Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-07 / 41. szám

s az ezen törvény hatása alatt alig tíz évlállott 1871. évi XXXIX t.-cz. 17. §-ának rendel alatt Kétezer kilométernél több megyei kezése szerint is a közigazgatási utón hozott v a s a t é p i t t e t e t t. (: L. V. Econo- határozatokban meg nem nyugvó fél csak b.rto miste francais 1877. mart. kon kívül szerezhetett a törvény rendes utján or

Ilyen a fraaczia departement műkő IBI Ennélfogva mig egyrészről telJMen f®les dése közlekedés terén, s óriási eredmé-kes ^hogy Nagyságod nyékét mutathat fel a közgazdászat! érde-^rsa, áltál folyam.tba tettfér kék előmos«Éti tekintetében. ügyben újabb határozatot hozzon, add.g másrós

. .. , • • törvénybe utkozo Nagyságodnak | felebbezes tar

| lla 'jX Pé,da íill előttunk, ajj I 8ZOi áló 505L 8Z. aiatt kiadott rendelete,

Okszerű-e oly nagy erőfesz.tessel útjába ^ | |g l884. 1 ® 8-án jogerőssé

áHnt oly törekvésnek rae Y * '“®:L|t határozata végrehajtásának időpontjául a

gyénk hazánk közgazdászat, viszonyai! ^ | ón 2620 #f| a|att hozott| de egyáta

emelésére irányul. & „ |)án nem SIükségelt határozata átvételének idejét

állapította meg. Midőn ennélfogva a most említett , , . (5061. számú reneeletét hatályon kivül helyezném

«»ítéli. iSOltSSs; - I kijelenteném, hogy a szóban forgó költségjáru

Ki ne ösmerné ama hydráját a mely lékokra vonatkozólag a már 1884. évi január évek hosszú során ütögeti fel fejét hatósá- 8-án 261. szám alatt hozott határozatában meg gi engedélyei, most végre Baross ismert állapított kivetési módozat e hatarozatanak jog erélyéőel véget vetett azon tűrhetetlen ál- erőre emelkedése napjától, vagyis annak keltétől lapotnak, hogy 10000 hold tulajdonossá az alkalmazandó, — megjegyzem azt is, hogy a je- összesért fizessen. Nagy elégtétellel vesszük len esetben, — miután az 1884. ev. XIV. t-c. a miniszter alább szó szerint közölt rende- hatályba lépte előtt végbefejezést nyert ügyről letét a mely szóról szóra lapunk felfogd- van szó, e t.-cz. 17. §-a ama rendelkezeseuek sának ad igazat s teljesen elfogadva amajmely szerint az ily ügyekre vonatkozólag hozott állás pontot, a melyet lapunk szerkesztője határozatnak a törvény helytelen alkalmazása a képviselő testületben tett felebbezéslfolytán történt feloldása esetén az ügy újabb ha- iránti indítványában elfoglalt. Az ügy tározathozatal végett más alispánhoz utasítandó most már e héten a képviselő-testületi— helye nem lehetett. A felterjesztett összes ira- előtt szóba log kerülni s akkor alkalmunk ltokat ama — hivatali elődömhöz intézett folya- lesz a kérdéshez tüzetesen hozzá szólni slmodványok kivételével, — melyek az 1883. évi ismételve feltárni a hatóságoknak ezenláprilis 13-án 22084 május 23 án 17223. és okt. ügyben követett helytelen magatartását.! 19-én 31630. sz. a. kelt rendeltekkel a vármegye Addig is hadd álljon itt a miniszter ren-lközönségének leküldettek, s ezúttal itt- visszatar- delete, a mely következőleg szól: Itattak, azzal a felhívással küldöm vissza Nagysá40.200. szám. Közmunka- és közlekedésügyi godnak, hogy jelen rendeletemról a folyamodókat m. kir. minister. Nagyságos idősb Jancsovics Pál értesítse. Budapest, 1888. szeptember hó 24-én urnák, kir. tanácsos, Békésvármegye alispánjának.!Baross, s. k.

Folyó évi augusztus 30-áu 8287. sz. alatt keltje- Békésvármegye alispánjától. 9486-1888. ik leütésére, melylyel B.-Gyula város, mint az arad- Ezen miniszteri rendelet másolata tudomás, alkal békéstnegyei egyesített ármeDtesitö és belvizleve-|mazk°i^‘1> a* érdekeltek órtesi.éso és végrehajtás zetö társulat keretébe tartozó alsó fehér-körösi »égett. B -Gyula város polgármesterének kiadatik öblözet tagja által fizetendő vizszabályozási költ-1gyulán, 1888. szept. 30 án Jantsovits Pál, s. k ségjárutékokuak a város lakosságára való kive-|aBsP^n'

tése tárgyában 1884. évi január 8-án 261. illetve 6129 88. Tudomásul vétel végett kiadatik

f. évi április 9 ón 2620. sz. a. hozott határozatai-!másolatban felebbező Gerlein Reinhardt és ifj nak kiegészítéséül f. évi május 29-én 5061. sz. a iMiskucza György gyulai lakosoknak; továbbá a kiadott és Gyulaváros képviselőtestülete, uemkü-jképviseleti közgyűlésen való meghirdetés végett lönben Gerlein Reinhardt és érdektársai által fe-|megküldetik a polgármesternek; végre a körös- lebbezéssel megtámadott ama rendeletére, mely [szabályozási költségek kivetése körüli alkalmaz- szerint a szóban torgó vizszabályozási köitségek-lkodá-ul vétel végett, ugyancsak máso'aiban ki nek a feutebb jelzett határozatai értelmében le-[adatik még Kohn Dávid birtoknyilvántartónak, endő kivetése, az utóbbi 2620—88. számú hatá-[Gyulán, 1888. okt. 3. Dobay Jáuos, polgármester, rozata átvétele idejétől kezdve foganatosítandó, íme a miniszteri rendelet igazat ad

— a következőkről értesítem Nagyságodat: Alfelebbezőknek s meg fog szűnni ama visz- kérdós tárgyát képező vizszabályozási költségjáru- szás állapot, a mely eddig a lakosság lék kivetéséuek módozatát megállapító, 1884. ja- nyugalmát háborította s talán végre helyre uuár 8-áu 261. szám alatt hozott határozatának fog állani a hatósági közegek által mes végrehajtását ama körülmény, hogy Szigethy Jó- terségesen megbontott rend és nyugalom zsef és társai e költségjárulékok viselése alól való felmentésüket a törvény rendes utján kisértették meg, nem hátráltatta, mert az akkor érvényben

A vármegye közgyűlése.

(szeptember 24—26.)

(Vége.)

Csaba község képviselőtestületének határo zata, a csabai polgári leányiskolának a nöképzö társulattól való átvétele tárgyában, — jóváha gyatik.

Békés község és br. Wenckheim Vikto valamint gr. D’Orsay Emilné és gr. Blanckensrein Károly között a községi-adó fizetésre vonatkozó ag kötött egyezség jóváhagyatik.

Gyulaváros képviselőtestületének kérvényér megengedtetik, hogy a város által megvett sóliá, még fennmaradt vételára kifizethetése czéljából regale-alapból 3000 forint kölcsöut felvehessen Gyula városa és a II ik honvéd féldandár parancsnoksága között kötött két rendbeli ha szonbérleti szerződés jóváhagyatik.

Gyulavári község képviselőtestületének ha «ározata, mely szerint a községi gyámpénztárba 15 frt 66 krnyi fedezetlen összegnek biztosítása czéljából Gyula Vári községét terhelő s megfelelő legelő-kötvény kiállítható legyen — helybenha yatik.

A békésvármegyei m. kir. állaraépitészet hivatal jelentésére, mely szerint a vámolt hidak kompokra von tkozó szabályrendoleti tervezetet még ma sem terjesztheti be, utasittatik nevezett hivatal, hogy e javaslati tervezetet legkésőbb év deczember hava 1-éig beterjessze.

Uj-Kigyós község 1500 forint kölcsön fel- vebetése iránti kérelmének hely adatott.

Kovács Mihály szeghalmi járási főszolgabírónak, — köztudomású szembetegsége miatt s annak orvosolhatása végett folyó évi november hó 1-ével kezdve bárom bavi szabadságidő engedé lyeztetik.

A tavaszi lóvizsgálat alkalmával a vármegyei állatorvos által szedendő dijak, a vármegye alispánjának előterjesztése értelmében, időről időre a vármegyei házi-pénztárból fognak előle- geztetni, mely díjösszegek utólag az érdekelt egyesektől be lógnak szedetni, — a mely község pedig ezen vizsgá'ati díjösszegeket saját közpénz- tárából óhajtja fedezni, a vármegye közönsége ez ellen semmi nehézséget nem támaszt; — ezen ntézkedés már ez év folyamáu megejtett lóvizsgálat alkalmára érvényesnek moudatik ki.

A vármegye közegészségügyi és közkórházi bizottságának, a vármegyei köz kórház épületénél szükséges átalakítások és újítások foganatosítása érdekében tett jelentése azzal vétetik tudomásul, hogy a jelzett pótlások és javításokra vonatkozó terv és költségvetés idejekorán beterjesztendő lesz.

A vármegye közegészségügyi bizottságának löterjosztésétöl elteröleg, Szarvason a Ill-ik szegélyes jogú gyógyszertár felállithatása — a bel- gyminiszternél engedélyezhetnek véleményeztetik.

A vármegyei tisztviselők tevékenységét feltüntető számonkérő-széki előterjesztés tudomásul vétetett.

A hypnotismusról.

Azok, a kik a közöttünk időző Hansen delejezőnek a „ Korona“ vendéglőben tartott két előadásán jelen voltak, s a kik látták a Casinoban tartott productio alkalmával a felsülést, — a legkülönbözőbb benyomások alatt élnek. — Vannak, kiket a Koronában tartott első productio, az állati delejesség, rajongóvá tett; mások ismét a vastag scepticismus kétkedésével távoztak. Én csupán a Casinoban tartott előadás alkalmává li felsülésnek voltam tanúja. Láttam Hansen úrtól dolgokat, melyek bennem azon meggyőződést érlelték meg, hogy 6 a természet, különösen pedig az emberi idegrendszer azon nagy problémájával egyátalán nincs tisztában, mely ma már oly lángelméket foglalkoztat, mint Charcot, Brouardell, Braid Heidenheim, Peyer stb., — legkülönösebben láttam pedig azt, hogy ő e tekintetben még mindig azon primitív állásponton áll, mely álláspontot az úgynevezett állati delejesség felfedezője, Messmer elfoglalt.

Ki volt Messmer? — Messmer orvos volt,’ a Bodrin tó mellett egy kis faluban született. Első megjelent tudományos müve volt, mely a bolygók, planétáknak emberi szervezetre való befolyását tárgyalta, így tehát e téren is a szerencsétlen astrologia rajongója. — Az úgynevezett állati delejességre vonatkozó felfedezésével először Bécsben lépett fel, honnan azonban nem valami tisztességes körülmények között volt kénytelen menekülni. Párisba menekült, azon világvárosba, melyben az ency- clopedisták komoly, tudományos küzdelme mellett, a nagyhirre vergődött Cagliostro űzte a hiszékeny közönség zsebének kizsákmányolására irányult büvészetét. Párisban a társadalmat valóságos forrongásba hozta, különösen a nőnemet, a mely forrongás s azzal aztán kapcsolatos csiklandós jelenetek végre is hatósági beavatkozást vontak maguk után.

Mondjuk el röviden tanának főbb alaptételeit, melyeket ő 27 pontba foglalt, ő azt mondja, hogy az égi testek és a föld, továbbá az élőlények kölcsönös befolyásnaK vannak alávetve. E befolyást egy folyadék közvetíti, mely a nagy természetben mindenütt el van terjedve, e folyadék finomságát más folyadék finomcágával össze sem lehet hasonlítani, természete, hogy minden benyomást felvesz, tovább ad, és így közvetít. E folyadék az emberi testben oly törvények szerint nyilvánul mint a minők a magnesség törvényei; van az embernél is positiv és negativ sark (pólus), képes egyik ember szervezetében felhalmozódni, s onnan egy más ember szervezetébe ömleni át; képes hatni nagy távolságra. így aztán ezen folyadékot állati delejességnek nevezte el. Használható különösen ideg-betegségek gyógyításánál stb. Ha Messmer megelégedett volna kezdetben azzal, hogy az általa tett eszleletek szigorú alapon álló casuistica- ára szorítkozik, már mindjárt kezdetben használhatott volna a tudománynak, így azonban; ré'zint tantételeinek homályossága, részint pedig az úgynevezett clair-voyance által, felfedezését rósz hírbe hozta, a mennyiben azt merte állítani, hogy a delejesség befolyása alatt állók a szemnek közvetítése nélkül is képesek látni azt, a mi tőlük óriási távolságra történik. Ez az úgynevezett clair-voyance. De talán még többet ártott azon állításával, hogy az úgynevezett állati delejesség egyesekben nagyobb mérvben halmozódván fel, bizonyos egyéni privilégiumuk van arra, hogy az állati del-jességet másokkal közöljék.

Mint fennebb is említém, magának Mess- ínérnék kívánságára XVI. Lajos egy bizott- ságot küldött ki, mely Messmer gyógyintézetét meglátogatva, amint az intézet azon termeibe lépett, melyet sale des crises, magyarul: a válságok termének nevezett, s a teremben egyik nőt mély álomba, a másikat pedig görcsös rángások között ott látta, önkéntelenül felmerült a bizottság elnöke részéről azon kérdés, hogy: eltekintve más egyébtől, nem történhetik-e a nők ezen állapotával bűnös visszaélés. És miután Des*don, Mesmer sigédje, ennek lehetőségét megengedte, Messmer minden további működéstől eltiltatott. Párisból ki lett útasítva, távoztában persze elégülten verve gazdagon megtelt zsebeit; a bizottság azonban egyátalán nem tartotta az egész dolgot még csak arra sem érdemesnek, hogy a kérdés tudományos részével foglalkozzék.

A kérdés körül nemsokára ellenforradalom állott be, s az ellenforradalom hőse de Faria portugall apát volt. De Faria apát sok ideig tartózkodott Indiába, az indus brami- noktól sokat ellesett és eltanult s igy a kérdésbe abban az időben a braminoktól eltanult valaminek kellett menni világot gyújtani. — És mégis miiy kevésre becsüljük a hindu braminokat I

De Faria abbé meggyőződésének egész erejével kimondotta, hogy úgynevezett állati mágneses folyadék, — úgy a mint azt Mész mer felállította, — egyáltalán nem létezik. Hogy vannak emberek, kik teljesen fogé konytalanok azon jelenségek iránt, melyek az állítólagos állati mágnesesség által másoknál felidézhetök. Delejes álmot nem lehet valakinél felidézni, ha az már nála előzőleg meg nem volt, hanem igenis előidézhető azon létező hajlam alapján, mely a kérdéses egyénnél már a természettől adva meg van. Meg- foghatlan előttem — mondja de Faria — hogy lehet valaki oly balgatag, hogy ezen tünemények okát egy másik egyén akaraterejében, egy mágneses folyadékban, állati melegségben, — s a jó Isten tudja, mi más téveteg feltevésekben keresse ; holott mindenki tudja, hogy hasonló jelenségek előfordulhatnak bárBékés községének 300,000 forint, — Csorvás községének 3000 frt kölcsön folvehetésére az engedély megadatott.

Kétegyháza községének 1600 frt kölcsön engedélyezése iránti kérvényére, — amennyiben a kölcsön már nemcsak felvéve, de felhasználva is van — törvényhatósági engedély nélkül, a gyulai járás föszolgabirájn, az ügyvizsgálat megtartására utasítva lett.

Gyoma község képviselőtestülete által a község részére megvett gyógyszertári lak és beltelek vételárénak fedezése tárgyában hozott kép- iselőtestületi határozat jóváhagyatott.

Az ujkigyósi önsegélyző takarékmagtári számadásokra elrendelt vizsgálat eredményére határoztatok, hogy a mennyiben uevezelt magtár községi törzsvagyonnak tekintetik, mint ilyenről minden évben rendszeres számadás vezetendő és a törvényhatósághoz beterjesztendő.

Endröd község által a felsőbb nép iskolai alapból 127 frt 85 kr. kiutaiványozása engedélyeztetik.

Csaba községe és a Elender tostvórek, — valamint Csaba község és Kovács Tamás, továbbá Orosháza községe és R ’pás János s társa, szinte Orosháza községe és Mecséri Lajos, — nem különben Gyoma községe és a gyomai ref. egyház között felmerült és megkötött adás vételi jogügyletekre a jóváhagyás megadatott; mig ellenkezőleg Gyulaváros és Mohácsi Istvánné, Gyulaváros és 8oós Ferencz, P. Szt.-Tornya község és Grecsó István küzött felmerült és megkötött adásvételekhez a jóváhagyás megtagadtatott.

Endröd községében rendszeresített két iruoki fizetésnek megállapítása tárgyában beadott fe- lebbezósnek hely nem adatott.

Vésztő községében a községi írnok fizetésének felemelése engedélyeztetik.

Szt.-Tornya községi rendszeresített Írnok ja- adalmazása iránti kérelemnek hely adatott.

A beérkezett községi véleménye» jelentések alapján, az ipartörvény 50. §-a módosítva helyben hagyatott.

Orosháza község szervezési szabályrendelete módosítva, — szinte Orosháza község szőllőhegyi rendszabályai, a kérelemhez képest módosítva jóváhagyattak.

Bánfalva községének Mihályi Ágoston elleni tulajdoujog bekebelezésére az engedely megadatott.

Az orosházi ipartestület által az idegen iparosoknak, Orosháza község hetipiaczain való árustól loendö eltiltása tárgyában benyújtott kérvénynek hely adatott.

Such Sándor nyugdijjazott községi jegyzőnek, egy évi megtagadott nyuddij járandósága iránt benyújtóit kérelmére illetve fellebbezésére — a nyugdíj igazgató választmányi neheztelt határozat jóváhagyatik.

Hursány Pál csabai lakos kérelme, a csordának az úgynevezett gyulai utón leendő kihajtása ügyében elutasítva lett.

kinél, ki alvás közben felkél, de amellett alszik, jár, kel, beszél s a legkülömbözőbb dolgokat végrehajt. — És csakugyan a későbbi elfogulatlan észlelet és tapasztalat kimutatta, hogy az úgynevezett alvajárás, — vagy a mint azt közönséges nyelven nevezni szokás, holdkórosság, Somnambulismus, any- nyira hasonlit az állítólagos delejezés által előidézett bizonyos állapothoz, melyről későbben leszz szó, — min': tojás a tojáshoz. — Miután pedig az orvosi tudomány, de Faria idejében a humorai pathologicus alapokon mozgott, ő a nedvek, különösebben pedig a vér kisebb vagy nagyobb sűrűségétől tette függővé a kisebb vagy nagyobb hajlamot a delejes álomhoz. — Egy érdeme de Fariának minden körülmények között megvan, és ez abban áll, hogy a dolog lényegére vonatkozólag a kérdést azon mederbe terelte, amelyben tovább kellett haladni, ha azt akarjuk, hogy a természet ezen titokzatos erejének működését egyedül elfogadható alapra helyezzük, megszabadítván azt egy ábrándos elmélet reá nehezedő kolonczától.

Az állati delejesség kérdése de Faria után egy darabig pihent; kiütött a franczia forradalom: az emberiség nagyobb s öt érzékenyebben érintő s közelebbről érdeklő ké.dések megoldásával vajúdott, majd jött a nemzetek nagy harcza, mely csaknem két értizedet vett igénybe s a kérdés komolyan csakis 1826-ban merült újból fel és pedig egy angol orvosnak, Braid-nak initiativájára.

Braid e kérdést éveken át tanulmányozta s azon meggyőződésre jutott, hogy különösen hystericus egyének azok — legyenek azok akár férfiak, akár nők, kik kiváltó hajlandósággal bírnak arra, hogy ez állapot náluk felidézhető legyen, de a kiknél ismét, minden idegen behatás nélkül hasonló állapot önmagától is be szokott állani. — Az állati delejesség és delejes álom elnevezést elvetették, elnevezték hypnosisnak. — Braid