt ósdi falaival, omladozó sánczaival, rozsdásképü törökökkel és légmentesen becsomagolt asszo nyaival a legutóbbi orosz-törők háború után jutott az „Osztrák-magyar birodalom* czimü nemzetiségi molochhoz. E sziget a hatalmas Allah templomával mint egy második Philae emelkedik ki a fejedelmi folyamból. Es milyen múltja van! De azt elbeszélni nem tárgyam; inkább megsúgom, hogy innét kitűnő török dohányt lehet csempészni s hogy sokat is, ara caszinóban megejtett kísérletnél csak gratulálhatnak önmaguknak, mint olyanok, kiknek idegrendszere ép,

Dr. Kovács István. (Folyt; köv;)

azonban nem birt menekülni azon feltevéstől, hogy a hypnosisra való hajlam általános, s ezt különösen azzal indokolta, hogy .több ízben teljesen egészségesnek látszó erőteljes egyének is hypnotisálhatók — mintha bizon teljesen egészségesnek látszó, erőteljes egyéneknél nem lehetne meg bizonyos lappangó anomalia-ja az idegrendszernek. — Tény azonban az, hogy úgynevezett Somnambulismus — vagy plane lethargia — kevés embernél idézhető fel, a m-int ezt 1880-ban ioi4 egyénen végrehajtott .hypnotisálás statistikája bizonyítja. — Az ioi4 egyén közül ugyanis egyáltalán nem fogott a hypnotisálás 27 esetben, csekély álmosság mutatkozott 33, — gyenge ioo, — mély álom ibo, — nagyon mély álom

232 esetben; — a somnambulismusnak kisebb foka 31, — mély sonmambulis volt 131. — Itt az olvasót figyelmeztetnem kell arra, hogy egy fényes tárgy merev nézése folytán beálló eltompulása a látidegnek s elkábulása az agynak s annak folytán való elalvás anynyira mindennapi jelenség, hogy épen mindennapi- ságánál fogva nem is reflectálunk rá mint szokatlan jelenségre s egyáltalunk még nem azon foka a hypnoticus állapotnak, a mely fokán aztán a később leirandó jelenségek is beállnak;

Az újabb időben Brouardek és különösen Charcot észleletei s tapasztalatai alapján, mint axiómát állíthatjuk fel, hogy a hypnoticus állapot kórjelenségei csak azoknál idéz- hetők fel teljes mérvükben, kiknél vagy valamely lappangó hajlam létezik idígbeteg- ségekhez vagy pedig az idegbetegség már tényleg megvan ; — és az idegbetegségek közül különösen a hysteria az, melynél a fogékonyság nagy mérvben fennáll. — Epen azért azon tisztelt urak, kik vagy nagyon csekély jelenségeit mutatták a hypnosisnak, vagy egyáltalán nem voltak hypnotisálhatók,